A feleadat úgy felmelegíteni a nyákot, hogy ne a papíron keresztül történjen, mert a papír megég. Jelenleg vasalóval melegítjük... Bővebben a nyákkészítős topicban olvashatsz...

Erős infralámpával nem lehet felmelegíteni?

Hogy gondoljátok, hogy a réz fólia felmelegszik, miközben a hordozó hideg marad? Persze eszetlen nagy teljesítménnyel megtörténhet, da ha a megfelelő teljesítmény és idő és felület van kiválasztva, akkor szerintem egyszerűen átmelegszik az egész.

Pont szerűség pedig csak elméleti. Gyakorlatban 3-4cm felület lesz melegítve.

Aztán még az is eszembe jutott, hogy amikor vasalóval melegítjük, akkor mit melegítünk először, ha nem a 35mikronos nyákot?

Arra gondoltam, hogy végülis pontszerűen melegítenétek a nyákot. Emiatt ezen a helyen túl kell melegíteni. A nyákos topikban leírt 180-200 fok eléréséhez 3-400 fok (de lehet, hogy több is) már esetleg a hordozó és fólia közötti tapadást is rongálhatja.
Ui: És egy kicsit alám is írtak

.....

Idő kérdése...

Így gondoltad?


szerk:
A fekete kockák a tekercsek...
Milyen mag lenne jó?

Ismét.... Arra gondoltatok, hogy a 70 mikronos rézfóliával kell a 1,5 miliméteres hordozót is felmelegíteni, mert egyébként azonnal visszahül?

tubybb nagyfeszes nagyfrekis megoldása a szigetelő rétegre, nem teljesen hülyeség, ha a nyák hordozóját tekintjük annak! A bakelitben és az üvegszálas műgyantában is kialakulhat a polarizációs veszteségből adódó hő. Az igaz, hogy ez nem indukció, így itt off, de mint megoldás esetleg szóba jöhet, mert talán kevesebb lenne vele a gond(nyák mérettel kapcsolatos indukciós gondok...)
Viszont a kétoldalas nyáknál már valós gond lehet az áthúzó ív!

Aha! Már értem!

Gond lenne, ha azokat a réz lemezeket kintről tolnánk be(kétoldalról, pont amennyi hiányzik) és kilógnának a nyák méretétől függő mértékben?

Köszi!

Igen értettem a toroidos kivitelt, és ugyanazok az aggájaim mint neked, hogy honnan veszünk ilyen nagy magot, ami a frekit is bírja.

A hatalmas légrés miatt nagyon nagy lenne a veszteség, nem?

Ez a rajz jól néz ki (MotoHackeré), de a valóságban ha én egy 20cm széles nyákot szeretnék áthúzni közte akkor hatalmas méretű lenne a mag.
Szerintem két különálló hosszúkás (és lapos) tekercs kellene egymással párhuzamosan (egy vonalban), és közéjük merőlegesen a nyák. Bár azt hiszem ti is erre gondoltatok.

Én erre gondoltam,ha már muszáj rajzolni!! Majd Spafi kijavít, mi miért hülyeség, vagy hogyan lehet egyszerűbben.

Ne keverjünk ide mindent!!Ez egy kondenzátor,aminek a nem vezető dielektrikumát hevíti a veszteség,semmi köze az indukciós kemencéhez!!
A fóliahegesztők működnek így,(már a jobbak),de ehhez tökmás kialakítás,nagy frekvenciás nagy feszültség kell!

Van egy ilyenem, hátha valamit segít.

Pontosan ilyen elrendezésre gondoltam.



Erről írtam azt, hogy ezt a területet "rövidre kell zárni". Persze a rövidre zárást nem galvanikusan kell elképzelni, hanem egyszerűen csak egy réz lemezt belecsúsztatni az üresen maradt területre.

Alulról és fölülről pedig egy csomó E maggal lehet koncentrálni a fluxust. Így egyszerűen egy transzformátort kapunk, aminek a rövidre zárt szekundere a nyák rézfóliája. Ha keskeny a nyák, akkor kis körben folyik az örvényáram, kicsi a feszültség, ha széles, akkor nagyobb, de mivel az áramsűrűség nagyjából ugyanannyi, és az áttétel is, ezért a primer áram is kb. változatlan.

Bocsi, watt, amikor írtam az előző hozzászólásomat, aközben küldted el az azt megelőző tiedet, azért nem reagáltam rá. A szikrázás tárgytalan, más esetről szól. A távolságokat minél kisebbre kell venni, de arra ügyelve, hogy az összesített primer keresztmetszet sokszorosa (kb. 20...50-szerese) legyen a szekunder keresztmetszetnek, és max. 0,2 mm-es elemi szálú litzét javasolok. A hevítendő anyag mágnesezhetősége itt nem követelmény.

Köszi Transztyuszeres, de SPAfi nem erre gondolt, vagy nem értettem mit beszél. Mert hová is kerül a két tekercset összekötő réz lemez?

Teszem hozzá, ez szerintem is jó megoldás.
Kérdés, hogy ha keskenyebb a panel, és sok tekercsrész kilóg, akkor az okoz e valami problémát, ill. akkor is kellően terhelve lesz e a tekercs kis szakasza, amire a nyák esik?

Ok, de itt több tekercsről volt szó, és amiket összeköt egy vastag rézlemez. Nagyjából el tudom képzelni, de nem hiszem, hogy túl nagy kérés egy rajz. Vagy igen?



Ok, de az előbb említett két tekercs nem így helyezkedik el szerintem.


Az egyik oldali tekercs erővonalait szerinted elvezeti a panel egyik oldali fóliája úgy, hogy a másikra nem jut semmi? A másik oldali tekercset nem zavarná be?

.....

A tekercs tengelye merőleges a nyák síkjára.
Ezt nehogymár le kelljen rajzolni..

Nem egy pontban akarjuk az erővonalakkal "döfni" hanem egy egyenes mentén gerjeszteni,tehát a tekercs széles és lapos,ami mintegy "végigsepri" a panelt,miközben az elhalad előtte.

Mivel két oldal van,az erővonalak így zárulnak,mindékét oldalra kell egy tekercs,megfelelően sorbakötve...
Sőt,talán egy nagy torid szerű gyűrű kellene,aminek a panel a "hasítékában" mozog.

Ezt viszont már elképesztően nehéz volna ezen a frekvencián kivitelezni..

Ezt kis macerával meg lehetne oldani, de az áram átvezetését állandó értéken tartani nehezebben, bár áramgenerátorral talán kompenzálni lehetne az átmeneti kondtakthibákat. De először próbáljuk meg az indukciós megoldást, ha SPafi segítene talán sikerülne legalább a mechanikai részt felépíteni!

SPafi!
Köszönöm, de még mindig nem tudom elképzelni, hogy a tekercseknek hogy kéne állniuk a nyákhoz képest az elképzelésed szerint, és egy csomó kérdésre nem tértél ki(az is válasz, hogy nincs kedved rajzolni.. )

Lehet hogy hülyeség és itt talán off, de mi lenne ha a nyák (egymásra merőleges) két szélén lenne 1-1 fém görgő, ami érintkezik a rézzel, és a fém görgőkön keresztül egyszerűen csak átvezetnénk a rezen mondjuk 8-10A-t?

A réz hevítésének megoldásától függetlenül: A réz hőfokát nem lehetne mérni érintés-nélküli (lézeres) hőmérővel? Mondjuk az ilyesmi elég drága.

Szerk.: Ja nem, hiszen a papír rajta van a rezen és eltakarja azt.

Ha a tekercsnek azt a területét, amin nincs nyák, egy vastag réz lemezzel rövidre zárjuk, és a nyák szélességével arányosan állítjuk be a feszültséget, akkor a tekercsben folyó hatásos áram a melegedő réz növekvő ellenállása miatt csökken a hőmérséklet függvényében, ami egyrészt némi természetes szabályzást biztosít, másrészt visszajelzést ad a nyák hőmérsékletéről. Persze csak adott nyákgeometria mellett lehet ezt fokban kalibrálni.

Esetleg elég lehet csak a nyák egyik oldalára tenni a tekercset, de minél közelebb, minél szorosabb csatolásban.

Le tudnád rajzolni? (Elég lenne egy móricka rajz is.)
A tekercsek milyen módon kéne bekötni(razon jelölnéd?)
A tekercseket milyen távolságra kéne tenni egymástól? Mert egy rövidebb nyákot is jó lenne megmelegíteni(pl. 5cm hossz, már kezelhetőnek kéne lennie. Nem kell az egész nyákot egyszerre melegíteni, elég csak egy elhaladó szakaszát, ami ha lehet minél rövidebb kéne hogy legyen.

Mi van az említett szikrázással? Nem azonos fesszültség és azonos fázisban jelenik meg a fóliavégeken, mint két párhuzamosan tekercselt trafóvezetékben?

Mi a helyzet a nem mágnesezhetőséggel? Úgy gondolnám, hogy ez csak a tekercs méreteit határozná meg szemben egy mágnesezhető anyaggal, a kialakuló impedancia miatt. Nem jól gondolom?

Még annyit, hogy úgy tűnik, hogy 200°C lenne a cél. Nem baj, ha max hőfok 400°C is lehetne, de ez csak azért, hogy ha tévednénk a lézer nyomtató festék olvadáspontjában, akkor ne kelljen áttervezni az egészet.

Nem a kész nyákot akarjuk melegíteni,hanem a nyers panelt,miközben rágörgőzzük a lasernyomtatóval kinyomtatott papírt.
Itt evvel ne foglalkozzunk,további részleteket ebben a topicban találsz arról,miért volna jó ez:

http://forum.terminal.hu/viewtopic.php? ... start=1700


Tudtommal az indukciós hevítés alapja éppen az örvényáram,tehát nem ferromágneses anyagok is hevíthetőek.

Ez zsákutcának tűnik. Miért is? Mivel a réz nem mágnesezető, csak örvényáram keletkezhet benne. Ha a fólia nem végződik hurokban, akkor nem folyik áram, csak a két végpontja között mérhető feszültség. Ha elég nagy, akkor ívkisüléssel hidalódik át, és roncsolja a fóliavégeket, addig míg olyan messze nem kerülnek egymástól, hogy az ív megszakadjon. A mikróba tett aranyozott edény rá a példa. Persze a megjegyzésem már a kész nyák melegítésére vonatkozott, ahol fóliacsíkok vannak.
Szerintem valamilyen kontakt hőközvetítéssel jobban járnátok: halogén izzókkal, tirisztoros szabályzással.

watt!

A fólia vékonysága nem gond, sőt kifejezetten jó, viszont a változó szélesség problémát jelenthet. A nyákot nem keresztül kellene húzni a tekercsen, mert úgy borzasztó kis feszültség indukálódna benne, hanem egy-egy tekercs között kellene áthúzni. (Tehát rá merőleges erővonalak kellenek.) Első körben konstans áramerősséget kellene létrehozni, de ez még magában nem elég a hőmérséklet állandó értéken tartásához.

A réznek mindegy a freki, sokkal inkább a tekercs geometriájától függ, meg a félvezetőktől. Viszont mindenképp szabályozni kell az áramot, ezt pedig legkönnyebben a freki változtatásával lehet elérni.

Na akkor megvan mit kéne hevíteni.

Kétoldalas nyáklapot, aminek a hossza mindegy, mert egy görgő húzná át lassan(megfelelő sebességgel) egy lapos "téglatest" alakú tekercsen. A nyák szélessége, mondjuk legyen 1-től 20cm első körben.

Van ötlet?

Az érdekelne, hogy a tekercs induktivitásával kell e számolni, mikor a frekit kiválasztjuk. Az is érdekelne, hogy a réz, mint hevítendő anyag, milyen frekit kívánna? Az is egy jó kérdés gondolom, hogy a fólia vékonysága okoz e gondot az egyenletes örvényáram kialakításában?

Rossz az irány!
Mint irám:Egyszer odafelé hevít,majd ellenirányban folyik az áram,akár 20e(20.000)A!-EZ MÁR Q!-lomb -függetlenül a feszültségtől ez úgy nyakonbax,hogy egy hétig csak jobbos /v.balos/ kanyart veszel,ha túléled!
Méretek:(cserépégető kemence-ráégetik az mázat-amiben máztól függöen vagy van fém(többnyire van réz,vas,króm stb vagy csak máznéküli cserép mégis kisül ) a lényeg az áramerőt "egy"-de inkább több termikus ellenállás szabályozza a kemencében.
Az un eddzőkemecéknél (pl fogaskerékedzés,csak a koronára-mármint fogaskerékkoronára- figyelembeveszik a betetett anyag mennyiségét is es be lehet zongorázni mint egy CNC-n 20' 900 fokon,anyagmennyiséget és a hőfokot
Igen durva eset bár,ezt saját szememmel nem láttam-T68m majd kijavít ha hibása tudnám a 'dógokat' az 'alamónium' kohósítása ill. öntészete azért nehézkes mert oxidja olvadáspontja magasabb mint magának a fémnek
De itt még bonyolultabb a dolog mert tényleg bele van dugva a két pálca és elektrolízises elven kirakódik a cucc,de maga a felfútés olyan mint az kecmecében(holott maga az 'alamónium' nem mágnesezhető!-mégis megfolyik egy ívkemencében ami ui ciklikus elven működik)-jó ott a kirakódás miatt van egy másik kör is -én csak a hevítésről mesélek,mint ívkemence-váltakozó fesszel ekkora anyagmogatáshoz-mármint olvasztásához kellene egy Csernobil,nyemám 50W trarafó"marékmérettel"(belefér az ember kezébe-es tudok heggeszeni vele!-
De,lehet a falban a vezetéket ha nics megszakító(bizti)+Kujbisev

Én tinába próbálok valami meghajtót tervezni, de nem bírom a jelalakot megnézni.. így nem lesz könnyű.

Ezeket inkább a nátriumos topikba írjátok Lassan azzal is haladok én is.

Alkalmas lenne jobb hatásfokú rézgőz lézer építéséhez. Vagy amorf kristály húzáshoz is jó lenne. Csövek összehegesztése, acél edzése, levitáció olvasztáshoz, nagy hőmérsékletű plazma létrehozásához is jó lenne.. Rengeteg dolgot lehet vele csinálni. A só olvasztás nem rossz ötlet. Mivel nem nagyon vagyok otthon az ilyen elektronikában, így nemtok érdembeli dolgot hozzászólni a témához. Csak nagyvonalakban tudom, hogy mi hogyan működik egy indukciós hevítőben. Azért majd próbálok segíteni ahol tudok.

Ha,szerzek egy szkenner felrakom az egész kapcslást,már ami akkoriban volt ,és meg is találom Hasonló mint egy 'szelénes'akksitöltő:?-hol voltak akkoriban még ilyen mosfetek
L1-nek mi a szerepe?Gondolom hogy magát a FET-t megvédje,hiszen magának az öngejeszős varázslatnak a lényege hogy maga a "munkadarab" mint egy "lágyvas"is gerjeszt a tekercsen rázogatva a lámpában "az még világít is!"
A legfőbb gond az hogy ellenirányban is folyik áram amit vagy temisztor szakít(ott) anno meg,majd a cikus végén öszzeomik az áramfolam és ellenkező irányban folytatja egészen a hőfok eléréséig......

nacorvus
Említetted, hogy javítottál ilyen készülékeket, leírhatnád milyen bennük a meghajtóáramkör!

Én is így gondoltam.

http://www.dansworkshop.com/00-index/14-Amps%2C%20Volts%2C%20and%20Watts/60-Induction%20Heating/00-A%20conceptual%20MOSFET%20self%20resonant%20oscillator.gif
Akkor ez nyerőbb elrendezés. L1-nek mi a szerepe? Szűrés gondolom. Ez tényleg jóval egyszerűbb rajz, kevesebb hibalehetőséggel.

szerk_:watt

A kemencében is mint a tűzhelyen a 'közreműködőben' egyértelműen az Unnamed által emlegetett egyenáram folyik ellenáramú folyamként és a ciklus összeomlásával ellenkező irányban -ezért hívják ciklikus avagy öngerjesztő kemencének,ezzel kohósítani is szoktak,de nem úgy mit ahogy elgonolod,hogy egy leválasztótrafóból letekerem a szekundert -az is igen íves izzásba megy amíg a táp bírja

Mi az hogy "az önrezgő"? Ez is lehet önrezgő, csak olyan vezérlést kell hozzábiggyeszteni!

Első körben szerintem el kellene dönteni, hogy mit is akarunk hevíteni, mekkora térfogatban, és akkor lehet kezdeni bármit tervezni.

Szerintem az önrezgő a jobb hatásfokú, de ezt csak úgy megérzésből gondolom, mert talán azért, hogy nem kell annyi segédáramkör.

Tulajdonképp ez egy elég jó megoldás, de végülis ez nem önrezgő. Vajon ennek, vagy az önrezgőnek jobb a hatásfoka?

Hát szerintem is az már nagyon magas freki, 50MHz is már igen sok, sőt a vastagabb dolgokat általában 20kHz körül hevítik (100kW)

A mikró nem túl magas frekin megy? (2,4GHz? ) Szerintem az ide nem lesz jó.

Azt hogy lehetne felhasználni? Mert ha elérakok egy vasdarabot, az sajnos nem fog melegedni nagyon.

Mikrosütőt nem lehet hasonló célra alkalmazni? Abban készen van egy többszáz wattos nagyfrekvenciás "rádióadó".
Mondjuk lehet,hogy nem bírja a kiképzést a magnetron,és csak a megfelelő méretű gyűrűkben jön létre örvényáram..

Sziasztok!
A topic a nagyfrekvenciás, illetve vasmagos (tirisztoros) indukciós hevítés lehetőségeinek kiaknázására jött létre. Először is a kettő közti különbség az lenne, hogy míg a tirisztorosnál a felhevítendő tárgy a szekunder tekercs (trafós csatolású), addig a nagyfrekvenciás hevítőnél ez a vasmag. A nagyfrekvenciásnak előnye az, hogy a hevítendő tárgy igen messze is lehet a munkatekercsőt. A tirisztoros előnye, hogy nem kell számolni a nagyfrekvencia okozta problémákkal, illetve valamivel olcsóbb. A nagyfrekis általában 100kHz ~50MHz környékén üzemel, ennél kisebb frekvencián már nagyon romlik a hatásfok. Van-e valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban? Én egy FET-es önrezgő meghajtásra koncentrálnék, aminek párszáz wattnyi hevítőteljesítménye van. Két jó oldal:
http://www.dansworkshop.com/Induction%20Heating.shtml
http://richieburnett.co.uk/indheat.html
Hatásfokilag nem tudom melyik a jobb, de ezt majd kiderítjük itt