Bocsánat, kissé túl őszinte leszek: egyszerű ember, egyszerű gondolatok.

Ugyebár, ha %-ban fejezünk ki valamit, akkor nem ártana megadni (és előtte elgondolkodni azon), hogy minek is a százalékában adtuk meg azt a mennyiséget. Jelen esetben lehet szó a felületen mért áramsűrűségről (ami matematikailag szép), vagy a DC esetben kialakuló áramsűrűségről (amiből pedig jobban lehetne az RAC/RDC arányára következtetni). A kettő nem ugyanaz, amit könnyű megérteni, ha valaki belegondol, hogy ki is az áramkiszorítás oka. Az egész jelenség oka a változó mágneses tér által keltett indukciós hatás, ami mint tudjuk, örvényes, önmagába záródó járulékos elektromos teret hoz létre. Ez az örvény a vezeték középpontjában az eredeti áramiránnyal ellentétes, de a vezető felszínén az eredeti áramot erősítő áramot hoz létre.



Ugyan két ténynél sokkal többet közöltél (számold össze, ha nekem nem hiszel!), de ezekből végeredmény még mindig nem számítható, többek között azért, mert arról teljesen elfeledkeztél, hogy közöld az általad feltételezett magbeli áramsűrűséget. Bár felmerült bennem, a végeredményből és az egyéb információk hiányából visszakövetkeztetve, hogy talán maximálisnak feltételezted, de ez a valóság olyan mértékű figyelmen kívül hagyása lenne, amit még első közelítésként sem mernék elfogadni, ezért írtam, hogy nem világos, hogy mit számoltál, nem pedig azt, hogy két igen durva, de ellentétes előjelű hibát elkövetve sikerült egy egész jó kis végeredményt kihoznod.



Ha így lenne, akkor nem nőne meg egyáltalán az AC ellenállás, de természetesen ilyet senki nem hisz. Nem nő meg annyira a felszíni érték, hogy teljesen kiegyenlítse a befelé csökkenő áramot, de amíg a sugár kicsi a behatolási mélységhez képest (míg az exponenciális csökkenés lineárisként közelíthető,) addig majdnem kiegyenlíti egymást a felszíni növekedés és belső csökkenés. Ebből ered, hogy csak pár %-kal nő az AC ellenállás r0/delta=1esetén:

(Nem padig abból az agyrémből, hogy belül marad egy jó vastag mag, amiben elfelejt lecsökkenni az áram, ahogy te számoltál.)

Bocsánat, kissé pikírt leszek, de hát ha egyszer két tényt közöltem az előtt, hogy a kettőből az egészre, akkor arról a kettőről beszélek:
1. az első 3 mm gyűrűben az áramsűrűség durva átlaga 85%
2. ez a gyűrű a keresztmetszet 40%-a.
Aztán meg arányosítottam, hogy ha a 40%-ban lemegy 85%-ra, és a maradékban nem, az mit jelent.

Úgy gondolod, hogy az áramkiszorítás szó azt jelenti, hogy a belső részben folyó egyenáram az váltakozóáramon megmarad, csak kiszorul?

Annak előtte meg figyelmeztettél, hogy öt éves hozzászólásra válaszolok. De fdsamanohamar belépett akkor is, nekem válaszolni.

No de azért nem értem. Szerintem a válaszhozzászólásban nem a személyesség a lényeg, hanem a valóság.

Nem világos, hogy mit is számoltál ("a kettőből az egészre"), és hogyan, de nem látom jelét, hogy figyelembe vetted volna azt a tényt, hogy az áramkiszorítás a felszíni áramsűrűséget megnöveli a homogén esethez képest.

Bocs, de az a gyanúm, hogy fdsamano nem nagyon fogja olvasni. Fél éve nem volt a Fórumon.

Bocs, szerintem rosszat idéztél.
A mai világban (kontra amikor még nem volt zsebszámológép sem, tehát közelíteni csak osztó-szorzó formulákkal lehetett) már nem szabadna ilyen kijelentést idézni, hogy ellenállás növekedés nem jelentkezik. Max azt, hogy nem lényeges a növekedés.
Abba nem kötnék bele, hogy szerintem az "x 1nél jóval kisebb" az nem az az eset, mikor x=0,5, hanem az, mikor x=0,02, netán 0,002. Azért nem kötnék bele, mert az áramkiszorítás foka kifejezés nekem nem köszön vissza.
De az idézett 18,72 mm átmérőjű rézhuzalnál 50 Hz-n, az első 3 mm mélységben az áramsűrűség 70%-ra lemegy (legyen elsőre ebben a rétegben átlagosan 85%), márpedig az a gyűrű a hasznos keresztmetszet 40%-a körül van. A kettőből az egészre nézve már 5% áramsűrűség csökkenés jön ki, az pedig arányos a vezetőképességgel.

A behatolási mélység nálam is (delta)=9,36 mm, tehát egy 18,72 mm átmérőjű drót középvonalában az áramsűrűség a felületi áramsűrűség értékének már csak 37%-a.
Az áramkiszorítás foka erre a drótra: x=r0/(2*(delta)) = 9,36/(2*9,36) = 0,5.
"Amíg x 1-nél jóval kisebb, addig az ellenállás-növekedés nem jelentkezik. Ha x 1-nél nagyobb, akkor az ellenállás az egyenáramúnak x-szerese."
Az x=0,5 esetén ellenállás-növekedés nem jelentkezik. A nevezőben lévő 2-es szorzó a nyitja az egésznek. Ha átrendezed az egyenletet, akkor kiderül, hogy r0<=2*(delta) esetben nem jelentkezik ellenállás-növekedés. Más szavakkal, amikor a vezeték átmérője nagyobb mint a behatolási mélység 4-szerese, akkor észlelhető az ellenállás-növekedés jelensége.
4*9,36 = 37,44.

A tisztában levés esete fentforgott...

A hozzászólást, amire válaszoltál több mint öt éve írták.

[quote="fdsamano]50 Hz-en az áramkiszorítás 36 mm-es huzalátmérőnél kezd jelentkezni.
[/quote]
Bocs, ezt szerintem elszámoltad, mivel például réznél a behatolási mélység 50 Hz-re 9 mm körül van.

Funk és fdsamano köszi a számolást.
A Funkee számítására gondoltam, csak magam nem tudtam elvégezni. A hangszóró tekercsének hőmérséklete még jobban változik (gyakorlatilag a hangsugárzó bekötővezetékétől függetlenül), de ezzel nem nagyon tudunk mit tenni. Ezt önmagában nem cserélhetjük ki.
A termikus torzítás elmélet tehát nem igazolódott be.

Köszi!
Akkor sacc jól emlékeztem.
Egyébként csak kapcsüzemnél szoktam ezzel foglalkozni. 60 kHz-en kapcsolgatok 0,8-as rézre, ahol a behatolási 0,3(erre emlékeztem), ami még határon van. Ha nincs hely a réznek, akkor lidzét használok.

Itt kell megjegyezni, hogy ha sok elszigetelet szálat használunk, akkor azzal csak az örvényáramot csökkentjük, 'lidze hatást" nem érünk el. Ez itt nem érdekes, ezért OFF.

Üdv, Funkee

A behatolási mélység (rézre) (delta) = 66,2/sqrt(f) [mm], tehát a nevezőben a frekvencia négyzetgyöke van, Hz-ben. 20 kHz-en tehát 0,47 mm.
Az áramkiszorítás foka: x = r0/(2*(delta)). (r0 a vezeték sugara).
Amíg x 1-nél jóval kisebb, addig az ellenállás-növekedés nem jelentkezik. Ha x 1-nél nagyobb, akkor az ellenállás az egyenáramúnak x-szerese.
50 Hz-en az áramkiszorítás 36 mm-es huzalátmérőnél kezd jelentkezni.

Kiegészítés:
Behatolási mélység: a huzal belsejében az áramsűrűség ilyen mélységben csökken felületi értékének 37 százalékára.

20 kHz-en a behatolási mélység még kb 0,6 mm felett van. Tehát az 1,2 mm-es vezeték ellenállása nem tér el lényegesen az egyenáramtól. Mivel a hangfal impedanciája emelkedeik ezen a frekin, ezért még a 2,5 mm-es vezeték sem okoz gondot, ha arányaiban vizsgáljuk.

fdsamano!

Nem emlékszel a behatolási mélység számításának pontos módjára?

Üdv

fdsamano, mennyi lesz az ellenállása a vezetéknek, ha 8 darab 0,7 mm átmérőjű szálat fogsz össze polaritásonként? A hossz legyen 6 méter.
Szerintem 8 ér ellenállását osztani kellene az eredővel, mert párhuzamosan kapcsolódnak.
0,09 / 8 * 6 = 1 polaritáson futó ellenállás: 0,0675 ohm.
Mi a véleményed?
Üdv

Egy vezeték ellenállása egyenesen arányos a vezető anyagára jellemző fajlagos ellenállással - amit a görög "ró" betűvel jelölnek - és a vezeték hosszával, és fordítottan arányos a vezeték hatásos keresztmetszetével. Hatásos keresztmetszetet írtam, mert a frekvencia növekedésével észrevehetővé válik az áramkiszorítás jelensége. Hangszóróvezeték esetén kb. 0,1 mm-es átmérőnél már jelentkezik is a hatása.
Múltkor megmértem egy kiváló tulajdonságokkal rendelkező UTP kábel egy erének az ellenállását: egy 10 m-es vezetőszál egyenáramú ellenállása 0,9 ohm volt (+/- 1/2 digit), tehát 1 m vezeték ellenállása kb. 0,09 ohm. A vizsgált kábel vezetőjének az átmérője 0,7 mm volt.
A vezetékek ellenállása a keresztmetszetek arányával, tehát az átmérők arányával négyzetesen fordítottan arányos. Így az 1 mm átmérőjű vezeték méterenkénti ellenállása kb. 0,045 ohm. 6 m ilyen (kéteres) vezeték ellenállása tehát kb. 12*0,045 = 0,54 ohm.
Ha végletesen számolunk, akkor a rezonancián és a magas tartományban elhanyagolhatjuk a vezeték csillapítását. A hangszóró impedanciája 2-300 Hz táján egy minimum-értéket vesz fel. Ez névlegesen 8 ohm, de -20% eltérés megengedett, tehát lecsökkenhet 6,4 ohmra.
Ebben az esetben a feszültségosztás Uki/Ube = 6,4/(6,4+0,54) = 0,922. Ez decibelben kifejezve -0,7 dB jelszint-ingadozást jelent. A valóságban ez az ingadozás valamivel még kisebb. Ha a hangszóró impedanciája a rezonancifrekvencián pl. 20 ohm, akkor ott a feszültségosztás Uki/Ube = 20/(20+0,54) = 0,97, vagyis -0,23 dB. A tényleges ingadozás tehát a rezonanciahely és az impedanciaminimum között 0,7-0,23 = 0,47 dB.
20 kHz-en magasabb értéket vehet fel az impedancia, de az ingadozás mértéke nem fogja meghaladni a 0,7 dB értéket.

istipisti!

Ha valóban ez érdekel, akkor kiszámolom neked pontosan. Már egyszer írtam, h nem érdemes foglalkozni vele, mert nagyságrendekkel kevesebb hőváltozás van egy kábelen, mint a tekercsen, ezért a leggagyibb drót sem tud felmelegedni.

Legyen a tiszta rezünknek 1 mm2 a keresztmetszete. Ebből 6 méternek 17 * 6 = 100 mOhm az ellenállása.
A terhelés 8 Ohm, ezért a vezetékre a teljesítménynek 1,25 %-a jut . 50 W -os végfokot teljesen kivezéreljük és normáls zenével hajtjuk. Egy átlagos zene kis túlvezérléssel sem megy fel - 10 dB fölé, ami 50 W 1/10-edét jelenti, tehát átlagosan 5 W a kimenőteljesítményünk. 5 * 0,0125 = 62 mW(62 mJ/s). Ez melegíti a 6 méter hosszú rezet. Impulzusokban azonban a kimenőteljsítmény eléri a 100 W-ot, amikor a vezetéken egy pillanatra felmegy a telj 1,25 W-ra. Egy átlagos jazznál kb másodpercenként 2 ilyen csúcs van és nem hosszabbak, mint 40 ms. Kb azt kell megvizsgálni, h egy ilyen impulzusszerű melegítésre mennyire változik a hőmérséklet. Mivel nem tudom, h milyen együtthatóval hűl, ezért feltételezzük a legrosszabb helyzetet, azaz, hogy nem képes leadni a felvett teljesítményből annyi idő alatt míg ez az impulzus tart, tehát a teljes teljesítmény a drótban "marard". 50 mJ-ról van szó.
A réz sűrűsége: 8920 kg/ m3. Ez az adat 18 fokon érvényes, legyen ez az alaphőmérsékletünk is. A térfogatunk: 1 mm2 * 6000 mm = 6000 mm3 = 6 * e-6 m3. 53,5 g rezünk van.
Fajhője:385 J/(kg * C). Ebből C = J / (kg * fajhő) = 2,4 m Celsius fok. Nemsok, de lehet, h jelentős Erre az ellenállásváltozás 4,2 * e-3-mal számolva: 2,4 * e-3 * 4,2 * e-3 = 1 *e-5- azaz 0,001 % az ellenállásvűáltozás.
Ez a kérdésedre a válasz, ha felfelé kerekítünk. Pontos számolás esetén valamivel jobb az eredmény.

Ezután visszakérdezek:
Mennyi a hangszóró tekercsének ellenállásváltozása?
1" átmérő, 8 Ohm, fenti paraméterek, pl 6 mm hosszú tekercselés, két sorban a megfelelő vastagságból. pl 0,3-asból. Papír tekercstest, h ne vigyen el a hőből. vagy valami. tök mind1, csak legyen meg ez a számítás is mellette.

Üdv, Funkee

ui.: ha valaki figyelmesen követte a teljesítményeket, akkor rájöhet, h a két nagyteljesítményű impulzusnak a teljesítményét túlsaccoltam, hiszen ha csak ilyenből állna a zene, akkor is már 100 mJ-nál tartanánk, ami miatt nem jön ki az átlagos -10 dB-s teljeđítményű hanganyag. Szóval itt is kb csaltam fél nagyságrendet, meg az egyéb elhanyagolásoknál is, ami miatt kb 1 nagyságrenddel jobb a helyzet az ellenállás megváltozásának tekintetében. Jobban közelítené a valóságot, h azt mondanánk, hogy a 100 W-ot csak 5 ms időre éri el a kimenő telj....... sacc

Kedves Csaba_20, a topikot nem azért nyitottam, hogy összeugrasszam a fórumtársakat. Felvetettem egy kérdést, amire még most sem tudott senki sem válaszolni. Ott van, nézdd meg:

"Az lenne a fő kérdésem, hogy mekkora nagyságrendű ellenállás érték vándorlást okozhat a hangsugárzó vezetékben ha pl. egy 50W-os végfokot, 1 mm átmérőjű 6méter hosszú tömör rézdrótot és 8 ohmos hangsugárzót alkalmazunk? Illetve ez hány százalékos hibát (bizonyos értelemben "hőtorzítást") eredményezhet?"

Én nem tudom kiszámolni, ha ki tudnám, akkor nem kérdeztem volna.
Sajnos a topic címét pontosabban kellett volna megfogalmazni...

Én 1előre nem látom esélyesnek elvi alapon levezetni a kábelek hangját pláne önmagukban.
Sajnos próbálkozni kell, bele a vaktába.
Az ajánlásom: az igénybevételnek megfelelő keresztmetszetű, minél
rövidebb, minél tisztább anyagú, bejáratott, tömör kábel, minél kevesebb
plusz dologgal, szigeteléssel, jó csatlakozással.

Ez attól függ szerintem, hogy -
- kommersz készülék hang végfokáról vezetik ki soros ellenállással és így
szándékosan illesztetlenséget hoznak létre mint a valamikori videoton bóvliknál,
- esetleg komolyabb berendezésnél ahhoz illő szintet adó fokozatról használjuk.


Ha jól illesztesz egy fülhallgatót kommersz holmi nagy jelszintjéhez akkor a hangerő szabályzót szinte
majdnem teljesen vissza kell tekerni minimum felé, hogy a hangerő ne lőjön szét mindent.
Ilyenkor viszont az erősítő zaját halljuk hangosan. Ezt szokták megelőzni szándékos illesztetlenséggel.

Viszont egy profi berendezésnél ahol nem a végfokról veszik le a jelet ellenállással hanem
külön erősítő van ami a fejhallgató paramétereinek megfelelő akkor feltétlen lényeges.
Ellenkező esetben hangszín és frekvenciamenet torzulás lép fel.

Persze talán nem mondtam ezzel nagy újdonságot.

Tanuló 2 bocs, hogy idézlek de néhányészrevételem van a fenti dolgokban.
A cikk nekem sem tetszik mivel tényleg lesír róla, hogy elktronikai fogalomhiányban szenved az írója. Néhány megfogalmazása egyszerüen nevetséges de a legjobban a "váltóáram" teszik, én ezt a fajta áramot inkább a MÁV területein képzelem el amivel a váltókat irányítják. Én maradnék a váltakozó feszültség és áram viszonynál.
Az árazásba nem megyek bele, mindenki annyit kér a cuccaiért amiér még el tudja adni és nem fél, hogy a nyakába csapják mert ****.
Az viszont nem értem, hogy miért nem ajánlod az /ellenállása miatt/ a 75Ohm-os koax kábelt mint hangsugáró kábel. Mi baj van az ellenállásával megmétred műszerrel? Szerinted kb. 1 miliméter átmérőjű belső ér vastag sodrott árnyékolás itt-ott "csokipapír béléssel" szerinted 75Ohm egyenáramú ellenállást feltételez? Nézz meg egy koax adatlapot és sok kérdésre választ kapsz pl. olyanra mint hullámellenállás stb...

Úgy látszik időnként egyes embereknek szükségük van arra, hogy borzolják mások kedélyállapotát. Erre nagyszerű recept az ilyen és ehhez hasonló témák bedobása. A hozzávalók adottak, hogy parázs viták alakulhassanak ki. Ezzel a korábban említett emberek valószínüleg tisztában vannak, esetleg örömet is lelnek benne, vagy talán azt remélik, hogy értékes információhoz juthatnak a viták során. Mert valljuk be, bizony rengeteg hasznos információ elhangzik. Csak szelektálni kell tudni. A szelekció mindig azon alapszik, hogy az ember, aki végzi, mit tart fontosnak és értékelhetőnek. A vita egyik és a másik oldala is megtalálhatja magának a számára fontos információkat. Akkor van gond, ha a vita ellaposulni látszik, mert ezzel azonos arányban csökken a fellelhető hasznos információ, illetve bizonyos redundancia is ronthat a helyzeten, ha ugyanazok az emberek vitatkoznak hosszú időn keresztül. Ekkor célszerű egy újabb ember regisztrálása, vagy toborzása, bármelyik oldal részéről, hogy újra felszítsa a vita tüzét. Ha pedig az alaptéma valamilyen oknál fogva végleg ellaposodna(topic lezárás is ide tartozik), elegendő egy újabbat kitalálni. Amihez nem kell más, csak egy kis fantázia, egy kis szakmai alap, ám de ügyelve arra, nehogy ez pontos leírást adjon a témáról, mindezt megfűszerezni a hiányzó információ helyén egy kis misztikummal, mende-mondával, szájhagyomány útján terjedő, vagy már leírt referenciával. Ez általában megtöri a fórumok monotonitását. Mely monotonitást általában a kevés olyan friss felhasználók okozzák, akik nem csak egyetlen kérdés bedobásának erejéig látogatják a fórumot. De még számos összetevő szerepet játszik ebben is.

Valaki látta az Összeesküvés elmélet című filmet(Mel Gibson)? Eskü, akár én is írhattam volna. Vagy akár ezt a történetet is tovább boncolgathattam volna, ami azért ennyire OFF, mert így láttam jónak. Tipikusan olyan hozzászólás, ami nem ad semmire se választ, sokkal inkább mégtöbb kérdést vet fel, illetve egyes emberekben haragot gerjeszt, mert magukra ismernek egyes részeiben, vagy egészében. Ezért felhívnám a publikum figyelmét, hogy itt leírt helyzetek, és utalások, meg úgy általában minden a képzelet szüleményei, kapcsolatuk a valósággal nem szándékosság eredménye.

Béláim az Úrban!
Az én vezetékelésem olyan egyszerű, mint az én felfogásom... Mikor apám meglátta, hogy 6mm2-es kábel végét forrasztom össze, és egy hangfalba erőltetem, a szeméből rémületet olvastam ki (teljesítményt megsaccolta, és rájött, hogy az utca végén a kereszteződésben is tiki-takizni fog a rendőrbácsi heréje, ha az igaz... ).
Egyszerű sodort érpáras egy eres villanyszerelő (fekete) vezetékből van összetákolva. Kipróbáltam a kettős kébelezést is(alkalmas a hangfalam rá ), de

Azt hiszem felpattintok egy üveg sört, és Led Zeppelint, Deep Purple-t fogok hallgatni. Szűk baráti körben (Én és a szomszédaim).
És ezzel szinte le is tudom zárni a vitát.
Mellékhatás, és hangzás tekintetében beszéljetek a elmeorvosom, fülészem, és népes szomszéd társaságal

Mert,akkor pont az egyik játékszerüket veszítenék el.

Nem írtam olyat, hogy valamelyik állítás nem tetszik.
Ebben szvsz benne van a magyarázatom:

Valamiért nekem erről mindig "A király új ruhája" c. mese ugrik be.

És mivan azokkal akik meghallják a hálózati vezeték hangját is,súlyos ezreket-tízezreket kifizetnek érte.Ez a kábel túl misztifikálás egy őrület!Nagyobb a pszihikai hatás mint a valóságos.Mindenki hallani vél valami változást a hangképben,csak az a kérdés,hogy meg érie az árát.

Ezt pejoratív érelemben írtam. Néha olyan ellentmondásos ez az egész hájend. Ezt annak ellenére mondom, hogy elhiszem, hogy mindennek van jelentősége. Bár az is igaz, hogy nem mindegy milyen mértékben.

Üdv,
Jimi

Ezer oka lehet, h miért nem alkalmazzák a hájendesek.

tanulo2!

Tapasztalatad, hogy kevésbé számít a vezeték hossz, inkább a milyensége a fontos?
10 cm beiktatott telefondrót hangját, ha meghallod, akkor jövök egy láda sörrel. Kapsz időt is a kitesztelésre, nehogy azzal vádoljanak megint, h ismeretlen stb. rendszeren kell csinálni.

Üdv, Funkee

Azért mert koax,nem biztos,hogy nagy az ellenállása![/quote]

<gondolatébresztő>
Ha már a kábel kérdés ilyen fontos (ezt most nem negatív értelemben mondom) a High End-ben, akkor azt nem értem, hogy a sokmilliós csodák miért nem tartalmaznak szimmetrikus ki- és bemeneteket (tisztelet a kivételnek)?
</gondolatébresztő>

Üdv,
Jimi

Van aki itt azt mondta, hogy a vékony vezeték termikussága jótékonyan hat. De ne aggódj, eszembe sem jutott ilyesmire használni.

Koncerteken szinte mindig van előerősítő a mikiben,onnantól a becsatolt zaj másodlagos,amugysem lihegik túl a kérdést.
Az 50Hz-es áram,egy egyenes dróton átvezetve,a drót nagyon rossz hatásfokú antenna,nagyon nehezen jön létre ilyen frekvencián rádióhullám.Inkább induktív úton lehetne létrehozni,óriási tekerccsel,de a hangfrekis tartomány tetejétől kezdődnek a használható hosszúhullámok,az meg kicsit odébb van,egy pár nagyságrenddel.
Jelentősen lényegesebb a közvetlen kapacitív veszteség,a nagyfeszültség miatti "szivárgás",de a legdurvább még igy is az átfolyó áram klasszikus ohmikus vesztesége.(ami a drótot melegíti,és nem jut el a fogyasztóhoz)
Ha a hangfal drót milyensége számít,(akár 10cm is)..khmm..akkor az erőlködő belső "drótjai" nem számítanak? Színarany nyák kerámia-teflon hordozón,pl..szép hangja lenne?

Nem semmi amit összeírtatok!
edl!
Mi a gondod a cikkel,melyik állítás nem tetszik?Csak azt ne mond hogy semelyik?
Ami a hifi árazást illeti.A gyártók tényleg azért áraznak a versenytársak után mert kénytelenek.Ha túláraznak és gyenge lesz a cucc az árkategóriájában az nagy égés(most azt ne mond hogy mindenki túláraz,persze).Ha viszont aluláraz,akkor a tesztelők,audioguruk nem társítanak mellé jó cuccokat és azért fogják lehúzni.Ha meg lehúzzák akkor nem veszik meg.Tehát jól felnyomják az árat hogy jó cucc mellett úgyis jól fog szerepelni,de azért visszavesznek kicsit nehogy kiderüljön hogy mennyire tök átlag.
Nagyritka az amikor egy nagyágyú kábelt aluláraznak.Mi meg sajnos nem tudunk monokristályos rezet húzni,úgyhogy marad a vétel.
Csak azt mondom hogy a kábel nem oldja meg ha gyenge a cucc,de azért kell rá figyelni mert tőle is lehet gyengébb.
Watt!
Csak a koaxot nehogy hangfalvezetéknek próbáld ki,nem biztos hogy jót tesz ott az ellenállása.
Funk!
Az aktív láda még rosszabb,ott még cserélni sem tudod a vezetéket ha nem tetszik.Az a tapasztalat általában hogy a hossz nem is annyira számít(1 vagy 2 m ide oda) mint a milyenség,úgyhogy ha van benne 10 centi vezeték akkor már lőttek neki.Márpedig van.
Ha a hangfalvezeték végéről csatol vissza valaki az nem ugyanaz.Ugyanis abban a visszacsatoló plusz vezetékben nem folyik lényeges áram.
Valamennyire biztos korrigálna az erősítő ekkor,de kérdés hogy mennyire.
Üdv.

Az akív rendszer szeritnem is jobb, de vigyázni kell, mert egy aktív ládához is ki kell vinni a jelet, ami ebben az esetben még kényesebb lehet, mert a kisáramú jelvezeték sokkal inkább sávhatárolhatja a jelet kapacitív jellege miatt. Én inkább a kisjelű vonalat a legrövideb úton viszem, és az erősítők kimeneteiről példáúl UTP, vagy más megfelelő kábellel kötöm be a hangszórókat direktbe. Ez így nekem jobban bejön. Ha lesz kis időm kimérek egy 10méteres jelvezetéket, mit művel a 15kHz-el. Ugyanezt kimérem egy sima MZS-vel és UTP-vel is, esetleg koax kábellel is.

Ebben egyet értek!Ez csak egy ötlet a kábelek hatásainak kiküszöbölésére ez,nem egy követendő példa.Sokat próbálkoztam kábelek kiválasztásával,a végeredmény sok féle volt.Szerintem sok múlik azon,hogy az adott pillanatban az ember optimista vagy szkeptikus a kábelek zenére gyakorolt hatásával szemben.Szerény véleményem szerint egy kötelező minimum szint fölött, érdemesebb az ár külömbözetet a hangdobozra költeni.Egy pár hónap mulva úgyis egy másik kábel hangja fog jobban tetszeni!

Az EMG sok jó dolgot csinált, ezt a cuccát nem ismerem. Konkrétan néhány ellenállás kell csak ahhoz, h egy plusz vcs-t berakjunk egy labortápba.

A végfok visszacsatolása csak szabályozás kérdése. Adottak a fázistolások, kábelek paraméterei. A gond az, h egy normális végfoknak néhány 100-1000 kHz-en kell szabályoznia, ahol egy hosszab vezeték már nem használható. Az okosok majd megmondják, h mi lenne az értelmes kompromisszum, de én az aktív hangfalra szavazok, mert az könnyen megvalósítható és azonos végfok esetén garantáltan jobb aminősége, mint a távoli vcs-nek.

Üdv

Volt egy ilyen gyári (EMG?)

A gerjeedés, nem biztos.A kábelek minden "káros"paraméterét a (hang- frekis tartományban) a vissza csatolás mértékével csökkentenéaz erősítő.Ez csak egy felvetés.Egyébbként erről valamilyen szakcikkben olvastam már évek ezelőtt s ott pozitív tapasztalatokról volt szó.De talán Piret Endre is tett róla említést valamelyik Rtechnikában.

Erre van kitalálva az aktív hangfal(kis túlzással). Nincs kábel, jó damping, úgyis mindenki duplamonót csinál manapság. nem kell hangváltó, mert teszel több végfokot stb.

Egyébként a visszacsatolás egy részét rá lehetne bízni egy ilyen visszavezetésre, de nem hinném, h túl sikeres lenne. Ki lehet próbálni, de nagyfrekisen nem menne ez a távoli vcs, ahogy azt Edl is írta. Hogy mi számít nagyfrekinek, azt rendszere válogatja, de kHz-en is sok meló lenne. Lehet sávkorláttal vcs-zni, de akkor az már nem ugyanaz. Állandóan csak azok kompromisszumok...

Edl!

Lehetne használni spéci kábelt a vcs-nek és akkor az nem teljesen ugyanaz, de ez már okoskodás...

Üdv, Funkee

ui.: Spafi csinált olyan labortápot, aminek van egy plusz bemenete, h közvetlen a fogyasztóról lehessen visszacsatolni. Ha nem kötöd be, akkor meg csak a kimenőcsatiról csatol vissza. Tökéletesen müxik, de az egyenáram, ahol nem gond megoldani.

Miért, azt nem kábellel vinnéd vissza? Ugyanott tartanánk.
Ja, és gerjedne a cájg, mint a ...

Sziasztok!
Próbálta már valaki a hangfal csatlakozójáról "vissza vinni"a negatív visszacsatolást?Így nagymértékben csökkenne a hangszóró kábel hatása. Érdemes lenne egy kisérletet tenni!

Szimmetrikus átviletl alkalmaznak nagy jelszint mellett(micben az előfok), gondolom az impedancia is olyan, h ne legyen érzékeny stb. Nem téma a 100 m, használhatsz utp kábelt is.

Arra nem gondol senki, h a kábelünk összeszedi a rezgéseket a szobában? Ha áramjárta vezetéket mozgatunk, akkor érdekes dolgok születnek. Nem egy cég van, amelyik az ilyen rezgések csillapításával is foglalkozik.

Üdv, Funkee

Béláim az Úrban!

Vezetékhez egy pinduri kitérő...
Nem tudom gondoltatok-e erre a problémára:
vagyon ugye az 50 Hz-es hálózati tápfesz., amiket oszlopokon holmi kanócokkal továbbítják, mert a talicska nagyon szikrázna...
nomármost ha úgy nézem Soprontól Záhonyig rengeteg fém teregetőzsinór van kihúzva.
Mi akadályozza meg az 50 Hz-es feszelyt, hogy ne nézze az erőátviteli vezetéket antennának, és ne koccoljon le elektromágneses hullámként?!?
Tengeralattjárójban, bányákban használnak adóvevőket (csak tudnám milyen antennával) kHz-es tartományban, mert nagyon jó az áthatoló képessége

Másik kérdésem:
mikrofonvezetékek sodortak, vagy egyszerűen egymás mellett mennek?
Érdekes koncerteken csak arra törekednek, hogy taposásálló, és hajlékony legyen. Mégis ~100m után sem zajos, és jól szól.

Watt-> Kondimikrofonban milyen a membrán? fémfólia, vagy gőzölt műanyag hártya?
Merev lemez, vagy keretre feszített membrán?
Meg tudtad nézni a frekigörbéjét? Mérőmikrofonnak ajánlják...

Tisztelt kollegák!
Nem akarok flame-t,ugyhogy hagyjuk a high-endet meg az árháborút.(ez egy másik hosszú történet,több köze van a társadalom és gazdaságtudományhoz mint a műszaki kérdésekhez)
Inkább kicsit gondolkodjuk el rajta,hogy mi is a zene.Ne a vége felől nézzük,és a felhőkarcoló ablakait próbáljuk felrakni először,az üres levegőre,abban bízva,hogyha végül felhőkarcolónak néz ki,és nem dől össze,akkor jó is lesz.
A zene végeredményben légrezgések sora,amelyet a fülünk érzékel,és ez az agyunkban szubjektív érzéseket vált ki.Maga a "tiszta zene" nem létezik.Ha egy hangszert egy adott környezetben megszólaltatunk,mindig lesz a fülünkhez jutó hangban más nem kívánatos dolog,zaj,zörgés,stb.Ezt ott a helyszínen az agyunk és hallási rendszerünk igen jól kiszűri,vagyis egyfajta előválogatást végez.A hangot mesterségesen reprodukáló rendszer,azon kívül,hogy a hangot tökéletlenül veszi fel,képtelen erre a szelekcióra,vagyis felvesz erősít és tárol nem kívánatos komponenseket is,ráadásul minden fázisban torzítja a jelet,illetve zajt ad hozzá,a belekevert felvett zaj végül mintegy "belebetonozott" kiszűrhetetlen része lesz a jelnek,kicsit hasonlóan mint a rádiózásban az intermodulációnál,a zenével minden más,amit addig hozzákevertünk,egyfajta torzító kölcsönhatásba lép,illetve mindig újabb és újabb részletek vesznek el ezáltal.
A legtökéletesebb rendszer maga az emberi fül lenne,ha tárolni tudnánk a helyszinen lévő jó hallású egészséges személy "bioáramait",majd ezt lejátszhatnánk egy másik ember agya számára.De ezt végiggondolva rögtön rájöhetünk,hol az első bökkenő az ideálisnak képzelt rendszerben:már a fülünk belső szerkezete sem tökéletesen egyforma,lehet,hogy az egyik ember saját füléhez alkalmazkodott agya,a másik ember hallószerve által szolgáltatott "jelet" borzalmasnak értelmezné!
Tehát van egy fizikai határ,ahol a zene élvezete még biztosítható,de ezen továbbmenni nem érdemes,mert nem lesz az eredmény általánosan tökéletesebb.
A feladat mai műszaki színvonalon:Egy "gépfül" fogja fel az emberi fülhöz hasonlóan a zenét,alakítsa a levegő mozgását mechanikai rezgéssé majd csináljon belőle eltárolható jelet.Az elektromosság,erősítés,digitalizálás mind felesleges tulajdonképpen..a legjobb lenne visszatérni Edison korába,és analóg módon laserrel felégetni valamilyen lemezfelületre végtelenül finoman és pontosan a membrán rezgését,majd ezt valamilyen eljárással lejátszani.A mostani "konzerválási" és felvételi módszerek rengeteget rontanak a zenén,ami mégis kicsit jobb minőségben képes visszaadni ezt az igen fogyatékos és sok torzító álomáson átment rezgést,az is vagyonokba kerül.(pl egy valóban minőségi mechanikus bakelites lemezjátszó!!)
A másik probléma a hallásunkkal van.Mivel nem tudjuk a dobhártyánkat közvetlenül,csak a levegővel rezgésbe hozni,azért valamilyen légrezgető egszközzel kell a jelet visszaalakítani.Igenám,de a hallásunk "túl jó",hiába tesszük a fejünkre a fejhallgatót,hogy a lehető legkevesebb levegő legyen a folyamatban,és a dobhártyánk pont úgy rezegjen,hiába hangosítjuk fel,legfeljebb halláskárosodást kapunk,eléggé tévedhetetlenül tudjuk,hogy nem az eredeti helyszinen halljuk a zenét,csak egy konzervmásolatot hallgatunk.
Érdekes,hogy vajon miért érezzük a hangszóró által visszaadott,még a lehallgatási környezet,mint másodlagos helyszin által torzított zenét mégis szebbnek és élőbbnek,mint amit egy fejhallgató segítségével szinte közvetlen a fülünkkel hallgatunk.Vajon mennyire fiziológiai,mennyire technikai és mennyire pszichológiai az oka ennek?(ezek azok a kérdések amin ma nem gondolkodik senki,mert senkinek nem érdeke ez)
Igazából hiába akarnánk a mikrofont kihagyni a játékból,és eleve mesterségesen valamilyen szimulációval előállítani az élethű zenét,maga a fizikai folyamat túl bonyolult,bár egy időben nagyon lelkesítő téma volt a virtuális hangszerek gondolata,mára kb megbukott,óriási számítási kapacitással sem tudunk még csak elfogadható minőséget sem produkálni.
Pedig az "elfogadható",valójában igen silány minőséget jelent,ha megnézzük a hang felvétel,tárolás,erősítés és visszaadás mai formáját,azt láthatjuk,hogy lényegében mindegy,hogy egy erősítő milyen szuper konstrukció,mennyire kifinomult vagy ezért drága,lényegében ugyanazokra a csapnivaló alkatrészekre és alapelvekre épül,amik gyászos és rettenetes torzítást és módosítást visznek az eredeti zenébe.
Van műszaki és hangzásbeli különbség természetesen,egy szokol rádió,egy videoton valami,és a legújabb bolti hangrendszer nyilván nem ugyanazon a műszaki színvonalon szólal meg.Lehet még egyet lépni és valami az átlagosnál jobbat keresni,de itt már a műszaki tartalom aligalig javul,(mert nincs hova),az árak viszont elkezdenek a legendák borodalmába emelkedni(indokolatlanul).
Vajon aki milliókért vesz hangrendszert otthonra,az milyen forrásból származó zenét hallgat rajta?A csapnivaló általában szétmanipulált CD-t?Szalagos magnó fogyatékos és zajos jelét? Régi bakelitlemez még fogyatékosabb,manipulatív áramkörökkel összenyomott és visszalakított hangját,ami valószínű,hogy már keresztülment még a rögzítés előtt olyan stúdióberendezéseken,ahol a beépített közepes minőségű tranzisztos fokozatok tucatjai tették "tranzisztorhangúvá" és fogyatékossá?
Majd mindezt egy primitív mechanikus korongra vitték át,amit otthon primitív módon megforgatva valami zeneszerűséget nyernek,amit aztán millió forintos erősítővel kell erősíteni és csodakábelen vezetni,merthogy az jó.Jó,jó,de mire? Szebben szól rajta a fogyatékos zene? Jobban hallatszik,hogy mennyire nem hasonlít a koncertterem élményéhez?
Szerintem műszakilag van egy színvonal amin túl felesleges elveszni a részletekben,vagy az alapkérdéseken kell(ene) javítani esetleg szellemes ötletekkel az átviteli rendszert jobbá tenni,mindez az alapvető betegségeket sajnos sosem küszöböli ki.
Nem hallottam még reklamálni senkit,hogy csak ezüst drótos arany fegyverzetű,-200fokon tartott (hőzaj!) mikrofonnal felvett,klímakamrában tartott csöves erősítővel erősített,semmilyen módon nem vágott és módosított hangot tartalmazó koncertfelvételt hajlandó megvenni a boltban....ugyanakkor hazamenvén a kábel hangzásán és más nyilvánvaló tévedéseken gondolkodik.

Jajj Istenem, már megint: miért van az, hogy egy hájendesnek a drágább=jobb?
"A százezres erősítőm jobban szólt, mint az X gyártó egymillása!"
"A kábelem kb. 200.000Ft-os szinten van!"
"A hangfalam hangja vhol az egymillás kategóriában van!"
Könyörgöm, szvsz az árnak a minőséghez nem sok köze van a Hi-Fi-ben!

Igaz viszont, ha lenne egy nagyon jó erősítő, ami mondjuk "csak" 50.000-be kerülne, nem venné meg a nép. Még ha ez sokkal jobb is minden szempontból, akkor is az 500.000Ft-ost választanák. Azt hiszik az emberek, hogy az ár garancia valamire.
Erről szól a hájend: ha megveszel egy kábelt 100.000Ft-ért, egyszerűen nagyon jónak fog tűnni! Hiszen a nagy ár hitet ad a kábel mellé. Ha lenne egy teszt, ahol mondjuk egy 3000Ft anyagköltségű UTP tyúkbelet és mondjuk egy "csúcskategóriás", 3Milliós kábelt versenyeztetnének, akkor egyértelműen mindenki a 3millásra voksolna. vakteszten viszont nem biztos, hisz lehet a 3000 jobb a 3millásnál!

Nem véletlen néhány hazai hájend-kereskedő árkialakítása: pl. egy méter teflonos interkonnekt, 100Ft-os kínai dugókkal 10ezer Ft. Ha 500Ft-be kerülne, a kutyának se kellene.

Aki meg ezt a cikket http://boltbazis.hu/cikkek/az-audio-kabelek-mukodese írta, jelentkezzen nálam, hadd tépjem le azt a kontár kezét. Imádom, amikor egy autószerelő cikkeket ír a kőművesszakmáról!

Jajj ne fesd az ördögöt a falra, mert még megjelenik!

Igen,a sokat szidott hifimagazin is,asszem a 18-as számban(de ez nem biztos)Matti Ottala cikke is erről szól.

Szerény véleményem az,hogy ha egy kábel"negatív hatását"mutatja meg egy rendszer minél jobban,ott a rendszer revíziójára van szükség.

Szia iránytű

Én ugyanerre gondoltam, de az erősítő kapcsán (bár rá lehet ültetni a hangfalra is).
Azt vizsgálnám meg, hogy az erősítő mennyire induktív és kapacitívfüggő a 20-20kHz frekitartományban.
Ha ezt tudnánk (mérni), hozzá illő kábelt mindjárt könyebb lenne választani.
Csinált már valaha valaki ilyet?
Sőt, ha ezt a vizsgálódást a hangfalunkra is elvégeznénk, akkor már az ideális kábelt is ki lehetne választani hozzá.
Ez részemről csak elmélet, elmélkedés, ami egyelőre csak gondolat szintjén létezik, és persze meglehet hogy távol járok a megoldástól/valóságtól

Üdv