te meg Gézoo-t érted félre. hihi. Mondjuk, nem nehéz.

micsoda félreértése ez a fizikának!

Kedves Sparow2!

Csakazonos fényúton megmért fénysebesség azonos minden IR-ben.
Azaz a fény beérkezése pillanatában az F-D távolság c oldal hossza mindkét rendszerben. Ezt az útszakaszt mindkét rendszerben ugyanazon idő alatt tette meg a fény.
Ezért ez ezen az útszakaszon mért fénysebesség az egyedül hitelesnek elfogadható minden rendszerben.

A specrel ezt úgy helyettesítette, hogy meghatározta a d/c arányt, és ezzel a d hosszat kinevezi fényútnak, a rajta megmért fény vetület sebességét, fénysebességnek.
DE! Szigorúan csak akkor érvényes a transzformáció a valós c sebesség és a d sebességű látszólagos fénysebességet használó rendszerek között, ha mindig transzformálunk minden adatot..

Ezzel persze együtt járt többek között például az erővonalak sűrűsödésének csak a haladás irányába esése, amikor csak az erővonalakra merőleges haladás okozott erővonal sűrűsödést, a párhuzamos haladás nem. Így a d/c arányú kontrakciót is csak a haladás irányába lehetett bevezetni.
Ami persze értelmetlenül elbonyolította a méréseket és a számításokat.

Ami a Te bőröndös problémád: a nyílvessző legyen a bőrönd és energiája a vadásznál 1 J.
A 0,8 nyílvessző sebességgel haladő autónak, az autó rendszerében "merőlegesen" nekiütközik akkor csupán 0,6 J az energiája, 0,4 J energia elveszett.
Ennek az az oka, hogy a nyílvessző energiájának 100%-át csak a c vektor útjába eső álló testnek tudja átadni. A mozgó test "elfut elölle"..
akkor kevesebb hatást ad át.
Ebből a szempontból a merőleges eset az elfutó oldalhoz tartozik.

Az energiáról pedig annyit kellene tudni, hogy nincs fékezés..
nincs melegedés és nincs átalakulás sem.
F=m*a erő gyorsítja és lassítja a tömegeket, W=F*s munkát végezve..
Mindig munkavégzés van, sohasincs melegedő fékezés.

De hisz' nem azonosak a sebességek!
Ha a vonaton ülök, akkor a koffer mellettem hozzám képest áll. Nincs lendülete.
Aki a sinek mellett áll, hozzá képest halad, van lendülete is.


Neeem, dehogy vágtam Hozzád, csak példaként írtam ... gondoltam így képiesebb a dolog ...

Valóban, ezt nem is kifogásoltam. Csak azt, hogy nem "felemészti" az energiát, hiszen az energia nem vész el, csak átalakul. A fenti példában hővé alakul át.
Ami mozgási energiát "beletettek" az indításkor, azt "veszed ki" lassításkor (eltekintve a veszteségektől, pl. légellenállás, a labda és a lábad rugalmassága). Ha nem "vennéd ki" a mozgási energiát, akkor menne tovább a labda.

[quote="Sparow2A két rendszerben más a "haladási tengely" is, azaz a sebességvektor iránya.[/quote]

Kedves Sparow2!

Nyílván ha nem a fény sebességét méred, akkor nem állíthatod, hogy a fény sebességét mérted. :D


Ha nem azonos feltételekkel mérsz akkor nem azonos sebességet kapsz.



Különben nem értem, hogy már másodszorra hozzámvágtál egy koffert..
Miért???

Nem tetszik, hogy válaszoltam?

Jaaa és nem alakítjuk hővé.. F=m*a gyorsulással s úton gyorsítjuk
W=F*s munkát végezve, majd F=m*a gyorsulással s úton lefékezi a másikunk W=F*s munkát végezve felemészti és nem átalakítja a mozgási energiát..
Mi az ezen nem érthető?

Igen, itt egy, már 2. írom le:

A két rendszerben más a "haladási tengely" is, azaz a sebességvektor iránya.

Igen ... és mi a probléma ezzel? (Egyébként a "megsemmisítés" nem a legjobb szó itt)
A mozgási energiát hővé alakítjátok. (Ha nem alakulna hővé, vagyis a hatásfok valóban 100% volna, akkor a labda nem állna meg, hanem örökké pattogna midenféle súrlódás nélkül; persze a légellenállásról nem is beszéltünk még)
Egyik fajta energiát másikba alakítod át.

Csupán az, hogy Te megállítod és ezzel energiádbol áldozol az én általam adott mozgási energia megszüntetésére, majd visszarúgod, azaz Te adsz mozgási energiát a labdának a Te energia készletedből, amit én a megállítással szintén megsemmisítek az én energia készletemből vett energiával, majd újból az én energiámból vett adaggal felgyorsítom feléd..
Azaz minden alkalommal amikor valamelyikünk megállítja a labdát, akkor megsemmisíti a másikunk által adott energiát.

igen, átalakult mozgási és helyzeti energiává. Mi ezzel a probléma?

Nos, a lényeg meglátásának kedvéért a gyorsulási hatásfok legyen 100%.

Akkor nyílván a gyorsításra fordított energia 100%-ban a gyorsulásra fordítódik és ezzel maradék nélkül eltűnik.

te állítottad, hogy van veszteség a gyorsítás, lassítás folytán.
"Így van egy nagyon egyszerû folyamat, amelyben a hatásfok mértékében
maradék nélkül megsemmisül az energia. "

Nem értelek!

Gondold át újra.. A tömegek gyorsulása ami lehet gyorsítás és lassítás is, nem jár semmilyen hő és egyébbbbb hatással.
Persze leszámítva a de Brogglie, a Maxwell e.m. sugárzásokat..
amelyik energiái összemérhetetlenül csekélyek az elvesző energiához mérten.. vagy mégsem? :S

Vegyünk egy zárt stadiont, a füvön Te és én passzolgatunk az energiáink elfogyásáig.

Én az energia készletem rovására munkát végzek a labdán, felgyorsítom feléd, Te megállítod és felgyorsítod felém a Te enegia készleted rovására.

Azaz passzolgatunk. A végén, amikor elfogyott mindkettőnk energiája én már csak megállítani tudom a labdát, újból feléd elrúgni már nem.

Azaz az induló energia készleteink a zárt stadionban elfogytak, a labdán végzett munkával sem helyzeti sem mozgási energia nem egyenértékű..
(Tegyük fel, hogy 100% hatásfokkal hasznosítottuk az energia készleteinket, így nem melegedtünk ki.)

Azaz nincs nyom, de az energiáink eltüntek.

Így van. Sparow2-nek éppen az előbb írtam egy olyan mérési utasítást a nyíl sebességének mérésére, amely utasítást a fényre alkalmazva a fény sebességét minden rendszerben azonos úthossz és idő hányadosaként mérjük.

Hiszen a rendszerek között az egyetlen "mérce" ami az egyik rendszerből a másikba átlép, az maga a fény.
Ezért kizárólag ehhez a mércéhez definiált fénysebesség lehet egyaránt érvényes minden rendszerben.



Ha a fény sebességére érvényes, akkor minden más sebességre is érvényesnek kell lennie.

Te tudnál olyan helyzetet, esetet, amikor ezen definíció szerint mért sebesség rendszerfüggő lenne? Én nem..

Ezért kérlek benneteket, hogy keressünk együtt ilyen renitens, a definíciómat sértő eseteket! :D:D:D

Gézoo: hadd kérdezzem meg ismételten, te pontosan milyen problémát, milyen fizikai jelenséget akarsz az elméleteddel feloldani?

Ezek szerint ha hozzádvágnak egy hajókoffert, akkor mindegy, hogy csak egy melletted álló ember dobta oda vagy egy robogó vonatból dobták ki?
Vagy mindegy, hogy a földön állva ugrasz egy métert, vagy egy vonatból ugrasz ki ugyanakkorát?
Nem mindegy, mivel másik vonatkoztatási rendszerbe kerülsz, ahol mások a testek sebességei (ezért a lendületei is).

hát, lehet, hogy nagyon egyszerű, és könnyen érthető a példa, de mivel a termodinamika I. tétele deklaráltan zárt rendszerben alkalmazandó, nem értem, hogy mi a problémád vele. Általánosan értelemben is csak zárt rendszerben használható, és ahogy írtad, az "elvesző" energia meglesz csak pl. hővé alakulva.

Kedves Sparow2!
Majdnem..

Hogy is szól a fény sebességének mérési utasítása?

( Ugyanis bármilyen mérési eredmény csak akkor azonos menden rendszerben, ha a mérési utasítással ehhez az azonos, egymással összemérhető eredményhez vezető mérést biztosítjuk! )



És szerinted is, és már sokszáz éve mindenki szerint ez elégséges definíció?
Nos, akkor természetesen csak az egymáshoz viszonyítva nyugvó forrás és detektor esetére érvényes ez a sebesség.

Mégpedig olyan részlettel, amely részlet biztosítja az egymáshoz viszonyítottan mozgó rendszerekben is az azonosíthatóságot!
a Nyílvesszőnél van ilyen! Hiszen az álló céltáblára kilőtt nyílat
a nyílvessző hossztengelyének irányába lőttük ki. :D:D

Azaz ha a nyílvessző sebességének mérését a nyílvessző hossztengelyének az irányában megtett út hosszával és a megtételéhez szükséges idővel definiáljuk akkor a nevem mellett látható két ábrán egyaránt azonos hosszúságú c vektor adja a nyíl sebességvektorát.

És ebből következően, a d vektor nagysága, szintén minden rendszerben ugyanakkora. Sőt a v vektor nagysága is, mindenütt azonos.

Nos, nem kérdés az, hogy a vektorok hogy "működnek" a matematikában. A kérdés az az, hogy az hogy alkalmazható (helyesen) relativisztikus viszonyok között.

Ez az!!! Tehát az autósnak más a nyílvessző sebessége, mint az álló szemlélőnek (mert vektoriálisan hozzáadódik az autó sebessége).
Az autósnak a nyílvessző által megtett út is hosszabb, mint annak, aki kilőtte. (Ez is kerek, hiszen neki nagyobb sebessége volt a nyílvesszőnek, és ugyanannyi idő alatt zajlott le a folyamat mindkét fél részéről)

Ebben egyetértünk. Ez a Galilei transzformáció.

Aminél kisiklasz: a fény sebessége minden vonatkoztatási rednszerben állandó.
Néztem az oldaladat, amit fentebb belinkeltél, és az ábrákon is úgy vetted fel, hogy a fény sebessége nem állandó.
Pl. itt:

A zöld körnek is ugyanolyan ütemben kell tágulnia, mint a pirosnak.
(Kb. mintha "vinné magával" a villanás helyét, hiszen a fény hozzá képest is c sebességel megy)

Ha pl. én állok valahol. Mellettem elmegy valaki más mondjuk 0,8 c sebességgel hozzám képest.
Éppen amikor mellém ér, abban a pillanatban egy rövid fényvillanás történik abból az irányból, amerről jött. Mire a fény hozzám ért, ő már tőlem eltávolodott az én vonatkoztatási rendszeremben, és őt még nem érte el a fény. Amikor az ő vonatkoztatási rendszerében őhozzá ér a fény, akkor ott engem elhagyott már a fény.
Viszont ez mindkét vonatkoztatási rendszerben a rendszerbeli időben mérve ugyanannyi idő telik el (persze a másik rendszerbe átszámolva nem ugyanannyi).

Szia Kedves Sparow2!
Kérlek előbb olvasd el, amit éppen most írtam T68M-nek.

És jelezd, ha elolvastad. Akkor ha még szükségesnek látod, a Te írásodra is külön válaszolok.
Bár szerintem, éppen a legutóbbi írásodban szereplő aggályaid fognak megszünni..

Oké..
1. Nos, ha mozogsz akkor egy másik mozgót nem láthatsz ugyanúgy, mint egy állót.. Miután az álló és közted csak egy sebesség határozza meg a látványt, a mozgó és közted két sebesség.
Ugyanígy van amikor hozzád viszonyítva két mozgás együttes hatását látod.
Ha az egyikük állna akkor más lenne a tapasztalatod, mint amikor mindkettő ée tetejében eltérő sebességgel mozog.

2. A tökéletes matematikai modellt a fizikai valóságra helytelenül írjuk fel akkor végül is a matematika helytelen alkalmazásáról van szó és nem a modell matematikai helytelenségéről.
Einstein modellje matematikailag kifogástalan modell, de nem a fizikai valóságra épül.

3. a. Miben tévedett.. Állsz az út mellett, halad egy autó a rendszeredben, azaz az úton, és lövést adsz le rá, a nyiladdal
az egyszerűség kedvéért, pont merőlegesen akarod, hogy a nyílvessző
áthaladjon az autó mozgására merőlegesen lévő két, nyitott ablakán.

A nyílvessződ halad egyenesen, hossztengelye mindvégig rajta vagy.

Eléri az autót, de a hegye éppenhogy súrolja az ablak első szélét, majd a tollas vége az ablak hátsó szélét, mindkét oldali ablaknál..
Azaz amikor az autót elérte a nyíl veszsző hegye, onnantól is az autó haladt tovább és amire az ablakhoz ért a nyílvessző tolla akkor már a nyílvessző haladási irányát nem az ablak eleje, hanem az ablak vége érinti.

Megfigyelőként léj át az autó rendszerébe:

Ugyanez történik a másik oldalon is. Azaz az autón áthaladó nyílvessző az autó rendszerében oldalazva halad a vadász haladási (mozgási) irányára merőlegesen.

Így ha szeretnéd megtudni hogy ki lőtt az autóra akkor nem a merőleges irányban fogod keresni a vadászt, hiába az a látvány, hogy az autó rendszere merőlegesen haladt a nyíl, mert tudod, hogy a nyíl mindig a hossztengelye irányában halad a kilövési sebességével, és minden más irányban csupán a másik mozgása miatt képződő vektori eredő sebességével halad.
Ezért elnézel a nyílvessző mellett a vessző hossztengelyén amikor az ablakon beért a nyílvessző és meglátod a vadászt, ( ha a vadász pl. a nyílvessző sebességének 80%-ával mozog az autóhoz viszonyítva, akkor )
akinek az iránya ß=37 fokos szöget zár be az autó hossztengelyével.
Érdekességként a nyílvessző hossztengelye is ß=37 fokos szöget zár be az autó hossztengelyével, és a vadász is az autó hossztengelyével ß=37 fokos szöget bezáró szögben célozta meg azt a pontot, ahol a nyílvessző belépett az autó ablakán.

Miután csupán a sebessségek arányai határozták meg az irányokat, helyeket és időpontokat, minden más sebességnél, ahol a sebességek arányai azonosak a példa belivel, ugyanilyen jelenséget figyelhetünk meg.

De csak akkor ha nincs kontrakció és idődilatáció.

Mert ha lenne ez a két torzulás, akkor az autó rendszerén, ugyanilyen arányú sebességek esetében nem merőlegesen oldalazna át a nyílvessző, hanem eltorzulva..
Azaz fele ilyen széles ablakon átférne, ha pl. az autó sebessége a nyílvessző sebességének 85%-a. Nos, Einstein sem mert ekkorát lódítani.. Így az arányokhoz nem mert teljesen hozzányúlni.
Ezzel egy felemás modellt alkotott. Persze a hosszkontrakciós paradoxonok sorát szülve meg ezzel.

3.b. Miért lenne jobb ez a modell?
Annyiban, hogy ugyanazon eredményekhez, egyszerűbben, pontosabban és sokkal átláthatóbban érthetőbben jutunk.
Ehhez csupán a Galilei transzformáció minimális helyesbítésére van szükség, semmi másra.
Hiszen mint láttad a nyílvessző sebességét a hosszirányában értelmezzük minden rendszerben, akkor igaz minden rendszerben a sebességének állandó értéke.
Ugyanakkor a vektori komponensekre bontással a mérhető hatások pontos értéke egyszerűen számolható.

Utóirat: Jól jellemzi Einsteint az is, hogy a könnyen áttekinthető és értelmezhető az 1/ß = d/c arányt a
sokkal nehezebben értelmezhető 1/ß=gyök(1- (v^2)/(c^2)) összefüggéssel írta le.

Így már maga a két matematikailag és fizikailag teljesen egyenértékű kifejezés is abban különbözik egymástól, hogy a d/c arányon azonnal látszik, hogy miknek az aránya, az Einstein által használton pedig nem látszik.

Köszönöm

De az ábrákon látszik, hogy mások a vektorok a két szemlélőhöz képest. (nincs berajzolva, de oda lehet képzelni a labda útjára)
És ez a lényeg, hogy más utat jár be a test az egyes vonatkoztatási rendszerekben (ugyanaz az eset, csak máshonnét nézve). Más a sebessége, más a lendülete (pl. ha odadob egy álló ember egy poggyászt, azt elkapod, de ha egy vonatból dobják ki, és úgy próbálod elkapni, az szerencsétlen esetben föl is boríthat simán)

Igen, a vektoriális műveletek minden vonatkoztatási rendszerben érvényesek. Nem ennek mondok ellent.
Hanem a fenti rajzon láthatod, hogy nem ugyanazokkal a vektorokkal kell számolni mindkét esetben! Hiszen az egyik esetben a vektor iránya 180°-ot fordult, a másik esetben már más szögben fordult. A két szemlélőhöz képest is más az eredeti kidobáskori vektor iránya.

Kedves Vackor!

Mindig.. Ugyanis a számítást végezzük mindig a derékszögű háromszög módszerével.

Hogy értsd, ha közeledik vagy távolodik egymáshoz viszonyítva a forrás és a detektor akkor is benne van a merőleges eset által okozott d/c sebességvektori arány a mérési eredményekbe.
Viszont a merőleges esetben csak d/c arány van benne, a Doppler okozta frekvencia-energia változás nincs benne, mivel merőleges irány esetében nincs se közeledés-se távolodás .. legalább is a Doppler szempontjából.

Ezért mindig ..

Bocs a provokációért

Természetesen tudom, hogy tudod, hogy a vektorok függetlenek azon jelenségektől amiknek a jelölésére használjuk őket.
Így tudod, hogy a sebességvektorok függetlenek attól, hogy anyagnak vagy sugárzásnak a terjedési-haladási sebességeit jelöltük velük.
Ha adottderékszögű háromszöget alkotó sebességvektorok közötti összefüggés derékszögű háromszög oldalainak arányaként számolandó,
akkor pithagorasz tételét használjuk attól függetlenül, hogy melyik a fény és melyik a valaminen a sebességét jelölő vektor. (Neumann elv)

Kedves T68M!

Nem egészen erről van szó! Sokkal inkább arról, hogy Einstein alkotott egy elméletet amivel áthidalta az 1800-as évek tudását a 2000-es évekével.

Hogy lásd, hogy nem Einstein volt az egyetlen aki "áthidaló" elméletet alkotott, íme az 1842-ben született megmaradási törvény, amit
a termodinamika I. tételeként ismerünk, vagy köznyelven az energia megmaradásának tétele..

A példa arról szól, hogy két, azonos tömegű testet távolítunk majd közelítünk egymáshoz folyamatos gyorsulással. (Természetesen a holtpontokon megállnak.)
Így a két test "a" értékű gyorsulása folyamatosan E=m*(a*t)^2 energiát alakít mozgási energiává, majd az ellenkező irányú gyorsuláskor
megállítva a testeket és az ellenkező irányba gyorsítva, előbb a tömegek
gyorsításába befektetett energiát semmisítjük meg, majd ismét "feltöltjük"
megsemmisíthető energiával.

Így van egy nagyon egyszerű folyamat, amelyben a hatásfok mértékében
maradék nélkül megsemmisül az energia.
A maradék éppen az a hányad, amit a "rossz" hatásfok miatt hővé,-
hanggá,- rezgésekké alakítottunk.
Jó hatásfok (pl. villanymotoros hajtás) esetén a nyom és maradék nélkül eltűnő energia a befektetett energia 80-90%-a is lehet.

Azaz a termodinamika I tétele az energia megmaradásról bizonyíthatóan érvénytelen, ha általános értelemben használjuk.

Foglaljuk össze: Einstein elmélete hibás, mert csak néhányan értik meg a világon, ezért Gézoo alkotott egy olyan, tökéletes elméletet, amit rajta kívül senki sem ért meg!

Látod, itt senki sem tanult (én még háromszögekről sem), csak te. Ez igazán nagy szerénységre vall!

Nézd, ha értenéd a fizikát, akkor

1. matematika nélkül is el tudnád magyarázni. Pl. nekem, aki még sosem látott 3szöget;
2. nem a matematikai részben keresnéd a hibát, ha egyszer te magad deklaráltad, hogy az Einstein féle elmélet matematikailag rendben van.
3. sokféleképp, akár puskagolyó-autó hasonlattal is le tudnád vezetni, miben tévedett - szerinted - Einstein, és mi a te elméleted előnye;

Nem mindig, csak derékszög esetén. Most magyaráztad el.

Egyébként Kedves Vackor!

A speciális eseted: távolodásra d/c helyett f=f0*gyök((c-v)/(c+v))

A d mindig d=gyök(c^2-v^2)

Érted már?

Nos, felírni felírtad, de ezzel azt közölted velem, hogy:

Nem érted. 1 azaz egy dolog a testek fizikai elhelyezkedése és
egy másik az ahogyan a sbességek arányait számoljuk.

Példa: 3D-s mozgást a 2D-s füzetlapon végezheted, ettől még a számítások eredményei a 3D-s koordinátákat adják.

A merőleges eset |A-D|=d >0 esetében vizuálisan 2D-s az elrendezés és a számításhoz használt c^2=v^2+d^2 összefüggés is 2D-s.

|A-D|=d=0 elrendezés esetében vizuálisan 1D-s az elrendezés és a számításhoz használt c^2=v^2+d^2 összefüggés továbbra is 2D-s.

Remélem ezentúl nem téveszted össze .. ugye nem?

Én meg felírtam egy speciális esetét, ahol az A-D távolság 0. Attól a vektoros sebesség-összegzés még ugyanúgy működik.

Kedves Sparow2!
Ügyes vagy, szépek az animációk!

Rajzolj egyetlen pontot egy fehér lap közepére és mozgasd a lapot össze-vissza, különféle sebességekkel, különféle irányokban.
Akkor látni fogod, hogy nem csak pattogó vagy v alakban pattogónak, de bármilyen irányúnak láthatsz egy pontot.

Ilyen animációkat láthatsz a weblapomon is: http://gezoo.fw.hu
A lényeget, azaz a vektorok arányait sajnos nem lehet látni.

c^2=v^2+d^2 ; v^2=c^2-d^2 ; d^2=c^2-v^2

Ezek a vektorok attól függetlenül adják ezeket az arányokat, hogy gumicukrot, erőket, sebességeket vagy akármiket ábrázolnak.

Így ugyanígy érvényesek az összefüggések ha pl c a fény sebességvektora, v a forrás vagy a detektor sebesség vektora,
és d csupán a c és v vektorok eredője.

Kedves Vackor!

Napok óta, már majdnem egy hete a merőleges irányú sugárzásról beszélek. A nevem mellett ott a vektorháromszög, szintén a merőleges kisugárzásról szól, minden válaszomnál megjelenik, erre felteszel egy doppleres kérdést.

Nos, akkor tisztázzuk, a közeledéskor-távolodáskor a Newtoni világ Dopplere mellett a merőleges irányú sugárzás d/c arányú rejtett dopplere is megjelenik.

Így amit kérdezel az nem a speciális esete..

Közeledésre d/c helyett f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
távolodásra d/c helyett f=f0*gyök((c-v)/(c+v))
merőleges esetben f=f0*d/c

Gézoo! Vegyük az elméleted egy speciális esetét (ha általánosan igaz, akkor erre is igaz). A forrás egyenes vonalban halad, adott v<c sebességgel, a detektor pedig a forrás pályájának egyik pontján van. A forrás áthalad a detektoron és bekapcsolja a "hátsó lámpát", vagyis fotonokat küld visszafelé a detektor irányába. A fotonok c sebességgel távolodnak a forrástól a detektor felé. A forrás v sebességgel távolodik a detektortól. Az elméleted szerint tehát a fotonok d=c+v eredő sebességgel közelítenek a detektorhoz. Mivel a két vektor ellentétes irányú, d iránya a detektor felé mutat (mert v<c), nagysága pedig |d|=|c|-|v|.

Ezek szerint, ha v=c/2, akkor d=c/2. Sőt, ha v tart c-hez, akkor d tart nullához, vagyis a forrást kellően felgyorsítva igen lassú, szinte már álló, lebegő fotonokat hozhatunk létre!

Tessék, két animáció a vonatból kidobott labdára:

A vonaton lévő ember vonatkoztatási rendszerében, itt a labda csak a vonatra merőleges irányban mozog, a vonatkoztatási rendszerben lévő szemlélőt a piros X jelzi:


Egy földön álló ember szemszögéből, itt pedig mozog a vonat haladási irányába is, nem ugyanakkora utat jár be, mint a fölső esetben:

Látszik, hogy a piros X-hez képest nem csak vízszintesen mozgott a labda. És a sebessége is más, mint az felső képen.

Vagyis: más a test sebességvektora. Ezt érzed is, ha egy melletted álló ember dob a kezedbe egy labdát, vagy egy vonatból dobják ki, mert más a lendülete.

Nos, még mindig nem érted.. A Galilei transzformációban is éppen az a hiba, hogy rosszul veszi fel a koordináta rendszereket.

Dehogy érted a vektorokat. Ha értenéd, akkor azt értenéd, hogy a c vektor a fény sebességvektora mindkét rendszerben, v a forrás ill. a detektor sebességvektora a másik rendszerében, és d mindkét rendszerben a két vektor eredője.
Azért tudd, megértem, hogy ilyen nehezen érted meg. A legegyszerűbb megoldást a legnehezebb megérteni-felismerni.

Szóval még mindig nem érted. A d vektor csupán a c és v sebességvektorok eredője és nem a fény sebessége, egyik rendszerben sem.
Szóval Nem csak Einstein, hanem te sem tanultál a vektorokról.

Neem!
Éppen ez van autókkal és puskagolyókkal, sőt a 100-szor emlegetett vonatból kidobott labdával is!!! Galilei transzformáció.

Értem én a vektoros levezetésedet is, de egyik rendszerben egyik vektor a fény útja, a másikban meg egy másik.

Einstein levezetése nem véletlenül volt olyan.
Pl. kijön a Galilei transzformáció, ha az állandó fénysebesség helyett az abszolút egyidejűségből indulunk ki.

Igen, de egyik rendszerben a d vektor mutatja a fény útját, a másikban meg a c vektor.
A két egymáshoz képest mozgó rendszerben nem ugyanazt az utat teszi meg a fény (vagy egy test sem).

Jaa és kedves Vackor! 1 cm/s sebességnél is mérhető.

Kedves T68M! Kérlek áruld el nekem, hogy ha egy derékszögű háromszög oldalairól nem érted, hogy hogyan számoljuk ki kettőjükből, a harmadikat, akkor miből gondolod, hogy autókkal és golyókkal megértenéd a magyarázatot?

Kedves Vackor!
Amikor a forrás rendszerében áll a detektor, akkor az L hullámhossz és az f frekvencia közötti összefüggés c=f*L
Amikor mozognak egymáshoz relatívan akkor d=f*L
ahol d=gyök(c^2-v^2)

A hullámhossz mindkét esetben L, mert szerintem nincs kontrakció akkor mekkora a freki?

f=d/L most nézzük a specrellel mennyit kapunk?

f=(c*d/c)/L = (c-vel egyszerűsítve) =d/L ahol d/c=gyök(1-(v/c)^2)=1/ß

Na? Érted már? A specrel is éppen úgy kell számolni mint szerintem, azaz rövidülés nélkül.

Hogy hogyan lehet ez? Einsteinnek volt egy ügyes matematikus felesége.
De ne higgy, hanem számolj!

szerintem mondja el autókkal és puskagolyókkal is!

Ez a detektorba érkezéskor mégis c fénysebességnek adódik! Ha ettől eltérő értéket mértek volna, akkor ma nincs relativitáselmélet. Sőt, ha úgy lenne ahogy mondod, akkor lehetetlen lenne a d-komponenstől eltérő sebesség-eredményt mérni.



Mert ilyen kis sebességeknél gyakorlatilag mérhetetlen.

[quote="Sparow2
Lehet felbontani a vektorokat, azzal nincs baj! (A speciális relativitásleméletben a vonatkoztatási rendszerek közötti transzformációban egyenesből egyenes lesz)

A baj azzal van, hogy Gézoo kiszámolta a hossz-kontrakciót....[/quote]

Kérlek hagyd már a kontrakciót! Most a vektorokra koncentráljunk!

Minek a sebessége a (c és v vektorok eredője a) d sebességvektor, szerinted?

:D Éppen erről beszélek.. Einstein és Lorentz szeriint azért kontrahálódott a hossz, mert az egyik rendszerben rövidebb utat fut be a fény azonos idő alatt mint a másikban.

Én pedig éppen arra vezetnélek rá benneteket is, hogy csak a c vektor
a fény sebességvektora.. és passz.
A detektor rendszerét d sebességgel elérő hatás csupán a v és c vektorok eredője.

Ha autókkal és puskagolyókkal magyarázom, akkor rávágjátok, hogy az nem fény.. így esélyetek sincs a megértésre.
Ha csak vektorokkal, akkor meg nem értitek. mert csak vektorok..

Lehet felbontani a vektorokat, azzal nincs baj! (A speciális relativitásleméletben a vonatkoztatási rendszerek közötti transzformációban egyenesből egyenes lesz)
A baj azzal van, hogy Gézoo kiszámolta a hossz-kontrakciót. Itt még figyelembe vette, hogy csak a képen a sárga színnel rajzolt vektor vízszintes összetevőjére számolta. Eddig jó.
Viszont amikor az idődilatációt számolta, akkor azt nem csak a vízszintes komponensre számolta, hanem a függőlegesre is (nem a felbontott vektorokkal számolt hanem a teljes sárga színnel rajzolt vektorra, amiben a függőleges komponens is benne van)! Ezért nem egyezett az eredménye a várttal.

Helyesen elvégezve nem tud nem klappolni, hiszen az odafelé konverziónál osztani kell egy számmal, visszafelé meg szorozni ugyanazzal a számmal (vagy vica versa).

Kedves T68M!
Hogyhogy nem? Miért nem? Bármely vektort bárki felbonthat.

2.3. Csupán az egyik komponenset kell megadnia.. És a másik hatásonalát.
A másik vektor nagysága már adódik a vektori összegzésből.

Esetünkben még egyszerűbb a kép. Derékszög a v-re merőleges irány.
Így bármilyen szöget zár be a c és a v, a v-re merőleges komponenst
pithagorasz függvényével számolhatjuk.. Na és még sokféle képpen

1. Mérések nincsenek, amíg nem tudjuk, hogy hogyan és mit mérünk.