Béláim az Úrban!
Laci_L írta:



Öööö... vékony feltekert csőnél még nem
És jogosnak tűnik. Én anno ezért tettem el egy-két késes biztosítékot (finom száraz pergős kvarchomok)
Behúzócsőhöz volt már szerencsém, de az rövid...
rázás, és sűrített levegő sem vinné ki?

Kibicnek semmi sem drága: A cső 2 végébe menetet, vízzel feltölteni, metrikus csavarral ledugózni.

NONO!

A behatolási mélység csak végtelen keresztmetszetű vezetőnél ad pontos értket a delta=1/gyök(pí×f×mű×szigma) képlettel.
Ha üreges hengerem van akkor mégtovább romlik a vezetés.

Igaz, nem érdekel a számítás, úgy is meg akarom csinálni, mert imádom amikor amperszekundumok áramolnak nagy erőkkel egy adott irányba, és ahol áthatolnak az anyagon ott gyönyörűszép kráter keletkezik.

Amerikában fegyverrel vezetik le a felesleges energiát. Én AMPEREKKEL!

Olajkondi:Nem azért drága,mert olajos,hanem mert régies külsejű,a csövekhez elég nagy feszültségtűrésű.
Egy ideje divatos dili a régi rádiókat piszkálni...
persze hibbant aki vaterán vesz ilyesmit,ennyiért.

tubybb!

Nincs nagy áram, legalábbis az elektroliton keresztül nem.

50 Hz-nél a behatolási mélység 10 mm, úgyhogy a falvastagság miatt se aggódj! A szórt mágnesesség örvényáram-indukáló hatása már más tészta, de azért valószínűleg ez sem lesz tragédia.

Lol, pont most töltöttem fel róla videót Azt ábrázolja, mikor 1,4kJ energia próbál bejutni az almába pár nanoszekundum alatt, sikerrel Ebből a videóból egy frame, vágva:
http://kalazif2.googlepages.com/alma_v3.wmv

Te Unnamed, mit ábrázol ez a kép? (mármint az avatarod)

A rezet kegyetlenül megeszik az elektrokémiai folyamatok általában. A fala vastagnak mondható, én 400A-es nagyfrekis impulzusokkal nyomattam meg egy 6-os csövet, és csak kicsit melegedett fel.

Igen valami hasonló. Kaptam tőle választ.

" homokkal csak akkor érdemes feltölteni a csövet, ha össze is tudod tömöríteni, ám ezt egy csőnél nehezen lehetne megoldani.

Lehet kapni lágy, félkemény és kemény réz csövet. Én a lágyat használtam és semmi para nem volt, óvatosan hajlítottam és szépen sikerült feltekercselni. Igazából 10 perc alatt megvolt az egész, 8mm külső átmérője volt a csőnek. Még 10-es jól hajlítható, a 15-ös meg már reménytelen.

Egyéként lehet venni csőhajlító fogót, azzal nagyon frankón lehet hajlítani, pl. a cu-technik-ben van ilyen, BP, Jász utcában vannak. Ott cső is van...

ha meg nagyon kacifántosat akarsz, akkor meg lehet cső idomokat is venni, könyök stb. és akkor ezeket össze lehet forrasztani.
"


Kérdés az az, hogy a lágy csőnek vajon mennyire vékony a fala? Mert hát ugye 50Hz-nél is előjön a szkin hatás.
Arra gondoltam, hogy bele dughatnék réz drótot, ami így növelné a keresztmetszetet, így a folyadék áramlása ugyanúgy fenntartható volna.

A másik problémám az elektrokémia terén van. Vajon a nagy áramok miatti kémiai hatás mennyire támadja meg a lágy rézcsövet?

Tubybb: A tuningnetes Ordasi, lágy vörösréz csövet tekert egy pvc csőre és attól lett spirális alakja. (szerintem)

A vörös valamivel drágább, de a metalloglobusba nem láttam olyat.

Csak sárgarezet ne! Sokszor akkora az ellenállása mint a vörösréznek, és a hőt is gyatrán vezeti!

http://collectorib.googlepages.com/primer
Ilyen szép sárgaréz szalagra
Trafó olajat valahol láttam hogy lehet venni. Vagy talán itt is az adok-veszek topikba írd be, hátha valakinek van.

Honnan szerzek trafo olajat?
Szerintem ha keringetem és olajradiátort használok, akkor be fog állni egy kedvező hőmérsékletre.

Azt viszont nem értem, hogy milyen szalagra gondolsz?

tubybb: a tuti megoldás az az, hogy olaj alá rakod, a szalag a nagy felülete miatt jól fog hűlni. Vagy a szabad szalagra raksz még hűtőbordát és ventit is Nemtudom hogy az olaj mennyit bír, de igazság szerint ekkor az sem lenne baj, ha 100 fokig felmenne a hőmérséklete.

Ti ezt a használati utasítást már láttátok???
yamada "DVD-játékos"

http://www.ld50.hu/vu/blog2004mar/yamada.pdf

Megkérdezem a srácot, hogy ő vajon hogyan csinált spirális fej-egységet, ahol a csőben tud áramolni a víz.

http://tuningnet.hu/cikkek/feny5/

Aha, na persze. Egy néhány mm-es, de hosszú csőnél.
Csináltál már ilyet? Megtelt? És ki is jött belöle?

Béláim az Úrban!
cső megtörése ellen->homoktöltet
úgy mint a villanyászok szokták a Bergmann csőnél (barna behúzócső)

Így nem fogod hűteni a szekudert.
Ha arra gondoltál, hogy a primert tekered körül (akkor szekunder lesz a rézcső), elvileg működne. Ha elférne.

Pontosabban két okból nem fog:
1. a primer és a szekunder életvédelmi és praktikus okokból külön csévetesten van, így csak mellé tudsz tekerni.
2. a cső meg fog törni a tekerésnél, ilyen méretekkel nem lehet egyszerűen csövet tekerni.

+ ok, amiért nem: a keresztmetszet (és evvel az áramterhelhetőség) persze lényegesen lecsökken, azonos áram adathoz meg vastagabb cső kell, ami még könnyebben törik be, illetve nem fér el.

én gömbvillámozni kaptam a sütőt, mert hogy 1100W-os a picike... Ugyanolyan orosz "elektronyika" gyártmányú. Van még két ebbe való trafó is ezen kívül, ami meg inkább 2KW ránézésre....

Vicces lenne bepakolni a másik oldalra még egy magnetron szerelvényt...

Ez érdekes, én sosem bíztam semmit a mikrosütő időzítőjére... Inkább kinyitom az ajtót, és megnézem, vagy ha olyan, akkor figyelem az ablakon keresztül.

NA!

Sikerült vennem egy 18 kilós (és ugyanennyi éves) Orosz mikrosütőt. Még működik, egyedül az időzítője romlott el. A tulaj szerint ha beszem a kaját, akkor meg kell saccolni, hogy kikor kapcsoljam ki, mert magától nem áll le.
Alig várom hogy eljöjjön a nyári szünet, mert tuti, hogy el fogok játszadozni a jó sok amperrel!

UNNAMED
mi van akkor, ha egy rézcsővel tekerem körbe a szekunder kört úgy, hogy valami folyadékot áramoltatok benne hűtés gyanánt? Így nem fog annyira melegedni. Szerinted?

Az egy dolog hogy sosem voltak használva, de hogy teljesen újak?? Ki tudja hogy voltak tárolva, az öregedés, száradás (ha nem is sok), ronthatott a jellemzőin.
Bá ha valakinek csöves készülékbe kell akkor a kb. 110Ft-os darabár nem olyan vészes, csak mit csinál a többivel? :Đ

Zárlatban lead az 1,5 A-t is

tubybb, a mikrohullámú sütő magnetronjának nagy egyenfeszültség kell a működéshez, ezért van a mikrókban egy 230/2100V trafó, illetve egy nagyfesz. dióda és kondenzátor a szekunderen.
Ebből a trafóból jön ki a 2100V. Ez mellesleg nem játékszer, mert nem mikroampereket képes csak leadni, tisztességes teljesítménye van, vagy 0,6-0,7A-t simán, üzemszerűen lead.
Elég veszélyes játék 2100V mellett...

Azt nem tudom, ezeket a kondenzátorokat miért adja aranyárban az illető, ekkora összeg azért picit sztem túlzás, de tény, hogy az olajkondiknak meglehetősen jó tulajdonságaik vannak...

Na, van egy mikrosütő trafóm, aminek a primere 230V-os, a szekundere 2100V-os. Én megfogtam egy vasfürészt és lefűrészeltem a szekundert, és a helyére 5 menet hegesztőkábelt raktam be. Így a szekunder oldalon 4VAC van, és 600A. A primeren meg 230V, más feszültség nincs

Az olaj jól szigetel (ha tiszta). De ez csak 50nF és 200V-os. Ha tényleg 1db, akkor az eldó meg van zavarodva, vagy álmodik. Ez 10Ft-ot sem ér. Sőt semennyit. Ha egy egész dobozzal van, az meg minek.
Ma ilyet legfeljebb valami csöves készülékbe lehetne berakni.

A 2100V a szekunder fesz. A primer 230V. Ha letekeri (már ha sikerül) az eredeti szekundert, azt rak a helyére, amit akar. Akár fél centi vastag drótot is.

Ez miért ilyen drága? Miért különleges az ha olaj van benne?

http://www.vatera.hu/orosz_olajkondenza ... 90942.html

-------

Unnamed:
Még mindig nem tudok rájönni, hogy honnan van neked alap 2100V AC feszültséged, amikor a konnektorból 230V vagy max 400V vehető ki.

2100VAC alapból. Áttekerve 4V. Az hogy a vasmag melegedett-e nem néztme, mert fél perc alatt már füstölt a szigetelés a hegesztőkábelen Bizonyára melegszik, de elég lassan. Itt a képen a baloldalon van a trafó:
http://collectorib.googlepages.com/trafok10.jpg/trafok10-full.jpg
Itt meg úgy berántotta magát, hogy elkezdett összevissza szikrázni :
http://collectorib.googlepages.com/szgszikra.jpg/szgszikra-full.jpg
Beleraktam víz alá is, az alatt is elkezdett vörösen izzani Bár abból már nem lehetett sokat látni.

Szerintem az egy orosz mikrosütő lehetett, abba marha nagy a trafó (és én be se birom indítani) legalább 12 kilós

Nem vagyok képben. Hogy kerül rá a 2100V AC feszültség 50Hz-en?
De akkor a vasveszteség miatt a trafónak is melegednie kell, nem?

Nah, alapból 2100VAC-s egy mikrosütő trafó. Lefürészeltem az egés szekudnert, és 1 cm vastag hegesztőkábelt tekertem bele. De még az is kevés, úgyhogy rézszalagot fogok majd beletekerni. A mikrosütő trafó meg kéznél van, és baromi nagy teljesítmény tud leadni méretéhez képest. A freki 50hz volt, mivel a primeren nem változtattam. A szögeket másodpercek alatt felizzítja, és elégeti

Mégis, mekkora frekvencián lehet kihozni néhány menetből több száz ampert?

Vastagabb vezeték kell de kisebb menetszám is, 5kV helyett, terhelve itt 4V volt. De azért nem tartanék attól hogy kicsi a hely (bár a mai mikorsütők... ) de szedtem szét egy régi mikrót abban bazi nagy trafó volt, szerintem nehezebb mint utána az üres ház.

Miért pont áttekert mikrosütő trafó? Nem tán azért mert a vasmagja olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik? Milyen a hiszterézis, illetve H-B görbéje? De nem volt túl kicsi az átméróje? Hiszen nagy áramhoz vastagabb vezeték dukál, ami jobban "fogyasztja" a helyet.
Vagy csak egyszerűen ez volt kéznél?

Igen, valamit kell bele rakni, sót, vagy savat, azok jók.

De mondjuk ha a vízbe ionos vegyületet (kénsavat) öntök, akkor már megnövekszik az ionok vezetése annyira, hogy elég lesz kisebb feszültség is.

Én is már játszadoztam hegesztő+egyenirányítással, főleg amikor nátriumot csináltam a sóból. Viszont ha túl kicsi a feszültség nem fog akkora áram folyni, pl a vízben 40V-nál 100A biztos hogy nem fog folyni. De talán még fele akkora sem.. 3x50A-es graetz bőven elég volt, egy nagy ventillátorral, és bordával, gyakorlatilag hidegek voltak. Nagy mágneses teret meg én egy áttekert mikrosütőtrafóval csináltam, a lakatfogó szerint 619A-t adott le 4V melett. Mondjuk oda már kell egy brutálisan izmos dióda, és szűrés az egyenirányításhoz

Igen, tudom hogy 6db kell, ezért is veszek a hét folyamán még 4 darab ugyanilyen diódát.

Fogalmam sincs, hogy van-e a generátorban diódahíd. Még nem néztem bele, de a baromi vastag kábelkorbácsát már észrevettem, amiből csak kettő van rajta. Tehát lehet hogy igazad van, de nem baj, nem fognak kárba veszni a diódáim.

----

Különben is; egy villamosmérnök jelöltnek igenis meg kell ismernie élőben ezeket a nagyáramú dolgokat, nem csak papíron tudni, nemde?

Jaj, tudom már hogy mit felejtetttem el a felsorolásból:
Hatalmas elektromágnest akarok építeni, amihez jó nagy egyenáram kell. Szeretném tanulmányozni a homogén mágneses teret, és tapasztalatokat gyűjteni a mágnesességgel kapcsolatban.

És persze dolgozni is könnyebb vele (ívindítás, fenntartás).

A generátorba nincs beépítve a diódahíd?
Általában a gépjármű generátorok háromfázisúak, tehát oda egyébként is 6 db dióda dukál.

Egyenáramú hegesztésnél a varrat sokkal szebb, egyenletesebb lesz, mint váltóáramnál.

Van pár ötletem, amihez diódák kellenek, és gondoltam, hogy inkább túlméretezem. No meg jutányos áron kaptam meg őket.

Vettem jómultkor egy busz-generátort, ami valami 24V-os és 150A. Gondoltam befogatnám a szelet, és termelhetnék egyenáramot. Itt a fordulatszám változása miatt nagyobb frekvencia is lehet mint 50Hz, ezért kérdezetem rá a frekire.

Apa ipari hegesztőjét is szeretném kipróbálni, hogy mégis mennyiben másabb ha egyenárammal hegesztek.

Galvanizálni is szeretnék. Ehhez is jó nagy egyenáram kell.

Végülis az hogy a dióda ilyen nagy feszültségű, az nem volt célom, ez csak extra.

Biztos birkanyirohoz!

Most már én is kíváncsi lennék, mihez kell 250Hz 100A-re egyenirányító...

> Nem olyan nagy frekvenciára akarom használni,
> hanem ha mondjuk 50Hz helyett 250Hz-en menne,

Na ez ismet valami hatalmas okosag lehet....

250Hz-en valszeg ugyanúgy működik.

Nem olyan nagy frekvenciára akarom használni, hanem ha mondjuk 50Hz helyett 250Hz-en menne, akkor mennyiben változik?

Ezeket valszeg hálózati üzemre használhatod csak, sejtésem szerint egy ívhegesztő trafó egyenirányítói voltak..Elég durvák, jó nagy áramot elviselnek, de ne akard 100khz-re használni

A VBKM-ANOD tudtommal csak ipari célokra és saját felhasználásra gyártott alkatrészeket, amit annak idején kiskereskedelmi forgalomban nem lehetett beszerezni. Valószinüleg ezért nem találod semmilyen katalógusban. A cég a 60-as években élte virágkorát. Germánium és később szilicium teljesítmény félvezetőket is gyártottak. Gondolom a diódáid hűtőtömbbe csavarozható fémházas+kerámia tokozásúak és hálózati frekvenciára alkalmasak csak.
A tipus számban található "N" betű utalhat akár erre is.

Én annak idején üzemeltettem VBKM-ANOD gyártmányú 60V/125A-es automata akkutöltőt. Két fázisú hálózati trafója volt, de hajlandó volt akár egy fázisról is üzemelni. A töltöáram szabályzása transzduktoros volt és egyetlen Toshiba 2SB258-as germánium teljesítmény tranyó vezérelte. Ennek ellenére nagyon megbízható volt, 20 éves korában került hozzánk és 4-5 évig amíg ott dolgoztam soha nem hibásodott meg, pedig teljes élettartamában folyamatos üzemben volt.

Ezt csak azért írtam, hogy szemléltessem az akkori kor színvonalát.
Egyszerű, viszonylag megbízható berendezéseket készítettek, de a kapcsoló üzemmód szóba sem jöhetett. Mi itt a "Keleti-blokk"-ban el voltunk szigetelve a fejlett világ találmányaitól (majdnem), kereskedelmi embargó, kokom-lista stb.

Ha tévedek valaki javítsa ki!


Üdv: Vajk959

Béláim az Úrban!
Én úgy indulnék el, hogy megnézném a:
-hány V-nál kezd vezetni (0,2V Shottky->ez a gyors!!!, 0,7V Si)
-záróirány kapacitását(1-7pF), ezt összehasonlítanám ismertebb típusokkal.

Adatlapon ha nincsen rajta, hogy kapcsolódióda, akkor normál típus lesz.
mit tartasz nagyobb frekinek? Nekem 1N4007 ment 25kHz-en.
Persze nem terheltem be... Perverz dolog lett volna... ...de ment.
Hova használnád, milyen paraméterek mellett (V, A, kHz)?