Megválaszolatlan hozzászólások | Aktív témák Pontos idő: pén. márc. 29, 2024 10:43



Hozzászólás a témához  [ 24 hozzászólás ] 
Villamosságtan kérdés 
Szerző Üzenet
ezüst tag

Csatlakozott: szer. okt. 07, 2009 18:06
Hozzászólások: 97
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
A következő problémám van: szeretnék építeni egy LED-es hőmérőt, de a szenzor erősítője nem úgy működik, ahogy kéne.

Egy hőszenzorral meg szeretnék hajtani egy LED-es kivezérlésmérőt egy tranzisztoros erősítőkapcsoláson keresztül. A kivezérlésmérő része meg van, működik is, csak a hőszenzor erősítő áramkörét nem tudom jól beállítani hogy a helyes tartományban adja le a feszültséget.

a kivezérlésmérő bemeneti feszültségei:

0,68 V a minimális érték
4,08 V a maximális érték

A hőszenzor két szélső értéke:

A hőszenzor minimális értéke: 10,4 K ohm
maximális értéke: 8,6 K ohm

Előre is kösz a segítséget.


csüt. feb. 02, 2012 13:08
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Finom kis elektrodinamikai példák. Az elsônél biztosan integrálni kell r1 tôl r2-ig. Ebben az esetben ha emlékeim nem csalnak, az Elektromos térerôsség állandó és D(eltolásvektor) különbözô a künönbözô dielektrikumokban.
Nagyon régen volt már, sajnos nem emlékszem.


hétf. nov. 21, 2011 21:49
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag
Avatar

Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55
Hozzászólások: 81
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Üdv! Lenne ismét két kérdésem:

1.
Adva van egy gömbkondenzátor a képen látható módon kitöltve dielektrikummal.

Kép

A kapacitását kellene meghatározni. Az egyszerű gömbkondenzátor kapacitásának képlete:

Kép

(ahol 'rb' a belső gomb sugara, 'rk' a külső gömb sugara) Ha ezzel a képlettel kiszámolom a kapacitást epszilon1-re (epszilon_1=epszilon_0*epszilon_r1), aztán epszilon2-re is, és az így kapott értékeket megfelezem, majd összeadom őket akkor jól számoltam, vagy ez így zsákutca?

2.
Adva van két fémgömb (legyen A és B). Az 'A' gömb rendelkezik töltéssel a 'B' nem. Összeérintjük a két gömböt majd szétválasztjuk őket. A kérdés pedig az, hogy ezután mennyi a két gömb töltése. Ha ugyanakkorák akkor feltételezem, hogy egyforma a rajtuk lévő töltés. Ha különböző méretűek akkor a gömbök sugara vagy a gömbök felülete az ami alapján egy összefüggést fel lehet írni? Vagy egyáltalán, hogy kell ennek nekifogni?


kedd nov. 15, 2011 4:55
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Mondjuk a wiki is téved, mert a töltés egy része valóban a szigetelőben tárolódik, a teljes töltés (epszilon-1)/epszilon-od része.


pén. szept. 09, 2011 23:50
Profil Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 11865
Tartózkodási hely: Budapest, Solymár
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
cargo írta:
Erre a jelenségre mi a magyarázat? A földelésen miért nem szökik el a töltés miután szétszedik a készüléket?

Itt van: http://en.wikipedia.org/wiki/Leyden_jar

és a The "dissectible Leyden jar" myth bekezdéstől.


pén. szept. 09, 2011 19:52
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag
Avatar

Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55
Hozzászólások: 81
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Erre a jelenségre mi a magyarázat? A földelésen miért nem szökik el a töltés miután szétszedik a készüléket?


pén. szept. 09, 2011 18:57
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 11865
Tartózkodási hely: Budapest, Solymár
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
integral írta:
... Azt szeretném megérteni, hogy mi a különbség egy rézdrót és pl egy izzó között ...

Ne haragudj, de fizikát csak tanultál. :shock:
Az anyagok fajlagos ellenállása, és annak hőfüggése ismert. A wolfram szál kb. 2000 fokra melegszik az izzóban.
A rézdrót legfeljebb néhány száz fokra (nem az izzóban persze), így az ellenállása sem nő meg annyira.


pén. feb. 11, 2011 15:49
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
A bekapcsolástól is sokszorosára nő, de már hidegen is nagyságrendekkel több, mint egy réz drót ellenállása.
1 méteres réz drót (1 mm^2-es): 0,018 ohm,
izzó hidegen (100 W): 40 ohm (vagyis közel sem 0),
izzó melegen: 530 ohm (ezt házi feladatként kiszámíthatod a feszültségből és a teljesítményből).


pén. feb. 11, 2011 11:21
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 1520
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Ha egy rézdróttal összezárom a fázist és a nullát, akkor a megszakiító leold.
Azt szeretném megérteni, hogy mi a különbség egy rézdrót és pl egy izzó között fogyasztó szempontjából. Ennyivel megnő az izzó ellenállása bekapcsolástól, a rézdróté pedig nem?


pén. feb. 11, 2011 9:25
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: kedd nov. 22, 2005 21:29
Hozzászólások: 2565
Tartózkodási hely: van
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
integral írta:
Sziasztok!

Lehet, hogy buta kérdés, de ezen töprengtem mostanában:
Meg tudjátok mondani, hogy a villamos fogyasztó és a rövidzár miben különbözik egymástól?

Mert ha nézünk egy izzót, az ellenállása 0, bekötjük, világít, nem csap le a megszakító.
Ugyanez a szituáció pl egy trafónál vagy egy fűtőbetétnél szerintem. Sajnos nem vagyok villamosságis szaki. Akkor lehet, hogy tudnám rá a választ.


Nem 0 az ellenállása, semminek sem, kivéve a szupravezetőknek.
Van rövidzárlat, és rövidzárás. A rövidzárlat az egy hiba, ahol a névleges áram sokszorosa folyhat. A rövidzárás pedig csökkentett tápfeszültségről történő szándékos üzem, ahol a zárlati áram a névleges áram közelében van. Mindkét esetben a körben lévő egyenáramú ellenállás, és az esetleges szórt induktivitás/kapacitás alkotta impedancia (komplex váltakozó áramú ellenállás) a "fogyasztó".


kedd feb. 08, 2011 13:45
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: pén. júl. 21, 2006 16:24
Hozzászólások: 1362
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Üdv!
Először is, se az ízzó, se a trafó ellenállása egyáltalán nem 0.
Ráadásul e gondolom egyenárammal mérő műszerrel mértél, miközben mindkét eszköz váltóról megy (bár épp ízzó tekintetében ez szinte midegy).
Az ízzók szálának hőmérséklet függése pozitív, vagyis ahogy melexik, nő az ellenállása.
Ha az induló áramra gondolsz, arra a válasz mind az olvadó, mint a kisautomata biztosíték lomhasága.
A névleges áramának többszörösét viseli el minkettő néhány másodpercre.
Az induktivitások lelkivilágába most had ne menjünk bele.
De pl egy bojler vagy mosógép fűtőtestje mondjuk 1200 W-os, akkor üzemben (!) alig 50 Ohm az ellenállása.
Ettől egy berregő símán megszólal.


kedd feb. 08, 2011 13:40
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 1520
Hozzászólás Re: Villamosságtan kérdés
Sziasztok!

Lehet, hogy buta kérdés, de ezen töprengtem mostanában:
Meg tudjátok mondani, hogy a villamos fogyasztó és a rövidzár miben különbözik egymástól?

Mert ha nézünk egy izzót, az ellenállása 0, bekötjük, világít, nem csap le a megszakító.
Ugyanez a szituáció pl egy trafónál vagy egy fűtőbetétnél szerintem. Sajnos nem vagyok villamosságis szaki. Akkor lehet, hogy tudnám rá a választ.


kedd feb. 08, 2011 12:19
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szomb. jan. 09, 2010 13:33
Hozzászólások: 47
Hozzászólás 
SPafi írta:
Köszi!

Megnéztem, itt is pont úgy számolnak, ahogy én.

Tudod, hogy hogy nevezik angolul a villamos szilárdságot? A dielectric strength jól hangzana, csak épp nem ezt jelenti.

Illetve, ahogy elnézem, több dolgot is jelent: http://en.wikipedia.org/wiki/Dielectric_strength

"The theoretical dielectric strength of a material is an intrinsic property of the bulk material".

Azt nem értem, hogy a BME nagyfesz tanszéken miért ragaszkodnak hozzá orrvérzésig, hogy a görbületi sugár csökkentésével nő a villamos szilárdság. Te érted? Én nem voltam képes értelmes választ kicsikarni.


Ha az átütési szilárdságra gondolsz, az a breakdown threshold. Ha feszültség, akkor b. t. voltage, ha térerö, akkor b. t. field strength.
Amúgy a dielectric strength-et is használják ebben az értelemben.


szomb. jan. 09, 2010 13:48
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: kedd nov. 22, 2005 21:29
Hozzászólások: 2565
Tartózkodási hely: van
Hozzászólás 
Nálunk előző félévben kondenzátorok veszteségét kellett volna vizsgálni 20 perces méréssel (percenként lejegyezve a szivárgási áramot), de a tanár 5 perc múlva már ránk szólt, hogy miért nem vagyunk már kész, és amikor rákérdeztem, hogy hogyan lehet egy 20 perces mérést 5 perc alatt lemérni, annyit mondott, hogy fejezzék már be gyorsan :D


szomb. dec. 05, 2009 12:40
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Simán képesek leírni, hogy "E ≈ Uc50% / d = 56,1 kV/5 cm = 11.22 kV/cm", nem zavarja őket, hogy homogén térben 26 kV/cm körüli értékek jöttek ki, és azt írták, hogy inhomogén térben nagyobb a villamos szilárdság. Minek mérnek, ha utána semmibe veszik a mérési eredményeket (illetve az általuk leírtakat)?


pén. dec. 04, 2009 20:04
Profil Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Idézet:
Mondjuk a környező szórt térerősség megváltoztatja némileg a levegő összetételét is,


Ionizálja, nem?

Idézet:
ezért lehet így értelmezni, de valójában akkor itt már más (összetételű) anyagról beszélünk, nem pedig más anyagtulajdonságról.


Viszont ha ionizálódik, az nem valószínű, hogy megnöveli az villamos szilárdságot! Mondjuk ez jól beleillik abba, amit én gondolok, mert szerintem ahol a normál átütési térerő fölé nő a tér, ott részleges kisülés alakul ki, és leépíti a térerőtöbbletet. Viszont akkor ez a pont a kritikus térerő határán ingadozó térrész a feszültség növelésekor egészen addig terjed a gömbtől kifelé, amíg el nem éri a másik elektródát (illetve a túloldali hasonló térrészt), és ekkor a tér egységes térerejű (a két elektródát összekötő szakasz mentén). Csakhogy a mérés azt mutatja, hogy az átütési feszültség lecsökkent. Ezt a csökkentést viszont simán rá lehet fogi az ionizált gáz más anyagi tulajdonságára.

Idézet:
Egyébként ez a tökéletes felület eléggé visszaüthet, mivel minél tökéletesebb az elektróda felülete, annál jobban deformálja el a kialakuló teret egy jóval kisebb kosz, vagy egyenetlenség. Ha pl. egy tökéletesen polírozott gömböt megkarcol valaki, lehet, hogy totál más lesz a számított és mért térerő adott pontban, de lehet, hogy egy kis kosz is elég.


A mikrométeres nagyságrendű egyenetlenségek nem sok vizet zavarnak, mert ilyen távolságon nincs ideje a töltéshordozónak elég sokszor ütközni a lavina-effektus kialakításához mielőtt kikerül a nagy térerősségű térrészből. A Paschen-törvény által meghatározott minimális átütési feszültség is így alakul ki. 300 V-nál kevesebb nem elég légköri nyomáson, vagyis kb. tizedmilliméter alatti egyenetlenségek már nem számítanak.


pén. dec. 04, 2009 20:00
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: kedd nov. 22, 2005 21:29
Hozzászólások: 2565
Tartózkodási hely: van
Hozzászólás 
Mondjuk a környező szórt térerősség megváltoztatja némileg a levegő összetételét is, ezért lehet így értelmezni, de valójában akkor itt már más (összetételű) anyagról beszélünk, nem pedig más anyagtulajdonságról.
Egyébként ez a tökéletes felület eléggé visszaüthet, mivel minél tökéletesebb az elektróda felülete, annál jobban deformálja el a kialakuló teret egy jóval kisebb kosz, vagy egyenetlenség. Ha pl. egy tökéletesen polírozott gömböt megkarcol valaki, lehet, hogy totál más lesz a számított és mért térerő adott pontban, de lehet, hogy egy kis kosz is elég.


pén. dec. 04, 2009 17:39
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Idézet:
Nem értem, mi köze egy anyag villamos tulajdonságának ahhoz, milyen az elektróda formája


Hát ez az! Én is ezzel kezdtem, hogy ez egy anyagjellemző! (Bár mikroméretekben vagy kis nyomáson már nem egészen, lásd: Paschen, de a mérésen nem erről volt szó.)

Idézet:
Kérd meg őket, mutassák meg gyakorlatban, mire gondolnak Smile


Mértük az átütési feszültséget gömb elektródán, és ha feltételezzük, hogy az átütés előtt ugyanolyan a villamos tér alakja, mint kis feszültségnél, akkor a számításom szerint az jön ki, hogy 2-szer akkora helyi térerő alakul ki, mint homogén esetben. Talán erre gondolhattak, bár nem voltak hajlandóak ezt velem megtárgyalni. Viszont én nem tudom elhinni (amíg valaki meg nem indokolja), hogy valóban ilyen mértékben túlléphetné a villamos szilárdság a normális értékét, szerintem ekkor részleges kisülésnek kell történnie, ami viszont lecsökkenti a helyi térerőt.

Idézet:
Lehet, hogy valami átlagértékre értik.


Nem, mert az meg csökken!


pén. dec. 04, 2009 9:36
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: kedd nov. 22, 2005 21:29
Hozzászólások: 2565
Tartózkodási hely: van
Hozzászólás 
Az angol néha csalóka, mert rengeteg olyan dolog van, ami még szakmai szinten is több dolgot jelent, egyáltalán nem egy következetes nyelv. A dielectric strenght szerintem azt is jelenti.
Nem értem, mi köze egy anyag villamos tulajdonságának ahhoz, milyen az elektróda formája. Az anyagnak a tulajdonságait nem befolyásolja, csak a más térerőeloszlás miatt az anyag egyes részei, ahol nagyobb a térerő, hamarabb ionizálódhat.
Kérd meg őket, mutassák meg gyakorlatban, mire gondolnak :)
Lehet, hogy valami átlagértékre értik.


pén. dec. 04, 2009 0:30
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Köszi!

Megnéztem, itt is pont úgy számolnak, ahogy én.

Tudod, hogy hogy nevezik angolul a villamos szilárdságot? A dielectric strength jól hangzana, csak épp nem ezt jelenti.

Illetve, ahogy elnézem, több dolgot is jelent: http://en.wikipedia.org/wiki/Dielectric_strength

"The theoretical dielectric strength of a material is an intrinsic property of the bulk material".

Azt nem értem, hogy a BME nagyfesz tanszéken miért ragaszkodnak hozzá orrvérzésig, hogy a görbületi sugár csökkentésével nő a villamos szilárdság. Te érted? Én nem voltam képes értelmes választ kicsikarni.


csüt. dec. 03, 2009 23:54
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: kedd nov. 22, 2005 21:29
Hozzászólások: 2565
Tartózkodási hely: van
Hozzászólás 
Feltöltöttem a képeket, meg a tartalomjegyzéket is
http://www.omegalabs.eu/kep/nagyfesz


csüt. dec. 03, 2009 23:06
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Köszi, bár szerintem az az lesz, amit én is számoltam. Viszont igazából az érdekelne, hogy mitől nő meg a villamos szilárdság, ha csökkentjük a görbületi sugarat (már ha egyáltalán igaz ez). Vajda szerint ezt a könyvet kellene elolvasnom, szóval pont jól jönne, ha ezt a részt el tudnád küldeni!


csüt. dec. 03, 2009 14:10
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: kedd nov. 22, 2005 21:29
Hozzászólások: 2565
Tartózkodási hely: van
Hozzászólás 
Van egy Nagyfeszültségű Technika (Csernátony-Hoffer Horváth) könyvem, amiben van szó erről, mint: Térerősség közelítő meghatározása helyettesítő elektródákkal, illetve nagysugarú gömbök közelítő számítása, bár a nagy az nem tudom mit jelent méretben itt, gondolom arra értik, hogy nem pontszerű töltés esetén. Ha ez segíthet, akkor le tudom fotózni ezt a néhány oldalt.


csüt. dec. 03, 2009 13:16
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás Villamosságtan kérdés
Két fém gömbből álló elektródapár terét kellene meghatározni a két elektródot összekötő szakasz mentén. Tud rá valaki egyszerű módszert?

Én csak akkor tudnám kiszámolni, ha egyenletesen oszlana el a töltés a gömbök felszínén, de ez nem teljesül. Az átmérő 2 cm, a középpontok távolsága 6 cm. Vajon mekkora lehet a hiba, ha egyenletes eloszlással számolok?


szer. dec. 02, 2009 15:18
Profil Honlap
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához   [ 24 hozzászólás ] 

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 58 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group.
Designed by ST Software for PTF.
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség