Jaj-már!
Egyértelmű, hogy a TL egyoldalon nyitott cső, tehát negyedhullámú rezonátor lesz belőle. A frekit a hossza határozza meg(maradjunk abban, hogy egyenes csőről van szó, nem hajlított).
Ezután normál esetben(klasszikus TL) megmérjük a hangszóró Fs-ét és e freki hullámhosszának negyedére méretezzük a hosszt. Ekkor a -3dB es pont lejjebb fog esni, mint más hangsugárzók esetében, a cső áldása által.

De én azt mondom, hogy nem a kiválasztott hanszóró Fs-ére méretezem, hanem más frekire a hosszt(lejjebb, pl 1oktávval). Ekkor a hangszóró rezonanciája nem lesz összhangban a TL rezonanciájával, ezért némi kompromisszum árán még lejjebb lehet menni, mint az ember egyáltalán képzelné!

A másik a mocsár. Lehet, hogy mocsár, de valami nem stimmel. Gondolok itt az irodalmakban olvasható meghatározással, miszerint az akusztikus mocsár egyenértékű egy nagy zárt dobozzal!
Ez nem lehet igaz, mert egy zárt dobozban a Kappám soha az evilági életében nem nyomna ilyen mélyeket! Tehát itt az akusztikus mocsár valamit még hozzátesz a dologhoz. Gondolom itt is a levegő tömege ami jelentős és kedvező, valamint rezonál is a cső, különben nem működne a hatás.

A harmadik, a kanyar, ami ha igaz mindkét végén zárt csővé végja szét a csövet. Ezt se tudom elfogadni, bármilyen számítások is ezt próbálják bizonyítani, mert akkor más frekiken is kéne jelentős impedanciacsúcsoknak jelentkezniük(tudom, a csillapítás).
A kivitelek miatt a variációk száma igen jelentős, nem hiszem, hogy minden kivitel ugyanúgy viselkedne. Bevallom az általad hivatkozott irodalmat nagyon nehezen értem meg, mert angolból sem vagyok túl erős és a téma se túl egyszerű, valamint sokminden nem is úgy történik a TTL-emben, ahogy ott leírja a szerző(mivel nem azonos a kivitel eleve). Az is kétségtelen, hogy vannak hiányosságaim a valós történések tökéletes értésében, így nem tudom jól megmagyarázni mind azt amit tapasztalok. Nem egyszerű, de érdekes a helyzet!

Bármelyik cső lehet negyed hullámhosszú, de nem biztos, hogy az egyben negyedhullámú rezonátor is lehet. A mindkét végén nyitott és a mindkét végén zárt cső viszont csak félhullámú rezonátorként viselkedhet.
A hangszórónak van egy Fs-e, amit beépítetlenül mérhetünk, de a hangszórót beépítve használjuk. A beépítés pedig elhangolja ezt az Fs-t: az egyszerű zárt doboz felfelé, a TL pedig lefelé.
A TTL-ből pedig leírásod szerint nem jön ki a cső végén hang, tehát nem rezonátorként, hanem akusztikus mocsárként viselkedik. Erre utal az is, hogy az impedanciamenetében csak egyetlen púp jelenik meg 25 Hz körül.

Mihez képest? "Bármelyik" cső negyed hullámhoszú. Nekem se a hangszóró Fs-ére lett hangolva a cső.

Cortez, az ideális mélytölcsérnek teljesen egyenletes átvitele van, mentes minden hullámosságtól. Miért kellene ezt megspékelni felesleges rezonanciák belekavarásával?

Mar mondtam, hogy en zart csovet tennek a tolcser moge, annak rezonanciaja pedig bizonyosan segitene a drivert.


Mondtam, hogy most vegyuk annak, ez az egesz most csak egy elvi kerdes akart lenni.


Akkor viszont miert ne lehetne ertelme tolcsert meghajtani vele?
Es ilyenkor egyebkent akkor a hangszoro is sugaroz jelentos mertekben?
Ha igen, fazisban hogyan mukudnek egytt ezek a sugarzok?


Nem gondolom, csak elsore nem akartam a teljes sav atvitelenek problematikajat belevinni.

Miért gondolod, hogy egy sub-nak csak egy frekvencián szabad szólnia? Egy bandpass láda pl. 20 és 200 Hz között szól, és ebben a tartományban egyenletes az átvitele. Én ezt már szélessávúnak nevezném.

Nana!
A negyedhullámhosszú, nyitott végű cső bizony sugároz az F1 frekvencián, ha valóban negyedhullámhosszú rezonátorként működik. Ennek a kétszeresén, F2-n történik az, hogy a cső vége nem sugároz, itt a membránnak van rezonanciája.
Ha F1-en nem sugároz, annak az lehet az oka, hogy akusztikus mocsárként viselkedik, mert túl van csillapítva.

Pont a rezonancia körül nem sugároz a cső(teljes visszaverődés a lezáró impedancia hibája miatt).


Azért, mert egy ideális mélytölcsér nem fér be egy szobába, tehát nem valószínű, hogy ilyennel zárnád le a cső végét. Egy nem ideális tölcsér pedig önmagában hullámos átvitelű és mélye szinte nincs is(relatív!!)

Ez az én szerencsém...


És akkor a 2 nyílás fázisban vajon hogyan alakulna mennyire rontanák pl egymás munkáját?
Amúgy tetszik a dolog, ez már tényleg egész egyenletes TL-nek tűnne így.
De ilyen ez a BOSE-s ágyús sub is, amit régebben linkeltél be, ugye?


Rezonanciával megtámogatott tölcsérmeghajtást.


Ezt az egészet alapvetően nem is szélessávban gondoltam, inkább sub-ként.


De már miért lenne hullámosabb, mint egyébként, egy sima TL-sub esetében?

Egy ideális tölcsér nem is! A TL valóban olyan amilyen, de ha csak a "felét" használod TL-nek, abból mi sülhet ki!?



Feltéve, ha mindkettő jól méretezett ideális, de még akkor sem, mert a TL cső végén nem jön ki minden freki, a tölcséren pedig kijönne(rontsuk, ami rontható), tehát a kettő hazasítása értelmetlen szerintem, mert még hullámosabb lesz az átvitel, még két jó eszköz társítása esetén is!

Zárt csőből kétszer olyan hosszú kell ugyanakkora frekvenciához.
Annak lenne értelme, ha elöl lenne egy L hosszúságú cső, hátul pedig egy fele olyan hosszú, és mindkettő nyitott lenne a végén (természetesen a torkolati tényezővel korrigált effektív hosszak lennének 1:2 arányúak). F1, F3, F5, F7-en az első cső rezonálna, F2, F4, F6, F8-on pedig a hátsó, a membrán pedig jól lenne terhelve az egész sávban, sehol se lengedezne.

Tehát a tölcsér végződés nem jelent szűk keresztmetszetet, a TL része pedig
gondolom nem lesz hullámosabb, mint amennyire egy sima TL is lenne, a kettővel
együtt viszont mind2 passzív "hangerősítő" jelenséget kihasználhatjuk, nem?
Zárt TL-nél ráadásul elég a fele hossz ugyanolyan rezonanciafrekihez, mint nyitott esetén, ha jól emlékszem.

Egyébként TL rezonanciáját nem lehet egy picit lapítani valahogy?

A tölcsér egy széles sávú impedanciaillesztést valósít meg, több oktávon keresztül. Ebben a sávban viszonylag egyenletes az átvitele, az impedanciamenetében sincsenek púpok. Ha ugyanebben a tartományban csatolsz hozzá egy éles rezonanciával rendelkező TL-t, akkor csak rontod a helyzetet.

Nem értem mit nem értesz a kérdésemen...
Tehát még1x: jól látom -e hogy passzív elemekkel (falak által kialakított
járatokkal, kamrákkal) alapvetően 2 lehetséges módja van javítani egy
adott freki lesugárzásán. Az egyik a rezonancia-keltés, a másik pedig az
akusztikus illesztés. Illetve, hogy szted a fentebb vázolt zárt-TL alapú hátsó,
illetve expo-tölcsér elejű megoldással lehet -e ezt a kettőt kombinálni.
Ideális méretezésen pedig mindössze annyit értettem, hogy most tekintsünk
el a méret- és anyagbeli spórolástól, és minden ilyesfajta kompromisszumtól.

Cortez, kettőnk közül Te építettél már hátoldalon terhelt tölcsért, én még nem. Eladtad, vagy elajándékoztad, mert nem voltál megelégedve a hangjával, ezek szerint számodra hallgathatatlan volt.

Az ideális méretezés érdekelne, szerintem másokat is, fejtsd ki, lécci!

Ezek most alapvetően elvi kérdések voltak, úgyhogy nem kell aggódnod
az erdőkért, és azt sem értem, miért lenne hallgathatatlan a kapott hang.
Egyébként sub-ként gondoltam a felvázolt konstrukciót, ideális méretezéssel.

Csak azért kivágni egy fél erdőt, hogy cserébe egy hallgathatatlan hangot kapjunk?
Egyébként a tölcsér is behoz egy hullámosságot, hiszen mindenáron kis méretűt csinálnál, utána már csak méretezés vagy a véletlen kérdése, hogy a két hullámos rendszer egymás rezonanciáit erősíti, vagy a két rendszer rezonanciái váltogatják-e egymást.

A reflexnél is - rendszerint a rossz hangolás miatt - lesz egy kis hullámosság a mély tartományban, a jól ismert uborkásüveg-hang jellemzőjeként.

És mi a véleményed a zárt TL + másik oldalon tölcsér megoldásról?
Persze itt gondolom megint jelentkezne a TL "átka" a hullámos működés,
és van ahol akár teljes kioltást is eredményezne, ez a hátsó "rásegítés", nem?
Ehhez képest a reflex rendelkezik egy olyan előnnyel, hogy ott nincs hullámos
jelleg, max a konkrét doboz(fal)kialakításból fakadó plussz-rezonanciák, ugye?

Nem, az alap rezonancia frekvencián (F1) egy egyik végén nyitott csőként viselkedik, a másik véget a hangszóró zárja le jó keményen. Ha nincs a csőben hajlítás vagy törés, akkor nincs különösebb gond a számolással (egyenes, párhuzamos falú cső esetén): a fizikai hosszúsághoz hozzáadjuk a torkolati tényező értékét, ez lesz a hullámhossz negyede, a hangsebesség és a hullámhossz hányadosa adja a rezonanciafrekvenciát.
A csőbe helyezett csillapítóanyagban a hang lassabban halad, tehát megnöveli a cső virtuális hosszát, vagyis mélyebbre hangolja a cső rezonanciáját.
Ennek az alapfrekvenciának kb. a kétszeresén (F2) lesz egy olyan rezonancia, ahol gyakorlatilag nem lép ki hang a cső végén, viszont a membrán maximális energiával sugároz.
Az F2 fölötti tartományban a cső vége még sugároz számunkra már felesleges hangokat, az F1 páratlan felharmonikusait (F3, F5, F7), a páros felharmonikusokon pedig további olyan rezonanciák jönnek létre, ahol a membrán hátulról nincs akusztikusan terhelve, minimális csillapítással lengedezik, előre pedig sugároz feleslegesen sokat.
Az egyes rezonanciákat ott lehet jól csillapítani, ahol az adott frekvencián a hullám térfogatsebessége maximális. MJK a páratlan felharmonikusok csillapításához a cső zárt végétől számított 2/3-ának, 3/4-ének csillapítóanyaggal való kitöltését javasolja, úgy, hogy a cső nyitott vége (utolsó 1/3-a, 1/4-e) lehetőleg maradjon üresen. Én a páros felharmonikusokat csillapítom inkább.

Tehát a TL rezonanciafrekin olyan, mintha zárt cső lenne vagyis ilyenkor teljesen
mind1, hogy le van -e zárva vagy nem, és az csak a többi freki miatt számít, ugye?

Én amúgy a hibrid megoldást nem is így képzeltem, hanem inkább úgy, mint amikor zárt
dobozban van a hangszóró mögötti rész, csak az most nem egy sima kamra lenne, hanem
egy zárt TL, ami megtámogatná a drivert a hangolási frekin és körülötte, és csak aztán
jönne a tölcsér. Ez a megoldás képes lenne egyesíteni a 2 féle jelenség előnyeit, nem?
Bár kis zárt térbe (szobába) én sem látom túl sok értelmét igazi, ideális tölcsérnek.

Sman, sztem a kanyar-szűkítés továbbra is maradjon, az a "törés" miatti plussz-rezonancia
miatt kellene, a táguló vég hatását pedig sztem lehetetlen pontosan megjósolni.
Ezek annyira komplex jelenségek, hogy csak hipotéziseket lehet felállítani, aztán
a végén meg lehet, hogy pont ez tántorít el egy új felfedezéstől...
Pl ha jól értem pontosan a rezonancia-frekin a nyitott vég nem is focizik, tehát a
tölcsér-hatásnak ilyenkor nincs is igazán értelme, nincs minek javítani a hatásfokán.
Viszont lehet a rezonancia-frekin kívül már elkezd sugározni a nyitott vég is a mély
tartományban is, és itt pedig lehet, hogy igencsak jót tesz a tölcséres rásegítés.

Egy jól méretezett kerek szájnyílású tölcsér alsó határfrekvenciája úgy határozható meg, hogy a szájnyílás átmérője a hullámhossz felével egyenlő. 15 Hz-hez így 11,466 m-es átmérő kellene, vagyis 103 négyzetméteres felület (téglalap keresztmetszetű tölcsérekre a szájnyílásának felületével megegyező felületű adatok az igazak).
A másik feltétel, hogy a tölcsér hossza legyen kb. a hullámhossz negyede. Ezt könnyebb teljesíteni.
Ha a szájnyílásméret feltétel nem teljesül, akkor hátoldalon terhelt tölcsérnek, gyakorlatilag táguló TL-nek kell tekinteni a tárgyalt elrendezést.
Párhuzamos csőfal esetén a cső rezonanciája 18 Hz körülre esne. A tölcsér miatti tágulás a cső effektív hosszának rövidülését okozza, a rezonancia felmegy kb 20,5 Hz-re.

A forduló kialakítása az egyik legfontosabb része a TL-nek, nagy valószínűséggel a félkörök (fél-ellipszisek?) sugárirányban mért távolságát kisebbre kell venni, mint az egyenes szakaszokban a falak távolságát. A nem megfelelő kialakítást egy 45 Hz körüli erőszakos rezonancia fogja jelezni.

Én is úgy tudtam, h bizonyos frequencián sugároz a TL cső vége, már ha nem akusztikus mocsár, ezért gondoltam a tölcsér illesztésére... Na most akkor szerintetek érdemes a tölcsér, vagy nem? Leszűkítsem a kanyart, vagy ne? Legyen mindkét ív 1mással párhuzamos félkörív? Nekem az volt az elv, hogy az áramlási sebesség növekedése miatt lecsökkent nyomású közeg hatására csökken a hang sebessége, ami a kanyart követő tölcséren felgyorsul. Bár ez tényleg csak lamináris áramlásra igaz... Ami pedig a hullámos átvitelt illeti, nekem elég, ha ~15 Hz - ~55 Hz között szól szépen. Szerintetek ?

Watt TTL-je szerintem is akusztikus mocsár, vagyis klasszikus TL, mert az akusztikus mocsárnak nevezett TL volt sokáig az egyetlen TL.

Volt egy ismerősöm, aki vizsgán kihúzta a dörzshajtásokat, de ő csak a fogaskerékhajtásokat tanulta meg. Le is vezette szépen a dörzshajtást a fogaskerékhajtásból, miszerint a fogszám (n) tart a végtelenhez. Mérhetetlen tudása annyira megtetszett a vizsgáztatónak, hogy még egyszer találkozni akart vele. Pedig egész jó modellnek tűnt.

-- Watt TL-je akkor nem klasszikus TL, hanem akusztikus mocsár.
-- Amit írtam, az csak lamináris áramlás esetén igaz, turbulens áramlásnál már nem, ezt a határt a Reynolds-szám jellemzi, itt egy jó összefoglaló:
http://e-oktat.pmmf.hu/hota_es_aramlastan_1_10
Igaz, ez folyadékokkal foglalkozik, de sok azonosság van.

Le lehet írni áramlástani alapon is a levegő rezgését, csak a megfelelő modell kell hozzá.
Az áramlástan pont az a terület, ahol nem szabad kevés tudással határozott kijelentéseket tenni

- Watt TTL-je mégse sugároz
- A nyomáscsökkenést nem a szűkebb keresztmetszet okozza, hanem a megnövekedett sebesség, és ez önmagában csak "egyenáramú" gerjesztés esetén igaz. Hangfrekvenciával gerjesztve bármikor előállítható olyan eset, hogy ott lesz a legnagyobb a nyomás, ahol a legkisebb a keresztmetszet.

-- A nyitott végű negyedhullámhossznyi TL sugároz a csővégeken.
-- Az áramló levegő nyomása csökken a szűkebb keresztmetszetű részeknél.

Ezek olyan alapvető tények, amiken nem éredemes vitatkozni.

Pedig a hang közeg nélkül nem terjed és nem lehet összekeverni a mágneses hullámokkal, mint hullámterjedéssel. Így ha azt kaarjuk megérteni, hogy miért gyorsul a hangsebesség, akkor azt csak a közeg sűrűségével lehet magyarázni kielégítően. Mást nem nagyon tudok elfogadni. Persze lehet számolni képletekkel, de az okot a képletek nem magyarázzák. Ez hasonló a gravitációhoz, számolunk vele, de fogalmunk nincs mitől van. Itt azért lehet tudni szerintem az okot is.


Csak a hangnyomás csökkenhet, a levegő nyomása nő, az áramlási törvények szerint. Márpedig itt levegő áramlásról van szó a leírás szerint!

Nekem ez az egész zavaros... (most akkor a hullámfront sebességéről beszél, vagy a levegő sebességéről? A kettő nem ugyanaz!)

A hullámfront sebességéről beszélünk és ezzel egyidejűleg a tápvonalban az akusztikai impedancia jellemzőiről: a nyomásról és a térfogatsebességről.
MJK a http://www.quarter-wave.com/Theory/Meth ... vation.pdf 3.1 ábráján lerajzolja, hogy körülbelül mi történik, ha a P és Q felületekkel határolt, adott tömegű levegőt elmozdítjuk a P' Q' helyre. Azt várnánk, hogy a Q-Q' távolság kisebb lesz, mint a P-P' távolság (talán, mert azonos térfogatú levegőben gondolkodunk). A növekvő keresztmetszet miatt a nyomás csökken, és az azonos tömegű levegő térfogata annyira megnő, hogy a Q-Q' felületek távolsága nagyobb lesz, mint a P-P' felületek távolsága, vagyis a táguló csőben kifelé haladva megnő a térfogatsebesség (amelyet neveznek más források részecske sebességnek is).

Nem lehet az áramlástan törvényei alapján magyarázni a hullámjelenségeket, mint ahogy egy ohm-mérővel sem lehet megállapítani egy koax-kábelről annak a hullámimpedanciáját.

Próbáltam úgy fogalmazni, hogy rezonancián nem sugároz, de lehet, hogy nem sikerült. A TL-nél pedig a rezonancián való sugárzás a lényeg, ahol bizony nem sugározhat, mert különben nincs rezonancia...

A többi frekin pedig a fázis kérdése a fontos, valamint az első hullámfront érzékelésének a kérdése..

Ezen kívül van egy érdekes tapasztalatom.
A TTL-em kilépő nyílását egy könnyű szövet takarja le(esztétikai szempont). Ez a kelme soha nem mozog nekem! Ha a membrán elé tenném, akkor ez nyílvánvalóan nem így lenne.
Megjegyzem, hogy nekem elég sok csillapító anyag van a csőben, de csak a falakon, tehán nem akusztikus mocsár, esetleg átmenet hozzá.

Szerintem a csővége is sugároz . Van egy mérésem ami 1m-ről ,és 2.3-ről lett felvéve ,abból erre lehet következtetni .

Ja és még vallami.
A tölcsér annyiban más, hogy ott úgy alakítjuk ki a szájat, hogy a levegő impedanciájához illesztjük a kilépő hullámot. Ehhez kellene az ideális szájkeresztmetszet, ami 20m2 körüli 20Hz-en. Ha ettől kisebbet választunk, akkor itt is kialakul a TL-nél elvárt és kívánatos rezonancia, azaz a szájból visszaverődik a hullám, ami a tölcsérnél hibát okoz, azaz hullámos átvitelt. Tehát a két működési mód ellentétes elvű, még ha külalakra hasonlítanak is némileg.

A TL lényege nem az, hogy a cső végén sugároz, sőt a jó benne, hogy nem, főleg ha csillapítva is van. A csőben kialakuló rezonancia az ami a hangolt tartományban segíti a membrán sugárzását azzal, hogy az együtt mozgó levegő tömege hozzáadódva a membrán tömegéhez lejjebb viszi annak rezonancia pontját, ezzel olyan frekiket is lesugározva, amiket más dobozban nem lenne képes. Ilyenkor a csövön nem jön ki hang tapasztalatom szerint. (Rezonancián a csövön nem lép ki hullám, mert a nem megfelelő impedanciájú lezárás miatt, a hullám visszaverődik a csőbe)

A többi frekin pedig olyan mint egy hangfal(nem zárt dobozra gondolok!), azzal az eltéréssel, hogy csillapítja a membránt az alsó rezonancia pontig, de alatta már nem.
Így tehát értelmét nem látom egy TL végére tölcsért rakni.

A mélyátvitel javításának pedig az a módja, hogy a membrán egyik felét elszigeteled a másiktól akusztikusan úgy, hogy levegő nyomásváltozás eltérést ne okozz vele egyik oldalon se(zárt doboznál torzítást és csillapítást okoz a membrán által pumpált nyomás a dobozon belül. Itt nem a hangnyomásra kell gondolni!).
Ennek a hangfal felel meg legjobban.
A TL is ezt csinálja a retzonancián kívül eső tartományokban, és majdnem jó is a kapott eredmény, mert a csőben nem akkora a levegő nyomásváltozása(meddő memebrán mozgása miatt), mint egy zárt, vagy egy reflex dobozban, mert a cső vége nyitott és keresztmetszete nagy. A hossza miatt viszont nem jut ki számottevő csillapodás nélkül hang, főleg csillapított csőnél, ami pedig kijut, nem ellentétes fázisú, így csak kissé oltja ki a fő hullámot. A TL-nél a hangszóró az ami sugároz, a cső csak passzív eszköz.

Ez természetesen az én elképzelésem a dologról, lehet cáfolni, amit szívesen is vennék, ha meggyőző!

A TL-tölcsér témához:
Ha jól értem a hangdobozok világát, akkor durván véve alapvetően két
módja van a mélyátvitel javításának:
- az egyik a rezonancia jelenség, amikor egy időben egy periódussal fázistolt
másodlagos "hangforrást képzünk" és azt összegezve az elsődlegessel növekszik a
az eredő hangerő
- a másik pedig a tölcsér elv, amikor a hangforrást akusztikusan illesztjük a környezethez
Az előbbi minőséget ront, mert "maszatol", ide sorolható a reflex, amikor a membrán és a
reflex-nyílás is sugároznak és a hangolás sávjában egymást segítik, illetve a TL, amikor egy
levegőoszlopot gerjesztünk, és annak rezonanciája okoz "kiemelést", itt ilyenkor nemtom, hogy
membrán és a TL-nyílás pontosan hogyan is működik együtt, itt is van -e egymást erősítés.
Tölcsérnél viszont ideális esetben ugye nincs semmiféle rezonancia-jelenség és a membrán
sugárzása a hangolási sávban gyakorlatilag nem is számít, viszont a tölcsér felé keletkező
meghajtás a tölcsér végénél egy jobb illesztettséget ad a külső környezettel, ezért nő
a sugárzás hatásfoka.
A kérdés, hogy vajon lehet -e kombinálni ezt a kettőt. Hirtelen azt mondanám: miért ne?
Az persze más kérdés, hogy igazából minden ilyen megoldást (reflex, TL, tölcsér) ideálisan
1 frekire lehet csak hangolni, de szerencsére ezek ugye azért nem olyan éles görbék, működnek
valamivel szélesebb sávban is, így pl mélynyomónak megérzésem alapján azért hasznosíthatóak.
Illetve el tudom képzelni azt is, hogy nem elég csak bambán egymás után pakolni egy TL-t meg
egy tölcsért, mert elhangolják egymást, és ezt figyelembe kell venni, de amúgy sztem működhet.
Mi a véleményetek?

Én is ilyenre emléxek... Watt, az előző hozzászólásom szerk. vess rá 1 pillantást pls.

Azt hiszem érdemes lenne tisztázni, hogy minek a sebességéről beszélünk. A levegő sebességéről, a hullámfront sebességéről, vagy a hangsebességéről?
Aztán a nyomáshullám sebessége nem azonos a hang sebességével, illetve nem azonos magával a hanghullámmal(szerintem azonos)?


Ami tiszta, hogy a levegő sebessége növekszik a szűkebb csőben, miközben nyomása csökken.
A csökkenő nyomás ritkább közeget hoz létre, ami lassabb hangsebességet okoz.
A táguló csőben a nyomás növekszik, az áramló levegő(meddő teljesítmény) sebessége csökken, miközben a hang sebessége nő, a sűrűbb levegő miatt.

Igaz ez?

Vagy nem a levegő sűrűsége az ok? (akkor mi más?)

Ciao! Újra!

THX a hozzászólásaitokat! Hirtelen felindulásból így olvasva a véleményeiteket, úgy döntöttem ennél az utolsó tölcséres tervnél maradok. A közepét nem öntöm ki homokkal, hogy ne dögöljek bele a súlyába. Remélem jó lesz Aztán majd irogatom a tapasztalataimat!



Én úgy tanultam az egyetemen áramlástan előadáson anno, hogy adott v sebességnél, ha d átmérőt csökkented akkor nő az áramló gáz sebessége, és csökken a a nyomása... tágulásnál pedig épp ellenkezőleg. De lehet, hogy már rosszul emléxek... majd utánna nézek



Igazából azt nem írtam, hogy nekem csak ~15Hz - ~60Hz tartományban kell hogy szóljon, de akkor brutálisat, mert mellette van még két másik mélynyomó, amik pótolják a hiányt. A vágási frequenciája 60 Hz körül lenne úgyis. Mellette lévő összes hangfalam "front sugárzó" Azaz mindben van legalább 2 mélynyomó amik azért kb. 90Hz - 15 kHz -ig elég szépen szólnak. Ebből 4 elöl 1 első center 2 hátul 1 hátsó center. Természetesen az összes hangfalat stereo Class AII Tranzisztoros erősítő hajtja. Amiket a PC -ben lévő X-Fi Fatality hajt. A késleltetésre én is gondoltam már, erre még jöhet pár jó 5let, milyen áramkörrel érdemes kísérletezni.

Üdv!

Sman

Lehet, hogy keverek valamit, de a szűkülő TL virtuálisan hosszabb csőként viselkedik, mint a tényleges fizikai hossza, mert a nyomáshullám sebessége lecsökken. A táguló csőben a nyomáshullám sebessége nő meg az egyenes csőhöz képest. A tölcsér szájánál a nyomás nulla, viszont a sebesség nagy lesz, nagyobb, mint az egyenes csőnél.
Azért paradoxon, mert ha egy liter levegőt akarok áttolni egy másodperc alatt egy vékony csövön, akkor annak nagyobb lesz a sebessége, mint ha vastagabb csövön tolnám át.

Nem kevered össze a nyomással?

Nekem is tetszik, bár a TL nem tölcsér és a kettő keverése nem biztos, hogy jó ötlet, de ki lehet próbálni. Kérdés, hogy mi jut át a csövön a tölcsérig. Mert ami átjut, az kijut, de ezzel nem mondtam sokat, csak sejteni lehet, hogy nem fog minden hang kijutni, ami keveredést okoz. Jó kis hullámos átvitelt.

Közben játszottam a linkelt programmal, és a lekerekített íveknél a hullámfront könnyedén át talál addig, amíg a hullámhossz nem összemérhető a faltávolsággal. Kicsit kezdek kételkedni abban, hogy a cső ketté szakadna, ha lekerekítettek az ívek! Természetesen a lekerekítések nélkül a hullámfront teljesen összetörik és visszaverődések látszanak. Próbáljátok ki Ti is, nagyon tanulságos szerintem! Kár, hogy nem lehet menteni az állásokat, (vagy csak én nem jöttem rá hogyankell!)

Nekem nagyon tetszik!

Egy ötlet: mivel elég sok része fix lenne, viszonylag könnyedén lehetne kísérletezni vele.
Kb ezek adottak: a hangszóró helye, az egész keret kivéve a baloldalt,
a kanyar külső íve, illetve a kanyarig vezető szakasz is, úgyhogy kb a
kanyar belső íve, illetve a tölcsér felső fala lenne, amivel játszani lehetne,
így ki lehetne próbálni hogyan reagál az eredő hangzás/mélyátvitel, ha
pl szűkíted a kanyart, illetve ha tölcséres véget adsz neki.

Hajrá!!

Ehhez képest a szűkülő csőben csökken, a tágulóban pedig nő a sebesség. Ez a levegő egyik paradoxona.

Szerintem 18 vagy 19 mm-es bútorlapból már jó lenne.
Ha az eredeti hangszórótól kb 2,5-3 méterre elhelyezel egy hangszórót, akkor azt ez pontosan beállított késleltetőn és egy külön végfokon kellene meghajtani, különben iszonyatos interferenciák keletkeznek.
Oda egyébként pont csillapítást kell helyezni, mert az F2 felharmonikusnak ott van sebességmaximuma, ami, ha nem csillapítod, akkor szétveti a dobozt és még az ablaküvegek is kitörnek.
Ha elkezded a csövet tágítani, akkor javul az illesztés a membrán és a levegő akusztikai impedanciája között, de itt egyáltalán nem biztos, hogy erre van szükség. De ez is egy megoldás, lehet akár jó is. Ha megépíted, és el is meséled a tapasztalatokat, akkor tanulhatunk valamit mindannyian.

Üdv újra!

Számolgattam, olvasgattam, gondolkodtam közben. És a következőre jutottam, ime egy újabb móricka rajzos elképzelésem:



A hasznos méret lenne mondjuk 220x120x35 cm. A külső így kb 230x130x45 cm lenne. LAB12 d=313mm A Befogadó lyuk átmérője: 279mm A hangfal előlapja 30mm -es MDF lapból készülne, amihez rögzítve lenne a motor. A LAB12 membránfelülete= 506 cm^2. A járat keresztmetszeténak hasznos területe lenne mondjuk 30x35 cm téglalap alapon, azaz 1050 cm^2. A kanyar külső íve lenne 60cm sugarú, a belső íve mondjuk d1=60 d2=70 átmérőjű fél ellipszis. így a kanyarban emelkedne a sebesség, ami a kanyar után következő tölcsér szakaszán lecsökkenne. A tölcsér pedig a kanyart követően exponenciálisan kezdene tágulni. Az oldalfalak 20mm -es MDF lapok lennének 10mm-es homokfallal közöttük. (szürke részek) Elég elvetemült 5letnek tűnik mondjuk az egész belsejét (fehér) kiönteni homokkal, mert baromi nehéz lenne. Igazából így lesz vagy 100 kg. Még elvetemültebben hangzik, ha az egész 60cm magas lenne és két LAB12 lenne benne Erről mi a véleményetek? Vagy rossz ötlet? Csillapításra szerintetek milyen anyagot használjak? Az egész járatot csillapítami kellene szerintetek?

Előre is köszi!

Sman

Sman

Én olyasmivel kísérleteznék, amit kb Sman is említett, tehát:
valamivel Sd felett indítanám az elejét, de a kanyarban picit szűkíteném a
keresztmetszetet (Sd körülire vagy picit alá és főleg a kanyar első felében)
aztán pedig az utolsó szakasznak adnék egy kis tölcsér jelleget, ami akár a hangszóróig tarthat.

fdsamano
A belinkelt szimulációk közül az egyik elég jó.
Ugyan nem nagyon lehet rájönni a frekire, de arányokkal számolva elég jó szimulációkkal lehet próbálkozni. Lehet falat húzni, ill. csövet építeni. Megjegyzem, hogy a kialakuló hullámfrontok az én elképzeléseim szerint alakulnak, ami kicsit ellentmond a szétszakadó cső elméletének. Persze a program nem biztos, hogy tökéletes, de elég jónak látszik!

Erről lenne szó:
http://www.falstad.com/ripple/

Köszi fdsamano!

először nekem is volt egy ilyen elképzelésem, hogy minél kisebb legyen a reflexio a töréseknél, az egész törést egy félköríves kanyarral helyettesítem. De aztán elhagytam, nem is tudom miért. Magát a járatot csináljam duplafalúra? Vagy az egészet? vagy elég csak a külső dobozt? És mi lenne, mondjuk, ha a Te elképzelésed szerint csinálnám, és a belső részt kettéválasztom, és ott is kapna helyet egy motor? vagy mondjuk, ha az alsó ív elkezdene a kanyar után exponenciálisan tágulni? Szerintetek ?

Sman, szerintem építs egy olyat, hogy csak egy U alakú cső legyen, mondjuk 30 cm széles, a forduló egy félkörív, amelynek a külső sugara 60, a belső pedig 30 cm. Ezekkel a méretekkel van remény arra, hogy a hullámfront egyben marad, illetve folyamatosan korrigálja magát.
Valahogy így gondolom:



a külső méretek: 220x120 cm. Nem árt, ha a tetőlap leszedhető a csillapítás utólagos beállítása miatt.
Ennek a rezonanciája nagy valószínűséggel kicsit 20 Hz alatt lesz, a szokásos templomi orgonák legmélyebb hangja 16 Hz körül van, az még szerintem jól kijön rajta

Sziasztok !

Köszönöm a hozzászólásaitokat! Ez tény persze, hogy a törés a csővezetékben megváltoztatja a rezonanciák frequenciáját, de, én nem láttam még olyan tl subot, amiben nem volt törés. Bár lehet, hogy az én hiányosságom. Kérdésem az lenne, törés nélkül hogyan hajtogassam a csővezetéket? Vagy hogyan lehetne megépíteni? Dupla falúra csinálhatom, nem akadály. MDF -lapra gondoltam, ha 4m -es lesz a csőnek a hossza, akkor elég "1 emeletesre" csinálni, akkor lehetne pl. 30x30 cm a csővezeték keresztmetszete négyzet alapon, és akkor 1 törés lenne benne, 2 db motorral. Bár véleményem szerint amúgy is ritka, ahol 1 töréssel van megcsinálva a cső ilyen hosszúságon. A két fal között keletkező rést töltsem ki homokkal? Mekkora legyen a rés? Természetesen aktív hangváltós rendszer.

Segítségeteket még mindig köszönöm

Sman

Igazán jót még nem találtam, de vannak érdekességek:

http://www.kettering.edu/~drussell/Demos.html

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/rhh/f4s1s3s1.htm

mms://winstreamer.doit.wisc.edu/physics ... ics_05.wmv

és végül a legjobb:

http://www.falstad.com/mathphysics.html

Régebben is felmerült olyan program igénye, ami a hullámtöréseket, visszaverődéseket szimulálja grafikusan. Volt is link(amire már nem emlékszem) ahol ilyen szimulációk voltak. Jó lenne valami olyan program, ahol objektumokat lehetne elhelyezni, ill. csővezetékeket lehetne tesztelni. Nem ismersz ilyen szimulátort?