Nem _kell_, csak lehet. Azert, mert ha a futoszal hosszu, akkor a futoszal menten a futoszal + es - kivezetese kozott valtozik a fenyero. Legalabbis, en ezt olvastam.
Tobb mint egy eve megy mar a VFD csoves oram, es semmi hatranyat nem tapasztaltam a DC futesnek. Igaz, digitenkent kulon futes van.

Miért kell a VFD kijelzõk fûtését AC-vel hajtani?

Ezek tényleg jók, köszönöm a tippet!

Ha legkozelebb nem fer el egy 14 labu IC, ajanlom figyelmedbe a SOT-23/5 tokozasu 1 kapus TTL aramkoroket. Pl. 74 AHCT 1G86. Olcso, beszerezheto (Lomex, RET)

Nekem ez volt az ötletem, IGBT vel még egyszerübb lenne (akkor csak 2db IGBT + 1db ellenállás):

Ja igen, a sourcet és a draint felcseréltem.

Háááát, ha a drain lenne a kimenet, ami egy ellenállással megy a tápra és a graetz a G-S-hez van kapcsolva akkor működne is, de persze kellene a gate-re egy kisütő ellenállás, hogy ne csak percek alatt tudjon lezárni a fet.
Ennél persze van egyszerűbb és jobb megoldás is, de az irány jó "szólj ha szabad a gazda"

Na megvan: négy dióda, egy tranzisztor és egy ellenállás.
A két bemenet megy a graetz-re, a graetz katódos kimenete az N-csatornás fet gatejére, a graetz anódja pedig a drainjére. A source egy ellenállással megy fel a tápra, a kimenet pedig a source.

Csak négy dióda kell, graetz-hídban. Bár nem tökéletes a dolog...

A relé elvben jó megoldás lenne, de az érintkezőinek a pergése is okozhat problémát digitális áramkörökben. Vagyis több impulzus jelenik meg a kimenetén, egyetlen bemenő szintváltás hatására. Azonkívül jelentős meghajtó áramot is igényel. Fentiek miatt mégsem teljesen jó megoldás.
Persze lehetne szilárdtestrelé (fet kimenetű), de mivel annak a bemenete egy LED, abból már 2db kell, továbbá ellenállások is kellenek a be és a kimenetnél is. Ennél talán van kicsivel egyszerűbb megoldás is. Továbbá a szilárdtestrelé belül több alkatrészből áll (pl. LED+FET) tehát elgondolkodtató, hogy vehetjük-e diszkrét elemnek.

De mondjuk ha elfogadjuk a relét mint legegyszerűbb megoldást, akkor mi a következő, gyakorlatban is használható (pl. félvezetős) megoldás, ami TTL vagy CMOS kimenetről is működne, és ugyanilyen digitális kapuk is fogadnák a kimenetét - tehát a gyakorlatban, pl. egy XOR kapu helyett is beépíthető megoldást kellene keresni.

B+, megint fején találtad a szöget!

tehát az anti és az ekvivalencia IS megoldható 1-1 relével.

annyit azért hozzátennék, bár csattanós és (logikailag) kiváló megoldás a Pafié, de a gyakorlatban megfontolást igényel, hisz azonos logikai szintek mellett maradhat akkor feszültség, hogy nem enged el a relé.

Mitől kellene kettő pont az antivalenciához? Bekötöd a két bemeneti változó közé a tekercset, és kész!

bár az OR, AND, NOT kapukhoz elég 1 relé, az antivalenciához kettõ kell.

Azt lehet, az az XOR tükörfordítása. A komplementere, az "XNOR" viszont kizáró-nem-vagy kapu lenne, ami marhaság, nem írja le érthetően a működését.

Lehetne még koincidencia-kapunak is nevezni, az is nagyon jól leírja.



Sajnos nincs időm*kedvem a megoldáson gondolkodnom.

Igen, ekvivalencia és antivalencia kapu, vagy lehetne még kizáró-vagy kaput is írni.
Neked hány diszkrét alkatrészből állna a legegyszerűbb működő megoldásod?

Szerintem nevezzük ekvivalencia kapunak! Nagyon faramuci az az XNOR.

Akkor hagyjuk nyitva a kérdést, mert szerintem egész jó találós kérdésnek is! Az előző válaszomat mintjárt átszerkesztem, és lássuk, ki, és hogyan oldaná meg az XOR vagy XNOR kaput (amelyik jobban tetszik, hog tágabb teret hagyjunk a fantáziának) diszkrét elemek felhasználásával!, és persze a lehető legegyszerűbben! (tehát a legkevesebb alkatrészből) A TTL kompatibilitást is hagyjuk szerintem akár cmos szintekkel is mehet.
Hobbisták, mérnökpalánták, és mindenki más is - lehet agyalni a kérdésen!

Te tudod Skori, hogy most építek egy precíziós, 4,5 digites, automata méréshatár-váltós árammérőt (meg feszültségmérőt és ellenálás-mérőt is). Hat méréshatára van ennek a műszernek, minden méréshatárhoz tartozik egy erősítés. Vagy egyszeres, vagy kétszeres, vagy tízszeres, vagy százszoros az erősítés. Az egyszeres erősítés esetén a jel nem invertálódik, a többi esetén viszont igen. Ezért kell nekem egy vezérelhető inverter ami mindig invertálja az A/D polaritás bitjét, kivéve ha az erősítés épp 1-szeres. Ezt XOR kapuval lehet megoldani.

És azért kellett volna diszkrét elemekből, mert egyszerűen nem fért el a panelon még egy 14 lábú IC. De azóta végül is megoldottam, most már elfér.

Csak úgy kíváncsiságból, mire kell ez?
Amúgy legegszerűbben XXXXXXXXXXX-SZERK-XXXXXXXX tudnám elképzelni.

Úgy emlékszem itt az egyik pdf-ben benne van, az előadások közt : http://mti.kvk.bmf.hu/node/108

Üdv.!

Hogyan lehet a lehet a lehető legegyszerűbben építeni diszkrét alkatrészekből kétbemenetű TTL XNOR kaput?

Arról se feledkezz meg, hogy a sárga ill. zöld színt látja az ember legerősebben, oda még kisebb áram is elég mint a kék/vöröshöz.

A frekvenciáról többféleképpen vélekednek, számomra az 50Hz-es frekvenciával meghajtott kijelző még villog, van aki számára már a 25Hz is megfelelő. Manapság szerintem 50Hz alatt semmiképp nem érdemes, de inkább úgy 100Hz legyen.

A névleges áram 4-5 szörösét látom most hirtelen megengedettnek 10% kitöltés és 0,1ms-od impulzus esetére, illetve 6-8 szorosát 10us időre nem ismétlődően (úgylátszik ezek érzékenyebbek, mint a sima ledek). A megfelelő áram beállítása igényel némi kisérletezést, vagy beállítani valamekkora áramot, és a kitöltési tényezővel kisérletezni. De számottevő energiát nem fogsz szerintem megspórolni, azért használják a kijelzők impulzusüzemű meghajtását, hogy több kijelzőt multiplexelni lehessen, és így az áramkör felépítése egyszerűsödik. Ha nagyon spórolni akarsz, akkor keress kisáramú kijelzőket, pl. LTS4801P a RET-nél, ez már 3-4mA áram mellett is elég szépen világít (a max folyamatos áram 15mA), vagy használj LCD-t.

Lenne egy kérdésem. Egy hétszegmenses kijelzőt akarok használni számok megjelenítésére, de szeretnék energiát spórolni. Mekkora frekvenciával és milyen kitöltési tényezővel kellene működtetni, hogy folyamatosnak lássam? A másik kérdés, hogy ilyenkor meg kell-e növelni az átfolyó áramot a névlegeshez képest?

A válaszokat előre is köszönöm!

Ez inkább as kezdő kérdésebe való, nem sok köze van a találóskérdésekhez. A legjobb tulajdonság sem egyértelmű, attól függ mit szeretnénk elérni. Ha pl. nagy erősítést akarunk vagy pl nagyjelű visszacsatolt erősítőt készítünk akkor célszerű. Ugyanis az erősítés a kollektor impedancia nagyságától, a kollektoráramtól, (és még sok egyébtől is) függ. Azonban a nagy erősítéshez nem növelhetjük akármeddig a kollektorellenállást, illetve a munkaponti áramot sem csökenthetjük ezzel akármeddig. Az áramgenerátor nagy dinamikus belső ellenállású, ugyanakkor tetszés szerinti munkaponti áramot állíthatunk be vele. Tehát az áramgenerátorra dolgozó közös emitteres erősítő erősítése sokkal nagyobb, mintha ellenállásra dolgozna, jobb a nagyjelű viselkedése, nagyobb a kivezérelhetősége, illetve kisebb a torzítása. A munkaponti feszültséget viszont nehezebb stabilan tartani (muszáj visszacsatolni), és nagy a kimenő impedanciája (nem terhelhető, illetve a terhelés csökkenti az erősítését, és befolyásolhatja a frekvenciamenetet, torzítását, stb...).

Valaki elmondaná, hogy miért kell kollektorellenállás helyett áramgenerátorral terhelni egy KE erösítöt ahhoz, hogy a legjobb tulajdonságokat érjem el?

Ez nem így van. Nem igaz, hogy csak az az áram káros, ami eljut a generátorig! A kis- és középfeszültségű hálózaton is létrejön veszteség, de ennél is nagyobb gond az, hogy más fogyasztókkal szúrnak ki, ha szinusz helyett trapéz feszültség jön a konnektorból. Az sem igaz, hogy a te órádat tekergeti. Azt csak pont annyira tekergeti, amennyi valós teljesítményt kiveszel. A megszakítót viszont hamarabb leveri.

Bocs, most nézem, hogy földkábelről van szó, nem légvezetékről. A földkábel mágneses (és elektromos) tere a 3 fázis, és az egymás melett futó vezetők miatt eleve nagyon kicsi lenne, de ezek még általában körbe is vannak véve egy (földelt) acélköpennyel. Szerintem addig amig a kábel nem hibás (nem sérült), nem okoz semmilyen problémát. Viszont tagadhatatlan, hogy ha megsérül, elrohad az acélköpeny, beázik, átüt, stb... akkor nagyon komoly gondokat is okozhat! Tehát nem árt tudni, hogy egy potenciális veszélyforrás. anyagi oldalról nézve jelentősen csökkenti az ingatlan értékét (lehet, hogy szolgalnmi jog is be van jegyezve, utána kellene nézni). a csökkent érték vásárláskor (alkunál) előny, eladáskor viszont hátrány....

Sajnos nem találom. Tudnál valami kulcsszót adni?

Van egy ilyen téma a fórumon, jónéhány oldalon keresztül folyt a vita róla.... keress rá!

a mi óránkat nem tekergeti észrevehetõen, de az elmûnek kárt okoz. Feleslegesen terheli a vezetéket, a meddõhöz hasonlóan, és feleslegesen fûti azt. Persze, ez bõven be van építve abba a kis árrésbe, ahol kapolyi et. 5-7Ft/kWh-ért veszi az áramot, mi pedig 50Ft/kWh-ért kapjuk.

Nem tekergeti az a mi óránkat sem, legalábbis nem észrevehető mértékben.


A kis áram az azért relatív, tud ott rahangálni többszáz amper is. Az pedig, hogy állítólag fut, az hogy lehet? Vagy van vagy nincs, ennek utána lehet nézni. Sokan vitatkoznak róla, hogy káros vagy nem, de én nem kockáztatnék, nem költöznék ilyen közelre a kábelhez.

SPafi!
Tehát maradunk annál, amit leírtam: a szolgáltatók gyakorlatilag semmit nem érzékelnek az elcseszett tápokból származó torzításokkal, ez csak a mi óránkat tekergeti.

React4!
Amennyiben a tápod a TV-d által igényelt áramot/feszültséget tudja és a polaritása is megfelelő, nyugodtan használhatod. Akár 8 db ceruzaelemről is.

tubybb!
Vígasztald meg: nemfut.
A földkábelre is majdnem ugyan olyan előírások vonatkoznak, mint a légvezetékre: lakóépülettől csak bizonyos távolságban lehet. Ha mágis a ház ALATT van a kábel, akkor a házat építették igencsak szabálytalanul. Mert mondjuk egyszercsak jön az ELMŰ és kiásná ...

Lenne egy érdekes kérdésem.
Egy ismerősöm szeretne elköltözni egy olyan házba ami alatt állítólag magasfeszültségű földvezeték fut. Van-e ennek bármilyen élettani hatása az emberre? (Itt főleg a mágneses sugárzásra gondolt az illető)

Nekem csak annyi rémlik, hogy a magasfeszültségű vezetéken kis áramok folynak, emiatt a keltett mágneses tér kicsi. Nomeg hurok sincs, és egy kifeszített vezeték hozza létre a legkevesebb mágneses térerősséget.

Kinek milyen tapasztalati, vagy információi vannak a témában?

Lehet rossz helyre írok,de hátha: vettem egy 10" lcd tv-t,de a hálózati adaptert később kapom. A kérdés: tudom-e használni multivoltos táppal addig is,vagy csak a gyári jó hozzá? Ami autós táp van hozzá azon a 12v és a szivargyújtó rész van,semmi komoly elektronika,még adattábla sincs megadva. Az ac csati univerzális(mint a Nokia) jack bemenet.

A generátorig? Hát odáig már szinte kimutathatatlanul kevés felharmonikus jut el. A középfeszültségig még csak-csak. (Eleve visszafelé a teljes hálózat csillapít, terhel, pár GW-nyi fogyasztó, míg a felharmonikus-termelés csak pár MW, ráadásul egymással nem összehangolt fázisban. Ezen kívül a csillag-delta trafók kiátlagolják a 3-mal osztható felharmonikusokat, nagy mértékben csökkentve a torzítást. Erre jönnek rá a fázisjavító kondik, így végül szinte semmi nem marad a felharmonikusokból a generátornál.)



Az speciel nem biztos. Adj hozzá egy szinuszhoz egy kétszeres frekvenciájú koszinuszt! Az eredmény szimmetrikus!

Az első tíz biztosan eljut. És az még csak 500 Hz. Ha még páros felharmónikusok is vannak, akkor azt jelenti, hogy a szinusz két oldala nem is egyforma!

Csak úgy érdeklődés képpen:
Ezeket a felharmonikusokat mennyire viszik át a trafók?
Gondolok itt a 230V/22kV/120kV-220kV -os nagytrafókra. Eljutnak-e egyáltalán ezek a torzítások, felharmonikusok a generátorokig? Vagy csak a fogyasztói oldalon mérhetők, érzékelhetők és saját magukat szivatják velük a fogyasztók?

Még annyit, hogy úgy is meg lehet közelíteni a dolgot, hogy a felharmonikusok nem szállítanak energiát, de a huzalokat melegítik. A másik gond, hogy elvileg szinuszosnak kellene lennie a feszültségnek, de olyan mértékű az ilyen impulzus jellegű terhelés, hogy már inkább csak hasonlít a szinuszhoz ami a malacból jön vagy legalábbis jelentős torzítása van.
A különféle szűrők beépítése igencsak drága lenne, ezért próbálják a fogyasztókat rávenni, hogy szinuszos áramot vegyenek fel, és lehetőleg a feszültséggel fázisban (tehát az ohmos jellegű terhelést szeretik a legjobban )

A keskeny áramimpulzusok középértéke tölti a kondit, de az effektív értéke melegíti a vezetékeket illetve, a huzalt a trafóban, (és ez utóbbi jóval nagyobb). Tehát ilyen esetben nem lehet jól kihasználni a rendszert illeve kevesebbet bír. Hasonló a helyzet ahoz amikor rossz a cos(fi) (bát itt ugye egész másról van szó), de mégis feleslegesen melegítjűk a vezetékeket. Egyébként ezt C osztályú egyenirányítóként is tanitják (a periódus kis részében folyik csak áram, mint pl. c osztályú erősítőben).




Nem. Felette PFC áramkört kell beépíteni a kapcsolóüzemű tápokba, hiszen pont azoknál jön elő ez a probléma mert szinte mindegyik egyenirányítóval kezdődik. Pl. egy inverteres hegesztő már elég csúnya dolgokat müvelhet.


Elnyomják bizonyos mértékben, csakhogy már a fogyasztók jelentős része termel ilyen felharmonikusokat. Amúgy a passzív PFC sok PCtápban egy sima tekercs... Az aktív PFC már kissé bonyolultabb, jobb (bizonyos szempontból), de annak is megvannak a problémái.

A kompaktfénycsöveknél pl. úgy oldják meg a problémát (20W) hogy az eddig használt 10uF-os szűrőelkó helyett manapság csak 4,7uF-ot használnak, így jobban kisül a kondi a nullaátmenetig, és szélesebb lesz a töltőáram impulzus. Persze az senkit sem érdekel, hogy sokkal jobban villog is a fénycső... persze így olcsóbb is,és az élettartam is rövidebb. (3 legyet egy csapásra csak a fogyasztó szívja meg)

Kérdésem a következő: Mit tesz az áramszolgáltató... ?

Mai órán az egyetemen ismertettek egy témakört, ami nagyon elgondolkodtató volt számomra. Gondolom mindenki ismeri az egyenirányítón keresztül töltött pufferkondenzátoros tápegységet. Képzeljünk el egy fél szinusz jelet, mely az egyenirányítón keresztül tölti a kondenzátort. Ha a kondenzátor már fel van töltve mondjuk az effektív érték pl. 80%-ára, akkor áram csak akkor fog folyni a hálózat felől az áramkörben, ha ezt (plusz a diódák nyitófeszültségét) túllépte, majd ez a töltési folyamat addig tart, míg a szinusz pillanatnyi értéke vissza nem csökken az akkor már valamivel magasabb kondenzátor-feszültségszint alá. Sok ilyen folyamat sok kis áramimpulzust hoz létre, mely negatív hatással van a hálózat egészére. (Miért is?)**

A kérdésemre, hogy hogyan védekeznek ez ellen, azt a választ kaptam, hogy maximalizálták azt a teljesítményt amit ilyen típusú tápegységekkel érnek el, s e felett már kapcsoló üzemű tápegység használatos.

Itt is szeretném feltenni a kérdést, hátha valaki jártas a témában: Hogyan védekezik MÉG a szolgáltató eme negatív hatás ellen?

** Értem én hogy az impulzusok felharmonikusokat generálnak, melyek igen nagy amplitúdóval bírnak, de hogy lehet az, hogy ezeket a nagy induktivitások és egyéb szórt kapacitások nem nyomnak el?

Így már értem, köszi!

A felső tranyó nem sima áramgenerátor, hanem vezérelve is van, ilyenkor megnő az árama.

Akkor sem értem, kérlek fejtsd ki kicsit részletesebben. Én úgy gondolom, hogy ha az alsó tranzisztor egyáltalán nem vezet, a fölső meg a teljes 1,2 A áramot a terhelésre adja akkor ez az elméleti maximum, ami meghatározza az elérhető legnagyobb teljesítményt. Vagy tévedek? Hogy lesz meg a 10 W?

Ellenütemű.

Találós kérdés (pontosabban: számomra rejtély):

Adott az 1969-es 10 W-os JLH "A"-osztályú erősítő, ahol a 8 Ohmos változathoz 1,2 A nyugalmi áramot kell beállítani. Tehát az erősítőből legfeljebb 1,2 A folyik ki a kimeneten, a terhelőimpedancia pedig 8 Ohm. Hogyan jön ki a 10 W? P=(I^2)*R szerint P=1,2*1,2*8, vagyis P=11,52 W az elméleti maximum (ha az összes áram kijut a hangszóróra). 11,52-ból pedig elvileg lehet 10 W. A képletben azonban az áram effektív értékével számolunk, holott a csúcsokban az áram gyökkettőszörösét is biztosítani kell. Hogyan lesz meg a 10 W (természetesen durva torzításoktól mentesen), ha nem lehet nagyobb az áram?

Ráadásul a szabvány szerint a hangszóró impedanciája 20 %-al is kisebb lehet a névlegesnél, tehát adott esetben további plusz áramra is szükség lehet. Igaz, nem tudom, hogy 1969-ben már létezett-e az említett -20%-os tűrés, de az már egy másik történet...

Gilszkilabor

Mindenképen melegvízből, viszont bizonyos teákat hidegvízben kell áztatni (pl. csipkebogyó, fagyöngy, stb...). Persze az viszont nem mindegy, hogy a melegvizet hogy állítod elő Ha pl. a gáztűzhelyen akkor nem lesz benne anódfém és olcsóübb is mint a villanybojlerrel melegítve.

> Amúgy asszem talán valami Al Mg ötvözet, nem nagyon mérgezõ.

Ugye az a dolga hogy oldodjon. De akkor hideg vagy meleg
vizbol erdemes teat kesziteni?

Gusztus kérdése....
Meg persze fogsor kérdése is.
Ja, és hogy mennyire vagy éhes
Amúgy asszem talán valami Al Mg ötvözet, nem nagyon mérgező.