Egy hagyományos falu fogyaszt kb annyit mint 4db lakótelepi tömbház.
Roppantul "megérné" ennyihez törpe erőművet fenntartani,főleg éjjel mikor pár villanykörte kedvéért menne az egész.
A villany lényege épp a messzire szállíthatóság,ha már tárolni gazdaságtalan.
Az viszont gazdaságos lenne,ha kitalálna valaki egy szabványos kisfeszültésget,amire az óránál lenne egy kapcsolóüzemű átalakító,mint az ipari üzemekben,ahol van (volt) mondjuk 24V AC konnektor is mindefelé.
Akkor ugye nem kellene mindenbe külön kis nyomorék leválasztótrafó,van itthon is vagy 40dugasztáp éjjel nappal bedugva,de lehet,hogy több is.

És mi volna ha minden faluban volna egy atomreaktor (vagy forrás hiányában egy nagyobb szélgenerátor-telep) amivel mondjuk 200Hz-es áramot állítanának elő az adott településnek. Ebben az esetben nem kellene messzire vinni.

/Ha telepítek itthonra egy erőművet, akkor majd 20Khz-en fog menni a cucc, és legalább nem kell majd féltenem a majdani gyerkőceimet, hogy megrázatják magukat /

Skori!

Azért ami probléma előjön 100 Hz-en, az előjön 50 Hz-en is! A kábelt nem optimalizálják adott frekire, hanem a hálózatban kompenzálják a meddőket, fázistolásokat. A kapacitív áram melegítő hatása itt még elhanyagolható, inkább a skin-hatás számít (50 Hz-en kb. 11 mm, 100 Hz-en kb. 8 mm a behatolási mélység alumíniumban), egy kicsit kisebb áram engedhető meg ugyanazon a kábelen. Persze mondjuk 100 km-en már a kapacitív áram is brutális lenne, de ilyen hosszon nem is használnak sem 10 kV-ot, sem (föld)kábelt.

Mellesleg repülőgépeken 400 Hz-es hálózat (is?) használatos. Vasúton pedig 16,6 Hz is volt (vagy még mindig van valahol?). Ahogy kapcsoló üzemű tápok tanárom mondta, a nagy madár lassabban csapkod. Kis méretekben nagyobb freki, nagy méretben a kisebb freki az optimum. (A repülőgépet komplett hálózatként kell fölfogni, a vasútnál pedig egy mozdony csupán 1 fogyasztó, a hálózat meg 100 km nagyságrendű.)

Egy hosszú 10kV-os kábel kapacitása több mikrofarádnyi. Már a 100Hz is problémákat okozhatna, nem arra vannak méretezve. A trafók induktivitása kompenzálja ugyan valamennyire, de a kábelben számottevő meddő áramok folynak akkor is. A távvezetékek induktivitása is nagyobb feszültségesést okozna nagyobb frekin - és még egy csomó egyéb probléma is előjöhetne.

T68m!

Ja igen, ez a válasz neked ment volna.

akkor visszajutottunk oda, hogy

"a vevõkészülék a képszinkront sosem nyerte az erõsáramú hálózatból!"

Igazad van, ez adóoldalon volt.

És melyik fázishoz szinkronizálnád? A másik két fázison működtetett készülékek a kép 1/3-ánál, ill. 2/3-adánál kezdenék a képet kirajzolni? Vagy késleltetnéd az analóg jelet?

Nos, gondoljuk végig a hálózati frekvencia 50Hz csökkentésének hatását:
A villamos felhasználás egyik legfontosabb területe a világítás. A hálózati frekvencia csökkentése növelné a vibrálást.
Az izzólámpák hőtehetetlensége nagy, ott még nem is volna túlságosan észrevehtő, de a fénycsöveknél... a fényerő csökkenését tapasztalnánk.
ERGO: a világítás szempontjából a frekvencia növelése volna célszerű.

A frekvencia növelése előnyös lenne a transzformátorok, motorok, húzó mágnesek és egyén váltakozóáramú vasmagos eszközöknél. Ezeknek a vasvesztesége és impedanciája frekvenciafüggő, mégpedig mindkét érték a frekvenciával nő.
Tehát a frekvencia növekedésével ugyan megnőne a vasveszteség is, azonban az impedanciához tartozó méretek (és ezzel a súly) csökkenne.

Igaz ugyan hogy a turbógenerátorokat a nagyobb frekvencia érdkében nagyobb sebességgel kellene járatni, de ez mai viszonylatban nem jelentene gondot, és a generátorok mérete is kisebb lehetne.

Sok problémát okozna az átállás ott ahol szinkron és aszinkron motorokat használnak -> a fordulatszám növekedése miatt ugyanis konstrukcós átalakításokat kellene végezni. Előnyös volna viszont az indukciós kemencékben: A hevítés nagyobb frekvencián könnyebben elvégezhető.

Hátrányos volna, hogy a nagyobb frekvenciának megfelelő kisebb hullámhossz összemérhetőbbé válna a távvezetékek hosszával, ami "illesztetlenségi" és állóhullám kialakulási gondokat okozna.

Híradástechnikai szempontból a nagyobb freki kisebb trafót eredményezne. Könnyebb volna a szűrés, mert kisebb méretű induktivitásokat és kondenzátorokat kellene alkalmazni, de ezzel szemben megnőne a hálózati búgás, mivel a szórt kapacitásokon keresztül nagyobb hálózati fekvenciájú áram folyna.
Ez nagyon kellemetlen lenne, mert az emberi fül a erre a frek-re jobban reagálna (a fül érzékenysége 1-2Khz-ig folyamatosan nő)

A rádiókészülékek (eltekintve a táptól) átalakítás nélkül használhatók lennének nagyobb frekvencián, azonban a televízíókészülékeket át kellene alakítani, mivel azoknak a képfrekvenciája éppen a hálózati frekvenciával egyezik meg. A nagyobb képfrekvencia kétségtelenül javítaná a képminőséget, de a készülékek nyilván drágábbak lennének.
(érdekes megemlíteni, hogyha az új hálózati frekvenciát az 50Hz egész számú többszörösére pl.100Hz re választanánk, akkor a televíziókészülékekben a szinkronizációs problémák könnyen elháríthatóak lennének.)

Összegezve: bár a hálózati frekvencia növelése általában a legtöbb alkalmazásban előnyös lenne, azonban az áttéréssel járó súlyos gondok miatt nem nagyon valószínű, hogy erre sor kerülne.
Így tehát bele kell nyugodnunk abba, hogy az annak idején teljesen önkényesen megválasztott 50Hz változatlan marad.

/Részlet: Az elektrotechnikus válaszol c. könyvből 1969./

Debizony! És ennek az előbb leírt oka volt.

kétségtelen, hogy a technikai lehetőségek szabták be, de a fentiekről akkor szó sem volt/lehetett.

egyetlen dolog határozta meg a hálózati frekit és ez a szinkronfordulatszám volt. Lassan forgó gépekhez több tekercs kell, ill. kisebb power tudnak átvinni (ugyanolyan nyomaték, azaz erősségű felépítés mellett), viszont túl nagy fordulatszám meg technikailag nem volt lehetséges. Így lett a szinkronfordulat 3000/min körüli, ennek megfelelően a freki 50Hz-es.

tuby: a vevőkészülék a képszinkront sosem nyerte az erősáramú hálózatból!

Úgy tudom, hogy ennek elsődlegesen az volt a célja, hogy a tápegység gyenge szűrése a képen álló zavarként jelentkezzen. Persze ekkoriban még nem kapcsolóüzemű táp volt a TV-kben.

Nameg azt ne felejtsük el hogy régen a televízió képszinkron jelet a hálózati 50-hz-től kapta. És volt egy állító gomb rajta ha a kép vízszintesen elmozdult akkor utána lehett állítani...
Erről valaki tud többet?

Hogy miért pont 50Hz? Egy kompromisszum eredménye. Ilyen frekvencián még nincs nagy skin hatás, tehát ki lehet használni a nagy keresztmetszetü vezetékeket, kevés energia tud elektromágneses hullámként megszökni (mint veszteség). Nincs olyan erös sugárzás, és nagyfrekvenciás tér a vezetékek környezetében. A 3~ motorok forgási sebessége még jól kézbentartható értéküre adódik így. Igen nagy teljesítmények (n* 10MW.... n* 1000MW) nagyon jó hatásfokkal és megbízható, strapabíró, hosszú élettartamú transzformátorokkal alakíthatók át, még elfogadható áron. Nagyobb frekvencián nagyobb problémát okozna a hosszú kábelek kapacitása, és a vezetékek induktivitása. De ugye van ahol a 60Hz terjedt el...., (de mégsem a 10 vagy a 100)

Úgy látszik tényleg valami nehezebbet kell kitalálni
A benzin (mint általában az olaj-származékok) elég jó szigetelö (olaj ~ 200kV/cm), tehát a keverék eleve valamivel jobban szigetel mint a levegö.
Nagyobb nyomáson pedig sokkal nagyobb a levegö átütési szilárdsága, (valószinüleg itt ez dominál).

Watt írta:
>...Ezen kívül a keverék átütési szilárdsága nagyobb szerintem.

Szia Watt! A lenti üzit az offtopicban kaptam, jó érzés hogy nem vagyok egyedül.
Nagyapám szokta mondani " Ha az egész világ téved, az egész világnak mégis igaza van "

Scapscan írta:
>...Az, hogy nálad a szakma úgy kezdődik, hogy 'szerintem', az elég sajnálatos tény. Bővítsd az ismereteidet, és biztos alapok után lehet kezdeni szakmailag vitázni más tudásával. Addig csak az ilyen hozzászólások maradnak neked a fórumban, amik viszont nem ide valók.

Nos, hogy ne maradjon megválaszolatlan kérdés, és mert szerintem ez fontos, akkor alkotok valami maradandót
A kédés az volt hogy,
-Hogyan változik az áramütés veszélyessége a frekvencia függvényében?
-Melyik a legveszélyesebb frekvencia(tol-ig kb.)???

kisebb frekvenciákon az áramütés veszélyessége egyenesen arányos a frekvenciával. Egy bizonyos frekvencia felett azonban (kb 100Hz) a veszélyesség nem nő, hanem csökken, mert...
Az ingerlést az elektronok vándorlása idézi elő, azonban az emberi testben a nagytömegű ionok nem képesek a frekvencia ütemében ide oda mozogni (és ingerületet okozni).
A legveszélyesebb a 15Hz-100Hz-es tartomány... és élettani szempontból csaknem veszélytelen a 100kHz feletti frekvenciájú feszültség.
Ez utóbbit használják ki a mutatványosok is, akik több millió voltos feszültséggel mutatnak be produkciót.
(A hőhatást természetesen nekik is figyelembe kell venni,-> nagy felületen és biztosan kell érintkezni)

Ezt a magas frekvenciát (1-10Mhz) használják a gyógyásztban (sebészet) is, ahol a kis elektróda csúcsán fellépő hőhatás választja szét a szövetet.

Persze feltehetnénk akkor a logikus kérdést: Vajon ha az 50Hz-es hálózati áram a legveszélyesebb, akkor miért azt használjuk? Miért nem kisebb vagy nagyobb?

(ja, ahhoz hogy biztosítsuk az állandó frekvenciát, a generátornak különböző terhelések mellett állandó sebességgel kell forognia)

A rövidebb szikraközben az ív energiája kisebb területre koncentrálódik, ezért a gyújtás biztosabb. Ezen kívül a keverék átütési szilárdsága nagyobb szerintem.

1,Ha nem üt át, akkor a hengerben levő kompresszió miatt (10 bar).
2,Ha pedig átütne akár 1 cm-t is, akkor pedig lassabb lenne míg áthuzza az 1 cm-t és a dugattyú már elindulna lefelé.

én inkább az első magyarázatomra Savazok.

Újabb kérdés (remélem nem kérdezek túl könnyüeket):
A belsöégésü motorok gyújtásakor 20...25kV-os feszültséget szoktak emlegetni, ugyanakkor gyertya a szikraközének távolsága 0,8....2mm közötti. Viszont 20...25kV-nak akár 1cm-is lazán át kellene ütnie, vagy mégsem????? Szóval indokolni kellene, hogy ha igen akkor miért nem

Az átlátszó és jól vezetö anyag (elöre is bocs ) : drótkerités

A kivezetés nélküli neont erös nagyfrekvenciás térerösségek indikálására használják. Pl. beépitik egy huzaltápvonal mellé, és ha valami hiba miatt állóhullám alakul ki a tápvonalon akkor elkezd világítani. (n*10 .... n*100kW-ról van szó) De nagyfrekvenciás nagyfeszültség jelzésére is használják, pl. megfelelöen beépítve ránézésre látható lesz ha az RF elektroncsö anódja feszültség alatt van.

Alapból nem jött be, hogy a "fénycső" működik "kivezetés" nélkül is.
Nem mindennapi dolgokkal foglalkozol! Elismerésem!

átlátszó vezető anyag:

bármilyen elmozdulható ionokat tartalmazó anyag:

ionizált gáz, normál nyomáson ívfényben (mondjuk itt az átlátszóság kérdőjelezhető), csökkentett nyomáson legkülönbözőbb csővekben, hőmérséklettel ionizált változatban plazma

ionizálni folyadékokban is lehet, sőt, magától is végbemegy az elektolikus disszociáció által.

nullakivezetésű eszköz, minden olyan eszköz, ahova a power nem elektromos kontaktus által kerül be, hanem pl. elektromágneses tér által.

tehát itt millió dolgot lehet felsorolni, mint pl.: beléptető rendszerek, azonosító chipek, elektromos fogkefe, kapacitiv csatolású fénycső, stb.

megjegyzem, nem csak a szokásos elektromágneses/mágneses/kapacitív tér használható fel, hanem pl. a fény is. Rövidrezárt napelem vagy akár a hang is, rövidrezárt mikrofon, hangszóró.

Szerintem meg pont fordítva, ez egy olyan alkatrész, ahol maga az alkatrész nincs jelen, csak a kivezetései.

Számítottam rá, bár nem konkrétan arra gondoltam, amit lefotóztál. Nem semmi!

Csináltam pár fotót kivezetés nélküli alkatrészekröl, de csak az nézze meg aki feladta..... A fotókból sejthetö hogy mire való, de késöbb majd leírom.
Foto001.jpg
Foto002.jpg
Foto003.jpg
Foto004.jpg
Foto005.jpg
Foto006.jpg
Foto007.jpg
Foto008.jpg

Nálam ez nézőpont kérdése.

Ha pl. nyákon alakítják ki a szikraközt, (tv képcsőpanel) akkor nem beszélhetünk kivezetésről, de igazad si van, mert léteznek kivezetéssel rendelkező szikraközök.

Annak van két kivezetése..

Estleg szikraköz?

Biztosan nem szigetelés, bár az is elektromos alkatrész kivezetés nélkül...

Komolyan töröm rajta a fejem, de eddig fogalmam sincs...

Nem távtartó, tényleg elektromos alkatrész. Energiát fogyaszt, kicsit melegszik is, és csinál még valamit - amire tulajdonképpen használom..... de ezzel elárulnám mi is ez.

távtartó?
(ezt közben írtam.)

Ja még valami: nem azért nincs kivezetése mert érintkezök jönnek rá, vagy mert SMD alkatrész. Valóban nincs neki elektromos kivezetése, de mégis egy elektromos alkatrészröl van szó.

Nevetni fogsz: van nulla kivezetésü alkatrészem. Nem, nem tört le a lába, nem is volt neki mert gyárilag ilyen, egyébként hibátlanul, müködik most is. Tehát a kérdésem: mi lehet ez, és mire jó?

watt!

Felegyenesedve járó üvegtigris?

Na ezek a jó kérdések! Nincs könyvszaguk, és meghökkentőek.

Skori!

Te is kihagytál egy rezgéskeltő eszközt: Gunn-dióda! Sőt, ha kiváltjuk az elektromos fűtést (pl. gázzal), akkor a magnetron is ide illik. És ezek működése nem a negatív diff ellenálláson alapszik.

Az átlátszó vezetőre van nagyon egyszerű megoldás is: sav, só, lúg, de te szerintem egy sokkal kisebb sűrűségű "anyagra" gondolsz.

1 kivezetésű alkatrész? Akkor már miért nem rögtön 0 kivezetés?

Én ezt egy találós kérdésnek tettem volna fel!

Szóval "ki" beszél "magáról"?

segédráccsal?

"Bot antenna" - ez gyors volt!

Az átlátszó vezetö anyaggal még várjuk meg a többi tippet.
Az SiO2-nél valamivel jobban vezetö anyagra gondolok , holnap elárulom hogy mire.

Addig is: tudja-e valaki mit jelent az elektroncsövekben a szekunderemisszió, és milyen problémát okoz ez egy erösítöben, és hogyan védekeznek ez ellen?

(találós kérdés)
SiO2 egyik szerkezeti változata vagyok, két lábam van.

Ha nem csak félvezetőre lehet gondolni akkor.
Bot antenna?
Esetleg, ionizáló csúcsa?

Látom sok jó válasz született, és el kell ismernem a csengöre nem gondoltam

Tehát: diac, négyrétegü dióda, alagútdióda, glim v. ködfény lámpa, szikraköz! (csak SPafinak jutott eszébe?), és szinte az összes gáztöltésü lámpa (neon, hidegkatódos fénycsö, fénycsögyujtó - ebben bimetal is van), de ha a csengöt elfogadjuk akkor az önszaggatós müködésü sima autó duda is jó

"....olyan kétpólusú alkatrészeket keresel, amiknek van negatív ellenállású szakasza....." igen, itt volt a lényeg!

SUS, SBS, SCR :ezek nem összefoglaló nevei bizonyos félvezetöknek?, egyébként ezek is elfogadhatóak.
Némelyik túlfeszvédö is hajlamos igy müködni, nem véletlenül van a régi ethernet kártyákon egy glimmlámpa is a nyákba ültetve!

-----
És akkor ki mond elsönek valamilyen 1 kivezetésü alakatrészt !?
Ez nem kamu, van ilyen alkatrész és nagyon gyakran használjuk is!

A másik kérdésem: (ezért az egyik volt tanárom nagyon csúnyán nézett) szóval valami olyasmi anyagot keresek ami jól vezeti az áramot és átlátszó.
Akár több A-is elmegy rajta anélkül, hogy károsítaná és nagy feszültség sem esik rajta! Mi lehet ez?

A nagy felbontású CRT monitorok kicsit érzékenyebbek, ezekből legalább 4 félét gyártanak ugyanabból a típusból a földrajzi helynek megfelelően.

A katódsugaras színes TV-ket (képcsőveket) mindig a helyi mágneses viszonyokhoz kell belőni, de az azért erős lenne, hogy máshol gyakorlatilag használhatatlan.

nem! A négyrétegű olyan, mint egy kivezetés nélküli tirisztor, azaz csak egyenáramra jó.

A Diac pedig két négyrétegű szembefordítva, mint a triac. (tehát mindkét áramirány esetén ugyanúgy működik)

Ja, és a Diac-nak van három és ötrétegű kivitele, egész más karakterisztikával.

SUS, SBS, esetleg UJT, bár az háromlábú

Ennek a temanak Cortez a nagymestere! :-D

Azt mindenki tudja, hogy az északi, ill. a déli féltekén ellenkező irányba örvénylik a fürdőkád lefolyójában a víz.
De mi a helyzet az elektronokkal? Van-e olyan készülék, ami pl. Magyarországon kiválóan működik, Ausztráliában vagy Brazíliában viszont gyakorlatilag használhatatlan?