Kicsit feljebb ott a méretezési leírásom.

Leméred a vaskerestmetszetet, a képletbe behelyettesíted, és kész.

A huzalátmérőből lehetne megsaccolni. 3A/mm^2-es áramsűrűséggel számolva olyan 2,3A lehet.

Helló!

Segítségeteket szeretném kérni. Van egy hiperszil trafom amit egy régi rádióerősítőből mentettem ki, a kérdésem pedig az lenne, hogy tudnám meghatározni, hogy mekkora teljesítményt tud. A trafon semilyen adat nincs feltüntetve, a szekunder feszültség terheletlenül 50V és 1mm átmérőjű rézhúzalból van tekercselve.

Szerintem jobban jársz ha megveszed. Rádiotechnikában mindig vannak hirdetések ahol megkapod. Anyagilag is jobban játsz.

Frissítettem az excel táblát. Raktam bele tekercs számolgatást is. Szóljatok, hogy mit módosítsak benne.
Itt volna: TRAFO.XLS

Pedig megy az, a hiba az ön készülékében van



Nah, itt meg valami nem stimmel Az előző az Skori-é volt, nem az enyém



SMPS-nél is kell trükközni a tekercseléssel, de a menetszámokat, meg a huzalkeresztmetszetet sztem ez nem befolyásolja.

Bmax-nak meg te ki tudod választani az éppen megfelelő értéket, azt a 0,2-t gondolom csak egy próbára írta oda Skori.

aztán az okosabbak majd kijavítanak...

Evvel valami gáz van, 630 bájt, tartalom nulla.

Az előzőben (http://skodatuning.fw.hu/temp/trafo.xls) a max inukció(0,2) nem stimmel, és ezek a számítások csak kis ferkvenciára (főleg hálózatra) igazak. Már a hangfrekvencia felső sávjában (néhány KHz felett) sem igaz.

Több okból. Az egyik, hogy a szórt kapacitások egyre inkább rontják az ávitalt, amásik meg, hogy a vas jellemzők jelentősen változnak a frekvencia függvényében.

Úgyhogy azok a méretezési képletek, amiket írtam, alapvetően a hálózati trafókra igazak. Hangfrevenciánál (20Hz-20KHz) már tekekercselési trükköket kell alkalmazni.

Utólagos engedelmeddel kicsit kiegészítettem. Sztem hasznos lehet SMPS trafó számolásnál

http://skodatuning.fw.hu/temp/trafo.xls

Összedobtam egy excel táblát trafó méretezéshez.
trafo.xls
Jó lenne ha valaki ellenörizné, illetve pontosítaná, és ha ok. akkor a lustábbak is gyorsan tudnak számolgatni

Köszi, ez jó lesz.

TRAFÓ MÉRETEZÉS

Voltonkénti menetszám: (ezt a primernél csökkenteni, a szekundernél növelni kell 3-5%-kal a vas és a rézvesztesétől függően, néhény kísérlet kell, ha pontos akarsz lenni)

N=1 / 4,44 x f x B x A

ahol

N = menetszám (Voltonként) ezt szorozni kell a fszültséggel
f = frekvencia Hz ez 50 nálunk
B= max indukció T (Tesla) ez 0,8-1,4 (vas-hiperszil)
A = vas keresztmetszet m2 (négyzetméter)

Vezetékátmérő: (vörösréz esetén)

D = 1,13 x négyzetgyök I / J

ahol

D = vezetékátmérő mm (valós, lakk nélküli)
I = áramsürüség A (ennyi áram folyik a vezetékben)
J = legnagyobb áramsürüség A / mm2 (belső tekercsrésznél 2-2,5 külső, jobban hűlő résznél 3-3,5)

Vaskeresztmetszet: (tiszta méret)

A = k x négyzetgyök P

ahol

P = primer teljesítménny W
k = vastényező (1,2-1,4 50W-ig, 1,4-1,6 50W felett, 0,8-1 1000W felett)

A kapott tiszta méretet még osztani kell a kitöltési tényezővel, ami hiperszilnél 0,98, 0,5mm-es lemeznél 0.94, 0,35mm-esnél0,92, 0,15mm-esnél 0,83.

Igyekeztem pontosan leírni.

Beirtak mar elotted paran ebbe a topikba, olvasd vegig legyszives.

Kösz, de nekem a pontos képlet kéne.

Légyszi írjátok már be!

1.tábla

menet/volt......ha valaki tekerni akar

Hali!

Íme két táblázat azoknak akik lusták számolgatni mint én
Az első táblázat lemezvasmagok teljesítményeit és az egy volthoz szükséges menetszámot tartalmazza, a második pedig a rézhuzalok terhelhetőségét.
Természetesen az első táblázat 50Hz-es erőátviteli trafókra vonatkozik!

http://users.atw.hu/ferkogyerek/trafo/vasmag.jpg
http://users.atw.hu/ferkogyerek/trafo/huzal.jpg

ÜDV

Sziasztok



Kéne még a trafó vasmagjának a keresztmetszetének a kiszámítási képlete is, és a huzalátmérő kiszámításának képlete is.

Légyszi írjátok már be!


Köszi

Spafi: bocsi, megint felsceréletm, pedig párszor már okítottál.

Vazze miket röhögök Iranytu szövegein

Köszi a válsazokat.

OFF: Most látom, hogy okos AMD01 barátunk kérdését néhány hozzászólással ezelőtt már részletesen megválaszoltuk ebben a topicban, csak lusta volt visszaolvasni.

Béláim az Úrban!
Jogos...
pontosítva:
ferrit fazékmagra (Al=400, 2000 van otthon) hogyan kell méretezni vonali HF trafót.
Addig is eljutottam, hogy a 0dB az a meghajtás ami (600 Ohmon) 1mW-ot produkál.
(Érdekes, hogy az erősítők 1-10kOhm bemeneti impedancával bírnak... )

Tételezzük fel, hoggy egy 1:1 trafót kell tekerni 1kOhm-os bemenőimpedanciás lomhoz. szimplán úgy tekerem meg a trafót, hogy az Ohmikus ellenállása 1kOhm legyen? A többit meg oldja meg?
Valahogy nem hiszem el, hogy ez lenne a méretezése....
Az 1mW-os teljesítményre méretezni vaskeresztmetszetet röhejes... (10cm2-es EI vas elég lesz )) )
ha a tekercs Ohmikus ellenállását 1kOhm-ra veszem (Szüzanyám pókhálóból micsoda menetszám!!!), akkor elvileg az alsó határfreki majdnem 0Hz ?

Ne tévesszük össze a porvasat a ferrittel! Porvasmagból 500-as Al-értéket sem nagyon lehet találni. Ferritből 20000 körül van a csúcs. Használnak is ferritet hangfrekire, nekem is van egy rakás, telefonközpontból.

A porvas az vaspor, oxiddal szigetelve, kb. 1T a Bmax, viszonylag puha, a ferrit pedig egy kvázi homogén vastartalmú vegyület, nagyon kemény, kb. 0,3T Bmax-szal. Ha egy ferritet eltörünk, ugyanolyan színű, mint csiszolva. A porvas eltörve szinte fekete, reszelve meg csillog. (Az oxidréteg vastagságától függően ez kissé változhat.)

Dehogynem, használnak. Pl egy autós földhurok-mentesítő kis adapterben porvasagos trafó volt. Én is iylet használok, ráadásul az telefon-illesztésre való, és igenis élvezhető a hangja. Olyan 40Hz körül vághat alul, de az autóhangszóróknak (egyelőre) nem kell ennyi...

Béláim az Úrban!

alsó határfreki? eme jószágok 20Hz-20kHz között mennek.
Az erősítők 10Hz-et még süket-néma jelbeszéddel lemutogatnak.
A trafó szétteszi a kezét ilyenkor, és Ohmos ellenállásnak tetteti magát?!?
O.K. nem várhatom el tőle, hogy DC-t is átvigyen, de nekogy AM-be modulálnom/demodulálnom kelljen...

Porvasban láttam már 2000, és 4000 Al értékűt is.
Ez tán' azért szimpi, mert kevés menetszám elég->vastagabb kanóc->kisebb veszteség.
De egy helyen sem láttam ilyen kis tekercsben hiperszil, vagy porvasmagot!
A normál vasakat nem nagyon ismerem. Én eddig csak porvasat tekertem (volt 455kHz-es beat oszcillátorom is fazékvason, és hihetetlen jól üzemelt )

Szerintem olyan primitív a feladat, hogy nem molyolnak vele...
ilyen kis trafónál még a kimenőtrafók féteges tekercsrendjével sem találkoztam. Méhsejttekercshez meg nagy a menetszám

Szerintem azért, mert az átvinni kívánt alacsony alsó határfrekvencia miatt nagy induktivitás adódik az adott impedanciára. A vasnak pedig jóval nagyobb a peremeabilitása (nyiván azonos méreteket összehasonlítva). Még így is nagy menetszámok adódnak. Ami miatt persze a magasfrekvenciás átvitellel akadnak gondok. De hát ez a méretezés és a tekercselés kivitelének a szépsége.

Ps: ugyanez van (volt) a csöves kimenőtrafóknál is.

Béláim az Úrban!

Gyermeteg kérdés/nem áll össze piciny fejemben:
Kis méretű HF leválasztótrafóknál (1:1), impedanciatrafóknál (100kOhm->600Ohm), vagy szimmetrikus->asszimertikus trafóknál mi van?
Ha a sakál-vokál egyszerre visít, sincs ténylegesen mérhető teljesítmény egy mikrofonon, nemhogy attól kellene tartani, hogy telítésbe vigyük a vasat...
ráadásul sejthető, hogy a kanós igencsak vékony, és rettenetes menetszám leledzik a kegytárgyon.
az Ohmikus ellenállás nagyon nagy!
Ráadásul sehol sem láttam eddig még porvasat/ferritvasat HF-re felhasználni. Ennek a fajtának mi bűne van?

De tegyük hozzá, hogy a keresztmetszetet négyzetcentiméterben kell megadni!

Kedves SPafi és Többiek!

Puff neki!
Tényleg kimaradt a képletből, elnézést kérek!

Tehát, mégegyszer:

n/1V = 10.000/ 4,44xBxQxF EZ JÓ!

Üdv! SMA

A 4,44 kimaradt.

Én ebben a formában szeretem:

U=n*A*Bmax*f*4,44

Minden mennyiség SI-ben van, A a vasmagkeresztmetszet.

Kedves AMD01 és Többiek!

n/1V = 10.000/ BxQxF azaz, Tízezer osztva a Maximális indukcióval, vaskeresztmetszettel, frekvenciával.
A maximális indukció általában 1T, vagyis 1Tesla, esetleg Hipersil-trafónál a gyártó által megadott maximális érték. A frekvencia nyilván a hálózati 50Hz.

Ennél pontosabb számiításhoz ismerni kell a vasanyag egyéb tulajdonságait is.
A teljesítmény függvényében lehet korrekciós tényezőt alkalmazni, a terhelőáram, illetve feszültségek függvényében. A rézveszteséget is előre ki lehet számítani, a kapott huzalméretekből, ami az áram függvénye. Ebből kiszámítható a menetszám függvényében létrejövő tekercs-ellenállás, ennek közek azonosnak kell lennie a primer és szekunder oldalon, ami a veszteséget adja, az az Ohm-os veszteség a huzalhossz szorozva a keresztmetszettel, ennyivel túl kell méretezni a trafót.
Még folytathatnánk, de ennyi is bőven elég.

Üdv! SMA

Béláim az Úrban!
Másért is zúghat a trafó...
-menetzárlat miatt a vas telítődik...
-magnetostrikció jelensége-> mágneses térben az anyagok változtatják a méretüket. A mechanikus szűrőkben, és ultrahanggenerátorokban ezt használják ki.
-impregnált trafónál nem szokták a lemezeket csavarozni. a lakk tartja össze. én már jártam úgy, hogy a legkülső lemez felrepedt, és citerázott...
-nagy trafóknál, és főleg a hiperszil jószágoknál ha nincsen kellően összeszorítva, valami mocsok van a vasak között, vagy a felek nincsennek jól összemunkálva (kis sziloplaszttal megkenni a vasakat! utánna még szét lehet szedni!)

Általába 50/vaskeresztmetszet

Sziasztok!

Trafót szeretnék készíteni. És az lenne a kérdésem hogy, hogyan lehet kiszámolni az 1 Volt-ra jutó menetszámot?
Kérem valaki részletesen írja le, képlettel együtt, mert fontos lenne.

Előre is köszi.

Helló!

Mindkettőtöknek köszi a választ!
Én is inkább a sört választanám.

Köszi
____________
MégegyLaikus

Ez baromi jó. Amíg megírtam a szövegem, edl "beelőzött" ugyanabban a témában. Csak én közben még elmentem egy sörért a hűtőhöz.

Azért, mert a mágneses tér másodpercenként 50-szer megfordul a vasban is. Ha nincs jól összeszorítva, rezeg. Ezt hallod. Rezeghet tekercs is. Az imprgnálás ezen segít, bár nem elsősorban ezért csinálják, hanem a szigetelés miatt.

Vannak olyan szerkezetek (villanybororva, víz szivattyú, akvárium szellóztető), ami pont ezt a rezgést használja ki, persze szabályozott módon.

hello

a hálózat nálunk 50Hz-es. tehát a trafó üzemi frekije 50Hz. ez a freki az ember számára hallható. (kb. 20Hz-ig lefelé hallunk)
a trafó nem tekintehető teljesen tömörnek (kivéve ha nem vákuumimpregnált ), a tekercs, a cséve, ill. a vasmag felfüggesztése mind megtehet egy rövid utat, és az 50Hz-es mágnesezés mozgásra kényszeríti ezeket. tehát pl. a csévetest másodpercenként 50-szer "odaverődik" a vasmaghoz, és ezt te hallod, méghozzá egy 50Hz-es jelként.

Kedves trafó szakértők!
Mondjátok meg, hogy miért zúg a transzformátor?

Próbáld megszerezni a könyvet (vagy könyvtárból). Erről is bőven van benne szó.
Én már elég rég vettem, az tény.

De nem létezik, hogy a Neten ne találj valami hasonlót.

Köszi! Szóval 4.44 = 2*PI/gyök2 = PI * gyök2
Légréses fojtókról valaki?

Ezek is ott vannak a könyvben oldalakon át, én csak a használható vég képleteket írtam le.

A feszültséget a fluxus (fi) megváltozása indukálja. U=dfi/dt (magyarul: fluxusváltozási sebesség.) fi=B*A. Az indukció időfüggvényét behelyettesítve, és elvégezve a deriválást, megkapjuk a feszültséget, és a deriválás miatt az omega (körfrekvencia) kijön az argumentumból szorzónak. Ezért van ott a 2*pi. A /gyök(2) meg az effektív érték miatt.

Négyszög feszültség esetén B háromszög-függvény. Egy periódus alatt elmegy -Bmax-tól +Bmax-ig, és vissza, ez összesen 4*Bmax változás, tehát a változás sebessége 4*Bmax/T= 4*Bmax*f. (Ezt még a felülettel meg a menetszámmal be kell szorozni, hogy feszültség legyen belőle.)

Na itt van, megtaláltam:
(Korda Tibor - Váltakozóáram, Műszaki Könyvkiadó 1963, 164. oldaltól)

N = Umax / 2 x Pi x F x B x A = Ueff / 4,44 x F x B x A

ahol:

U primer feszültség (V) csúcs és effektiv
N primer menetszám (V)
Pi 3,14 (nem tudom itt másképp írni)
F frekvencia (Hz)
B maximális vas indukció (T)
A vaskeresztmetszet (m2)

A voltonkénti menetszám ebből:

n = 1 / 4,44 x F x B x A
***************************

A vaskeresztmetszet:

A = k x négyzetgyök P

k vastényező, 0,8...1,6 között, a teljesítménytől és a vas minőségtő függö
P primer teljesítmény (W)
***************************

Vezeték átmérő: (vörösréz)

D = négyzetgyök 4 x A / Pi = 1,13 x négyzetgyök I / J

I áram sürüség (A)
J áramsürüség (A / mm2) 2,5 belső tekercs, 3,5 külső tekercs
***************************

Na ennyi. Elöször tényleg rosszul emlékeztem, kár volt ellenőrzés nélkül leírni. Ha valakinek nagyon kell, éppen be tudom scannelni, és elküldeni.

nemtom hogyan jött ki az 1,44. valszeg "megmérték".
viszont érdekes, hogy négyszögjel esetén (mint pl. smps) 1,4 az az érték!
a fenti képlet közel szinuszos tápláláshoz jó, tehát hálózati tafókhoz. (a csövi erősítők kimenőjéhez is ezt szokták alkalmazni). itt az effektív értékkel kell számolni.

Üdv: trafó szakértök! Akkor már bedobnék én is pár kérdést
Ezek a konstansok (1.44 ill. 4.44) tulajdonképpen hogy jöttek ki? Más konstansokból származik (PI, gyök2, mü0, v. ilyesmi) , esetleg valamilyen gyakorlati érték?
A trafó méretezésnél feszültség effektív értékét kell figyelembe venni, a csúcsértékét, a közép(abszolút-átlag)értékét, vagy mit? Csak azért érdekel, mert ugye mindegyik érték a jelalaktól függ. Altalában szinusz , négyszög, vagy valamilyen PWM jellel kell számolni, ezeknek eléggé más-más az effektív és a csúcsértékük. Jó lenne ezt a kérdést tisztázni.
Korábban már írtam, hogy saccolni szoktam (az esetek nagy részében jól) ill. kikisérletezem a dolgokat - de jó lenne egy kicsit jobban othon lenni trafó (fojtótekercs) ügyben is.
Tud valaki jól használható képletet adni légréses fojtó méretezésre? Föleg az érdekelne, hogy lehet-e könnyen számolni egy adott gerjesztö áramhoz mekkora légrés kell hogy a vas ne telítödjön, ill. adott légrés esetén mekkora gerjesztést bír el a tekercs (v. trafó) adott indukció mellett (tehát hogy még ne telítödjön)?

Laci_L kolléga által idézett képletről ez jututt az eszembe:

n=U*100.000.000/(1,44*B*f*A)

n: menetszám
U: fesz. [V]
1,44: konstans
B: fluxussűrűség [T]
f: freki [Hz]
A: v.magk.metszet [cm2]

Laci_L,
Ne kérj bocsánatot. Te legalább érted miről beszélsz, ha nincs is meg a füzeted,
üdv.

Akkor bocs. Sajnos nincs meg az a füzetem, amiben benne volt

Bocs, de ezt nagyon nem találtad el!

Valószínűleg az U=n*4,44*B*f*A-ra gondolhattál! Az általad írt képlet néhány trafónál (50 Hz-en pár kW-os trafóknál) teljesen véletlenül jó eredményt ad, de általában köze sincs a valós teljesítményhez.

Ha jól emlékszem (fejből írom, mert nem találom a leírást):

P = 1,44 x B x F x Q

Ahol

P teljesítmény
B a gerjesztés (0,9 lemezelt, 1.4 hiperszil)
F frekvencia (Hz)
Q vaskeresztmetszet (cm2)

De lehet, hogy rosszul emlékszem mert volt vagy 20 éve, hogy utoljára használtam. Nézzetek utána.