Megválaszolatlan hozzászólások | Aktív témák Pontos idő: csüt. márc. 28, 2024 20:41



Hozzászólás a témához  [ 311 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5 ... 7  Következő
Mért ráz a fázis ? 
Szerző Üzenet
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
baab!
A gond, csak az, hogy a Te elképzelésed nem magyarázza egyszerűen(!) az anyag, azaz az atom létezését. Amúgy is nehezemre esik anyagnak hívni egy olyan dolgot, ami nem atomos felépítésű. Ugye ebben egyetértünk, hogy nem atomok alkotják a közeg anyagát. Ezért nem szerencsés anyagnak hívni. Az biztos, hogy közeg és gerjeszthető.
Az energia = anyag dolgot csak a mi ismert univerzumunkban értelmezhetjük. Még ez is relatív. Bár, ha az atomok léte a közegben jelenlévő mágneses energiától származik, akkor kiterjeszthető oda is ez az egyenlet. Viszont az is nyílvánvaló, hogy az anyag nem örökkeletű dolog, ezért nem lehet egyenlőségjelet kitenni, csak a miáltalunk ismert anyagi világban. Viszont minden észérv arra utal, hogy az anyagnak meg kéne szünnie. Jön erre a kvantumos huszárvágás kedvenc tudósainktól(egy új modell), hogy ott nem úgy működnek ám a dolgok! De bizony lehet hogy úgy, csak egy energiaforrást kell feltételezni(miért ne? Mennyivel kisebb a merészség?) táplálja az egészet.
Anyag anyagot nem táplál. Más jelleggűnek kell lennie ennek az energiának(szeritnem mágneses). Ebben a Közeg csak vivő, az energia hatalmas.
Üdv! watt


hétf. nov. 24, 2003 13:07
Profil Privát üzenet küldése Honlap
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
De tovabbi kerdeseket vet fel az hogy a kozeget amit eddig en vakumnak hivtam,es egeszen mast ertettem alatta,mint a klasszikus fizikaban,tehat nem anyagtalannak kepzeltem el,valyon mas anyag jelenlete kizarja-e vagy sem.Klasszikus ertelemben bizonyara igen,de ha en egy terreszbol,mondjuk egy uveggomb belsejebol eltavolitom az anyagot,kiszivattyuzom az osszes molekulat,akkor az anyagtalanban,meg mindig ott van az a kulonos valami ami az energiat tovabbitja,tehat az a feltetelezesem hogy ez a kozeg nem kizarasos alapon ertelmezheto a lathato es a nemlathato anyag kozott,mint nemlathato anyag,hanem valamilyen modon beepul es jelen van a lathato anyagban is.Csupan energiakent azert nem tudom ertelmezni,mert akkor a haromdimenzios univerzum anyagi vilaga szempontjabol valos es valotlan dolgok elvi paradoxonjaba kerulok.Aztan lehet hogy en is ugy vagyok ezzel mint Zenon a teknosbekaval.


hétf. nov. 24, 2003 12:49
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Ha most visszaterunk a makrokozmoszhoz,akkor a hianyzo tomeg es energia tulajdonkeppen a vakumban lehet.Igaz energiaszintje nagyon alacsony lehet,de mivel kiterjedese oriasi es tobbszorose a lathato anyagenak,ezert osszes tomege es energiaja sem elhanyagolhato,sot akar tobbszorose is lehet a lathato anyagenak.Egy kis terreszben viszont erzekelhetetlenul alacsony szintu energiat kepviselhet csupan.Az azonban hogy a lathato anyag feltevesem szerint magasabb energiaszinttel rendelkezik es ezert kezzelfoghato anyagkent manifesztalodik szamunkra,nem jelenti azt hogy energiaval gerjeszthetobb volna akar a vakumnal.Tehat szerintem kulon kellene valasztani,amennyiben van ilyen,hogy egy anyag sajat energiaja mekkora,es mekkora a kulso energiaval valo gerjeszthetosege.Elkepzelheto hogy az allandomagnesek sajat energiaja olyan magas,hogy onmagaban gerjesztest idez elo egy gerjesztheto kozegben,vagy mondjuk a radioaktiv anyagok energiaszintje is ilyen rendkivul magas ertekkel birhat.


hétf. nov. 24, 2003 12:35
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Gafly.
Szerintem ez szinten alatamasztja elvileg hogy a vakum is anyag,csak egy olyan energiaszinttel rendelkezik amit mi nem erzekelunk anyagkent.
Ettol fuggetlenul azonban energiat kozvetit hisz impedanciaval rendelkezik.Azaz energiaval rendelkezo es gerjesztheto kozegrol lehet szo.Ez utobbi,marmint a gerjeszthetoseg tenykerdesnek latszik.


hétf. nov. 24, 2003 12:17
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Watt.
A felfogasunk kozott van kulonbseg,megpedig az hogy te Az energia forrasakent ezt a feltetelezett kozeget kepzeled el.En azonban azt allitom hogy az energia maga az anyag.Ezzel persze azt is mondom hogy a kozeg is rendelkezik energiaval,hisz eddig azt bizonygattam hogy neki is anyagnak kell lennie.De a fizikai anyag szerintem amit mi is erzekelunk,magasabb szintu energiaval rendelkezik,mintegy kituremkedese az energianak a homogen kozegbol.Tehat mondjuk a gravitacios ero azert jelent nagyobb energiat egy nagyobb meretu egitesttol,mert tobb anyag alkotja,tehat vonzasa is eroteljesebb ugyanakkora tavolsagbol,mint egy kisebb egitestte.A villamos szempontbol vezeto anyagok azert kepesek nagyobb energiat kozvetiteni szerintem,mert energiafelvevo kepesseguk magasabb,jobban gerjesztheto energiamezovel rendelkeznek,mint a rossz vezetok es szigetelok.Energiahelyuk rugalmasabb.


hétf. nov. 24, 2003 11:36
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> attol a magneses terero meg atviheti az
> energiat hullamok formajaban."

A feszultsegnek az elektromos terero,
a villamos aramnak pedig a magneses
felel meg analogiakent.

Tehat amikor a radiohullam (elektromagneses
hullam) megya vakumban, mindketto megy.
Es ugyanugy a ketto szorzata adja a teljesitmenyt
es a ketto hanyada pedig a hullamimpedanciat.

Kovetkezmeny: A szabad ternek (vakum) is
van hullamimpedanciaja, es ez is egy termeszeti
allando...

Fura nem, a vakum a legjobb szigetelo
de az impedanciaja veges, jol meghatarozott
ertek...


hétf. nov. 24, 2003 10:11
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
baab!
Valamit nem értek. Ezt írod: "Ha az elektronaramlast kihagyjuk a jatekbol,attol a magneses terero meg atviheti az energiat hullamok formajaban." Szerintem elektron áramlás nélkül nincs elektromágneses tér. A nem elektromágneses tér(állandó mágnes) viszont valamiből táplálkozik, ami valószínüleg nem egy statikus anyagmező. Én nem mondom, hogy nincs ilyen anyagmező amiben a mágneses zagy létezik, hiszen pont ez így együtt a közeg(nem feltétlenül). Szerintem szükséges az anyag, mint vivő közeg és a mágneses zagy, mint energiaforrás. Igaz én eddig ez nem választottam így szét, de most segítettél, hogy ezt is tisztázzuk.
Ha csak az anyag, mint közeg létezne, akkor attól még Nem működne a "világ". Csak a mágneses zagy töltheti meg energiával a teret, ill. ez így együt a közeg(egyrészről).

Fel lehet fogni úgy is, ahogy Te mondod, hogy a közeg valójában "csak" az anyag amiben a mágneses hullámok terjednek és a zagy, "csak" benne van, mint energia. Fontosnak tartom, hogy ha a közeget csak "üres" anyag lenne, akkor nem jelentkeznének a gravitáló és a mágneses jelenségek és az anyag sem létezne, mert nem lenne ami energiával táplálná az atomot(az elektron mozgását). Gondolom látod, hogy nem ellentmondádos a két elképzelésünk!
Talán ebben megállapodhatunk(?): Van vivő közeg, ami "anyag", és van benne az energia, ami nagyfrekis nagyenergiájú mágneses hullámtömeg(zagy). Ez így együtt a mi világunk alapja, nagyon leegyszerűsítve és figyelembe véve a korábbi részletezéseket!)
Üdv! watt


hétf. nov. 24, 2003 7:04
Profil Privát üzenet küldése Honlap
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
A vezetoben folyo aram egyenesen aranyos a vezeto korul kialakult tererovel,ezen az elven mukodnek a lakatfogok.Ha az elektronaramlast kihagyjuk a jatekbol,attol a magneses terero meg atviheti az energiat hullamok formajaban.A radioado sem elektronokat kopkod ki,hanem elektromagneses hullamokat gerjeszt.Hullamok csak anyagi kozegben terjednek.Vizhullamok viz nelkul nem terjednek,elektromagneses hullamok levego nelkul azonban vigan.Ugyhogy kell lennie anyagnak a vakumban is,ami folytonos es nagy kiterjedesu.Ebbol gyanithato hogy az elektronnak sem muszaj sehova ballagni a vezetoben ahhoz hogy az energiajat kozvetitse.Ahhoz viszont szukseg van a vezetore hogy nagy energiaju elektromagneses teret lehessen eloallitani a vezeto anyaganak gerjesztesevel,es ezaltal tovabbitani.
Erre a kovetkeztetesre jutottam.En tehat nem magneses mezokent kepzelem el a kozeget,hanem magnesesen gerjeszthetokent.Ezt tovabbgondolva a feny is csupan magneses hullam es reszecskekent csupan csak akkor erzekeljuk amikor energiajat ,vagy egy reszet leadja.Az elektronnal ugyanez lehet a helyzet,nem reszecskekent hatol at a katodsugarcsovon,csak amikor leadja az energiajat,hullamkent elnyelodve a foszforban,megvaltozik a frekvenciaja es fenyhullamkent erzekeljuk,tehat az elektron nem ut ki es nem allit elo fotont a kis laborjaban,csak mint hullam valtoztatja meg hullamhosszat eg masik anyag energiamezejetol.Ez sokkal egyszerubbnek es erthetobbnek tunik a reszecskekutyulekos megoldasoknal.


szomb. nov. 22, 2003 12:24
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 1929
Tartózkodási hely: Há' miko' hol... ;o)
Hozzászólás 
A topic címéhez képest egész sok hozzászólást megélt! ;)))

Csak így tovább, jól szórakozom.

Üdv.
STOL.


pén. nov. 21, 2003 19:39
Profil Privát üzenet küldése Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
""és az effektív tömeg nagy térerők esetén megváltozik". Tehát valami megváltoztatja a gravitációt."

Nem! A _gravitáló_ tömege pontosan ugyanakkora marad, csak az elektromos térre való reagálása változik meg, és ezt MODELLEZZÜK úgy, MINTHA megváltozna a _tehetetlen_ tömege!

(Watt, ezt nem neked írtam!)


pén. nov. 21, 2003 18:51
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
Közben elképzeltem, hogyan illik bele a képbe a transzformálás, ill. a generálás. Mert érthetetlen, hogy ha körülöttünk nagy energiájú elektro(?)mágneses zagy van, akkor miért nem tudok kitranszformálni belőle energiát pl. egy vezető mozgatásával. Gondolom azt belátjátok, hogy egy minden irányba ható állandó mágneses térből nem lehet transzformálni. A vezető mozgatása csak tehetetlenségi erőt kelt a zagy miatt. De ha elektronok mesterséges csoportosításával(állandó mágneses tér) ill. terelgetésével(váltakozó mágneses tér) változtatom a zagy helyi sűrűségét(mágneses hatás), akkor a megfelelően mozgatott ill. elhelyezett vezetőben visszakapom az elektronok "megindulása" révén a befektetett energiámat, tehát transzformálok. A feszültségforrás sem más, mint mesterségesen csoportosított elektronok tömege. Egy ilyen forrás a zagy helyi sűrűségét felborítja, ettől lesz energiaforrás. A kapacitás nem más, mint a zagy sűrűségének eltérése a normál állapottól. A sűrűséget ne hagyományos agyagsűrűségként fogjátok fel, hanem inkább frekiösszetétel változásnak. Egyenlőre nem fárasztalak tovább benneteket! :) Üdv! watt


pén. nov. 21, 2003 6:43
Profil Privát üzenet küldése Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
baab!

Amit írtál beleillik a képbe, ami kialakult bennem(ha jó, ha nem a képem ! :) Az tök mindegy minek nevezzük a zagy-ot. Nem ragaszkodom ehhez a névhez, csak el akartam különíteni az eddig más eredettel és tulajdonságokkal felruházott terektől, amit eddig ismertem. Az hogy a mágneses zagy anyag-e vagy energia, elég érdekes lenne vitatkozni, főleg Einstein után. A rózsaszín szemüveggel egyetértek. Nem tudom jó-e a szemüveg amin keresztül nézem a világot, de nagyon szép és egyszerű rajta keresztül ezért azt merem hinni, hogy talán van benne valami valóságos. A valóság megtapasztalás biztosan korlátolt dolog, de van egy határ amit elérhetünk, és a határok mindig tolódnak.

Hinnye!

A zagy(akkor maradjon átmenetileg ez a szerencsétlen kifelyezés) csak akkor homogén, ha nem befolyásolja az összetételét semmi. Valószínűleg minden test befolyásolja(de inkább az elektron ami befolyásolja(?)), de ezen befolyásoló tényezők megjelenési formáját mi fizikai jelenségekként érzékeljük(fény, és egyébb mágneses hullámok ill. gravitáció és tehetetlenségi erők). Az ezen kívüli összetétel homogén a többihez viszonyítva, ill. vannak homogénnek tekinthető "zónák", amik "nem jelentkeznek be". Összefoglalva: ahol nem homogén a zagy, ott valami "fizikai" jelenséget tapasztalhatunk.

Azt írta Spafi - bár nem szorosan az ő mondanivalójára szeretnék reagálni, csak kicsippenteni egy érdekes megjegyzését ill. egy fizikai jelenséget amit említ, megpróbálnék magyarázni a zaggyal - szóval azt írja, hogy "és az effektív tömeg nagy térerők esetén megváltozik". Tehát valami megváltoztatja a gravitációt. Ezért nem ellentmondásos azt feltételezni, hogy az elektronok okozzák a gravitációt és az elektromos teret is. Csak az egyik egy gyenge "árnyékoló" hatásként jelentkező erő mint gravitáció, a másik egy erős, mesterségesen kikényszerített elektronátcsoportosításból, tehát töltéstől származó erő.
Üdv! watt


pén. nov. 21, 2003 6:23
Profil Privát üzenet küldése Honlap

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
> Csak a lézereket említed? Az egész félvezetőipar, és így az
> elektronika 99,8%-a ezen alapul! Internet sem lenne nélküle!
Nem egészen. Valódi kvantumelektronikai eszközöknek elektronok vagy atomok
koherens mozgásán alapulóakat szokás nevezni. Vagy az új generáció nano
eszközeiből pl.: SET. Természetesen ettől függetlenül az egész félvezetőipar
elvi alapja a kvantummechanika.
Üdv BA


csüt. nov. 20, 2003 22:57
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Kényszeredett törvények? Valóban! Csakhogy ezeket a törvényeket a tapasztalatok, a tények tisztelete kényszeríti ránk!

"A fizika tragédiája, ahogy egyetlen rusnya tény lemészárol egy gyönyörű elméletet."

Bocsánat, ha nem volt pontos az idézet, és a szerzőre sem emlékszem, de pontosan ide illik.


csüt. nov. 20, 2003 22:24
Profil Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Kényszeredett törvények? Valóban! Csakhogy ezeket a törvényeket a tapasztalatok, a tények tisztelete kényszeríti ránk!

"A fizika tragédiája, ahogy egyetlen rusnya tény lemészárol egy gyönyörű elméletet."

Bocsánat, ha nem volt pontos az idézet, és a szerzőre sem emlékszem, de pontosan ide illik.


csüt. nov. 20, 2003 22:20
Profil Honlap
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Kedves Hinnye!

"A több mozgó elektronos dolgot én írtam, nem Watt!"

Elnézést mindkettőtöktől!

"adott anyagú és formájú vezetődarabban, adott hatásra (feszültségváltozás, hőváltozás), melytől az kialakuló áram függési módja többé kevésbé ismert, a fenti két tényező közül melyik milyen módon változik meg."

Ne vegyél rá mérget, de én így emlékszem:

A driftsebesség a térerő, és a mozgékonyság szorzata, ebből következően a feszültséggel kb. arányos. Azért kb, mert a mozgékonyság a relaxációs idő * -elektrontöltés, és az effektív tömeg hányadosa, és az effektív tömeg nagy térerők esetén megváltozik.

A relaxációs idő viszont a hőmérséklettel csökken (a rács rezgése miatt), ezért nő a fémek ellenállása nagy hőmérsékleten. Félvezetőkben, (és szigetelőkben) ezt a hatást az exponenciálisan növekvő számú töltéshordozók kompenzálják.

"Biztosan megtalálhatók ezek az információk megfelelő könyvekben (pl középiskolai fizikakönyvben esetleg?:))"

Középsuliból nem rémlik. Egyetemen is egy brutális félév anyaga volt a halálosan leegyszerűsített (1-dimenziós) levezetés.

", mégis, ha nem túl nagy fáradság, egy rövidke összefoglalást tudnál írni erről?"

Hát ennyi tellett tőlem. Ez persze távolról sem kvantumfizika, csak annak az erősen leegyszerűsített, klasszikus fizikai eredményei.

BSA!

Csak a lézereket említed? Az egész félvezetőipar, és így az elektronika 99,8%-a ezen alapul! Internet sem lenne nélküle!


csüt. nov. 20, 2003 22:14
Profil Honlap

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
> Azért olyan bonyolult a kvantumfizika,
> mert kényszeredett törvények alkotják, és kínszenvedéses
> képletekkel lehet matemetikai megoldásokat találni a történések
> modellbe illesztéséhez. (Ugyan működni látszik, de nagyon sántít
> a beteg.)
Azért nem ennyire rossz a helyzet. Ez az elmélet alapozza meg pl. a
kvantumelektronikát is, melyen pl. a laser eszközök alapulnak. Valóban nehéz
diszciplína - mégis nagyon hasznos. A saját szakmámban is, pedig attól
nagyon távolinak, akár hasztalannak tűnhet.
Üdv BA


csüt. nov. 20, 2003 21:57
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Watt!

Egyfajta mód jogos a próbálkozásod, hogy az anyagdarabkák közti "semmit" mérhetetlenül magas frekvenciájú zaggyá konvertáljad, elsõ olvasatra felötlött bennem, hogy milyen szép egységes magyarázat lehetne a világra valami ilyesmi. Viszont rögtön utána felvetõdött, hogy egyáltalán mi különbség van a zagy közt meg aközt amit semminek nevezünk. Ha ugyanis a zagy számunkra elvi okokból érzékelhetetlen marad mindörökre, akkor praktikus szempontból tulajdonképpen nincs különbség. Úgy is mondhatom, hogy új nevet adtál a semminek.
Ha a zagy létének szükségességére elvileg mégis következtethetnénk, netalán kimérhetnénk, akkor viszont érzésem szerint el kell veszítse a mindenütt homogén jelenlétét, vagyis pont a lényegét az univerzalitását. Ahhoz ugyanis hogy valamit érzékeljünk valamilyen módon kell hogy valami máshoz viszonyítani tudjuk, ha a zagy mindenütt homogén módon fejti ki hatásátát akkor nincs mihez viszonyítani, tehát nem érzékelhetõ.
Ez afféle filozofikus ellentmondásnak látszik.
Annak a felfogásnak hogy a gravitáció és más axiomatikus tapasztalati dolgok az anyag zagyot árnyékoló hatásaként jönnek létre, csak akkor van jogalapja, ha a felfogás által több információhoz juthatsz, vagy leegyszerûsödnek a dolgok.
Ha nem így van mégcsak egyenrangúnak sem mondható a zagy és a semmi, hiszen nehezen megkérdõjelezhetõ törekvés mindent minél egyszerûbb és kevesebb alapfeltevésbõl felépíteni, és miért feltételeznénk valaminek a létét ott ahol semmit nem kell feltételeznünk.
A zaggyal végsõ soron az a bajom, hogy semmit nem egyszerûsít le - ami inhomogenitás a világban az a zagyban is inhomogenitás. Attól hogy rózsaszín szemüveget teszek a szememre nem lesz rózsaszín a világ.
Szerintem nem azt kellene bizonyítani, hogy a zagyelmélet rossz feltételezés, hanem azt, hogy nem csak rózsaszín szemüveg.
Persze szép lenne egy egyszerû képlet a világra, dehát maga a világ is marha bonyolult, akármilyen egyszerû törvényei nehezen lehetnek. A jelenlegi modelleket meg ízlése válogatja hogy ki miként értékeli. Sokaknak nagyon tetszenek. Talán fõleg azoknak akik mélyebben átlátják õket...
Mindettõl függetlenül én is szeretném, ha lenne valami áttörés a természettudományban és a matematikában, valami nagyon új ami felkavarja az "állóvizet". Úgyhogy mindent bele dolgozz a zagyelméleten!


csüt. nov. 20, 2003 20:28
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Kedves Spafi!

A több mozgó elektronos dolgot én írtam, nem Watt! Igazából itt tényleg alaposan félreértettem BSA-t, mert úgy értelmeztem az idevonatkozó közlését, hogy az elektronok az anyagra jellemzõ driftsebességgel mozognak, pedig õ az anyagra jellemzõ ütközésekrõl beszélt, a sebességgel kapcsolatban energianívókról beszélt.
A driftsebesség tehát ezekszerint nem feltétlenül konstans adott anyag esetén.
Azz I áram (idõegység alatt áthaladó elektronok száma) elméletileg a vezetésben részt vevõ elektronok V átlagsebességének (m/s) és "méterenkénti" N számának (Coulomb/méter) szorzata. Ez viszont rögtön fényt derít rá, hogy nem sokat tudok arról, hogy adott anyagú és formájú vezetõdarabban, adott hatásra (feszültségváltozás, hõváltozás), melytõl az kialakuló áram függési módja többé kevésbé ismert, a fenti két tényezõ közül melyik milyen módon változik meg. Biztosan megtalálhatók ezek az információk megfelelõ könyvekben (pl középiskolai fizikakönyvben esetleg?:)), mégis, ha nem túl nagy fáradság, egy rövidke összefoglalást tudnál írni errõl?


csüt. nov. 20, 2003 19:04
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Watt igenyeit kielegitendo,egy kis filozofalgatas.
Erdekes hogy amirol szo van az mar nem igazan a temahoz tartozik,de ha nagyon akarom kapcsolhatom hozza.A lenyeg hogy Cortez sosem tudja meg mi a fene raz a frazisban.
Na szoval mivelhogy anyagi vilagban elunk es mi magunk is anyagok vagyunk,ebbol az kovetkezik hogy csak azt erzekeljuk valosnak ami maga is anyag.Ha ebbol indulok ki akkor az anyagra csak masik anyag fejthet ki barminemu valtozast.Tehat ha az anyagok fizikailag nem erintkeznek,de hatnak egymasra akkor a koztul levo kolcsonhatas maga is anyagi termeszetu kell legyen.Az anyagnak van kiterjedese,tomege,energiaja.Ha egy homogen kozegben tartozkodom,mondjuk vizben es tegyuk fel hogy a viz kiterjedese olyan nagy hogy eselyem sincs kivul kerulni ezen a kozegen,akkor minden meresem es egyeb megfigyelesem ezen kozeg befolyasa alatt vegeznem el,es talan tudomast sem szereznek arrol,hogy amugy egy kozegben tartozkodom benne.Es mivel ez a kozeg mindenutt ott lenne,ami mondjuk a vizzel ellentetben minden ponton azonos surusegu es fajsulyu,akkor a kozegen kivul allo okokban keresnem a magyarazatat olyan dolgoknak,amikre amugy maga a kozeg gyakorol hatast.
Van egy ugynevezett univerzalis ero fogalma,tenyleg igy neveztek el es nem a star-varsbol olvastam.Cavendis nevu antifeminista fogalmazta es merte meg asszem 6,68*10 a -12 en nemtudommicsoda(mertekegyseget elfelejtettem),ezt az erot,ami az univerzum minden pontajan tokeletesen egyforma allitolag es en eppen ekkora tomegvonzassal hatok a foldre,vagy az enram,mint mondjuk a nap a foldre,csak a tomeg es a tavolsag mas.
Bar a tudomany 4-fele erot kulonboztet meg es ez a gravitacios ero kategoriaba tartozik,de szerintem egy es ugyanarrol a dologrol van szo.
Watt ha akarod ezt te hivahatod magneses zagynak(szebb szot nem talaltal?).Arra akartam kilyukadni,hogy ez az ero vagy micsoda maga is anyag kell hogy legyen szerintem,de kulonlegesen homogen.Ennek ellenere feszultsegek es torzulasok keletkezhetnek benne,ami erohatassal es energiaval jarhat.Ezeket az erohatas modosulasokat,szerintem a reszecskefizika kulon nevvel illeti es reszecskekent ertelmezi ami nem helyes.Olyan mintha a jobb horgomhoz kulon egyent tarsitanank,mint a balhoz es sose derulne ki hogy vegulis ki a fene verte bucira a sertett fejet.Vagy forditva is lehetseges de az mar tenyleg nem tartozik a targyhoz.


csüt. nov. 20, 2003 12:04
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
ja es bocsika mert kihagytam a hardronokat es a leptonokat(nem leptop),meg a muon-t,kaon-t,pion-t,hiperon-t.
Egyebkent en Shrodingerrel ertek egyet aki szinten nem reszecskekent ertelmezte az elektront.
L.de Broglie kiterjesztette Einstein hullamelmeletet az elektronra es altalaban az anyagra,amit allitolag kiserletileg igazoltak.
Watt kerdesere a kvantummechanika Srodinger fele hullam-mezo elvet vallom inkabb,mintsem a Bohr fele reszecskeelmeletet.
Ugyanis ebben mai napig nincs egyetertes,de egyertelmuen a reszecskeelmelet elavult es nem ad valaszt a kerdesekre.Komplexebb nezopontra van szukseg es ki kellene szakadni a "kepler-effektusbol",vagyis hogy valaminek mindig kell keringenie valami korul.


csüt. nov. 20, 2003 11:09
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
watt!

"Ez egyben azt is jelenti hogy adott anyagban a nagyobb áramerőség nem gyorsabb áramot, hanem több mozgó elektront jelent."

Nem jelenti azt. Nem a driftsebesség a konstans, hanem a szabad töltéshordozók száma!

"Hiányolom az ellenvetéseket az ügyben."

???

Hiányolom a válaszodat az ellenvetéseimre!!!

Illetve ha ilyen ellenállást tanusítasz a már megismert, de nem a te szájízed szerinti dolgokkal szemben, akkor inkább nem hiányolom.

atta!

Ezt most komolyan gondoltad?


csüt. nov. 20, 2003 10:55
Profil Honlap
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Tamadnak a kvarkok koztuk is ket nemzetseg az u-k es a d-k,az antibarionok,gluonok akik szinesek is raadasul es nyolcfajta szinben kaphatoak,teruk,es fonaluk van,itt vannak a fermionok is,de eljottek a bulira a bozonok,a neutrinok,a bariontoltesek,lam itt a müon neutrino is,de van belole tau(ala tau?)is,ha hazasodnak a kvarkok es a gluonok,frigyukbol kis plazma jancsik keletkeznek am!
Szoval jo nagy a buli,de ehhez meltoan nagy a zsivaj es keves az ertelem.


csüt. nov. 20, 2003 10:27
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Thomson katodsugarcsoben mutatta ki az elektron letezeset,de szerintem ez nem bizonyitja hogy tenyleg elemi reszecskekrol van szo.Frank-Hertz kiserlet sem gyoz meg a Bohr modell helyessegerol,mert csak az atomok gerjesztettsegi allapotat mertek meg.
Egyebkent a nagy kutatoknak ugyanugy fingjuk sincs az egeszrol mint nekunk,es elemzeseinkben a gyuruk urahoz hasonlatos neveket olvashatunk,olyanokat is hogy az atomokat a ritka,meg a csinos kvarkok,meg a ragaszto(nem vicc,tenyleg ez van)tartjak ossze.
Na akkor joggal gondolhatom hogy az egesz marhasag amit eddig kitalaltak az anyagrol.


csüt. nov. 20, 2003 10:12
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
baab! Én úgy tudom, hogy az elektron az egy elkülöníthető valami. Amiről Te beszélsz (felő), az az atommag körül "keringő(?)" elektronok megjelenési formája. Ha egy elektron van az atommag körül akkor is ilyen a megjelenése.
Az elektrongyorsítóról úgy értesültem, hogy elektront és protont is tud gyorsítani.
Szerintem az elektron létező dolog. Az hogy esetleg az elektron is részekből áll, nem lehetetlen, de a mágneses tér terjedésének megértéséhez, ill. annak közegének feltételezéséhez nem szükséges erről tudnunk. Mint ahogy arról sem, hogy honnan ered az energia, ami a világunkat élteti.

Modelleket kéne felállítani, hogy az elképzeléseink megállnák e a helyüket. Azt gondolom, hogy az álltalam vázolt közeg feltételezése esetén minden megmagyarázható lenne egy forrásból valónak. Nem ezt szerették volna a kutatók mindig? Szerintem ez még nem a teljesen megismerhetetlen kategória, csak súrolja.
Hiányolom az ellenvetéseket az ügyben. Szeretném ha indokolva lenne az állítás, hogy én is tudjak válaszolni, és hogy kiderülhessen esetleg az is, ha nem működik a dolog alapvető hibák miatt.

Tehát tételezzük fel, hogy a kötülöttünk lévő tér tele van mágneses hullámokkal, amiből energiával táplálkozik minden anyagi részecske. Ebben terjed az elektromágneses "hullám"(pl. a fény is), és az elektronok térbeli mozgása gerjeszti, ami mágneses jelenség formájában mutatkozik. A testeket felépítő atomok elektronjai is ebből a közegből vesznek energiát a változó sebességű gyorsulásukkal. Ezzel kivágnak frekiket a zagyból amivel "tömegvonzást" keltenek a köztük keletkező ritkább közeg miatt(pontosabban egymás felé tolja őket a kinti sűrűbb közeg). A tehetetlenség is abból adódhat, hogy az eleve mozgó elektronokat, ezen felül elmozdítjuk a közegben, amire a közeg bizonyos frekijei ritkulnak az elmozdulás után a térben, ezért oda vissza akar "esni" az anyag(gravitáció hasonló ritkulás miatt van). A felépülés és a visszarendeződés sebessége nagyon gyors, ezért nem érezhető "rugóhatás"(amúgy én már láttam gravitációs impulzus jelenséget!!!). Az mágneses jelenség azért nem azonos a gravitációval, mert ugyan azonos forrás táplálja őket, de nem azonos jelenség gerjeszti. Az egyiket árnyékolás(gravit.), a másikat elektronok pályára kényszerítése(a vezetőben) adja. Az elektrotszatikus vonzás (vákuumban is) azért működik ezen feltételezés esetén, mert a közeg hatványozottan nagyobb reakcióval válaszol, ha a testekben "mesterséges" elektronegyensúlyvesztés lép fel.

Megjegyzem, hogy ennek az elméletnek a tárgyalásához nem szabadna előítéletekkel bírnunk(pl. kvantumfizikai zöldségek, amik eleve rossz modellre épülnek. SZERINTEM!!). Ezért nehezen fogadom el az innen származó indokokat. Azért olyan bonyolult a kvantumfizika, mert kényszeredett törvények alkotják, és kínszenvedéses képletekkel lehet matemetikai megoldásokat találni a történések modellbe illesztéséhez. (Ugyan működni látszik, de nagyon sántít a beteg.) Amúgy szerintem a matematika mindent meg tud magyarázni, még talán azt is, ami nem igaz. Elég hozzá egy rossz feltételezés. Bizonyítsuk be, hogy az enyém az!
Üdv! watt


csüt. nov. 20, 2003 8:33
Profil Privát üzenet küldése Honlap
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Szerintem csak egyfele fizika van es az ervenyes makro es mikroszinten is,az egy dolog hogy nem ertjuk az atfedeseket.
Most lehet hogy megint butasagot mondok,de en veszem a batorsagot hogy ne ertsek egyet a mai fizikai elmeleteinkkel atomi szinten,azok ugyis hamarosan egeszen maskent fognak szolni.
Szerintem elektron reszecske nincs is.
Ez allati hulyen hangzik es ellentmond minden eddigi felfogasunknak,mint annak idejen hogy a fold nem lapos es nem korulottunk forog a nap amit bizonyitani sem kell,hisz mindenki lathatja(latszolag),funk baratom ebben bizonyara meg fog erositeni,marmint a hulyesegben.
Namarmost elektron helyett szokas ugynevezett elektron felhorol,elektron hélyról beszelni,tehat szerintem az elektron megnevezest egy atommagot korulolelo energiamezokent erdemes ertelmezni inkabb.Durva hasonlatkent olyan lehetne mint a magnest korulolelo magneses mezo,am newtoni gondolkodasunk ide reszecsket akar betenni mindenaron,mert akkor klasszikusokat(Watt)idezve nincsen vodrunk(nem cikizes).
Na de mi van akkor az elektrongyorsitoval?
Hat legjobb tudomasom szerint az elektrongyorsitoban is protonokat gyorsitanak es utkoztetnek.
Mi van a kepcsovel?
Valojaban szerintem nem elektronokat kopkod ki az elektronagyu,hanem egy fokuszalt kis erotercsatornat amit az anyag ottléte elnyelne ha nem volna a kepcsoben vakum.
Szerintem a kvantummechanika jelensegei erotertorzulasok nem pedig anyagi reszecskek kulonos viselkedese.
Az alagutmikroszkop mukodese is alatamasztja ezt az elmeletet.
Tehat szerintem az elektromos aram,atomi reszecskek gerjesztese altali energiamezo valtozas,ami tenyleg eleg gyors reagalast tesz lehetove es minel tobb gerjesztheto anyagi reszecske van a vezetoben,tehat minel vastagabb,annal nagyobb gerjesztest tud felvenni,es tovabbitani.Ezen eroterek eredoje lesz a vezeto koruli magneses mezo es a magneses ter jellemzojebol **** a feluleti terjedes is.
Ez eleg logikusan hangzik nem?
Ha nem akkor bocs.
Velemenyetek?


csüt. nov. 20, 2003 7:35
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
Kicsit zavar, hogy amikor rájöttek, hogy az elektronnak bele kellene esnie a protonba az atomban, akkor azt mondták ki, hogy "ott másképp működnek a dolgok". Hát ezt aztán megoldották. Nem működik a régi törvény, és mivel nem tudják megmagyarázni már vele, ezért kitalálnak rá valami marhaságot.

Szerintem az "éter" mérése lehetetlen a mi eszközeinkel. Egy olyan mágneses zagy ami minden irányban homogén és olyan frekvenciájú, hogy nincs műszerünk rá, nem megmérhető. Tapasztaljuk a hatásait(gravitáció, tehetetlenségi erő, mágneses és elektromos terek, fény stb.) de nem tudjuk "megfogni". Attól hogy a jelenségeink ebből táplálkoznak nem jelenti azt, hogy mérhető, mivel csak olyan eszközzel tudok kísérletet tenni a mérésére, ami maga is belőle létezik. Én úgy képzelem, hogy a mozgó részecskék, ami lehet az elektron vagy az atommag, vagy bármelyik kisebb felépítő részecske, ebből az energiamezőből csatol ki energiát folyamatosan(ezért árnyékol is ki belőle, részleges, de százalékában kicsiny energiahiány keletkezik a mezőben, ami mérhetetlen különbség, viszont a nagy energiasűrűség miatt nagy az energiadózis amit az "atom" kap.). Ha nem lenne ez a mező, akkor nem lenne anyag. Ugye senki nem gondolja, hogy tápláló közeg nélkül ennyi minden létezne? Az anyag létezése maga az ellentmondása az energiamegmaradásnak! Ezért találták ki a "legokosabb" tudósaink, hogy ott másként működnek a dolgok, ott nem érvényesek a törvényeink, hanem más törvények uralkodnak. Kérdés, hogy hol van akkor a határ ami a két törvény átmenetét adná? :)
Na nem fárasztalak benneteket tovább, de azért várom, hogy kinek mi a véleménye!
Üdv! watt


csüt. nov. 20, 2003 6:03
Profil Privát üzenet küldése Honlap

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
> Amit az elektronok mozgásáról írtál nagyjából megértettem. Lényeg
> hogy az elektronok szerinted is mozognak, mint ahogy azt
> megszoktuk és az anyagra jellemző sebességük van. Ez egyben azt
> is jelenti hogy adott anyagban a nagyobb áramerőség nem gyorsabb
> áramot, hanem több mozgó elektront jelent.
> Legalább alapszinten mondanál valamit arról hol jön be a képbe a
> kvantumelmélet?
A klasszikus elektrodinamika folytonos mezőkkel operál. Ha az erőkről
pontosabb fizikai képet szeretnénk kapni akkor diszkrét közelítésre
szükséges áttérni. Ez mikrofizikai szinten erős leegyszerűsítéssel a
részecske-hullám dualitást jelenti, és ez már a kvantumelméletre épülő
kvantumelektrodinamika területe.

> Szerintem ez egyik kiüti a másikat, hogy a másik kiüsse a
> következőt és így tovább. Ha így lenne, akkor nem egy elektron
> kavar végig a vezetőn, hanem a vödrös példám szerint helyet
> cserélnek(Ahol volt elektron ott maradnia is kell, mert különben
> mi lesz a vezetővel?). A "helycsere az áram", ami a vödrös
> példában a vödör víz(csak hogy legyen min élcelődni :)).
> Szerintem nem kell ezt túlbonyolítani. Az elektron egy valós
> dolog, még ha nem is tudjuk hogyan elképzelni. Azért valós, mert
> el lehet őt különíteni, sőt gyorsítani is. És be tud kanyarodni a
> vezetőben is ha kell :))) (szerintem!)>
Az elektront a Lorentz erő királis pályára készteti, melyet az ütközések
korlátoznak. Az ütközéseket közepes szabad úthosszal (l) és közepes szabad
idővel (tau) jellemzik. Hozzá tartoziknék még az elektron effektív tömege,
amely anizotróp a három térirányra. Beszélni kellene még a különféle energia
nívókról... Szóval jól elbonyolódik.
Üdv BA


szer. nov. 19, 2003 23:25
Profil Privát üzenet küldése
arany tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 228
Hozzászólás 
"Érthető, hogy a mechanikai tapasztalatokra alapozva az elektromágneses tereknél is közeget keresel. A XIX. századi fizikusok is így gondolkodtak, annak ellenére, hogy ez egy olyan, addig nem tapasztalt közeg lenne, aminek nincs tömege. Mindegy, legyen közeg. El is nevezték éternek. Akkor viszont a terjedési sebesség függ a közeg haladási sebességétől, ahogy a hang sebessége is a közeghez van kötve (és nem a kibocsájtó forráshoz, lásd: doppler-effektus).

Michaelson, és Morley neki is álltak, hogy lemérjék a közeg haladási sebességét. Ugye azt képzelni, hogy az egész világegyetemet kitöltő éter együtt mozog, sőt forog a porszemnyi Földünkkel, tehát nyilván a Földhöz képest mozgó étert vártak. A fény azonban másként tudja a fizikát, és kiderült, hogy bárhol, bármikor mérjük meg az "éter" sebességét, az mindenhol 0. Még különböző sebességű vonatkoztatási rendszerekben is! Ez aztán betett az éterelméletnek. Viszont Einstein erre alapozta a relativitás-elméletet. "

Mi van akkor, ha a fény sebessége nagyobb, mint 3.10^8 m/s, csak három dimenzióban max. ennyit látunk belőle? Olyan mintha kiküldenénk a rendőrt, hogy mérje meg az amcsik rakétáinak a sebességét trafipaxal. Elkezdené mérni őket, és arra a következtetésre jutna, hogy minden rakéta 320 km/h sebességel halad (mondjuk addig mér a trafipax). Ezek után autóba ülne, és észrevenné, hogy a rakéták sebessége nem változik(320). Akkor azt mondaná, hogy a rakéták sebessége nem függ a viszonyitási rendszertől... Mindez csak azért, mert 320 km/h ig tud mérni...

Watt: Megmentettem az étert :)))


szer. nov. 19, 2003 17:22
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Ebben akkor jól megegyeztünk:)


szer. nov. 19, 2003 17:02
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> akkor nem egy elektron kavar végig a
> vezetõn, hanem a vödrös példám szerint
> helyet cserélnek

Igen, en is igy gondolom.
Ha belehetne festeni az elektront mondjuk
zoldre, akkor lathatnank hogy a drot masik
vegen eloszor nem a zold jon ki....


szer. nov. 19, 2003 15:46
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
És szerintetek hogyan mozognak?

Szerintem ez egyik kiüti a másikat, hogy a másik kiüsse a következőt és így tovább. Ha így lenne, akkor nem egy elektron kavar végig a vezetőn, hanem a vödrös példám szerint helyet cserélnek(Ahol volt elektron ott maradnia is kell, mert különben mi lesz a vezetővel?). A "helycsere az áram", ami a vödrös példában a vödör víz(csak hogy legyen min élcelődni :)). Szerintem nem kell ezt túlbonyolítani. Az elektron egy valós dolog, még ha nem is tudjuk hogyan elképzelni. Azért valós, mert el lehet őt különíteni, sőt gyorsítani is. És be tud kanyarodni a vezetőben is ha kell :))) (szerintem!)
Rosszul látom BSA?


szer. nov. 19, 2003 9:53
Profil Privát üzenet küldése Honlap
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
BSA!

Akkor jó, részemrõl nem volt félreértés. Épp azért fogalmaztam úgy hogy a "fogalmazás kissé szerencsétlen", mert nem feltételeztem bele korlátozó szándékot, egyébként is csak amolyan átvezetõ szöveg volt, nem kritizáló jellegû.

Amit az elektronok mozgásáról írtál nagyjából megértettem. Lényeg hogy az elektronok szerinted is mozognak, mint ahogy azt megszoktuk és az anyagra jellemzõ sebességük van. Ez egyben azt is jelenti hogy adott anyagban a nagyobb áramerõség nem gyorsabb áramot, hanem több mozgó elektront jelent.
Legalább alapszinten mondanál valamit arról hol jön be a képbe a kvantumelmélet?


kedd nov. 18, 2003 23:51
Profil Privát üzenet küldése

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
> Miben értettelek félre ha szabad érdeklődnöm?
Csak annyiban, hogy nem a megszólalás korlátozására utaltam.
Üdv BA


kedd nov. 18, 2003 23:20
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Bocs, az 1-es véletlenül maradt le, de tényleg. Kezdek fáradni. Miért beszél el mindenki a másik füle mellett?


kedd nov. 18, 2003 21:57
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Szaki0!

Nem egészen értem mit akarsz mondani a villanymozdony áramfelvételével és teljesítményével, amitõl nincs egészen úgy amit mondtam. Konkrétan dízelmozdonyra gondoltam (MDMOT), viszont a példa szempontjából akár beszélhettem volna atommeghajtású mozdonyról sõt lóvasútról is.:))


kedd nov. 18, 2003 21:48
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Kedves BSA!

Miben értettelek félre ha szabad érdeklõdnöm?


kedd nov. 18, 2003 21:37
Profil Privát üzenet küldése

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
Kedves mindenki!

Ha már a nagyfesznél járunk... nem tudom van-e itt olyan valaki (rajtam kívül) aki a műegyetemre jár, járt.
Mert ha igen akkor biztosan járt a nagyfesz tanszéken a nagylaborba. Hát mit mondjak amikor először beléptem, nyelni-köpni nem tudtam.... 80-100cm-es villamos íveket, villámokat vidáman tudnak gerjeszteni. Elég érdekes...


kedd nov. 18, 2003 21:24
Profil Privát üzenet küldése

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
Hinnye!

Ez nem egészen így van, ugyanis a mozdony mikor felbőg akkor ott több ezer paci erejét mozgatják meg, és ez a pár száz (tehervagonoknál akár ezer) tonnát is vidáman elviszi!
Villanymozdonyoknál ilyenkor a főmotor és a gerjesztőkör tisztességesen kiveszi a részét a felsővezetékből.


kedd nov. 18, 2003 21:17
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Gafly!

Ha visszaolvasol akkor láthatod ám hogy én is osztom ilyen szinten baab elméletét:).

"Az is nyilvanvalo, hogy az elektronok
a negativ polustol a pozitiv fele
mozognak.

Es hogy az aram a vezetoben jo gyorsan
megy, fenysebesseggel osszemerheto
annal csak egy kicsit lassabban."

A paradoxonok általában tévedésen alapulnak. A fenti idézetben is van egy. Na de hol is? :)

segítség:
Amikor ugye vonaton ülsz és elindul a mozdony (hallod ahogy felbõg a motor) szinte azonnal elindul a te kocsid is (mondjuk 1 sec múlva). Ha a mozdonytól 100 méterre van a kocsid, akkor a szerelvény legalább 360 km/h-val megy?


kedd nov. 18, 2003 19:58
Profil Privát üzenet küldése

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 0
Hozzászólás 
>Ahogy kiveszem a hozzászólásodból Te tudsz erről bővebben is mondani nekünk
valamit. Engem érdekelne mi a bővebb véleményed!
Túl nagy falat ez ahhoz, hogy itt érdemben valamiféle reális képet lehessen
összehozni. Mivel többször is fölmerült a vezetőkben mozgó elktronok
sebességi kérdése röviden kitérek erre: Az elektromágneses térrel irányított
elektronok ideális kristályszerkezetű vezetőben/félvezetőben is az anyagra
jellemző ütközésekkel és a sávelmélet energia nívóival korlátozott az ún.
driftsebességgel haladnak. Az eredő áramsűrűséget a driftsebesség az
elektronsűrűség és az elektrontöltés szorzata adja. A vezetőképesség ily
módon azért lehet nagy, mert nagyon sok elektron mozog egyidejűleg az
elektromos térerősségel ellentétes irányban, vagy nagy a mozgékonyságuk.
> Sajna amit BSA mondott annak is van realitása (mármint hogy ami
> kívül esik a szakirodalomban megtalálható dolgokon az itt a
> fórumban fel sem merülhet). Mondjuk a fogalmazás kissé
> szerencsétlen, mert ugyan miért ne merülhetne fel legalább a
> kérdések vagy érdekesség szintjén.
Félre értetted. Olyan mértékben lefedett ezeknek a területeknek az elméleti
kutatása, hogy originális gondolatról önáltatás lenne itt beszélni ebben a
témában.
Üdv BA


kedd nov. 18, 2003 19:56
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
> mire alapozod azt az elméletet,
> hogy az elektronok nem mozognak

Ezt bizonyos szinten en is osztom.

Az szamomra teljesen nyilvanvalo,
hogy hogy pl. egy rezvezetoben
elektronok tovabbitjak a villamos
aramot.

Az is nyilvanvalo, hogy az elektronok
a negativ polustol a pozitiv fele
mozognak.

Es hogy az aram a vezetoben jo gyorsan
megy, fenysebesseggel osszemerheto
annal csak egy kicsit lassabban.
Mondjuk ez mar attol fugg hogy milyen
vezeto kornyezete (na ez onmagaban egy
izgalmas kerdes lehet hogy honnan tudja
az elektron a drot belsejeben hogy
a droton kivul mi van es milyen gyorsan
kell menni????).

Masreszt viszont a vezetoben az elektron
nem mozog fenyesebesseggel. Nagyon tetszett
az a hasonlat hogy mint Luke Skywalker
fenysebesseggel cikazva kerulgeti a
kristalyracsban az atommagokat.

Szoval ott tartunk hogy az elektron viszi
a vezetekben az aramot, de gyorsabban mint
ahogy megy. Jo kis paradoxon, ugye? :)))


kedd nov. 18, 2003 18:25
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 17
Hozzászólás 
Te Baab,

én fogtam a poént és hasonló szinten válaszoltam rá, sõt még egy 3-as vigyorjelet is tettem a végére, nehogy komolyan vedd. Az én mondatom éppúgy a "baromarcú" szövegébõl lett átírva, ez azért feltûnhetett volna, ha már te hoztad elõ...
Ettõl függetlenül megfogalmaztam benne azt az óhajomat, hogy fejtsd ki bõvebben, mire alapozod azt az elméletet, hogy az elektronok nem mozognak. Azt meg felejtsük el végre szerintem, hogy ki mit szán viccesnek vagy sértõnek. Én soha nem szánok semmit sértésnek, ha annak vehetõ akkor poén (vagy a kegyetlen igazság:)). A lényegi tartalmat kár ilyen irányba elterelni.

Watt,

érdekes amit leírtál, tetszik is, hogy próbálsz szabadon gondolkozni, de nekem is rögvest olyan érzésem adódott, mint amit Spafi kifejtett. Õ persze nálam sokkal jobban ért a témához szal nem mondhatnám hogy egyetértek vele, de valami hasonló:). Amit leírtál ha nem cáfolható (ezen nincs agyam gondolkodni) akkor nyerne értelmet, ha meg tudnád mutatni, hogy általa a megismerésben messzebbre tudunk jutni. Különben olyasmi mint azt állítani, hogy egy hatalmas "mátrix" irányítja a tudatunkat és valójában csak valami kocsonyás lében úszkálunk. Úgyhogy rajta támaszd meg az elméletet! Itt nincs "ártatlanság vélelme":)))

Sajna amit BSA mondott annak is van realitása (mármint hogy ami kívül esik a szakirodalomban megtalálható dolgokon az itt a fórumban fel sem merülhet). Mondjuk a fogalmazás kissé szerencsétlen, mert ugyan miért ne merülhetne fel legalább a kérdések vagy érdekesség szintjén. Viszont nemigazán korrekt ha a jelenlegi tudományos ismeret határain túl fekvõ dolgokról olyan emberek beszélgetnek akik messze nincsenek tisztában még a határokon fekvõ ismeretekkel sem. Ki meri itt vállalni, hogy nem ilyen ember? (most komolyan kérdem) Ettõl függetlenül ez egy fórum tehát mindent bele:)


kedd nov. 18, 2003 17:52
Profil Privát üzenet küldése
a fórum lelke
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 6360
Tartózkodási hely: Budapest
Hozzászólás 
Watt!

Érthető, hogy a mechanikai tapasztalatokra alapozva az elektromágneses tereknél is közeget keresel. A XIX. századi fizikusok is így gondolkodtak, annak ellenére, hogy ez egy olyan, addig nem tapasztalt közeg lenne, aminek nincs tömege. Mindegy, legyen közeg. El is nevezték éternek. Akkor viszont a terjedési sebesség függ a közeg haladási sebességétől, ahogy a hang sebessége is a közeghez van kötve (és nem a kibocsájtó forráshoz, lásd: doppler-effektus).

Michaelson, és Morley neki is álltak, hogy lemérjék a közeg haladási sebességét. Ugye azt képzelni, hogy az egész világegyetemet kitöltő éter együtt mozog, sőt forog a porszemnyi Földünkkel, tehát nyilván a Földhöz képest mozgó étert vártak. A fény azonban másként tudja a fizikát, és kiderült, hogy bárhol, bármikor mérjük meg az "éter" sebességét, az mindenhol 0. Még különböző sebességű vonatkoztatási rendszerekben is! Ez aztán betett az éterelméletnek. Viszont Einstein erre alapozta a relativitás-elméletet.

Szóval bármilyen szép, és logikus lenne a közegben terjedő elektromágneses hullám, a természet nem így gondolta.

A nagyfrekis zagyban árnyékoló izék elméletével többek között az a gond, hogy ezzel igazából nem magyaráztál meg semmit, csak kitoltad a problémát olyan helyre, ahol esélyed sincs megismerni.

Ráadásul a fizikában csak olyan elméletnek van helye, amiből számszerű összefüggéseket lehet levezetni.

"Na itt megáll a tudomány"

Szerencsére nem, hanem pont ezekből a problémákból nőtt ki egy teljesen új fizika, a kvantummechanika.

", de talán azzal megelégednék, ha valaki felfedezné a mágneses vivő közeg létét egzaktul. Akkor érteném, hogy miként működik a vákuum kondenzátor, hiszen ott nincs ami a térben +-+- legyen!!!!! "

Ez a felfedezés már nem valósulhat meg, de a kondi működését meg lehet érteni, ha jó kérdéseket teszel föl. A kondi egy olyan állat, amire töltést viszel, és erre létrejön rajta egy feszültség. Ha a töltés, és feszültség közti számszerű összefüggést levezetjük alapvetőbb törvényekből, azzal megmagyaráztuk a kondenzátor működését. Ezt megpróbálhatom leírni, ha kéred. Ebből az, hogy a kondi vezeti a váltóáramot, már matematikai úton jön ki.


kedd nov. 18, 2003 14:52
Profil Honlap
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
Az a helyzet hogy nem nagyon akartam filozofiai
melysegekbe illetve magassagokba emelkedni.

Bizonyos jelenseget akkor tudjuk jol leirni,
elmagyarazni hogy ha az elektront mint reszecsket
kepzeljuk el. Peldaul a TV kepcsoben kilojjuk
az elektronagyubol es becsapodik es vilagit,
megjelenik a kep, stb.

Mas jelenseget viszont akkor tudjuk jol kezelni
ha a hullamtermeszetet hasznaljuk. Pl. radio
hullamok.

Aztan vannak a nehezebb esetek, pl. amikor a
haladohullamu cso mukodeset kell elmagyarazni.
Ahol ugye az elektronsugar es mikrohullam
hat egymasra.

Meg vannak azok esetek amikor az ember esze megall,
es elkezd visszafele forogni :)))))

A gyakorlatban viszont a teljesen parasztos
megkozelites is tokeletesen megfelel. Egy dioda,
tranzisztor, stb. mukodeset tokeletesen el
lehet magyarazni mindenfele hokusz-pokusz nelkul.
Ahhoz hogy megismerje, hasznalni tudja az illeto
ennyi pontosan elegendo.

Mas reszrol viszont el lehet kezdeni a Maxwell
egyenletekkel foglalkozni, amivel egy eletet el
lehet tolteni, de sok szepseg rejlik bennuk.

En a gyakorlatiasabb megkozelitest szeretem...


kedd nov. 18, 2003 12:17
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
Látom elbeszéltek a lényeg melett. Azért valami véleményetek csak van!


kedd nov. 18, 2003 11:45
Profil Privát üzenet küldése Honlap
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Passz,mi ilyet nem hasznalunk,aztan lehet hogy mashol van ilyen,mondjuk a mikroelektronikai gyarakban ahol meg a pocsuk is le van foldelve.
Nem tudok hozzaszolni.


kedd nov. 18, 2003 10:20
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 2670
Hozzászólás 
Baab:
A razasra visszaterve, hasznaljak meg
a femszalas vedoruhat feszultseg alatti
munkavegzesre?


kedd nov. 18, 2003 10:01
Profil Privát üzenet küldése
ezüst tag

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 89
Hozzászólás 
Hinnye!
Zokon vetted?
Mondtam hogy ne tedd,marcsak azer is mert te Szentecsabaztal,en meg arra utaltam amit a slager radioban elhangzott ettol az uninteligens uriembertol.Hanyas vagy te diszno,meg hasonlok.
Ugy tunik nem fogtatok a humort.
Egybol rosszra kell gondolni?
Meg belem is szorult nemi joindulat,megha keves jelet is adom neki.
Szoval az elmeletem baromsag,akkor kerem az indoklast,aztan jol felkotni a gatyot,meee jovok...


kedd nov. 18, 2003 9:58
Profil Privát üzenet küldése
gyémánt tag
Avatar

Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43
Hozzászólások: 3333
Tartózkodási hely: Új nick-em watt (pont nélkül)
Hozzászólás 
Szia BSA!
Ahogy kiveszem a hozzászólásodból Te tudsz erről bővebben is mondani nekünk valamit. Engem érdekelne mi a bővebb véleményed!
Üdv! watt


kedd nov. 18, 2003 9:24
Profil Privát üzenet küldése Honlap
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához   [ 311 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5 ... 7  Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 52 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group.
Designed by ST Software for PTF.
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség