Kedves Mindannyian!

További adatok az elkészült kimenőtrafóhoz:
Lp = 42H ( Anódtól-Anódig mért )
Ls = 77mH
Rp = 2x47,5 Ohm, azaz 95 Ohm Anódtól-Anódig
Rs = 0,44 Ohm, ebből a csillapítási tényező kb. 20.
Szigetelési ellenállás nagyobb, mint 2.000MOhm.
Szigetelési feszültség minimum 3kV, bármelyik két tekercs között.
( Nyilván amelyek nincsenek összekötve, vagyis primerek és szekunderek között. )
A vasmag többé-kevésbé az Su114-Hipersilnek felel meg.
Súlya: kb. 6-7kg. kompletten.

Akit esetleg érdekel, küldhetek képeket róluk, E-mail címre.
Eladóak, ha valakit érdekel.

Üdv! SMA

A xerox papir,normál A4-es papir amit a másolokban használnak.

Akiket ismertem, mind bezártak, abbahagyták. Nincs ötletem. Pontosabban a Google-on látok találatokat. Nézd meg.

A hálózati trafó vasát jól össze kell szorítani (ha lemezelt) a keretekkel, ha meg a két darabból álló hiperszilnél zúg, akkor nincs párban a vas. Az összehúzás ott is segít (amíg el nem pattan a bilincs). Az impregnálás mindenképpen jó.

Laci_L:

Hol végeznek vákuum-impregnálást és hozott anyag esetén vállalnak-e és mennyért?
A vas zúg, már többféleképpen próbáltam összerakni, csekély sikerrel.
-

A kimenők kiindulási adatai:
Qvas = 12cm2.
Qablak = 10,5cm2. ( fél tekercsnek, mert két azonos tekercs kell, a komplett trafóhoz.)
Tekercselési hossz: 7,5cm.
Tekercselési magasság: 1,5cm.
Menethossz, közepes: 25cm.
Mágneses útvonalhossz: 31cm.
Áttétel: 19-szeres.
Lp minimum: 25H
Fa = 20Hz
Pbe = 55W ( primer bemenőteljesítmény )
Pki = 50W ( 20-20.000Hz )
Raa = 3400 Ohm
Z = 8 Ohm
J, azaz, a választott áramsűrűség: 1,5A/mm2.
Primer huzalátmérő: 0,4mm CuZZ, azaz, kétszer-zománcozott rézhuzal.
Szekunder huzal: 0,8mm CuZZ.
Menetszámok:
Primer 4x405menet a 0,4mm-es huzalból, szorosan tekercselve éppen befér 3-sorba a 405 menetnyi rész.
Szekunder 84 menet 0,8mm-es huzalból, pont egy sort ad ki.

Felépítés:
2x4db. azonos menetszámú primer-résztekercs, ezek között a 2x3db. pontosan azonos menetszámú szekunder, ezek párhuzamosan kötve. A másik csévén ugyanez mégegyszer, de ellenkező irányban tekercselve, hogy végül szimmetrikus kimenőtrafót kapjunk. ( Jelöljük meg kész csévéknél, hogy balos, vagy jobbos, ne keveredjenek össze. Egy trafóhoz egy balost és egy jobbost kell párosítani, értelemszerűen. )
A szigetelés a sorok között 0,05mm-es fólia, a primer és szekunder között a fólia után, egy réteg kb. 0,3mm-es varnis-vászon.
A primer három sorban fért fel osztásonként, a szekundereknél a fél-menetszámú tekercs fért el egy sorban, tehát a másik csévén lévővel sorosan kell a szekundert kötni, akár a primer tekercseket majd a végén.

A Bmax képlete alapján visszaszámolva kb. 0,95Tesla a gerjesztés 20Hz-en és 50W-nál, ez jól belefért az előzetes számítás alapján figyelembe vett 1,25T kiindulásnak.
A primer tekercs térfogata jóval nagyobb, mint a szekunderé, ez is megfelel az irányadó javaslatnak, hogy 1,4-szerese legyen a primer térfogat a szekundernek.

A teljesítmény adatokból látható, hogy a réz-veszteség, vagyis a tekercsek Ohm-os ellenállása miatti veszteség kb. 10%, ami még elfogadható. Sajnos a vaskeresztmetszet nem ideális, 2x6cm és ez okozza, hogy hosszú egy menetnyi huzal, ami a veszteséget kiadja. Vastagabb huzal jobb lett volna, de az már nem fért volna bele az ablakba. Kevesebb menetszám is lehetne, de akkor nem érhető el az 50W-kimenőteljesítménye 20Hz-en, márpedig ez nekem kell.

Üdv! SMA

Hálózati trafót lehet impregnálni, ott nem számít a szórt kapacitás. De az impregnálás csak akkor ér valamit, ha vákuumozva van. Akkor nem fog zúgni.
Ps: A vas is tud zúgni rendesen. Azon is segít az impregnálás.

audiofil:

Mi az a xerox-papír?
Szigetelőnek való?

A két kimenő nem fog egyformán szólni az lesz az eredménye, ha az egyik impregnált, a másik pedig, nem.
Legyenek egyformák, az a jobb választás, még ha esetleg fellép némi veszteség, akkor is.

Én nemrég készültem el két újabb kimenőtrafóval, elegem is lett belőlük.
Ráadásul Su114-féle vasmag, tehát a két kimenőhöz négy azonos tekercset kellett tekernem, ráadásul kettőt balos, kettőt pedig, jobbos tekercselési iránnyal, hogy tényleg egyformák és szimmetrikusak legyenek.
Majd megírom a tapasztalataimat és a mért adatokat. Induktivitás, szórt induktivitás, egyebek.
Szép nagy állatok lettek, a hálózati is hasonló, azzal még bírkózom, mert kicsit zúg.
A hálózatira is két-két azonos menetszámú tekercset kellett tekerni, ugyanis a vasmag egy-pár és a két egyenes oldalán egy-egy tekercstest van.
Egyes leírások szerint ez jobb eredő minőséget ad, hát akinek ez a jó, hogy kétszer annyit dolgozzon vele, az csinálja. ( Én már túl vagyok rajta, ugye könnyen beszélek, de tényleg megszenvedtem velük. )
Már a méretezés sem volt egyszerű, de erről majd később.

Kellemes Húsvéti Ünnepet kívánok Mindenkinek!

Üdv! SMA

Ez már impregnálásnak számítható, a maga előnyével és hátrányával. Szerintem felesleges.

Én úgy szoktam tekercselni,hogy minden réteg után vastagon bekenem nitrolakkal maid miután megszáradt 0,1 mm-es xerox papral szigetelem,és úgy jövök ra a következő sor tekercsel.....

Hát itt ez nehezen elképzelhető. Főleg, ha jó szorosan, előírásosan van tekercselve.
Amit írsz, csak nagyon nagy átvitt teljesítménynél jöhet elő. De akkor sem biztos. Még a több KW-os trafókat is csak olajba teszik (a nagyfeszültség miatt).

Mellesleg a házi beáztatós impregnálás (ha úgy csináltad) szinte semmit sem ér, mert csak bevonja a külső réteget. Csak a vákuumos impregnálás a hatásos. De az otthon nem nagyon megy.
Ha így van, akkor a belső menetek úgy maradtak, ahogy voltak. Így szórt kapacitás növekedés gond sincs.

Én abból a megfontolásból impregnáltam a k.trafomat,hogy az esetleges zajt elkerüljem.Gondoltam arra is,hogy a trafón belül ha a huzalok vibrálnak egy idő mulva elsurolhatják egymást és így zárlatba kerül a trafóm!

Ez bizony előfordulhat.

A konkrét tények ismerete nélkül, csak általában: az impregnálás megnöveli a szórt kapacitást, mivel (elvileg) teljesen kitölti a menetek közötti teret, a levegő helyett.
A megnövekedett szórt kapacitás pedig a magas hang átvitelt (frekvenciamenetet) ronthatja.

Azért írom feltételes módban, mert a meghajtó és a terhelő impedanciától is függ a hatás. Kisebb értékek mellett ugyanakkora kapacitás kisebb hibát okoz.

Az egészet csak méréssel lehet ellenőrizni. Ráadásul az impregnáló anyagoknak sem azonos a dielektromos állandója.

Mellesleg impregnálni akkor szoktak, ha a klíma viszonyok rosszak, és/vagy nagy az átütés veszélye a működtető feszültség miatt.

Üdv mindenkinek!Olvastam itt a forumon,hogy nem jó impregnálni a kimenő trafót.(megvaltozik a hang minősége)Mi a véleményetek ezzel kapcsolatoson,esetleg részletesebben mert nem értem:hogyan befojásolja.Egy pár trafómból az egyik elkészült(impregnálva) és nem tudom hogy tegyek a másikkal?Készitsem el impregnálás nélkül ,hogy lássam a külömbséget,vagy csináljam úgy mint az elsőt?Természetesen a trafó ugyanúgy lesz elkészítve az impregnálást kivéve!Köszönöm!

Üdv mindenkinek!
Köszi a gyors választ vikica!
Akkor sajna lehet tovább keresgélnem.
Áttekeréshez a gyári szigetelőfóliát lehet használni, vagy prespán papírt kellene szereznem hozzá?

Kisebb a szórása, elírtam.

Szia!
A TK157 es kimenő eredetileg M102b vasra készült. Azt érdemes szerezni.
Jobb a mágneskör zárása, kisebb, mint az EI-nek.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni a Beag EA080 as erősítő kimenőtrafójával kapcsolatban. Kaptam egy ilyen trafót. TK-080(bár mintha lenne még utána ira egy betű de jelenleg nincs nálam) as felirattal ez a trafó egy M vasmagos 70mm pakket vastagsággal. Aztán sikerül vennem egy másikat is Ez szintén TK-080 viszont EI magos és a pakket vastagság 53mm. A terv az volt hogy át tekerem TK-157 kimenőnek. De most tanácstalan vagyok hogy melyikből kellene másikat szereznem. Melyik méret az eredeti TK-157?
Jobb az M mint az EI?
Előre is köszi!

Köszönöm!

Mélynyomókról találtam adatokat, mérettől/teljesítménytől függően:
0,5-8 mH.
Magasokról nem.
Nekem megfelel, ha a szekunder-induktivitást, vagy arányt 1-10mH-hez képest lehetne meghatározni.

Üdv!
Chip

A szórási (soros) induktivitása jóval kisebb, 10 uH körüli, a mágnesezési (párhuzamos) induktivitás viszont sokkal nagyobb, n*10 mH, vagy még több. A mélynyomók induktivitása pár mH, a magasoké n*10 uH.

De javítsatok ki, ha tévednék, hangszóróinduktivitást nem gyakran szoktam mérni!

Sziasztok!

Egy kimenő-trafó szekunder tekercsének nagyságrendileg mekkora az induktivitása?
Jellemzően elmondható, hogy kisebb vagy nagyobb mint egy tipikus (dinamikus-)hangszóró induktivitás?

Valamint még szeretném tudni. hogy a 4/8/16 ohmos kimenetek 0Hz-en, 1KHz-en..vagy miként értendőek?

Köszönettel: Chip

Kedves Peti_80 és Többiek!

Na, azért ilyen gyorsan nem szabad feladni!
Keress régi csöves TV-ket, lehetőleg azonosakat és azokból ki kell termelni a kimenőtrafókat és azokkal kell megépíteni az SE végfokot.
A nem túl régi készülékekben a PCL86-os végcső működött hangvégfoknak és ez elég jó kapcsolás is, ha a rajzát is megszerzed, akkor viszonylag könnyen reprodukálható lesz a kapcsolás és fejhallgatóhoz bőven elég lesz.
A tápot gondosan jól szűrten kell megépíteni, de az már nem lehet gond, ha minden más már rendelkezésre fog állni.
( Régi TV készülékek, amiket érdemes felhajtani: Főleg Orion - Orpheus, AT-1651-es, AT-1650-es, ezeknek elég jó a hang-végfokozata, esetleg a Vénusz, a csöves régi FF-készülék, persze. )
Érdemes a Rádiótechnika Évkönyvét is megnézni, az abban közölt kapcsolás jó, könnyen építhető.
A kimenőtrafót mindkettőt, ha sztereóban gondolkozol, egy nap alatt otthon is el lehet készíteni, megfelelő előkészületeket feltételezve.
Ha nem tudsz és akarsz ezzel foglalkozni, több szakember is megtekercseli a szükséges kimenőket, meg kell azokat keresni telefonon, E-mailben. Plachtovics úr szívesen vállal tekercselést, illetve segítséget is ad, ha szükséges.
Ha tudok Én is, - szívesen segítünk, többen is talán.

Üdv! SMA

köszi a korrekt választ.

a gond az, h sajnos nem érek rá (és se cuccom, se helyem, se agyam) otthon heteken át kimenőtrafókat tekergetni, méregetni A legolcsóbb, amit találtam, az sowter-es volt, csak 500mW, de legalább jó drága 30e/db, míg ezen kívül az összes alkatrész max 10ből kijönne.

mivel az erősítő saját méretezés, ezért lehet h zajos vagy torz lesz, így sajnos ennyi pénzt vagy időt nem akarok kamura beletenni, gyári kapcsolást meg nem építek, legyen minél DIY-abb.

mind1, akkor ezzel így jártam, én gondom

Kedves Peti_80 és Többiek!

Elég elvetemült ötlet egy hálózati trafót kimenőnek használni, de nem csak ez a probléma. ( Még ha PP-végfok lenne.... )
Az SE végfok önmagában jó választás, de mindenképpen légréses kimenőt kell hozzá tekerni, tekertetni.
A Rádiótechnika Évkönyvében van nem régi leírás egy ilyen végfokról, illetve az "Audiofil varázs" című füzetben is található ilyen célra SE végfok, valamint az interneten keresztül is rengeteg kapcsolás érhető el.
Bármilyen SE végfok szóba jöhet, ha a minősége megfelelő.
A fejhallgatóhoz szánt SE végfoknak semmi zajának nem szabad lennie, még kényesebb, mint egy hagyományos PP, vagy SE végfok, amit hangszórókon keresztül hallgatunk. Ugyanis, itt igen közel vagyunk a hangkeltőhöz és bármilyen zaj, zavar erősebben hallható lesz és nagyon nehéz teljesen megszűntetni, vagy elfogadható mértékűre csökkenteni, hogy az eredmény élvezhető legyen.
A kimenőként használandó hálózatinak hiába van másik szekunder tekercse, az nem biztos, hogy jó megoldás, ha azon keresztül DC-feszültséggel próbáljuk meg csökkenteni a felmágneseződését.
Illesztési gondok is vannak, lesznek, ha hálózatit próbálunk kimenőként alkalmazni.
Szóval nem így kellene elindulni, hanem egy kapcsolás kiválasztása után keresni kell olyan szakembert, vagy céget, aki rendesen elkészíti a kimenőtrafót, akkor van remény arra, hogy a konstrukció hallgatható lesz.
Ez a kimenő is csak egy része az egész konstrukciónak, de fontos része, nem lehet elbagatelizálni a minőségét, milyenségét.

Üdv! SMA

Sziasztok,

némi kontárkodásba szeretnék belefogni, és szeretném, ha műszakilag megköpködnétek az ötleteimet

egy kis SE fejhallgató erősítőt szeretnék építeni, kimenővel.
azt hallottam, h egyes SE gitárerősítők kimenőiben nincsen légrés, ill. vkinek egy beszámolójában azt olvastam, h meglepően normális hangot sikerült kicsiholni egy egycsöves PCL86 erősítőből egy hálózati trafót kimenőként felhasználva.

ezek alapján, mivel trafót tekerni nem tudok (hely, felszerelés stb hiánya miatt), egy illeszkedő hálózatival próbálkoznék meg elsőre. ez nagy baromság?
milyen frekimenetet tudhat egy ilyen trafó?

jó lehet ez légrés nélkül is, de mondjuk nagyobb vassal?
ha igen mennyivel nagyobbat használjak?

ha a szaturációt így sem lehet elkerülni, megoldás lehet egy kétszekunderes trafót venni, és a második szekundert egyenárammal demagnetizálásra használni? (természetesen egy megfelelő ellenálláson át megtáplálva, h a DC táp AC rövidzárja ne egye meg a kimenő teljesítményt)

mivel úgy számoltam, h ehhez viszonylag nagy teljesítmény kellene (2W kimenőtelj, egyforma szekunderek, 32Ohm fejhallgató esetén egy 100Ohmos ellenállást használva 5-7W), mehetek valamire egy kisebb teljesítményű, részleges visszamégnesezéssel (mondjuk 50%-os) is?

előre is köszi a segítséget

Hát igen, vannak akik a kezükkel tapossák az utat.

Mi már felegyenesedve járunk. Sőt cipőben.

Köszönöm a segítséget SE, Trióda és EI+hipersil dogmatikusok.
Végül sk. kitapostam az utat toroid kimenőtrafó tekintetében, de nem osztom meg veletek az infókat, maradjatok csak az őskorban.

Rájöttem mégsem tudok turót se.

Hiába tekergetek, számolgatok, mérek, ebből a dögből akkor se jön ki 10 Vpp-nél több 8 ohm-ra.
A gond az lehet, hogy minden frappáns, amíg rá nem akasztom a szekunderre a műterhelést. Ekkor úgy beterhel a primer felé, hogy a csövek 1-2 K ohmot látnak. Ha kisebb menetszámú leágazásra akasztom, akkor megfelelő a primer impedancia, viszont eleve kicsi a szekunderfesz. Kicsi fesz meg nem gyárt nagy tejet 8 ohmon.
Na ezt hogyan hozzam össze ?
Hogy is van ez ? Ha a szekunder oldalon terhelem, a primer oldalon is nő az áram. ez csak úgy lehet, ha csökken az impedancia a primer oldalon.
Vagy nem? Ha így van, akkor milyen képlettel számoljam ki, hogy végre primer és szekunder oldal is boldog legyen (nem beszélve rólam ).

Másik gondom az ecc83-as fázisfordítónál van. Ut 250V Rk 33K, RA 33K.
Az anódon a szinusz amplitúdótól függetlenül csücskös, az aljának alakja óvszer végére hajaz. A katódon a szinusz rendben.

Meg még az lenne a kérdésem, a végcsők munkapontját hova rakjam ?
Imax felére, vagy kisebbre is vehetem, mondjuk a görbület kezdetéhez ?
PP erősítő EL 84- ekkel.
HeeeeLp !!!!!

Köszönöm az infót.
tranyós erősítőnél láttam olyat, hogy a végtranyók egetverő különbsége miatt lassan mászkált a membrán.
A héten két teljes napot töltöttem a csöveim mérésével.
Mindegyiknek felvettem a karakterisztikáját.
2 ragyogó párt sikerült találnom.
A kimenőtrafó is teljesen szimmetrikus lesz, ezt precízen kimérem.
Azóta rájöttem mi a probléma, miért nem jön ki belőle csak 3W.
A cikkben a 20*25 nem valószínű, hogy 5 cm2-t jelent.
Némi számolgatás után arra is rájöttem, hogy 6,5 cm2 alatt rohamosan nő a menetszám. Mostmár mindegy, marad az 5-ös 2x1850 menettel.

Kedves audiodream és Többiek!

A toroidra tekercselt kimenőtrafóhoz, ha az lesz, akkor pontosan összeválogatott csövek kellenek, hogy az a bizonyos munkapont-vándorlásból adódó egyenáramú eltérés ne mágnesezze fel, vagy ne vigye telítésbe a vasat. Mellesleg ez néha növekedő búgásban is jelentkezik, mint különbség és az már zavaró is lehet, valamint csökkenti a kivehető teljesítményt, rontja az átvitelt, növeli a torzítást.
A régebbi EI és M, valamint az újabb, Hipersil vasaknál mindig van valamekkora minimális légrés, ami ezt a különbséget elnyeli és nem megy telítésbe a vas a legnagyobb üzemi gerjesztésnél sem. EI-magoknál alkalmazható az, hogy nem egyesével váltakozva, hanem, mondjuk 5-5 lemez behelyezése után váltunk irányt a vasmagozásnál. Így kialakul valamekkora légrés, ami az egyenetlen áramfolyásból adódó többlet-gerjesztését csökkenti a vasnak.
Persze, csöves erősítőben időnként illik utánamérni és újra beállítani a nyugalmi áramot, ami az élettartamát is jótékonyan befolyásolja a csöveknek.

Üdv! SMA

Azt nem is szabad.
Én spec. gyakorlati dolgokban akkor hiszek igazán, ha látom, hallom, mérem. Abszolut prakticista vagyok. A pudling próbája a evés.
Fogékony vagyok az új dolgokra és szeretek kísérletezni, tuningolni, összehasonlítani, szebbé jobbá csiszolni valamit, ha lehet.
Nem szeretek viszont megrekedni egy szinten.

audiodream!

Hogy te miben hiszel, az a te dolgod, én nem fogom figyelmen kívül hagyni az évtizedes tapasztalatomat és a BME-n tanultakat transzformátorméretezés terén a színvonalban zuhanórepülést mutató Rádiótechnikában leírtak miatt.

Erről mi a véleményetek:
[img][url=http://kepfeltoltes.hu/view/080911/cs_vescsoda_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/080911/cs_vescsoda_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. [url=http://www.kepfeltoltes.hu]http://www.kepfeltoltes.hu[/url]
Egy Ukrán szaklapban találtam.[/img][/url]

Szép lassan azért kezdek rájönni a dolgokra.
Egyébként amit ide lepötyögtem az nem az én fejemből pattant ki, hanem egy cikk lényegét írtam le.
-----------
SE pártiak figyelmébe ajánlom az RTf 2003/12. számát.
együtemű A osztály Légrés nélküli kimenővel !
[url]http://data.hu/get/181674/RT2003.pdf.html[/url]

> Úgy kell megtervezni, hogy a szinusz tetején se menjen telítésbe.

Attol meg van benne valami amit SPafi mondott, hogy csoves ellenutemu
vegfoknal nehez garantalni a szigoruan egyforma nyugalmi anodaramot.
Ha eleg jo melyatvitelt akarsz elerni akkor sok menet kell, sok menetnel
pedig kis nyugalmi aram kulonbseg is eltolja a trafo munkapontjat.

Látom nem vagy toroid párti.
Légrés ? PP- nél nem kell.
Úgy kell megtervezni, hogy a szinusz tetején se menjen telítésbe.
A primer induktivitás csak az alsó határfrekit 6+, ez lehet akár kicsi is, ha nem akarok mélyhangokat.
Ha nem hiszed amit leírtam, akkor beszéld meg a dolgot Piret úrral.

Hát sajnos ezek az összefüggések elfeledkeznek egy nagyon fontos dologról, a telítésről. Egyébként meg nem igaz, hogy a szórási tényező "Hagyományos osztatlan, teletekercselt trafónál 2-3%". Ennél jóval kisebb (hacsak nincs légrés). Ami miatt mégis tényleg erősen korlátozott az alsó teljesítmény-határfreki, az légrés nélküli trafó esetén mindig a telítés.

Egy toroid a nagy, légréssel le nem rontott permeabilitása miatt nagyon érzékeny a DC áramszimmetriára. Néhány amper*menet is jelentősen eltolja a munkapontot. Én nem ajánlom.

A tekercsosztás és a karcsúság pontosan ugyanúgy hat, a karcsúság kiváltható tekercsosztással, és viszont. De a légrés nem nagyon váltható ki semmivel!



Csakhogy ez döntően nem a karcsúságnak, hanem a nagy primer induktivitásnak köszönhető (ebben nagyon is számít a mag típusa).


Ez meg azzal a feltételezéssel ennyi, hogy az erősítő damping faktora nagyon kicsi (1-nél kisebb). Nagyobb csillapítási tényezőnél a kisjelű alsó határfreki csökken. A nagyjelű az meg attól függ...

Az jó lenne, ha lenne ilyen hipersilem zsákszámra.
Perpill. 80-as toroidmagjaim vannak és mivel olvastam Piret Endre cikkét az RTF 2003/5-6 számában, beindult nálam a vezérhangya.
Azt írja, hogy a trafó sávszélességét alapvetően a tekercs szórási tényezője 6+.
szór.tény.¸: szórt induktivit/primer induktivit.
Szórt induktivit. mérése: primer induktivit rövidrezárt szekundernél.
Szór.tény. 1-nél kisebb szám, %-ban adják meg. Hagyományos osztatlan, teletekercselt trafónál 2-3%. Ekkor Ff/Fa: 40. Ez azt jelenti pl.: 100-4000 Hz.
A szórási tényező szegről végről a tekercs geometriájától függ. (A vasmag csak annyiban szól bele a telj sávszélességbe, hogy milyen tekrenc helyezhető el rajta.)
szummárum: 1.: a tekercsosztástól
2.: Egy ún. karcsúsági tényezőtől. ( minél laposabb és hoszabb primer tekercs. ezért nem szokás az ablakot teletekerni )
Ez utóbbi toroidnál igen jó. egy osztatlan tekercsű 220/12V-os gyári toroidnál 0,1% ! . 25 ször jobb mint az első példánál. ( Ff nél jelentkezik persze a kapac is de ez kevésbé)
dióhéj idézet vége.

Kedves audiodream és Többiek!

A toroid kimenő önmagában nem garancia semmire, lehet jó, de el lehet rontani is. A tekercsek sorrendje itt nehezen követhető, fokozottan kell figyelni és színes, különböző szigetelőkkel jól megjelölni az adott tekercseket, hogy jó sorrendben legyenek összekötve.
Helytelen összekötési sorrend esetén minden transzformátor lényegesen gyengébb eredményt mutat, nem adja le a teljesítményt, esetleg gerjed, egyáltalán nem jön ki hang belőle ( ez igen pontos, ellenkezőleg bekötött trafótekercseknél lehetséges ), vagy csak töredéke a kívánatosnak.

Maradjunk inkább a hagyományos EI-vagy M-magos - és ezeknek megfelelő méretű Hipersil trafóknál, kimenőtrafó esetében. Könnyebb ezeket megtekerni és az oldalakon kivezetett tekercsek könnyen azonosíthatók, pláne ha az azonosakat megfelelően jelöljük és azonos oldalon vezetjük ki a kezdeteket, és a másik oldalon a végeket.

A megadott menetszám jó lehet, de az 5cm2-es vasmag kicsi, hacsak nem Hipersil, akkor az jól felgerjesztve elegendő lehet, pláne ha nem vársz el jó mélyátvitelt.
A jelzett kb. 10W-hoz Én az SM85a, vagy SM85b vasmagot javaslom, Hipersil kivitelben.
Viszont ha jó csöves végfokot szeretnél, akkor érdemesebb az SM102a vasra tekercselni, ugyanannyi menetet és ezzel igen jó mélyátviteled is lesz. ( Ha már tekersz, akkor jót. )

Üdv! SMA

halli
EL-84 PP-hez szeretnék kimenőtrafókat magánilag legyártani.
Úgy gondoltam a mélyátvitel nem fontos, azt majd a tranyós meghajtású szub rendezi.
jó lesz, vagy nem győzök majd kinlódni a
gerjedésekkel, a vcs. + fázistolás miatt.
Az elektroncso.hu oldalon a szerző 2x1120 menetet ír 5 négyz centis vasmagra., ez nekem gyanúsan keves. Igaz toroidra tekertem meg, de nem is jön ki belőle 3W-nál több.
A toroid nem fogja kinyírni a csöveket ^, merthogy visszamaradó remanenciája vagy mije van, meg a bekapcs. pillanatától függve telítésbe megy*
Ja végül is az lenne a nagyérdemű kérdésem, hogy 5-ös magra AB osztály, Inull 25 mA, 250 V táp, a menetszámok mennyik kellenek.

Üdv!

Egy fórumtársam szerint lakkozni kell a trafókat, mert a huzalok mozognak a csévén és tönkremenve a szigetelés, zárlatos lesz elég hamar. (Nagyobb teljesítményen).

Kimenő kapcsán beszélgettem vele, de nem tudom elhinni ezt a lakkozást. Kinek ment már tönkre, nem lakkozott kimenőtrafója? (Nem rövidrezárás, vagy hangszóró / csőhiba, hanem rendeltetés szerű használat mellett kérdem.)

Most készítem életem első kimenőjét EL84SE-hez. Primerek között zsírpapírt használok, a primer és szekunder között triflexilt és a legutolsó réteg szigetelése is triflexil lesz (a legkülső). Különben nem férek el a csévetesten. Az áttételt progival méreteztem (2000/78 menet), a huzalokat pedig 0,315 és 0,8mm-ben határoztam meg (kettős zománc szigetelés, kisebb veszteség, elérhetőség). Osztás 500-39-1000-39-500. A vas EI84, de lényeg 9,24cm2 bruttó keresztmetszet. Légrést 0,24mm környékére gondoltam. Lakkozni nem lakkoztam. Alsó határfreki progi alapján 50Hz környéke.



Mi a véleményetek erről?

Annyi info-tanács terjeng a neten, hogy már azt sem tudom lassan hogy hívnak.

Mi a véleményetek?
Nálam van egy dolobis dvd lejátszó. a magashang kimenetre készitenék egy se végfokot kis keresztmetszetű vasra csévélt kimenővel, a magasra pedig egy jóval nagyobb vasra csévélt kimenőjű se kapcsolást. Bar sejtem, hogy ez egy "beteges ötlet", de hát ez csak csak egy hypotézis a részemről.

mayky!

Ezzel most megfogtál ... Amiket találtam kapcsolásokat, javarészében 2.5-3k-s trafót használnak. Ritkábban 3.5k-st.
Igaz, olyan SE kapcsolást még nem találtam, amit szivesen meg is épitettem volna.

Sajna nem sikerült a hétvégét megszervezni, hogy elhozzam a többi vasat. Majd csak jövő héten.

Kedves Mindannyian!

Bármilyen transzformátort készítetek, abban csak megfelelő, szabványos szigetelést szabad alkalmazni.
Életvédelmi és szigetelési, melegedési okokból semmilyen egyéb papír, pausz nem használható!
Jó szigetelő a kondenzátor-fólia, triflex, varnis-vászon - mert az vászon-szerű, impregnált anyag és a prespán-papír.
Lakkozni kimenőtrafót nem szabad, romlanak az elektromos tulajdonságai.
Hálózati trafónál viszont érdemes megfelelő impregnáló lakkal bekenni a sorokat és rétegeket, a szigeletést is. Jó impregnáló lakk a Titeron-lakk. Szagos, de jó elektromos tulajdonságai vannak. Mechanikailag a lakk, száradása után tartja a huzalt, a lemezeket is ha azokat is bekenjük, nem zizeg, zúg a trafó.
A kivezetések rögzítéséhez normál minőségű szigetelőszalag alkalmazható, vagy cellux, ha nem melegszik a trafó, bár ezt inkább a szigetelő rétegek rögzítésére alkalmazzuk.

Üdv! SMA

igen ám, be az nem öntapadó. be kell ragasztózni a papir egyik felét?


DE szerzek ijen papír ragasztószallagot, lehet hogy megfelel.

Jó de szekunder tekercs ki lesz vezetve a hangszóróra, és ha átvezet, az elég s z a r ügy lenne, mikor bedugod a banádugot, egy 400 V-os potenciálra. Bár igaz a szek tekercs egyik fele le van földelve, de .. akkor is.

megpróbálok a nyomdából szerezni papir ragasztószallagot, de félek, az is túl vastag


a Szigetelés hát..., úgy is dobozon belül lesz. biztos, hogy a szigetelőszalag nem jó ? Majd kinyújtom vékonyra .

Szerintem a szig szalag az nem az igazi. Valami papír alapú jobb lenne.
Én 0,15-ős triflexilt fogok ide használni, bár lehet, hogy ez is vastag, mert ugye az eredeti trafóban 2 réteg 0,03-as varnis papír van.
Triflexilt itt tudsz venni:
De lehet, hogy van trafó papír is, prespán.
http://www.villert.hu/index.php?page=4

Vagy esetleg ezt, bár a fickó horror áron dolgozik.
http://www.vatera.hu/5_m_hosszu_trafo_t ... 67523.html

Szigetelőnek megfelelne szigetelőszallag is? Elvégre nem hálózati trafó, vagy ugyanúgy leégne róla? csak azért mert nem tudom kapok e ijen paraffinos papirt, vagy mi a nyavaját használnak a rétegek szigetelésére

Ja értem

Szigetelni kell. csak lakkozni nem.

Amit én használok alapanyag APT100-as kimenő M102B és valamilyen kimenő TK-216E . meg valami kimenő M74-en összesen 8 db trafó egyik sem volt lakkozva. szerencsére mert ki tudtam belőlük nyerni a rézhuzalt.

Lenne egy kérdésem.
Az egyik trafó rajzomra az van írva, hogy nem szabad inpregnálni!
Ez azt jelenti, hogy a sorokat nem lehet szigetelni, lakkozni?