Ha ellentétes oldalra, akkor fél. De nem illik ilyet csinálni üzemszerűen.


Kb. annyi, de biztos benne van az adatlapjában.

1 db schottky 0,5V 50 A-en, a kis brutál FET 0,2V 100 A-en. Graetzben kétszer ennyi.

Csak kis feszültségen ennyire jók ezek, és csak az utóbbi 5-10 évben lettek ennyire olcsók.

Diódaként kinyit, és ha még vezérlést is adsz rá, akkor a csatornaellenállása is párhuzamosan kapcsolódik.

Semmit.

Igen, de ez azt jelenti, hogy a source pozitívabb a drain-nél.

Itt van a trafó méretezéssel kapcsolatos gyűjteményem. Ebből másoltam ide az eddigieket is.

4es vezetékből tekertem 5 menetet a sec oldalra. Mágneses söntöt kivettem. Üresen a 4.4V. Teher alatt 3.3V mikor bicajküllőt kötöttem rá 485Amper...

Van egy régi Szelés egyenirányítóm. 10x10cm lemezekből, vajon hány Vos hány Amperes lehet ránézésre?

http://poliamid.uw.hu/se.jpg

Oops, rosszul mondtam, fél menetnél, volt kb fél volt.
7 teljes menet ad 6.2Vot üresen! Bár nem tudom, hogy kell számolni a menetet, mikor jön ki félmenetre a vége, ha azonos vagy ha ellentétes oldara esnek a vezetékvégek...

DE jó, hogy lassan megismerkedem a Schottkyval is

Az 50A hidam nevetséges 20mA-res áramnál kb 1.3V feszesés okoz, ami nyilván tovább nő 50Anél. Mennyire kb, pl 2V? Ehhez képest a Schottky? És összehasonlytásnál tartva a FETes vezérelt?
(Tényleg, árban kb ugyanaz, akkor miért használják mégis a sokkal több hőt disszipáló társát?)

Amúgy a vezérelt FET-es egyenirányítás tetszett meg, szerintem, hogy magamat is fejlesszem és tanuljak ezzel fogok foglalkozni. Mivel 100Arel szeretnék órákat elekrolizálni, sőt lehet napokat is, mert sok anyagot akarok előállítani, és az áramszámla a legfőbb költség, nem érdemes 5Vból kapásból 2Vot elfűteni. Így lehet elég lesz 3-4V 100A is. Az áram a lényeg, az sehogy se lehet kikerülni, de a feszültséget és ezzel a veszteséget igen.

Egy közönséges FET pl IRF540 mit csinál ha a főáramkörét forditott polaritással kötöm be? Vagy mit szól fordított polaritású vezérlőfeszhez? Ha jól sejtem a vezérelt egyenirányításnál akkor nyitogatom ki a FETet amikor jó polaritással érkezni az áram(?)

Inkább 95 % a jó trafók hatásfoka. Az biztos, hogy lejjebb kell vinni a primer feszt, aztán meglátod, hogy úgy mennyivel lesz kisebb a veszteség. Az, hogy az áram effektív értéke alig nőtt terhelésre, csak a CosFi, az érthető, mert az áram nagy része meddő, másik része még ráadásul torz is, ezért ezeknek a négyzetes értékei adódnak össze.

68 mm * 32 mm-es oszlop az kb. 0,5 V/menet feszültségre jó kellene legyen, biztos hogy jól mértél?

Ez a mágneses sönt kicsit nevetséges, a zárlati áramot úgysem korlátozza, úgyhogy inkább kapd ki!

Schottky: ezekből kb. 4 db elég 100 A-hez, és sokkal kevesebbet disszipálnak, mint a graetz-eid. Az első kényelmesebben szerelhető, a második viszont valamivel nagyobb feszre is használható, és olcsóbb is:
http://hu.farnell.com/on-semiconductor/ ... dp/1431064
http://hu.farnell.com/vishay-semiconduc ... dp/2115197

A Lomexnél van STPS40L15CT, ez is kb. ugyanaz, mint az első linken, de olcsóbb.

Ez meg egy brutál MOSFET, icipici tokban, 2 db elviszi a 100 A-t, és kevesebb hőt termel, mint a schottky, de vezérelni kell:
http://hu.farnell.com/nxp/psmn1r2-25ylc ... dp/1895402

Nagyobb tokban, nem annyira brutál, de sokkal olcsóbb, és könnyen szerelhető, ebből mondjuk 4 db:
http://hu.farnell.com/international-rec ... dp/8659885

A MOSFET-ek előnye, hogy kevésbé kell az áram egyenlőtlen eloszlásától félni párhuzamos kapcsolásban, mert amelyik a nagyobb áramtól bemelegszik, annak megnő az ellenállása, és ezzel automatikusan lecsökken rajta az áram. Diódáknál ez pont fordítva történik, még több áramot ránt magára amelyik meleg.

Schottky hány A-res (100Ahez mennyi kell belőle) és mennyibe kerül kb?

A MOT kimérve:

üresen:
U:235V
I: 3.6A
P(hat)=150W
cosFi=0.2

Aztán tekertem pár menetet a sec.re, lett 6.2V, ami még nagyobb áramnál (~40A) is 5.8Vra esett csak vissza.
TEhát kb 240Wtal a sec oldalon Az áram érdekes módon nem sokat változott a primeren: 3.9A. De a cosFi megnőtt, és a hatásos P is :620W lett. Ebből a hatásfok: sec/primer hatásos P kb ~40%. Ennyit a trafók 99%os hatásfokáról
Mi a teendő ezzel az üres sec. oldalú trafóval, ha nem is 100A-rel de akarom használni valamire viszonylag elfogadható hatásfokkal?

DE jó ezek nagyon hasznos infók, köszönöm!

Próbálok mérni egy egyszerű digitális fogyasztómérővel valamit üresen, illetve fotót készíteni róla.

Egyik sem lényeges/jellemző itt az alapértelmezett esetben.



Pl. egy 230V/40V, 100VA körüli trafóval. Vagy a szekunderre is rá lehet tekerni 40 V körüli tekercset, és sorbakötni a primerrel a megfelelő fázisban.



Ezt már megbeszéltük, soros ellenállással működhet. De sok lesz a feszültségesés, kb. 2 V. Pedig 0,4 V-ból is megúszhatod, ha kettős szekundert használsz 2 schottkyval. A FET még jobb, csak vezérlés is kell neki. (Mégegy pici trafó.)



Nem ismerem pontosan a mikrohullámú trafók mágneskörét. Csak azt tudom, hogy szórótrafók, és talán légrés is van bennük, de a méretezés részleteit nem ismerem. Esetleg elképzelhető hogy a szekunder áram csökkenti a veszteség bizonyos komponenseit. De könnyebb azt elképzelnem, hogy a szekunderrel együtt kiszedted a mágneses söntöt is, és ettől lett nagyobb az áram. Vagy véletlenül zárlatot csináltál a vasmagban. Egy jó kép lehet hogy elmondaná a melegedés okát.



Minden mikró trafó nagy áramot vesz fel üresben, és forszírozott hűtést igényel, de ez a pár másodperc alatti melegedés túl soknak hangzik.

Köszi mindenkinek!

Itt a greazt hid a sec oldalon van, ott bekapcsoláskor inkább feszlökés van, nem? Elektrolizisnél bekapcsoláskor hátha nem lesz nagy áramlökés sem.

Hogy érdemes csökkenteni a primer feszt?
Azért vettem 4dbot (hidat), hogy együtt ha nem is tudják a 200A-t, de 100A-t remélem
A primer üresen ( sec oldalon még tekercs sincs) nagyon melegszik, de miért? Elképzelhető olyan, hogyha van sec tekercs és az meg is van valamennyire terhelve akkor csökken a melegedés? (nyilván nőni kellene a plsz tehertől) Szóval ha így marad a melegedés, sőt még nagyobb, akkor ez a trafó még 6Von se képest ellátni egy 12V/21W izzót, ami röhej... Persze ökörködni és demonstrálni jó mert tényleg tud több 100A-t de csak másodpercekig..

Szóval nem hiszem el, hogy hűtés nélköl ez a böhöm trafó 6V-on nem tud még 10Wot sem, mert bizon ez így leégne üresen is. VAn 220V/24Vos trafóm 16A-t tud, de az üresen éjjel nappal ment nekem, semmi baja és üresen hideg! Szószerint! Még csak nem is langyos és hangja sincs. Ez a dögnagy trafó mer üresen is remeg 50HZ mint az állat és melegszik. Szerintem 10 perc alatt már füstölne. ÜRESEN???

Lehetőségek:
1: schottky diódákkal sokkal kisebb a feszültségesés.
2: vezérelt egyenirányítót is lehet használni (MOSFET), ezen még kisebb lehet a feszültségesés, ha jól méretezik. Ma már brutálisan kis csatornaellenállású FET-ek kaphatók nagyon olcsón.
3: graetz helyett egyutas kétütemű kapcsolás csak fele feszültségeséssel jár, igaz, két tekercs kell hozzá.

A MOT primerje kissé alul van méretezve, ventilátoros hűtés kell hozzá. Ha kicsit (10-20 %) csökkented a primer feszt, sokkal kevésbé fog melegedni üresjáratban.

Kedves poliamid és Többiek!

Ez így nem fog menni.
A mikrosütőben sem állandóan dolgozik a transzformátor és a magnetron, ezeket kapcsolgatja egy relé. Hallani a hangjukból, mikor megy teljes erőbedobással, mikor "üresen".
Neked kell DC 5V mellett, kb. 100A-es terhelhetőség? Az kb. 550W primer, illetve kb. 630VA-es transzformátor kell hozzá.
Ezt le kell gyártatni, mert folyamatos üzemben semmilyen egyéb transzformátor és tápegység nem képes ekkora áramot leadni.
Szóval ez drága buli lenne.
-
Az 50A-os Graetz híd nem bír el 50A áramot folyamatosan, ez határérték, igen erősen kell hűteni és gondoskodni arról, hogy a bekapcsolási áramlökéstől ne üssön át azonnal. Csúcsérték!
(Jártam így, a halogénizzót nem szereti, csak ha bekötök sorba vele kb. 0,15Ohm-os huzalellenállást, ami a bekapcsolási áramlökést korlátozza. Az ellenállás nélkül hetente cserélni kellett az 50A-os Graetz hidat.)

BUÉK!

Üdv! Fényhang

Köszi! Jól jönne a menetszám is, de már ez is nagy segítség!

230V egyfázisú primert hagynám ami van rajta és szeretnék olyan szekunder 5V 100A körül. Az a fura, hogya mikrosütőben lehet egy órás sütést is tervezni, akkor hogy nem ég le mégsem... (?)

Szerinted mennyi a reális telj ami kihozható belőle hosszabb távon?

Az a trafó úgy 800W-os, ahogy én 200 éves.
Mérd le a vas méretét, adódik a valódi teljesítmény:


A tekercselő vezetékre:


Jelölések:


Ha menetszámok méretezése is kell esetleg, jelezd.

Értem, sejtettem, köszi a segítséget!

EGy mikrosütő trafóm van, továbbiakban MOT

LEvágtam a sec tekercset és az üres magra elkezdtem tekergetni, kb 0.5V/menet és nagyon jól terhelhető. Már egyetlen menet is pillanatoka alatt felforrósodik rövidzáron és a vezeték vastagságából itélve 100Ares nagyságrendű áramot több tekercs simán tud is. Az gubanc, hogy ugyan 800W-os a mikró, mégis nagyon melegszik már üresjáratban is illetve tekercseltem annyi menetet, hogy legyen 6V-om és 12V/21Wos izzó így már szépen világitott, ez persze semmi terhelés, de mégis eléggé melegszik a primer... Mitől van ez? Vagy pont terhelni kéne a szekundert?

Vettem 4db 50A-as graetz hidat hozzá, már csak ráteszek jó nagy hűtést és elvileg jó is. Ok, de elektrolizisnél el kell érni legalább a bontási feszültséget, ami legyen 2V még ezen felül két dióda (kétutas egyenirányítás) nyitőfeszültségét, összesen máris 4V felett járunk és addig ugye nem is folyik áram. Ha pl 6Vos csúcsfeszű váltófeszt egyenirányítok ,akkor csak a 4-6-4V csúcsban fog folyni áram. Ha átlag 100A-t nyomok, akkor a csúcsokban lehet 2-300A is folyik... A melegedés szempontjából nem is baj, mert ott úgyis az átlag számít, a 0-4Vig úgyis visszahűl, pihen. DE, a csúcsáramok nem ártanák mégis?

Jól írod, az adattábla mindent elbír. A kommersz tápok jó ha a felét bírják teljesítményben, mint ami ráírnak. A komoly, drága tápok sem tudják tartósan a ráírtat. És itt még nem is beszéltünk a környezeti hőmérsékletről, a szellőzésről, a hálózati feszültségről, stb.

Ezek miatt az 5V-ot biztos, hogy nem fogod tudni ennyire terhelni.

Gyanús bizony. Úgy, ahogy az elején írtam.

Két tápot nem lehet párhuzamosan kötni, mert a feszültségek biztos hogy eltérnek, és kiegyenlítő áram fog folyni, de az is lehet, hogy nagyobb galiba lesz. Tápokat csak összekötött szabályzással lehet így kapcsolni. Ezeket nem lehet.

De: ha jól emlékszem a galvanizáláshoz nem is jó igazán a tiszta egyenfeszültség (már pedig itt ez lenne), hanem sokkal hatásosabb a lüktető egyenáram. Azaz csak egyenirányítva van kétutasan, és kész. Semmi szűrés.
Kell egy masszív trafó, meg két vagy négy (szintén masszív) dióda (a trafótól függően). Ennyi.

A PC tápot felejtsd el ehhez az alkalmazáshoz szerintem.

Köszi szépen és kellemes ünnepeket kívánok minden fórumozónak!

Lenne még kérdésem egy PC táppal kapcsolatban

Az adattábla nagyon szépen fest
+3.3V 28A
+5V 30A
+12V 15A
...

300W-os AT táp. Na most ezek mit jelentenek? Ha csak az 5Vot terhelem, de azt a megengedett 30A-rel, mennyire fogja szeretni huzamosabb időn keresztül (pl órákon át) ? Elektrolizishez kéne és jó lenne az a 25-30A, de akár egész napra ott hagynám, akár 10 órára egyhuzamban. Tudjuk ahhoz, hogy keletkezzen valamennyi anyag nyomni kell az áramot rendesen

Ha már megterhelem az 5V-ot 30A, akkor mellette még 28A-t levehetek a 3.3Vról? Gyanús, hogy nem, mert ha minden ágat ugyan a sajét megengedjével ha megterheljük, több lesz az összteljesítmény kapásból, mint 300W...

És ha van két pc tápom (vagy még több) összeköthetem öket párhuzamosan, mennyire terhelhetők így, ha igen? Tehát 2 táppal tudhatok 60A-et is magamnak?
Előre is köszönöm!

Megvannak erre a megoldások (az alapja a differenciálerősítő), de a gyakorlatban ezeket már az IC-tervezők megcsinálták neked. Egy műveleti erősítő bemenetén az offset feszültség kiegyenlíthető 10...50 uV pontossággal. Még ennél sokkal pontosabban is, de az már a chopper-kompenzált műveleti erősítők témaköre.

http://www.ti.com.cn/cn/lit/ds/symlink/lm2904.pdf 8.2-es fejezetben egy egyszerű felépítésű OPA-t láthatsz, a bemeneti 4-6 tranzisztor a lényeg, és az, hogy mivel ugyanazon a Si chipen alakították ki, egyformák a paramétereik, a hőmérsékletük, így egyformán változik a nyitófeszültségük a hőmérséklet-változás során.

Köszi!

lenne egy kérdés ami régóta foglalkoztat. Hogyan mérik a kicsi áramokat ezek a olcsó multiméterek is?
vagy pici feszülségeket tized mV-ot? Arduinonak van 0-5Vra A/D konvertere 10 bites, tehát 0-1024 kb 5mVos lépcsőben tudok mérni. De hogyan oldható meg hogy ha 0-100mVig akarok mérni 10 biten? tehát 0.1mVos lépcsővel? Lináris tranzisztorral erősíthetek, de eleve nem nyitnek ki mg a max mért feszültsgen sem. Ha adok neki feszültésget, amivel hozzáadom a mért feszt jól hangzik, de akkor nagyonstabil 0.6-0.7Vos feszültséget kell előállítani... Szóval mi az elve az olcsó multiméteren pl tud 0.1 uA-rel áramot mérni, de hogyan?

Az nem hangszóró lesz, hanem egy piezo elem. A Google-ban bőven találsz leírást.
Könnyen meglehet, hogy arra a frekvenciára van a mérete (rezonanciája) kialakítva, hogy a legjobb hatásfokkal sugározzon itt. Ezért ha más frekvenciával hajtod meg, nem fog jól sugározni, csak igen sz*rul, vagy sehogy.
A feszültséget meg nem nagyon lehet növelni akármeddig, mert tönkremegy (szétesik, túlmelegszik, stb.).
Kísérletezni lehet, de így járhatsz.

Az ultrahangos távolságmérőkben van egy hangszóró ami 40kHz-es hangot ad ki. Az kifejezetten ezt az egy frekvenciát szereti csak? Milyen jellel kell meghajtani, hogy elég erős hangot adjon ki? Próbáltam a hallható tartományban szinuszjellel olyan 10Vos amplitudóval de elég halk volt. Elvileg mér 18m-ig, tehát a hang 36 métert tesz meg, ebben benne van a visszaverődéskor is egy elnyelődés és mégis érzékeli a mikrofonja, tehát erős jelet adhat ki. Nekem erős utlrahang kellene amit kb 50méterig lehet érzékelni...

Akkor PWM helyett megcsapolom többhelyen a sec menetet. De azért művelődésképpen utánanézek a PWMnek is.

Az egyenirányító vékonyabb kábellel bekötve, az, mint soros ellenállás fog szerepelni, hátha elég.
Nyilván 200Anél nem 50-50-50-50A lesz a megoszlás, hanem mondjuk pl 40, 60, 55, 45, akkor annyira csökkentem az input áramot, hogy a 2. hid, ami a legérzékenyebb is csak max 50A-t kapjon soros ellenállással.

Hát a kérdéseid alapján elég nehezen. Lehet, de rengeteg dolgot kellene róla megtanulnod. És nem 30 V-os FET-tel. És nem 1-gyel. És kell még hozzá gyors dióda, és tekercs is. És...



Nem fogod tudni lemérni, mert az árammérő bekötése megváltoztatja az áramot. És egyenként megváltoztatni az áramokat hogyan szeretnéd?
Mondom, hogy soros ellenállás kell! (Vagy FET-es szinkronegyenirányító.)

Köszi!

Akkor hogyan tudok PWMmel áramot szabályozni? (150-200A-t)?

A graezt hidakat ráteszem egy nagy alulemezre és vizbe mártom Megnézem az osztozkodást, melyik enged át a legtöbbet (bár egy tuti hőfokfüggő is) és annak megfelelően nyomatom az áramot.

Sehogy! Az csak a chipre vonatkozó elvi érték, a teljes tranyóra nem. Lásd 9. ábra, illetve 11. oldal 6-os jegyzet. Azért régebben az első oldalon írták ezt...



Ne végy rá mérget, mert nincs rá garancia, hogy egyformán osztoznak meg, hacsak nem biztosítod ezt kis soros ellenállásokkal. Graetzenként 2. És hűteni is kell bikán!

Sziasztok!
Lenne két amatőr kérdésem:

1. Lenne egy n-FET (IRL3713PBF) 260A-t tud, de ugyanolyan lábai vannak, mint a szokásos 5-10A-reseknek...

Azt tudom, hogy a hegesztőtrafóm 150 amperétől igen vastag vezetékek is pillantok alatt elolvadnak. El nem tudom képzelni, hogy azok a vékonyka lábak hogy a túróba birnak 260A-t folyamatosan átengedni

2. Veszek 50A 1000V BR5010 egyenirányítóhidat. Ennek már vastagabb lábai vannak és csak 50A-t kell átengedni.
De tényleg kibirják, ha 50A-rel terhelem meg folyamatosan? 4DB-ot vettem, Ha párhuzamosan kötöm őket remélem ha 200A-t nem is, de 100-150A kibirnak...

Több frekvenciát is végig próbáltam, de nem értem el vele semmit. De most nem ez a lényeg, majd még próbálkozok vele. Akarok rendelni Hestore-ról pár alkatrészt, és mivel a nyáron AVR programozással is szeretnék próbálkozni, gondoltam ahhoz is veszek dolgokat. Találtam is egy programozót: http://www.hestore.hu/prod_10035315.html
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek érdemes megvenni?

Nincs szúnyog a rokonságban, úgyhogy nem tudom megkérdezni.

Először ott próbáltam utána nézni, de eltérő értékeket kaptam. Egyik oldal 5 és 12 KHz közti értéket írt, másik 17 és 20 KHz közöttit, harmadik 20 és 25 KHz közöttit. Gondoltam hátha van, aki valós értéket tud adni

Kösz a segítséget

20-22 kHz szúnyog esetén, ha jól tudom.
De ismét csak a Google-t tudom ajánlani.

Egy újabb segítségre lenne szükségem. Egy sajátos váltakozó frekvenciájú rovarriasztót szeretnék készíteni. Meg van a tervem, de a frekvenciával kapcsolatban vegyes információkat találok. Tudtok segíteni, hogy milyen frekvenciák közzé kell beállítanom a kapcsolásomat?
Mivel kijárok a természetbe, ezért a legtöbb rovar ellen kell, de főleg a paraziták (szúnyog, kullancs, bolha) riasztására.

Így már értem. Először nem néztem körül az oldalon, azt hittem, csak a távirányító típusa alapján lehet keresni
De így se mentem sokra, mert az NV-J típusokon belül nincs 21-es jelzésű

Miii? Ne már.

Megadtam a távirányító szaküzlet linkjét. Ott kellene megkérdezni. De van egy lista a főoldalon is.

Nem rossz ötlet, akkor keresnem kell egy boltot, ahol meg tudják mondani
Kösz a segítséget

Megkérdezed a boltban a gép típus alapján.

Lenne ezen kívül egy másik kérdésem is:
Kaptam egy "kézi TV-t" (8"-os), amit szétszedtem, mert nem kapcsol be. A háttérvilágítás vezérlőjében ment tönkre egy kondi és egy tranzisztor. Remélem, ha ezeket kicserélem, akkor már jó lesz.

A probléma ott kezdődik, hogy nem tudom, milyen típusú lehet a jelölés alapján az SMD tranzisztor. A tranzisztoron konkrétan ez látható:

A http://www.clivetec.0catch.com/SMD_Codes0.htm oldalon próbáltam rájönni, hogy mi lehet, de a DA és a QY is különböző típusokat jelez, és mindkettőnek további típusai vannak. A tulajdonságok alapján arra tippelek, hogy BF622 tranzisztorról lehet szó, de SMD-t nek szoktam használni kapcsolásaim készítésénél, ezért nem vagyok benne teljesen biztos. Tudtok segíteni ebben a kérdésben is?

Jól néz ki a dolog, de honnan tudom meg, hogy milyen típusú távirányító kell hozzá?
A gépet úgy kaptam szomszédtól, hogy a távirányító már rég elveszett, a kézikönyvet meg kidobták.

Próbáltam kézikönyvet is keresni interneten, de nem találok

Van egy Panasonic NV-J21 típusú videomagnóm: http://kepfeltoltes.hu/view/150627/DSC_0128_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Hiányzik a távirányítója, és láttam már sok távirányítót a piacon. Gondoltam szétnézek, hátha találok egy megfelelő távirányítót hozzá, de nem láttam még, hogy néz ki, így nem tudom, mit keressek. Valaki tud segíteni egy képpel? Rajzolt is jó, csak tudjam, hogy néz ki.

Laci_L, köszi!

Az áramkörtől függ, amibe be van építve. Sok esetben a multiméter "sípoló" üzemmódjában lehet mérni: NPN tranzisztornál a bázisra téve a + mérőcsúcsot, és a a kollektora (illetve az emitterre) a - mérőcsúcsot, 600-700 értéket kell mutatni. Fordítva mérve végtelen az érték. PNP tranyónál a polaritások fordítva vannak.

Vannak olyan kapcsolások, ahol a kis értékű ellenállások, paralel kapcsolt dióda, másik tranzisztor, stb. miatt így nem lehet mérni. Ha van táp az áramkörön, a munkapont kimérhető, és abból látszik a tranzisztor állapota. De még ez sem ad 100% mérést, mert hiába jó a munkapont, a nagyfrekvenciás viselkedés ettől még rossz lehet.
Ilyenkor marad a kiépítés, és/vagy csere.



Vagy nem.

A beállítások nagy részében eleve nem melegszik a tranzisztor, mert olyan munkapontja van, ami a kis áram miatt érezhető melegedést nem ad. Ez legfeljebb teljesítmény tranyóknál lehet alap próba.
A hibás tranzisztor is tud melegedni, sőt egy öngerjesztő körben ettől megy végleg tönkre.

Ha üzem közben melegszik, akkor működik.
Ha tudsz, vagy lehet mérni műszerrel a kivezetésein, akkor ott különböző feszültségek mérhetők, abból is kiderül, hogy működik-e megfelelően.

Üdv!

Egy beépített tranzisztorról hogyan lehet megállapítani, hogy működik-e úgy, hogy nem forrasztjuk ki az áramkörből?

Ez nagyon jól hangzik, kössz a tippet
Bár még nem tudom, hogy kezdjek hozzá, de legalább tudom, milyen irányba induljak

Építs mondjuk kaputelefont belőle.

Van egy Motorola K1-es telefonom, ami egyszer elázott. Be lehet kapcsolni, de szinte használhatatlan, ha valami funkciót meg akarok nyitni, rögtön lefagy.
Arra gondoltam, hogy mivel a kijelzője a meghajtójával együtt, illetve (elméletileg) a kamera és a meghajtója is jó, megpróbálnám felhasználni. Szerintetek felhasználható? Vagy inkább dobjam ki ezeket?

Nem tudom, hogy mire gondolhatott, de én konkrétan a jó ... anyukájára a szerkesztőnek. A szerző is elmehet a búsba az egyenáramú meghajtással, a rajzoló meg a C1 kifelejtésével (ami megépítés után legelső bekapcsoláskor rögtön fel is hívja a figyelmet, hogy biztosító sem ártana az áramkörbe, hogy kisütő ellenállásról ne is szóljak).

Pedig tetszik. Az ellenállásnak áramkorlátozó szerepe van.
Az izzító fűtőszálaknak itt nincs szerepe a begyújtásnál. A csövön egyenfeszültség van.
Sajnos az orosz tudásom megkopott (bár annak idején kellett szigorlatozni belőle, összesen 10 évet tanultam ), úgyhogy lefordítani már nem tudom. Be lehetne írni a Google-ba, de ahhoz orosz billentyűzet kellene.

Én ennyit tudtam kiokoskodni.

Ps: tovább nézve, van ott lejjebb még egy hasonló rajz, abban nincs ellenállás, de egy fojtótrafó szerű valami igen. Lehet, hogy ez helyettesíteni tudja az ellenállást.

Üdv, szép estét mindenkinek!

Huh, de rég jártam erre.
Szembejött velem egy olyan téma, hogy csak na.
Azon belül is egy fénycsőmeghajtás fojtó/gyújtó nélkül című elgondolás ütötte meg a szememet, ez így működhet?
Erről lenne szó. (Béka képaláírása: "Fénycsőgyújtás fénycsőgyújtó nélkül. Nekem R1 ellenállás léte nem tetszik." Mire gondolhatott itt?)
(Hátha még valaki el is tudja olvasni, nekem annyira nem megy az orosz hogy semennyire se.

Kedves SPafi és Többiek!

Megnéztem a beállításokat, úgy van, ahogy írtad, de nem jó így, mindig a legelső oldalon kezd, pláne ha hozzászólnék.
Majd még próbálkozom.

Üdv!