15drb 100V 4700uf kondit sikerült összekötnöm, ez 375J energiát tárol.

Egyfokozatú tekercsen kicsatolva kb 2,5-3J mozgási energiát tudtam adni a 3cm hosszú, 9mm átmérőjű lövedéknek.

Borzasztó rossz a hatásfok.
Feltételezem, hogy ha több tekercset megfelelő időzítéssel sorba építenénk, az első , vagy az első néhánynál a mágneses teret jobban tudnánk a lövedékbe irányítani, így javulhatna a hatásfok.

Ugye van olyan tapasztalatunk, hogy a forgó motorok a elektromágneses energiát 90% vfeletti hatásfokkal is át tudják alakítani mozgási energiává. Viszont ott a vas elemek sebessége is korlátozza az elérhető sebességet. Ebből számomra az következik, hogy az első néhány 10 méter/szekundumos gyorsításhoz fel tudjuk használni a trafóvas illetve az egyébb vas ötvözetű ferromágneses anyagokat. Ha elérhetnénk a 10% körüli hatásfokot már használható szerkentyűnk lenne.

A másik ami eléggé korlátozza a csatolást, hogy egy ilyen kis lövedékben csak kis erőt tudunk kifejteni, rövid távon, a vas telítési indukciója miatt. Lehet, jobb eredményt tudnánk elérni, ha a lágyvas helyett, ami 0,8- 1T indukcióra telítődik, üvegfémet használnánk, ami ennek 2-3 szorosát is viseli.

Ezt a kondit néztem ki én is, de leírás szerint csak 5,5V-os.
Ha sorba kötöd szerintem elég ha 5V ra töltöd fel, úgyis lesz szórás. 2-nél többet nem is merek sorba kötni. Az 10V 0,5F. Ebből még 5db párhuzamosan, és az már elég is valamire

Amugy lomexbe kapni 1F 6V -os kondit 300 forintért, az nem is rossz. 10 darabot sorbakötve máris 60V/ 0,1F 180J, kezdetnek elég jó, akinek nem lenne elég pár x10J

Vastag telkercs, kis induktivitás. Ilyet is csináltam. Ez egy sima egy soros tekercs volt. Kb 40 menettel. És lósz*rt sem ért
Szóval a menetszám sem lényegtelen.
Elég komplex a dolog.
Amúgy most tervezek valamiféle vezérlő elektronikát a fegyverhez.
Még az optos megoldást ki kell kísérleteznem mikor a legideálisabb.

Orbitális banánfáim a kertetekben!!

Amit írsz az pontosan úgy van, a kis feszültségű kondik kisütéséhez tirisztorokat szokás használni, de minél nagyobbat a nagy áramerősség miatt, a www.powerlabs.org -on pl. ívkemence tirisztorokat használnak hűtőbordán a kondik kisütéséhez. A nagyfesz nagy kapacitású kondiknál pedig triggered sparkgap-ot kell alkalmazni, remélem jól írtam a nevét. Gondolom ennek az alapelvét mindenki ismeri. Bár ezekkel a kondikkal inkább csak robbantani lehet, mert a 8mm-es rézcsövet széttépi egy kisütés alatt. A lényeg tényleg ott van, hogy a nagyfesz kondi kis tömegű lövedéket gyorsít nagy sebességre, a kis feszültségű kondik pedig nagy tömegű lövedéket gyorsítanak. Fennáll viszont egy fordított arányosság is, a nagy sebességű lövedék nem lesz olyan áthatoló képességű, mint a kisebb sebességű, de nagyobb tömegű lövedék. A tekercsnek jó vastagnak kell lennie és annál jobb minél kisebb az induktivitása. Ezt biztosan leírtátok már, de nem olvastam végig a topic-ot.

Benyaa: Van alapja annak amit mondasz a diódával kapcsolatban, de tényleg nagyon nagy darab kellene oda. Lehetne alkalmazni egy kisebb kondit is...hmmm nah ez lehet nem jó ötlet de kapásból ez jutott eszembe. Petárdának jó lenne a kis kondi..

Szerintem a kondi feszültsége meghatározza, hogy mekkora tömegű tárgyat lőhetünk ki. Mivel nagyfeszültségű, kis kapacitású kondi nagyon hamar leadja az energiáját, hatalmas áram folyik a tekercsen, és csak egy pillanatra, tehát egy nagyobb tömegű lövedék lomhábban indul el, mint egy könyebb. A nagy kapacitású kis feszültségű kondik pedig nehezebb lövedékek gyorsítására lehetnek jók. Nem a levegőbe beszéltem mikor mondtam, hogy egy bizonyos hatásfok szint után a hatásfok további növeléséhez 20 oldalnyit kell számolni, a legfontosabb, hogy a lövedék súlyközéppontja, mikor áthalad a tekercs mágneses középpontján, akkor a mágnesesség csökkejen 0-ra (mint feljebb olvashattuk, visszahúzás miatt)

Bár utólag belegondolva, az a dióda olyan lenne mint egy rövidzár a tekercsnek, és az lehet totál lefékezné a lövedéket. Majd valami hozzáértő megmondja az igazságot

A fetekkel akkor van gond, ha menet közben kell lekapcsolni a tekercset. Akkor még marad a tekercsben energia, és akkor egy tranziens jelenség keletkezik, ami ellövi a fetet. Esetleg ezellen nem lehet úgy védekezni, mint egy sima relénél? Hogy beteszünk a tekerccsel párhuzamosan egy diófát, ami pont ezekellen az impulzusok ellen van? Kicsit nagy darab kéne oda, és igazán a méretezésének a menetét sem ismerem.

Benyaa:Autó vagy más jármű,mondjuk kamion aksi.Az a 800A az autóban megengedhető max. indítóáram,tehát a tipikus felhasználás csúcsárama.
Rövidzárban ennél jóval többet ad le,szinte csak a tekercs ellenállásán múlik mekkora áramot tudunk áthajtani.Igaz,azon sem nagyon,mert ésszerű határok közt (1-2-3db kamionaksi,stb) tudjuk a feszültséget,így az áramot növelni.
A tekercs huzalátmérője "tetszőlegesen" növelhető lenne,pl 6os vastagfalú rézcsövet hazsnálva,de a tekercs mechanikai méretének növekedésével megintcsak máshogy alakul a helyzet.
A probléma a félvezetőkkel van,mint írod is,óriási feszültség és áramlökések jönnek létre,a mechanikus kapcsoló (relé) meg több tekercsnél nem elég gyors a feladathoz.

Na most nyírtam ki a feteket. Csak kérdés hogy mitől pusztultak meg. Kicsit újítottam, mert a kondikat folyamatosan töltöttem, és töltés közben eresztettem rá a tekercset az egészre. Amikor megszakítom az áramkört akkor meg lehet olyan fesz tüske képződött, mia átütötte a fetemet. Vagy pedig túl nagy volt a csúcsáram, de ezt nem tudom.

Autó akksi lehet hogy lead akkora áramot, bár én még csak 800A-es akksit láttam Amúgy kondikkal jóval nagyobb áramot lehet leadatni. Csak a soros veszteségi ellenállása szól bele, ami csükken, ha párhuzamosítjuk a kondikat. De a tekercs veszteségi lelenállása is beleszól még, illetve a hozzá vezető vezeték. Én most 2db irf3205-öt tettem a kapcsolómba. Ezzel akár 600A-t is tudok csúcsban kapcsolni. És 8mohm 1db fet átmeneti ellenállása.
Amúgy nem hinném, hogy több menettel jobb eredményt lehet elérni. Kipróbáltam egy több menetes dögöt, de iszonyat rosszul működött. Ros-Co jól írta, hogy 60-80 menet az ideális. Lehetőleg minél vastagabb vezetékből.
A mostani tekercsem veszteségi ellenállása 60mohm körül van. A kondiké meg 10mohm alatt lehet. A csúcsáram 400A körül van a tekercsen.

Ez amit írsz maga a lineáris motor.Nincs durva,épphogy meg végső..minden tekercs egyformán gyorsít ideális esetben.Kondenzátor,rezgőkör,és egyéb probléma itt nincs.

A ki és bekapcsolást mondjuk trükkösen elhelyezett fotokapuk végezhetnék,ezek egyben a sebesség közelítő meghatározását is elvégzik,precíziós időmérőhöz kapocslva.

Egy autó aksi akár 1000-1200A leadására is képes pillanatszerüen,ekkora áramot félvezetőkkel emúgysem tudnunk kezelni tisztességesen.

De tulajdonképpen nincs is mód "kivenni" ekkora áramot,a tekercs mechanikai méretei a huzalvastagság növelésével drasztkusan növekszenek,ugyanakkor egy kicsike,több menetes tekerccsel kisebb áramerősséggel hasonló eredmény érhető el.

RLC köröket számolni én is tudok,az ilyen összetett lineáris motor ideális paramétereinek számítása némileg bonyolultabbnak tűnik
Pl annak megválaszolása,mekkora ellenállású és induktivitású _kivitelezhető_ tekercsek,mekkora távolságra helyezhetők,helyezendők a cső mentén,vagy milyen tömegű és premabilitású lövedékre mekkora erő hat,tehát mely konstrukcióval érhető el ideális gyorsítás adott úton belül.

Előszöris: ugye ez a kilövő egy LRC kör.

Unnamed első linkje nagyon jó, a java progi sok mindent megmond.
De a leírásánál van a lényeg: "When R2C2-4LC is zero, then and are zero and oscillations are critically damped. The circuit response shows a narrow peak followed by an exponential decay."
Vagyis ha a R^2*C^2-4*L*C = 0 akkor nem fog berezegni hanem csak egy tüske alakul ki. E szerint kéne ezeket méretzni.

Vmint arról hogy jó hatásfok legyen, több tekercs kellene.
1 tekercs: índítás: épp hogy ellövi a lövedéket (Egy FET kapcsolja be)
2 tekercs: gyorsítás (tökösebb FET)
3 tekercs: a nagy bamm, ez a teki lövi ki teljes erőből (jópár tökösebb FET)

(Benya ötlete is jó az optoval, az lekapcsolhatja a feteket )

Ha fetek vezérlését vhogy össze lehetne hangolni, akkor egy nagyon durva kilövőt lehetne így csínálni (pl 1DB 4017-esel sokat lehetne szórakozni)

Igen, a tekercs közepéig gyorsítja, de ezen könnyen lehetne segíteni. Egy optoelektronikával. Adott a lövedék hossza, illetva a tekecs hossza. Az optoérzékelőt meg úgy kell elhelyezni, hogy amikor a lőszer eléri a tekercs közepét (kicsivel lehet előtte is) egyből megszakítja az áramkört, így nem kap több energiát a tekercs. Szerintem ez egy kivitelezhető megoldás lenne. Bár nem tudom, hogy a tekercsben maradó energia mennyire befolyásolja ezt az egészet. Vagy úgy szakítja meg az áramkört, hogy közben a tekercset rövidre zárja egy másik áramkörön keresztül...

Elég sokat agyaltam a kérdésen,és arra jutottam,hogy nem igazán hatékony eszközök ezek,bár nagyon sok munka beleölésével egy a légpuskáknál nagyobb energiájú valami lenne összehozható,helyhezkötötten kezelhető méretek mellett.
(ami mint tudjuk azért is jó,mert a jogszabály szerint ez NEM lőfegyver )

Sajnos még addig sem jutottam el,hogy építsek a sebesség mérésére egy optokapus elrendezést,de több mint valószínű a Benyaa kartárs által emlegetett x*10joule nagyságrendtől mélyen elmarad az általa épített kilövő.

A kondiban lévő elektromos energia ugyanis túl sok tényező ráhatásával,nem túl jó "hatásfokkal" alakul mechanikai energiává.Mondhatjuk úgy is,ugyanarra az elrendezésre lövedék nélkül "rásütött" kondi energiája is "eltünik"(átalakul),ennek elenyésző része gyorsítja a lövedéket tényleges lövésnél.

A lövés sikeressége vagy sikertelensége tehát a legegyszerűbb kondis verziónál túl sokmindentől függ.Ezek közül néhány:

1.A kondi és a tekercs egy rezgőkör melyben nem kisülés,hanem csillapodó rezgés keletkezik.
Ennek lefolyása,tehát a létrejövő mégneses tér milyensége erősen függ a tekercs induktivitásától,ellenállásától,a kondi "belső ellenállásától",és még sok egyéb mástól is bizonyára.

2.A lövedék ideális esetben a tekercs "középpontja" felé törekszik,ott egyfajta mágneses egyensúlyba kerül.
Természetesen a tekercs középpontján ugyan itt átrepül,de nehezen biztosítható,illetve ellenőrizhető ,hogy ezen a ponton túl a mágneses tér ne "húzza vissza",tehát ne lassítsa a testet amit eddig gyorsított.

3.Az,hogy ne "repülhessen túl" a lövedék,biztosítható lenne azzal,hogy a tekercstől relatíve távolra helyezzük,de így éppen amikor a maximális a gyorsító erőtér,akkor hat a legkevésbé a lövedékre,nehéz az egyensúlyt megtalálni.

4.Eljuthatunk tehát ahhoz a gondolatmenethez,hogy nem is okvetlenül kondenzátor,inkább valamiféle nagy áramú tápegység,és a lövedéknek nem egy pillanatszerű gyorsítása,hanem egyfajta lieáris motor konstrukció lenne az ideális,ahol a lövedékkel együtt mozgatott mágneses tér folyamatosan gyorsítja a kilőtt testet.

5.A dolog matematikai megfogalmazása igen bonyolult,az első pillantásra igéretes eredményekkel szemben áll a tapsztalati tény,ilyen elektromechanikus lövőeszközt szinte nem alkalmaznak,a nyilvánvalónak látszó előnyök(korlátlan energia,megbízhatóság,szabályozhatóság,stb) ellenére sem.
Valójában az ésszerű úton(csőhossz) a lővedéknek átadható energia csekély,a néhány joule-t sem éri el.

A konzervdobozos képen az utolsó lövésnél látható,hogy a lövedék lassabban megy mint egy döglött CO-s pisztoly esetén,a repülése szinte "szemmel követhető" még így videón is.És bár a lemez dobozt átüti,mikor a doboz nincs ott,néhány méter mulva szinte leesik,a pályája erősen ívelt.

Próbálkoztam sokféleképpen kiszámolni a fluxusból,a lövedék tömegéből és helyzetéből a gyorsító erőt és a hatása idejét,de akkora hülyeségek jöttek ki,hogy ihajj....
Vagy valamit nem veszek figyelembe,vagy sokkal bonyolultabb lenne a számítás,középfokú matematikai képességeimet meghaladja.

Csináltam egy olyan tekercset, mint ami a videón van. De az enyémen nem 6 réteg van, hanem 4... Egész durva lett. Most már csak kondit kell bele szerválnom, és kész is a coilgun. Mondjuk olyan 35V/1F elég is lenne
Vagy följebb menni a fesszel, csak akkor tirisztor kéne...

Na, kész is. Meglepően jobban működött ezzel a fetes kapcsolóval. Ez már elég jól kilövi a dolgokat. 35V/60mF-ot használok. A tekercs szájánál kell lenni pontosan a lövedéknek, akkor repül a legjobban. De +-1mm és már totál máshogy lövi ki...
A sok menetes tekercsem totál kudarc. Az éppen csak kiköpi a lövedéket. Gondolom túl nagy az induktivitása, illetve a veszteségi ellenállása, és így lassan sül ki rajta a kondi.
Én amúgy egy autós tápot használok tápegységként Van itthon egy ólom akksim, arra rákötöm, és máris van 25V-tól 85V ig tápfeszem.

Igazság szerint itt is komolyabb számítások kellenének, főleg geometriai szempontból, meg sebességek, gyorsulás, idő... Nekem meg egy mocsok 70V os tápegység Amint nyit a lomex, bevásárlok egy kis alapvető tápegységhez, bár a feszültség sokszorozó is jó lehet 24V ról.

Ez egy 6 rétegű rétegenként 16 menetes tekercs. Összeszámolgattam a videóról
Amúgy a sok menetes dög nem vált be nagy feszen sem. De szerintem a kapcsolás bizonytalansága(vagyis amikor összeérintem a 2 drótot) az nagyon lekorlátozza a kilövés erejét. Most gyorsan összdobok egy irf3205 párost. 40V-al megküldöm vele a tekercset, hátha valami jobb összejön.

Ez a legjobb amit eddig láttam a neten. Ilyesmit kellene összehozni.
http://www.youtube.com/watch?v=m86gK-EOEsQ

A légpuska lövedék energiája kisebb mint 4,5J....

Nappali közepén tesztelem, szóval vigyázok
Bár nem hinném, hogy az a max ~50J energia nagy kárt tenne bármiben.
Azon gondolkozom, hogy feteken keesztül kéne kisütni a rendszert. Az irf3205 bírja azért. 2 párhuzamosan már tuti jó, és akkor nincsenek olyan gondok, hogy rosszul érintkezik a 2 vezeték amikor összeérintem, és nincs olyan nagy átmeneti ellenállás sem.

Akkor mindent bele ! Csak ne szedd szét a falat vele

Hát a 70V/10.000uF tól azért már melegedett. Megfogtam a tekercset és úgy lőttem ki. Azért meglepődtem, de nem volt nagyon forró.
Most készült el egy újabb coilgun. Erre már sok menetet tettem. Durván 43 menet van soronként, és 8 sort tekertem rá. 0,8mm-es huzalból. Eddig kifejezetten rosszul vizsgázott 12V ról. Majd "holnap" megpróbálom mit reagál a 70V-ra, hátha ad valami bíztatót.
Van még egy másik is azon 2 sor van, soronként 75 menettel 1,2mm-es huzalból. Ezt direkt 100-as szögnek készítettem. Ez is holnap fog vizsgázni nagy feszen. 12V on bíztató. Megegyezik a legelső darabbal kb. Talán picit jobb is.

Nah, azok jó eredmények. Nyugodtan lehet fém, de lehetőleg ne ferromágneses legyen. Nem melegedett a huzal? Lehet akkor én is maradok a 0,3F 70V -nál, ha a kisebb fesz az előnyösebb. Azon gondolkodtam, mi lenne, ha egy előmágnesezett, vagy egyszerűen egy mágnest lőnénk ki vele? Sokkal nagyobb erők hatnának rá, messzebbre is lőné ki. Illetve ha a kondi mellett még egyidőben valami egyenirányított erősáramot is rárakni. Azt hiszem a railgunnál csinálják, hogy még adnak a lövedék mögé nagynyomású gázt, mikor kilövés van, akkor egyszerre a nagy nyomás, és a mágneses erő is hat a lövedékre, többszörösére növelve az energiáját.
Van ennek testvére, ami után még nem sokat olvastam, a gauss gun.
http://www.youtube.com/watch?v=owc19skxpQo
Itt a legegyszerűbb gauss:
http://www.youtube.com/watch?v=KED8oEx0Nlc
Aki nem ismerné, az meg feltétlen nézzen fel a powerlabsra:
http://www.powerlabs.org/emguns.htm

Na összetettem. Hát érdekes az eredménye eddig. 35mm hosszú a tekercsem, és 5mm a belső átmérője. 4 réteget tekertem rá, ez kb 160 menetet jelent 0,8mm-es huzalból. Az a vicces, hogy 12V/30.000uF-ról, és 50V 60.000uF ról is azonos a kilövés eredménye. Nagyrészt attól függ, hogyan távozik a csőből a lövedék, hogy hova helyezem el. Van mikor hátra, van mikor előre repül ki
Amúgy szerintem akkor lehet a legjobb eredményt elérni, ha viszonylag hosszú a tekercsünk. Ez holnap kiderül. Tekerek egy 10cm hosszút.
Egy szívószálra tekertem a tekercset. Amíg tekertem benne volt egy merevítés, hogy ne nyomjam össze a szívószálat. Aztán kivettem belőle.
Nem tudom mit eredményez, ha fém hengerre tekerjük, és abból lőjjük ki a töltényt.
A legutolsó kísérlet az 70V/10.000uF-ról történt. Hirtelen el is tűnt az összes lövedékem Az azért már egész jól műödött, meg addigra ki is tapasztaltam hova kell elhelyezni a lövedéket.

Asszem ma összedobok egy ilyen coilgunt
A tekercset hogy kell kialakítani hozzá?
Én egy tétegben gondolkoztam eddig, de látom a videókat, és ott nem 1 réteg van. Simán meglehet tekerni akor úgy, hogyha a végére érek, akkor visszafelé kezdem el tekerni, mint egy sima trafót.
Vagy érdemes új sornál nem a végéről kezdeni, hanem megint az elejétől, mint az első réteget. Vagy ez nem számít egyáltalán?

Valamennyire biztos visszarúg, de szerencsére nem nagy induktivitásról van szó. Vaterán körülnézek, hátha van jó tirisztor Esetleg még igbt?

Ide hogy kéne méretezni az adott fetet, ha fettel kapcsolnám?
A tekercs "visszarúg" ebben az esetben? Vagy ha van egy 55V-os fet, akkor lazán ki lehet vele sütni egy 50V-os kondit a tekercsen?

a BTW-t javaslom, de inkább olyan mozdonyban használatos tirisztort...

Lomexnél:
50A 800V Igt:80mA BTW69-800(STM) TOP-3 120 44 1066.6600Ft
Hát nem olcsó..

Kisebb feszre:
75A 600V Igt:...mA MCTA75P60E1 (HAR) TO-218 P-MOS CONTROLLED THYRISTOR 30 825.0000Ft
Ez sem olcsó, de nagyobb áramot bír

A sorbakötés szerintem nem a legideálisabb. Ha eltér az Rds vagy kicsit máshogy nyitnak, akkor máris pukk. Inkább párhuzamosan, és valami brutális kapacitást eléjük kis fesszel. Mondjuk pár farados-t
Sok kondiból érdemesebb építkezni, mert ha párhuzamosan kötöd őket, csökken a soros veszteségi ellenállásuk, így mégnagyobb csúcsáramot tudsz kiszedni belőlük. De ez elég öszetett számítás lenne. Beleszámolni a soros veszteséget, a vezetékek ellenállását, a fetek ellenállását, meg a tekercsét. Mondjuk annyira nem vészes, de tuti nem lesz pontos így sem

Már barátkoztam az IRF3205-el, hát szerintem nagy pukk lenne a vége, ha én rákötném a kondit Mondjuk az áram megfelel, de a feszültség az kevéske. Sorbakötni ilyen esetben nem lehet őket? Hmm a tirisztorok elég drágák, nem tudom hol láttam olcsón már. Talán ez jó lehet, párhuzamosan :
MCR 265-10 800V 55A V TO-220 A MOTOROLA

Vezérlés alatt mit értesz?
Azt hogy mivel tudod rákapcsolni a kondi feszültségét a tekercsre?
Van egy bika fet, de az kis feszültségre van kitalálva.:
IRF3205 55V-os 20fokon 110A folyamatosan. Csúcsban 390A. Kemény 200Ft körül mozoghat darabja.

Nem kevés az, 183J. Lehet hogy a 2,2mm-es huzal kevés lesz. Vezérelni mivel érdemes(én valami vaskos tirisztorra gondolok)? De ha jól számolok, akkor 1 ohm mellett is 0,3s a kondi teljes kisülése. Az nem sok? Vagy mivel két kondiról van szó, sorba is lehetne kötni őket, úgy 75.000uF, és olyan 140V -ig lehetne elmenni. http://www.oz.net/~coilgun/mark4/schematic.htm
Úgy gondoltam kis módosításokkal ezt fogom megvalósítani.

Nézted a videót az oldalamon? Igaz az elég gyengusz, 3000uF/350V hajtja.

Általában pfreferálják a bazinagy elkókat, és az alacsony (20-30V) feszültséget. A nagy feszültségű kivitelnél a kondi sokkal gyorsabban sül ki, általában egy tekerccsel lassítják az áramfelfutást. Nem célszerű kivitel.

A lövedék ne golyó legyen, hanem kb. a tekercs hosszával megegyező vasrúd (pl. fejét vesztett 100-as szög)

A tekercs 60-80 menetes legyen, elég vastag drótból, és ami nagyon fontos, hogy ki kell merevíteni mechanikailag, mert a tekercs az energiát a saját maga összerántására fogja fordítani..

De az elkó kilövő sokkal brutálisabb...

http://www.hvlabs.hu/hv/electric_guns/c ... l_gun.html
http://www.hvlabs.hu/hv/electric_guns/e ... o_gun.html

Illetve van egy kisebb kondim (300.000uF 75V, 900J), ezt lehetne felhasználni egy komolyabb coilgunhoz, csak nem tudom hogy kezdjek neki. Mondjuk elsőnek egy megfelelő tápot hozzá összedobok, majd megkeresem a lehető legvastagabb huzalomat, és nem árt egy nagyáramú tirisztor sem (ha az megfelelő ennek a kapcsolására). Valakinek ötlete, tapasztalata?

Hello mindenkinek! A coilgun egy elég egyszerű elven alapszik: egy nagy kondenzátor energiáját alakítja át egy tekercs segítségével kinetikus energiává, gyakorlatilag ki kell sütni megfelelő méretű kondenzátort megfelelő méretű tekercsen. Persze a hatásfok növeléséhez nem elég hasraütésszerű méreteket, értékeket használni, pontos számítások kellenek, és egy egyszerűbb vezérlés is kell. Viszont normál kisáramú félvezetőket a tekercs közelében nem lehet alkalmazni, mivel 10-10.000 A között a konditól, és a tekercs ellenállásától függően változhat az áram. Én arra gondoltam, hogy nem-e lehet egy hegesztőtrafóval, vagy áttekert mikrosütőtrafóval (4V 600A) megoldani egy ilyet, a kis feszültség jelenthet gondot.
http://www.youtube.com/watch?v=m86gK-EOEsQ
http://www.youtube.com/watch?v=eHv33mH6Nq0&mode=related&search=
Találtam egy kisebb java progit is hozzá :
http://www.oz.net/~coilgun/mark2/rlcsim.htm