lsd:Dr Mesmer és a delej!

Hát érdekes jelenség az biztos a rázás nem úgy jelentkezik amúgy hogy csípés szerűen mint tesi órán kosárlabdától pl vagy áruházba fémkorlátnál ilyesmi. Hanem érezni ahogy áramlik az áram és így bizsereg. Tenyérrel ha fogom akkor nem,de ha kézfejjel mondjuk a nyakánál simítom akkor tuti cickóknál meg mégjobban öhm Én szívesen lennék a magam helyébe mert szép csaj:D Viccet félretéve érdekelne ilyen mértékű áramszedést én hogy csinálhatok. Párás időbe szikrázó esernyőt már láttam a vonat mentén,de hát az csak más! Életvitel szerűen egy ilyen helyen biztos nem lehet egészséges ha én így feltöltődök. Hozzá teszem bőrkabátba is ugyanez a helyzet.

A 25 kV-tól elvileg nem nagyon, az túl messze van. Volt szerencsém 200 kV-os sínek alatt állni, mérni, ahol még annyi sem volt a távolság, mint a MÁV felső vezetéknél, és nem rázott semmi, és én sem másokat. Érdekes módon a hajam (akkor még több volt ) kicsit égnek állt.

De hát vannak kivételek ezek szerint. Nem irigyellek.

Érdekes, én nap mint nap kezelek másokkal, érintkezek fémekkel, stb. 25 kV alatt, mégse történik semmi, nem érzek ilyesmit.
Gyakrabban töltődök fel sztatikusan műszálas pulcsi által (kocsiból ki-be, csípeget rendesen) minthogy a 25 kV alatt éreznék bármit is. Még úgy is, hogy a gépen a külső trepnin járkálok! (M47) Pedig jó szigetelő cipőm van. (vastag műa/hab talp)

Sziasztok!

Előre szólok nem olvastam a topikot hangtechnika párti vagyok. De ha valaki tudományosan megtudná nekem magyarázni,hogy a vasúti villanyvezetékek alatt vagy közelébe ha álok barátnőmmel akkor mi a francért rázom őt meg állandóan? Tök mind1 melyik állomás az országba,mert több ponton is jelentkezett ez a tünet már. Nekem nem fáj ha megrázom,csak olyat érzek mintha egy rezgő telefonhoz érnék,ő viszont ugrik métereket is. Próbáltam már hogy megfogom a vas oszlopot ami földelve volt,de semmi gumitalpú cipőbe ugyanaz,mezítláb is ugyanaz. Még jó hogy nem máv-os szolgálati lakásba lakunk. A vezetékek olyan 30m.es körzetén belül jelentkezik ez én átlag 178 magas vagyok ő alacsonyabb 15-el.

Ötleteket várok!
További szép estét,reggelt,napot!

A vasúton a V63 mozdonyoknak volt/van igen rossz fázistényezőjük, a fázishasításos teljesítményszabályzásból adódóan.
Ezt a vasúti 25 kV-ra kapcsolt Ward-Leonard gépcsoportos mozdonyokkal (V41, V42) kompenzálták (már ahol), amiknek a szinkronmotorját gerjesztették túl meddő nyeletés céljából, ahogy hallottam-olvastam.

Ha túlforogna a generátor, azt hívják áramtermelésnek. Ha alul forogna, maga a rendszer húzza magával. Ha jóltudom, ezt hívják meddő nyeletésnek.
A dolog lényege: összekapcsolás után mindig szinkron lesz, csak az a kérdés, termel, vagy nyel a generátor.
Ez majdnem így van, de mégse.
Hálózatra kapcsolt gépnél a tengelyen adott vagy igényelt nyomaték alapján vagy generátor, vagy motor.
A gerjesztéstől függően vagy induktivitás, vagy kondenzátor.
Ez a kettő-kettő variáció külön-külön érvényes.

Hát igen. Már akkoriban is 49.5 Hz-en volt a frekvencia védelem, de valóban az alsó végen egyensúlyoztak a rendszerrel. Ez úgy tizen perc késés naponta.

Nemtudom mit meséltek, de a szinkronozás pár perc mindössze.
A leg primitívebb megoldás az ún. sötétre kapcsolás. (Ez nem azonos azzal, amikor sötétről indul a rendszer, vagyis a hálózaton még nincs feszültség. Ezt ha jóltudom összesen 2 erőmű tudja itthon.)
Fognak egy ízzólámpát. Az egyik végét rákötik a táplált hálózat fázisára, a másikat a generátorra.
Amikor mindhárom fázis lámpája sötét, kapcsolnak. Akkor épp szinkron van.
A többit elinzézi maga a rendszer:
Ha túlforogna a generátor, azt hívják áramtermelésnek. Ha alul forogna, maga a rendszer húzza magával. Ha jóltudom, ezt hívják meddő nyeletésnek.
A dolog lényege: összekapcsolás után mindig szinkron lesz, csak az a kérdés, termel, vagy nyel a generátor.

Igen, ez így hihetőbb, mint az, hogy az egész dunántúli áramszolgáltató rendszert fél napig szinkronozták az osztrák rendszerhez, mint ahogy azt nekem öreg "szakik" mesélték.


A magnószalagra AC-vel rajzolnak hangot. A szalagon vaspor van.

De abból itthon senki sem látott semmit. Erre nem tudta az óráját ráköni.

Igaz. Akkor egy blokkot egyenesben rákötöttek a nyugati rendszerre, de csak azt.

Igen, de ez nem a két rendszer összekötése volt olyan értelemben, hogy ha összekötésnek azt hívnánk, ami fennáll egy ideje. Már csak rémlik, hogy ez volt a pszeudoszinkron átkapcsolás, ami, aztán csak igen nagy jóakarattal lenne nevezhető párhuzamos járásnak.

Ez így csak részben igaz.
A Dunamenti Erőműben évtizedekig volt olyan, hogy "osztrák üzem".
Bizonyos dolgokat áramban fizettünk ki a nyugat felé, ilyenkor 1 (pár) blokk bizony össze volt kötve a nyugati hálózattal.
Igaz, csak azzal.

Sziasztok, egy pár dolgot hadd egészítsek ki.

Nyilván nem amiatt, hogy a beépített területen a növekvő villamosenergia igényt valahogy kielégíthessék…

Pontosabban, ami villám a környéken úgyis lecsapna, az esetleg inkább a távvezetékbe csap, de ez annak aki nem távvezeték, csak jó…

Sántaüzem: 1 fázis hiányzik a háromból. Amit Petersen kompenzál: földzárlat.

Illetve inkább sosem voltunk összekötve.

Relatíve kicsi az áram, de abszolút értékben csak nagyobb, mert amíg egy utcai vezeték 95 mm2, s mivel sok és ócska kötéssel rendelkezik, nem is ajánlatos kiterhelni, valamint a feszültségesés is többet számít, addig egy távvezeték nyugodtan lehet eredőben akár ötször akkora keresztmetszetű.
Ami a 100m-t illeti, az MSZ 172/3 szabványban bizony kerítésekre még nagyobb távolság esetén is vannak védőintézkedések (kötelezőek, ugye). Nyilván az együtt haladás hossza számít.

A biztonsági övezet nem jelent automatikusan építési tilalmat.

Hű, akkor én hibásabb vagyok, mert 6 évre visszamenőleg írok…
Egyébként nagyon sokan laknak most is távvezeték alatt…

Azelőtt is volt hasonló rendelet, közvetlenül előtte az 1/1967 NIM.

A tüköráram, nevéből következőleg jó mélyen folyik, és így fejből (ebben tévedhetek) csak akkora értékű, amekkorát elvileg feltételezünk egy adott elektromos tér fenntartásához – tehát nem az üzemi árammal megegyező nagyságú, vagy hasonló kaliberű áram folyik a földben. Hogy ez melegítene…

Ami az oszlopnál a villám levezetését illeti, ha nem akarnánk egészen egyszerű közelítéseket alkalmazni (ami persze mindig jó egy műszaki ember számára a képalkotáshoz) akkor kb a hihetetlenül bonyolult kategóriába érkeznénk. Először is a hullámokkal szembeni ellenállás számít, aztán az induktivitás – ésígytovább.

Vaspor ügyben… Láttatok már olyan vasreszelékes mágnes-erővonaleloszlás illusztrációt, ahol a vaspor az egyik pólushoz tömörült, a másiktól meg elszökött?

Szerintem marad utána valami, nem tűnik el teljesen.

Üdv ismét!
Szóba jött egy történet, amit már nem is tudom, mikor hallottam, vagy hol olvastam, de az volt a lényege, hogy egy nem is kezdő szerelőt olyan áramutés ért magasfeszültségű oszlopon dolgozva, hogy lefelé mács a ruhája hullott, ő maga elhamvadt.
Lehetséges-e ez, vagy csak egy legendát sikerült elhinnem annak idején?

A zsákutcához: a villám nem egy helyen megy le a földbe, hanem általában több helyen. Ezeken a helyeken ellenállással fordítottan arányos az áramerősség (Ohm törvénye).
És persze ez mindig másképp játszódik le, nincs 2 egyforma villámcsapás (hiszen még ha ugyanoda is üt be a villám, lehet, hogy más a levegő páratartalma, vagy más a benne lévő ionok mennyisége, vagy nem tudom).

Ezért is fordul elő néha, hogy van aki túlél egy villámcsapást: nem a villám teljes energiája folyik le rajta a földbe, hanem csak egy kis része (esetleg nem is találja el pontosan az a kisebb rész sem, csak a közeli környezetét, de a lépésfeszültség még emberre ártalmas értékű lehet).

Spafi: „A villám szerintem túl gyorsan sül ki ahhoz, hogy erővonalak rajzolódjanak ki vasporban.”
Hát ez attól függ, mer ha jól emlékszem, a villámcsatorna, nem azonnal tűnik el, hanem még ott van egy rövid ideig a lehetőség a légtérben lévő töltések részére, hogy rajta keresztül lejussanak, tehát egy ideig még ott van és csalogatja a kisüléseket, amik ha bekövetkeznek, fel is frissítik a villámcsatornát, ami így ismét él még egy darabig. Szóval fennáll a lehetőség, hogy „rajzoljon”

Sparow2: Semmi gond, csak kerülni szeretném az okoskodó/pánikkeltő szerepet, tanulni jöttem meg eszmét cserélni
Fesz vs áramerősség. Hát igen, pongyolán fogalmaztam, de akkor hadd fogalmazzam meg pontosabban pongyola gondolataimat: „Ott az a bazi nagy oszlop, ha valahol kültéren rajzolódhat ki valami a vasporos papírra (nem föld alá ásott mágnes stb. miatt), hát akkor ott, vagy az adótorony alatt”
És az adótorony alatt mi a helyzet? Ott se lenne ábra? Mert arról még kevesebb fogalmam van, hogy spec egy TV-torony alatt (pl.: http://www.gyerkoestarsa.hu/a5,7n.html ) milyen mágneses tér van

Továbbá: oké, szigetel betonban van a vasszerkezet, és tekintsünk el az esőtől. Villám esetén az ilyen „zsákutcákba” is jut annyi áramerősség, hogy rajzoljon a vasporba? (vegyük úgy, hogy van is rá ideje)

Videorendszert (40 kamera + egyéb kiszolgálók) kellett telepíteni egy nagy autóversenypályán, amit keresztez egy 220kV-os távvezeték.
A terveket én csináltam, de emiatt mielőtt bármihez hozzáfogtunk volna, kértem egy próba lehetőséget. Az ócsai távvezeték állomáson volt lehetőségem kipróbálni a komoly távvezérelt videokamerákat. Az áramvezetők karvastagságú sínek voltak (ahol talán több száz amper áram folyt) az említett 220kV feszültséggel, kb 3-4 méterre a videorendszertől.
Nem akartam hinni a szememnek: semmilyen képhiba, zavar nem volt.
Alatta álltam, a hajam szálanként bizsergett, bár nem állt égnek.
Az ott dolgozók azt mondák, hogy semmi bajuk nem volt eddig, pedig ott mászkálnak.

A telepített rendszer azóta is működik gond nélkül. Bár ott a vezetékek 20-30m magasan vannak. Az előírt védőtávolság 18m a függőleges vezeték vetülettől mérve, ezt tartani kellett. Ami belül volt, azt védőcsőbe került.

Ezek tapasztalatok, a többi előírást nem ismerem. Őszintén: nem is nagyon érdekelt, nem avval foglalakoztam.

Nem a blokkosokról, hanem a nagyfesz szabadtér diszpécseréről beszéltem. A blokksoknál tudom, hogy mindig is volt TV. Vagyis a 220kV-tól úgy 100 méterre már semmi ilyen gond nincs.
Apum mesélte, hogy az egyik főtrafó (15/220kV)alatt évekig lakott egy rókacsalád.
Nemzavargatták őket, fedél volt, meleg volt, jólérezték magukat.

Igen. Úgy tudom 2-2 diszpécser van 2-2 blokkra, amikből általában csak egy egyik működik egyszerre, azaz legtöbbször 2-2 vannak 1-1 működő blokkra.

De volt már olyan, hogy egyszerre működött minden, és a névleges 100%-os teljesítmény fölött dolgozott az erőmű (biztos emlékeztek, jópár éve megfagyott a lignit az egyik erőműben, és az összes többinek nagyobb terhelésen kellett dolgoznia az országban).
Akkor itthon bent a lakásban lehetett hallani egy finom zúgást, halk sivítást, eddig eljött a turbinák hangja. Légvonalban kb. 10 km, és domborzat is van, innét csak a 3 régi kémény teteje látszik.

Viszont olyan nagy térerő nem lehet, hogy ne működnének az elektromos berendezések, mert pl. számítógépek is vannak (a diszpécsereknél is), és működnek is normálisan.
Van ismerős (nem diszpécser), aki mondta, hogy éjszakás műszakban tévézni szoktak régebben, mostanában meg már vettek egy kis DVD lejátszót, és filmeket néznek (ha minden rendben van, akkor sok melójuk nincs, általában blokk leálláskor vagy indításkor van munka, de akkor se vészes).

Annyira nem, hogy azok a vaslábak alapvetően egy (szárazon) szigetelőnek tekinthető betonba vannak ágyazva, ezért a fém szerkezetű oszlopokon kötelező a földelés. Sőt, nem egy esetben ezt a (villám) földelést felvezetik egészen a kereszttartókig.
A DHV-ban dolgozgattam énis (nagyfesz szabadtéren is néha), nemcsak, hogy élek, hanem ott külön van egy diszpécser torony, ha jólemléxem. Pár méterre a nagyfesz cuccoktól. Ott minden zizeg. Rádiót hallgatni, TV-t nézni lehetetlen. És ők is éldegélnek, pedig napi 8-12 órát pár méterre, messze a hivatalos védőtávon belül vannak.

Nem állt szándékomban, elnézést, ha így tűnt.
Én is ezt gondoltam. (Nem neked esés, csak megjegyzés: a térerő az áramtól függ, nem a feszültségtől)
És bizonyára így is volna, ha a térerő elég nagy volna, akkor mozgatná akár 50 Hz-es frekvenciával is a vasport. Szerintem.

Háát ... csak tippem van: a vasnak is van ellenállása, ezért nem csak a 4 lábon menne le a villám, hanem a köztes merevítőelemeken is folyna áram a négy tartóláb között. A lemniszkátáról fogalmam sincs (még sose ettem olyat most megnéztem a wikipédiában), de bizonyára valami szimmetrikus forma jönne ki.

A gportalos srác viszont ki-tudja-milyen körülmények között mért térerővel hasonlítgatta.



A mágneses térerőt köztudottan nem a feszültség, hanem az áram határozza meg. Pl. 1000 A 20 méter távolságban I/(2*pi*r)*mü0=10 uT indukciót kelt, de a 3 különböző fázis terei nagyrészt kioltják egymást, így kb. 1 uT jöhet ki. Ez nyilván semmire sem elég.

Az AC még nem lenne gond, hiszen az oda és a visszafelé folyó áramnak is ugyanolyan formájú az erővonalképe, viszont a 3F miatt lehet, hogy nem csak lüktet, hanem részben forog is az erővonalkép.

A villám szerintem túl gyorsan sül ki ahhoz, hogy erővonalak rajzolódjanak ki vasporban.

OFF
Skori! Meggyógyítottál a flex-szel! Már tudok egerészni, habár fárasztó. Elfogadták a házimat, de még meg kell írnom hozzá a tesztelési doksit.

sparow, hát az itteni topiktag ha jól emlékszem, épp azért írt maximumot, mert olyan hívásnál mérte, amikor alig volt térerő, tehát erősen kellett adni.
Kár nekem esni, nem vitatkozni jöttem, hanem kérdezni, meg idelinkelem, amit még láttam a témához

Amúgy meg váltóáramra azt tippetem volna, hogy mivel magasfesz, van esély nagyobb mágneses térerőre, és akkor a vaspor beáll egy bizonyos alakzatba, csak mivel váltó, hát mocorog is mellé. És akkor jöttök ti és felvilágosítotok, hogy nem áll be, én meg ezt elfogadom, mert jobban értetek hozzá. Ennyi.

Annyit azért még mondanék, hogy máshol azt a választ kaptam arra az esetre, hogy belevág a villám az oszlopba, hogy a 4 lábon valószínűleg egyszerre zuhan le a delej, és így egy négypólusú, kétszer négy szemű lemniszkáta lenne a vasreszelékbe rajzolódó forma. Ti hogy gondoljátok? Ha ehhez valaki hozzá tudna szólni, annak megörülnék

Ha 1-2Hz lenne a frekvencia, akkor esetleg lehetne látni némi rajzolatot, amik az erővonalakat követik, de 50Hz-en? Szétszórja a port mindenfelé, és csak rezonálnak.

Gondolom, ha elég nagy ereje volna, akkor mozogna a reszelékben az ábra, ahogy változnak a rajta átmenő erővonalak. Vagy tévedek? (A reszelék tömegének a tehetetlensége akadályozza, fékezi ezt a mozgást, ezért amíg nincs elég nagy térerő, addig a mozgás minimális és nem látható. De különben az játszódik le, mint amikor megfordítok egy mágnest az asztallapra szórt vaspor alatt, csak sokkal gyorsabban)

Másrészt a 3 fázis elvileg éppen "kioltja" egymást, az eredőjük 0.
(Persze az oszlop alja, ahol a reszelék lenne, nem pontosan ugyanakkora távolságra van mindhárom vezetőtől, de nagyjából igen, ezért egymás hatását erősen csökkentik)

> Hisz az sem egy fix érték, függ attól, hogy milyen közel van a telefon az adótoronyhoz (úgy tudom legalábbis),

Ez meg a masik, minel kozelebb vagy annal kisebb

Rajzolni vasporba az AC??? Tényleg nem ártana kicsit utánanézni ezeknek..

Jó, és mekkora térereje van egy mobiltelefonnak?
Hisz az sem egy fix érték, függ attól, hogy milyen közel van a telefon az adótoronyhoz (úgy tudom legalábbis), meg bizonyára a készülék típusától is függ.

Vannak erőműves ismerősök (a közelben van az ország második legnagyobb erőműve), ők minden műszak alatt magasfeszültségű vezetékek környékén vannak sok időt, és nincs semmi bajuk.
Ha olyan káros volna, aminek beállítják sok helyen, akkor már rég kihalt volna az egész brigád.
Meg a mindenféle városi legendák, hogy pl. a magasfesz. vezetékek alatt magasabbra nőnek a növények a földeken ... egy hülye kitalálja, aztán rengetegen elhiszik egyből.

Az meg, hogy rajzolna valamit 20 méterről (20 méter magas van az oszlop?) a vasreszelékbe, nem hiszem. Irreálisnak tűnik. Ha ekkora mágneses térerő volna ott, akkor minden traktort felmágnesezne, ami átmegy alatta.

Hát ez nekem, aki inkább laikusnak számít már ezen a téren, azt jelentette, hogy egy oszlop alatt a fejedhez nyomott mobil híváskor mért értékének akár a háromszorosa is lehet néha a mágneses tér ereje, mert bár a mondatban elektromágnesességről ír, magának a cikknek az elején kifejezetten mágnesességet említ, tehát itt számomra egyértelmű, hogy a mágnesességet tárgyalja a srác.
Érted, ez nekem nem azért fontos, mert fosok a magasfesz vezetékektől, oszlopoktól, hanem mert azt tudom mondani, hogy vegyük a nemrég hozzászóló topiktag max. mérési eredményét, szorozzuk meg hárommal, és ez az az érték, ami kb. a felső határérték lehet ott. Persze mivel 50 Hz-es váltóról van szó, az az általános vélemény, hogy az semmit se fog rajzolni nekem a mágnesreszelékbe

Kis ravaszsággal élve: rosszból is megárt a kevés.
A raytheronnak van egy mikrohullámú tömegoszlató fegyvere, amivel a legkisebb teljesítmény mellett is jócskán megégeti az ember bőrét. Na, ott a fókuszpont közelében vajon mekkora lehet a térerő? Állítólag nem okoz maradandó károsodást (főleg ha egy csomag kukoricát is visz ilyen eseményekre az ember magával, és kipattog a kezében)

Ha valóban annyira káros volna, amennyire beállítják, már rég észrevették volna, hogy az emberek körében megnőtt egy adott betegség (pl. rák???) előfordulása amióta a rádiótelefonok elterjedtek. (Ne csak Magyarországra gondolj, fejlettebb terülteken kb. 1-2 évtizeddel megelőztek bennünket ezen a téren)

Manapság mindent beállítanak, hogy ennyire egészségtelen, annyira egészségtelen. Pl. megjött a jó idő, leégtem a kertben, erre kolléga: "Bőrrááák!!!" A 80-as években nem is hallottunk ilyet, hogy UV sugárzás, mindenki a napon feküdt, aki jól akart kinézni.

Vagy pl. a zsírok ... használj olajat, meg miegymás. Meg a cukor is egészségtelen. Meg minden egészségtelen, akkor nem ennék semmit.
Menjünk vissza csak 20 évet: akkoriban mondta bárki, hogy a cukor egészségtelen? Vagy a zsír. Vagy még régebbre, nagyfaterék idejébe: nem is volt olajuk, zsírral sütöttek mindent. Mégse haltak meg többen, mint manapság.

Nem kell ezektől a dolgoktól annyira félni. Szerintem.

SPafi: ilyen gyorsan meggógyult a kezed mióta nálatok jártam? Nem mást kellene gépelned éppen?

Egyébként korábban említettem, hogy a saját mobilomat, hitelesített, szélessávú térerősségmérővwel volt szerencsém megmérni, közelről (kb. 1...2cm) 100V/m körüli térerősséget is produkált. A távolság növelésével, egyébkét a térerőség nagyon meredeken csökkent.

Rövidhullámon (néhány MHz-en) 10V/m-es mért értékeknél már eléggé szoktak aggódni, illetve tenni kell ellene, hogy senki se legyen kitéve hosszútávon ekkora térerősségnek. (kb. 1V/m még megtűrt érték).
A frekvencia növelésével az em sugárzás veszélyessége is növekszik mert az emberi testhez jobban hozzámérhető a hullámhossz, és az energia nagyobb hányada tud elnyelődni a testben. Ezek után a magánvéleményem az, hogy aki sokat beszél mobilon úgy, hogy a készülék a fülén van, az minden bizonnyal nem tesz jót az egészségének....

És hogy a mobil térerejét mekkora távolságban gondolta, azt hol írta? Sehol. Így egy meghatározatlan érték 2-3-szorosáról írt.



Azt írta, hogy "elektromos és mágneses".

Na pont ez a baj vele.
Jópár éve vett a cég egy csomó monitort. Valaki kitalálta, hogy ezek sugároznak (érdekes, hogy a korábbi monitorok esetén ez fel se merült benne).
Kénytelenek voltunk kihívni az Országos „Frédéric Joliot-Curie”. Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi. Kutató Intézetet, hogy ugyan méricskéljenek már egyet, mert a júzerek nemhiszenk a TCO matricának.
Jöttek méricskéltek. Elkérték érte az akkori havi fizetésem tizszeresét(!).
És a mérés eredménye egy mondatban összefoglalva:
Igen sugároznak és veszélyes is, amennyiben a kedves felhasználó egész nap 5 cm-nél közelebbről nézi egész nap.

Szóval, ha mérés:
- mit mérünk
- hogyan mérjük
- mennyinek kellene lennie
- mennyi az, ami már káros (vagy határérték feletti)

Példának említhetném a Csernobi erőmű esetét, amikor elterjedt, hogy húú mekkora sugárzást kaptunk, meg ne együnk zöldséget, meg ilyesmik.
A hivatalos mérés szerint meg az alap sugárzás nagyjából a 2-5 szörösére emelkedett, ami még mindig 1/100-a annak, ami az eü határérték.

Vagy a másik, a sokat emlegetett nagy amerikai kocsik sok literes motorokkal (50-es, 60-as, 70-es évek).
Csak azt az apróságot felejti el mindenki, hogy akkoriban az amerikai autók ún hosszúlöketű, szegénykeverékes gépek voltak. Abban 1 kiló benzinhez 40 kiló levegő volt hozzákeverve, szemben az akkor európában már elterjedt rövidlöketű, 1:12-1:14 keverési arányú gépekkel.
Vagyis egy 5 literes amcsi gép teljesítménye kb egy ezerötösnek felelt meg.

azt pl., hogy
-közvetlenül az oszlop alatt, azt írja
-mágneses, ezt is írja, már a legelején
ez egy laikusoknak szánt szöveg, látszik is rajta, szóval szerintem kicsit kukacos vagy
ha rá tudnál kérdezni a sráctól, biztos elmondaná, ha nem így állsz hozzá

Siralmas. Méréstechnikából, elektromágneses terekből mínusz egyes.

- Milyen távolságban?
- Milyen frekvencián?
- Elektromos, vagy mágneses térerő?
- Csúcsban, vagy effektív értékben?
- stb, stb...

Ez így egész egyszerűen nem mérési eredmény.

hát viszonylagos mért adat van. az itt a topikon fentebb már említett, mobil-keltette térerő 3x-osát említi.

Én itt semmilyen mért infót nem látok.

itt egy pár soros bejegyzés, korrekt, mért infót tartalmaz, érdemes elolvasni:
http://www.proline.gportal.hu/gindex.ph ... t=09012009

Köszi, Tron!
Közben írtam a Magyar Energia Hivatalnak VÁT-H ügyben, ha tudnak segíteni, ide is berittyentem a választ

Térerőt sosem lehet határozottan pontosan mérni (meg bármilyen más szórt sugárzást). A műszer hitelesített, egyik videóján megmutatta.

Én mondjuk csak az arab számokat értettem meg, de a videón tisztára úgy néz ki, minél közelebb vagyunk a dróthoz, annál kisebb értéket mért.
A végén kiakadt ugyan a mászer, de szerintem csak lemerült az eleme az állandó kerregéstől.

fenris:
1: Az eddigi tapasztalatok alapján a villám arra megy, amerre kedve van. Ha ahhoz van kedve, a villámhárító mellett egy fél méterrel vág be. Ezen kívül én nem szívesen volnék egy oszlopban akkor se, ha tisztán az vezeti le.
2: 50 Hz váltóáram nemnagyon rajzol semmit.
3: Az ábrát részemről passzolom, de láttam villámot becsapni kétszer ugyanabba az oszlopba. Egyik esetben trafócsere lett (22kV/0,4kV trafós oszlop), a másik esetben valami símán elvitte, mert a védelem kb 2 prc múlva visszakapcsolt.
4: biztos van. Valami VÁT-Hxx -t találok, ahol xx= egy szám.

Üdv nektek, hozzáértők! Felmerültek bizonyos fizikai kérdések, amikre talán tudnátok válaszolni. Megköszönném Szóval:

1: Faraday kalitkaként működik-e a magasfesz villanyoszlop / hasonló vasszerkezetű adótorony, ha belevág a villám, te meg az aljában állsz a közepén? Vagy azért csak áthúz rajtad is, ha nincs gumitalp, vagy a felületeden az esőréteg földel?

2: Normál időben rajzolna-e ki valamilyen mintát a magasfesz oszlop aláterített papírlapra szórt vasreszelék?

3: A vasreszelék mutatna-e valamilyen ábrát, s ha igen, milyet, amikor ilyen vasszerkezetbe belevág a villám s az lefele szépen áthalad rajta? Vagy nem lefelé megy, hanem elviszi a drauót?

4: Van-e valahol hozzáférhető alaktani lista a hazai magasfesz oszlopokról?

Szomjas vagy: a kiszáradás miatt is fájhat a fejed.Nekem is szokott.Ha 50 percet netezel a benzinkúton más cuucal, akkor is fáj?

Benzingőz?

Hát nem tudom ...
Innét nem messze van egy rádióamatőr fazon, akinek az antennaárbocára fel van szerelve az egyik szolgáltatónak 4 wifi antennája, amik lefedik a települést, néhány km távolságról még simán fogható.
Mégse fáj a feje se neki, se a szomszédoknak.

Éppen itt van mellettem egy wifi hálókártya, egész nap megy, mégse fáj tőle a fejem. A melóban szintén van wifi hálózat, az alagsorban két antenna (pontosan nem tudom milyen, hosszú hengeres műanyag burkolatuk van), de a legfelső (7.) emeleten még fogható, szóval az sem egy sima kis antenna, mégsem fáj a feje senkinek, aki a szobában dolgozik.

Az én Nokia E51-ben van Wifi 100mW.os a leírás szerint,eszközök kapcsolat menűben lehet állítani 10mw./100mW.ra.Szerintem 150mW.ot tudja mert a víztorony tetején levő Ergonet3.,hozzáférési ponthoz kapcsolódik lakásban is 1km.re van.ÖMV.kuton szoktam wifi-zni,50perc után fáj a fejem,szomjas vagyok +fáradt.2,4Ghz nem egészséges tuti,kicsiben sem.