Asszem a 775 mV a távközléstechnikából maradt. Az a feszültségérték volt a vonatkoztatási szint (0 dB), ami 600 ohmos terhelésen 1 mW teljesítményt jelentett. Vagyis 0,001*600 = 0,6-nak a gyöke, azaz kb. 774,6 mV(eff). Ez (szinuszos jelet feltételezve) cca. 1,095 V csúcsértékű jel. Úgyhogy lehet, hogy az 1000 mV is innen jön (mármint hogy a 775 mV(eff) szinuszos jel csúcsértéke kb. 1000 mV).
A 600 mV-ra nincs tippem...

Mikrofonok, hangszedők:
Ezek működési elvüktől függően igen széles skálán adnak le feszültséget. (Pár tized millivolttól pár százig.) A hangszedők közül asszem a mozgótekercsesek adtak a legkisebb jelet, ráadásul viszonylag kis forrásimpedancián; ehhez vagy külön (növelt erősítésű) "MC" pu-bemenet kellett az erőlködőn, vagy trafóval növelték meg a jelszintet a "normál" (MM) pu-bemenet érzékenységi szintjéig.

Csak hogy jó kis kavar legyen (vagy egyértelműbb helyzet).
Ha valamire rosszul emléxem, javítsatok ki:
Volnal (LINE) feszültség: 3 szabvány is létezik (létezett) névlegesen 600, 775 és 1000 mV-os szinttel.
Az első kettő a DIN és ASA része volt, de ezen szabvány szerint épített készülékek jórésze még működik.
Mikrofon (Phone) cca 100 mV.
Pickup (na ezlenne a lemezjátszó RIAA-val) megint dupláz:
- kristály fejek akár 100 mV,
- dinamikus fejek 10 mV

Potmétereket pesten pl a LomEx-ben (Lehel u.) lehet kapni, a lényeg, hogy B típusú (logaritmikus) legyen.

Így nem jó a kérdés.
Mivel az audio bemenetbe csak nagyon kicsi áram folyik be, ezért még egy viszonylag nagy ellenálláson is csak kis feszültség esik.
A jó megoldás a feszültségosztó: sorba kötsz pl. egy 47 kiloohmos és egy 4,7 kiloohmos ellenállást és a két szabad véget teszed a forráshoz a következő módon:
— a 47 kiloohmos "szabad" végét a bejövő (5 V-os) jel "melegpontjához";
— a 4,7 kiloohmos "szabad" végét a bejövő (5 V-os) jel testjéhez (0 V).
Ezután a jelet a 4,7 kiloohmos ellenállásról veszed le, mégpedig úgy, hogy a jelforrás és a fogadó bemenet testje közös lesz, míg a fogadó készülék (pl. hangkártya) bemenetének melegpontjához drótozod a két ellenállás közös (összeforrasztott) pontját.
Mivel a legtöbb kimenet kis-, a bemenetek meg nagyimpedanciások, így ez az osztó kb. 11-ed részére osztja le a jelet, azaz a bemenetre "kényelmes", pár száz mV-os jel megy (5 V bemenő esetén cca. 455 mV). Ha ez kevés, az "alsó" ellenállást cseréld ki mondjuk 10 kiloohmosra, így az osztásarány 1:5,7 lesz, azaz az 5 V-ból kb. 877 mV-os jelet csinál.
Persze sztereó jel esetén ezt mindkét csatornában el kell végezni.

Sziasztok!

Abban kérném a segítséget,hogy egy analóg 5V jelet szeretnék a hangkártyára vezetni.Fent láttam,hogy a bemeneti jel csak pár száz mV lehet.Pontosan mennyi? Ill. mekkora ellenállást kell beiktatnom hogy nyugodtan bevezethessem az 5V-os jelet a hangkártyára?

Köszönöm.

Hát, mono jellel monósítva 500 ohmos potin keresztül megküldve kikisérleteztem, nem kell poti csak jól kell beállitani a kimenő szintet.
Hát amikor meghakllottam a korrektált hangot, meg mellé be volt téve a Dee3, kicsi basszusa volt
Sebaj, van 75 sávos eq, ki lehet vele küszöbölni/javítani.

Hali!
Ez a görbe számomra sztem nem nagyon jelentene akadályt lévén hogy a bemenő jelet szoftveresen megkutyulnám, így a korrektor hatása nem igazán érződne sztem.
Már csak egy sztereo potit kéne szerezni

Én mindenképpen kötnék elé feszültségosztót (potmétert), ugyanis a phono bemenet kisebb feszültséget igényel.
Másrészt mivel RIAA korrektor van rajta a mély hangokat ki fogja emelni a magasakat pedig el fogja tompítani. Kb. így.

Hát, ami azt illeti, ebben van visszhangosító egység de eléggé ratyi a hangzása (~8-10 KHz-es mintavételezés kb.).
A phono-ra akkor lehet elvileg line-out-ot kötni közvetlen, vagy valami soros ellenlábassal?

Hello,
nos a phono bemenet csak pár (1-10) mV-os (igaz kristály-, kerámia hangszedőkről nagyobb - 100 mV-os nagyságrendű - jelfeszültség szedhető le, de ezek nem elterjedtek) feszültséget kér, és az előerősítőn kívül van rajta egy RIAA-korrektor. Ez a korrektor a lemez gyártásából adódó beállításokat korrigálja (hangszínszabályzó áramkör - mélyeket növeli, magasakat csökkenti).

Echo csatlakozó: ha ez bemenet, akkor sejtem mire szolgálhat. Vagy van benne visszhangosító egység, és az echo bemenetre küldött vonalszintű jelet visszhangosítja, vagy beiktatható külön visszhangosító, és a visszhangosító jelét lehet rákeverni az eredeti jelre.

Hali!
Egy halovány lérdésem lenne a témával kapcsolatban:
van egy "hifi"-m, ezen van egy echo és egy phono bemenet.
A phono 2xRCA, az echo nagy jack.
Leírtad, hogy a phono lemezjátszókhoz van, max pár100 mV-ot bír... PC line-out-ját rá lehet kötni átalakítóval? (nekem csak zúgott)
nomeg az echo nekem úgy tűnik hogy mono (nem balanszolható, sztereo dugót, jelet beletéve csak a bal csatorna jelét veszi), ellenben igen nagyot erősít és visszhangot lehet rá állítani. Ez mire jó? Dinamikus mikrofonra?

Szevasz! A bemenetre (IN) bemenő jelet tudsz küldeni (Általában bemenetek vannak a magnókon, hangkártyákon, CD/DVD/Minidisc/Blue-Ray/HD-DVD recordereken, (S)VHS magnókon/kamerákon, keverőpultokon, erősítőkön, stb), a kimenetről (OUT) pedig feszültséget tudsz levenni (ez lehet a mikrofon, hangkártya, CD-lejátszó, rádió, lemezjátszó, DVD lejátszó, keverőpult, magnó, erősítő, stb).

Summa-summárum: a bemenetekre befelé mehet a jel, a kimenetekről kifelé. Nem összekeverendő a kettő! A kimenet nem mindig köthető rá a bemenetre (pl. a mikrofonbemenet nem szereti, ha fejhallgató-kimenetet kötnek rá!), kimenetet-kimenettel nem illendő összekötni, a bemenetet-bemenettel sem tanácsos.


A Headphone fejhallgatókimenet. Általában szabályozható (potméterrel) a hangereje.
A Line-out pedig pár száz mV leadására alkalmas, kis impedenciájú vonalkimenet. Magnó, erősítő, számítógép vonalbemenete (Line-in) köthető rá.


A Master a Master (mester) csatorna, amit összemixelsz, és ezt vezeti ki az erősítőre. Akár 1 V kiadására is képes, szóval óvatosan tekerd fel a hangerejét (a kisebb HI-FI erősítők nemigazán tolerálják az ilyen nagy feszültségeket. A PA [Public Adressed] erősítőknek viszont kell annyi.).

A Rec. a Record (rögzítés) rövidítése. Ez szabályozatlan vonalszintű (pár száz mV-os), kis impedenciájú kimenet, ami a mixelt anyag rögzítésére (magnó, DVD recorder, minidisc-recorder) alkalmas.

Tehát összegezzük az előbb elhangzottakat:
Line-out: vonalkimenet: pár száz mV-os, kis impedenciájú kimenet.
Line-in: vonalbemenet: pár száz mV-ot igénylő, nagy impedenciájú bemenet.
Master: a keverőpultokon az összekevert jelet kiadó, nagyobb feszültségű (akár 1 V), szabályozott, kis impedenciájú kimenet.
Booth/Monitor: a Master-hoz hasonló, külön szabályozható kimenet (ugyancsak 1 V-ot is képes leadni, a mixelt jelet adja le).
Headphone: fejhallgatók számára tervezett általában igen kis impedenciájú kimenet.
Rec: szabályozatlan, rögzítésre alkalmas, kis impedenciájú kimenet.
Phono: előerősítő, és RIAA-korrektor nélküli lemezjátszókhoz készűlt, kis impedenciájú, kis jellel (pár mV) meghajtható bemenet.

Ajánlom figyelmedbe Matthias Carstens - Zenei elektronika, Csabai Dániel - Hangtechnika amatőröknek című művét.

Sziasztok! Szerintem a téma címe magáért meszél. Mi a különbség a 2 között?
Ja és a kimeneteknél a Headphone és a line out között?
És a keverő kimeneteknél van olyan, hogy "Master" és "Rec" . Mi a különbség? Gondolom az, hogy az egyik megy a végfokra a másik a kimenetre, de mi van ha felcserélem? Nem ugyan az a jel jön?
Köszi mindenkinek