Meg van ez a "Fixed Edges" paraméter is, bár azt gondolom tudjátok,
hogy hang esetén ki kell kapcsolni, legalábbis a leírás szerint.
Azért tényleg elég hasznos kis progi...

Ha találnék valami jó anyagot prizmának, akkor is odatennék 45 fokos kemény tükröket az eltévedt báránykáknak.

Az aluláteresztő szűrőt már többször ajánlgattam; aki csak az F1-F2 tartományt akarja használni, annak korrektebb eredményt adhat, mint a bizonytalan mennyiségű, elhelyezkedésű, sűrűségű csillapító anyag.

Igen, a mélyebb frekik könnyebben kitörnek, de ez talán természetes, vagy nem?

Rosszabb, hogy erősen frekvenciafüggőnek tűnik. A hőfokfüggést kicsit alatta a Temperature Gradient beállítások mutatják

Szerintem azt egy a hangot félig áteresztő anyaggal lehetne megoldani. A kék vonal egy ilyen anyagot szimulál talán...

Illetve dehogy(megnéztem ezt a prizmát). Ez az eltérő sűrűségű anyok peremfelületén létrejövő visszaverődések elvén szimulál. Így működnek a nyári estéken nagy távolságra elhalatszó hangok is!

Találtam egy zseniálist a setupok között: Porro Prism a neve, vagyis egy akusztikai prizma. Már csak meg kellene valósítani

Ha frekit változtatjátok(csökkentitek), akkor kialakulhat egy eltolt rezonancia, ami váltogatja az "irányát". (fogalmazásgátlót szedtem be)
A fényerőt emeljétek(intenzitást)
Hasonló figyelhető meg a csőben is megfelelő arányoknál. A csövet egyész vékonyra kell rajzolni, mert a hullámhosz elég kicsi alapból, és nem lehet nagyon lemenni.

A Setup: Parabolic Mirror 2-t nézzétek meg, ott látszik, hogy a forduló alján egy vonalba koncentrálódik az addigi síkhullám. Ott esetleg már akkora lesz a nyomás, hogy akár torzíthat is

Pedig vannak benne előre gyártott akusztikus szűrők. Nézzétek meg, ott van rezonancia.

Na, én is pont erre gondoltam, nekem sem ment a rezonancia ilyen módon..

Nem tudok olyan finom felbontású kanyart se rajzolni benne, ami ehhez kellene. A frekvenciát is annyira le kellene vinni, hogy csak egy negyed, ill. fél hullámhossznyi legyen a cső kiterített hossza.

Szerk.: ha nagyon leviszem a frekvenciát, akkor el sem indul a hullám a csőben.
Nem modellezi sem a levegő rugalmasságát, sem a levegő tömegét, ezért nem viselkedik rezonátorként sem.
A nyitott végről nem verődik vissza a hullám semmilyen frekvencián, pedig tudjuk, hogy a valóságban visszaverődik, F2-n, F4-en és társain különösen.

Jó, de pl ezt az U kanyart te tudod rajta szemléltetni, szűkített meg normál közti különbséggel?

Nézegettem a szimulátort, ha visszanézel, én adtam a linket
Ez azért nem egy TINA kategóriájú szimulátor, egyszerű dolgok szemléltetésére jó, de komoly dolgot nem szabad várni tőle.

Nemtom, engem eléggé elbizonytalanít ez a szimulátor. fdsa te nézegetted?
Vajon biztosan jól modellezi ez a hangot, a levegő rugalmasságát, stb?
Mert a szimulátor alapján nekem az U kanyar nem igazán okoz
visszaverődést még nagyobb frekiken sem és a hang szépen tud tovább haladni.

Ha meg szemből. akkor a faluházban nyomják a nagyágyúval!
Gondolom nem kell ecsetelni, hogy a távolság nagy úr! De ha már verődik, mondjuk házak között, akkor az életben nem tudod merről nyomul a Nohab! Az is más kérdés, hogy minden mély hangnak vannak felharmonikusai, így nem nehéz őket lokalizálni. Ritka, amikor tiszta szinuszt hallasz.
Egy viszont biztos, nekem a "kis gömbökből jön a mély", sokak nagy döbbenetére, mivel nem mindjárt veszik észre a plafonban TTL-t. Nagyot szoktam vidulni, mikor kuksizzák, hogy még a membrán sem mozog még is mekkorát szól, és közben ott mászkálnak a 38cm-es membrán alatt!

Múltkor járt egy ismerősöm a falutokban, és megkérdezte, hogy mi volt ez a brummogás. Azt válaszolták neki, hogy ha jobbról hallotta, akkor beállt a Nohab az állomásra, de ha balról, akkor watt éppen zenét hallgat

És akkor mi van, ha Te elméletben sokkal jobban tudsz medvére vadászni, de még soha nem lőttél, én meg már jópárat eljetettem, miután megveregette a vállam?


Ebből jött a szekálás ötlete! Bocsi, nem gondolom komolyan és igazán nem akarlak bántani!

Szerintem amit felrajzoltál utoljára, ahol a külső és belső sugarak aránya nem olyan nagy. A hullámfront azon igyekszik, hogy egy megbolygatás után újra síkhullámként terjedjen, szerintem ezt igazán csak akkor teheti, ha elég nagy a belső sugár. A falak sugár irányú távolságát a fordulóban mindenképpen csökkenteni kell, de hogy mennyire, az csak kísérletezéssel derül ki.

fdsa, "visszafelé" gondolkodva egyébként elvileg kb milyen (alapvetően)
U-alakú doboz kellene a kiterítés alapján az állandó impedanciához?

Ja, akkor már ki is próbáltad? Király! Lehet én is összedobok vmi TL-t majd eszerint, felizgatott a dolog..

Nem, tényleg nem szinusz.
De azért ne menj medvevadásznak, mert meg fogsz lepődni, amikor a medve hátulról megveregeti a válladat, hogy "kukuccs, itt vagyok!"

Egy nagybőgő hanja nem tiszta szinusz! Jó hogy megmondod merről szól! Valamint nem a házimozisok találták ki, hogy a mélynyomó iránya nem lokalizálható, ha a lesugárzott hollámhossz nagyobb, mint a lehallgatási távolság(sőt alatta is csak egy oktávval feljebb), ezt sokkal korábban ismert tény volt. Ha hallasz egy mélynyomót, akkor az vagy nincs jól szűrve, vagy saját hangja van. A TTL rendszerben egyik probléma sem áll fenn. Soha nem jönnél rá merről jön a mély, még is a nagybőgőt lehetne lokalizálni, mert a magasabb frekikvanciájú összetevőket már a szatelit sugározza.

A hullám nagy része egyenes vonalban halad tovább, amíg egy akadállyal nem találkozik. A fenti esetben ez egy félhenger, amelynek a legtávolabbi felülete egy vonallá szűkül össze. A csőben a keresztmetszet változása egyértelműen a hullámimpedancia változásához rendelhető, amely - mint tudjuk - reflexiókat okoz.


Valahogy így. A keresztmetszet legnagyobb értéke a névleges (átlagos)csőkeresztmetszet gyökkettőszöröse, a legkisebb pedig a névleges gyökketted része. A válaszfal végénél a keresztmetszet a kétszeresére ugrik, de valahogy az egész rendszer keresztmetszetingadozása mégis sokkal kisebb.

Szerk.: a fülem szerint a reflexiók is sokkal kisebbek

Mélynyomóként használod, mert beveszed a házimozi gyártóinak a reklámszövegét, hogy a mély hangok forrásának irányát úgyse tudjuk megállapítani, elég egy szubláda. Január elsején egy véletlen folytán pont egy komolyzenei újévi hangversenyen voltam, ahol újra meg kellett állapítanom, hogy a nagybőgők hangjának forrása igencsak jól lokalizálható.
A jól bevált zárt dobozoknak 100 Hz-en még gömbi irányjellegörbéjük van, aztán egyre jobban irányítottá válnak, és a "sweet point"-ban ülve nagyjából lineáris átvitelt biztosítanak (egy hallgató számára).
Kivéve persze a szub-csatornát, amelynek külön végfoka van, és arra csábítja a felhasználót, hogy még egy kicsit adjon rá, kit érdekel az egyenletes átvitel, ha ennyi és ilyen jó mély hangom van

Egy csőben keletkező rezonancia nem csak azon az egy frekvencián (és felharmonikusain) okoz gondot, amelyen a rezonancia keletkezik. Legjobb példa erre a belsőégésű motorok kipufogórendszere, ahol egy ilyen félhullámú rezonancia meggátolja az elégett gázok kiömlését - tehát a 0 Hz-es átvitelt is.
Nem véletlen ám, hogy John Karlson a sugárhajtóművek kipufogórendszerének fejlesztésekor jött rá arra a megoldásra, amiből később Karlson-dobozként 200 000 darabot eladott.

Már régen birizgálja a homlokomat, hogy nem egyforma körülmények között vizsgáljuk a csövet! Nálam a TL mélynyomó, meg se próbálnám másra használni, mert minek! Arra ott vannak a jól bevált zárt dobozok, amik 100Hz felett nagyon jól muzsikálnak.
Természetes, hogy ha a hullámhossz összemérhető a cső valamelyik kereszmetszeti méretével, akkor problémákat okoz a fáziseltolódás, de egy jóval nagyobb hullámhosszú hullámmal nem lesz gond a fordulóban sem! Ezt egyébként a szimulátor is nagyon jól szemlélteti, tehát mégiscsak öszemérhető a két hullámterjedés valamilyen fokon.

És ennél mi okozza azt a szűk szakaszt, pontot a közepén?

És ennél hogyan alakulna a fenti algoritmus szerint a kiterített rajz?

Ha valaki csak szubként használja, akkor nem is találkozik a problémákkal, de én szélessávú rezonátorként használom. Lehet, hogy mazochista vagyok?

Nem elbagatelizálni akarom a helyzetet, de lassan olyan érzésem lesz, mint a szokol rádió esetében, miszerint olyan sok a hibája, hogy elvileg hangot nem szabadna belőle hallani!

Azt mutatták, hogy a hang terjedésének semmi köze a folyadékok lamináris áramlásához. A reflexióknak viszont az akusztikai impedancia alakulásához annál inkább.
Le is rajzoltam, be is tettem a rajzot:

Több koncentrikus félhengerrel csak kicsit módulna a rajz (kicsit csökkent is a reflexió), de a lényege nem változna: 45 fokos, egyenes terelőkkel kisebb reflexiót tudok megvalósítani.
Olyan (csillapító) anyagokat kellett volna keresni, amelyekben a hang sebessége 1:1 től 10:1 arányban változik, és ezekből felépíteni a lamináris réteget a kanyarban.
A következő gond akkor keletkezik, amikor az addig üres csőben megjelenik a csillapító anyag, mert itt újra csak reflexió keletkezik.

Nem írtad végül, hogy a csöves kísérleteid mit mutattak végül. Vagy titok netán?

Egyáltalán nem off, tökéletesen mutatja, hogy ha biztosítjuk a lamináris áramlás feltételeit, akkor milyen fázishiba áll elő a kanyar végére az útkülönbségek miatt.
A fázishelyes találkozásnak a kimeneten lenne még egy, elméletileg (!) megvalósítható feltétele: az egyes rétegekben a hang terjedési sebessége fordítottan legyen arányos a megteendő úttal, de ezt írtam valamikor tavaly is, mielőtt felvetetted a szűkített kanyar ötletét.

Csak úgy magától a levegő nem fog laminárisan áramlani a fordulóban, csak ha terelőlemezekkel rákényszerítjük, de a kimeneten előálló nyomás- és sebességkülönbségek robbanásszerű kiegyenlítődése megint csak hibákat okoz.

Mármint akkor a mérések nem igazolták ezt a felvetést?
Egyébként akkor próbáltad a folyamatos, állandó keresztmetszetet, és a szűkített kanyart is?

Bocsánat, igazából off, a lamináris áramlásra kerestem rá:
http://www.youtube.com/watch?v=p08_KlTKP50

Szerencsére éppen felújították tavaly nyáron az utcánkban a gáz- és vízvezetékeket, így sikerült szereznem 20 cm átmérőjű csövet, amiből korrekt félhengert tudtam csinálni fordulónak a csövemhez. Egyesek szerint ha sikerül laminárisan tartani az áramlást a fordulóban, akkor megoldódik a probléma. Így aztán szereztem különböző átmérőjű csöveket, és építettem koncentrikus félhengerekből lamináris fordulót.
Nem mondom, hogy kár volt, mert az ember a hibákból is tanulhat

Tudom, valahogy még vonalat is lehet húzni a jobb-gombbal, csak nem sikerült stabilan használni.
Már gondotlam rá, hogy átírom a forrást, és csinálok hozzá vmi f*sza fal-szerkesztőt...
Egyébként tényleg nagyon hasznos kis progi, elég jól szemlélteti a hanghullámokat sztem.

Lehet törölni is az egérmutatóval, ha egy élő pontra kattintva kezded a rajzolást. Nem állítom, hogy egyszerű vele rajzolni, de azért nem lehetetlen.

Igen, és tök jó kis progi lenne, csak használhatatlan a rajzolója...

Próbáltad a szimulációt? Csak én szórakoztam vele?

Hát igen, a TTL egy elég menő kombináció, nekem nagyon tetszik...


Jó ok, értem, nyilván itt is több szempont jászik.

A dolog ettől sokkal összetetteb, és ezt próbáltuk idáig körülírni.
Több tényező van:
- a TTL belső mérete nagy, a 15colos hangszóró miatt.
- csak egy hajlítás van
- a hajlítás is nagyon nagy ívű.
- csillapítva vannnak a falak, de arányosan ez nem jelenthet túlcsillapítást
- a csillapítás az "TL" és a mocsár közti lehet valahol.
- a falak nagyon ridegek, nincs rezonáns utóhang
- a plafonnal egysíkban van a hangszóró, mint egy hangfalban!
- 1/3 résznél van gerjesztve a szoba.
- az Fs-nél egy oktávval lejjebb van méretezve a cső hossza



Próbáltad a szimulációt? Nem e miatt nem érdemes TL végére tölcsért tenni. Leírtuk, miért nem!

És itt ezt akkor a megfelelő kanyarodás-lekerekítés és a csillapítás okozza sztetek?
Amúgy a másik témában egyetértek, szobába nem nagyon való (igazi)
tölcsér, és tényleg sokkal szűkebb keresztmetszet a szoba-akusztika, stb,
úgyhogy nem is erőltetem tovább, csak elvi szinten érdekelt ez a kombó.

Egyébként a keresztmetszettel való játszadozással kapcsolatban "ijedtem"
egy kicsit egyszer - de lehet ezt már meséltem is - hogy műanyag palackkal
próbáltam ki azt, hogy a szájánál ugye fújom a levegőt, hogy berezonáljon
a benne lévő légoszlop, és ez persze meg is történt, de amint egy picit is
összenyomtam kézzel a palack hasát, azonnal megszűnt a rezonancia.
Ezt mi okozhatta sztetek, illetve hogyan kellen ezt akkor leszűrni TL szintre?

A másil TL-es tapasztalatom pedig az volt, hogy építettem egy TL-dobozt
egy viszonylag kis hangszóróhoz, ami addig BR-ben volt, és egész jól szólt,
aztán megépült a doboznak egy másik - elvileg javított - változata, ami pár cm-rel
hosszabb és keresztmetszetében nagyobb volt, és mélyben, de végeredményben
is sokkal gyengébben szólt, mint a szűkebb kisöccse...
Lehet, ha túl nagy a KM az Sd-hez képest, akkor már teljesen eltorzul a rezonancia,
akár létre sem jön, mert a motor nem képes megfelelően gerjeszteni a légoszlopot?
Ezt a 2 pl-t csak azért dobtam fel, mert simán el tudom képzelni, hogy akár
csak egy egészen apró kis hiba is végzetes lehet egy konkrét TL doboznál,
pláne ha már hajtogatás/törés stb van benne.

Egy tölcsér a toroktól a szájig illesztett eszköz. Ha a tölcsér torka elé egy csövet teszel, az akusztikus szűrőként fog viselkedni, és csak bizonyos frekik jutnak majd a tölcsérbe, amik aránytalanul nagyobb hangerőt kapnak, mint a fronton lesugárzott hangerő(ezért sem szeretem az egyoldalt terhelt tölcsérek hangját, pedig ott nincs cső a tölcsér és a hangszóró hátulja között, legfeljebbegy aluláteresztő hangolt üreg)). Jobb, ha hangolt üreggel oldod meg az aluláteresztést, mint a klipsh tölcsérnél. Ide TL-t használni nem jó megoldás.

Nézd meg a szűrő kialakításokat a belinkelt szimuláción, nagyon jól szemléltet!

Tudom, hogy csillapító anyaggal kitöltött dobozra gondolnak, de ezt nem tudom elfogadni, vagy a TTL nem mocsár.
Volt egy 200literes dobozom, lazán teletömve vattával. Abban nem szólt így a Kappa 15LF(Fs:37Hz, ami 50Hz körülire felment a doboz miatt). A TTL nincs kitöltve csillapító anyaggal, csak a falakon van 5cm. Határozottan nagyobb a lyuk, mint a csillapító réteg. Viszont a kanyar legömbölyített és csillapított is, az említett mértékben.
Ha a belinkelt szimulátorban ( http://www.falstad.com/ripple/ ) legömbölyíted a kanyart, láthatod, hogy a hullám kitalál, és nem szakad szét. Ha pedig nem, akkor komoly visszaverődések lesznek. Kár, hogy a frekiket nem lehet méretekhez arányítani és finomabban változtatni, mert nem nagyon jöttem még rá az arányokra és elég nagy a freki ugrás, ha változtatod. Ettől függetlenül szerintem jó a szimuláció.
Aszerint tehát a legömbölyítés és a csillapítás hatására nem szakad szét a cső.


Legalább is elvileg. A szobámnak viszont van, de eddig a TTL az, ami ezt a legjobban leküzdötte. Sajnos a szoba nagyobb hibát visz be, mint bármilyen hangsugárzó eszköz. Ezért gerjesztem 1/3 résznél(felül), és hallgatom a másik 1/3 résznél(alul ). A szobán belül ezernyi más tónust lehet találni. Ez van.

Watt TTL-jének nincs hullámossága.

Az egyenes falú cső hangnyomása pont elég a minőségi zenehallgatáshoz, a tölcséresből csak egy ordítógép lesz, ilyen kis méretben korrekt mélytölcsért nem lehet csinálni.

Jó, azt sejtettem, hogy kompromisszummal lehet szélesíteni, de azt továbbra sem
értem, hogy miért lenne itt az átlagosnál nagyobb gond a TL része a rendszernek.
Pl watt TTL-jének hullámosságánál rosszabb lenne a hullámossága vagy miért?
Vagy arra azt mondtátok, hogy az inkább akusztikus mocsár, és így ott a cső
nem is sugároz, ezért nem is lehetne vele egy tölcsért meghajtani?

Nálam 55 Hz nél volt egy púp ,feltehetően rezonancia miatt . Tettem a hangszóróra kompenzálómágnest , amivel megnöveltem az elektromos jóságitényezőt /legalábbis szerintem / . A púp szépen kiegyenesedett .
Szerintem 100 Hz alatti hupliknál ,érdemes vele próbálkozni .

Lehet szélesíteni a rezonanciagörbét a kiemelés rovására: a görbe alatti terület ugyanakkora marad. Mire elég széles lesz az átviteli sáv, addigra a rezonáns kiemelés mértéke kb. 0,3 dB lesz.

Esetleg terhelhetnéd hátulról egy akusztikai mocsár jellegű TL-lel a hangszóródat, az elején pedig lehetne egy tölcsér, de ennek az eredménye csak akkor derül ki, ha megépíted.

Nyilván nem...
Első körben csak egy elvi jelenséget akartam megtudakolni.
Aztán kérdeztem pont ezért, hogy akkor hogyan lehetne a rezonanciát
lapítani, mondjukúgy, hogy az legalább sub-nak alkalmas legyen, hamár
TL-lel nehéz a teljes sávot hullámmentesen lefedni.

Bár azt továbbra sem teljsen értem, miért lenne ez hullámosabb, mint egy sima TL?
Szal itt miért aggódsz ennyire, ha százával épülnek a TL-ek, nem is csak sub-ként üzemelve.

A hangszerkészítők évszázadok óta azon dolgoznak, hogy a hangszeren minden hang azonos hangerővel szólaljon meg. Ezek után Te egy olyan rendszeren akarod visszahallgatni a hangfelvételt, amely egy adott hangot rezonáns módon kiemel úgy, hogy az ablaküvegek kitörnek, és minden tárgy megmozdul a szobában.

Ugyanazért, amiért TL-t is építünk, vagyis mert a rezonancia jelenségét
kihasználva szeretnénk némi hangtöbblethez jutni a végeredményt illetően.


Ez nem csak valami félreértés? Watt annyit mondott, hogy nem mozog az ott lévő vászon.
Ettől még egyértelműen hang sem jöhet ki rajta? Vagy rezonancián pont a végénél
kellene lennie egy durván "levegőmozgatós" szakasznak, és ti ebből következtettek erre?

A TTL pedig sztem abszolút nem mocsár, az akkor lenne, ha teli lenne csillapítással,
de itt csak a falakon van, ami a méretekhez képest sztem egyáltalán nem olyan sok.

Meglehetősen összhangban lesz, mert a beépítéssel a csőben lévő levegő tömege hozzáadódik a membrán lengőtömegéhez, és emiatt az Fs mélyebbre kerül. A 37 Hz-es rezonanciám lement 20 Hz-re egy eléggé alulméretezett csővel is.

Mert nem egy nagy üres dobozra gondolnak, hanem egy csillapítóanyaggal lazán telerakottra, ahonnan a falakról esetleg visszaverődő hullámok már annyira csillapodnak, hogy nem érkeznek vissza a membránhoz. Az állóhullámok kialakulásához a haladó és a visszavert hullámok egyidejű jelenléte kell, ha nincs visszavert hullám, akkor nincs állóhullám sem, a membránnak sikerül az energiát átadnia a levegőnek, valós terhelésre dolgozik.


Nem egészen így vágja szét, hanem ahhoz hasonlóan, mint amikor van egy koax antennakábeled, amit középen elvágnak, beiktatnak 1-2 méternyi szalagkábelt (hiszen az is antennakábel), majd újra koaxszal folytatják. Az eredetileg pl. 40 Hz-re méretezett rezgőköröd helyett lesz 2 db 80 Hz-es, amelyek valamilyen mértékű csatolásban vannak egymással. Erről semmiféle számításokat nem olvastam, csak a saját tapasztalataim alapján állítom.