Terminál Fórum
https://forum.technokrata.hu/forum/

Csöves erősítő
https://forum.technokrata.hu/forum/viewtopic.php?f=5&t=25425
Oldal: 55 / 59

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 15:26 ]
Hozzászólás témája: 

_Danko_ írta:
Azert egy egyeniranyito-diodahidat, meg elkot nem art tenni a 7812 ele. :)

ami most nalam mukodik, az egy E88CC csoves "buffer". 6.3V futessel. az anodfesz meg 108V koruli.

DE teszek egy gartez-t :)
Ja és Gafly kössz a csőtipusokat!

Szerző:  Gafly [ csüt. júl. 28, 2005 12:30 ]
Hozzászólás témája: 

> Mondj már nekem légyszi egy telepesd csõtípust!

1T4T, 1S5T, DLL101, stb....

http://www.radiomuseum.org/dsp_modell.c ... l_id=76406

Szerző:  _Danko_ [ csüt. júl. 28, 2005 12:28 ]
Hozzászólás témája: 

Azert egy egyeniranyito-diodahidat, meg elkot nem art tenni a 7812 ele. :)

ami most nalam mukodik, az egy E88CC csoves "buffer". 6.3V futessel. az anodfesz meg 108V koruli.

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 12:18 ]
Hozzászólás témája: 

Íyg jó akkor? : http://elektrotechnika.uw.hu/pcl-86.gif

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 12:13 ]
Hozzászólás témája: 

_Danko_ írta:
nahat, erdekes. a PCC88 -nak meg 7.3V a futese.

Azt hittem, hogy az elso betu a futofeszultseget egyertelmuen megadja....
:oops:

Akkor viszont mehet a 7812. Ha a 12V keves, kossel sorba a GND labaval diodakat. En igy csinaltam ideiglenesen 6.3V futest :) 7805+2dioda

Miert neked milyen csöves erölködőd műxik törpefeszejről?

Szerző:  _Danko_ [ csüt. júl. 28, 2005 12:12 ]
Hozzászólás témája: 

nahat, erdekes. a PCC88 -nak meg 7.3V a futese.

Azt hittem, hogy az elso betu a futofeszultseget egyertelmuen megadja....
:oops:

Akkor viszont mehet a 7812. Ha a 12V keves, kossel sorba a GND labaval diodakat. En igy csinaltam ideiglenesen 6.3V futest :) 7805+2dioda

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 12:08 ]
Hozzászólás témája: 

SMA írta:
Kedves laci6662 és Többiek!

Nem éppen optimális az a cső-munkaponti beállítása.
Régen a "telepes" csövekkel lehetett ilyen erősítőt készíteni, de a PCL/ECL 86-os nem erre való.
A normál működéséhez szükséges a katalógus által megadott minimum feszültségek betartása.
Célszerű egy NYÁK-trafóval feljebb tornázni a feszültséget, ha más nincs, ez jó megoldás, mert az ELKO-k hamar megadják magukat ilyen sokszorozóban.
Üdv! SMA

Mondj már nekem légyszi egy telepesd csőtípust!

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 11:52 ]
Hozzászólás témája: 

_Danko_ írta:
nade, miert akarod 12V-al futeni a csovet, amikor csak 7.3V kell neki? :-)

futofesz eloallitasa: LM317 (hutoborda kell neki durvan!)
Bar en kapcsolouzemu stap-down convertert barkacsolok neki majd ;)

DE katalógus adat szerint 14,4V a fűtőfeszeje!

Szerző:  _Danko_ [ csüt. júl. 28, 2005 11:40 ]
Hozzászólás témája: 

nade, miert akarod 12V-al futeni a csovet, amikor csak 7.3V kell neki? :-)

futofesz eloallitasa: LM317 (hutoborda kell neki durvan!)
Bar en kapcsolouzemu stap-down convertert barkacsolok neki majd ;)

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 11:33 ]
Hozzászólás témája: 

Ja és a "P" az 0,3A fűtőáramot jelzi

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 11:31 ]
Hozzászólás témája: 

_Danko_ írta:
azert irtak oda 12V-ot, mert a cso" futese 12V-rol megy :)

Bar, a "P" betus csovek futese nem 7.3V ?

Igen erre éppen az után jöttem rá ahogy megírtam a hozzászólásomat :)
Na ha 24V-ról nyomatom akkor szerinted mi a legi ideálisabb megoldás a 12V-os fűtőfeszej előállítására a 24-ből?

Szerző:  _Danko_ [ csüt. júl. 28, 2005 11:21 ]
Hozzászólás témája: 

azert irtak oda 12V-ot, mert a cso" futese 12V-rol megy :)

Bar, a "P" betus csovek futese nem 7.3V ?

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 11:03 ]
Hozzászólás témája: 

SMA írta:
Kedves laci6662 és Többiek!

Nem éppen optimális az a cső-munkaponti beállítása.
Régen a "telepes" csövekkel lehetett ilyen erősítőt készíteni, de a PCL/ECL 86-os nem erre való.
A normál működéséhez szükséges a katalógus által megadott minimum feszültségek betartása.
Célszerű egy NYÁK-trafóval feljebb tornázni a feszültséget, ha más nincs, ez jó megoldás, mert az ELKO-k hamar megadják magukat ilyen sokszorozóban.
Üdv! SMA

Mennyi az a nem sok? És milyen NYÁK trafóra gondolsz?

Szerző:  laci6662 [ csüt. júl. 28, 2005 9:55 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
Hi!
Én is használok ilyen sokszorozót,ugyanis aksi 100V-ból csinálok 2*200V kimenőt,de csak a feszerősítőnek így megúszom a hálózatot.Mondjuk nekem kell bele astabil meg egyéb nyalánkságok,de a sokszorozó ugyanaz.Ez is 3* os sokszorozó.Abból tesók közt is csak 36V lesz,meg a feszesések,azaz 30.Jó az.Kergesd 24 V-ról.
A diódák vezérlik a kondik töltését a félperiódusokban és így az első kondi feszültsége az adott időpillanatban rátöltődik a következő kondira.Szerintem...

Azt nem értem ,hogy akkor minek írtak oda 12V-ot! De jó meg fogom próbálni 24V ról! Mert most nem ,hogy erősít hanem gyengít :)
És neked mennyi ideje működik már ez a sokszorozó mert SMA írta ,hogy nem sokáig mennek benne az elko-k!

Szerző:  SMA [ csüt. júl. 28, 2005 8:08 ]
Hozzászólás témája: 

Kedves laci6662 és Többiek!

Nem éppen optimális az a cső-munkaponti beállítása.
Régen a "telepes" csövekkel lehetett ilyen erősítőt készíteni, de a PCL/ECL 86-os nem erre való.
A normál működéséhez szükséges a katalógus által megadott minimum feszültségek betartása.
Célszerű egy NYÁK-trafóval feljebb tornázni a feszültséget, ha más nincs, ez jó megoldás, mert az ELKO-k hamar megadják magukat ilyen sokszorozóban.
Üdv! SMA

Szerző:  tanulo2 [ csüt. júl. 28, 2005 5:52 ]
Hozzászólás témája: 

Hi!
Én is használok ilyen sokszorozót,ugyanis aksi 100V-ból csinálok 2*200V kimenőt,de csak a feszerősítőnek így megúszom a hálózatot.Mondjuk nekem kell bele astabil meg egyéb nyalánkságok,de a sokszorozó ugyanaz.Ez is 3* os sokszorozó.Abból tesók közt is csak 36V lesz,meg a feszesések,azaz 30.Jó az.Kergesd 24 V-ról.
A diódák vezérlik a kondik töltését a félperiódusokban és így az első kondi feszültsége az adott időpillanatban rátöltődik a következő kondira.Szerintem...

Szerző:  laci6662 [ szer. júl. 27, 2005 20:05 ]
Hozzászólás témája: 

Hi mindenkinek!
Megcsináltam (mert végre volt egy kis időm) azt a csöves erölködőt amiről még a topik elején beszéltünk edl-el (ezt: http://elektrotechnika.uw.hu/pcl-86.gif ) És az a baj vele ,hogy halkan szól megmértem az anódfeszt és +60V helyett csak +30V van ott gondolom a feszej sokszorozóval lehet valami gond vagy azt nem okozhat ilyet ,hogy a 3300uF-es kondik helyett 4700uF -osat használtam? Ja igen és elmagyarázná nekem valaki ,hogy ,hogyműködik ez a sokszorozó?

Szerző:  Mócsing [ szer. júl. 27, 2005 18:29 ]
Hozzászólás témája: 

Tanulo2
Midőn kifizeted az első csőkészleted árát,valószínü újragondolod a kukába vele címü áláspontodat.Dicséretes hogy folyton a spanyolviaszon jár az eszed,így jönnek létre az új dolgok./Ez az áramgenerátoros spanylviaszra nem vonatkozik/

Üdv.

Szerző:  tanulo2 [ kedd júl. 26, 2005 17:50 ]
Hozzászólás témája: 

Mócsing!
Ha öreg a cső,akkor nem is tud majd a megnövekedett ellenállásával kellő katódhőt biztosítani,úgyhogy szerintem nem kár érte.Kukába vele.

Szerző:  Mócsing [ hétf. júl. 25, 2005 20:21 ]
Hozzászólás témája: 

Tanulo2
Amunkaponti árama minden csőnek más,attól is függ milyen osztályban akarod üzemeltetni.Katalógusban megszokták adni.
Ahol a fűtőfeszültséget adják meg,szerintem nem jó az áramgenerátor ,valószínü le fog csökkenni a cső élettartama.Mikor öregszik a fűtőszál, megnő az ellenállása,az áramgenerátor felviszi a feszt és ennek acső nem nagyon fog örülni.

Üdv.

Szerző:  tanulo2 [ hétf. júl. 25, 2005 18:23 ]
Hozzászólás témája: 

Akkor szerintem elég jó dolog a fűtőfesz potenciálját állandóan a katód körül tartani az emitterkövetővel,mert így a váltakozóáramú kapacitív csatolás kioltódik és a cső állandó környezetben üzemelhet.A hőmérséklet nem tud számottevően változni,mert az áramgenerátor néhány tized miliamper ingadozást ad csupán.Az áramgenyás fűtés meg stabilizálja a hőt.
A csőves feszerősítőben ti mekkora nyugalmi áramot állítotok be?Én kb.1.5 mA.
Ez kevés?A csőnek is van torzításminimuma az áram függvényében,mint a tranyónak?

Szerző:  Fulig_Jimi [ hétf. júl. 25, 2005 15:39 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
Amúgy mi a véleményetek arról,hogy szerintem a csőfűtés bizonyára a katód közti kapacitás miatt szól bele a hangba,mert vezérléskor a kettő közt váltakozófesz van?Általában.


A kapacitás és a kis mértékű ohmos átvezetés miatt a fűtőfeszültség hatást gyakor a katódáramra. Váltakozóáramú fűtésnél ezt a káros hatást lehet csökkenteni a fűtésközép földekésével. Okozhatja még induktív csatolás is, bár ennek hatása kisebb, mint az előzőnek. Rossz konstrukciónál még a katódhengerből kilátszó fűtőszál emittálhat olyan elektronokat, amik eljutnak az anódra.

Üdv,
Jimi

Szerző:  Mócsing [ hétf. júl. 25, 2005 15:13 ]
Hozzászólás témája: 

Tanulo2
Valahol azt a magyarázatot olvastam, hogy a valtakozóáram miatt a katód hőmérséklete kismértékben állandóan változik.Ez 50Hz esetén 100 fűtési periódus/mp,amit a katód hőtehetetlensége ugyan elnyom,de azért valami mégis marad.Ez egy magyarázat, biztos van még több is.

Üdv.

Szerző:  tanulo2 [ hétf. júl. 25, 2005 5:47 ]
Hozzászólás témája: 

Amúgy mi a véleményetek arról,hogy szerintem a csőfűtés bizonyára a katód közti kapacitás miatt szól bele a hangba,mert vezérléskor a kettő közt váltakozófesz van?Általában.

Szerző:  Mócsing [ vas. júl. 24, 2005 23:37 ]
Hozzászólás témája: 

DDL.

Flexicont használtam a csövesben. A környezet milyen értelemben szabja meg a koax használhatóságát ? Kicsit OFF kérdés-összekötő kábelként próbáltad ?Tapasztalat ,típus ,gyártó ? Az RG59-ről írta valaki hogy 20000-ig álja a versenyt.
Előre is köszönöm.

Üdv.

Szerző:  DDL [ vas. júl. 24, 2005 16:09 ]
Hozzászólás témája: 

Mócsing írta:
Engem még mindig nagyon érdekel a belső kábelezés,dehát senkisem válaszol. Szomorú vagyok.


Milyen VdH-t használsz? A koax csak akkor jó, ha megfelelő a környezet hozzá. Pl. SPDIF. Belső kábelezésnek én nem használnám.

Szerző:  DDL [ vas. júl. 24, 2005 16:05 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
DDL!
Az alsó csővet vezérlem,a felső meg egy áramgenerátor.A katódok közt eleve van vagy 200V különbség(ut=400V)Ha vezérlem akkor a felső cső 70/2 V-al eltávolodik ettől a nyugalmi helyzettől.Ha én beállítok mondjuk 100V-ot Kat-rács fesznek,akkor az alsó cső Katódja kb.-85 és -95V közt fog ingadozni,a felső cső pedig +85 és +155V között.Ez az ami jelentősebben átlépi ezt a határt.Amúgy vezérlés nélkül a két cső -90 és +120V-on áll.
A kérdés arra vonatkozik hogy ugyebár a 120 eleve sok,de ha nem volna az,vezérlés hatására akkor is túllépném.Lehet-e ezt?Esetleg valahogy szét kéne húzni a két fűtés potenciálját.Ezt sorosan meg lehetne csinálni,de akkor nagyobb tápfeszről kell járatnom az áramgenerátoromat,így nagyobb lenne a veszteség.Egyáltalán az elkerülhetetlen katódfesz ingadozás vezérlés hatására bizonyára hatást gyakorol a hangzásra.Szerintem jó esetben kapacitív úton valamiféle visszacsatolás a katódnak,mégha kis mértékben is.Esetleg érdemes lenne kitalálnom egy kivezérlésfüggő rácsfesz követést,vagyis a csőfűtés és a katód közti különbséget mindig a lehető legalacsonyabb szinten tartani.


Ja most már értem. Ilyen kapcsolásnál nincs más mód, mint a külön fűtés.

Szerző:  Mócsing [ vas. júl. 24, 2005 8:58 ]
Hozzászólás témája: 

Engem még mindig nagyon érdekel a belső kábelezés,dehát senkisem válaszol. Szomorú vagyok.

Szerző:  tanulo2 [ vas. júl. 24, 2005 8:30 ]
Hozzászólás témája: 

A megoldás egyszerű,beraktam 2 emitterkövetőt a két csőhöz.A katódfesz vezérli és magával együtt lebegteti a csőfűtést.Így az eltérés a fűtés és a katód közt minden időpillanatban minimális.Kapacitív csatolás sem igazán jön létre,így valószínűleg a hangzást is semlegesíti valamennyire,bár nem tudom,mert csak szimulátorban futtattam le.Mindenesetre nem nagyon érheti meg a javulást.Dupla áramgenya,külön cső(eddig duál triódával egy csőben volt megoldva),dupla külön tápegység a fűtésnek.Hát ez így eléggé költséges,bár lehet hogy a hangja kárpótol.Majd meglátjuk,mindenesetre az eredeti problémára tökéletes megoldás.

Szerző:  tanulo2 [ vas. júl. 24, 2005 7:32 ]
Hozzászólás témája: 

DDL!
Az alsó csővet vezérlem,a felső meg egy áramgenerátor.A katódok közt eleve van vagy 200V különbség(ut=400V)Ha vezérlem akkor a felső cső 70/2 V-al eltávolodik ettől a nyugalmi helyzettől.Ha én beállítok mondjuk 100V-ot Kat-rács fesznek,akkor az alsó cső Katódja kb.-85 és -95V közt fog ingadozni,a felső cső pedig +85 és +155V között.Ez az ami jelentősebben átlépi ezt a határt.Amúgy vezérlés nélkül a két cső -90 és +120V-on áll.
A kérdés arra vonatkozik hogy ugyebár a 120 eleve sok,de ha nem volna az,vezérlés hatására akkor is túllépném.Lehet-e ezt?Esetleg valahogy szét kéne húzni a két fűtés potenciálját.Ezt sorosan meg lehetne csinálni,de akkor nagyobb tápfeszről kell járatnom az áramgenerátoromat,így nagyobb lenne a veszteség.Egyáltalán az elkerülhetetlen katódfesz ingadozás vezérlés hatására bizonyára hatást gyakorol a hangzásra.Szerintem jó esetben kapacitív úton valamiféle visszacsatolás a katódnak,mégha kis mértékben is.Esetleg érdemes lenne kitalálnom egy kivezérlésfüggő rácsfesz követést,vagyis a csőfűtés és a katód közti különbséget mindig a lehető legalacsonyabb szinten tartani.

Szerző:  DDL [ szomb. júl. 23, 2005 16:44 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
Ha magasabb a fesz,akkor átüthet a szigetelés?Láttam már olyat hogy belül kis szikrák pattogtak,ez lehetett az oka?A cső nem ment tönkre tőle de az erősítő kopogott rendesen.Mindegy hogy a feszültség milyen polaritású?Lehet a fűtés pozitívabb is?Pillanatnyilag ez az érték lehet nagyobb is?Mivel max kivezérlésnél a fesz.erősítő 60-70V-ot is lead,így ebben a fokozatban az egyik katód ennyivel lebeg.Vagyis lesz olyan időpillanat,amikor a katód 170V-ra is kerül a fűtéstől ha az 100V-ra van beállítva.


Az a szikrázás szerintem más lehetett. Igen, lehet a fútés pozitívabb is.

Ezt a 170V-ot hogy hoztad össze?

Szerző:  DDL [ szomb. júl. 23, 2005 16:41 ]
Hozzászólás témája: 

_Danko_ írta:
Mi tortenik akkor, ha a katod a megengedettnel nagyobb botendialon van a futoszalhoz kepest?


Csattogás, búgás és ha huzamosabb ideig fennál akkor esetleg tönkremehet a cső (fűtés-katód zárlat).

Szerző:  tanulo2 [ szomb. júl. 23, 2005 12:00 ]
Hozzászólás témája: 

Ha magasabb a fesz,akkor átüthet a szigetelés?Láttam már olyat hogy belül kis szikrák pattogtak,ez lehetett az oka?A cső nem ment tönkre tőle de az erősítő kopogott rendesen.Mindegy hogy a feszültség milyen polaritású?Lehet a fűtés pozitívabb is?Pillanatnyilag ez az érték lehet nagyobb is?Mivel max kivezérlésnél a fesz.erősítő 60-70V-ot is lead,így ebben a fokozatban az egyik katód ennyivel lebeg.Vagyis lesz olyan időpillanat,amikor a katód 170V-ra is kerül a fűtéstől ha az 100V-ra van beállítva.

Szerző:  _Danko_ [ szomb. júl. 23, 2005 11:28 ]
Hozzászólás témája: 

Mi tortenik akkor, ha a katod a megengedettnel nagyobb botendialon van a futoszalhoz kepest?

Szerző:  DDL [ szomb. júl. 23, 2005 11:10 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
DDL!
Tényleg van hatása a hangzásra a fűtésnek,ezért is nem vagyok híve a feszstabnak.Annak idején én soros áteresztő helyett párhuzamos stabilizátort használtam,az valamivel jobb volt.Az áramgenyás még nem tudom milyen lesz.Lehet hogy genya.Mindenesetre ha nem tetszik a hang,akkor nem a fűtéssel fogom kezdeni.
Lenne még egy kérdésem a fűtéssel kapcsolatban.Te milyen potenciálra hozod?Én arra gondoltam hogy simán lekötöm a testre,a másik cső meg az első tetején lesz és kész(mivel soros).Tudom hogy 100V körül szokták tartani 2r-al,de szerintem így sem fog gerjedni.


A kapcsolás határozza meg. A fűtés-katód szigeteléstől föggően. Általában max. 90-100V a megendett, de én 70-80V-nál többet nem szoktam megengedni. A két előcsövet 60-70V környékéreemelem, ha az első fokozat anódfeszültsége több mint 80V. Egyébként a testre.

Szerző:  el34 [ szomb. júl. 23, 2005 8:39 ]
Hozzászólás témája: 

Bocs , hogy beleavatkozom , de a kapcsolástól függ , hogy milyen potenciálra kötjük a fűtést , nem szimpátia kérdése .A katód és a fűtőszál közötti fesz.különbség nem lehet magas , adatlapokon megadják, de kb. max .100V .

Üdv.

Szerző:  tanulo2 [ szomb. júl. 23, 2005 7:50 ]
Hozzászólás témája: 

DDL!
Tényleg van hatása a hangzásra a fűtésnek,ezért is nem vagyok híve a feszstabnak.Annak idején én soros áteresztő helyett párhuzamos stabilizátort használtam,az valamivel jobb volt.Az áramgenyás még nem tudom milyen lesz.Lehet hogy genya.Mindenesetre ha nem tetszik a hang,akkor nem a fűtéssel fogom kezdeni.
Lenne még egy kérdésem a fűtéssel kapcsolatban.Te milyen potenciálra hozod?Én arra gondoltam hogy simán lekötöm a testre,a másik cső meg az első tetején lesz és kész(mivel soros).Tudom hogy 100V körül szokták tartani 2r-al,de szerintem így sem fog gerjedni.

Szerző:  Tab120L [ pén. júl. 22, 2005 20:31 ]
Hozzászólás témája: 

laci6662 írta:
üdv!
bekapcsolnád megint az ftp-t és beraknád csak az 1996-os évkönyv 197, 199. oldalát ez kimaradt és az egyiken pont a táp van!


FTP szerver elindítva! De szerintem Danko kolléga is kirakta a szerverére :D

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 18:01 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
DDL!
Az adatlap szerint 150mA a 12V-os cső fűtőárama.Épp ezt tervezem beállítani,úgyhogy nem valószínű hogy megsínyli a dolgot.Az viszont biztos hogy ezzel megfogom a katódhőmérsékletet is.Mellesleg semmivel nem bonyolultabb egy áramgenya mint egy feszstab(3 tranyó,1poti,2r),vagy akár az általad említett 3*-os r-c szűrés.Ráadásul pontosabb is.


Igaz. Nálam a fűtőfesz az előcsöveknél 6.33-6.4V között ingázik. De ha kész akkor hallgasd egy kicsit, majd cseréld le a fűtést arra amit én javasoltam. Utána garantáltan nem térsz vissza a másikhoz :D

Szerző:  tanulo2 [ pén. júl. 22, 2005 17:20 ]
Hozzászólás témája: 

DDL!
Az adatlap szerint 150mA a 12V-os cső fűtőárama.Épp ezt tervezem beállítani,úgyhogy nem valószínű hogy megsínyli a dolgot.Az viszont biztos hogy ezzel megfogom a katódhőmérsékletet is.Mellesleg semmivel nem bonyolultabb egy áramgenya mint egy feszstab(3 tranyó,1poti,2r),vagy akár az általad említett 3*-os r-c szűrés.Ráadásul pontosabb is.

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 17:02 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
DDL!
Tényleg nem akarlak idegesíteni,de valahogy még mindig nem tiszta valami.
Rendben,tehát tény az hogy ha változik a fűtőáram,akkor nő az anódáram.Kösz hogy elmagyaráztad a valódi okát,mert én azt hittem hogy azért,mert a fűtőszálból olyankor több elektron lép ki.


Amit írtam az csak közvetett fűtésű csövekre igaz!! Mint ahogy az írtam az elején! Közvetlen fűtés esetén a fűtőáram a katódot fűti közvetlenül. Ezért a fűtőáram közvetlenül befolyásolja a katód hőmérsékletét!

tanulo2 írta:
Ha ez így van,márpedig így,akkor a fűtőáram stabilitása a hőmérséklet,ezzel együtt az anódáram stabilitását is jelenti.Namost hogy ezt a fűtőfesz vagy a fűtőáram stabilizálásával érem el,az szerintem mindegy.Végülis ugyanaz,és az alkatrészek szórása ugyanazt a változást fogja eredményezni,így is,úgy is.
Összeválogatni a csöveket sokkal nehezebb lenne mint tekerni a potin.Nekem nincs ezer darabos csőkészletem.Amúgy a csövek sorosan lesznek fűtve,vagyis ugyanaz a fűtőáram fog rajtuk átfolyni.Az áramkörben máshol lesz a megfelelő munkapont beállítva.Ha meg 5 év múlva csövet cserélek,akkor majd egye fene tekerek egy picit valamerre.


Ne felejtsd el, hogy a szórás nagyrészt a katódok közötti különbségek okozzák (emissziós képesség eltérés) + felépítésbeli szórások. Ezért ha a fűtést jelentősen elpiszkálod akkor nagy valószínűség szerint vagy alulfűtöd és/vagy túlfűtöd a csövet. Mind a két esetben csökken az élettartam. Az ideális a katód hőmérsékletének figyelése lenne. Ha jól emlékszem akkor ez oxidkatód esetén az ideális 800°C körüli.

Szerző:  laci6662 [ pén. júl. 22, 2005 16:59 ]
Hozzászólás témája: 

Tab120L írta:
Tab120L írta:
Ja, meg kicsit keveredve vannak, de a lap alján az év és az oldalszám :D


Most néztem, nincs is annyira keveredve, csak még bent voltak a könyvtárba az eredeti nevű fileok is :D Töröltem őket.

üdv!
bekapcsolnád megint az ftp-t és beraknád csak az 1996-os évkönyv 197, 199. oldalát ez kimaradt és az egyiken pont a táp van!

Szerző:  tanulo2 [ pén. júl. 22, 2005 16:23 ]
Hozzászólás témája: 

DDL!
Tényleg nem akarlak idegesíteni,de valahogy még mindig nem tiszta valami.
Rendben,tehát tény az hogy ha változik a fűtőáram,akkor nő az anódáram.Kösz hogy elmagyaráztad a valódi okát,mert én azt hittem hogy azért,mert a fűtőszálból olyankor több elektron lép ki.
Ha ez így van,márpedig így,akkor a fűtőáram stabilitása a hőmérséklet,ezzel együtt az anódáram stabilitását is jelenti.Namost hogy ezt a fűtőfesz vagy a fűtőáram stabilizálásával érem el,az szerintem mindegy.Végülis ugyanaz,és az alkatrészek szórása ugyanazt a változást fogja eredményezni,így is,úgy is.
Összeválogatni a csöveket sokkal nehezebb lenne mint tekerni a potin.Nekem nincs ezer darabos csőkészletem.Amúgy a csövek sorosan lesznek fűtve,vagyis ugyanaz a fűtőáram fog rajtuk átfolyni.Az áramkörben máshol lesz a megfelelő munkapont beállítva.Ha meg 5 év múlva csövet cserélek,akkor majd egye fene tekerek egy picit valamerre.

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 16:10 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
DDL!
A fűtőáram a fűtőfesztől függ,nem?Vagy a fűtőszál menet közben úgy állítja be a saját ellenállását,hogy állandó áram follyon rajta?Ha ez így lenne,akkor sem értem miért nem jobb az ha én eleve állandó áramot folyatok át rajta.
Nekem még a fűtőfesz állításával mindenfajta csőnél amivel próbálkoztam,jelentős anódáram változás jelentkezett.Ha nőveltem a fűtőfeszt,ezzel a fűtőáramot nameg a fűtés teljesítményét is ha már itt tartunk,akkor nőtt az anódáram.Ha csőkkentettem akkor csökkent.


Az lett volna az érdekes, hogy ha nem változik az anódáram. Ugyanis változtattad a katód hőmérsékletét. :oops:

A gyári szórásokból adódó eltéréseket nem a fűtés változtatásával kell szintbe hozni. Hanem válogatással...

Szerző:  tanulo2 [ pén. júl. 22, 2005 15:57 ]
Hozzászólás témája: 

DDL!
A fűtőáram a fűtőfesztől függ,nem?Vagy a fűtőszál menet közben úgy állítja be a saját ellenállását,hogy állandó áram follyon rajta?Ha ez így lenne,akkor sem értem miért nem jobb az ha én eleve állandó áramot folyatok át rajta.
Nekem még a fűtőfesz állításával mindenfajta csőnél amivel próbálkoztam,jelentős anódáram változás jelentkezett.Ha nőveltem a fűtőfeszt,ezzel a fűtőáramot nameg a fűtés teljesítményét is ha már itt tartunk,akkor nőtt az anódáram.Ha csőkkentettem akkor csökkent.

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 15:39 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
DDL!
Az addig ok hogy annyi áramot vesz fel amennyit akar,de annyira is nyit meg attól az áramtól,amennyire akar.Nekem legalábbis ugyanakkora csőfűtő fesszel még 2 cső nem állt be ugyanoda sosem.Igaz csőáramnál se,de akkor meg mi a különbség?Állítgatni mindenképp kell.Illetve egyiknél sem kell,ha pár volt,vagy akár 10V ide vagy oda nem számít.Szerintem...



A közvetett fűtésű csöveknél a fűtőáramtól nem függ az anódáram. A fűtőáram csak és kizárólag a fűtőszál tulajdonságaitól függ. A katód hőmérséklete már befolyásolja az emisszióképességet. Ezért, ha a katód melegebb (a névlegesnél nagyobb fűtőfesz) akkor az élettartama csökken. Exponenciálisan. Ha meg hidegebb akkor meg csökken az emisszióképesség ez sem jó. Egyébként gondold végig, hogy a gyártónkénti szórás miatt a nem hosszúélettartamú csövek esetén lazán összejöhet akár 10-15%-os eltérés is. Sőt! Na most ez 100-120V-os munkaponti anódfesz esetén 10-18V-os eltérés lazán adhat. Viszont hosszúélettartamú csövek esetén az 5%-os tűrések miatt ritkán adódik 5-8%-nál nagyobb eltérés. Ez meg bőven belefér. Az eddigi tapasztalataim szerint az E88CC/6DJ8 csőnél 5% alatt marad a szórás.

Szerző:  tanulo2 [ pén. júl. 22, 2005 13:39 ]
Hozzászólás témája: 

DDL!
Az addig ok hogy annyi áramot vesz fel amennyit akar,de annyira is nyit meg attól az áramtól,amennyire akar.Nekem legalábbis ugyanakkora csőfűtő fesszel még 2 cső nem állt be ugyanoda sosem.Igaz csőáramnál se,de akkor meg mi a különbség?Állítgatni mindenképp kell.Illetve egyiknél sem kell,ha pár volt,vagy akár 10V ide vagy oda nem számít.Szerintem...

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 13:30 ]
Hozzászólás témája: 

_Danko_ írta:
Lagyinditas kell a futesre is. LM317-el, vagy rele+ellenallas, vagy barmilyen modszer jo. nem? :-)
Szerintem. :)


6.3V-os fűtés esetén (én csak ezt használom):
8V-os trafó -> SB560 graetz -> 10.000uF -> ellenállás -> 10.000uF -> ellenállás -> 10.000uF

Az elkókkal párhuzamosan 4.7uF fólia. 3xE80CC-ig teljesen jó

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 13:25 ]
Hozzászólás témája: 

Gafly írta:
Azt azert ne felejtsuk el, hogy hidegen
a futoszalnak joval kisebb az ellenallasa
tehat ha szimplan feszultseg generatorrol
hajtod akkor a bekapcsolasi aramlokes
jelentosen roviditi az elettartamot...


Azért ugye jól gondolom, hogy ezt megoldani nem olyan nagy feladat? Mármint a lassú éledést. :D

Szerző:  DDL [ pén. júl. 22, 2005 13:23 ]
Hozzászólás témája: 

tanulo2 írta:
Csőcserekor a feszstabot is birizgálni kéne nem?Hisz más csövön más fűtőáram adódna.Akkus táplálásra találták ki a párhuzamos csöveket?Az aksin kimondottan változik a fesz.Szerintem a fűtésnél mindenképpen a fűtőszálon átfolyó áram számít,másképp ezt nem tudom elképzelni.


Ha feszstabot használsz akkor minek birizgálni? Beállítod, hogy 6.3V, vagy 12.6V osz annyi. Annyi áramot vesz fel amennyit akar. Megette a fen azt a feszstabot amit birizgálni kell ekkorka terheléseknél. :)

Oldal: 55 / 59 Időzóna: UTC + 1 óra
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/