Jó Méricskét Mindenkinek!

Ha addig élek, mint a tiszavirág (vagy mint a kérész), akkor sem fogok rájönni, hogy miért kell az oszcilloszkóp. Pláne kétcsatornás. Áruld el, légy szíves!

Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Megértem, marad a név.

Tegnap már megpróbáltam ide felvázolni, hogy milyen "alap" műszerezettség szükségeltetik a hangszóró, illetve a hangsugárzó mérésekhez. Valamiért nem tudtam "feltölteni", nem találta meg a címet a szerver, vagy elakadt valamiért, vagy túl hosszúnak találta, amit írtam.
Mindegy, majd apránként.
Nagyon bonyolultak a hangszóró paramétereinek meghatározására szolgáló mérések, nem is igazán pontosak, nem csak a műszereink pontossága számít, hanem az egész összeállítás, a hely, az egyéb külső zavaró tényezők is befolyásolják a pontosságot.
Három műszer az, ami alapvetően fontos, de néha 13 is kevésnek bizonyulhat.
Oszcilloszkóp, lehetőleg kétcsatornás és mérőkábelek hozzá.
Hanggenerátor, lehetőleg teljesítmény-hanggenerátor, amiben tehát van végfok is.
Hangfrekvenciás millivoltmérő.
Ezekkel már több mindent lehet mérni, meghatározni.
Üdv! SMA

Hájennd mindenkinek!
Érdekel még valakit WM 60-as Panasonic kapszula lelőhej ?

Mi van Fórumosok, senki nem méricskél? Én legutóbb ezt mértem az egyutas dobozaimon:

http://tube.fw.hu/PICT0006.jpg
http://tube.fw.hu/front.jpg
http://tube.fw.hu/rear.jpg

A front mérés 3 cm-re volt a fáziskúptól. Nekem tetszik a szép egyenletes frekvenciagörbe. A rear mérés a hátsó tölcsérnyílás síkjában középen volt, ezt nyilván a szoba, padló befolyásolta. Olcsó elektret-mikrofonnal és SpectraPlus-al mértem.

Szia Gilszkilabor!

Mi a véleményed az utolsó hozzászólásról a hangfal hangolásában?
(én irtam)

Üdv!

ui.
Az hogy tavasz jön nem érdekel. NYÁR mikor lesz már ???

Kedves SMA és többi Fórumtárs!

Sajnos nem tudtam időben reagálni, pár napig nem volt NET-em.

Értem, hogy egy gyenge mélyhang-átvitelű erősítő problémákhoz vezethet, de csak akkor, ha egycsatornás mérésre használjuk. Leírom hát ismét a lényeget: A két csatornás módszernél (bizonyos határok között) lényegtelen a mérőjel spektrumának egyenetlensége. Nem számít, ha itt-ott kiemelés vagy beszakadás van. Az osztás a lényeg (Kimenő jel/Bemenő jel)! Ha fele akkora amplitúdójú a mérőjel pl. 40 Hz alatt, akkor fele akkora arányban jelentkezik a hatása a kimeneti jel esetében is. Fele osztva féllel pedig sima matematikai tört-egyszerűsítés. Ha kiemelés van a spektrumban, ugyanilyen alapon az sem számít. Csupán annyi a lényeg, hogy ahol a mérőjel spektrumában csökken a szint, ott az még legyen akkora, hogy kiértékelhető biteket biztosítson. 6..10 dB egyenetlenség mellet még szinte biztosan mérhetünk.

Megfelelő gyakorlattal észre vehető, ha a nagy szintesés meghamisítja a mérést. Eléggé jellegzetes a hatása pl. annak, ha 5 Hz alatt környékén akarok impedanciát mérni az ős-Méricskével. Érezhető a görbén a bizonytalanság. Ott, még 1000 uF csatoló elkót tettem a végfok kimenetére (1000 uF/8 Ohm <-> 1..5 Hz ). A publikált változatnál már 4700 uF a jelzett kondenzátor, hogy a néhány Hertz tartomány is kiértékelhető legyen, annak ellenére, hogy az 1000 uF is megfelelő volt a 20 Hz-től fölfelé terjedő, normál mérésekhez. Sőt, a végerősítő IC második kivezetéshez kapcsolódó elkó értékét is növelhetjük duplájára, ha szívügyünk a pár Hertz tartományú mérés impedancia és SPL módban.

> A mérőmikrofonnak milyen az irány-érzékenysége?

Fogalmam sincs, valami akármilyen betét volt bekötve...

Minden jót Mindenkinek!

Gilszkilabor

u.i.: Egyre biztosabban jön a tavasz!

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Bocs, nem akarom Én azt támadni, jó kis szerkezet.

Nekem van egy egyszerű-hanggenerátorom, ami TDA2030-as végfokkal épült meg, jelentősen feltuningolva, de az sem elég jó, pontos mérésekhez.
Az a baj, hogy ezeknek az áramköröknek elmegy a mélyhangjuk, ha erősebben vannak hajtva, tehát nem 1-2W-on, hanem 5W-fölött.
A TDA2003-as is hasonló sajnos, mértem és 40Hz alatt lekonyul.
A 2030-as pedig még gerjedékeny is, lényegesen jobban melegszik, mint várná az ember.
Sajnos ezek miatt nem lehet "jó" mérésekhez felhasználni ezeket az áramköröket.
Ami használható és kb.20-30W-ig megfelelő, az a Sanyo STK4036- és nagyobb testvérei.
Igazán jó pedig a csöves hanggenerátor lenne, ami tényleg elég "bika", bírja a reaktív hangsugárzókat a kimenetén és stabil a kimenőszintje.

A padló nem zavar a méréskor, mert az onnan visszaverődő hang gyengébb és az útkülönbség miatt nem okozhat ( elvileg ) nagy hibát.
Egyébként lehet, hogy azért "találták" ki a rózsazajos mérést, mert az kevésbé érzékeny a "mellékzajokra".
A mérőmikrofonnak milyen az irány-érzékenysége?
Ez is lényeges, többnyire a gömb-karakterisztikájúak a megfelelőek, mérésekhez.
Üdv! SMA

Jó Méricskét kívánok!

Topeti! A kütyüt megcsinálhatod, nem azzal van a hiba, hanem az egyéb körülményekkel. Reflexió az előlapról és/vagy a talajról. Igérem, megpróbálok a végére járni!

SMA! Nagyjából tisztában vagyok, hogyan kellene mérni. A hangszóró tengelyvonala és az 1 m távolság csak egyféle módon értelmezhető. Az asztal sarkán végzett méréstől nem is várok sokat. Én a szabadtéren csesztem el valamit, annak az okát keresem. A Méricske pedig szerintem nagyon jó kis szerkezet. Ha támadod, akkor indokold is meg, hogy szerinted mi nem jó benne!

Üdvözlettel: Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Nos, tisztázzuk, hogyan mérsz.

A javaslatom a következő:
A hangszóró minél messzebb legyen mindentől.
Ha nincs jobb megoldás, az asztal sarkára kell állítani és így viszonylag szabadon sugározhat előre.
1m távolságban, 1W-betáplált teljesítménnyel, feszültséggenerátoros meghajtással kell mérni. Magyarul a hangszórót igen alacsony belső-ellenállású végfokról kell meghajtani.
Amit közöltél rajz, nem igazán jó erre a célra.
A mikrofonnal "keresgélni" kell egy optimális helyet, ami nagyjából a hangszóró tengelyvonalába kell, hogy essen.
Fel kell venni az átviteli görbét.
Ismételten fel kell venni a görbét, de közelebbről, 0,5m távolságból. A teljesítmény marad!
Utána a 0,5m-ről kapott görbét össze kell vetni az eredetivel.
Ismét mérni, de 0,5m-en és beállítani közel ugyanazt a hangnyomás értéket, mint először, 1m-en volt.
Összehasonlítani a kapott eredményeket.
Ki kell derülnie, hol a hiba, vagy mi lehet mérés közben hiba-okozó.
Ha nagy és durva eltérések vannak, az a mérés teljes hasznavehetetlenségét bizonyítja; másképp és más módon, más helyen kell akkor a méréseket végezni.
Nem egyszerű.
Üdv! SMA

Arra, hogy valami értékelhetőt sikerüljön mérned.
Aztán a többi hangfalépitö hátha meg tudná csinálni otthon a kütyüt és nem a hülye szimulátorokkal szenvednénk

Szia Peti!

Majd megírom, ha mérek. Előbb-utóbb gyün a jó idő!

Ööö, miért is vársz, mire vársz??

Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor!

Már régóta akartam kérdezni, hogy mikor lesz következő méricske
Szurkolok neked hogy már sikerüljön végre az a fránya mérés.

Ha azt mondod, közelről hibátlan a jel, akkor csak jó az a mikrofon

Csak várni tudok a méréseidre...
Sok sikert kivánok!
Üdv, Péter

Elég lenne az álló ember fülmagasságában mérni, az ehhez tartozó rácsszerkezetes állványt (a hangsugárzó alá), illetve mikrofonállványt még átlagos megoldásokkal is össze lehet hozni.
Szobai mérésnél segíthet a mikrofonállvány és a hangsugárzó között a földre terített egy-két paplan (a háziasszonyok örömét elősegítendő ), ami csökkentheti a talajreflexió hatását.
A végleges "behangolást" úgyis a hangsugárzó végleges helyén kellene megejteni. Igazán komoly High-Endes rendszert az AV-Receiver-be épített digitális teremkorrektorral hangolnak lineárisra a hallgatás helyén.

Fel kellene lógatni a mérőalkalmatosságot, egy pár méter magas kötélre

Persze biztosítani kell a hangszóró és mikrofon elmozdulásmentes rögzítését.

Tudjátok mire gondoltam? A szélmozgás miatt nem lehet egy doppler effektus, amit belemér a cuc??

Kedves fdsamano!

Igazad lehet, a földre Én is gondoltam. Pedig direkt úgy mértem a szabadtéren, ahogyan. Legaláb a padlót bele kell mérni a rendszerbe. Nem hagyhatjuk ki a valóságban sem, amíg van gravitáció... Így azonban legalább egy visszaverő felület mindenképpen lesz, mint elhagyhatatlan zavaró tényező.

Lehet, hogy létra tetején is meg kell mérnem majd a dobozt?

Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor!

Már a múltkor is feltűnt, csak nem tettem szóvá, hogy a hangszórót a földre téve mérted. A reflexió a földről keletkezik, legalább 1 m magasságba illik helyezni a mérendő hangszórót/hangsugárzót. A padlószőnyeg hangelnyelése kicsit messze van a süketszobában alkalmazott prizmák 98%-os hangelnyelési tényezőjétől.
A közvetlen hang a fenti elrendezésben (1 m magasságban), 1 m-es mérési távolság esetén 1 m utat tesz meg, a földről visszavert hang pedig 2,23 m-t. A különbség, az 1,23 m meghatároz egy frekvenciát (és annak a többszöröseit), ahol a részleges kioltás megjelenik a frekvenciameneted mérésekor. Ez nálam kb. 560 Hz-re jön ki. Ha alacsonyabbra teszed a hangszórót és a mikrofont, akkor ez a frekvencia változik.

Ez sweepgeneratoros meres, suketszobaban felveve. A tobbit en mertem 1/3 oktavval.

Kedves fórumtársak és Őshifis!

Igen, szerintem is visszaverődések vannak. De nem adom fel most, a finis előtt. Ha jön a jó idő, ígérem, "gyepremegyek". Húsz méteres hosszabbító, kis asztal, oszt' adjad neki!

A quad1a.pdf első oldala szép, még akkor is, ha valahanyad oktávval átlagolt mérés eredménye! Sajnos a SpektraLAB átlagoláskor lépcsősen jelenít meg, igazán össze gömbölyíthetné a szakaszokat...

Gilszkilabor

It van nehany regebbi meresem, talan hasznalhato:

http://www.freeweb.hu/tube/quad1a.pdf
http://www.freeweb.hu/tube/quad1b.pdf

A masodik szett harmadik oldala lehet erdekes foleg.

Mindenkitol elnezest, eltuntek az ekezeteim

Gilszkilabor:

Biztosan van visszaverodes, csak nem talalod. Talan a merest vegzo szemelyrol verodik vissza a masodlagos jel. Az is lehet, hogy a mikrofonrol, vagy a merodobozod eleirol. Ez utobbi tunik legvaloszinubbnek.

Kedves Fórumtársak!

Először: Két apró változtatás a Méricske dokumentációjában (lásd témanyitó hozzászólás linkje). Egyrészt a végerősítő kimenetének RC tagjában a kondenzátort 100 nF-ról 220 nF-ra kell növelni akkor, ha TDA2003 helyett LM383 kerül a kapcsolásba (beírtam a szövegbe is). Másrészt a puffer-rész hidegítő kapacitásának 100 nF helyett inkább 330 nF tanácsos (rajzok módosítva).

Másodszor: Szeretnék a végére járni annak, hogy mi okozza Nálam a már korábban is szóba került átviteli egyenetlenségeket az SPL méréskor.

Ha emlékeztek rá, még a "Hangfal hangolása" témában tettem közre a 2005 januárban elvégzett szabadtéri hangszóró méréseim görbéit. Ott a különféle hangszórók hasonló átvitelt produkáltak. Olyan durva anomáliák jelentkeztek, hogy alig volt eltérés egyik-másik hangszóró között. Először a fésűszűrő effektusnak tudtuk be a durva hibákat. Ennek utána jártam, sőt, Ti is segítettetek és arra jutottunk, hogy nem a megnevezett effektus volt a hibás. Ezt az egycsatornás mérés is alátámasztotta, ahol elvileg nem lehetséges a fésűhatás. Ellenőriztem később azt is, hátha a mikrofon-betét okozta az egyenetlenséget, de nem. Nagyjából eddig jutottam a múltkor, hogy majd később inkább Beringorizálok.

A napokban ismét foglalkoztam a dologgal. Ha nem a mérési módszer, sem a mikrofon átviteli hibája és nem a szobai reflexiók okozzák a bajt (lásd: szabadtérben mértem), akkor mi? Időjárási és egyéb meggondolásból a szobában végeztem most néhány mérést.

- Ha a mikrofonnal "szuper közeltéri" mérést végzek, nagyon szép átvitelt kapok. Mikrofon a membrán előtt cm-ekre, kb. a peremmel egy vonalban. Ekkor még az akusztikai rövidzár hatása sem nagyon fedezhető fel, de az átvitel szép sima, mint amilyennek lennie kellene. Csak hát egy ilyen "szuper közeltéri" mérésnek nem sok köze van a valósághoz. Arra viszont megfelelő, hogy lássuk: milyen lenne egy szép átvitel...

- Mérődoboz a padlószőnyegen, a hangszóró középpontja és a mikrofon kb. 20 cm magasságban. Távolságuk legfeljebb 1 m. Szoba reflexiók is szerepet játszhatnak, de az most lényegtelen. Egyforma mérési elrendezésben ugyanolyan durva átviteli hibákat produkál az SRP2030, mint az ARN6608. A hasonlóság alapján megállapítottam, hogy sikerült reprodukálni a múltkori, szabadtéri mérésnél jelentkező ismeretlen hatást. Ott a következő visszaverő felületek voltak: a hangszóró mögött 1 m-re terasz, újabb 1 m-re a ház fala. Jobbra ugyanez, csak 2 m-re a terasz és újabb 2 m-re a fal. Balra kb. 10 m-re a szomszéd háza, a hangszóróval szemközt pedig néhányszor 10 m szabad tér (udvar, kert). Ebben a szabadtéri elrendezésben is lehetnek azért visszaverődések, de nem akkorák, hogy a kHz-es tartományban 6 dB-nyi eltéréseket okozzanak.

- Nos, visszatérve a szobához, folytatom. Hangszóró-mikrofon távolság kb. 40 cm, továbbra is a szőnyegen helyezkednek el a dolgok. Felveszem az átvitelt. Visszaverődés lehetséges a szőnyeg felől és még minden más felől is (szobai mérés). Ekkor két párna segítségével kis alagutat készítek a mikrofon és a hangszóró közé. Olyan, mint egy kis háromszög keresztmetszetű sátorka. Most a következő a helyzet az akusztikus átviteli út szempontjából: Alulról a már többször is emlegetett padlószőnyeg, jobbról-balról pedig egy-egy kb. 5 cm vastag párna alkotta alagút. Ezzel a módszerrel a falakról és a bútorokról visszaverődő hangok oldalirányból a mérésbe történő visszajutását próbáltam megakadályozni. Ismét felvéve az átvitelt, azt tapasztaltam, hogy szinte nincs különbség. A mély hangoknál nyilván a párna-alagút egyébként is hatástalan, a magasak meg már alig verődnek vissza a szoba belsejéből. Zárt térben, a középhangok tartományában viszont biztosan számíthatunk reflexiókra. Ezek szerint a 40 cm bizonyos szempontból még erősen közeltéri mérésnek számít (tudomásom szerint a közeltéri mérést 20 cm-ről kell végezni és csak a mély hangok tartományában használják, pl. 500 Hz alatt). Summa summarum, a durva átviteli hibát okozó reflexiót a lakószobában sem sikerült kimutatni (kivéve a néhányszor 10 Hz-es tartományt). Így a jóval levegősebb szabadtéri elrendezésnél is kizárom a lehetőségét, hogy az okozta a "hangszóró független hepe-hupákat".

- Talán a doboz előlapjáról verődik vissza a hang, ami ennyire befolyásolja az átvitelt? A hangszóró mellett az egyik párnával letakartam az előlap harmadát. Az átvitelben tized dB eltérést mértem.

- Majd az utolsó elrendezés, amit még győztem cérnával: mérés 20..30 cm-ről, majd 1 m távolságból. Az 1 kHz és 2 kHz közötti tartomány: Egyik esetben kiemelés, a másikban beszakadás. A különbség 10..15 dB. Durva reflexió? Honnan, a szobából? És a párna-alagút esetében? És a szabadtérben?

Egyelőre ennyi. Ha jön a jó idő, megismétlem a mérést a gyep közepén. Fix távolságban, de különböző hangszóróval (mint a múltkor). Utána pedig egy hangszóróval, de eltérő távolságból. Ha akkor sem lesz világos, hogy mi volt a baj, végképp tanácstalan vagyok. Nem találom, hogy mi okozza a méréseimben a durva átviteli hibákat, így aztán nem sok értelme van a drága Behringer mikrofonnak sem... Szétvet az ideg!

A következő szabadtéri mérésemet megelőző felkészülési idő erejéig szívesen veszek minden építő jellegű tanácsot és észrevételt! Ha pedig valaki éppen mérne mostanában, érdekelne, ha megnézne valamit: Mekkora különbség tapasztalható, ha 30 cm-ről, majd 1 m-ről mérjük az 1 db (!) hangszórót? Esetleges erőfeszítéseiteket előre is köszönöm!

Más, de csak kicsit. Felfedeztem egy szolgáltatást a SpectraLAB-ban, ami nagyon megtetszett. Utilities -> Delay Finder. A korábban feltételezett fésűszűrő hatás nyakon csípésére tett próbálkozások közben említettem, hogy a szoftverben beállítható a csatornák közötti esetleges késleltetési idő. Nos, a Spectra ezt maga is meg tudja határozni, majd egy kattintásra bele is építi a késleltetési időt a számításaiba. De! Nem csak időben, hanem távolságban is kijelzi az eredményt. Állítsuk be: Delay Finder -> Options... -> Meters. Mérés közben láthatjuk, hogy mekkora a távolság a mikrofon és a hangszóró között. Változtatva a távolságot, a kijelzett érték hűen követi a valóságot. Íme a virtuális mérőszalag! Érdemes kipróbálni!

További jó szórakozást kívánok!

Gilszkilabor

A magasfrekikhez általában nagyon kis kitérés elegendő ugyebár, emiatt gondoltam erre.
Azért ha van valaki szorgalmas, továbbra is örülnék egy ilyen kisérletnek.

Ha a magassugárzó teljes tömegét függeszted fel rugalmasan, akkor a rezgő rendszer sajátfrekvenciája néhány Hz körülre várható. A kHz fölötti jelek nem nagyon fogják megmozgatni, legfeljebb a mélynyomó által keltett hangnyomás. Így egy érdekes Doppler-effektus kialakulhat, más nem nagyon várható.

Igen, a hangszórókat úgy fejlesztik, hogy feszültséggenerátorral meghajtva legyen lineáris a frekvenciamenetük

Nem tudna nekem valaki kimérni egy magassugárzós frekimenetet ?
Mármint mind1 milyen a magas, arról szólna a kísérlet, hogy hogyan
befolyásolja a magasátvitelt, ha egy csipogó nincs egy fix lapra szerelve
illetve, hogy mi történik ha valami nagyon rugalmas alátétre rögzítjük,
pl valami fél cm-es lágyabb gumira vagy hasonló, ahol tuti átveszi/visszadja
a gumi a magas rezgéseit. Tehát ezzel együtt 3 különböző frekimenet
lenne, kb 1-2khz-től 20khz-ig kellene mérni sztem.

Tehát pl annak ellenére ilyen lineáris ennek a hangszórónak az átvitele,
hogy 10kHz-en az impedanciája már több, mint duplája a névleges értéknek ?

A névleges impedanciaértékre kiszámított feszültséget kell a hangszóróra kapcsolni.
U = sqrt(P*Z) => 3,83 V ha 8 ohmos a hangszóró, 2 V, ha 4 ohmos.

A 6 ohm-os hangszórót korábban nem szabványosították (vagy még ma sem?), ezért általában azokra külön megadják a 3,83 V-nál mért érzékenységet.

Na, törpént valami előrelépés a témában ? Lenne egy elméleti kérdésem is:
Tudom, hogy már kérdeztem is, meg biztos volt róla szó, de érdekelne megint.



Szóval egy hangszóró impedancia-menetéből ugye világosan látszik, hogy
hogyan változik az ellenállása a freki függvényében. Namost amikor a
frekiátvitelt megadják az szokott lenni, hogy 1W/1m, ez azt jelenti, hogy
pl ennél a hangszórónál annyi feszt kap pl 10khz-en hogy a nagyobb
impedanciájával is 1W legyen a "fogyasztása" vagy végig ugyanazzal fesszel mérnek ?

Méricskélők, egy fontos dologról megfeledkeztek, pedig az oshifis által belinkelt leírás is kiemeli. Egy harmadik betét segítségével fel kell venni a két betét átviteli görbéjét, és ebből látható, hogy mennyire egyforma a két betét érzékenysége, ill. frekvenciamenete. Ha csak oda-vissza méritek meg a két betétet, akkor ez nem derülhet ki. A kalibrációs görbében ezt külön-külön az egyes betétekre figyelembe lehet venni.

Idézem magam:

Szerintem az elválasztó fal a jobbik megoldás.

Talán... Én egyelőre hanyagolom most ezt a mikrofon projectet, inkább abba ölök energiát, hogy beüzemeljem az ECM8000-et. Kíváncsi vagyok, azzal hogyan lehet mérni (bár kis szorongás is van bennem, hogy csalódás lesz a vége).

Gilszkilabor

Nagyjából világos. Elvileg a hangszórónak használt fülhallgatót a másik fülhallgatóval és kompenzációval hasonlónak kellene mérni, mint elektretmikrofonnal kompenzáció nélkül (legalábbis 4 kHz alatt).
Szerintem a zárt/nyitott kivitelből adódó eltérés az oka, amint már korábban pedzegettem. Az elektret zárt, a fülhallgató nyitott. Esetleg a mérő fülhallgatót is légmentesen le kellene zárni a hátsó oldalán?

Jó méricskét kívánok!

Őshifis, ne kelljen már ilyen piszlicsár dolog miatt ismét végigszívnom a képfeltöltések kálváriáját... Igyekeztem körültekintően megfogalmazni előző hozzászólásomat, hogy kis képzelőerővel megtudható legyen a szükséges információ.

Watt! Nem hiszem, hogy ha rossz is a mikrofon, akkor mindig is rossz volt. Anno mikrofon betét összehasonlító méréseket végeztem és ez a példány is megfelelőnek bizonyult.

Gilszkilabor

Vagy ilyen is volt mindig?

Hadd lássuk azokat a görbéket...

Jó méricskét kívánok!

Szétbarmoltam egy öreg walkman fejhallgatót és a betétekkel végeztem méréseket. Két betétet szembefordítottam, majd celluxal összeragasztottam őket. Sajnos nem voltak teljesen egyformák, az egyik 27,7 Ohm, a másik 29,6 Ohm RDC volt. Kétcsatornás mérés, 20 Hz..20 kHz. Az össz' hiba (eltérés a lineáristól) 30 dB-en belül volt. Megmértem ellenkező irányba is a betéteket és kellemesen csalódtam. Oda-vissza a két betét nagyon hasonló volt. Kb. 1 dB hiba volt közöttük, de az is csak úgy, hogy az egyik görbe a másik fölött volt. Tehát csak abszolút értelemben (hatásfok) különböztek. Ha a hiba (fentebb írtam) 30 dB alatti és azt felezem, akkor egy kb. +/- 6 dB-es korrekciós átviteli görbét kaphatok, ami ígéretes.

Második kör. El is készítettem a kompenzációs fájlt és elmentettem "a.mic" néven. Ha most elvileg kikompenzálom az újdonsült mikrofonom hibáját, akkor elvileg ugyanazt kell vele mérnem 4 kHz alatt, mint az Elektret-mikrofonommal. De sajnos nem azt mértem. Nem tudom már emlékezetből leírni a különbséget, de a két görbe nagyon eltérően kanyargott. Próbaképpen ellenőriztem, hogy jól módosít-e a kompenzáló fájl. Vele és nélküle is mértem egy átvitelt, majd összevetettem őket. Valóban, kb. a kompenzációs fájl-nyi volt közöttük a különbség, ez szépen látszott (két mérési görbe a képernyőn, plusz a harmadik, a kompenzáció).

Csak tippjeim vannak, mi lehetett a hiba
- így nem lehet vagy nem sikerült kikompenzálni a betétek hibáit
- valamit elrontottam, senki sem tévedhetetlen (bár régen túl vagyok már jó pár ilyen mérésen)
- tönkrement az Elektret-mikrofonom
- nem tudom

Gilszkilabor

Ezt tudom de ha például egy Pont így néz ki.: 1235Hz 36.3456
akkor azt nem elég osztani kettõvel...
Itt van pár kép. Ide volt a legegyszerübb feltenni..
http://kep.tar.hu/daas32
http://img.tar.hu/daas32/img/10570075.jpg#3
Az ismételt mégjobb:-)

Nem is tudtam, hogy vannak ennyire komplett cél-műszerek...
http://hififorum.knaak.dk/PAC/stefanb/l ... result.jpg

A "Hangfal hangolása" topicban topeti volt olyan szives megosztani velünk a SpectraLab-ot, abban el lehet menteni egy overlay-nek nevezett görbét, amit később kalibrációs görbeként is lehet használni. Az overlay tulajdonképpen egy adatfájl, minden frekvenciaponthoz tartozik egy decibel-érték. Excel-lel könnyen meg lehet felezni a decibel-értékeket, nem kell kézzel beirogatni.

Ha-ha, igy lehet drága műszerrel mérni a semmit...

Üdv!

Szerintem így mûködik ahogy te írtad. A végérvényes kiértékelésnél pedig a két csatorna fáziskülönbségébõl -azaz idõkülönbségbõl- lehet további dolgokat kikalkulálni. (pl Akusztikai középpont távolsága, a késés okozta õrületesen nagy pár-10000fok fáziscsúszás eltávolítása a kiértékelésbõl..stb)

Nem bírtam ki, és megcsináltam a mérést.
Két régi Audioton kapszulát fordítottam egymás felé. Nem hagytam közöttük semmilyen helyet. Durván 9dB hiba lináris lett a kép. Persze ezt elvileg felezni kéne..
A mérést jelen körülményeim között sajnos csak a SpeakerWorkshoppal csináltam, alaplapi hangkártyával. 8192pont MLS zaj 2 csatorna, Ungated near field.

Majd valahogy kitanulom gyorsan, hogyan rakjam fel a képet.

Ami még érdekelne, hogy a hiba osztását hogyan gondoltátok?

Üdv

http://hififorum.knaak.dk/Matrixen/akus ... hannel.JPG

http://hififorum.knaak.dk/Matrixen/akus ... hannel.JPG

Értem. Tehát két lehetőség van:
1. Vagy tudjuk, hogy a sweep/zajgenerátor és hangkártya eredő átvitele a mérő hangforrás kapcsáig lineáris,
2. Vagy ezt külön mérjük és a mért eredményt osztjuk (decibelskálán kivonjuk) vele (belőle).
Azt hiszem, a fésűszűrő hatás azért nem jelentkezik, mert nem az amplitudók pillanatnyi értékeit vonjuk ki egymásból, hanem az időfüggvényekből előbb FFT módszerrel spektrumokat képezünk, és azokon végezzük a további műveleteket. A spektrum már nem tartalmazza a fázis-információt.

Úgy, mint a témanyitó link 1/b ábráján. A hangszóró az egyik mikrofon, a mikrofon meg a másik. Olyan, mint egy hangszórómérés, hiszen ott is az eredő átvitelt mérjük (egyik átvitele + a másiké). Mérés után felcserélni a két mikrofonbetétet és ha egyező az átvitel (oda-vissza azonos), akkor osztani kettővel. Készen is van a kalibrációs file.

Gilszkilabor

A lényeg az, hogy két bemenetet használsz. Tehát a mért eszközre jutó jelet visszavezeted az egyik csatornába (pl, a jobb-line in).A másik jelet amit a mérõ eszköz vesz fel azt meg a másikba.(bal-line in)
(Nem tom pontosan, hogy a Spectraban mi a default.)
Errõl már "okoskodtunk" picit, hogy ez okoz-e fésûszûrõ hatást vagy nem.
Én amondó vagyok, hogy nem okoz. Jelen esetben azért sem okozna mert olyan közel vannak egymáshoz a felek, hogy a köztük lévõ Delay elhanyagolható.

Mi van ha lezárod a végeket egy kis térrel csillapító anyaggal(vatta). Vagy az elválasztó síkba beteszel egy nagy lapot, akár dobozpapírlap(TV, hűtő stb. papírdoboz) is jó lehet, mert itt nincs energia, és a papír amúgy is jó csillapító anyag.

Mire gondolsz? Egy darab mikrofont hogyan lehetne még mérni? A hangszóró méréséig még el sem jutottunk, előbb legyen mivel mérni.

Jó Méricskét kívánok!

Azért halkan megkérdezem: miért csak egy csatornán mértek? 1 cm-es távolságoknál nincs az az állítólagos fésűszűrő effektus. Sőt, 1 m távolságnál sem jelentkezett (goto "Hangfal hangolása"). Az egy csatornás mérés eléggé pontatlan, főleg az ilyen kalibrálom a kalibrálót esetben...

Gilszkilabor

De milyen igaz! Kezd összeállni a kép: kell közbe egy erősitő (szerintem lehet akár egy műveleti erősitő is) ami kisimpedanciás meghajtást ad a kb. 30 ohmos fülhallgatónak. Atán a visszahurkolós méréshez kell egy osztó (40 dB ?) a hangkártya mikrofonbemenete túlvezérlésének elkerülése céljából.
Van még egy gond: a fülhallgatós mérésnél a betétek hátul nyitottak, emiatt a betét eleje - üreg - szemközti betét hátulja között kialakul az akusztikus rövidzár. Ha viszont az egyiket kicseréljük a mérendő elektret mikrofonra, akkor (mivel az hátul zárt), nem tud kialakulni a rövidzár.
Végül is ez nem olyan nagy probléma, mivel tudjuk, hogy az akusztikus rövidzár a félhullámhossz alatt befolyásol. Ez 1 kHz-nél 17 cm. Tehát a kalibrálásnál hosszabbitsuk meg a mérőcsövünket mindkét végén, de azért a betétek maradjanak egymáshoz közel pár mm-re. Vagy egyszerűen ne vegyük figyelembe az 1 kHz alatti eredményt. Ezt nyugodtan megtehetjük, mivel az elektretmikrofonok a mélytartományban 0 Hz-ig vonalzó-egyenesek