Helló saghfjdafsj!
Valóban a definíciók megkeverhetik a dolgokat, mert az,
hogy nincs nyugalmi tömege, illetve a nyugalmi tömege 0
(lenne?), nem ugyanazt jelenti. Az mondjuk érdekelne, hogy
miböl keletkezik a foton, illetve hogyan, miért tünik el,
miután már nem utazik fénysebességgel. (Vagy esetleg itt
már nem mutatható ki, mert nincs külsö hatása a dolgokra.)
Az is érdekes, hogy ha valóban 0 lenne a nyugalmi tömege,
akkor miért "csak" fénysebességgel megy. Ha ráfújnék, akkor
is gyorsabb kellene hogy legyen, mint amit el tudok
képzelni. Ezeket a kérdéseket lehetne még kutatni, mert sok
mindent meg lehetne tudni belölük!
Alx

saghfjdafsj:
Köszi

Ha eddig x energia elvonására 1 K-nel csökkent a hőmérséklete, (mi a hőmérséklet?), akkor ugyan ennyi elvonásra 0 Kfok környékén csak 1/2 K-nel csökkenti a hőmérsékletét. Persze, ha még energiát is kap kívülről...
Én pl. mágneses lehűtésről tanultam, de már azt sem értettem.
Üdv.

Ebben a topicban az a legjobb, hogy bár régebben is érdekelt, most az olvasottak hatására vettem a fáradtságot és jobban utánnaolvastam a dolgoknak.
Találtam is pár cikket, amelyek bár pár dologban ellent mondanak egymásnak, azért az ellentmondások nagy részét feloszlatták bennem.
Egyik elmélet szerint a fotonnak elméletileg nincs tömege, azonban ez nem bizonyítható. Különböző mérésekkel csak max határértékeket sikerült meghatározni, hogy ezt figyelembe véve **** lehessen számolni.
A félreértés ez alapján a cikk alapján abból adódik, hogy gyakran kevernek két féle tömeg definíciót. Az egyik m0 (alsóindex 0) a nyugalmi tömeg. Mivel azonban a foton definíciószerűen fénysebességgel mozog, soha nem lehet nyugalomban ezért nyugalmi tömege sincs. Van ellenben relativisztikus tömege. Ez szerepel az E=mc2 képletben.
Hagyományos normál fizikai képletekbe helyettesíteni azonban ezt nem lehet. (Átalakítás/kiegészítés nélkül.)

Ha valakit érdekel, szerintem elég jól érthetőek:
http://www.physlink.com/Education/AskExperts/ae180.cfm
http://www.usatoday.com/weather/resourc ... onmass.htm
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/R ... /mass.html
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/P ... _mass.html

Helló!
Hogy érted, hogy melegebben tartja, mint kéne? Mint ahogy
mi gondoljuk, hogy kéne? Honnan lehet azt tudni, hogy az
atom nem kap semmilyen energiát kivülröl?
Alx

Ez nem csak a kívülről jövő zavarokra igaz, hanem, ha energiát vonsz el tőle, a benmaradó kevés melegebben tartja, mint kéne.

Kicsit nehezen olvastam. Elég furcsa karakterek vannak benne. Vagy csak nekem?

Akkor beszéljük erről is! Szerintem nem a fajhőről van szó,
egyszerűen arról, hogy nem tudod teljesen kizárni a
kivülről jövő sugárzásokat, így azok egy kicsit mindig
meglökdösik az anyagot. (Kisebb azért nem lehet, mert így
döntöttek az okosok, hogy a 0 K legyen az, amikor a
részecske áll. Mellesleg így jól működnek a képletek.
Bocs, ez csak vicc!)
Olvastad a céziumlabda hűtését 6 egymásra merőleges
lézersugárral. Valószínűleg ilyen módon satuba lehetne
szorítani a részecskéket, de csak egyenként.
Tegnap olvastam a gravitációs hullámok utáni kutatásról.
4km hosszú karok amelyben lézerfény interferál saját
magával egy tűkörről visszaverődve. Jó drága projekt, de
szerintem sokkak inkább lesz alkalmas földrengés
előrejelzésre, vagy hőmérsékletmérésre, mint gravitációs
hullámok érzékelésére. Szerintem ez olyan, mint ha szénát
keresnének a szénakazalban. A gravitáció mindenütt ott van,
akkor meg mit keresnek?
Alx

Nem egy kisérletről beszélünk, a tiéd más. (A 600nm valahol
a zöld környékén lehet.)Ha a ferde tükörről azonos irányba
verődik vissza a fény, akkor már más helyzet van.
Az "éterszél" miatt más lesz a hullámhossz. (Természetesen
nem az észlelő szempontjából, hanem az éteréből.), szóval
nem mindegy, hogy a hullám széllel szemben halad, vagy
hátszéllel. De az azonos irányba visszavert sugár
azonos módon sűrűsödik illetve ritkul, így tökmindegy, hogy
milyen utat jártak be előtte és azt milyen sebességgel.
Az éterhez képest megtett út nem ugyanannyi, ha nagyobb az
éterszél, oda vissza útnál az összegük is több, mint ha
állna az éterben.
Az idővel kapcsolatban nem tudtalak követni.
Alx

Ja, csak, hogy ismét ez a topic kerüljön élre:

Vannak olyan jelenségek, amik szinte utánozzák a relativitás elméletet, mégsem vitatkozik senki (?):

A legnagyobb energia tartalmú jelenség a fénysebesség, a túloldalon pedig a legkisebb energia tartalmú az abszolút nulla Kelvin fok.

Mért nem lehet az abszolút 0 Kfok-nál kisebb hőmérséklet?

Mért nem lehet soha elérni, bár megközelíteni igen?

Mért van az, hogy minél jobban megközelíted a 0 K-t, az anyag fajhője romahosan csökken, vagyis egyre nehezebb hűteni,---> hasonlóan, ahogy C-nél a tömeg nő, vagyis egyre nehezebb gyorsítani?

Szerintem érdekes, hogy a fizika két ennyire hasonló dolgot produkál a határterületeken.

Helló mindenkinek!

3: senki sem állítja, hogy Einsteinnek mindenben igaza volt. A fizika fejlődése itt nem állt meg, mint Newtonnál sem. Newtonnak, Einsteinnek igaza van viszont azon feltételek között, amik között vizsgálták a jelenségeket. Valószínűleg jön majd XY, aki tovább finomítja a rel.elm-et, de az nem jelenti annak elvetését, hanem tágítja a használhatóságát, mint ahogy a newtoni sem lett megcáfolva Einstein által, hanem csak kiegészítve.
Einstein törvénye az energia-anyag eggyüttes megmaradásáról szól, nem csak az energiáról, így persze az energia önmagában tényleg nem marad meg.
Persze és mi van az állítólagos vákuum-energiával? Ha ezt korrektül tudják bizonyítani, akkor itt fogg kezdődni, a rel.elm továbbfejlesztése.

És mik azok a gyors részecskék? Hol lehet utánajárni? Nem zárom ki a létezésüket, valahol csak írtak róluk.

Alx.
Szerintem rosszul számoltál. Én a következő képpen:
Balról-jobbról jön 1-1 sugár, 50-50 cm-t tesz meg. középen található egy 1-1 tükör, (kb 45fokban,) ami a két sugarat felfelé verve 1 pontban egyesíti a "képernyőn". (az lehet, hogy itt még van egy optikai rés, hogy vonalakat kapjunk, azlátványosabb, nem emléxem ; a részletekbe tényleg ne menjünk bele, a gimis fizikakönyvben is le volt írva a rel. elm-nél, vagy a fénytannál.)

Szóval a két azonos hullámhosszú fénysugár létrehoz valamilyen interferenciát, hogy milyet az tökmindegy, mert ez lesz a kiindulási kép. A szerkezet egyáltalán nem űrtechnikai pontosságú, sima vasszerkezet, mert az úthosszoknak sem kell pontosaknaknak lenni, nekünk mindegy, hogy a kilépéstől számított sugár n+7654-dik hulláma találkozik a másik sugár n+5555-ik hullámával, vagy fordítva, interferencia ígyis-úgyis létrejön.

Én is 600 nm-essel számoltam, bár ez inkább infra, de a lényegen nem változtat. Mivel feltételezzük, hogy van éter, egyszerűbb úthosszakkal számolni, a s=vt miatt úgy is arányosak maradnak a sebességek is.
Tehát egyik fény 50 cm-t halad az éter irányába, a másik meg vele szemben. Egyik gyorsabban, másik lassabban. 50cm/600nm=833333db hullám. az interferencia változás akkor a legdrasztikusabb, ha a két hullám 180fokot változik egymáshoz képest. Vagyis mivel két hullám van szemben, az egyik 90fokot siet, a másik 90fokot késik. Tehát 1/4 db-nyi hullámmal sietnek ill. késnek. Ez olyan, mintha a gyorsabbik fény útja 150 nm-rel rövidülne, a lassabbiké nőne. (persze ez valólyában sebességben-időben való eltérés, nem útban)
Ez 150nm az 50cm-nek a 0,000.000.3-ad része. Na de most mivel tudjuk, hogy nem az út hossza változott meg, hanem a fény sebessége ilyen arányban, akkor ez a 300.000km/s-nek arányos része, vagyis 90méter/sec. Tehát ezzel a módszerrel kimutatható a fény sebességében 90m/sec változás! Sőt ennél több, mivel ekkor totál fázisváltás jött létre. Ugyanakkor ha szemmel figyeled ennek a fele-negyede is jól látható, 20-40m/sec, vagy műszerrel.....

DE NEM LÁTHATÓ SEMMI, és ez a lényeg, vagyis a fénysebesség nem változott!

Mivel a két fénysugár velünk egy rendszerben mozog, dopler effektus nem jön létre, ha létrejönne egyáltalán nem lehetne stabil interferenciát létrehozni, mert nem azonosak a hullámhosszak. Lebegne az interferencia.

Ennek folyománya, hogy azt viszont tudjuk, hogy 30km/s-el halad a föld. Akkor mi történt?
Az úthossz mindkét "éter szerinti" irányban ugyanaz, de a sebesség c+30, ill c-30 kellene, hogy legyen, mivel az út s=vt.
Egyik irányú fényre ez jön ki:
s=(C+30)t,
a másikra:
s=(C-30)t de a két út azonos, csak a fény irányát fordítottuk meg, a két "t" nem lehet azonos:
(C+30)t =/= (c-30)t , ezért--> csak a t változhat:

s=(C+30)(t-dT)=(C-30)(t+dT)

És itt tértünk vissza az eredeti kérdésre:
A "gyorsabb" fénynek a fentiek szerint kevesebb idő állt rendelkezésére az út megtételéhez, a "lassúbb" fénynek pedig több, a "fény belső órája szerint", hiszen egyszerre értek oda a mérésünk szerint.
Ezért a külső megfigyelő órája a gyorsabb fényhez képest lassabban jár, mint a lassúbb fényhez képest.

Vagyis, ha hozzánk képest valaki k..gyorsan mozog, mindegy milyen irányba a karórája késni fog, ha lassan mozog, akkor is , csak kevesebbet.

Erre hogy nem jött rá Newton?

Nem vagyok relativitás elmélet párti, de a te általad
említett új eredményeket is fenntartással fogadom. Nos,
bármi is legyen a legnagyobb sebesség, ez mindenképpen
korlátot jelent, ráadásul nem is biztos, hogy ki tudod
használni gyorsításra. Szóval a fénysebesség túllépése elég
nagy dolog lenne, mert hiába van esetleg olyan részecske,
amelyik ennél gyorsabban megy, de nem sokra megyünk vele,
ha csak figyelni tudjuk, ahogy elhúz mellettünk.
Alx

helló!
Megfelelö méretek esetén (ha minden eszközöd pontos), a két
lézersugár nem is találkozhat egymással, ha a Föld az
éterben mozog. Vagy párhuzamosak lesznek, vagy szögben
elhajlanak. Ha az egész naprendszer jóval nagyobb
sebességgel mozog, mint a Föld a nap körül, akkor igen csak
pontos szerkezetet kellene, hogy építs, hogy ezt a +/-30km-
t észrevedd. Mert ebben az esetben a 300000km/s-es
fénysebesség valójában ennél csak nagyobb lehetne. De én
csak 30km/s sebességel kiszámoltam, hogy sebesség ide vagy
oda, a fázishelyzet egyszerre változik a rezgések
darabszámának összegével, és a legnagyobb eltérés 600nm-es
hullámnál a hullámhossz 5%-a. Kérdés, hogy ezt lehet-e
mérni?
A vörös lézer hullámhossza ennél nagyobb.(A számításnál 3m-
es tükörtávolságokat vettem.)

Nos én nem akarok vitázni de pont a multkor néztem a hiradót valameik tv-adón ahol nem csak hogy megcáfolták de az Oxfordi egyetemen a tudósoknak be is bizonyították, hogy márpedig EINSTEIN valóban tévedett a relativitás elméletében!
Sajnos nincs kedvem végigolvasni, hogy ki mit ír itt, és kinek mi volt a véleménye a jelenlévők között, de csak annyit, hogy:

Az energia nem marad meg!

ebből következik, hogy EINSTEIN energiamegmaradásának a törvénye nem is igaz!

ezenkívül a fénysebességről!:
a fénysebességet nem csak hogy túl lehet lépni, de a mai tudomány már több száz olyan anyagrészecskét ismer amelyek a fénynél több milliószor gyorsabbak!!!!
Ezért a fénysebesség túllépése egyáltalán nem nagy dolog!
És ehhez a csillagok háborújának semmi köze sincs!

üdv...

Nos én nem akarok vitázni de pont a multkor néztem a hiradót valameik tv-adón ahol nem csak hogy megcáfolták de az Oxfordi egyetemen a tudósoknak be is bizonyították, hogy márpedig EINSTEIN valóban tévedett a relativitás elméletében!
Sajnos nincs kedvem végigolvasni, hogy ki mit ír itt, és kinek mi volt a véleménye a jelenlévők között, de csak annyit, hogy:

Az energia nem marad meg!

ebből következik, hogy EINSTEIN energiamegmaradásának a törvénye nem is igaz!

ezenkívül a fénysebességről!:
a fénysebességet nem csak hogy túl lehet lépni, de a mai tudomány már több száz olyan anyagrészecskét ismer amelyek a fénynél több milliószor gyorsabbak!!!!
Ezért a fénysebesség túllépése egyáltalán nem nagy dolog!
És ehhez a csillagok háborújának semmi köze sincs!

üdv...

Nos én nem akarok vitázni de pont a multkor néztem a hiradót valameik tv-adón ahol nem csak hogy megcáfolták de az Oxfordi egyetemen a tudósoknak be is bizonyították, hogy márpedig EINSTEIN valóban tévedett a relativitás elméletében!
Sajnos nincs kedvem végigolvasni, hogy ki mit ír itt, és kinek mi volt a véleménye a jelenlévők között, de csak annyit, hogy:

Az energia nem marad meg!

ebből következik, hogy EINSTEIN energiamegmaradásának a törvénye nem is igaz!

ezenkívül a fénysebességről!:
a fénysebességet nem csak hogy túl lehet lépni, de a mai tudomány már több száz olyan anyagrészecskét ismer amelyek a fénynél több milliószor gyorsabbak!!!!
Ezért a fénysebesség túllépése egyáltalán nem nagy dolog!
És ehhez a csillagok háborújának semmi köze sincs!

üdv...

Ha a Hold kontúrja befolyásolná, akkor a hold mögötti csillagokra is igaz lenne -persze igaz, de sokkal kisebb mértékben- de a Hold felszíne göröngyös, hegyes-dombos, továbbá, hogy működjön az effektus a Holdnak LAPOSNAK kellene lennie. Vagyis elhanyagolható vastagságúnak, de a hold gömbölyű. A hatás csak éleken működik, tőle 1mm-re már nem. Ha kiszerkeszted, nyilvánvaló lesz.

Az már érdekesebb felvetés, hogy a Napból kiáramló részecskék hoznak létre egy lencsét. Ezt ki kellene számolni, mert biztos hatással van a fény útjára.

Ugyanakkor a jelenség az "üres" vlágűrben, a galaxisok közötti térben is működik. Távoli galaxisok gravitációját lehet így kihasználni. Ha jól emléxem az ilyen lencsék fókusztávolsága 10-100 millió fényév között mozog.

Megvan a részletes leírása a kisérletnek, de benn felejtettem melóban. Így viszont csak nagyvonalakban tudom emlékezetből leírni az elvét: A lényeg, hogy két (lézer) sugár jön egymással szemben. Ha jól emléxem a forrás ugyanaz, de ketté van osztva tükrökkel. A sugarakat újraeggyesítve interferenciát hozol létre pl egy 5x5 cmm-es lapon. Jellegzetes interferencia vonalak jelennek meg. Ezt nézed figyelmesen. Ha van éter, akkor például a baloldali sugár lassabban halad, a jobboldali meg kicsit gyorsabban. Szóval megjelenik az interferencia kép. Ha most ezt az egész kütyüt menetközben elforgatod 180 fokkal, (asztalon van tengellyel), akkor megcserélődik a két sugár sebessége, megváltoznak a hullámhossz és fázis viszonyok, vagyis ideális esetben a sötét és a világos vonalak felcserélődnek a "képernyőn".

Azomban akárhogy is forgatod a térben, semmiféle változás nem tapasztalható a képen. Pedig a Föld 30kM/s sebbel kering a Nap körül, a nap meg a galaxis körül.
Az mérés pontossága olyan nagy - ki lehet egyszerűen számítani - , hogy sokkal kisebb eltérések is kimutathatók vele, mint a 30kM/s.

Üdv.

Helló!
Két megjegyzés a Nappal kapcsolatban:
-Ebben az esetben akkor a fénytörésnek semmi akadálya nem
lenne, mivel a sürüség valószínüleg a távolság arányában
csökken valahogy.(Mondjuk négyzetesen.)
-Mivel a dolgot Napfogyatkozás idején figyelték meg,
elfeledkeztek a Holdról, mint bizonyos mértékig határozott
felületü anyagról. Sehol nem olvastam, hogy valaki számolt
volna vele. Szerintem semmilyen dolgot nem lehet kiragadni
abból a környezetböl, amelyben van, mert az összefüggések
meglehetösen összetettek. Ha hinni akarsz egy elméletben,
akkor nem kell 100%-os bizonyíték, elég néhány, aminek a
bizonyítóereje egyenként ennél jóval kevesebb.
Érdekel, hogy milyen kisérletet végeztetek a fénysebesség
irányfüggetlenségének bizonyítására.
Köszi.

Az elhajlás csak a (bármely) hullám hullámhosszával összemérhető méreteknél működik. (tudtommal) Ezért nem merült fel bennem csillagközi méreteknél. ( mert ha egy csillagnak határozott felülete lenne: anyag idáig, tőle 1 mikronra már nem, akkor....működhetne, mint mondjuk 1 penge estében.)

A második részével -amit írtál- nem is nagyon lehet, meg akarok vitatkozni, tulajdon képpen szerintem ezt kutatják, az ilyenek miatt kell kitalálni mindenféle elméletet. De abban biztos vagyok, hogyha ismét lesz valamilyen "éter", az nem olyan lesz, mint a klasszikus. Az azt cáfoló kisérletet nekünk is produkálnunk kellett fizikán.
Ha az az éter létezne, a fénysebesség irányfüggő lenne. Ezt egy 30km/s -sel a Nap körül keringő bolygón nem lenne nehéz bizonyítani.

Ui.1: A húrelméletet pedig én találtam ki, csak elpofáztam a sörözőben. Az a tolókocsis meg, aki a Simpson családból ismert, a haverjaival lenyúlta.

Ui.2: DEBRECEN - ennyivel tartoztam a debrecenieknek.

Igen, elhajlásra gondoltam, ezért írtam Freshnel nevét,
mert úgy emlékszem, hogy ö figyelte meg elöször. A kettö
verzióbol egyik sem tetszik neked. Persze a misztikus
jobban hangzik, de nehezebb megérteni.
A foton és a Planck állandó rokonságánál arra gondolok,
hogy az én elképzelésem szerint a részecskék, amelyek a
rezgéséket közvetítik (nevezhetjük fotonnak, ha már
Einstein ezt a nevet adta neki), Rendelkeznek bizonyos
tehetetlenséggel, mégha ez kicsi is, ezért kell idö a
hullám terjedéséhez. (Az már nem az én ötletem, hogy a
gravitáció is ezekböl a hullámokból fakad, így rájuk ez nem
érvényes.) Így logikussá válik, hogy a gyorsabban rezgö
atom (magasabb hömérséklet)miért indukál nagyobb
frekvenciájú rezgést és fordítva. Innen jönne az
energiatartalom arányossága a frekvenciával.
Ez így logikusan hangzik? A régiek ezt a dolgot nevezték
éternek, amit Michelson illetve Einstein óta elvetettünk.
Lehet, hogy nem könnyü kimutatni létezését, de attól még
muszáj, hogy legyen. Vele gyakorlatilag minden magyarázható
és logikus.
Alx

Kifejtenéd?

Az új esetében nem elhajlásról van szó, mint a réseknél?

Ui.: És az idővel még nem is nagyon foglalkoztunk.....

És ahhoz mit szólnál, ha azt feltételezném, hogy a foton
tömege a Planck állandóval rokon?
Egyébként a Nap fényhajlító hatása nemcsak a multkor
általam említett üveggolyónál müködik, hanem kicsiben is,
mondjuk az ujjam esetében. Akkor az ujjam is meggörbíti a
teret? Úgy emlékszem, ezt még Freshnel-nek köszönhetjük.
Legalábbis a felismerést. Bár ö nem az ujjával
kisérletezett, de azzal is müködik. Vagyis mögé tudok látni
kissé. Azt nem tudom, hogy ez frekvenciafüggö-e, mint a
törés. De valószínünek tartom.
Alx

Azért példálóztam az elektroncsövekkel, röntgencsővel, mert ott pl a katód izzításával, de akár számtalan egyéb módon is meg lehet indítani az e- áramot és lehet vezérelni is, nem pedig a térerősség indítja meg, ill a röntgensugár előállításakor a céltárgyba becsapódó e- ok sebessége már-már relativisztikus. De ez csak egy hevenyészett példa volt. Ott van debrecenben az Atomki-ben a részecskegyorsító, vagy Svájcban a ciklotron amelyiknek a kerülete (vagy átmérője?) 20kM! Átnyúlik a franciákhoz!
Szerintem még a szomszéd macskáját is felgyorsítaná.))


Gondolkodtam a foton tömegén:

Tételezzük fel, hogy van neki.
Az is ismert, hogy a fény (elektromágneses sugárzás)energiája a hullámhossz csökkenésével fordított arányban növekszik. Ezért roncsoló az UV és a röntgen, ártalmatlanul melegít az infra. Szinte észrevétlen a méteres, kilométeres hullámhosszú rádió hullám. Ez mind fény, foton, csak más a rezgésszáma.

A kilométeres rádióhullám fotonjának és a nanométeres röntgen fotonjának energiája között 100.000.000.000 szoros különbség van, ahogy a hullámhosszban is.
Mivel E=1/2mv2, és v=C --> (mert mindkét hullám fénysebességgel terjed ) ebből az következik, hogy a "röntgen" foton tömege 100.000.000.000 -szor nagyobb kell, hogy legyen, mint a "rádió" fotoné, mivel az E is nagyobb, a C meg konstans.

Ez azért meglehetősen furcsa eredmény lenne, mivel ugyan arról a részecskéről van szó. De fogadjuk el.

Mivel a gravitációs vonzóerő --> F=f.m1.m2/r2, a röntgensugár "tömege" meg jóval nagyobb, prophet ábráját úgy kéne módosítani, hogy a röntgent sokkal jobban eltéríti, mint a fényt (10...100szor), a rádiót milliárdszor kevésbé. A Nap mögött lévő csillag vonallá húzódna szét, a bal felén vörös, a jobb felén kék színű csík lenne - Látott ilyet valaki valahol?
Gyakorlatilag minden nap mögött lévő csillagnak folamatosan láthatónak kéne lenne, csak mindig más és más spektrumban, mivel mindig lenne olyan hullámhossz, amit a Nap pont felénk térít el.

A fekete lyukakra (az eseményhorizonton), és a röntgencsillagokra az lenne a jellemző, hogy egyáltalán nem bocsátanának ki röntgensugárzást csak rádiót, hiszen az sokkal könnyebben megszökik.
Vagy egy csillag más és más irányból látszódna rádióteleszkóppal, távcsővel, vagy röntgen távcsővel, hiszen a fény útjáttól függően a külömböző fotonok más-más úton érkeznének a Földre.

Ennek pont az ellenkezője a tapasztalat.

Én azért kiváncsi volnék rá, de lehet, h nem sokat értenék belőle.
Pont ez a baj, h ha "olyat" magyaráz vki, akkor azt nem tudod felfogni,
és így nem is figyelsz rá.
"Ha gömbölyű a föld, akkor leesnénk..." stb. Ahhoz, h felfogj vmit,
nem elég, ha radikálisan és tudományosan bebizonyítja vki, hanem azt
el is kell tudnunk fogadni; az ember már csak így "működik"

Üdv, Cov.
ui: ha nem így volna, már sokkal előrébb tartanánk (nem égettek/röhögtek volna)

Hát igen
Azt hittük hogy csak Europa létezik, azt hittük hogy a föld lapos, azt hittük hogy a föld a világ közepe és még sokmindent hittünk ami megcáfolódott és a megcáfolásba sok ember belehalt, kiröhögték, megégették és még sokminden.
Mára szerencsére megelégszenek azzal hogy jól kiröhögik az embert, azt modnják rá hogy hülye, idióta vagy felháborodva elküldik a búsba.
Nem változtunk semmit. Ha valami új lenne ami a régi hipotéziseket megcáfolja nem vagyunk hajlandóak elfogadni.
Pl.: jön valaki és azt mondja e=mc2 egy hülyeség és elmondaná!! a cáfolatot meg se hallgatnák.

Szia Whyshee!
Addig, ameddig személyesen nem tudunk meggyözödni róla,
addig kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy a világegyetem
azonos alapokra épül.
Üdv
Alx

Jó a topic de én inkább csak olvasgatom.
Valahogy nem akarok belefolyni, talán azért, mert tudom hogy amiket itt írtok az általunk tapasztalt környezetre igaz. Lehet hogy itt minden ok és amilyen kisérleteket végeznek "jó utra tereli a tudósokat", DE mi van ha máshol (esetleg 1 másik, szomszédos napredszerben) már teljesen hülyeség amit itt kitaláltak, felfedeztek, feltételeznek?

Szia!
Az idézetböl kihagytad, hogy a kilépési munka fölött. Ha
teljes vákuum van a két lemez között, akkor a kicsi
térerösség nem gyorsíthat eléggé, a nagy pedig nem várja
meg, hogy te azt mondod az elektronoknak, hogy most
mehettek.
Üdv
Alx

Hát +int szia.
"a rákapcsolás után rögtön megindul az elektronok áramlása a két fémlap között." Ez nem igaz. Gondolj csak az elektroncsövekre. Meg ezért írtam, hogy a térerősség olyan kell, hogy legyen, hogy még ne üssön át. A térerősségnek bőven van ideje kialakulni. A kilépő e- t meg pótolja a tápegység, illetve a lemezeken felhalmozott töltés mennyisége nagyságrendekkel nagyobb, így a térerő változatlan marad.

"hogyan mehet gyorsabban az elektron vákuumban, mint ahogy az áram terjed a fémben?"
Kiszámíthatod: 1 mól Cu mennyi delokalizált elektront tartalmaz? Ha csak egyet atomonként, akkor is 6x10E23 e- van, az e- töltése: 1,6x 10E-19C, a kettő szorzata: 96000 Culomb! Ha 1A folyik a vezetékben, akkor 96000 mp-be telik mire a teljes mennyiség tovább vándorol. ( Mivel 1C = 1 A x 1 sec) Ez 9 gram réz. Ezt elnyújtod dróttá, akkor a drót teljes hosszát 96000 mp alatt teszi meg az e-. Ezért megy lassan.

Vákuumban lényegesen kevesebb e- van, vagyis annyi, amennyit akarsz (elektroncső, képcső, röntgencső), szabályozhatod a mennyiségét tetszőlegesen, ha ugyan ezt a töltést (áramot) egymiliárdszor kevesebb e- vel akarod produkálni egymilliárdszor nagyobb lesz (lehet) a sebesség. pedig még az is k..sok elektron. Főleg manapság amikor 1 elektronnal működő tranyókat terveznek, vagy egyenként lehet számolgatni az atomokat, elektronokat.
üdv.

Szia Polarbear!
Igazad lehet, de szerintem az idö igazából azóta létezik,
amióta az ember elkezdett vele foglalkozni.
Alx

Helló ujra!
A napvitorlás már csak azért sem müködhet ugy szerintem,
mint az eredeti, mert a vizen a szél irányától majdnem
függetlenül irányítható a hajó a víz és a hajótest
kölcsönhatása által. Ha az egész hullámjelenség, akkor
olyasmi lehet, mint a szörfös, bár szerintem inkább úgy
viselkedne, mint egy fadarab gyengébb hullámban.
Az eletrongyorsításos kisérlethez még annyi jutott eszembe,
hogy bármilyen feszültséget is kapcsolsz a két lemez közé,
ennek kialakulásához idöre van szükség. Tegyük fel, hogy
100000000V-ot akarsz rákapcsolni mondjuk vákuumban. A
távolságod adott, a vákuum(?!) dielektromos állandóját
ismered a felületek is ismertek. Ebböl kiszámítható a
feszültség idöbeni változása. Igazából a kilépési munka
felett már bármilyen feszültségnél kilépnek az elektronok a
fémböl, ezért gyakorlatilag a rákapcsolás után rögtön
megindul az elektronok áramlása a két fémlap között. A
feszültség folyamatosan nö, de egyre kisebb mértékben. A
kilépö elektronjaid is egyre gyorsabban tudnak mozogni,
amint a kilépö és eltávozó elektronjaid száma egyensúlyba
kerül a feszültség nem nöhet tovább. Ez független attól,
hogy milyen nagy energiájú az áramforrás, amit a lemezekre
kapcsolsz.Akkor ismét megkérdezem: hogyan mehet gyorsabban
az elektron vákuumban, mint ahogy az áram terjed a fémben?
Ha egy elektron elhagyja a negatív pólust, akkor a
térerösség csökken, és nem csak akkor, ha már átért a
pozitív lemezre! (Kondenzátor kisütési kisérlet.)
A duggattyús "kisérlet" azt akarta megvilágítani, hogy
azonos tolási sebesség esetén a víz áramlási sebessége is
azonos, ha pedig nincs nyomásutánpótlás (elveszed az
áramforrást a kondenzátorról), akkor a víz áramlása
fokozatosan megszünik. (A molekulák áramlásirányú sebessége
is. Próbáld ki kilyukasztott zacskó víz esetén, nem nehéz
belátni!)
Üdv
Alx

Jó kis téma! Csak most jutottam géphez, hogy végigolvassam, nagyon tetszik. Lüke vagyok a fizikához, de egy tárgyi tévedés feltünt. Nem létezik olyan, hogy ősrobbanás előtt. Tér nélkül nincsen idő sem! Sajnos nem az én ötletem, de úgy tűnik igaz. Az idő létrejötte a tér születéséhez kötött.

Helló, jó hétvégét.

Nem misztifikálom a fotont, de a működése meglehetősen "furcsa". Szerintem a foton az egyik még igazából fel nem fedezett "jelenség". Persze, hogy van más hasonlóan érdekes részecske is (pl neutrínó), de mért kéne mindegyikkel most foglalkoznunk, mikor e 2-3 dologban is jó viták rejlenek.
Azért a napvitorlás nem biztos, hogy pontosa úgy mőködik mint a rendes, amit a levegő molekulák impulzusa hajt. Lehet, hogy inkább úgy, mint a hulámlovas esetében, ahol nem a víz áramlása, hanem annak a hulláma hajtja előre. (de azért ez nem (sem) biztos )

Alx: Egy üvegbúra alá elhelyezel 1 szélkerék szerű izét, hasonlít ahhoz amit a meteorológusok használnak. Az valószínű, hogy mindezt vákuumban, de nem biztos. Ez után megvilágítod egyik irányból, és elkezd forogni.

A távolság azért mindegy a két lemez között, mert, ha a felére csökkented, a térerősség a duplájára nő, az e- ra ható erő szintén....
Értem de itt szó sincs rúgó szerű erőátadásról, itt a teljes úthosszban konstans az erő.
Az elektronok mennyiségét szabályozni nem nagy ügy, meg igazából tökéletesen megteszi 1 nyaláb is. Szóval vannak műszerek, amik ezt megoldják. A +lemezbe becsapódottakat meg eltávolítja az áramforrás, így a térerő sem változik.

Nem kell több kilométeresnek lenni, csak akkorának, hogy a feszültség ne üssön át a 2 lemez között. Ha a két lemez között 30m van, azt a fény 0,1 microS alatt járja be, és ennek a futásidejét 0,001....0,000001 nS pontossággal lehet mérni. Tehát bőven van hely és idő egy viszonylag lassú e-, vagy p+ futásidejének a megmérésére. (A számítógéped ez alatt már 1 csomó mindent kiszámolt)

De már nagyon elkanyar?

Üdv.

Szia Dester!
Hát ezért szép ez a tudomány! Na nem a fejfájásod miatt!
Én hétföig kilépek.
Elismerem Fxdx, hogy ismeretileg felkészültebb vagy nálam.
üdv és jó hétvégét mindenkinek.
Alx

Foton, E=mc2. Nekem az tűnt ki az egészből, hogy ha m=0, akkor a c helyére akármit írhatnék, tehát a foton miért pont fénysebességgel megy? Mehetne gyorsabban, lassabban is.
Bocs, ha túl "egyszerű" voltam, de nem konyítok annyira a fizikához. (Nagyon nehezen ment
De azzal tisztában vagyok, hogy pl. atombombát nem tudnék építeni itthon pusztán a fenti képlet segítségével, még ha az anyagok meglennének itthon, akkor se.

Üdv: Dester

ui: EZ a fizikaóra tetszik, bele is fájdult a fejem, mire nagyjából végigfutottam az egész topicot

Ha még nem gyöztelelek volna meg, akkor egy egyszerü
analogia. Van egy dugattyúd, amelyben víz van, a végén
nyilás. Ha állandó nyomóerövel tolod a dugattyút, akkor a
kiáramló anyag sebessége az áramlás állandósága miatt nem
változik, csak addig ,ameddig a sebesség és a kiáramló
térfogat szorzata azonos nem lesz a mozgatás sebessége és a
dugattyú keresztmetszete szorzatával. Nagyobb kiáramló
sebességet csak nagyobb erö alkalmazásával tudsz elérni.
(Gyorsabban kell tolni.) Ha az eröt egy rögzített rugóval
adod át, akkor az áramlás idövel megszünik.

Helló újra!
A távolság azért nem mindegy, mert az x tehetetlenséggel
rendelkezö elektronnak kell némi út, hogy felgyorsuljon,
erre akartam célozni. Abban igazad van, hogy az az érvelés
hibás, hogy a negatív lemeztöl távolodó elektronra ható erö
csökken. (Ha a pozitív erö pedig nö.) Viszont azt továbbra
is fenntartom, hogy ha az áram fénysebességel terjed
(mármint a változás), akkor ha egy elektronod
megváltoztatja a helyét akkor ez nem pillanatszerüen terjed
tovább a tér bármelyik pontjában, hanem fénysebességel.
Ebböl következik, hogy az elektron fénysebességénél nemcsak
az elekrtonok száma "fogy fénysebességgel" a negatív
lemezröl, hanem a pozitiv lemezen is nö ugyanilyen
mértékben. Magyarán szólva az áram terjedésének korlátja
behatárolja a folyamatot. Ha tudnád gyorsabban pótolni az
elektronokat, mint ahogy az elválasztás mértéke csökken
(korlátlan mértékben!), akkor tudnál elérni nagyobb
sebességeket, és az elektront sem "érdekelné"
a "megnövekedett" relatív tömege. Amiböl vizsgáztál,
nyilván nem fénysebességgel száguldozó elektronokra
vonatkozott, hanem annál jóval kisebbekre. Nem a feszültség
nagyságának technikai fenntartását vitatom, hanem azt, hogy
ezt fénysebességnél stabilizálni tudod. Mert a millió
teleped feszültsége is igencsak pillanatok alatt
lecsökkene, akkor pedig nincs szabályos kisérlet. Vagy úgy
gondolod, hogy egyenként eresztenéd át az elektronjaidat
egy olyan résen, amelyen egyszerre csak egy elektron fér
át, és amikor ez áthaladt, akkor rögtön lezár?
Azt mondod, a térerösség sztatikus, mozgó elektronoknál? Ez
azért már nem sétakocsikázás!
Azt mondod, olyan, mint a zuhanás- a gravitáció is csak
féynsebességgel terjed, azt mondják. Ez csak addig
sztatikus, ameddig a két rendszer egymáshoz képest áll, de
ha mozognak, akkor már nem.
Ha vákuumban az elektron néhány km-t tesz meg, akkor ez
fénysebesség esetén mit jelent? Azt, hogy néhány pillanat
mulva lelassul mondjuk 0-ra. Pont ez az, amit nem
szeretnénk a kisérletben, nem? Az ürvitorlás elmélet, vagy
erre vonatkozóan kisérletek is voltak, amelyek bizonyító
erejüek? Hallani halottam, meg a fotonrakétát is, de nem
tudom, hol tart az ügy. Tényleg csak pénz kérdése?
üdv
Alx

"Na ez pont azt jelenti, hogy "m" tömegű anyagból "E" energiájú foton lesz." - Ezt tovább gondolva. Mivel a foton anyag is. Ezért egy foton = 0 tömegű annyag azaz egy X (X>0) energiájú fotonból a képlet alapján egy 0 energiájú foton lesz. Éljen az energiamegmaradás. )

Egyébbként amit leírtál csak egy nagyon szűk értelmezése a képletnek. A képlet legnagyobb érdeme az, hogy leírja az "anyag" és az "energia" közti összefüggést, melynek alapján azok tetszőlegesen átvihetők egymásba. Nincs köztük különbség.

Mivel mint te mondod a foton anyag is (fényvitorlás működési elve) akkor hogyhogy nincs tömege? A fénynyomás és a napvitorlás működési elve pont a fotonok tömegén alapszik.
A fotonnak kell hogy legyen tömege.

Másrészt meg nem értelek téged. Szerinted a foton valami misztikus, "természetfeletti" szuperrészecske?
CSAK a fotonnak nincs tömege, CSAK a foton viselkedik egyszerre részecskeként és hullámként is stb....
Az összes többi az már határozottan anyag? És csak a fotonokra jellemzőek bizonyos tulajdonságok amiket szó nélkül elfogadsz, de semmi másra nem?
Hát nem. Az elektronsugarak is interferálnak. Sőt még az atomok is! Azaz hullámként viselkednek. De mivel, mint említettem ez a jellemző fordítottan arányos a tömeggel, ezért egy atom esetében és főleg egy makroszkópikus méreteknél ez már annyira kicsi, hogy elhanyagolható. Nyilván nem fogod szabad szemmel látni, vagy bármily hétköznapi módon tapasztalni.
Ezért nem tudommit akartál írni a Hold pályájának meghatározásával.
Már ettől függetlenül sem tudod SEMMINEK a pontos helyét meghatározni. Mert amit látunk, érzékelünk a makroszkópikus világban a tárgyak határvonalaként, az nem más, mint atomok halmaza a körülöttük lévő elektronfelhővel. Amelyben lévő elektronok helyzetét ugye nem lehet meghatározni. Akkor hol is a határa egy atomnak? És ebből: Hol is a határa mondjuk egy asztalnak?

saghfjdafsj: Határozatlansági törvény: Akkor nem lenne kép a monitorodon, mert kb 0 tömegű elektron meghatározhatatlan helyen és időben és intenzitással molesztálná a monitorod foszforeszkáló anyagát. Ezzel szemben a sony jól megoldotta?

"Várjunk csak. Fotonnak nincs tömege?
Akkor az E=mc2 alapján a foton energiája 0, nem? Ez pedig
biztosan nem igaz."
Na ez pont azt jelenti, hogy "m" tömegű anyagból "E" energiájú foton lesz.

"Ehhez nyilván elég hosszu utat kell hagyni az
elektronoknak... "NEM, mert mindegy, hogy 1cm, vagy 1km, csak a fizikai megvalósítás (pl. átütés) szab határt.

" Nyilván 1 elektrontól nem lesz akkora feszültséged, hogy ezt az igen nagy távolságot hajlandó legyen megtenni. Igen ám, csak hogy az elektronok egymásnak is csak fénysebességel tudják átadni az energiát, ezért aztán mi tudná fenntartani ezt a nagy feszültséget a fénysebesség közelében?": Ezt a feszültségkülömbséget a paksi atomerőmű maradék blokjai is okozhatják két lemez között, vagy akár néhány millió lapos elem. A térerősség már rég kialakult, mikor az e- elkezd mozogni, semmi köze, hogy a térerősség is csaK FÉNYSEBESSÉGGEL ALAKUL KI. (megnyomtam a capslockot) Ez 1 sztatikus tér! csak 1 elektron, vagy proton van! Csak a kezdeti és a végpotenciál van. Itt nem az e- k adnak át egymásnak valamit, a pozitív lemez vonza az e- t. Ez olyan mintha az e- zuhanna le a + pólusra. (nincs más csak a zuhanás)

"Persze a vákuum szót itt nagyon komolyan
kell, hogy vedd, mert ilyen sebességeknél néhány atom
olyan, mint ha 300-zal szaladnál szembeszélben. " Biztos hallottál olyanról, hogy szabad úthossz: 1 részecske mennyit tud megtenni ütközés nélkül. Ez levegőben az e- nél akár néhány cm is lehet. vákuumban meg km is.

saghfjdafsj:"A fény hullám, a proton meg anyag?
A határozatlanság meg csak az atom körül keringő elektronra vonatkozik? "
A fény hullám, meg anyag is:
Elhajlik, rezeg, stb......hullám
Nyomást gyakorol 1 felületre........anyag. (Űrvitorlás, nem hülyeség)

Ha te most aszondod hogy nem tudod a Hold helyzetét, mozgásirányát, sebességét meghatározni, akkor a határozatlansági törvény mindenre vonatkozik. )))

Két lemezre, ha rákötsz jó nagy feszt, lineáris villamos tér alakul ki, ami lineárisan gyorsítja a közé került töltött részecskét. (Kandó 1. félév, villamosságtan vizsga, 5. félév szigetelés technika vizsga, + fizika vizsgák - bírtam , hogy túl vagyok rajtuk)

"ekkora távolság mellett,
ami az elektron c-re gyorsításához kellene gondoskodnod
kell arról is, hogy a térerösség bármilyen távolságban
fennmaradjon változatlan módon! " két lemez között fennmarad a gyorsítás- belátható, lsd alább.

Az utolsó hozzászólásodra: Mivel az negatív lemez taszítása csökken, a pozitívé nő, ezért lineáris a rendszer. Ezért mindegy még a távolság is, csak kisebb-nagyobb gyorsulások adódnak, a végeredmény ugyanaz, pusztán a potenciál különbség számít. Csak a műszaki megvalósítás szabhat határt, az meg csak pénz kérdése.

Szóval szerintem logikus.

Ujabb gondolat:
Coulomb törvénye szerint a töltésre ható erö függ a
töltések nagyságától és a köztük lévö távolság négyzetétöl
fordított arányban. (Ezért sem állandó az erö.) Ahogy az
elektron távolodik a lemeztöl, csökken az erö ráadásul nem
is egyenes arányban. De ez már nem is olyan fontos a kérdés
szempontjából. Vagy mégis?

Az még azóta jutott eszembe, hogy ekkora távolság mellett,
ami az elektron c-re gyorsításához kellene gondoskodnod
kell arról is, hogy a térerösség bármilyen távolságban
fennmaradjon változatlan módon! Gyakorlatilag a super
kapacitású kondenzátorból "egyszerü vezetöt" csinálnánk
ezzel a kisérlettel, ahol az áram is csak c-vel terjed.
Bevallom, ezen a kérdésen el kellett gondolkodjak egy-két
percet, de örülök, hogy megkérdezted! Lehet, hogy sokkal
késöbb került volna csak rá sor. Kösz szépen!
Alx

Valóban nem szükségszerü, hogy a foton menjen
fénysebességgel. Igazából az is elég, ha saját
tömegközéppontja körül rezeg, és ezt az energiát adja
tovább fénysebességel.

Fxdx: A fény hullám, a proton meg anyag?
A határozatlanság meg csak az atom körül keringő elektronra vonatkozik?
Tudtommal a határozatlanság mindenre vonatkozik. Még egy emberre, vagy egy csillagra is. Azonban mivel fordítottan arányos a tömeggel, ezért akár gramban mérhető tömegnél már elhanyagolható.
A fény részecske típusú viselkedését tudtommal kisérletekkel szintén lehet bizonyítani. (Talán pont az által, hogy tömege is van.)

Ez most jutott eszembe, de mi van akkor, ha abból indulunk ki, hogy a fotonok sem tudják elérni a fénysebességet? Ez pár ellentmondást megszüntetne ha nem tévedek.

Igen, innen nézve is elég érdekes a dolog. Elképzelhetö,
hogy olyan kicsi a tömege, amivel nem számolnak, pedig
talán ilyen sebességeknél kellene. Feltéve, hogy a foton
az, ami c-vel megy.

Ehhez nyilván elég hosszu utat kell hagyni az
elektronoknak, hogy legyen ideje felgyorsulni. Nyilván 1
elektrontól nem lesz akkora feszültséged, hogy ezt az igen
nagy távolságot hajlandó legyen megtenni. Igen ám, csak
hogy az elektronok egymásnak is csak fénysebességel tudják
átadni az energiát, ezért aztán mi tudná fenntartani ezt a
nagy feszültséget a fénysebesség közelében? Az "utánpótló
szufla" behatárolja az áramlást. Ezért nem állandó
szerintem az erö. Persze a vákuum szót itt nagyon komolyan
kell, hogy vedd, mert ilyen sebességeknél néhány atom
olyan, mint ha 300-zal szaladnál szembeszélben. még a
világürben távol minden csillagtól is több molekula van
köbméterenként, mint néhány, a te kisérletedben
valószinüleg még annál is több lenne.

Várjunk csak. Fotonnak nincs tömege?
Akkor az E=mc2 alapján a foton energiája 0, nem? Ez pedig
biztosan nem igaz.

Elvárhatnánk.
De ha a fénysebesség 10%-90%-nál elvégzünk egy csomó kisérletet (csillagászati megfigyelést) és azok igazolják a tömegnövekedést és a többit akkor valószínűleg hibátlanul működnek az egyenletek akkor továbbgondolva joggal feltételezhetjük, hogy a fénysebesség korlátja nem az,(vagy nem csak az) amit te írtál, hanem amit Egykövi kifejtett.

Két sík lapra rákötök 100.000.000V feszültséget vákuumban, mittől nem lesz a negatív pólusból kiindult elektronra ható erő állandó? Igaz nem bármeddig.
Kiszámítom, a newtoni fizika szerint hány eV felel meg a fénysebességgel haladó e- mozgási energiájának. Rákötöm azt a feszültséget, majd megmérem mennyi idő alatt tette meg az utat. A késést csak az elméleti gyorsulástól való eltérés okozhatja. a=F/m ---> F konstans.
(Aztán korrigálom a számítást, hogy azt az eredményt kapjam, amit vártam:-))))

Valóban elektromos tereket írtál, de szerintem az elektron
esetében ennek nincs sok jelentösége. A TV-d müködik
mágneses térrel eltérített elektronokkal is.
Ha azt várjuk el egy kisérletben, hogy állandó eröt
alkalmazva "idötlen idökig" gyorsítunk egy testet, akkor
elvárhatnánk végtelen nagy sebességet, nem? A probléma -
ahogy már korábban írtam -, hogy nem tudod az eröt
bármeddig állandó értéken tartani. Ugyanis az elektronra
ható erö arányos lesz a sebességkülönbséggel, ami c-nél
megszünne, így nincs ami tovább gyorsítson. (Ezt nem
olvashattad sehol, mert ez az én véleményem.)
A folyó átuszásánál a partra merölegesen indulsz el, csak
hogy egyértelmü legyen. Ha a sebességed a folyóhoz képest
igen nagy, akkor a pályád ive majdnem egyenes. Persze akkor
te lennél mondjuk Ian Thorpe.

Helló.
Én elektromos terekről írtam, nem mágneses terekről.
Azt elismerem, hogy a kísérlet eléggé hevenyészett, de ha rámbíznák ilyen úton indulnék el.
Azt hol írtam, hogy végtelen sebességeket kell létrehozni? Vagy félreértettem valamit?