Terminál Fórum :: Téma megtekintése

el34 írta:

Hello !

Megnéztem a csövek adatlapjait , valóban nem teljesen azonosak , de ha ezzel építed meg ezzel is működni fog. Ha keresgélsz , biztosan találsz még több hasonló kapcsolást akár méretezett trafóval is .

http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /ECL86.pdf
http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /PCL86.pdf

Üdv.

oshifis írta:

A katód és az anód közötti több száz volt min esik? A köztük levő légüres téren. Az áram is ezen folyik. Ebből kiszámolható egy ellenállás (az adott munkapontban :-)

), amin az átfolyó áram hőt termel, vagy nem? Azt nem értem, hogy nincs részecskemozgás, akkor honnan van a hő (ha van egyáltalán)? Az anód ellenállása mivel egy darab feketére galvanizált rézlemez, nagyon kicsi, ezért az átfolyó áram nemigen melegíti. Talán a becsapódó elektronok mozgási energiája?

Fulig_Jimi írta:

oshifis írta:

Akkor egy érdekes kérdés:

Ugyebár az anód és a katód közötti vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper. E kettő szorzata mint disszipációs teljesitmény fűti a csövet. De akkor miért nem az anód és katód közötti vákuum melegszik?

Mivel ez soros kapcsolás (katód - vákuum - anód), így az fog a legjobban melegedni, amelyen a legnagyobb feszültség esik. A vákumban nincs ami akadályozná az elektronok mozgását, így feszültség sem nagyon esik rajta.

_Danko_ írta:

Ha egy ilyen ECL86 (vagy PCL86) elektroncsonek csak a pentoda reszet szeretnem hasznalni, akkor a triodas reszevel mit kell csinalni? Ugy tudom, hogy az nem teljesen jo megoldas, hogy csak ugy log a levegoben a trioda resze, mert ha csak izzik a katod, es az anodon nincs semmi, akkor karosodhat az anod. Azt hiszem, ezt hivjak katodmergezesnek. Vagy anodmergezes? :-)

Mintha ezt olvastam volna valahol ...

el34 írta:

laci6662 írta:

Hy el-34!
És egy EI-65 nemjó kimenőnek?
3cm pakettvastagsága és kb. 2.5cm széles a mag.

Szia !

Ezzel már próbálkozhatsz , a nagyobb vas jobb basszus , vastagabb huzalt használhatsz , jobb hatásfok stb..

Üdv.

laci6662 írta:

Hy el-34!
És egy EI-65 nemjó kimenőnek?
3cm pakettvastagsága és kb. 2.5cm széles a mag.

Tab120L írta:

oshifis írta:

vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper

Akkor ki tudjuk számolni a vákuum ellenállását is

oshifis írta:

Idézet:

A világűrben nincs hőterjedés

Gilszkilabor írta:

Pontosabban: vákuum. :wink:

oshifis írta:

vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper

_Danko_ írta:

Sziasztok!

Milyen parameterei javulnak egy erositonek, ha a LTP -be "alulra" nem ellenallast teszek, hanem aramgeneratort?

el34 írta:

Sajnos kicsi hozzá , szerintem nem férne rá a megfelelő menetszám.

el34 írta:

Igen arra gondoltam .

el34 írta:

Nem jöttem rá mire gondolsz , melyik rajz ?

_Danko_ írta:

Hello!

Az nagy gond, ha a csõ üzem kozben 140fokos?

Lemertem a multimeterem szondajabal

Az ellenallasokkal jatszadozom majd a hetvegen. Köszi a tippeket!

_Danko_ írta:

Hello!

Ismerem azt az oldalt, meg azokat a kapcsolasokat. Sajnos nem olyan a trafom, nincs leagazasa a primernek.

A tapfesz uresben kozel 350V, de igy, 12mA-s nyugalmi arammal 337V.

Szerző:	el34 [ pén. okt. 28, 2005 21:31 ]
Hozzászólás témája:
Szia ! Tekerheted a trafót a rajz szerint , de ügyelj a menetirányokra és a kivezetéseknél a kezdet / vég megjelölésére. Üdv.

Szerző:	laci6662 [ pén. okt. 28, 2005 20:41 ]
Hozzászólás témája:
el34 írta: Hello ! Megnéztem a csövek adatlapjait , valóban nem teljesen azonosak , de ha ezzel építed meg ezzel is működni fog. Ha keresgélsz , biztosan találsz még több hasonló kapcsolást akár méretezett trafóval is . http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /ECL86.pdf http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /PCL86.pdf Üdv. Szia! Hát én inkább továbbra is ezzel a kapcsolással csinálnám meg az erölködőt de akkor a trafó is stimmel meg minden? Menetszámok mag drótvastagság stb.?

Szerző:	Fulig_Jimi [ pén. okt. 28, 2005 12:56 ]
Hozzászólás témája:
oshifis írta: A katód és az anód közötti több száz volt min esik? A köztük levő légüres téren. Az áram is ezen folyik. Ebből kiszámolható egy ellenállás (az adott munkapontban ), amin az átfolyó áram hőt termel, vagy nem? Azt nem értem, hogy nincs részecskemozgás, akkor honnan van a hő (ha van egyáltalán)? Az anód ellenállása mivel egy darab feketére galvanizált rézlemez, nagyon kicsi, ezért az átfolyó áram nemigen melegíti. Talán a becsapódó elektronok mozgási energiája? Biztos, hogy az anódon esik, hiszen az melegszik túl, ha túlterheled a csövet. Könnyen lehet, hogy a részecskebecsapódás okozza. Ez olyasmi, mint a villamos ív. Magán az íven csak kis feszültség esik (10V nagyságrend), a maradék az ív-fém átmeneten lép fel. Üdv, Jimi

Szerző:	oshifis [ pén. okt. 28, 2005 12:50 ]
Hozzászólás témája:
Fulig_Jimi írta: oshifis írta: Akkor egy érdekes kérdés: Ugyebár az anód és a katód közötti vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper. E kettő szorzata mint disszipációs teljesitmény fűti a csövet. De akkor miért nem az anód és katód közötti vákuum melegszik? Mivel ez soros kapcsolás (katód - vákuum - anód), így az fog a legjobban melegedni, amelyen a legnagyobb feszültség esik. A vákumban nincs ami akadályozná az elektronok mozgását, így feszültség sem nagyon esik rajta. A katód és az anód közötti több száz volt min esik? A köztük levő légüres téren. Az áram is ezen folyik. Ebből kiszámolható egy ellenállás (az adott munkapontban ), amin az átfolyó áram hőt termel, vagy nem? Azt nem értem, hogy nincs részecskemozgás, akkor honnan van a hő (ha van egyáltalán)? Az anód ellenállása mivel egy darab feketére galvanizált rézlemez, nagyon kicsi, ezért az átfolyó áram nemigen melegíti. Talán a becsapódó elektronok mozgási energiája?

Szerző:	Fulig_Jimi [ pén. okt. 28, 2005 11:11 ]
Hozzászólás témája:
_Danko_ írta: Ha egy ilyen ECL86 (vagy PCL86) elektroncsonek csak a pentoda reszet szeretnem hasznalni, akkor a triodas reszevel mit kell csinalni? Ugy tudom, hogy az nem teljesen jo megoldas, hogy csak ugy log a levegoben a trioda resze, mert ha csak izzik a katod, es az anodon nincs semmi, akkor karosodhat az anod. Azt hiszem, ezt hivjak katodmergezesnek. Vagy anodmergezes? Mintha ezt olvastam volna valahol ... Ja, én is úgy tudom, hogy ha huzamosabb ideig nincs katódáram, de a fűtés azért megy, akkor fellép a katódmérgezés jelensége. Valami olyasmi lehet az oka, ha jól emlékszem, hogy normál működés során a katód felülete lassan, de folyamatosan roncsolódik és ha van valamekkora katódáram, akkor a kilépő elektronok ezeket a roncsolt részeket, folyamatosan, apránként leszakítják így a katód emmisszió képessége sokkal kevésbé csökken (természetesen a véges élettartamon belül). A túl nagy katódáram pedig nagyon felgyorsítja ezt a folyamatot és így rövidítve meg a cső élettartamát. Tehát érdemes lehet egy szerény munkaponti áramot beállítani a nem használt csőfélre is. Üdv, Jimi

Terminál Fórum https://forum.technokrata.hu/forum/

Csöves erősítő https://forum.technokrata.hu/forum/viewtopic.php?f=5&t=25425	Oldal: 52 / 59

Szerző:	_Danko_ [ csüt. okt. 27, 2005 21:49 ]
Hozzászólás témája:
Ha egy ilyen ECL86 (vagy PCL86) elektroncsonek csak a pentoda reszet szeretnem hasznalni, akkor a triodas reszevel mit kell csinalni? Ugy tudom, hogy az nem teljesen jo megoldas, hogy csak ugy log a levegoben a trioda resze, mert ha csak izzik a katod, es az anodon nincs semmi, akkor karosodhat az anod. Azt hiszem, ezt hivjak katodmergezesnek. Vagy anodmergezes? :-) Mintha ezt olvastam volna valahol ...

Szerző:	el34 [ csüt. okt. 27, 2005 21:25 ]
Hozzászólás témája:
Hello ! Megnéztem a csövek adatlapjait , valóban nem teljesen azonosak , de ha ezzel építed meg ezzel is működni fog. Ha keresgélsz , biztosan találsz még több hasonló kapcsolást akár méretezett trafóval is . http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /ECL86.pdf http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /PCL86.pdf Üdv.

Szerző:	laci6662 [ csüt. okt. 27, 2005 18:25 ]
Hozzászólás témája:
el34 írta: laci6662 írta: Hy el-34! És egy EI-65 nemjó kimenőnek? 3cm pakettvastagsága és kb. 2.5cm széles a mag. Szia ! Ezzel már próbálkozhatsz , a nagyobb vas jobb basszus , vastagabb huzalt használhatsz , jobb hatásfok stb.. Üdv. Szia! Értem. Tehát akkor erre tekerhetem azt ami ott legalul van a képen de ennek a menetszámait használva csak a tekrcsek sorrendje legyen úgy ugye? Erre gondolok: http://www.jogis-roehrenbude.de/Verstaerker/ECL86.gif mármint ,hogy a trafóban a tekrencsek így legyenek. Így jó lesz? Vagy ezek a menetszámok is jók hozzá? Ja azt nem is mondtam ,hogy én PCL-86-tal akarnám csinálni annak más az ellenálása... Akkor mennyik legyenek a menetszámok?

Szerző:	el34 [ szer. okt. 26, 2005 20:48 ]
Hozzászólás témája:
laci6662 írta: Hy el-34! És egy EI-65 nemjó kimenőnek? 3cm pakettvastagsága és kb. 2.5cm széles a mag. Szia ! Ezzel már próbálkozhatsz , a nagyobb vas jobb basszus , vastagabb huzalt használhatsz , jobb hatásfok stb.. Üdv.

Szerző:	laci6662 [ szer. okt. 26, 2005 18:29 ]
Hozzászólás témája:
Hy el-34! És egy EI-65 nemjó kimenőnek? 3cm pakettvastagsága és kb. 2.5cm széles a mag.

Szerző:	Fulig_Jimi [ szer. okt. 26, 2005 11:08 ]
Hozzászólás témája:
Tab120L írta: oshifis írta: vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper Akkor ki tudjuk számolni a vákuum ellenállását is De csak adott munkapontban. Üdv, Jimi

Szerző:	fdsamano [ szer. okt. 26, 2005 7:59 ]
Hozzászólás témája:
Idézet: A világűrben nincs hőterjedés Pontosabban: ...nincs hővezetés...

Szerző:	tanulo2 [ szer. okt. 26, 2005 7:28 ]
Hozzászólás témája:
A vákumban mi melegedjen? A hő nem más mint az atomi részecskék rezgésének átlagos sebessége.Az abszolut 0 hőmérséklet azért az,mert ott megáll a részecskék mozgása anyagi minőségtől függetlenül.A cső fala azért meleg mert a kilépő részecskék ennek ütköznek neki és átadják az energiájukat. A vákumban is van mozgás ha fűteni kezdjük a csövet,csak alapállapotban nincs benne semmi. A világűrben nincs hőterjedés mert igen ritka az anyag,de pl.a Napból érkező fotonok(kiáramló részecskék ill. elektromágneses hullámok) elnyelődése akár több 100 fokra is felhevítheti az ott lévő testeket pl. műholdak nap felöli oldalát. Üdv.

Szerző:	Cortez [ szer. okt. 26, 2005 5:35 ]
Hozzászólás témája:
Gilszkilabor írta: Pontosabban: vákuum. Ok, akkor innentől engedélyezem a rövidebb vákum használatát is !

Szerző:	Cortez [ kedd okt. 25, 2005 5:38 ]
Hozzászólás témája:
De, de ilyesmire. Mégiscsak más közeg a fémek meg a vákum. Arra gondoltam, amikor a vezetőből ki, vákumba be, aztán vákumból ki, fémbe be ugrál.

Szerző:	_Danko_ [ hétf. okt. 24, 2005 20:48 ]
Hozzászólás témája:
Mire gondolsz? A becsapodas melegiti az anodot, de ez elhanyagolhato az anod-disszipaciohoz kepest. Az elektronok akar vissza is tudnak csakodni az anodrol, ha tul nagy az anodaram. Ezert talaltak ki a tetrodakat, es a pentodakat. Vagy nem ilyesmikre gondoltal?

Szerző:	Cortez [ hétf. okt. 24, 2005 20:14 ]
Hozzászólás témája:
A csöveknél nincs semmi mellék-jelenség azzal, hogy az elektronok ki vannak lőve, aztán meg becsapódnak ?

Szerző:	_Danko_ [ hétf. okt. 24, 2005 20:04 ]
Hozzászólás témája:
Egy haverom meselte, hogy nemelyik allat gitaros szokta annyira hajtani a csoveket, hogy izzik az anod. Mint a kepeken. Azt mondta, hogy igy lagyabban torzit.

Szerző:	Tab120L [ kedd okt. 25, 2005 16:44 ]
Hozzászólás témája:
oshifis írta: vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper Akkor ki tudjuk számolni a vákuum ellenállását is

Szerző:	oshifis [ kedd okt. 25, 2005 14:17 ]
Hozzászólás témája:
Akkor egy érdekes kérdés: Ugyebár az anód és a katód közötti vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper. E kettő szorzata mint disszipációs teljesitmény fűti a csövet. De akkor miért nem az anód és katód közötti vákuum melegszik?

Szerző:	Gilszkilabor [ kedd okt. 25, 2005 6:48 ]
Hozzászólás témája:
Pontosabban: vákuum.

Szerző:	Sebi [ hétf. okt. 24, 2005 19:33 ]
Hozzászólás témája:
Mindig szerettem az EL84-et! Ugye milyen sokat kibír? GU50-et láttam adóban behorpadni

Szerző:	_Danko_ [ hétf. okt. 24, 2005 15:40 ]
Hozzászólás témája:
Annyira sokaig nem jarattam igy. csak amig fotoztam. Valami lerobbant regi cuccbol lettek kitermelve az EL84-ek. Ezek ilyen teszt-csovek, elesben nem ezeket hasznalom. Egyebkent, pentodakent akartam bekotni oket, de valahogy nem jott ossze :) Egyebkent, kb 20W-t disszipalt az anod. De ezt a behorpadast mar hallottam mashol is. Majd valami total rossz csovel kiprobalom :))

Szerző:	oshifis [ hétf. okt. 24, 2005 15:31 ]
Hozzászólás témája:
Behorpadt legalább az üvegbúra?

Szerző:	_Danko_ [ hétf. okt. 24, 2005 15:14 ]
Hozzászólás témája:
En meg ilyet terveztem: http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... ot-225.png Egyelore csak szimulatorban probaltam ki... :) Az ECC85 helyett E88CC es PCC88 lesz majd, csak a programban nem irtam at meg. kb 4mA-t allitottam be az LTP-be agankent. Majd egyik nap atdrotozom a deszkamodellt, es kiprobalom :) Egyik nap nagyon ugyes voltam: http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7916.jpg http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7917.jpg http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7918.jpg :)))

Szerző:	oshifis [ hétf. okt. 24, 2005 12:43 ]
Hozzászólás témája:
Brutál triódás erősitő: http://www.geocities.com/TimesSquare/1965/pp3cx300.html

Szerző:	oshifis [ hétf. okt. 24, 2005 12:06 ]
Hozzászólás témája:
_Danko_ írta: Sziasztok! Milyen parameterei javulnak egy erositonek, ha a LTP -be "alulra" nem ellenallast teszek, hanem aramgeneratort? Én csináltam ilyesmit, és kijelenthetem, hogy jól működik! Azt tudni kell, hogy az elmelegitett teljesitmény ugyanakkora az ellenálláson, mint az áramgenerátoron. Én egy áramgenerátor-diódával oldottam meg: http://www.microsemi.com/datasheets/1N5283_5314.pdf Tulajdonképpen egy FET-es áramgenerátor. Az előnye abban van, hogy nem kell olyan nagy negativ előfeszültség, pár volt elég neki.

Szerző:	el34 [ vas. okt. 23, 2005 21:19 ]
Hozzászólás témája:
A PP erősítő kimenőjéről beszélünk! ? Itt van : http://www.jogis-roehrenbude.de/Verstaerker/ECL86.htm Mivel nagyobb teljesítményre készült , a szimmetria miatt osztott csévére... nagyobb vas is kell.

Szerző:	laci6662 [ vas. okt. 23, 2005 20:56 ]
Hozzászólás témája:
el34 írta: Sajnos kicsi hozzá , szerintem nem férne rá a megfelelő menetszám. Hát a VT-ben is ilyen mag van ilyen pakettvastagsággal és a primerje:3000 menet 0.15mm-es drótból a szekunderje 70 menet 0.6mm-es drótból és van egy brummkompenzáció 100menet 0.15 drótból. Nem is emlékszem mit is mondtál ezen hány menet is van meg milyen drótból? Szóval akkor erre ráférne a trafó vagy nem? Csak azért kérdezem mert mintha 2700menetre emlékeznék vagy mennyire de lehet valami vastagabb drótból és ezért nem férne rá....

Szerző:	el34 [ szomb. okt. 22, 2005 18:33 ]
Hozzászólás témája:
Sajnos kicsi hozzá , szerintem nem férne rá a megfelelő menetszám.

Szerző:	laci6662 [ szomb. okt. 22, 2005 17:31 ]
Hozzászólás témája:
el34 írta: Igen arra gondoltam . És akkor ehhez olyasmi mag nem jó ami a VT R-4350ben van? Abban EI-54, E-10 van.

Szerző:	el34 [ szomb. okt. 22, 2005 9:46 ]
Hozzászólás témája:
Igen arra gondoltam .

Szerző:	laci6662 [ pén. okt. 21, 2005 23:58 ]
Hozzászólás témája:
el34 írta: Nem jöttem rá mire gondolsz , melyik rajz ? Hát ami a PP-s erősítőnél a lap legalján van ott van egy kimenő is megtervezve vagy te nem arra gondoltál amikor mondtad ,hogy ezen a lapon is találhatok kimenőhöz rajzot?

Szerző:	_Danko_ [ csüt. okt. 20, 2005 22:31 ]
Hozzászólás témája:
Sziasztok! Milyen parameterei javulnak egy erositonek, ha a LTP -be "alulra" nem ellenallast teszek, hanem aramgeneratort?

Szerző:	tomi52 [ kedd okt. 18, 2005 21:52 ]
Hozzászólás témája:
Nos az előző kérdésemre megtaláltam magam a választ. Viszont nem jövök rá, hogy a kapcsolási rajzból hogyan lehet nyákot csinálni. Látom, hogy "linkelni" lehet a kapcsolási rajzot, de nem tudom, hogyan tovább. Illetve lehetne importálni netlistet, de azt meg nem tudok a kapcsolási rajz szerkesztővel csinálni. Mire nem jövök rá? Üdv András

Szerző:	tomi52 [ kedd okt. 18, 2005 18:22 ]
Hozzászólás témája:
Bocsánat az "off"-ért, de végigolvasva a topicot láttam, hogy többen is ismeritek az ExpressPCB-t. Én most keresek magamnak PCB tervező progit, és ez jó jelöltnek látszik. Azt kérdezném, hogy ha magam készítek komponenst, hogyan lehet elérni azt, hogy a szöveg ne érjen a komponenshez. Próbaképpen "felbontottam" az egyik ellenállást, majd újra komponensként jelöltem, és akkor már annál is eltűnt a távolság a rajz és a betüjel (komponens ID) között. Üdv András

Szerző:	Ros-Co. [ kedd okt. 18, 2005 15:26 ]
Hozzászólás témája:
Ja a cső többféle módusban (anód-rács kapac, segérdrács) is képes berezegni nagyfrekin, ami 500MHz is lehet, így jóhogy a szkóp nem jelzi. Van olyan ruszki adócsövem amiben nincs getter, hanem vszínűleg más módszerrel hozták benne létre a vákuumot, az nem mutat kékes fényt semmilyen nagyfrekire. Így arra gondolok, a csőben maradt kis mennyiségű gáz, ill. fémionok okozzák a jelenséget. A cső öregedésével az elektródok párolgásával a jelenség fokozódik, és már fellép normál üzemi körülmények között is. Erre mondják, hogy öreg, "gázos" a cső. Érdekes hogy a legtöbb cső így megy tönkre, és nem a fűtőszál szakad meg, ahogy azt sokan hiszik... Érdekes még, hogy vadi új csöveknél is felléphet, ez vszínűleg annak köszönhető, hogy nem volt tartósan üzemi hőfokon üzemeltetve, és ennek köszönhetően a getter még nem fejtette ki a hatását. A jelenség pártíz üzemóra után csökken. (én így láttam) Nem erősítő volt, kis oszci.

Szerző:	oshifis [ kedd okt. 18, 2005 13:13 ]
Hozzászólás témája:
Szerintem 350 V és 25 mA kb. jó beállitás. Az ellenállások fontosak, még ha elsőre értelmetlennek tűnnek is. Ugyanilyen nagyfrekis gerjedést a meghajtó csövek is tudnak okozni, oda is kell ellenállás a rácsra. A különös, hogy az ilyen gerjedés szkóppal sokszor nem kimutatható, csak a kékes fény jelzi. Viszont az erősitő hangjára rossz hatással van...