Igen, a DV kamerát IEEE1394 (hétköznapi nevén DV) portra kell kötni. Viszont ez nem alapkövetelmény az asztali felvevőknél hanem extra szolgáltatás.
Javaslom megnézni a Pioneer és a Panasonic felvevőket.

Sziasztok!

Segítséget kért tölem a nagybátyám, én pedig Töletek, mert ebben nem vagyok annyira képben.
SAMSUNG digitális kamerája van otthon, és most egy olyan DVD-lejátszó, felvevQt szeretne venni, amivel lehetövé válna, hogy a kameráról is ki tudja irni a dolgokat DVD-re, és a TV-böl is vehessen fel müsorokat.
Jelzem, nem technikai zseni, minimális tudással, gyorsan és gond nélkül müködö rendszerre vagyik. Már ha van e témában egyáltalán ilyen.
Annyi infót találtam eddig, hogy van egy IEEE1394-es dig bemenet, ez az eddigi sejteseim alaojan alapkövetlemény kell legyen a DVD felvevön. Ez megcáfolnadó vagy megerösítendö info??:)
Ha valaki képbe tenne és informalna, nagyon sokat segítene igy kari elött.
Elöre is nagyon köszönöm, barki is lesz az:)
Üdv
Gál Szilvi

Kicsivel többért meg már asztali DVD felvevő kapható ami meg azért sokkal jobb minőséget ad mint egy PC-s TV kártya
Arról nem is beszélve, hogy nem fogyaszt KW-okat meg ugye lehet programozni, csendes, távirányítható, stb.
Ma már leáldozóban van a PC-s TV kártyás felvétel azaz ma inkább csak annak megfelelő aki PC-n szeretne TV-t nézni miközben dolgozik. Másra ma már nem igazán praktikus.

20.000 körül többféle külső hardveres tömörítésű eszköz kapható, ami kapásból mpeg2-be vesz fel, minimális a gépigényük, nem kell a codecekkel vacakolni.

Üdv
Inhouse

A bejövő video kép normája lehet a gond. PowerDirector alatt: Capture \ Device Setup \ TV Setup \ PAL D (vagy PAL B). Location: Hungary. Néha (kártyafüggő) német normát (Deutchland) használ. Előfordul viszont PAL B - ezt is kipróbálni egy 2 perces próbafelvétel idejéig nem nagy dolog.
1. Bizonyos kártyák (Matrox is ilyen?) csak a saját Capture (TV Tuner és felvevő programjuk) alól vesznek fel hibátlanul.
2. Próbálj ki más Video Editáló (felvevő programot is)!
3. Javasolom az MGI VideoWave, Adobe Premiere (kezdeti, alacsonyabb verziójú programjait, amelyek Win 98 alatt is mennek). TMPGEnc is tud felvenni a TV tuner kártyákról.
Nekem az ATI kártyám csak Win 95 98 alól működik TV Tuner módban. Ezért van fent a gépemen kettős operációs rendszer (XP boot-manager).
CJ

Hát én tv kártyát senkinek nem ajánlanék! Volt és jól megszívtam! Ha valaki csak már a vhs kazikon meglévő anyagot akarja digizni akkor mindenképpen a külső célhardver a jobb ami csak egy átalakító és nincs tuner stb.

Házi használatra bőven megfelel egy Leadtek WinFast TV2000 vagy Asus TV FM Card. Van egy Ati All-in-Wonder Pro 128 TV-in-out kártyám, ami 10 éves. 300 MHz IPII Celeron, 64 MB SD-RAM - fel tudott venni, bár dobott képeket. 500 MHz CPU fölött már a régi kártyák sem dobnak el képet!
1. Felvszed az anyagot a TV kártyáról (Capture funkció)
2. Lehetóleg mpg2-ben
3. NeroVision Express
4. Make Video / Make DVD
5. Behívod a filmfelvételedet
6. A program kb. 20 perc alatt átkonvertálja *.ifo, *.vob, *.vts fájlszerkezetre.
7. Ha kívánod kiírja DVD lemezre.
Menet közben editálhatod, kivághatod a TV filmből a reklámot!

ilyen cuccot használ valaki?
tényleg 2 ghz proci és 526 mb ram kell hozzá?
azonnal megvettem volna 20 ropiért de sajna nekem csak 1,7 ghz proci és 256 mb ram van
akkor ezzel biztos nem fog futni?

senki nem használ ilyet?

Sziasztok!

Kaptam egy matrox rt2500-ös kártyát, tudom, hogy ez már egy elég régi kártya, de mivel leginkább vhs-röl szeretnék dvd gyártani, gondoltam jó lesz rá. Nem volt éppen egyszerü felinstallálni, de végül is sikerült. Viszont elinditva a premier 6.0-t, a "movie capture" alatt bejövö kép teljesen élvezhetetlen, olyan mintha ugyan az a kép lenne 2-szer "félsorosan", függölegesen egymás mellett... gyakorlatilag használhatatlan:(
Tud valaki tippet adni, mi lehet gond?

üdv,
amok

Én avi-t használok (Canopus ADVC-100), de tervezem az Mpeg megoldást is.

http://digitalvideo.fpn.hu/

A GTools nagyon egyszterű kis programocska....

A program története

Lészen egy ATI Radeon 64DDR VIVO kártyám, és azt gondoltam, hogy digizni fogok tuti minőségben, és elfelejtem a VHS kazettáimat. Voltak problémák a géppel keményen (cel. 633, kodekek, programok, stb.). Gondoltam egyet, és vettem egy Miro DC30-at (hardweres MJPEG). Itt is akadtak problémák, mivel csak win98 alatt működött.

Elegem lett az egészből, és neki ültem megcsinálni a programot. Főleg az volt az oka, hogy akkor még nem ismertem az Avisynt-et és darabonként kódoltam le az avi-kat. Utánna pedig összefűzve, jöttek a gondok, pl. hang elcsúszás, stb. Avs-el mindent könnyebben meg tudtam később oldani, de még mindig több progit kellett használnom.

Most már egy Canopus ADVC-t és egy MK-CVX506-ot használok. Ezzel együtt nagyon ok a progi.


Megpróbáltam egy programba beleilleszteni mindazt, amit használni szoktam egy TV->DIGI->UTÓMUNKA-DARABOLÁS folyamamt során. A mai napig ezt a kis programot használom, és nagyon kényelmes.

http://digitalvideo.fpn.hu/

Itt nézz szét:

http://www.freeweb.hu/macsman/

Lapközepe:"Logo és felirat kitakarása Virtualdub-bal"

Innen is lehet müvelődni:

http://www.dvdzona.hu/index.php?

Sziasztok!
Kezdő vagyok, vásároltam egy egyszerű Leadtek DV 2000-es tuner kártyát. MPEG-2-ben szoktam rögzíteni, és utána DivX 6-al tömörítem, hogy egy DVD-re több film is kerülhessen. A mínőséggel tökéletesen elégedett vagyok.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen video vágó programot javasoltok, ami egyszerű és(vagy) magyar nyelvű.
Elejét, végét vágnám és a reklámokat is szeretném kiszedni.
Még az mpeg-et vagy már a divxet kellene vágnom?
Egyéb tanácsokat is szívesen fogadok.
És egy extra kérdés, valahol olvastam, hogy az adott tv műsor logoját is el lehet tüntetni a felvételről. Mivel és hogyan?

Előre is köszönöm a segítségeteket!

Üdv.: Laci

Szia Pepi.
Valami nem oké nálam!
Állandóan hibaüzenettel kifagy a program amikor befejezi az 1xencodot és elkezdené a 2.-at.
Pedig próbáltam a 2.67-es és a 2.66-os verziót is.
Nem tudnád e-mailben (zip-ben) átküldeni a 2.50 működő verziót?
Köszönöm.

Nem ismerem ezt a új CCE verziót és mivel az általam használt régiben nem voltak ilyen paraméterek nem tudok mit javasolni.

Szerinted az alábbi "Quality setting" beállításnál mi a jobb minőség?



Ahogy póbálgattam:
- A "Difficult" jobb minőséget csinál.
- A "Computer Graphics" jobb minőséget csinál, mint a "Natural picture".

Ez így jó de ha már az Ulead programot használod vágásra akkor nem lenne egyszerűbb azzal áthozni a DV-t a kamerából?
Azaz:
- Capture és szerkesztés Ulead programmal
- MPEG2 tömörítés CCE programmal
- DVD-VIDEO struktúra előállítása Ulead (ha alkalmas DVD-VIDEO készítésére) vagy más authoring programmal.

Szinted az alábbi elgondolásom jó?
- Leszedem "Windows Movie Maker"-rel az AVI-t HDD-re.
- Ulead VS9-cel megvágom az AVI-t.
- A CCE 2x-encoddal létrehozom az MPEG2 fáljt.
(Mérettől függően beállítom az MPEG2 bitrate-ját.)
- Ulead VS9-cel az MPEG2-ből megcsinálom a menüt és a DVD-t.

Igen az is jó rá.

Nem tudom mitől fagyhatott ki. Szerintem próbáld meg Multipass VBR beállítással.

Igen...Akkor erre jó az ULEAD VIDEO STUDIO9 is?
Illetve a "szép" menü klészítésére is?


Nem tudod mi a túróért fagyott ki pont, amikor a 2.encodot kezdte volna?

Bármilyen videoszerkesztő program használható mely képes megnyitni a DV AVI-t. pld. Windows Movie Maker

Multipass VBR-t állíts be és ne Multipass CBR-t.
Nem kell más könyvtárat megadni mert a valódi tömörítést úgy is csak az utolsó menetben végzi (első menetben csak egy video information file-t készít)

Milyen programmal célszerű az AVI-t szerkeszteni?


Onnan! Akkor beleestem ebbe a csapdába?


Szerintem normál AVI, de otthon egészen pontosan megnézem!
Tényleg a CCE-ben néztem! Hiba volt?!


Ok. A filmet leszedtem. Már a kész AVI-t próbáltam 2x-es encoddal átgyalulni. Az 1x-es "Encode" ideje: 00:35:18:00!

Ehhez még egy kérdés:
Tegnap az "encode"-olás második meneténél kifagyott a CCE!



Lehet, hogy a "Video files" és a "(Second Pass)" -nál más-más alkönyvtárat kell megadni?

Te milyen AVI-t készítettél? A DV AVI mint már írtam 25Mbps ami nem 6000kbps és a hang 16 bit 48Khz vagy 32KHz PCM. Nem MPEG hanem PCM.

Mint már írtam a DV a firewire porton csak másolódik azaz nincs semmilyen encod csak simán copy van és a másolás ideje annyi mint a valós játékidő. A DV AVI adatlapján azt kell látnod, hogy 720x576 Microsoft DV a hang meg 48KHz 16 bit PCM.
Szóval az az AVI amit készítettél nem DV AVI hanem valami más. Nem lehet, hogy Te DIVX AVI-t készítettél?? Vagy valami más AVI-t?

Szerk:
A DV AVI egységesen 25Mbps és állítani nem lehet azaz állandóan ennyi az általad említett 6000kbps valami az nem DV AVI.

Azt a 6000kbps infót az AVI-ról honnan vetted? Ha ez a 6000Kbps az ami a CCE kiír az nem az AVI-ra vonatkozik hanem a készítendő MPEG2 bitrátáját mutatja.
MPEG2-re én inkább VBR-t javaslok azaz 2 menetes VBR melynél az alábbiakat célszerű beállítani: minimum 2000Kbps, átlag 6500Kbps, maximum 9000Kbps (az átlag bármi lehet /nem lehet nagyobb a maximumnál/ de minél nagyobb annál jobb lesz a minőség persze minél nagyobb az átlag annál kevesebb anyag fér el a DVD-n)

Ha csak ennyit szeretnél DVD-re írni akkor a VBR átlagértéke lehet akár 8000Kbps is.


Az AVI-t célszerűbb.

Mint már írtam az MPEG2-t nem kell DVD-vé alakítani mivel a DVD az maga a lemez amin az MPEG2 van. Az MPEG2-t a hozzá tartozó kísérőhanggal egy DVD tartalomszerkesztőbe kell betölteni. Ilyen program rengeteg van. Azok melyekkel szép menüket lehet készíteni fizetősek. Esetleg próbáld meg a TMPEG DVD Author programot.

Pepi!

Kipróbáltam. (Legalábbis részben!)

A DV-ről felmásoltam AVI-ba a filmem a "Windows Movie Maker"-rel.
- A film hossza: 01:02:35:18
Az AVI adatai:
- VIDEO: CRB: 6000kbps
- HANG: MPEG Joint stereo: 256kbps
- MÉRETE: 12,5GB
- 1x-es "Encode" ideje: 00:35:18:00 (Tehát kb. a fele a realtime-nak!!!)


Kérdésem:
1) Az AVI standard video&hang minősége 6000kb/s & 256kb/s? Ezt állítani nem lehet, ugye?
(Az AVI 6000kb/s -os minősége jobb, mint az MPEG2 6000kb/s-os minősége?)
2) A melyiket célszerű szerkeszteni? (Az AVI-t, vagy az MPEG2-t?)
Arra gondolok, hogy a film elejéből, közepéből, végéből a felesleges részeket kivágni.
3) A kész MPEG2 DVD-vé alakítására milyen programot javasolsz?
(Amivel jól működő szépen szerkesztett menüt lehet csinálni?)
Köszi...

CCE-vel 2 menet esetén ez elfogadható.

Normál 2órás DVD-film.

A CCE-vel a 2 menetes VBR jó eredményt ad.
2 menetnél többet felesleges mivel nem hoz látható javulást.

Milyen hosszú anyagnál?

- A CCE -vel a 2-es kódolás a jó?
A régebben (DVD-nél) 6-8-szoros kódolás is volt.
- Emlékeim szerint a 2500+Bartonnal 6-8órás matekolás a full beállításokkal-

Akkor valami nálad nem egyenes. A DV AVI 25Mbps sávszélességű ami azt jelenti, hogy a 16bit 48KHz PCM kísérőhanggal együtt 3.6MB/sec helyigénye van. 1óra nem lehet 100GB. Sokkal kevesebb helyet foglal el a DV a HDD-n.

Tömöríts SP módban (SP= Standard Play azaz normál DVD mód mely 120 perc tárolását taszi lehetővé 4.7-es DVD-n) azaz 1 DVD-re 120 perc MPEG2 és azonnal észreveszed a software-es real time és az utólagos software-es 2 menetes tömörítés közti különbséget.

Ha gyors a PC-d azaz Intel P4 HT-s procival rendelkezel és olyan tömörítő programot használsz ami használja a HT technológiát (pld. Canopus Procoder) akkor a tömörítési idő még a valós játékidőnél is kevesebb lesz (persze 2 menet esetén a tömörítési idő duplázódik).

Ki fogom próbálni majd úgy, hogy az AVI-t másolom HDD-re, amjd azt alakítom DVD-vé.
Ami kétségekkel tölt el:
- 1óra AVI helyigénye ~100GB.
- Amit eddig készítettem 9000kb/s-es MPEG2-ből tökéletes minőségűek.
(Mind PC-n, mind TV-n)
- AVI->MPEG2-be tömörítése nagy időigénye.

Igen hiszen a DV kamerából a DV AVI simán csak másolódik a PC-re (nincs semmilyen tömörítés hiszen azt a kamera végzi mikor rögzít a szalagra) amiből aztán egy jobb MPEG2 tömörítő programmal (2 menetben) kiváló MPEG2-t készítesz. Ez sokkal jobb eredményt hoz, mint az amikor az fw portról érkező DV AVI-t software-esen real time tömöríted MPEG2-be.

Tehát, akkor szerinted az a legjobb minőségű, ha AVI-ba szedem le a DV-ről?
Majd azt alakítom DVD-vé?

A legjobb ha egyszerűen átnyomod a kamerából a DV-t azaz DV AVI formában viszed HDD-re (erre bármilyen program alkalmas mely képes a firewire porton kapcsolatba lépni a kamerával mivel itt csak sima másolás történik) majd egy jobb MPEG2 tömörítő program segítségével tömöríted. Jó minőségű MPEG2-t tudsz készíteni ha 2 menetes tömörítést használsz. Kiváló minőséget lehet elérni a Canopus Procoder-el ill. a CCE-vel (Cinema Craft MPEG Encoder).

A DVD-n ugyanaz az MPEG2 van mint amit a tömörítő program készít azaz nem kell semmit se sehova konvertálni. Ha kész az MPEG2 videó és a Dolby digital audio akkor simán egy DVD authoring (DVD tartalomszerkesztő) program segítségével elkészíted a kívánt DVD-VIDEO formátumot (menü, lejátszásvezérlés, stb.)

Sziasztok!

Olvasgattam a topicot.
S felmerült bennem a kérdés, hogy melyik a helyes megoldás???

A miniDV kamerámról DVD-t csinálok az alábbiak szerint:
- a kamera a PC-vel firewire-n keresztül összecuppantva.
- Ulead-dal leszedem MPEG2-be a HDD-re.
....MPEG2 beállítás: 9000kb/s(video)-100%(minőség)-DolbyD2/0448kb/s(hang)
- Majd a keletkező MPEG-et konvertálom az Ulead-dal DVD-vé.
....A beállítások természetesen megegyeznek a fentiekben részletezettekkel.

A kérdésem az, hogy lenne különbség, ha így csinálnám?
- Uleaddal leszedem AVI-ba a HDD-re.
- Majd a keletkező AVI-t konvertálom az Ulead-dal DVD-vé.
....A tömörítési beállítások megegyeznének a fentiekkel.

Lenne különbség szerintetek?
Melyik a jobb minőségű?

egy kicsivel feljebb már leírtam

Sziasztok!
A következő gondom van:
Amit felveszek a TV kártyámmal NeroVision Express-el, annél a TMPEGEnc 3.0 XP azt mondja, hogy nincs hang. A DVDAuthorban meg csak Chaptereket lehet szerkeszteni, nem enged kockapontosan vágni, így nem tudom a reklámokat rendesen kiszedni!
NVE-vel mpeg2-be veszek fel, a standard DVD beállításokkal.
Ja, a VirtualDub sem tudja megnyitni a felvett állományt! (

Tudtok ajánlani olyan programot, amivel tudnám rendesen kezelni a filmet?

Előre is köszönöm!

Én a windvr3 vagy a powervcr2 használom ilyen célra. Szeritnem ezek a progik nagyon szép minőséget produkálnak. A vágáshoz én a Tmpg editort használom. Ha dvd formátumba, akarod megőrizni a végeredményt akkor ahhoz kell egy author progi, ha jól tudom.
Pl. Tmpgauthor. Bár ebben nem nagyon vagyok otthon. Ha (s)vcd formátumoz szeretnél akkor ezeknél a progiknál be kell állítani a megfelelő profilt, és már írhatod is kifelé a néróval.
De ha mindent az egyben progika kellene neked esetleg, akkor arra jó megoldás lehet pl a windvd creator2. Ebben van capture, egy kis editor, author, és már írhatod is kifelé.
Ha avit szeretnél akkor, én arra a gordian knot-ot ajánlom. Remélem tudtam segíteni.

Sziasztok!

Bocsánat, hogy kezdő kérdésemmel bombázlak titeket. Azt szeretném megtudni, hogy egy TV tuner-es kártya mellett mi kell ahhoz, hogy be tudjak digitalizálni egy videokazettán lévő anyagot SZG-re és azt a későbbiekben ki tudjam írni DVD-re? Milyen programmal húzzam be a gépbe? Milyen progival vágjam? Mivel tömörítsem az anyagot? Mik a legjobb, legkönnyebben kezelhetőbb szoftverek?

Kérlek segítsetek Várom a válaszotokat

Anubis

Próbáld meg az MPEG2 videót a TMPGEnc programmal elkészíteni. Ügyelj arra, hogy szabványos legyen az MPEG2 azaz 720x576 és a GOP struktúra 12 legyen. Továbbá ha a forrás DIVX interlace akkor a TMPGEnc-ben is állítsd a forrást interlace-re a megfelelő field sorrend megadásával.

Az lesz, hogy keresek egy vinyós asztali írót, visszamásolom, és megírom más formátumban. Hátha jó lesz.

Viszont. Van egy másik gondom (ígérem, nincs több). A Pana DVD lejátszóm a DivX-es fájlokat nem kezeli. Eddig nincs is baj, tudtam. Tehát megpróbáltam a DivX videómat szabvány DVD formátumra átalakítani. Neroval csináltam (Vision Express), csak az a baj, hogy időnként beröccen a kép, és ez egy idő után idegesítő. Gondoltam, problémája lehet az újraírható DVD-vel, nem tudja folyamatosan pörgetni, vagy ilyesmi, de sima írhatóval is ugyanez a helyzet.
Kérdésem: tudtok-e ajánlani olyan szoftvert, amivel ezt az átalakítást gond nélkül meg tudom csinálni jó minőségben? És persze nem száz dolláros szoftver, hanem lehetőleg free.

Honnan tudjam? Nekem egy 29" Sony WEGA 100Hz 4:3 arányú TV-m van
De volt alkalmam 16:9 TV-t nyúzni (Sony, Panasonic) Szóval a ZOOM funkció annyit tesz, hogy a 4:3 arányú képet vertikálisan egy kicsit széthúzza, hogy ne legyen annyira nyomott. Ez kb. logoig terjed (RTL Klub, TV2). Horizontálisan is van egy kis méretváltozás és emiatt pár pixelnyit lehagynak a készülékek. A horizontális méretváltozás nem számottevő pontosabban ez eléggé készülékfüggő (van amelyik csak annyit hagy le mint amennyit eleve a 4:3 TV cropping-ol ki de van olyan készülék is amelyik ennél sokkal kevesebbet azaz horizontálisan több van a látható területen).

Én személy szerint nem igazán szeretem a 4:3 arányú képet 16:9 TV-n 16:9 módban (normál vagy zoom) nézni mivel eléggé zavar a nyomott kép. Ha a 4:3 arányú TV-d mérete min. 29" és van rajta 16:9 mód akkor ezt méretarányosan ki is tudod próbálni mivel a 29" 4:3 TV 16:9 módja vertikális méretben megegyezik a 29" 16:9 TV vertikális képcsőméretével.
A vertikálisan nyomott kép meg eléggé idegesítő tud lenni. Igaz vannak akik azt mondják, hogy meg lehet szokni. Amikor a TV-t vettem akkor gondolkodtam 16:9 arányú készüléken de az amin 4:3 módban akkora a 4:3 arányú kép mint egy 29" 4:3 TV-n az 36" feletti készülék. Egy ilyen TV-nek meg csillagászati ára van (még a 240.000Ft-os Sony TV-mhez képest is). Tehát én maradtam a 4:3 aránynál annál is inkább mert 29" méretben már eléggé élvezetes tud lenni a 16:9 is.

Pepi: ne kerüld meg a választ - szóval mennyi lóg ki?

Természetesen ha ZOOM módban van az más Amit írtam az normál 16:9 módra vonatkozik.

Nem volt elég konkrét a kérdésem: a 16:9-es tévé ZOOM módja után érdeklődtem volna. Haverom amúgy ezt szokta használni (nekem 4:3-as tévém van) és nem mondott még sose olyasmit hogy zavaróan sok kilógna így a képből. (Természetesen itt 4:3-ra optimalizált 16:9-es anyagról van szó.)

PS
Fogalmazhattam volna így is: én eddig úgy tudtam, hogy a 16:9-es tévék ZOOM módja esetén - nagyítás után - csak a kép teteje és alja lesz levágva - de ugye ott a 4:3-ba rakott 16:9-es anyag esetén úgyis csak fekete csík van..

Abban teljesen igazad van, hogy ha egy 16:9 arányú videót 4:3-ra optimalizálsz tehát beraksz alulra és felülre fekete sort akkor az MPEG2 tömörítés hatékonyabb lesz azaz jobb lesz a végeredmény. Viszont ha 16:9 arányú TV-n nézed akkor is benne lesz a 72-72 pixelnyi fekete csík. A gond az, hogy az így megjelenő kép ha a TV normál 16:9 módban van akkor igencsak keskeny lesz (kb. olyan mint a 2.35:1 extra widescreen azaz az amikor a normál 16:9 aránynál is keskenyebb a kép). Az ilyen 4:3-ra optimalizál anyagot 16:9 TV-n 4:3 módban célszerű nézni (a 16:9 TV 4:3 módja az amikor középen 4:3 arányba jelenik meg a kép).
Szóval csak akkor javasolt 16:9 videót 4:3-ra optimalizálni ha csak 4:3 arányú TV-n fogod nézni. Persze ha a 16:9 arányú film nagyon hosszú (pld. 160 perc vagy még több) és sima 4.7GB DVD-re szeretnéd írni akkor javasolt 4:3-ra optimalizálni azaz fekete csíkot belerakni mivel így jobb lesz a végeredmény. Persze ha az MPEG2 tömörítést a Pioneer asztalival készíted akkor maradhat 16:9 arányban még a hosszabb anyag is mert a Pioneer még 160-180 perces anyagnál is elfogadható minőséget produkál .

Oké-oké
De azért nekem itt még valami sántít - digitális oldalról:
Miért 16:9-re optimalizáljam a 16:9-es anyagomat ha ezt adatvesztés nélkül megtehetem 4:3-ra is? Utóbbi esetben a DVD-n eltárolt valamennyi képkockámon lesz alul felül 72-72 képpontnyi fekete sor és itt tuti nincs változás az előző frame-hez képest, tehát egységnyi bitráta mellett a teljes 16:9-hez képest 25%-kal kevesebb képpont változásait kell a B, illetve P frame-jeimnek leírniuk -amit nyilván hatékonyabban meg fognak tudni tenni - azaz szebb képet kellene a 4:3-nál kapnom.

Adj még nekem pliz egy lehetőleg konkrét levezetést, hogy mi történik a 4:3-ra optimalizált (16:9-es) videoval, ha 16:9-es tévén játsszák le, konkrétabban mekkora hasznos része fog alul-felül-oldalt kilógni a képből.
(Na, lehet hogy ettől a levezetéstől el fog múlni az a sántítás )

Igen, pixelarányokról van szó de mint ahogy szerettem volna rávilágítani a horizontális felbontás nem változik. A 16:9 anyag nem lesz 1024x576 hanem marad 720x576. A 16:9-es TV is 625 sor megjelenítésére képes azaz maradva a PAL D1/widescreen változatnál 720x576. Én erről beszéltem mivel Te váltig állítottad, hogy a 16:9 videó fizikai képmérete nagyobb a 4:3-nál. Erre írtam azt, hogy soha ne a PC-s monitor alapján nézd ezt a kérdést. Egyébként nálam a PC 1280x1024 felbontásban van és a 16:9 720x576 videó horizontálisan teljesen kitölti a képet mivel a DVD lejátszó program a 720x576 videót az aktuális SVGA felbontásra méretezi át. De ez csak és kizárólag PC-s monitoron ill. a digitális megjelenítőknél van így (pld LCD). Hagyományos analóg váltottsoros 625 sor megjelenítésére képes 4:3 valamint 16:9 TV esetén a horizontális felbontás nem lehet 768-nál nagyobb.
A vertikális felbontásról nem vitatkoztam mert azt helyesen vezetted. Viszont én arra utaltam, hogy a komolyabb NL editor programok melyek képesek a 16:9/4:3, 4:3/16:9 közötti átalakításra ezt simán elvégzik.
Egyébként a 16:9 anyag 4:3-ra alakítása nem jelent adatveszteséget függetlenül attól, hogy a 4:3-ra optimalizált 16:9 anyagnál a látható képméret vertikálisan 432 pixel. Az ok a pixelek alakjában keresendő. 4:3 esetén a pixelek alakja négyzetes viszont a 16:9 pixelei nyújtott téglatest alakúak. Amikor 4:3 arányú TV-n 16:9 képet nézel úgy, hogy a lejátszó 16:9 megjelenítési formára van állítva (azaz nem optimalizálja 4:3-ra a képet) akkor azért látod függőlegesen nyúltnak mert a kamera eredetileg 1.4222 pixel alakban rögzített és amikor az ilyen pixeleket tartalmazó képet olyan megjelenítési formában jeleníted meg ahol a pixelek alakja négyzetes akkor ez képtorzulást okoz. Amikor a 16:9 anyagot 4:3 arányra optimalizálják nem a fizikai adattartalomból vesznek ki hanem a pixelarányokon változtatnak és emiatt kerül be az a 72 pixel nagyságú fekete csík felülre és alulra.
Ha jobban megnézed a 4:3 és a 16:9 TV-k közötti különbséget akkor láthatod, hogy a 16:9 TV-k képcsöve vertikálisan mindig kisebb mint az ugyanolyan képcsőmérettel rendelkező 4:3 TV képcsöve. Pontosabban fogalmazva egy 29" 16:9 TV vertikális képcsőmérete akkora mint a 29" 4:3 TV-n megjelenő Letterbox-olt 16:9 kép. Éppen emiatt írtam, hogy aki 16:9 TV-t szeretne annak célszerű elgondolkodni, hogy milyen arányú műsort néz döntő többségben mivel a 16:9 TV-n a 4:3 arányú kép sokkal kisebben jelenik meg mint az ugyanolyan méretű 4:3 TV-n.
Amikor azt írtam, hogy a 4:3 arányra optimalizált 16:9 videót simán vissza lehet állítani valódi 16:9 formátumra azaz el lehet érni, hogy 16:9 TV-n nézve visszakapja az ember az eredeti arányokat akkor a fenti megállapításra gondoltam azaz arra, hogy a 16:9 arányú felvétel 4:3 arányra optimalizálása után nem lesz a fizikai adattartalomban különbség azaz nem csökken a 720x576 fizikai méreten belül az adatok mennyisége csak a pixelek alakja miatti arányváltozásról van szó.
Ez természetesen csak a valódi 16:9 formátum 4:3-ra optimalizálásánál van így azaz a fenti megállapítás nem vonatkozik a sima kitakarásos módszerrel elkészített 4:3 arányú videóra. Pontosabban arról van szó, hogy különbséget kell tenni a valódi widescreen azaz az igazi 16:9 és az olyan felvétel között ami valójában 4:3 arányú de kitakarásos eljárással letterbox-os hatást érnek el azaz olyan hatást mintha 16:9 formátum lenne 4:3-ra optimalizálva. A sima kitakarásos módszer esetén valóban nem lehet adatveszteség nélkül 16:9 arányra állítani mivel az eredeti kép normál 4:3 (1.0666) és az alsó valamint a felső 72 pixel hasznos adatot takar el azaz ha ezeket a kitakarásokat levágjuk akkor valójában egy 720x432 felbontású videót kapunk. Ennek viszont semmi köze a valódi 16:9 azaz az esetünkben az 1.4222 pixelarányhoz.
Egyébként a videósok körében ma divat az ilyen kitakarásos widescreen hatást keltő felvétel készítése. Továbbá normál 4:3 arányú kamerák csak kitakarásos elvet tudnak használni és az ilyen esetekben a kép minden esetben 4:3 azaz nem lehet 16:9 TV-re optimalizálni. Ahhoz, hogy valódi 16:9 felvételt lehessen készíteni igazi widescreen kamera kell aminek a CCD-je 1.4222 pixelarányban dolgozik és a kamera rendelkezik widescreen objektívvel.

Tehát abban egyetértünk, hogy a sima kitakarásos felvételnél nem lehet 16:9-re optimalizálni. Viszont a valódi 16:9 felvétel 4:3 optimalizálás után simán mindenféle adatvesztés nélkül visszarakható 16:9-re.
Ha van olyan 4:3 TV-d ami képes 16:9 arányt 4:3-ra optimalizálni azaz ha valódi 16:9 arányú kép van akkor képes optimalizálni a 16:9-ről 4:3-ra akkor ott láthatod a pixelarány változását. Viszont az ilyen készülékek csak vertikálisan nyomják össze a képet azaz a pixelalak visszaállítása miatti vízszintes irányba kilógó területet egyszerűen levágják. Ezért jobb az a megoldás ha a DVD lejátszó adaptálja 4:3 arányra a 16:9 képet mivel itt van Letterbox eljárás azaz horizontálisan is a látható területre kerül a kép.


Szóval visszatérve az eredeti kiindulási ponthoz ha az a műsor amit az asztalival rögzítettél nem kitakarásos "ál" 16:9 hanem valódi 16:9 ami 4:3-ra van optimalizálva akkor simán egy jobb NL editor programban visszaállítható normál 16:9 arányra.

Összefoglalva:

A PAL D1 (CCIR 601) azaz a DV és az MPEG2 mindig 720x576 fizikai mérettel rendelkezik függetlenül attól, hogy a fizikai méreten belül a pixelarány 4:3 vagy 16:9.
A valódi 16:9 azaz widescreen felvétel mindenféle adatvesztés nélkül optimalizálható 4:3 arányra ill. a 4:3 arányra optimalizált valódi 16:9 minden gond nélkül visszaírható 16:9 arányra azaz nem lesz semmilyen adatvesztés.
És a legfontosabb mit soha nem szabad elfelejteni az, hogy a hagyományos TV analóg váltottsoros (interlace) technológia. Legyen az 4:3, 16:9, 50Hz vagy 100Hz azaz a PAL szabványnál ez 625 az NTSC esetében pedig 525 analóg sort jelent.
Persze ma már létezik a HD technológia is de ez a jelenlegi vitánk során nem téma

Remélem sikerült érthetően leírnom a 16:9 és a 4:3 közti különbséget.
Persze a normál 16:9 pixelarányon kívül még van egy pár más arány is de az elv ugyanaz azaz a PAL D1 (CCIR 601) azaz a full screen videó fizikai mérete minden esetben 720x576 függetlenül a fizikai méreten belüli pixelaránytól és a pixelarány változtatása nem jár adatvesztéssel.

Szerk:

És, hogy miért hangsúlyoztam ki az analóg TV-t? Azért mert a TV sorszintű (sorpáztázásos) megjelenítést használ azaz a PAL szabvány 625 az NTSC 525 sor. Továbbá a TV készülékek váltottsoros rendszerben jelenítik meg a képet azaz a PAL rendszerben a teljes 768x576 méretű kép 2x 768x288 méretben jelenik meg melyeket félképeknek hívnak és ezek a félképek egymáshoz képest 20ms időeltolásban vannak. Az emberi szem tehetetlensége miatt látjuk egy összefüggő képnek.
A PC-s monitorok valamint a projektor, LCD és TFT kijelezők pixel alapú megjelenítést használnak ami azt jelenti, hogy a megjelenítő maximális felbontása a pixelek méretétől függ azaz a megjelenítő látható képmérete lévő pixelek számától függ az, hogy az adott monitor, projektor, LCD vagy TFT mekkora felbontás megjelenítésére képes.
A videotechnikában mindig az analóg sorfelbontási rendszert használjuk. Pont emiatt van az, hogy a videók mérete szabványosítva van azaz váltottsoros videó esetén 768/720/704/480/352x576.

Tehát azért nem szabad a TV és a PC-s monitorokat, digitális kijelzőket keverni mivel a TV készülékeknél a sorfelbontás szabja meg a felbontást ami állandó azaz ugyanolyan 625 soros a 15" TV is mint a 32" TV ami azt jelenti, hogy bármekkora is a TV készülék a megjelenített kép mérete nem lehet 768x576 felbontásnál nagyobb. A PC-s monitorok és a digitális kijelzőknél pedig a méret arányban van a pixelszámmal azaz minél nagyobb a megjelenítő annál több pixelt tartalmaz. Éppen emiatt van az, hogy PC-n lejátszva egy 720x576 méretű videónak annál jobb a képminőség minél nagyobb felbontásra állítjuk a monitort (persze ésszerű határokon belül). Az általad felvetett 1024-es horizontális felbontás ebből ered azaz ha 16:9 az anyag akkor a PC-s monitornak célszerű min. 1024-es horizontális felbontásban lennie.

Pepi az általam felvetett megjegyzés tisztán digitális kérdés. Amúgy az előző leírásomban pixelarányokról volt szó: Ezek segítségével vezettem le azt amit te is írtál a megelőző hozzászólásodban.
És ezt használtam fel annak megmutatására hogy a 4:3-ra optimalizált dvd-s videóanyag egy képkockája miért egy 720x72 képpontos fekete csíkból, majd 720x432 méretű képből és egy újabb 720x72 képpontos fekete csíkból tevődik össze.
Ellentétben a 16:9-re optimalizálttal, ahol - hogy úgy mondjam - a 720x576-os képet két 720x0 képpontos fekete csík vesz körül.
Ez van letárolva a digitális adathordozón.
És ha tetszik, ha nem: 720x576 > 720x432.
Én pusztán digitális adattárolási szempontokat figyelembe véve azt állítom, hogy a 4:3-ra optimalizált anyagot nincs értelme átkonvertálni úgymond 16:9-re optimalizáltra. Tekintettel arra is, hogy veszteséges a hatékony tároláshoz használt adattömörítési eljárás. Ennyi.

Látod még mindig tévúton jársz
Azt kell megérteni, hogy ne a PC-s szemléletet használd mivel a TV az analóg és nem digitális megjelenítő eszköz.
A PAL TV 625 analóg sor megjelenítésére képes.
Az alábbiakban az analóg videó digitális pixel megfelelőjének kiszámítását láthatod. Ezt a ITU-R BT.601 szabvány szerint azaz digitálisan leképezve a 702x576 felbontású stúdió szabványra: (PAL és NTSC norma azaz 625/50 és 525/59.94)

There are three basic sampling rates from which almost all modern digital video formats are derived:

13.5 MHz ITU-R BT.601 (aka CCIR 601 aka Rec. 601) non-square
pixels for both 625/50 and 525/59.94 systems. This sampling rate was
originally designed for digitizing component video signals. Now used
extensively in almost all modern digital video gear.
14.75 MHz "Industry standard" square pixels for 625/50 systems.
Originally designed for digitizing composite video signals.
12 + 3/11 MHz SMPTE 244M "industry standard" square pixels for
525/59.94 systems. Originally designed for digitizing composite video
signals.

Let's see how this works out with 13.5 MHz and both 525/59.94 and 625/50 systems:

If you have the B/W (luminance) part of a component video signal in a coaxial cable, you can plug in an A/D converter and start metering (sampling) the voltage level in the cable at regular intervals.

* ITU-R BT.601 defines a standard sampling rate for both 625/50 and
525/59.94 video signals: 13.5 MHz
* 13.5 MHz will give you a total of 13,500,000 samples per second, but
we are only interested in sampling the parts of the signal that
actually contain image information. The parts of the signal spent in
horizontal or vertical blanking are of no interest to us, and can be
omitted.
* 625/50 systems have a line length of 64 µs, of which 52 µs is the
"active" part that contains actual image information. (The rest is
reserved for horizontal blanking.)
o 52 µs × 13.5 MHz = 702 samples (pixels) per scanline
o In the vertical direction, there are 574 complete scanlines and 2
half lines. Even the half lines get digitized as if their "missing"
other half belonged to the active picture, giving a total of 576
scanlines.
o Thus, the active image area at 13.5 MHz sampling is 702×576
pixels. This is the actual area that forms the 4:3 (or anamorphic
16:9) frame.
* 525/59.94 systems have a line length of 63+5/9 (63.555...) µs, of
which 52+59/90 (52.6555...) µs is the "active" part that contains
actual image information. (The rest is reserved for horizontal
blanking.)
o 52+59/90 µs × 13.5 MHz = 710.85 samples (pixels) per scanline.
o In the vertical direction, there are 484 complete scanlines and 2
half lines. As above, all of them get digitized and half lines will be
treated as if their missing other half belonged to the active
picture, giving a total of 486 scanlines.
o Thus, the active image area at 13.5 MHz sampling is 710.85×486
pixels. This is the actual area that forms the 4:3 (or anamorphic
16:9) frame.
o However, we cannot use partial pixels in any practical video work.
Therefore, the number 710.85 needs to be rounded up to 711, and
we get a 711×486 pixel frame instead.
o 711 samples equals to 52+2/3 (52.666...) µs at 13.5 MHz, so the
rounded-to-the-nearest-pixel active area is a little bit wider than it
ideally ought to be. Fortunately, the difference of 0.0111... µs is
(for all practical purposes) insignificant, and well within the
tolerances of NTSC-M specifications.

It also works the same way for square-pixel sampling rates. You will just get a different number of horizontal samples. The calculations are left as an exercise to the reader.

Szóval a 768/720/702 soha nem változik azaz akár 4:3 akár 16:9 a formátum a horizontális felbontás mindig az marad amilyen szabványban készült a videó függetlenül attól, hogy 4:3 vagy 16:9.

Mint már írtam el kell szakadni a PC-s megjelenítéstől mivel az analóg 625 soros TV készüléknél a horizontális felbontás nem lehet 768-nál több.
Persze van a HD szabvány is de ez nem a hagyományos 625 soros analóg váltottsoros TV készülékre van hanem a digitális HD megjelenítőkre amik viszont a PC-s szabvány szerinti (VGA, XGA, stb.) megjelenítést használnak.
A kettő nem keverendő össze. Azoknál az NL editor programoknál ahol van már lehetőség HD videó készítésére ott az arányoknál külön HD jelzés szerepel. Ilyen pld. a Canopus Edius Pro 3.0 NL editor program mellyel lehet akár 1080 soros videókat is 4:3 és 16:9 arányban elkészíteni.

Szerk:

Természetesen ha a fenti számítást a standard Square pixel mintavételezési frekvenciájával számolod (14.75MHz) akkor megkapod a 768 horizontális felbontást.

Az alábbiakban mellékelem a szabványos analóg/digitális konverziós táblát

http://www.uwasa.fi/~f76998/video/conve ... sion_table

Javaslom még az alábbi oldal ánézést is:
http://dbserv.maxim-ic.com/appnotes.cfm ... number/734

Továbbá az alábbi oldalak is segítséget adnak ahhoz, hogy megértsd, hogy miről van szó
http://www.iki.fi/znark/video/modes/
http://www.lurkertech.com/lg/pixelaspect.html

És még egy kis ráadás

There are also some other standard and de-facto standards that you might encounter in video world:

* ATSC: Advanced Television Systems Committee (ATSC) is a committee which spcifies the digital TV broadcasting system in use in USA. This standard support both standard definitoon and HDTV broadcasts. There are 18 approved formats for digital TV broadcasts, those format cover both SD (640x480 and 704x480 at 24p, 30p, 60p, 60i) and HD (1280x720 at 24p, 20p, and 60p; 1920x1080 at 24p, 30p and 60i).
* CIF: Common Interface Format. This video format was developed to easily allow video phone calls be-tween countries. The CIF format has a resolution of 332 x 288 active pixels and a refresh rate of 29.97 frames per second.
* QCIF Quarter Common Interface Format. A video format to allow the implementation of cheaper video phones. It has a resolution of 176 x 144 active pixels and a refresh rate of 29.97 frames per second.
* CCIR: The CCIR is a standards body that originally defined the 625 line 25 frames per second TV standard used in many parts of the world. The CCIR standard defines only the monochrome picture component, and there are two major colour encoding techniques used with it, PAL and SECAM.
* CCIR video: Video signal with same timings as PAL and SECAM systems use in Europe (50 fields per second, 625 lines per frame).
* HDTV: HDTV (high-definition TV) encompasses both analog and digital televisions that have a 16:9 aspect ratio and approximately 5 times the resolution of standard TV (double vertical, double horizontal, wider aspect). High definition is generally defined as any video signal that is at least twice the quality of the current 480i (interlaced) analog broadcast signal. Generally video formats 720p and 1080i are proper definition of the term HDTV.
* ITU-R BT.BT.470 Conventional television systems characteristics
* ITU-R BT.601 Studio encoding parameters of digital television for standard 4:3 and wide-screen 16:9 aspect ratios
* BT.656-4 Interfaces for digital component video signals in 525-line and 625-line television systems operating at the 4:2:2 level of Recommendation ITU-R BT.601 (Part A)
* ITU-R BT.709 Video color space standard (old standard)
* ITU-R BT.804 Characteristics of TV receivers essential for frequency planning with PAL/SECAM/NTSC television systems
* RS-170: RS 170(A) Standard that was used for black and white TV. It defines voltage levels, blanking times, width of the sync pulses, etc. The specification spells out everything required for a receiver to display a mono-chrome picture. Example: the output of black and white security cameras conform to RS 170 specification. RS 170 (A) is the same specification as for color TV but without the color components. When NTSC decided on the color broadcast standard, they modified RS 170 slightly so that color could be added, with the result called RS 170 A.
* RS-170 RGB: Refers to RGB signals timed to RS-170 specifications.
* RS-330: A standard recommended by EIA for signals generated by closed-circuit TV cameras scanned at 525/60 and interlaced 2:1. The standard is more or less similar to RS-170, but H-sync pulses are absent during V-sync. Equalizing pulses are not required and may be added optionally during the V-blanking interval. This standard is also used for some color television studio electrical signals.
* RS-343: RS 343 Standard or specification for video. RS 343 is used for high resolution video (workstations) while RS 170 A is for lower resolution video. RS-343 was introduced later than RS-170 and intended, according to the title, as a signal standard for "high-definition closed-circuit television". RS-343 specifies a 60 Hz non-interlaced scan with a composite sync signal with timings that produce a non-interlace (progressive) scan at 675 to 1023 lines. This standard is used by some computer systems and high resolution video cameras.
* RS-343A: EIA standards for high resolution monochrome CCTV. Based on RS-343.
* VGA: VGA (Video Graphics Array) originates from 640x480 color grpahics adapter used in first IBM PS/2 computers. There never really was an official standard for VGA video, but it was used as a loosely fedined "nearly industry standard" for many makers of grpahics card and display devices. VGA uses RGG signals and separate sync signals (HSYNC). VGA is quite closely related to 343 in many details, but the difference is that VGA uses non-interlaced picure.
* SVGA: SVGA (Super VGA) is extension to normal VGA system. The term has bee used in different places to mean different kind of extentions with higher resoluons. Generally SVGA is used toi refer to 800x600 resolution computer video signal.
* XGA: XGA (Extended Graphics Adapter) is IBM high resolution graphics card. This term is generally used to indicate 1024x768 resolution�computer video signal.
* SXGA: SXGA (Super XGA) is used to refer to resolutions that are higher than XGA. SXGA is used often to refer to resolutions like 1280x1024 and 1400x1050 pixels.
* UXGA: UXGA (Ultra XGA) is used to refer to 1600x1200 pixels resolution.

És végezetül még egy link (igaz ez NTSC de ahhoz, hogy mire is akartam kilyukadni a 4:3/16:9 arányoknál arra jó lesz)
http://www.hometheaterhifi.com/volume_6 ... er-99.html

Jó-jó, már este akartam korrigálni amit leírtam...

Azért egy dolgot nyugodtan vezess le:

Az 1,422222-es pixelarányt figyelembe véve a 720x576-ból 1024x576 lesz ami már ugye 16:9-es arány. (720x1,4222=1024)

Az 1,066666-os pixelarányt figyelembe véve a 720x576-ból 768x576 lesz ami már ugye 4:3-as arány. (720x1,0666=768)

Ha 16:9-re optimalizálok akkor 720x576 képpont felbontású lesz a viedoanyagom - ez a 16:9-es, 1,42222 pixelarányú tévémen korrektül megjelenik.

Ha 4:3-ra optimalizálok 16:9-es anyagot akkor annak 768x432 pixel, azaz 720x432 képpont lesz a felbontása (ugye: 720x1,0666=768). Természetesen azért, hogy szabványos felbontású képkockát kapjak alul-felül ezt el fogom látni egy-egy 72 képpont vastagságú fekete csíkkal.

A lényeg és én ezt próbáltam állítani: a 4:3-ra optimalizált 16:9 valódi képarányú video anyag (függőlegesen) kisebb felbontású, mintha 16:9-re optimalizáltam volna. És én a 4:3 -> 16:9 transzfer értelmét kérdőjelez(t)em meg.

Hát akkor vitatkozzunk
Először is tisztázzuk a fogalmakat és a PC monitor valamint a TV készülék közötti megjelenítési különbséget.
A TV rendszerben a 625 soros PAL megjelenítés full screen mérete 768x576. Ezt a TV készülékeknél 1.0 pixelaránynak azaz Square pixelaránynak nevezik. Itt a pixelek négyzet alakúak (ezért is hívják 1.0 arányúnak). A DV és az MPEG2 full screen szabványa 720x576. TV készüléknél ezt a megjelenítési arányt Non Square pixelaránynak nevezik. Eredeti szabvány szerinti elnevezése CCIR 601 de mivel ez digitális média ezért a PAL D1 elnevezést használjuk. Azért hívják Non Square pixelaránynak mert itt a pixelek téglatest alakúak. És itt jön a Sqare és a Non Square közti lényeges aránykülönbség. Míg Square 1.0 pixelarányú a Non Square 1.0666.

Most az arányokról.

TV készüléknél a 4:3 képarány az nem más mint Square pixel esetén 1.0, Non Square pixel esetén 1.0666.
TV készüléknél a 16:9 képarány pixelaránya pedig 1.4222. És ami a legfontosabb az, hogy a 4:3 és a 16:9 nem a kép méretét adja mivel az állandó (720x576) hanem a kép arányát mely 4:3 esetén vízszintesen 4 függőlegesen 3, 16:9 esetén pedig vízszintesen 16 függőlegesen 9. Ezek az arányok a pixelekre vonatkoznak és nem a kép valódi fizikai méretére azaz a kép valódi mérete mind a 4:3 mind pedig 16:9 képarány esetén 720x576.
És miért hangsúlyozom, hogy TV készüléken? Azért mert ezt a szabványt a TV készülékekre pontosabban a 4:3 arányú és a 16:9 arányú TV készülékre találták ki. A PC monitora nem 4:3. Éppen ezért a TV szabványos arányai nem alkalmazhatóak mivel itt nincs olyan, hogy 4:3 arányú vagy 16:9 arányú képcső.
Éppen ezért hibás az elgondolásod mivel PC monitor esetén nem lehet a TV szabványt alkalmazni. PC monitorra nem a TV szabvány hanem a VGA megjelenítési szabvány vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a PAL 625 soros TV fizikai felbontása 768x576 azaz ennél nem lehet több. Ezzel szemben a PC monitorának fizikai felbontása sokkal nagyobb. A PC monitornál a használható felbontásokat a VGA ill. az SVGA szabvány írja le. Az alap VGA szabvány a 640x480, 800x600 és az 1024x768 felbontásokat tartalmazza. E feletti felbontások értékeit az SVGA tartalmazza.
Amikor videót játszol le PC monitoron (videó alatt itt most a videotechnikában szabványosított 720x576 felbontású és 4:3 ill. 16:9 arányú videót értek azaz nem DIVX vagy egyéb más szabványtalan anyagot) a lejátszó program a kép megjelenítését mindig az aktuális felbontásra igazítja. Éppen ezért van a lejátszó programoknál a Keep Aspect Ratio funkció ami azt jelenti, hogy átméretezéskor megtartja az eredeti pixelarányokat. Ha ezt nem pipálod be akkor torzul a kép amikor átméretezésre kerül. És ez a lényeges különbség a PC monitora és a TV között. Pontosabban az, hogy aránymegtartás csak és kizárólag PC monitoron van mivel itt nem lehet 768x576 fizikai felbontást beállítani azaz a szabványos VGA ill. SVGA felbontásokra kell a 720x576 méretű képet átalakítani.
Tehát ha videó készítésnél/szerkesztésnél 4:3 és 16:9 arányról beszélünk akkor soha ne a PC monitort vedd alapul hanem a TV készüléket.

Szóval téves az olyan elgondolás, hogy a PAL D1/Widescreen azaz a 16:9 1024x576 felbontású mivel a TV készülék maximum 768x576 felbontás megjelenítésére képes.
Persze ha HDTV-ről beszélünk akkor ott teljesen más a helyzet mivel a HDTV sorfelbontása közel a duplája a hagyományos 625 soros TV-nek.


Most térjünk át arra, hogy tulajdonképpen mi is az a 4:3 ill. 16:9 arányú kép.

A PAL D1 szabványú DV kamerák képfelbontása mindig 720x576 és ezen belül a normál 4:3 arányú DV kamera CCD-je által rögzített videó pixelaránya 1.0666. ill. azok a DV kamerák melyek valódi (nem kitakarásos) 16:9 rögzítésre alkalmasak úgyszintén 720x576 képfelbontásban rögzítenek de itt a CCD 1.4222 pixel arányt használ.
A 16:9 arányú felvételhez a kamera egy szélesvásznú (panoráma) objektívvel rendelkezik és és a CCD a pixelarányt 1.4222-re állítja. Mivel a kép fizikai felbontása 720x576 de a pixelarány 1.4222 ezért ha ezt a képet 4:3 arányú TV-n nézzük akkor függőlegesen nyúlt képet kapunk. Ahhoz, hogy vissza lehessen állítani az eredeti 1.4222 pixelarányt emulálni kell a 16:9 arányú TV megjelenítését. Ez két módon lehetséges. Az egyik neve a Letter Box. Ez az eljárás tulajdonképpen kicsinyíti a képet a megfelelő pixelarányra (1.4222) de mivel a pixelek itt vízszintes irányba is elmozdulnak ezért a szélek kilógnak a 4:3 arányú TV megjelenítési területéről melyet a Letter Box eljárás úgy küszöböl ki, hogy a kép bal és jobb oldalát is kicsinyíti azaz függőlegesen is és vízszintesen is kicsinyit.
A másik eljárás a Pan Scan ami ugyanúgy lekicsinyíti a képet de a bal és jobb oldalon kilógó területet levágja.
Mind a két eljárás alul felül fekete csíkot eredményez mivel a lekicsinyített videó ugyan már 1.4222 pixel arányú viszont a 4:3 megjelenítés 1.0666 pixel arányt használ és a köztes hiányzó pixeleket fel kell tölteni ahhoz, hogy teljes képernyős megjelenítést lehessen alkalmazni.
A két eljárás közül a Letter Box a jobb mivel itt a teljes 16:9 arányú kép látható csak kicsinyítve míg Pan Scan esetén a kép bal és jobb oldalán ami kilóg az le van vágva.

A 16:9 arányú TV készülékek 1.4222 pixelarányban jelenítenek meg és ezért ha a kép is 16:9 akkor nincs semmilyen torzulás és nincs fekete csík se.
Na de ha 16:9 arányú TV-n 4:3 arányú képet jelenítünk meg akkor a megjelenítésre három lehetőség van. Az első az, hogy emuláljuk a 4.3 arányt ami azt jelenti, hogy a kép középen 4:3 arányban (1.0666) lesz látható azaz a TV bal és jobb oldalán a nem lesz látható a kép csak középen.
A másik eljárás a ZOOM ami azt jelenti, hogy a 4:3 arányú képet kihúzza 16:9 arányra (1.4222) és a felső, alsó valamint a jobb és bal oldalon levágja a kilógó részeket.
A harmadik a normál 16:9 átalakítás ami azt jelenti, hogy a képet normál 16:9 (1.4222) arányra húzza ki de csak addig amíg eléri a képernyő széleit azaz torzít a képen.
A három eljárás közül az elsőnek a hátránya, hogy a kép csak középen viszonylag kis méretben lesz látható. Előnye viszont az, hogy normál 4:3 (1.0666) arányú képet lehet így kapni.
A ZOOM esetén a hátrány az, hogy a kép szélei (mind a négy oldalon) nem lesznek láthatóak viszont az előnye, hogy méretarányosan kitöltésre kerül a teljes képernyő.
A harmadik eljárásnál azaz a normál 16:9 átalakításnál viszont a hátrány az, hogy a kép vízszintesen torzít azaz minden vízszintesen lesz nyúlt. Előny viszont az, hogy a teljes képernyő kitöltésre kerül. Pont e három eljárás miatt nem célszerű 16:9 arányú TV-t venni akkor ha döntő többségben 4:3 arányú műsort nézünk.

4:3 és a 16:9 jelzése a digitális videó állományokban.

Ez azt jelenti, hogy a kép arányát csak a videó file fejlécében jelzik azaz, hogy 4:3 vagy 16:9.
(A 16:9 arányú DV, MJPEG, MPEG2 is ugyanolyan mint a 4:3 arányú azaz 720x576 és nincs alul felül fekete csík. Ha egy ilyen 1.4222 pixelaránnyal rendelkező 16:9 arányú videót 4:3 arányban jelenítünk meg akkor függőlegesen torzítani fog a kép /nyúlt kép/)
A lejátszó készülékekben kell beállítani, hogy milyen TV-vel van összekötve azaz ha 16:9 a TV akkor a lejátszóban 16:9 a lejátszási beállítás. Ha viszont 4:3 a TV akkor Letter Box vagy Pan Scan beállítást kell alkalmazni.
PC esetén nem a megjelenítő alapján kell állítani hanem ha 16:9 arányú videót játszunk le akkor a lejátszó program ha nincs kikapcsolva ez a funkció akkor automatikusan kitölti a pixelarány különbségből származó hiányzó pixeleket és a képet átméretezi az aktuális VGA vagy SVGA felbontásra. Természetesen az átméretezésnél figyelembe veszi azt, hogy be van e kapcsolva a Keep Aspect Ratio funkció.

Hát dióhéjban ennyi. Persze a videotechnikában szabványosított arányokról lehetne még sokkal többet is írni mivel nem csak 4:3 és 16:9 van de mivel itt csak a 4:3 és a 16:9 közti különbségről merültek fel nézeteltérések ezért nem látom célszerűnek a teljes arányskála ismertetését.

Remélem sikerült rávilágítani a 16:9 és a 4:3 közötti különbségre ill. arra, hogy ez TV szabvány azaz nem lehet a PC-s megjelenítéssel keverni.

Ha esetleg érdekel a téma azaz jobban szeretnél elmerülni a videotechnika rejtelmeibe akkor tudok linkeket ahonnan beszerezheted a kellő infókat ill. segíthetek is ha valamit nem tudsz értelmezni
pld. váltottsoros (interlaced) megjelenítés azaz miért van és mi az értelme, mi az NL editálás, különböző szabványosított digitális formátumok (MJPEG, DV, MPEG2), stb.

Szerk:

A fent leírtakat egyszerűen ellenőrizheted.
Ha egy gyári DVD-t ami normál 16:9 arányú demultiplexelsz azaz az MPEG2 állományt (*.m2v) kirakod HDD-re (pld. DVD Decrypter programmal) és valamilyen MPEG2 util programmal vagy olyan videó szerkesztő programmal ami képes MPEG2 megnyitásra megnézed a fizikai felbontást és a pixelarányt akkor láthatod, hogy a fizikai felbontás 720x576 a pixelarány pedig 1.4222. Ha ugyanezt elvégzed egy 4:3 arányú gyári DVD-vel is akkor ott is azt kapod, hogy az MPEG2 fizikai felbontása 720x576. Különbség csak a pixelarányban lesz azaz 4:3 DVD-nél ez 1.0666.

Szóval nézd meg és azonnal megérted, hogy a 4:3 és a 16:9 között nem a fizikai felbontásban van különbség mivel az ugyanaz mind a két esetben (720x576) hanem a pixelek alakjában azaz a pixelarányban van különbség.