Megválaszolatlan hozzászólások | Aktív témák Pontos idő: csüt. márc. 28, 2024 23:15



Hozzászólás a témához  [ 1372 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 23, 24, 25, 26, 27, 28  Következő
elektro(tech)nikai találós kérdések 
Szerző Üzenet
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> A 750kV DC-t vajon mivel tudják átalakítani,

Meg egy kis adalek:

http://www.bronzebass.com/articles/HVDC

http://www.abb.co.uk/cawp/gad02181/5950 ... f3e6f.aspx


kedd aug. 22, 2006 17:20
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> A 750kV DC-t vajon mivel tudják átalakítani,
> olyan hatásfok mellett, hogy meg is érje a
> dolog?

Na ezt en sem tudom, de latom nem is sok valasz
volt ra...

Na jo volt egy, de erre nem tudtam csomot kotni:

> egyszerű, nullátmenetnél/feszültségnél kell
> megszakítani, nem akkor, mint a szokásos
> kapcsolóüzemű tápokban, terhelés alatt.

Azert itt van egy kis olvasmany:

http://free.x3.hu/ver/


kedd aug. 22, 2006 17:08
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> csámpásan...na de miért?

Nem akartam ido elott leloni a poent:

csámpás ~ mounted slightly off-axis :))))

The electron gun is often mounted slightly off-axis,
as it accelerates not only electrons but also ions
resulting from outgassing of the internal tube
components and from an imperfect vacuum. The ions
are heavier than electrons; therefore they are
deflected less by the magnetic field from the
deflection coils, and in older constructions with
in-axis guns the ions were bombarding the phosphor
in the center of the screen and causing its
deterioration. Some very old black and white TV
sets show browning of the center of the screen,
known as ion burn, from this bombardment. The
combination of an off-axis mounting of the
electron gun and permanent magnets bending the
electron beam back in the desired direction
forms an ion trap; the ions are not deflected
enough so they strike the neck of the tube instead
of the screen and harmlessly dissipate. This
system was later replaced by aluminium coating
of the phosphor.

http://www.answers.com/topic/cathode-ray-tube


kedd aug. 22, 2006 17:00
Profil Privát üzenet küldése
arany tag

Csatlakozott: kedd dec. 27, 2005 20:55
Hozzászólások: 123
Tartózkodási hely: XX. ker
Hozzászólás 
tubybb írta:
Most melyik az ioncspda?
Az a kerek valami azzal a kiálló pöcökkel amit forgatni lehet? Vagy az a fehér kerek bigyó, amiben van egy vályat és rézdrót van van benne körbe tekerve?


Ezen a képen a kerek valami a kiálló pöcökkel. Most, hogy említed, jut eszembe nekem is, manapság már inkább a tekercses ioncsapdát használjak, úgy ahogy írod, a fehér műanyagos-vályatosost. :D


kedd aug. 22, 2006 8:58
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás 
Most melyik az ioncspda?
Az a kerek valami azzal a kiálló pöcökkel amit forgatni lehet? Vagy az a fehér kerek bigyó, amiben van egy vályat és rézdrót van van benne körbe tekerve?


kedd aug. 22, 2006 8:17
Profil Privát üzenet küldése
arany tag

Csatlakozott: kedd dec. 27, 2005 20:55
Hozzászólások: 123
Tartózkodási hely: XX. ker
Hozzászólás 
Attee írta:
És már jön is a következő kérdés: Régi könyvekben említenek ioncsapdás TV képcsöveket. Mi az az ioncsapda, és mi volt a szerepe, miben külömbözött az ioncsapdás katódsugárcső a modernebbektől? (pl. hogy is nézett ki az elektronágyú...)


Ha jól emléxem:
Az ionok is a katódból lépnek ki az elektronokkal együtt, de nem hoznak létre fényvillanást a foszforrétegen, viszont károsítják azt, ami egy idő után a képcső közepén egy kb 10-15 cm átmérőjű beégést okozott. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy kis mágneseket szereltek a képcső nyakára kívülről, amik helyzetét pontosan be kellett állítani, különben eltérítették az elektronokat is. 61LK1B és társainál ez már lemezes formában van a képcsőre szerelve. Egyszóval: ezek a mágnesek az ioncsapda.

A mai CRT-en is használják. A képcső nyakán, a foglalat, és az eltérítő tekercs közt lévő barna micsoda az ioncsapda. Ez már összetett, mert minden színnek megvan a maga csapdája.

itt egy kép, egy ff ioncsapdáról. kicsit gagyi, mert gagyi a gépem

http://lzsolti2.freeweb.hu/ioncsapda.jpg


kedd aug. 22, 2006 7:40
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
szalmiák alatt szoktak érteni szalmiákszeszt (ammónia vizes oldata) és szalmiáksót (ammónium-klorid) is.

Tágabb értelemben minden ammóniavegyület szalmiák.


hétf. aug. 21, 2006 22:35
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás 
Utánanéztem ennek a kuprox dolognak a googli-ban és rámutatott balu írására itt a terminalon az egyik témakörben
"Ha még ezek után is van kedved kísérletezni akkor rézből kuprox cellát készítesz, felforrósított vörösréz lemezt szalmiákba mártasz (de csak szabadban és nem fölé hajolva. Védőszemüvegben Ne feléd, hanem ellenkező irányban fújjon a szél!). A cuproxot a BKV használta a járművein."

Valaki elmondaná hogy ez hogy is van? Felfűtöm a rezet és szalmiákba mártom? A szalmiák az milyen anyag? Én eddig csak a szalmiákszeszről hallottam ami folyékony.
A lelki szemeim előtt mikor az izzó rezet belemártom akkor heves gőzképződés mellett elpárolog a folyadék.. (ez biztos nem működik)

Valaki aki ezt látta kérem mesélje el!


hétf. aug. 21, 2006 19:33
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. nov. 03, 2004 21:01
Hozzászólások: 1360
Tartózkodási hely: Szolnok
Hozzászólás 
Béláim az Úrban!

OFF:
csöveket a katonák is szerették...
adóvevő bemenőfokozata, és adó végfoka jó ha csöves.
nem megy egy nagyfesz impulzustól tönkre, mint a fet...
Márpedig a villámnál is veszélyesebb van hozzá közelebb->katona. :-)

Egy rádióamatőr barátom mesélte, hogy ukrán amatőr versenyen megszokott volt, hogy az operátorok óránként melegcsákányváltással cseréltek, és a túlhajtott GU50 csöveket (4db) kohászkesztyűvel menet közben cserélték.
Üveghangon járó motorban dugattyút cserélni Szergejnek nem téma. :shock:
ON:

2 kérdésem lenne:

1. miért szerették rádió vevőkben a kuprox hálózati egyenirányítót?

2. miért szerették csöves adóberendezéseknél (nagyobbacskára gondolj ~20W feletti) a csöves hálózati egyenirányítót?


hétf. aug. 21, 2006 17:43
Profil Privát üzenet küldése Honlap
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
A maga módján pedig érdekes az elektroncsöves technika is. A csöves TV-k, rádiók pl. szinte elpusztíthatatlanok voltak.

Egyébként a szelént is nyugodtan sorolhatjuk a félvezetőkhöz:)


hétf. aug. 21, 2006 17:11
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
Laci_L írta:
tubybb írta:
... Szerintem a szelén cellák a legjobbak (mégha idejét múlt is)...


Tényleg jól bírták. A túlterheléstõl tudtak tönkremenni, lefolytak a lemezrõl. Persze a karakterisztikájuk nem volt ideális, a belsõ ellenállásouk meg nagy volt. Ez csöves készülékekenél elment, ahol náhány volt veszetség nem számított a 300V mellett. :roll:


sztem, nagyon sza.rok voltak. Általános iskolás koromban csak ez volt elérhető (nekem), de elektrolizálni akartam nagyobb árammal. Ezért inkább összeraktam egy aluminíumosat.

Azt hiszem, nem nagyon érdekelne az elektronika félvezetők nélkül :!:


vas. aug. 20, 2006 22:01
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás 
fdsamano, tényleg, most hogy mondod, át is írom, nehogy valaki rosszul tanulja meg :)
Legközelebb majd jobban odafigyelek. :wink:


vas. aug. 20, 2006 21:55
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2990
Tartózkodási hely: Rákospalota-Kertváros
Hozzászólás 
tubybb írta:
Mindig az az elektróda az anód amelyiket felfűtjük.
Az emisszió a barátunk :)

Nem mindig.
Általában a katódot fűtjük, de vannak hidegkatódos csövek is :)


vas. aug. 20, 2006 21:13
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 11865
Tartózkodási hely: Budapest, Solymár
Hozzászólás 
tubybb írta:
... Szerintem a szelén cellák a legjobbak (mégha idejét múlt is)...


Tényleg jól bírták. A túlterheléstől tudtak tönkremenni, lefolytak a lemezről. Persze a karakterisztikájuk nem volt ideális, a belső ellenállásouk meg nagy volt. Ez csöves készülékekenél elment, ahol náhány volt veszetség nem számított a 300V mellett. :roll:


vas. aug. 20, 2006 16:35
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Van vhol több kilónyi...:) Kis bűvöléssel még napelemnek is lehet használni, igaz, a hatásfoka elég picurka...:)

Mondjuk hideg+meleg elektróda+vákuum=elektroncső...:)


szomb. aug. 19, 2006 15:49
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás 
A vákuumot nagyon jól lehet alkalmazni egyenirányításra. Mindig az az elektróda a katód amelyiket felfűtjük.
Az emisszió a barátunk :)

Szerintem a szelén cellák a legjobbak (mégha idejét múlt is), úgy szeretnék szeléncellát nincs valakinek a padláson?
Apu mindig azt mondta, "Lányom ezt jól becsüld meg, mert ez elnyűhetetlen!"
A sors iróniája hogy azóta nem találom :(


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára tubybb vas. aug. 20, 2006 21:55-kor.



szomb. aug. 19, 2006 15:12
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
ööö...thx a nyelvtanleckéért:)

csámpásan...na de miért?:)


szomb. aug. 19, 2006 15:00
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> külömbözött az ioncsapdás katódsugárcsõ a modernebbektõl?

külömbözött -> különbözött

> (pl. hogy is nézett ki az elektronágyú...)

Szemlátomást csámpásan :))))


szomb. aug. 19, 2006 9:39
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
És már jön is a következő kérdés: Régi könyvekben említenek ioncsapdás TV képcsöveket. Mi az az ioncsapda, és mi volt a szerepe, miben külömbözött az ioncsapdás katódsugárcső a modernebbektől? (pl. hogy is nézett ki az elektronágyú...)


szomb. aug. 19, 2006 9:16
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
Skori írta:
A következõ kérdés:
Miket használtak (vagy lehet használni) egyenirányításra a félvezetõkön és az elektroncsöveken kívül?


aluminíumos, elektrolitos egyenirányító!

egyik elektróda alumínium, a másik bármi (más), az elektrolit NaHCO3 (gy.k. szódabikarbóna) - ha jól emlékszem.

De vezéreltként relével is lehet, ugye :!:


szomb. aug. 19, 2006 1:12
Profil Honlap
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
Attee írta:
Én is teszek fel egy "retrós" kérdést.

Mi az a kohérer? NEM ÉR guglit használni!!:)


köszi! :lol: Mivel kedvenc könyvem egyike a ...., áááááááá, most nem jut eszmbe a címe! De nagyon jó könyv, szal Kitajgorodszkij írta, ez - szvsz - mindent elmond, ebben megemlítik.

cső, melyben vasreszelék van, melynek az ellenállás elektromágneses hullámok hatására lecsökken, így lehet azokat detektálni.


szomb. aug. 19, 2006 1:07
Profil Honlap
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
Skori írta:
A 750kV DC-t vajon mivel tudják átalakítani, olyan hatásfok mellett, hogy meg is érje a dolog?


egyszerű, nullátmenetnél/feszültségnél kell megszakítani, nem akkor, mint a szokásos kapcsolóüzemű tápokban, terhelés alatt.


szomb. aug. 19, 2006 0:59
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás 
Aki nem ismerné: nem csak ennyiből áll a szerkezet, van mögötte egy félcső alakú fém ami összeszedi (egy irányból) a sugárzást, és ebben a csőben összpontosítja. (gyújtópont talán?)
Gondolom akkor villámlik egyet (az adott irányból) és a sugárzás összetapasztja a fémreszeléket. Ami vezetni kezdi az áramot. Azon a "hídon" áram folyik keresztül, beindít egy relét, és miközben átkapcsol a relé, a kattanástól keletkezett picur rázkódás ismét szétrázza a reszeléket.

ez azért frankó mert ha van egy korong ami forog, akkor arra rá lehet jegyezni a rázkódást (ergo: tudni lehet mikor volt abban az irányban villám.)
(több ilyent használva a pontos helyet is meg lehet mondani)


pén. aug. 18, 2006 19:29
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Képem van, de a kohérer nagyon egyszerű szerkezet, egy üvegcsőben két fémelektróda között vasreszelék van... Ez kiegészítve egy kis "kalapáccsal", ami időnként rákoppintott, hogy az összetapadva maradt vasreszelék szétváljon.
Kép


pén. aug. 18, 2006 18:50
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53
Hozzászólások: 1170
Tartózkodási hely: Győr
Hozzászólás 
Utánanéztem a Google-ban, Nagyon tetszett ez leírás a kohérer első használatáról. (azért sem mondom meg mi az, másokat nem akarok megfosztani az élménytől)
De volna egy kérdésem, a neten sehol sem találtam képet róla. VAN LEÍRÁS, csak kép nincs, és a lelki szemeimmel hiányosságokat tapasztalok.

Nincs valahol róla képed, attee?

Skori, ezt detektoros vevő egyenirányítójának hívnád: (nincs kép, csak szöveg)
http://72.14.221.104/search?q=cache:dwP ... ient=opera


pén. aug. 18, 2006 18:31
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Extrém esetben a motor-dinamó párost...


pén. aug. 18, 2006 18:26
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Én a magnetronra gondoltam. A mosógép poén volt, a kóbor apácák megtévesztésére:)

pl. a kommutátoros, forgó egyenirányítókat, a higanyos egyenirányítót, a cuprox (rézoxid) egyenirányítókat...


pén. aug. 18, 2006 18:25
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
A következő kérdés:
Miket használtak (vagy lehet használni) egyenirányításra a félvezetőkön és az elektroncsöveken kívül?


pén. aug. 18, 2006 18:19
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Kohérer: a detektoros vevő "egyenirányítója".

A mosógép vezérlésben valószinűleg ott lehet cső ahol a DVD-ben is :) ........................(a kijelző)
Ez az igen/nem válasz? :evil: Na mindegy :)
Háztartási gépben? Persze, pl. a magnetron is elektroncső..... vagy a tv képcső, de ha netán van házi röntgengéped :twisted: esetleg ha van sugárzásmérőd (szerintem a GMcső is belefér az elektroncső kategóriába)


pén. aug. 18, 2006 18:14
Profil Privát üzenet küldése Honlap
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. márc. 23, 2006 20:49
Hozzászólások: 223
Tartózkodási hely: Miskolc
Hozzászólás 
Szerintem már "nem volt" elektroncső mire a mosógépbe vezérlő automatika került.Eredetileg az neuron vezérelt :D addig csak motor víz ruha meg mosópor(hamulúg) volt benne nem holmi IC meg mágnesszelep meg LCD kijelző meg ilyenek :D


pén. aug. 18, 2006 17:57
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Amíg a kohérerre megérkezik a válasz, addig egy egyszerűbbel Skori kérdését továbbgörgetve:

Használnak-e elektroncsövet háztartási gépekben? Ha igen, hol és milyet? (Pl.: mosógép, vezérlő automatika...:))


pén. aug. 18, 2006 17:48
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Én is teszek fel egy "retrós" kérdést.

Mi az a kohérer? NEM ÉR guglit használni!!:)


pén. aug. 18, 2006 17:44
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
Igen, VFD.* Már, amelyikből nem spórolják ki, egy egyszerű LED display (vagy még annyi sem...) kedvéért.

*(gy.k. Vacuum fluorescent display)


pén. aug. 18, 2006 17:42
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Akkor, megint ne csak offoljuk:
Használnak-e általában a videómagnókban és/vagy a DVD lejátszókban elektroncsövet? Csak igen/nem választ kérek szépen, utána megvitathatjuk :)


pén. aug. 18, 2006 17:38
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
A 750kV DC-t vajon mivel tudják átalakítani, olyan hatásfok mellett, hogy meg is érje a dolog?


pén. aug. 18, 2006 17:33
Profil Privát üzenet küldése Honlap
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. márc. 23, 2006 20:49
Hozzászólások: 223
Tartózkodási hely: Miskolc
Hozzászólás 
Idézet:
Apropó, egyenáramú hálózat. Anno az ősidőkben, nagyapáink idejében néhol még használtak kis területeken egyenáramú hálózatot. Ezért van eges régi (30-as évek) rádiókra ráírva, hogy egyen-és váltakozóáramról (50c/s) egyaránt használható. (univerzális)


Az AC/DC zenekar egy porszívóról lopta a nevét, azaz annak a táblájáról, pedig az annyira nem is volt régen de lehet hogy csak mese lenne az egész? :roll:


pén. aug. 18, 2006 17:11
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: csüt. okt. 28, 2004 0:18
Hozzászólások: 427
Hozzászólás 
A nagyfeszültségű hálózatoknál (mondjuk >800KV) esetenként (hosszú távon) használnak egyenáramú átvitelt is. Még így is (AC-DC, majd DC-AC átalakítás) gazdaságosabb...

Apropó, egyenáramú hálózat. Anno az ősidőkben, nagyapáink idejében néhol még használtak kis területeken egyenáramú hálózatot. Ezért van eges régi (30-as évek) rádiókra ráírva, hogy egyen-és váltakozóáramról (50c/s) egyaránt használható. (univerzális)

Ha már a régi hálózatoknál tartunk, néhol az is előfordult az a mára abszurdnak tűnő megoldás, hogy soros hálózatot alakítottak ki. Természetesen ez csak törpe erőművek esetében (pl. víz és szélmalmok felesleges erejét kihasználva) volt lehetséges igen kis kiterjedésű hálózatoknál.


pén. aug. 18, 2006 17:05
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
A szupravezetős kapcsolókról nem nagyon hallottam eddig.
Utána lehet olvasni valahol? Esetleg te le tudod írni a lényegét?
Maga az érintkező szupravezető? Miért jó ez? Mi van az ívképződéssel?
mi oltja ki az ívet, vagy nem képződik ív? Nem roncsolódik? Miért tud jobban megszakítani pl. nagyfrekit mint egy sima megszakító?


pén. aug. 18, 2006 15:24
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
SPafi: nem állítottam, hogy ne lehetne megoldani a problémákat, nyilván a kábel se lenne gond, de foglakozni kellene vele. Csupán felsoroltam pár felmerülő problémát (és nem is mindet).

Vannak kábelek nagyfrekire is amiken nagy teljesítményt is lehet szállítani, persze jó drágák is.

A kábel kapacitását asszem a fázisvezetők között mérték (öregebb szakiktól tudom, nekem nem volt alkalmam megmérni, meg annyira azért nem is foglalkoztatott a dolog), a hosszát csak saccolni tudom talán 10km lehet (-+ 50% :))

A szabályzások/automatikák amiket említesz biztos sok problémát tudnak kezelni, de nem olcsók és nincsenek is mindenhol.

"....Ezt olvasva a MHz-es MW-ok megvalósíthatatlannak tűnnek......"
Légmagos tekercsek, trafók. (vasmagal csak pár kW-ig)
A menetek között jó nagy távolság.
Majdnem minden megoldható, kérdés, hogy megéri-e.

A hálózaton másképp is létrejöhet rezonancia, nem csak lambda/4 szakaszon: Ha egy nagyobb trafót kapacitíven terhelsz (üres kábellel), akkor nagyon meg tud emelkedni a szekunder feszültsége. A gáz akkor van amikor pont 50Hz-re adódik a rezonancia (a trafó szórási induktivitása kihangolva a kábelkapacitással - lehet, hogy nem fogalmaztam túl szaxerüen, de azért a lényeg gondolom világos)

"Hát erre a könyvszagú megoldás az ellenállás+hőelem+deprez. "
Nem feltételeztem, hogy ezt nem tudnátok, csak gondoltam, hadd agyaljanak a PIC-es kollégák is rajta :)
Amúgy termokeresztes műszernek hívják.

A repülőgépeken használt 400Hz-re tud valaki mondani indokot?


pén. aug. 18, 2006 15:18
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
SPafi írta:
Idézet:
Adott egy passzív árammérõ "táblamûszer" (1,5A végkitéréssel), az az érdekessége, hogy valódi effektív értéket mutat, akár 0Hz-tõl 1MHz-es tartományban is. Vajon hogy müködhet, mi lehet benne?


Hát erre a könyvszagú megoldás az ellenállás+hõelem+deprez.


elbonyolítod! Elég a hőtágulást kihasználni.


pén. aug. 18, 2006 14:27
Profil Honlap
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
Skori írta:
Hogy ne offoljuk szét teljesen a témát egy találós kérdés:
Adott egy passzív árammérõ "táblamûszer" (1,5A végkitéréssel), az az érdekessége, hogy valódi effektív értéket mutat, akár 0Hz-tõl 1MHz-es tartományban is. Vajon hogy müködhet, mi lehet benne? Várom az ötleteket.


hőhatáson alapuló.


pén. aug. 18, 2006 14:26
Profil Honlap
a fórum lelke

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 12729
Tartózkodási hely: FLF
Hozzászólás 
Skori írta:
Elég valószinü, hogy ha most építenék ki az elektromos rendszert akkor sem használnánk még 1kHz-et sem. A 400Hz-is csak rövid távra lenne jó szerintem. A 100Hz esetleg..., mai szemmel nézve nem tudom mi lenne a legjobb kompromisszum, de érdekes lenne egy nagyobb tapasztalatú hozzáértõt megkérdezni.


egyenáramú teljesítményátvitel. Mint ahogy azt már sok helyen alkalmazzák - igaz, csak egy-egy hosszabb szakaszon, mivel mindenütt nem lehet lecserélni a kompatibilitás miatt.


pén. aug. 18, 2006 14:16
Profil Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Idézet:
Az a kábel ami melóhelyre érkezik Csepelről emlékeim szerint 4uf körüli kapacitású.


Melyik kapacitás ez, és milyen hosszú a kábel?


pén. aug. 18, 2006 13:14
Profil Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Idézet:
Adott egy passzív árammérő "táblaműszer" (1,5A végkitéréssel), az az érdekessége, hogy valódi effektív értéket mutat, akár 0Hz-től 1MHz-es tartományban is. Vajon hogy müködhet, mi lehet benne?


Hát erre a könyvszagú megoldás az ellenállás+hőelem+deprez.

Idézet:
Az a 12A (vagy még több) amit említesz melegíti a kábelt. Ha a trafó mellett lenne egy kondi (mint ahogy van is, mert a kábel kapac nem mindig elég) akkor a kábelen már nem folyna meddő áram,


Hát ha kikompenzáljuk a teljes meddőt, akkor első közelítésben tényleg nem folyna meddő. De miért tennénk fölöslegesen nagy, drága kondit a rendszerbe, mikor ott van ingyen a kábelkapac? Másrészt pedig a kábelnek induktivitása is van ám, ami szintén behoz egy meddőt, amit adott áram mellett akár pont kikompenzálhat a kapac. (Hullámimpedanciára illesztett terhelés esetén.) És ha mégis valami okból folyik az a 12 A meddő, akkor egy 100 A-es kábelben a névleges áramhoz képest okoz egy járulékos 1,44 %-os melegedést.

Idézet:
A freki és az erők: valószinüleg igazad van elméletben. De az 50Hz-es fojtók pl. valamiért kevésbé rezegnek mint amik 100Hz-el dolgoznak (igaz ez utóbbiak nem szinusszal - lehet ez is az ok.)


"kevésbé rezegnek", fölteszem, ez alatt azt érted, hogy csendesebben. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt a fül is sokkal érzékenyebb a nagyobb frekire, az általad említett felharmonikusok miatt nem is csak 100 Hz, de 200, 300 stb... frekik is megjelennek, és ha rezonanciafreki alatt vagyunk (merev rögzítés), akkor a konstans erőhöz konstans amplitúdó tartozik, ami viszont a levegőnek átadva már a frekivel arányos sebességet jelent, tehát a hangerő objektíve is nő. Viszont a szerkezeti anyagok igénybevétele szinte változatlan.

Egyébként milyen fojtó működik nálatok 100 Hz-en? Nem háromfázisú egyenirányítók után vannak a DC fojtók?

Idézet:
A Trafócsere elég húzós lenne kiépített hálózat és sok MW-os tartományban. De nem csak trafó hanem generátor, megszakító, fázisjavító kondik és még sokmindent cserélni kellene 100Hz-hez.


Ez teljesen egyértelmű. Nem is amellett érvelek, hogy nosza cseréljünk frekit, hanem hogy ebben nem a kábel akadályoz meg.

Idézet:
A rezonanciákat egyébként néha nehéz kivédeni, mert a kábelek kapacitása, a vezetékek és a trafók induktivitása adott.


Viszont vannak megcsapolásos trafók, vezérelt kapcsolók, sőt most fejlesztik a szupravezető kapcsolókat (a BME-n is), vannak szinkron gépek, amik alul/túlgerjesztés esetén kapacitív/induktív meddőt termelnek, stb... A jelenlegi hálózatban is szinte tetszőlegesen tudják erre vagy arra terelni az áramokat (lásd: villamos teherelosztó).

Idézet:
Amig terhelés alatt van a rendszer akkor kicsi a "rezgőkörök" jósága, de ha hirtelen lecsökken a terhelés (kimegy egy komolyabb bizti valahol) az csinálhat nagyobb túlfeszt. Ezt "kiszabályozni" szinte lehetetlen, nem tud semmilyen rendszer elég gyorsan beavatkozni.


Korszerű eszközökkel már 0,5 perióduson belül lehetséges a beavatkozás. Ennél gyorsabban nem garantált, tehát egy induktivitás pillanatszerűen megszakadó áramát nem tudjuk lekapcsolni, csak kisöntölni (varisztor, szikraköz.) Rezonanciáról pedig csak akkor lehet szó, ha 1 periódusnál jelentősen hosszabb ideig áll fönn a hibás állapot.

Máshogy nézve a dolgot: hogy hálózaton rezonancia jöjjön létre, ahhoz lambda/4 körüli hosszúság kell, vagyis légvezetéken kb. 1500 km. Azok a problémák, amik most 1500 km-es hálózatban jelentkeznek, 100 Hz-en már 750 km-en jelentkeznének. De mint látjuk, 50 Hz, 1500 km-en megoldottak a problémák, tehát 100 Hz 750 km-en is megoldható.

Idézet:
(tényleg erről jut eszembe: nagyobb frekin még a biztik megszakító képessége is kisebb, sok MW-nál ez a kérdés nagyon fontossá válhat)


Igen, a megszakítókat is biztosan le kellene cserélni. Viszont ha meglesz a szupravezetős, akkor akár 20 kHz-et is meg lehet majd szakítani.

Idézet:
Egyébként ahogy megyünk feljebb a frekivel egyre problémásabbak leszenk a nagyobb teljesítményű nagyfeszültségű trafók (tényleg számtalan, 50Hz-en alig felmerülő probléma jöhet elő)


Ezt olvasva a MHz-es MW-ok megvalósíthatatlannak tűnnek. :-) Nem mondod el a többieknek, hogy hol is dolgozol?

Vedd figyelembe, hogy a menetszámok csökkennek!

Idézet:
Elég valószinü, hogy ha most építenék ki az elektromos rendszert akkor sem használnánk még 1kHz-et sem.


Én majdnem biztos vagyok benne, de a legfőbb indok ellene az óriási akusztikus zavar.


pén. aug. 18, 2006 13:05
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Hogy ne offoljuk szét teljesen a témát egy találós kérdés:
Adott egy passzív árammérő "táblaműszer" (1,5A végkitéréssel), az az érdekessége, hogy valódi effektív értéket mutat, akár 0Hz-től 1MHz-es tartományban is. Vajon hogy müködhet, mi lehet benne? Várom az ötleteket.


pén. aug. 18, 2006 7:43
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Tudja valaki, hogy a repülőgépeken miért pont 400Hz-et használnak? Miért nem 1kHz vagy mondjuk 200Hz? Köze van a dolognak a turbina magas fordulatszámához, vagy sem?

Másik kérdés, csak úgy kiváncsiságból: Azt tudja-e valaki, hogy Tesla, az első váltakozó áramú rendszerében mekkora frekit használt?


pén. aug. 18, 2006 7:36
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Az a kábel ami melóhelyre érkezik Csepelről emlékeim szerint 4uf körüli kapacitású.

Az a 12A (vagy még több) amit említesz melegíti a kábelt. Ha a trafó mellett lenne egy kondi (mint ahogy van is, mert a kábel kapac nem mindig elég) akkor a kábelen már nem folyna meddő áram, de így mindenképpen folyik, és ha nem is veszélyes mértékü, semmiképp sem tekinthető hasznosnak.

A freki és az erők: valószinüleg igazad van elméletben. De az 50Hz-es fojtók pl. valamiért kevésbé rezegnek mint amik 100Hz-el dolgoznak (igaz ez utóbbiak nem szinusszal - lehet ez is az ok.)

A Trafócsere elég húzós lenne kiépített hálózat és sok MW-os tartományban. De nem csak trafó hanem generátor, megszakító, fázisjavító kondik és még sokmindent cserélni kellene 100Hz-hez.

A rezonanciákat egyébként néha nehéz kivédeni, mert a kábelek kapacitása, a vezetékek és a trafók induktivitása adott. Amig terhelés alatt van a rendszer akkor kicsi a "rezgőkörök" jósága, de ha hirtelen lecsökken a terhelés (kimegy egy komolyabb bizti valahol) az csinálhat nagyobb túlfeszt. Ezt "kiszabályozni" szinte lehetetlen, nem tud semmilyen rendszer elég gyorsan beavatkozni. (tényleg erről jut eszembe: nagyobb frekin még a biztik megszakító képessége is kisebb, sok MW-nál ez a kérdés nagyon fontossá válhat)

Egyébként ahogy megyünk feljebb a frekivel egyre problémásabbak leszenk a nagyobb teljesítményű nagyfeszültségű trafók (tényleg számtalan, 50Hz-en alig felmerülő probléma jöhet elő)

Elég valószinü, hogy ha most építenék ki az elektromos rendszert akkor sem használnánk még 1kHz-et sem. A 400Hz-is csak rövid távra lenne jó szerintem. A 100Hz esetleg..., mai szemmel nézve nem tudom mi lenne a legjobb kompromisszum, de érdekes lenne egy nagyobb tapasztalatú hozzáértőt megkérdezni.


pén. aug. 18, 2006 7:27
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Skori!

Én úgy tanultam, hogy a földkábelek fázisonként összegzett kapacitása 0,4 uF/km körüli. Te 1 fázisvezetőre írtál 2 uF-ot, tehát ez a rövidebb kábel kb. 15 km-es.

Na és ha 12 A folyik, az mit okoz? Maximum besegít az induktív terhelések kompenzálásába. Tipikusan még csökkenti is a veszteséget.

Idézet:
Nagy áramok esetén a nagyobb freki mechanikailag jobban igénybe venné a tartószerkezeteket,


Miért? Rezonanciafreki alatt az erő pont az áramokkal arányos (lásd: Amper mértékegység definíciója). Rezonancia fölött pedig az amplitúdó a freki négyzetével csökken.

Idézet:
a mágneses tér miatti problémák (trafó szórása) is erösödnének:


Na igen, ugyanazokkal a trafókkal igen, de ha a trafókat kisebb menetszámúra cseréljük?

Idézet:
A nagyobb hálózatok tele vannak kapacitásokkal és indultivitásokkal, emiatt komoly problémát okozhatnak a hálózati frekvencia közelébe esö nemkivánatos rezonanciák. Ezért ezeket úgy tervezik hogy ha csak lehet a rezonanciák ne az 50Hz közelébe essenek.


Nagyobb hálózatokban a rezonancia kérdése föl sem merülhet, ennél sokkal jobb a szabályozás, közvetlenül a fázisviszonyokat is figyelik, mind áramra, mind feszültségre.


pén. aug. 18, 2006 0:40
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Tényleg, tubybb: 20kHz-en amikor kikapcsolod a villanykapcsolót, ugyanúgy fennmarad az áramkör mintha DC-t szakítottál volna meg. Érdekes kisérlet egyébként 220V DC-röl müködö villanykörtét "kikapcsolni" egy sima villanykapcsolóval. Megszakításkor simán fennmarad az ív benne, és sz..rrá is ég. (ugyanis nincs nullaátmenet, amikor a megszakításkor keletkezö ív ki tudna aludni, DC-re sokkal komolyabb "kapcsolók" kellenek, pláne induktív fogyasztókhoz) Lehet, hogy ki is próbálom nagyobb frekin a dologot, érdekes kisérlet lesz.


csüt. aug. 17, 2006 23:10
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2613
Hozzászólás 
Akkor számolgassunk egy kicsit: egy viszonylag rövidebb kábelt nézzünk, mondjuk mindössze 2uF kapacitással. Ez 50Hz-en majdnem 1,6k impedanciát jelent, ami 10kV-ról kb. 6,2A áramot vesz fel. Ez durván 62kVaR reaktív tejesítmény (* a 3 fázis). Ha mondjuk az adott kábel 100A körüli áramot bír akkor ez már százalékban is elég sok. 100Hz-en ez az áram már a duplája, azaz több mint 12A lenne. Nem kezelhetetlen probléma lenne, de azért gondot okozna.
Nagy áramok esetén a nagyobb freki mechanikailag jobban igénybe venné a tartószerkezeteket, a mágneses tér miatti problémák (trafó szórása) is erösödnének: pl. a trafóház zúgása eleve hangosabb lenne, de még ennél hangosabbnak hallanánk is a nagyobb freki miatt.
A nagyobb hálózatok tele vannak kapacitásokkal és indultivitásokkal, emiatt komoly problémát okozhatnak a hálózati frekvencia közelébe esö nemkivánatos rezonanciák. Ezért ezeket úgy tervezik hogy ha csak lehet a rezonanciák ne az 50Hz közelébe essenek. Pl. 100Hz-re emiatt sem lehetne csak úgy átállni.
Mint írtam ezek nem megoldhatatlan problémák, de hozzájárulnak ahoz, hogy még sokáig az 50Hz-nél maradjunk.
Több kHz-et pl. már nem is lenne célszerü sima vezetékekkel messzebbre szállítani, mert a felharmonikusaik rádiózavarokat keltenének, illetve a vezetékek induktiviása erösen korlátozná a maximális áramerösséget. De pl. nagyobb frekvencián könnyebben jön létre átivelés, és nehezebben alszik ki az ív (pl. egy megszakítóban) mert egyszerüen rövidebb ideig tart a nullaátmenet. Lehet hogy a jelenlegi megszakítók 100Hz-en sokkal kisebb áram megszakítására lennének alkalmasok. De ha akarjátok még sorolom....


csüt. aug. 17, 2006 23:03
Profil Privát üzenet küldése Honlap
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához   [ 1372 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 23, 24, 25, 26, 27, 28  Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 53 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group.
Designed by ST Software for PTF.
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség