Köszönöm. Mentségemre szóljon, hogy a vegyiparin csak égéshőről oktattak.

Nem járna másodperceket, mert a vezérlésben direkt ennek elkerülésére van hiszterézis.
Másrészt egy kis szoba fűtéséhez is kell néhány kW, ezért nem fogja a kazán felfűteni 1-2 mp alatt.
Másrészt, úgy tudom, hogy attól, hogy kis ideig fűt a kazán, nem rosszabb a hatásfoka, ezért nyugodtan bekapcsolhat akár csak 1-2 mp-re is, ha csak annyi időre kell.

Az már inkább érv, hogy nincs minden szobában termosztát.


Úgy értik a 100% fölötti hatásfokot, hogy a gázból a fűtőértékénél nagyobb hőt vesznek ki az égéskor.
Mert a fűtőértéket úgy adják meg, hogy az égéskor keletkezett víz gőz halmazállapotban kiszáll a kazánból.
Ezzel szemben van az égéshő, amit úgy kapunk, hogy az égéstermékeket visszahűtjük az elégetés előtti hőmérsékletükre.
Értelemszerűen az égéshő nagyobb hőmennyiség.

Nincs ebben semmiféle perpetum moblie lehetősége, csupán arról van szó, hogy a kazán kevesebb hőt enged el a szabadba.

> Ezt már többhelyen olvastam, de lécci árulja már el valaki, hogy mért nem szabadalmaztatták, mint perpetum mobile-t? Vagy mégse több 100%-nál a hatásfok?

Ez kivetelesen nem atveres es nem orokmozgo

Arrol van szo, hogy alacsonyabb hofokon mukodik a futesrendszer (nem a szokasos 90/60 meretezes) es igy a foldgaz egestermekekent keletkezett vizgoz lecsapodik es nem tavozik a kemenyen keresztul. Azaz az egeshon felul a vizgoz lecsapodasaval nyert homennyiseg is beleszamit -> igy jon ki a tobb mint 100 %.
Persze mint tudjuk ingyen ebed nincs:
- Bovel felul kell meretezni a rendszert az alacsony vizhomersekelt miatt (pl. nagyobb radiatorok, viszont padlofuteshez jo);
- A lecsapodo kondenzatum savas, azt kulon el kell vezetni.
Viszont az uzemido nagy reszeben tud kondenzacios uzemmodban mukodni a kazan, ha meg par napig nagyobb hideg van, akkor legfeljebb atmegy "hagyomanyos uzemmodba"...

És járjon egy 28kW-os kazán néhány másodperceket, mert az a 3 radiátor ugye nem ellenfél neki. Amúgy nincs minden szobában termosztát, ahogy a legtöbb házban.

Ezt már többhelyen olvastam, de lécci árulja már el valaki, hogy mért nem szabadalmaztatták, mint perpetum mobile-t? Vagy mégse több 100%-nál a hatásfok?

Üdv.



Itt
http://www.foek.hu/korkep/enhat/hoszivattyu/hoszivattyu.html
még rosszabbat írnak, 68% a veszteség, marad 32, ebből 13% még lemegy szállítási veszteségként, vagyis kb. 28% marad a háztartásokban. Ez a németeknél 37/7, tehát ott 34.5% marad. Ha ezek az adatok igazak, akkor 3.6-os COP kellene, hogy elérd a 100%-ot

Kútvízesről van konrét adatom:
- felvett villamos 1.73kW (hőszívattyú) + 0.6kW kútszivattyú
- leadott hő 9.7kW

Ez 4.16-ra jön ki. És ez csak lakásfűtés esetén (vagyis max 35C előremenő) igaz, ha HMV-re használod, akkor a 45-ös előremenő miatt lényegesen rosszabb.

Viszont a villamosat szélből, nukleárisból, vagy más hasonló, CO2-t ki nem bocsájtó forrásból is elő lehet állítani.

Imi.

Mindegy, hogy mekkora a hatásfok!
Csak az ára számít, hogy mennyiért megkapod meg.
Mert ha pl. volna óriási áramkedvezményed és (most csak mondok egy számot) 2 ft-ért kapnál egy kWh-t, akkor azzal fűtenél, mert sokkal olcsóbb, mint a gáz, vagy a szén, vagy a fa, vagy bármi egyéb.

Nekem erős fenntartásaim vannak a villanykazánnal kapcsolatban. Költség oldalról valahol a világban még elmegy(Magyarország nem ezek közé tartozik), pl Norvégia, de energetikailag a lehető legrosszabb megoldás.
Ha már villanyfűtés, akkor hőszivattyú, de azok nagy része is átvágás, mert drágább üzemeltetni, mint a földgázt elégetni kazánban. Egyszerű számítással kideríthető mi éri meg, leírnám pár sorban.

Átlag magyar villamos erőművek hatásfoka 35%, magyarán 1 egységnyi primer energiából 0,35 egységnyi villamos energiát kapunk. Ha tisztán villannyal fűtünk, akkor 35% hatékonysággal tesszük, ami nem túl sok.
Ha van egy levegő-víz hőszivattyúnk, akkor nagy hidegben elérhetünk max 2,5COP-t, magyarán 87,5% hatékonysággal fűtünk(2,5×0,35). Ez se túl sok, mert egy jobb kondenzációs kazán 100% fölött van. Ha van egy jobb víz-víz hőszivattyúnk, akkor 4 COP elérhető(vertikális talajszondára igaz csak/folyóvíz), ezzel már 140% hatékonysággal fűthetünk. Számokból látszik hogy 4-es COP fölött éri meg igazán hőszivattyúzni(lényegében villannyal fűteni), mert több hőenergiát állítunk elő, mint ha ugyan ezt(földgázt) elégetnénk egy kazánban.

Ezért szoktam kicsit "mérges" lenni a hőszivattyúsokra, hogy ilyen környezetbarát, olyan olcsó fűtési mód,stb. mikor az egész egy erős csúsztatás, és lényegében a rossz COP miatt még jobban függünk a fosszilisektől... Lényegében elmondható, hogy 4-es COP alatti hőszivattyúk érdemben nem csökkentik a fosszilis függőséget, ezért nem mondható el róluk hogy környezet barátak a hőszivattyúk. Tiszta villanyfűtés ennél még rosszabb, mert nemhogy csökkentené, de még jobban függő tesz minket a fosszilisektől. Ezért csak ott érdemes használni, ahol más már nem jöhet szóba.

Nekem alapban "rossz érzésem" van, ha egy cégnek ingyenes tárhely szolgáltatónál van az oldala.
Havi 1-2e ft-ért adnak tárhelyet, egy "komoly" cégnek ez nulla. De még egy egyéni vállalkozónak, vagy egy magánszemélynek is nulla.

Aztán van a ráadás, amikor még az oldal is úgy van összerakva, mintha a szomszéd Pistikét kérték volna meg, hogy gányoljon valamit.

Ismerősnek cirkója van.
Párszor előfordult, hogy télen nem volt villany több óráig, aztán mérgében vett egy kis aggregátort. Azóta nem gond az áramszünet.
Ugyanezt szenes kazánnal is meg lehet oldani, akkor nem kell kiszedni a parazsat.

Vigyázat, Riconi kamugép! A saját bolti termékeit akarja itt népszerűsíteni, építéshez szükséges infókat nem ad!

Akkor úgy állítják be a termosztátot, hogy csak 1-2-3 fokkal (a kívánt mértékben) a szoba hőmérséklete fölé, és akkor csak addig fűt, amíg a kívánt hőmérsékletet a szoba eléri. (Már ha van minden szobában külön termosztát ... ha nincs akkor nem lehet)


Igen, tényleg, volt is erőműves rokon anno, ő is villannyal fűtött.
De akkoriban mintha nagyobb lett volna a kedvezmény, nem fele.
Ha jól emlékszem 1 ft körül volt egy kWh ára, és ő olyan 10 fillér körül kapta.

Én nem alapoznám erre a fűtést (áramkedvezmény). Csak úgy, hogy lehessen szükség esetén az áramon kívül mással is fűteni, mert ha kirúgnak, leépítenek, kiszerveznek kül.cégbe, akkor vége a kedvezménynek.

És még egy ok, amiért mi is terveztünk szüleimnél ilyesmit:
Adva a ház, amihez 25kW-os gázkazán lett beépítve.
- De mi van akkor, amikor csak kicsit kéne fűteni? Mondjuk elég volna a radiátoros hálószobákra összesen pár kW-tal estére kicsit rásegíteni?
- Mi van akkor, ha az illető elműs dolgozó és áramkedvezménye van (kb csak a felét fizeti)?
Szüleimnél a fenti helyzetek előálltak, az eszközök megvoltak, a vezérlést megterveztem, nem rajtam múlt, hogy most villanyradiátor megy rásegítőnek.

Valószínűleg nem Magyarországon lakik.
Ha jól tudom, pl. a Vajdaságban nem drágább az áram, mint a gáz.

Egyébként mindegy, hogy a cső mennyi hőt ad le, hiszen azt is a lakásban adja le. Az is a fűtésre megy, nem veszteségnek.
Olyan, mintha annyival több hőt adna le a radiátor az adott helyiségben.


Gondolom, mert már a kazán megvan, csak fatüzelésű.
Azt gondolják, lehet kisebb beruházás csak a kazánt kicserélni, mint venni X darab villanykályhát.


A gázos fűtésre miért nem segítünk napkollektorral?

Nézd meg ezt az oldalt www.tlx.fw.hu nagyon jó fűtésmegoldás található rajta.

Gafly!
Volt a fiókban egy új, nekiestem, a tekrenceket kapcsolgatja.

De hol van Dolores

Inkább a http://www.beretta.hu -val próbálkozz, talán nem lesz géppisztoly belőle

Szerk.: Most nézem ezzel sokat nem segítettem, mert kb. csak a főoldal készült el ebből az oldalból

> Ma már jóformán csak olyan keringetőszivattyút kapsz
> aminek a tetején ott a 3 fokozatú ford szám szabályzó.

Elhiszem ha mondod.

Az hogy en meg nem lattam hasonlot
semmit nem jelent mert nem ebben
a szakmaban nyomulok.

Tajekoztatas keppen, milyen elven
allitodik itt a fordulatszam?

Gafly!
Ma már jóformán csak olyan keringetőszivattyút kapsz aminek a tetején ott a 3 fokozatú ford szám szabályzó. A júzer beállíthatja a csőrendszerének megfelelő szivattyú jelleggörbét. A legkisebb fokozaton a teljesítmény kb 40 W, a legnagyobbon 90 W szokik lenni.

Nemtom, lehet hogy ez is gyárt pisztolyt is meg cirkót is
A teljes neve Beretta IDRA 20S, kora tízen fölül, úgyhogy lehet már rég nem gyártják.

> a legtöbb cirkóban van egy két vagy
> három állású kapcsoló a szivattyún,

Ezt elhiszem Neked, bar meg eletemben
nem lattam olyan cirkot amin kapcsolo
lett volna a keringeto szivattyun.
Mondjuk a "legtobb" azert szerintem
enyhe tulzas. Maradjunk inkabb abban
hogy van olyan amelyiken...

Egyebkent buta user tenyleg jol
eltudja cseszni a beallitasokat.
Anno az aposom nem hitte el hogy
a termosztat jo valamire. Inkabb o
szabalyzott. Begyujotta (!) a
gazkazant aztan felfutott vagy
huszonot fokig. Aztan ki.
Reggel vacogas. Es igy tovabb...
Viszont gondosan irta gazora
allast naprol napra ))))

> Nekünk egy ezer éves beretta van
> semmi extrával, teljesen fapados

http://www.beretta.com/index.aspx?m=53&did=236

Kerlek ne bants. Nem vetettem semmit
ellened...
Nem tudtam hogy tenorista vagy.
Ez is olyan ceg mint a FEG?
Akarhogy is rakom ossze, geppisztoly
lesz belole....

A keringeto szivattyut meg tobbek kozott azert is kell szabalyozni, hogy elkeruljuk a kavitaciot.Mert ugye a nyomast nem lehet a vegtelensegig valtoztatni, es a viz homerseklete is valtozik a rendszervbe.Nagyobb vizhomersekletnel , tehat ritgabb kozegben hamarab fellep a kavitacio.Ugyan akkor a nyomas is novekszika rendszerben , bizonyops mertekig.Nagyobb nyomason kesobb lep fola kavitacio.Ugyhogy a ketto bizonyos mertekig kompenzalja egymast.A tul nagy fokozatra kapcsolt keringeto azaltal is gazdasagtalan uzemelest idez elo, hogy a hozallito kozeg nem erkezik atadni a hot a futendo helyisegekben, tehat indokolatlanul magas hofokon ter vissza a kazanba. igy rontva anak htasfokat.

mi nem érthető? a legtöbb cirkóban van egy két vagy három állású kapcsoló a szivattyún, ha ezzel túlontúl megnöveled a keringési sebességet akkor átszáguld a hőleadón a víz mielőtt rendesen felmelegedne benne. Természetesen gyakorlatban nem lehet annyira megemelni, hogy tényleg ne kapcsoljon ki a cirkó, de elég jól el lehet vele állítani a gázfogyasztást. Az ennél is régebbi cirkókban még ennyi sincs.


Az előbbiból következik, hogy az igényes, drága cirkókban az áramlási sebességet folyamatosan szabályozza az elektronika. Ideje volt ezt is bele tervezni.
Nekünk egy ezer éves beretta van semmi extrával, teljesen fapados, három állású szivattyú kapcsolóval. Ideje lenne szemétbe tenni, de jelenleg nincs másikra keret.

> Ez így szépen hangzik, de van a folyadéknak egy áramlási
> sebessége is. Ha túl nagy akkor sohasem fog lekapcsolni
> az a szegény cirkó, mert mindig hideg víz fog visszajönni.

Mi?????

> Régebbi cirkókban nincs automata keringés szabályozás
> (mienkben sem),

Mi a gorcs az az automata keringes szabalyzas?
Egyaltalan milyen cirkotok van?

> így az előremenő/visszatérő hőmérsékletet
> a hőleadó rendszer paramétere fogja meghatározni az
> adott áramlási sebesség mellett.

Tokeletesen igaz.
Meg kulso homerseklet, hoszigeteles, blablabla.
Magyarul ha kint hideg van, akkor a futesrendszerben
atlagosan melegebb a viz )))

> Magyarán ha **** a rendszer akkor gatyád rámegy a
> fűtésre. Mint nekem is.

Igaz. Plusz a haz hotechnikai parameterei....

Ritkábban kell valóban, de akkor jóval hosszabb ideig tart. A pénztárca meg ezt fogja megérezni.



Ez így szépen hangzik, de van a folyadéknak egy áramlási sebessége is. Ha túl nagy akkor sohasem fog lekapcsolni az a szegény cirkó, mert mindig hideg víz fog visszajönni. Régebbi cirkókban nincs automata keringés szabályozás (mienkben sem), így az előremenő/visszatérő hőmérsékletet a hőleadó rendszer paramétere fogja meghatározni az adott áramlási sebesség mellett. Magyarán ha **** a rendszer akkor gatyád rámegy a fűtésre. Mint nekem is.

A nagy hőkapacitásommal meg mehetek a fenébe, mert a nem kondenzációs cirkók bizony magasabb rendszer vízhőfokra vannak tervezve.



Ez viszont egy az egyben így igaz, kiegészíteném annyival, hogy az alacsonyabb rendszer vízhőmérséklet. Itt már az előremenő/visszatérő ág között is csökken a hőmérséklet különbség.

Kondenzációs korrodáció ne is említsed, mert tavaly nyáron az öregemmel hegesztettük a gázkazánt. Érdekes volt, mert ahogy hegesztettem úgy repedt tovább az anyag, végül akkora plecsni kerekedett, hogy ott biztos soha nem fog kirohadni. Amúgymeg úgy is le kell cserélni, nem hiszem, hogy sokáig fog tartani.

Dolores!
Itt vagy még, vagy ránk hagyod a témát , mi jól el vagyunk itt egymás között.
Akkor most marad a fatüzelés, vagy lesz villanyos, netán gázos?

A visszatero viz homersekletenek minel alacsonyabbnak kell lennie, akkor jo a hatasfok.Mert minel nagyobb a futendo kozeg es a futo kozeg homersekletkulonbsege , annal tobb hot von el a futendo kozeg a futott kozegtol.Magyarul.Amig az egestermek athalad a hocserelon, tobb hot dud leadni, ha a bene levo kozeg homerseklete alacsonyabb.

Tehat hatsafok szempontjabol az alacsonyabb vizhomerseklet az elonyosebb.Viszont!nnek esszeru hatart sab a radiatorok feluletenek merete , vagyis ara. + az a teny , hogy nem minden kazan szereti, az alacsony homersekletu visszatero agat.Kondenzacios korrodacio stb.

Márcsak be kell építeni a rendszerbe egy "puffer" tartályt, mint a faelgázosító kazánoknál

Éppen ezért nem logikus amit mondassz.
Nagyobb víztömeg -> nagyobb hőkapacitás visszatérő ágban melegebb víz -> ritkábban kell felmelegíteni, míg ha vékony a cső gyakrabban kell felfűteni.
Gázfogyaszás különbség szerintem elhanyagolható.

A napkollektor nagyon jó ötlet. A baj az , hogy csakk akkor érvényesül igazán, ha süt a nap. Ja ez csak rásegítésnek jó. Teljesen erre alapozni nem nagyon jó.

Ezzel növelve a gázfogyasztást aránytalanul vastag cső esetén. Mit olyan nehéz ezen megérteni T68m? Már ki lett fejtve.

A vékonyabb vastagabb csőnek nem sok köze van a hatásfokhoz, bár pl a vékonyabb az növeli a keringési vezsteségeket, de ez ebbe nem szól bele, max az elmenő és visszatérő közötti hőfokkülönbséget befolyásolja kis mértékben.
OZ

na, akkor sok mindent megtudtunk, topictársainknak hála. (pl. olyan új dolgot, hogy minél jobban kivesszük az égéstermékből az energiát, annál jobb lesz a hatásfok ) de arra még mindig nem kaptunk választ, hogy vékonyabb/vastagabb csőnek mi köze van a hatásfokhoz!

egyébként, még a szellőztetésen is lehet spórolni, ezt a mobilos részlegből tudtam meg, azzal, hogy nem az ablakon át szellőztetünk, hanem a Gafly féle über_szupi rendszerhez hasonlóan, egy hőátadó (mellesleg porszűrő) rendszeren keresztül.

Az elektrós fórumon aztán jól megszakértjük a fűtési rendszereket:)).
A fűtés csöveket manapság 5 rétegű (közötte egy réteg alu) műanyagból is szerelik, én is ebből csináltam. A vegyes és a gázkazánt is össze lehet házasítani, a vegyesre kell egy 1,5 báros biztonsági szelep. A rendszer nyomást meg 0,8-1 bar környékére kell beállítani. Nálam 3 éve működik, semmi gond nem volt. Oda kell figyelni a beállításra, meg tudni kell, hogy egy bizonyos nyomás alatt a gázkazán letilt.
Doloresnek: a villany a legdrágább, akkor inkább vegyes tüzelésű kazán, fafűtéssel. Akáccal kb annyiba kerül mint gázzal lenne, persze ez hely és épület függő.

így van!

> A régi nyitott rendszer, amiben sok víz kering,
> nagy átméröjü csövekben, vagy a modern zárt
> rendszer, kis átméröjü réz csövekkel kevés
> vízzel a rendszerben.

Na par dolgot azert tegyunk helyre:

Regen nagyon sok helyen keszitettek gravitacios
nyitott rendszeru kozponti futest szenes kazannal.
Ismerteto jelei a padlason levo nyitoott kiegyenlito
tartaly es a jo vastag (ertsd tobb centi atmero
vascsobol) csovezes.

Ennek egy alfaja a szenes kazan lecserelve
ontottvas gazkazanra.

Nagy elonye, hogy nincs keringeto szivattyu.
Azaz amig van szen vagy fa addig lehet futeni.

Hatranya hogy sok rusnya vascso fut vegig a lakason,
valamint a nyitottsaga folytan folyamatos vesz
fel oxigent a levegobol, es egyfolytaban rohad szet
az egesz. Ugyanakkor ez nem gyors folyamat, jo
harminc-negyven evet bizonyotottan kihuz...

Van egy masik alfaja, ugyanez keringeto szivattyuval.
Elonye hogy vekonyabb csovel lehet szerelni
(fel vagy haromnegyed colos vas cso, vagy
mostanaban inkabb rezcso). Ez divat kerdese.
Elonye hogy gyorsabban elkezdi melegiteni a
hazat a szivattyu miatt.
Ugyanakkor ha vegyes tuzelesu (azaz szenes) kazan
van es aramszunet, akkor nagy a baj. Potencialis
eletveszely. Ismeros kaparta ki ezerrel a kazanbol
az izzo parazsat es nagyon orult hogy pont otthon
volt....

A cso vastagsaganak is a vizmennyisegnek elso
korben a hatasfokhoz nem sok koze van.

Aztan jott a cirko futes. Ez mar tipikusan
zart rendszeru, es szigoruan keringeto szivattyus
rendszer. Fel vagy haromnegyed colos vascsovel
mostanaban rezzel szerelve. Ez utobbi nagyon
praktikus mert akar el is lehet dugni a
csoveket teljesen (kablecstorna rulez).
Papir szerint 90/60 fokos a meretezese, azaz
"csucsra jaratva" az elore meno vizhofok 90
ami visziranyban 60 fokra hul le. Ez persze
csak radiatorhoz jo, padlofuteshez nem.

Es ami most a legdivatosabb, az a kondenzacios
gazfutes. Itt a vizkor homerseklete joval alacsonyabb,
igy a foldgaz elegesekor keletkezo vizgoz
kondezcius homennyiseget is lehet hasznositani
(szaz szazalek feletti hatasfok, orokmozgo rulez )))
Idealis padlofuteshez, radiatorbol viszont joval
nagyobb kell mint a 90/60-as rendszerhez.

Az uber_szuper_tuti gazfutes ma a Turbo.
Ez gyari kesz elemekbol szerelt kemenyt jelent,
amiben ket cso van, koaxialisan szerelve.
A cirkoban az egy zart egester van, es
ventillator szivja be a levegot, fujja ki az
egestermeket. Kulso nagyobb atmeroju csovon
jon le a hideg levego, a belso kisebb csovon
fujja ki a forro egestermeket.
Nagyon nagy elonye hogy nem hal meg az egesz
csalad CO mergezesben mint szoktak kemenyes
cirko eseten...
Viszont maga a kemeny joval tobbe kerul mint
a kazan....
Es persze mint minden modernebb futesnel:
Ha nincs gaz, vagy villany akkor futes sincs...

bocs, ennyire nem vagyok otthon a témában, hogy nyitottak lettek volna. Azok talán a még régebbi rendszerek! úgy gondoltam, hogy nyomáskiegyenlítéssel dolgoznak, nem pedig lélegzéssel!

egyébként rendesen elkanyarodtunk!

Jelenleg a legideálisabb a nagy vízmennyiség alacsony hőfokon kondenzációs kazánnal, kazán csőmérethez igazítva a fő szállítócsöveket. Persze ha van rá pénzed, ui ehhez nagyobb radiátorok és drágább kazán kell...
A régi rendszerek márpediglen nyitottak voltak, nem véletlenül volt bennük a túlfolyó tartály. Nekünk is ilyenünk volt. A rendszer maradt mindenestül de zárt lett, vegyes tüzelésű kazán cserélve cirkóra. Legrosszabb eset. Jelenleg 45E Ft egy havi gázszámla 70nm-es lakásra 20C-hoz egy nem is olyan vészes téli hónapban. Tehát most vagy átalakítom az egész mindenséget vagy veszek egy külső hőmérséklet vezérlésű kondenzációs kazánt. Akárhonnan nézem, nem bírom kifizetni egyiket sem.
Egyébként mai napig léteznek nyitott rendszerek cirkóval, pl. szomszédé is ilyen. Jól tette, mert ha akar gázzal fűt, ha akar szénnel, ui. a nyitott rendszer miatt egy körben lehet a régi kazán és a cirkó, nincs nyomás ami a régi kazánt szétnyomhatná. (Mint nálunk tette és ezért keleltt lekötni véglegesen a kazánt).

1. a régi is zárt volt.

2. a mostani vékonyabb rézcsőveknek (úgy tudom, de ezt egy vízszerelőtől kérdezzétek meg), a könnyebb és megbízhatóbb szerelhetőség az előnye. Forrasztás.

Akkor most melyik rendszer ideálisabb?
A régi nyitott rendszer, amiben sok víz kering, nagy átméröjü csövekben, vagy a modern zárt rendszer, kis átméröjü réz csövekkel kevés vízzel a rendszerben.

Azé még mindig nem értem miért mindegy, hogy nagyátméröjü csövekkel, vagy kis átméröjü csövekkel van a rendszer mecsinálva.

Mert T68m szerint mindegy, hisz ha nagyátméröjü a cső, akkor több a hő leadás "kit érdekel", rendben.
De a hőleadás a radiátorokon történik főleg, akkor miért ne mehetne a radiátorig vékonyabb csőben a víz, ezáltal hamarabb megfordúl a renndszerben, nem kell annyira fűteni a kazánnak, de azt is értem, hogy miért ne mehetne vastagabb csövön a víz ,mert akkor a kazántól a radiátorig nincs annyi hőveszteség, pláne a keringetőszivattyú is van benne, (nálunk is van)
Sőt lehet hogy megvan a megoldás, mert a vastag csövekben szállított víz még keringethető azután is, hogy a kazán már lekapcsolt, felteláltam a spanyol viaszt.

meg a szocialista nagyvállaltok üzemegységeiben. Mi ebben a jobb? Ja, és mitől lenne jobb a hatásfok? Ismért megdőltek a fizika törvényei?

A gőzzel való fűtést azért használták, mert 1. a gőz már amúgy is kéznél volt. 2. sokkal kisebb radiátor kell hozzá. 3. üzemi körülmények között nem zavaró a durrogása. 4. üzemi körülmények között nem zavaró az érinthetetlenül forró fűtőtest.

A spejzban van 2X2méter cső a többi helységben meg kb.: 10-20X annyi. A cső szigetelés meg vékony cső esetén sem kerülhető el a nem fűtendő helységekben. Én a nagy távolságú kazán/fűtött helységek esetét vázoltam. Nagyobb távolság esetén persze a gőz állapot is szóba jöhet. Sőt elméletileg még a hatásfoka is jobb. (állapot változás). Az amcsi filmekben elég sok gőzfűtést látni/hallani.

Gondolom az ára is milliós nagyságrendű.

Jó cucc! A hatásfokra is gyúrtak, nem csak a kibocsátott szennyezőanyagokra (bár a fa füstje sztem "környezetbarátabb" mint pl. a gáz vagy olajkorom)

Nem lehetne -e a házi szerves éghető hulladékot is így megsemmisíteni? Ha iylen magas hőfokon ég, vszínű a legtöbb cucc tisztán égne el.

Srácok.

A jövő szerintem a faelgázosító kazánoké.

A gáz ára nagyon fel fog szökni, akárki akármit is mond. Olaj szintén. Villany már most is sok, de feljebb megy.

Környezetvédelem! A faelgázosító kazánt ugye fával fűtjük, és ezzel csak annyi co2-t tolunk be a légkörbe, amit a fa élete folyamán megkötött.
Gondoljátok el, hány ezer évig kellett sütnie a napnak, mennyi növény kellett egy liter gázolajhoz, száz köbméter gázhoz...

Nézzetek utánna!

vicces, de ez a jövő.... Ez nem a hagyományos kazán...

pl. :http://www.aero-therm.hu/folap.htm

de van sok, a faelgázosító kazán -ra keresve googliban.

Pont hogy a családi házak esetén áll, hiszen a cirkó többnyire spejzban van elhelyezve, vagy egyéb, nem fűtött melléképülettel összekötött fal külső oldalán (magyarán magában a melléképületben). Tervezéskor figyelembe kell venni, hogy meghibásodás esetén hol okozza a legkissebb valószínűséggel a tragédiát a szénmonoxid.
Sok víznek alacsony hőfokú vízzel való fűtéskor van előnye, de az is a hőleadó egységekben legyen, ne a csövekben. Még egyszer: ha a cirkó/kazán X átmérőjű csővel van szerelve akkor olyannal célszerű tovább vinni, bár kárt csak a kisseb átmérőjű okoz.

na jó, hagyjuk ezt a csőves témát! mivel érdemi hsz úgysem született.

1. térjünk vissza arra, hogy tiszta elektromos fűtésnél miért is legyen kazán rendszer?

2. ha már radiátoros, melegvízes a rendszer, akkor miért ne lehetne napkollektorral segíteni neki?

Ja meg persze az, hogy vastag csővel (nagy belső átmérő) megoldható a keringetőszivattyú nélküli rendszer is...

off
Szerintem vastag cső/vékony cső témában csak akkor van érdemi különbség (a kiépítés, és esetleg a fagyálló költségén kívül) ha a kazán "A" pontban van a csövek a nem fűtendő "B" ponton keresztül vezetjük a fűtendő "C" pontba. Ez általában egy családiháznál nem áll mivel az egészet kell fűteni, tehát a csövek "vesztesége" is fel van használva...
A helyiségenkénti elektromos fűtés kiépítése szimpatikusabb bár így nincsen semmi tartalék hő... Nagyobb lakások/házak esetén a fűtés vezérlését/szabályozását lassítják nagyobb beállási idő stb, hogy a lengések ne legyenek túl nagyok. Tehát a sok víznek is megvan az előnye!