Na, legalább a kiegyenlítő tartály jó helyen és magasságban van.

Az alsó szinten itt-ott van azért kicsit vastagabb a cső is, de a radiátorhoz mindenhol (akkor most már tudom, hogy) félcolos jön fe. A legmelegebb szoba a miénk. Ehhez saccra is több mint 6 méter félcolos csövön jön illetve megy a víz. A kazántól távolabb lévő szoba + konyha felé kb. 6cm külső átmérőjű de összesen kb. 12 méter hosszú cső megy ami aztán félcolosban folytatódik. Szigetelés pedig semmi nincs! Szóval a vastag cső először az alsó szintet fűti, aztán a már kicsit (?) lehült víz melegíti fel a radiátorokat.

Alaprajzot most nem találok. A kazán magyar, legalább 15 éves, kb. 100 literes. Ennyit tudok róla. A csőrendszert most, idén semmiféleképpen nem lenne jó átvariálni, elsősorban anyagi okok miatt. Viszont tervezzük 1 szoba + fürdő feletti födém szigetelését is (esetleg a fa nyílászárókat is letámadom purfixel.). Nagyon bízok benne, hogy lesz valami érezhető változás.

Alaprajz + csőhálózat helyett nem lenne elég egy felső szinti szoba elrendezés feltüntetve a radiátorokat illetve jelzve a bekötésükhöz tartozó cső átmérőket + hosszakat?

> Durván 2,5-3,5 cm-es külső vastagságot
> mértem most a szobám radiátor hozzávezetéseinél.

Az kb "felcolos" cso, csak szivattyuval OK...

> Azt is említette, hogy a meleg bevezetéshez
> vastag csövet illik alkalmazni, a visszavezető
> részen meg vékonyabbat.

Marhasag...

> Szinte kész csoda, hogy működik a rendszer.

Igen

> Ez a bizonyos kolléga azt is mondta, hogy a
> meleg betáplálást a szoba tetejének magasságából
> illik lehozni a radiátorhoz (gondolom, proli007
> is erre célzott a szintkülönbséggel.

Igen. A klasszikus gravitacios futesnel kazanbol
felmegy a viz,plafon alatt el a radiatorhoz, onnan
pedig a padlo felett vissza. Mindezt jo vastag csovel
hogy tudjon szivattyu nelkul is jol keringeni...
Es mindenutt folyamatos lejtesnek kell lennie,
egyetlen (legmagasabb) pont fele, ahol a kiegyenlito
tartaly van (ahonnan feltoltes utan az osszes
legbuborek eltavozik). Gondolom nyitott kiegyenlito
tartaly van (jo a rozsdanak)

> Szerintem nem nagyon tervezték meg a rendszert
> hanem csak megcsinálták olyan csövekből ami (olcsó)
> volt.

Ismeros
De ettol meg lehetne jo....

Apameknal a hetvenes evek ota modositas nelkul
(na jo, kapott egy plusz gazkazant is) megy
kukazott radiatorokkal, csovekkel, hazi keszitesu
kazannal...

> Ez a hőtároló puffer hogy valósítható meg a
> gyakorlatban? Sok-sok vízzel?

Haaat, en eloszor felmernem a cuccost.

Ha adatvedelmileg nem titkos, akkot jo lenne egy
alaprajz, csoatmerok, fenykep a kazanrol, stb.
Vagy keresse meg kedvenc gyogyszereszet/futesszerelojet

Futesi ideny kezdete elott erdemes barmihez is
nekifogni....

Sziasztok!

A fűtésszerelést még apám és valamilyen ismerőse követték el. Pont kérdezett az egyik kollégám ezzel kapcsolatban és ő is azt mondta, hogy fontos a vastag cső. Csak az a gond, hogy a cső nem túl vastag! Nem vagyok szakmber, nem tudom hány colosnak felel meg, ezért cm-ben tudok írni valamit. Durván 2,5-3,5 cm-es külső vastagságot mértem most a szobám radiátor hozzávezetéseinél.Az illető mondta is, hogy így nagyon rossz hatásfokkal működhet a rendszerünk.

Azt is említette, hogy a meleg bevezetéshez vastag csövet illik alkalmazni, a visszavezető részen meg vékonyabbat. Hát, mondanom sem kell, nálunk nem így van... Sőt, az a feljebb említett kétféle méret közül a felülre csatlakozó a vékonyabb. Szerintem nem nagyon tervezték meg a rendszert hanem csak megcsinálták olyan csövekből ami (olcsó) volt.
Kb. 100nm-es a ház alapterülete. Az alsó szinten van a kazán, és csak az első szinten fűtünk (itt vannak csak radiátorok). Szóval képzelhetitek, hogy milyen lassan indul be a fűtés! Remélem sokat fog majd javítani a szivattyú. Ez a bizonyos kolléga azt is mondta, hogy a meleg betáplálást a szoba tetejének magasságából illik lehozni a radiátorhoz (gondolom, proli007 is erre célzott a szintkülönbséggel. Ez nálunk saccra kb. 3-3,5 m lehet a kazántól a radiátor magasságáig). Hát, ez sem így van... Szinte kész csoda, hogy működik a rendszer.
De most már legalább sejtem miért nincs soha meleg nálunk. Szigetelés nincs, a fűtésrendszer nem megtervezett, a fűtés meg időszakos. Lesz még ezen javítanivaló.

Ez a hőtároló puffer hogy valósítható meg a gyakorlatban? Sok-sok vízzel?

Örömmel venném a javaslataitokat/véleményeiteket!

Sziasztok!

Nem igazán értem ezt a kazán bulit. Szerintem a kívánt eredmény igen kétséges.

- A gravitációs fűtés, a legjobb, ha jó a tervezés, és műszakilag megoldható. (Van szintkülönbség, jó a szakaszok ellenállásának kapcsolása...) Kb. ugyan úgy kell tervezni, mint a villanyt.
- Ha a fűtés gravitációs, akkor a kis nyomáskülönbség miatt, jó vastag csővel van tervezve. Ebbe beiktatni egy "szűk" szivattyút, szerintem nem érdemes.
- Ha a kazánban melegebb a víz, akkor az ki is fog cirkulálni, minden szivattyú nélkül. Vagy nem jól van tervezve.
- Barátomnál szivattyús fűtést készítettek, és kipróbáltuk, hogy felforr-e a kazánban a víz, ha a szivattyú áll, vagy hibás. (ÖV25-ös kazán, valami svéd szivornya) Hát nem forrt fel, szépen működött a gravitációs rész. Az előre menő vezetékek a földszint mennyezete alatt húzódik. Első meglepetés az volt, hogy a földszinti részen is van fűtés. De ez csak az első pillanatban volt fura, mert ha van hőmérséklet különbség, az nyomáskülönbséget hoz létre, az meg "megszívja" az alsó ágat is, ahol nem kellene gravitációban keringeni.

Egyszóval, szkeptikus vagyok az eredményességgel kapcsolatban.
Én egy ilyen fatüzelésű rendszerbe, sokkal szívesebben látnál, egy hőtároló puffer fokozatot, ahol az optimális égéshővel előállított meleget, esetleg egy szivattyús keringtetéssel szabályoznám a lakás hőmérsékletét. Így az "impulzus" szerű fűtés időbeni elosztását meg lehetne oldani. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú kazán szabályozása csak jelentős veszteséggel oldható meg, optimális égetés mellett a rendszer hatásfok is javulhatna.

Természetesen tudom, hogy utólag nehéz és költséges lenne kialakítani,, egy ilyen rendszert. Egyszóval, ha már az ember felépítette a fűtést a nem túl esztétikus és drága vastag csövekkel, akkor nem tennék bele egy szűkítő elemet. Inkább szigetelném a kazánt, hogy ne legyen nagy a vesztesége.

Megjegyzem, nem vagyok fűtéstechnikai szakember, pusztán spekulációról van szó, de szívesen látnám egy hőtechnikai szakmérnök véleményét is a témában.

üdv! proli007

Köszi a bő leírást!
És mit tapasztalsz, valóban segít a keringtetés?

Eddig nem volt keringető szivattyú a rendszerben, csak egyszerű gravitációs fűtés működött 15-20 éve. Azt szerettük volna, hogy gyorsabban felfűtődjön a ház illetve tovább felfűtve maradjon ezért döntöttünk a beszerelés mellett. A kazán visszatérő ágába beszerelték a szivattyút, vele párhuzamosan meg berktak egy szelepet. Ezt alaphelyzetben el kell zárni. Ilyenkor, a víz a szivattyún keresztül kénytelen áramolni. Amíg langyos hideg a víz (felfűtéskor és miután kialudt a tűz), addig ez biztosítja a folyamatos áramlást. Viszont, ha már 50°C-t elér a víz hőmérséklete akkor már nem kellene forgatni (áram fogyasztás spórolás) mert már a gravitációs forgás is beindul. Ezt szerettem volna automatizálni.
Lett volna egy nyomógomb. Indításkor/begyújtáskor mondjuk 15-20 percig bekapcsolta volna a szivattyút. Annyi idő alatt már bemelegedett volna a víz is. Az idő letelte után figyelni kellett volna a kazánban lévő víz hőmérsékletét. Valahány fok felett a szivattyút kikapcsoltam volna és hagytam volna, hogy zavartalanul átfolyjon rajta a víz. A folyadék hőmérsékletét tovább figyeltettem volna. Egy küszöbszint alatt (elég a tüzelő->kialszik a tűz) újra beindult volna az elektromos vízforgatás, így nem a kazánban hült volna kia a mondjuk még 30-40°C-os víz, hanem még melegíthette volna a lakást.
Ugyanis kb. 17-18 órára érünk haza, ekkor fűtünk be és néhány óra múlva elég a kazánban a fa. Ekkor ugye megszűnik a fűtés. Reggelre tök hideg lesz. Jó lenne megfogni azt a néhány fokot is. Igen ám, de ha leáll a szivattyú és nem megy át rajta a víz, akkor le kellene menni és megnyitni a szivattyúval párhuzamosan kötött szelepet, később meg visszazárni. Csak hát akkor ez már nem lesz automata rendszer. Éjfél után meg kinek van kedve lemenni...

Lehet, hogy nem kellene ennyit variálni. Időzítővel be kellene indítani, majd figyelni kellene a hőmérsékletet és valahány fok felett lekapcsolni a szivattyút. Úgy tűnik ez a legegyszerűbb. Amikor meg teljes gőzzel megy a kazán akkor meg nagyobb hatásfokkal menne a fűtés. Talán kitartana reggelig is a meleg. Vagy legalább nem menne 15°C alá. Sajnos volt már úgy, hogy ment már az alá is...

Az UPS-ben lassú töltés van, a gázképződés kisebb lesz, mint amikor az autóban használod az akksit. A nagyobb kapacitás nem probléma, de arra ne számíts, hogy így majd az ups tovább birja ellátni a gépet, mint a gyári akksijával. Túl is melegszenek az alkatrészei, nem csak az akku merül le bennük.

Na nem lenne gond, hogy sokkal nagyobb a kapacitása az akksinak? És a kupakokat lekkelene tekernem, mint amikor tölteni szokták?

istipisti nem igazán értem milyen rendszert szeretnél, esetleg leírnád? Miért kell áthidaló szelep? Én azt gondolnám, hogy az lenne a jó, ha nem folyna át rajta semmi, ha nem megy. Ezért mondom, hogy nem ugyanarra gondolunk!

Köszi! Raktak be mellé egy áthidaló szelepet. Akkor ezek szerint kénytelenek leszünk használni. Kár, automatizálni szerettem volna a ki és bekapcsolást.

És nem gond, hogy sokkal nagyobb kapacitású, mint a gyári akksija? Vagy az nem érdekli a töltőt?

Azért kérdezem, hogy nem-e lesz az akksinak baj, hogy állandóan töltés alatt van. Dehát nem kéne, hogy baja legyen, merthát az autóban is folyamatosan töltés alatt áll, mikor jár a motor.

Szerintem igen.

Szerintem nem zár le teljesen, de ellenállást képvisel. Lassan át fog folyni rajta a víz, ha egy másik szivattyú pl. egy másik ágban keringteti a kört. Ha "etás" fűtés volt eddig, az is nagyon lassan elindulhat rajta, de ez nem életbiztosítás, simán felforrhat a kazánban a víz.

Üdv!
Van egy ups-em amiben rossz az aksi. Van egy jó savas autóakksim. Szerintetek kiválthatom vele az ups akksiját?

Sziasztok!

Keringető szivattyút szereltek be a központi fűtés hálózatunkba. Az lenne a kérdésem, hogy mi történik akkor, ha nem adunk feszültséget a szivattyúra. Alaphelyzetben át fogja engedni a vizet vagy pedig lezár?

Szerintem nem olyan nagy marhaság az. Én is átutaltam egyébként azt a 100Ft-ot.

Ez egy bevett szokás a vaterán az ebayon meg az összes ilyen helyen, hogy a legutolsó pillanatban érkeznek a nagyobb ajánlatok. Mondjuk vaterára amúgy sem szívesen megyek fel, mert kitalálták most ezt a 100 forintos marhaságukat is, én márpedig eddig se fizettem nekik (pedig adtam el egy két dolgot) és ezután sem fogok.

Hmm. Épp most vesztettem el egy aukciót a vaterán Spafi-tól akartam volna venni egy csomó (tuti eredeti) bontott BD249-et és társait és ki gondolta volna hogy csak így elviszik
Szóval most a fejemet verem a falba, mert kezdő vaterás vok és még nem tanultam meg, hogy még az utcsó pillanatban is lecsaphatják a kezemről a cuccokat és most válogathatok még a cuccai közt, hogy legalább a postaköltség megérje, mert nem akarom már visszamondani az N914-es diódákat.

Az ausztenites acélokat, elsősorban kazáncsöveknél használják. 600-680 fok tartományban.
Ötvözete: 16-18% Cr, 12-18% Ni és <0.1% C tartalom mellett
Az ausztenites acél, hővezetési tényezőja kisebb, hőtágulási együtthatója nagyobb, mint a ferrites acéloké. Hőmérséklet változásra és falvastagság változásra különösen érzékeny, mert a ferrites acélokhoz képest ua. geometriai méretek melett, hőfeszültségei kétszeres értkű lehet. Megmunkálása körülményes, hideg alakítás után hőkezelni kell. De akkor is, ha kis átmérűek, ill. kis falvastagságúak. Az ausztenit, ausztenittel, védőgáz használata melett (argon), nehézség nélkül hegeszthető. Ferrittel hegesztve, a varrat szilárdság, nem éri el az eredeti anyagét.

"Dr Lévai András Hőerőművek"

Remélem sikerült elvenni a kedvedet tőle
Amúgy rozsdamentes, de nem saválló, szerinttem.

üdv! proli007

http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=260
Na ezt találtam. Már csak azt nem értem, mi az a 'ausztenites'

A saválló acélról kérdezd meg Árpit: http://www.keptelenseg.hu/attachments/cc20dee4ba4dbce03edb6f7a929f525c.mp3

A rozsdamentes acél olyan acél, ami még nem rozsdás!

Meg tudná nekem mondani valaki, hogy a saválló, és a rozsdamentes acél közt mi a különbség? Azon kívül, hogy a saválló az elvileg rozsdamentes is

Integrált áramköröknél, a Maxim oldalán láttam ezt: "Stand-Alone". Ez mit jelent?

Gafly, nagyon eltűntél a villámos topicból! Itt is köszönöm a csomagot! bővebben ott...

Én is ezt gondolom, de azért megnéznék egy tesztet.

Vegyél Sennheisert, az nem lehet rossz - gondolom

Nem tud valaki neten lévő fülhallgató-összehasonlító tesztről?

http://www.hvlabs.hu/tmp/nyak_hkondik.gif

Itt látszik (a kitöltéseket csak egy piros kontúrvonal jelzi) hogy a hidegítőkondik a kontroller alatt vannak. A másik pad-jük a fóliaoldali (bottom) rétegre csatlakozik. Így is lehet, de ez csak egy fajta megvalósítás.

Nem véletlenül gyártanak olyan IC foglalatot, amibe beépítették a szűrőkondit. Persze nem plcc, de lehetne az is. pld. a foglalat aljlemeze

Üdv! proli007

Pont oda menne, a fóliaoldalra az ic alá. Feljebb említettem, hogy smd plcc foglalatról lenne szó. Megkerülni az egyoldalas nyákon a 22 lábat meg nem túl szerencsés dolog, olyan hosszú vezetéktől már simán borul a működése. Az ICD2 működése borult 2-3cm hosszú szűretlen tápvezetéktől is, itt meg hogy elférjen, lenne a szűrés és a kontroller lába között legalább 5 cm. Miután kapott az ICD2 közvetlenül a lábakra kerámiakondenzátorokat, atomstabil lett.

És miért nem a fóliaoldalra az IC alá? Esetleg 0402 vagy 0603-as SMD közvetlenül a láb mellé, és mivel ilyen pici, meg tudod kerülni a lábkivezetésekkel. Érdemes alaplapokat, meg kicsit régebbi PC-s kártyákat böngészni a trükkös alkatrész elhelyezések miatt.

Ha egyrétegű a nyák, akkor a soklábú IC amúgy is felejtős, mert nincs elegendő föld-visszavezetés a sok adatvonalnak, és úgy **** lesz az egész ahogy van. (természetesen ez is megvolt)

Csak 1-2 100nF-os kondenzátort akarok oda tenni a kontroller tápjának szűrésére. A szerencsétlennek szemben vannak a táplábai, 22 és 44-es lábak.

Méréseim szerint, akkor 1.5mm marad, de csak a visszahajtott lábakon belül terület 80%-ban használható

Hát, Én azért óvakodnék, "Mint a domboldalon álló szürke ló valaga a légycsípéstől"

üdv! proli007

Ha kivágom vagy kifúrom, akkor elfér

A digicam topiknál nincs moderátor? Van egy spam az apróhirdetéseknél.

Megnéztem, de ennek a plcc-nek van alja, ide nem tehetsz semmit


üdv! proli007

Ha legközelebb lenne ilyen marharépa semmit reklámozó, akkor nekem szóljatok, ne álljatok le vele kommunikálni(k.anyád és hasonlók! )

Meg tudja valaki mondani, hogy egy smd plcc foglalatba helyezett chip alatt elfér-e smd kerámiakondenzátor

Biztos lehetne, csak a fórummotorban nincs ilyesmire lehetőség.

Ez ellen nem lehetne úgy védekezni, hogy egy url ne szerepelhessen egyszerre ugyanannál a felhasználónál csak max 2 helyen mondjuk?

Már jelentve van a gyerek, úgyhogy előbb utóbb törölve lesz.

Szokásom, hogy megpróbálok utánanézni az ilyen idiótáknak, egyelőre csak ezt találtam :
http://www.upcity.hu/index.php?users_send_command=9&users_id=2285
Persze nem biztos hogy egy emberről van szó.

Látom mind a hét hozzászólásod hasonló tartalmú, gratulálok...

Watt, nem törölnéd ki ezt a hetet?