- igazatok van , nem ismertek engem és én sem ismerlek benneteket

Összesen 1 hozzászólással egy információtartalom nélküli "rizsát" bedobott.... nagyon ismerös a jelenség... neked nem?

Igen, van egy pár ilyen szerkezet. Te melyikre gondolsz?

élvezettel olvasom a hozzászólásokat

az a helyzet, hogy nem véletlenül keveredtem a topikba,
összefüggést vélek felfedezni bizonyos kutatási eredmények és egy masina között,
egy masina között, amit ezek között az őrült masinák között tartanak számon
pedig úgy tűnik nem is az

azt hiszem azért nem tudták reprodukálni, mivel senki sem tudott a mögöttes jelenség létezéséről sem, így eleve más úton indultak el, ami természetesen nem vezetett túl messzire
(ez a jelenség valóban nagyon különleges és érdekes,
kvantumfizikai jelenség)
és mivel maga a feltaláló sem ismerte a jelenséget
csak olyan magyarázatot volt képes adni róla, ami viszont nem illik bele a tudományos világképbe, vagyis ezoterikus...
ami pedig oda vezetett, hogy a követők mindenféle különös gondolatokkal a fejükben csináltak mindenféle különös dolgot, az eredetihez alig hasonló eszközökkel, az eredetihez alig hasonló módon...

http://www.cheniere.org/misc/wankel.htm

Szerintem ez egy hülye elnevezés. Én máshogy nevezném.

eletromos-wankel

Az eletromos-wankel motorral van valakinek pozitiv tapasztalata?

Akkor esetleg ez?
http://www.sporoljgazt.eu/

Az,a most emelt áramdíjjal működik-amit a réven,az a vámon?

Beletaláltam ebbe.
http://www.naturenergia.hu/mindenevo_mukodes.htm
Nem rossz.
Kinek van otthon olajkályhája? szerintem ami elhasznált sütőolaj összejön egy nyáron, azzal a tél felét ki lehet húzni.

Ez talán úgy lenne gazdaságos, ha gázmotorral pörgeted, és annak a hűtővízkörét, és a kipufogó hulladékhőjét is bevonod a játékba.

Valaki valami leirást ismer erről a dologról. Kellene a méretezéshez, forgórész-állórész átmérő, lyukak átmérője a forgórészen, lyukak mélysége a forgórészen,. Elkészítése nem okozna olyan nagy gondot, mert eszterga paddal rendelkezem, aluminium is van két mázsa környékén a raktárban. Állórészt meg lehetne guberálni a vastelepen Százhalombattán az erőműnél.
A forgórész tengelyt kellene megcsinálni esztergán, aztán körbeönteni aluminiummal és vissza az esztergába és szépen leszedni a felesleget, kialakítani a henget a forgórészen. A forgórészre a lyukak kialakítása már okozhat fejfájást, mert ahogy nézem talán szögben van fúrva. Szóval nem is olyan bonyolult .
Kérdés mennyi a befektetett-kinyert energia aránya.

Olcsóbb lenne, mint villannyal fűteni?

üdv

A tértechnológia III könyvben egész konkrétan le van írva. Ha érdekel, akkor lefotózom és beteszem a képet. (nem most rögtön)

Ez nem hülyeség, hiszen ha a henger nem párhuzamos falú, hanem kissé kúpos, akkor változtatható az álló és a forgórész közötti távolság (akár menet közben is, ha úgy csinálták meg).
Hol láttál ilyen szerkezetet?

Nem hiszem, hogy könnyű lenne egy ilyen nagy fordulatszámra készülő dobot házilagosan biztonságosra kiegyensúlyozni (centírozni) és akor még a külső henger legyártásáról nem is beszéltünk.
Otthoni kísérletezéshez szerintem a nyomáscsökkentéses (vízbefúvásos) és az utrahangos buborékképzés alkalmasabb.

http://peswiki.com/index.php/Directory:Cavitation_Heaters
http://www.youtube.com/watch?v=yh_-DUKQ4Uw

És nem is olyan nehéz legyártani.
Mondjuk az alutömb nem olcsó, de kiindulási alapnak a vid is bőven elég.[/code]

De lehet. Bár a kukta többet is bír... Csak a jelenséget, a kavitásiót, lökéshullámokat lehetne tanulmámyozni.

A vízdarálóra a magyarok sokkal jobb megoldást találtak. Egy kúpszerű üregben forog egy kúp, és ott a képzés-összeomlasztás sokkal tervezettebben jön létre, azaz könnyebben beállítható

Nem lenne kicsi a hatékonysága egy 110-120 fokos gőznek?

Én olyan kavitációs fűtőberendezésről láttam képeket, amiben egy bordázott belsejű csőben forgott egy tömör henger. Ebben a hengerben, a palástján, szabályosan elhelyezett furatok voltak A furatok átmérője és mélysége szemre egyforma volt. Méretüket az előállítani kívánt végtermék, az hogy melegvizet, forró vizet vagy gőzt, akartak nyerni, határozta meg, a leírás szerint. A henger átmérője 25-60 centi közt változott a teljesítmény ( kíván vízmennyiség) függvényében.

A fal és a henger közt mindösszesen pár tizedmilliméter lehetett és a víz be és kivezetést érintőlegesen oldották meg a külső palást alján és tetején. A szerkezet 8-12000 fordulat/perccel forgott.

Állítólag 105-108% "hatásfokkal" bírt. Ezt azért lehetne ellenőrizni.

Forró gőzzel is ki kellene próbálni. Az is kavitál rendesen, ha hideg vízbe vezeted és egy kuktával elő tudod állítani.

Ez nekem is eszembe jutott Az előadáson feltett kérdésekre azt mondta a fickó, hogy a kavitáció már nagyon erős lehet a felső, kilépő vég közepénél, ezért kell. Meg azt is, hogy egy kollégája elkészítette kvarcüveg csőben, és sötétben ott fényjelenség is látható volt...

Nem igazán tudom elképzelni, hogy ezeknek mi célja lenne.
Talán esetleg még az is elképzelhető, hogy egyszerű parasztvakítás: az ipari kémek összezavarását szolgáló, amúgy szükségtelen alkatrészek. (van egy sztorim a két világháború között a fejlett országokat elárasztó japán ipari kémek leégetéséről

Félreértettél, ezért megpróbálom árnyaltabban megfogalmazni: A hőszivattyú működési elve egyszerű, (szinte) bárki által könnyen felfogható, nincs benne semmi kísérletezni való, ezért szerintem nem igazán érdemes foglalkozni vele ezen fórumban.

Igen, azt az érintőlegesen betáplált vizeshengert láttam. Először egy gyűrű alakú elosztó részbe ment a víz, ahonnan a kb. érintőlgesen kiképzett, a kerület mentén egyenletesen elosztott nyílásokon jutott a főhengerbe. A főhenger alján is volt egy tengelyirányú betáplálás, ide a "visszacsatoló" ág csatlakozott. A fő henger felső reszén egy keményfém korong volt látható, egy revolverdob kiképzésű furatokkal ellátott kilépőnyílás közepén. Ez az egész benne volt egy másik csőben, már nem emlékszem miért, talán a jobb hatásfok miatt...

Én egyébként még mindig a Vajda János elméletét tartom egyedül elfogadhatónak, és megfelelően magyarázottnak, de azért megnéznék egy ilyet is működés közben

Jesszummaris!

Honnan került volna már oda antianyag? Hacsak nem éppen szegény Anti pisilt bele a vízbe....


Ezek az elméletek legfeljebb a műszaki ezoteristák zavaros fejeiben léteznek.
A mai legmegbízhatóbb mérések szerint valóban komoly hő hatások jelentkeznek bizonyos kavitációs helyzetekben. Ám ezek a maguk 35 000 K hőmérsékletükkel meg sem közelítik az atomi átalakulás hőmérséklet igényét ami is, mint tudjuk 100 000 000 K körüli.

Az anyagból semmi sem tűnik el. Még a hajócsavarból sem. Ott van az, a vízben, mindenféle vegyi reakciók mocskaként.

T68m!

Igazad van, köszi a javításért!

Valóban, nem a térnek vannak anyagi tulajdonságai, hanem a vákumnak.

mivel csodák nincsenek, épp erre akartam rávilágítani!

hisz a felvető épp azt hangsúlyozta csodának, hogy egységnyi villamosenergia befektetéssel több hőenergiát lehet nyerni egy berendezéssel, mint egy egyszerű fűtőellenállással.

a térnek (vákumnak) tényleg vannak határozott tulajdonságai, pl. permeabalitás vagy permittivitás, ha a tér alatt a megszokott jelentését értjük. Azonban épp ez mutat rá a helytelenül értelmezett voltára. A gyakorlati szükségletek miatt bevezetett fogalmára.
A valódi vákumnak semmilyen tulajdonsága nem lehet, hisz az csak az anyagnak van. Ebből kifolyólag csak anyagi testek (vagy energiák) vannak, amik kölcsönhatásba lépnek egymással. Ezeket a jelenségeket tudjuk megfigyelni.


egyébként: Van der Waals.

A buborékok öszeomlásakor történnek furcsa jelenségek. Ez egyfajta (befelé irányuló) mikro-robbanás, amely a hőtermelésen felül fény- és hangjelenséggel is együtt jár.
Egyes elméletek szerint olyan durva fizikai viszonyok (hőmérséklet, nyomás, stb) jönnek létre egy idő-pillanatra, hogy maga a berobbanás tulajdonképpen már annihiláció, tehát icipici antianyag-robbanás. Ez az elmélet magyarázatot adhat arra is, hogy ha ez a buborék-összeomlás valamilyen kemény anyag közelében történik, akor a robbanáas pillanatában "eltűnhet" egy-egy darabka ebből az anyagból (erről a hajópropeller-gyártók tudnának sokat mesélni).

http://images.google.hu/images?hl=hu&q=cavitation

Tudátok hogy a vákuum leárnyékolja a mágneses erővonalakat?
Hogy miből gondolom?
-Láttatok már űrhajóst patkómágnessel játszani?
hihi.

Egyébként megdöbbentő, hogy ahol semmi van, ott is vannak mágneses erővonalak.

Az hogy mi nem tudjuk felfogni, nem jelenti azt hogy nincsen. Mint az 5 dimenziós mátrix. Nehéz lerajzolni. Mit nehéz, LEHETETLEN. Már 4-et is csak úgy tudok, ha a háromdimenziós teret lerajzolom annyiszor ahány beosztás van a 4. tengelyen. (vagy időben később ábrázolom)

A hőszívattyúban nincs semmi különleges (bárkinek bárimkor működik) ez a topic meg éppenhogy a különleges dolgokat kutattya

Maga Dr. Egely mondta volt:
"ha veszünk egy 1centiméteres élű kockát, és kiszívjuk belőle a levegőt. (ergo vákuuumot létesítün benne). Akkor is nagyon sok energia van ebben a térben. Amiből folyamatosan lehetne táplálni....."

Aztán elaludtam. Sajnálom. Tényleg érdekelt volna, csakhát aznap nagyon elfáradtam, meg késő is volt már.

Geli

Sehol senki sem modja azt, hogy a tér üres volna, abbanaz értelemben, hogy az "üres" azt jelentené, hogy nincs ott semmi. A térnek igen határozott tulajdonságai vannak. Nem is lehet üres. ( a Casimir effekt is ezt bizonyítja)

Csak éppen arra nem találtunk még bizonyítékot, hogy ebből nem üres térből bármiféle energiát is ki tudnánk csatolni, amit nem mi tettünk oda előzőleg. (vagy valalaki/ valami más tette volna oda)
Pl a Casimir effekt is ezt mutatja. Ez egyébként tökre egybe vág a Van Derwalls erő(k)vel. Remélem jól írtam.

Tudom, csak sokan azt hiszik hogy örökmozgókról beszélünk.

A kavitációs dolgot egyelőre nem vágom. Egely szerint a gőzbuborékok periodikus létrehozása és összeomlasztása hozhat többletet. De hogy ez hogy kapcsolódik a TÉR-hez az még nem egyértelmű. Elképzelhető hogy a hirtelen összeomláskor nagyon felmegy a hőmérséklet, és ez okoz valami speciális effektust. A Casimir-effektus nem valószínű, ezt sztem csak Egely feltételezi.

A vízbontásos dolgokat már végigpróbáltam. többfélét is. Nem működik. Valószínű nem itt kell keresni a többletet.

Ros-Co mi nem egyértelmű? A TÉR a forrás, ami dugig van vele. És most hagyjuk az ilyen hsz-eket hogy: akkor miért nem látom, vagy lehet kimutatni stb. Egyre több fizikus gondolja már inkább ezt, mint azt hogy a TÉR üres lenne, annak ellenére hogy még nincs bizonyítva.

ebbe az a poén, hogy ilyen létezik, hőszivattyú.

Semmiből, vagy egységnyi befektetett energiából nem lehet többet nyerni. Mindig van forrás. Nem lehet megbaxni az energiamegmaradást.

Nálam a kavitációsnál nem egyértelmű, hogy mi a forrás. Ahogy a vízbontós ketyeréknél sem.


Ezt viszont érdemes kipróbálni:
http://www.hvlabs.hu/tmp/plasma_electrolisis.avi

Ha tudna valaki hőmennyiséget mérni az jó lenne.

A kavitáció a folyadékokban előidézett hirtelen nyomáscsökkenéstől megjelenő buborékok osszeomlásakor keletkező (máig megmagyarázatlan) jelenségek elnevezése. Ilyen buborékokat házilag tudtomal háromféle módon tudunk előállítani: (ultra)hanghullámokkal, erősen tagolt felületek gyors mozgatásával (lyukacsos vagy tagolt felületű forgódobok) és a folyadék szűkítőn való keresztülpréselésével (egyéb házi módszer most nem jut eszembe, a nagysebességű folyadélalagutat és a motorcsónakok propellerét pedig nem tekintem házi kutatólabor kategóriának .

A jelenség érdekessége, hogy a buborékok összeomlásakor hő (is) keletkezik, ami felmelgíti a folyadékot (az egyszerűség kedvéért maradjunk a víznél), mégpedig egyesek szerint úgy, hogy az így létrehozott hőmennyiség 110, mások állítása szerint ideális esetben 3-400 százaléka a buborékok létrehozására befektetett energiának.
Tehát (álmodozás) pl 1 kilowattnyi áram segítségével 3 kilowattnyi hőenergiát állíthatunk elő.

Az általad megfigyelt berendezés valószínűleg a legelterjedtebb kavitációs vízmelegítő készülék (orosz eredetű, de asszem már szlovákiában is megvásárolható), amiben egy szivattyú egy szűk lyukon át vizet présel (kb érintő irányból) egy henger alakú tartályba, ahol a hirtelen nyomáscsökkenés hatására kavitáiós buborékok keletkeznek, amelyek felmelegítik a vizet. Az érintő irány miatt a hengerben örvénylő mozgásban van a víz, így a kis buborékok az örvény közepén maradva összeomlásukkor (berobbanásukkor) nem roncsolják a tartály falát.

Azért hoztam elő a kavitáció témáját, mert ez nem olyan homályos terület, mint a legtöbb "nyerjünk energiát a semmiből" project, ráadásul a kavitációval kapcsolatos kísérletekbe nem csak az elektronikában járatosak kapcsolódhatnak be.

A kavitációs rendszeren pontosan mit értesz? Valamelyik bemutatón láttam egy /lehet hogy nem jól írom, ezért elnézést/ G. Szlava nevű fickó egyik korábbi kisérleti darabját amibe bele is néztem. Mire észrevette és hőbörgött, már késő volt:) De az alapján még nem kezdenék el a világon semmit. Ez évekkel ezelőtt történt, akkor állítása szerint már egy autószalont fűtött ezzel a rendszerrel. Nem tudom azóta mi a helyzet de, ilyen és hasonló állítások még kevesek a hit megerősítéséhez.

Valószínűleg minden találmányt be lehet(ne) mutatni olyan körülmények között is, amit csalós módszerrel nem lehetne utánacsinálni (pl a fenti filmnél nem "eldobható" villanykörte plusz nem kézben tartott trafó plusz nem néhány másodperc üzemelés). De valamilyen érdekes okból nemigen akarják (tudják) olyan módon bemutatni a találmányukat, hogy csalós módszerrel ne lehetne utánuk csinálni.
Aki mindenáron hinni AKAR az ilyesmiben, az bármit elhisz, ami az ő teóriáját igazolja. Az a baj, hogy a naivitásból még igen kevés kilowattot sikerült kinyerni

Ezért szerintem ha nem akarunk minden egyes csaló csodamasinájának utánépítésére rengeteg felesleges energiát elpazarolni, meg kellene tanulnunk minél nagyobb biztonsággal felismerni a szélhámosokat, így sokkal több idő maradna a valóban ígéretes jelenségek kutatására.

(Erről jut eszembe: kísérletezett-e valaki közületek a kavitációval? Pl kavitációs vízmelegítéssel. Házi körülmények között megépítve is észlelhető az állítólagos 10 százalék körüli energianyereség?)

Tehát: a dióda árama: Id=I0*(exp(Ud/Ut)-1), ahol I0 a szaturációs áram, Ut a termikus feszültség, kb. 26 mV. Ez azt jelenti, hogy bármekkora nyitófesznél folyik (valamekkora) áram. Ha nem 1 mA-t, hanem 1 uA-t várunk a diódától, akkor pl. 200 mV helyett már 20 mV-on is működik. Ezért szokták kristályhallgatóval használni a detektoros rádiót, mert annak 1 uA már sok is. Ezen kívül a detektoros rádióban gyakran a rezgőkör tekercsének megcsapolására érkezik a jel, így a teljes rezgőkörön egy feltranszformált feszültség alakul ki.

És hát a kihangolt fesz. terhelés nélkül Q-szorosa a kondi nélkül mértnek.

U.i.: 10 mV alatt már azért elkezd nem működni a dióda, mert kezd lineáris lenni a karakterisztika.

Hát ez szomorú, mert az én OA1160-om ezt nem tudta, és gyönyörűen szólt róla a HI-FI erősítő. Azért 200mV körül már illene nyitnia. De szólt az biztos.

RosCo:Detektoros rádiót ezért nem szoktak keretantennával építeni
Az a 100mV nagyon csekély,egy átlagos tűs dióda ettől meg sem mozdul,márpedig a klasszikus egy diódás vevőben azt használtak.

Karórát már járattam a suli rh antennájáról ingyen..

Bárhogy kötitek is be, a kondi értéke ugyanaz. A terhelést akár a kondival sorba, akár párhuzamosan be lehet tenni. Az optimális terhelő ellenállás soros esetben Ropt=2*pi*f*L/Q, ahol Q a tekercs (keretantenna) jósági tényezője, L az induktivitása. Párhuzamos terhelésnél Ropt=2*pi*f*L*Q.

Szeintem hibás az alapgondolat! Az energiaátvitelhez nem soros rezonanciára kellene hangolni? Azaz árammaximumra? A párhuzamos rezgőkör, mint a hurok, ideális esetben rezonancián olyan mintha ott sem lenne. A valóságban a vesztesége pedig veszteség... A térből, az ég világon semmit sem csatol ki!

Egyébként egészen biztos, hogy a Fábrishow-ban bemutatott kereket is meg lehetne csinálni csaló módszerrel! Eddig amiket láttam, mindet el lehetett képzelni csalásként néhány perc alatt. De nem ez a lényeg! Azon kell gondolkodni, hogyan működhet valami, ha tényleg működik!

Hmmm... Az illesztéssel most megfogtál. A rezgőkör feszültsége akkor nő a legnagyobbra, ha minél nagyobb impedanciával terheljük. De ha teljesítményt akarnék kivenni, akkor valóban illeszteni kéne... Csak ehhez ismerni kéne a hurok adott frekvencián mért impedanciáját.

Az adóról nem tok semmit, úgy tudom, Lakihegyen (újra adnak) Solton (Kossuth) és Balatonszabadiban (HIT rádió) van bikább adó.

A Diósdi RH adót nemigen hiszem hogy meg lehetne csapolni, nem Mo-nak sugároz...

Ja még Jászberényben is van RH adó.

A nagyfrekvencia ravasz dolog: elképzelhető, hogy kisebb impedanciával terhelve jobb lenne a hatásfok. A gyári adó-vevők többsége pl 50 ohmon optimális ettől lefelé-felfelé távolodva mind az adás, mind a vétel egyre romlik, a TV (és URH rádió) antennák pedig 75 ohm terhelés környékén adják le a legtöbb energiát.




A "van" lehet akár több száz méter is ,
a "böszme adó" pedig lehet egy 100 méteres rettenetes acéltorony, aminek a tetején egy 75 centis pálcika sugároz pár tíz wattal.
Ha valóban nagy teljesítményű az az adó és mondjuk a felső URH sávban sugároz (VHF/UHF TV adók), akor elméletileg lehetséges olyan antennrendszert összeállítani, amivel pár száz méterről akár még egy zeblámpa izzó is kigyulladhat ). De ki akar több tízezer Ft-nyi befektetéssel évi 20 Ft-ot megtakarítani ily módon?

Az messze van. Energiát a közeltérből lehet nyerni, ahol vagy az elektromos vagy a mágneses mezőt meg lehet csapolni. De olyan közel épület, vas, kerítés sem lehet. Hiszen beleindukálna a cuccba.

Tőlünk úgy 5 kilométerre van légvonalban. Pár száz méterre onnan pedig a régi szovjet laktanya felújított lakóházai.
Mondjuk lehethogy a telefonom innen nyeri az energiát, vagy az öreg motorolába véletlenül energiakicsatolót is beszereltek? Gyakori hogy visít hogy mingyá lemerül, de még fél nap múlva is lehet vele telefonálni, miközben gyakran telefonáltam vele, és az MP3 is folyamatosan ordít a fülembe belőle.
Szóval messze van? kár...

Kár, hogy nem láttam ezt a Fábrisó-féle örökmozgót,
hátha olyan volt, hogy nem tudtam volna elkészíteni a csalós másolatát

Nem szabad elfeledni, hogy léteznek olyan mechanikus szerkezetek, amelyeket ha elindítunk, akkor valóban nagyon-nagyon-nagyon sokáig képesek mozogni, de akkor sem a végtelenségig. Például egy egyszerű pörgettyűt mágnesekkel lebegésben tartunk (mágnes-csapágyazás), majd az egészet belerakjuk egy izmos befőttesüvegbe, majd kiszívjuk onnan az összes levegőt (ami mondjuk gyakorlatilag lehetetlen), akkor az képes akár évekig is pörögni, mégsem örökmozgó.

Másfelől lehetséges olyan ügyes szerkezeteket is készíteni, ahol még az képzett szemlélő sem veheti észre, hogy a "feltaláló" hol juttat be titokban annyi plusz energiát a rendszerébe, hogy a balekokkal elhitesse: ez egy igazi csoda-örökmozgó, nagyüzemi gyártásának megkezdéséhez vastagbukszájú (és átverhető) befektetőket keresünk.

én 100mV-ot mértem a hurkon, de ez 1Mohm szkóppal terhelve.
És valóban forgókondi kellett...

Ez soha nem fog LED-et felvillantani, még sokszorozóval sem.

Viszont bandiras2 olyan helyen lakik, ahol van állítólag egy böszme adó.