Persze, hogy emlékszem! Lehet, hogy majd egyszer valamikor én is leírom, hogy már nem barkácsolok, és elajándékozom, valószínűleg még akkor is kiszolgál majd valakit.

Köszi. Én már nem barkácsolok itthon. Ami volt, azt is elcseréltem, elajándékoztam, kidobtam. Talán emlékszel az NDK gyártmányú toroidra.

JBC245 pákahegyekkel működő pákához készült, azaz T245 vagy T470 pákához. Ezek újonnan elég drágák, így használt pákákat vettem, új pákahegyeket pedig időnként lehet találni jó áron pl. apróhirdetési oldalakon.
De, hogy rádcáfoljak készítetem saját pákát is ami 245-ös pákahegyeket tud fogadni, ami szerintem egész jó lett. Koaxiális érintkezőket készítettem sárgarézből, plexi házban.
JBC_hazilag_01.png
JBC_hazilag_02.png
Persze ha a ráfordított időt nézem, akkor nem éri meg házilag készíteni, de ha azt is hozzáveszem, hogy mennyit tanultam közben (pl. PID szabályozás programozása), vagy hogy mennyibe kerülne a gyári állomás ehhez a pákához, akkor nem is olyan rossz a helyzet. Ha bővebben is érdekel a dolog, ITT elérhető a róla írt cikkem (a weboldalon, a cikkben több fotó mellett néhány videofelvétel is elérhető).

Felfűtés szobahőmérsékletről (video)

Én például itt vagyok. Gratulálok a készülékhez. Ez a vezérlő rész. Honnan van a páka? Mert az biztos, hogy nem saját gyártmány.
Mennyi időt töltöttél el vele?

Nem tudom, hogy él-e még ez a fórum, vagy sem, de az utolsó hozzászólás 9 éves. Szóval olvassa ezt még valaki?
De hogy a témába vágóan is írjak ide, íme a saját forrasztóállomásom:

Üdv minden kedves fórumozónak!

Remélem a témám idevágó, de ezt találtam legközelebbinek a kérdésemhez.
Pár éve szert tettem egy NET850 smd forrasztó állomásra. Távolkeleti tudom de elég jó szolgálatott eddig. Mostanra viszon elfelejtett levegőt fujjni. Amikor szétkaptam (most már sajnálom hogy nem maradtam hű régi szokásomhoz hogy szétszedek mindent amig még mükszik és aztán ha leromlik akkor tudom milyen volt még egészben) ráébredtem hogy felrobbant egy ilyen kis valami a kompresszor teljesitmény szabályzó részében. Na most csak anyit tudtam megállapitani hogy TO92-es tokozában volt. Más nem olvasható mert nem sok maradt belőle, csak a három lába és egy kis drab a házból, ami csak arra volt elég hogy azt higyem első pillantásra hogy tranzisztor. Valamenyi gondolkodás után megpróbálta helyetesiteni egy triakkal de nem vállt be. Azóta keresek valami rajzot vagy leirást, de még nem sikerült találnom. Na most arra szeretnélek benneteket kérni, ha valakinek van ilyen állomása akkor kukantsa meg mi is van benne és majd kitalálom mi legyen tovább. Vagy ha valakinek esetleg rajza is lenne hozzá akkor olyan boldoggá tesz hogy nyulat lehet majd fogatni velem .
Előre is kösz mindenkinek a türelmét.

Üdv mindenkinek!
Kaptam egy COSO CS-96 tp.állomást.A hozzá tartozó páka rossz. Tipusa:JFLi 901.Hol tudnék beszerezni másikat?Esetleg kompatibilis páka is jólenne.
Vagy az állomást alakitanám át más pákához.Minden segitséget köszönök!

Nos akkor kicsit bővebben, mert tegnap nem volt időm.
Ezeket a mV nagyságrendű DC feszültségeket a pákahegy hőelemén mértem.
A fűtése az AC24V-ról megy, amit egy triak kapcsol. Szkóppal vizsgálódva nem találtam a fűtés kimenetén semmi nagyfrekit.

Ami elég bosszantó dolog egy ilyen árú állomásnál, mikor eltörik a handpiece vezetéke, és pont a hőmérő szál. No ekkor a 10e Ft-os pákahegy pár másodperc alatt képes vörös izzásba menni. Sajnos ezt párszor tapasztaltam már. Ezek után már nem nagyon alkalmas minőségi munkára.

A vezérlésnek gyorsnak, pontosnak kell lenni, mivel a hideg hegy 2mp alatt eléri a 350fokot, és a hőmérséklet pontossága +-3fok.

Én egy olyan egyszerű megoldáson gondolkodtam régebben, hogy a hegy mV nagyságrendű thermoelektromos feszültségét egy 1000 szeres kis zajú erősítéssel sokkal kezelhetőbb szitre kellene emelni, és ezt már lehetne egy komparátor IC-vel hasonlítani a hőmérséklet beállító potméteren megjelenő feszültséghez.
Igaz nem lenne annyira pontos a hőmérséklet, de szerintem +-10 fokon belül lehetne vele maradni a hőingásban.

Ezek milyen feszultseg szintek? DC vagy AC? Hogy merted, nem ertem. A pakahegyre meno feszultseg szinteket merted, vagy melegitetted a pakahegy valamivel kulsoleg?
Elvileg a pakahegy MHz(esetleg 100kHz) nagysagrendu frekin muxik, es 50-100Watt koruli teljesitmenyt ad le.

Annyiban tudok segíteni, hogy feldobom egy JBC AD2700 állomás paneljáról készült képeket.
Régebben gondoltam utánépítésre, de aztán mégsem kezdtem bele.
Addig jutottam el, hogy kalibrált Fluke műszerrel lemértem 50 fokonként egy 2245 szériás JBC hegy feszültségszintjeit. Amire emlékszem, hogy szobahőmérsékleten 0,8mV feszültség volt rajta, 400C fokon meg 8mV, és nem volt teljesen lineáris a változás.

kép1
kép2

metcal vagy jbc forrasztoallomast nem probalt meg senki sem koppintani?

A NYÁK-gyártás topicban

http://thomaspfeifer.net/laminator_temperatur_regelung.htm
van egy pofon egyszerű elektronika AVR-el.
Azt próbálom most univerzális termosztáttá alakítani. Jó lehet a laminátor-vezérlésen túl pákavezérlésre, vagy egyszerűen szobatermosztátnak is.
Az AVR 10bites AD-jére alapozva csak kijelző (LED vagy HD44780 kompatibilis LCD) és pár nyomógomb egyszerű progival.
A gondom, (ami Variszabinál nem gond a gyári páka miatt), hogy a Magnastat-os Vellerbe utólag kell belebarkácsolni az érzékelőt.

Nagyon vékony az ahhoz. Nem te lennél az első, aki kapcsitápról DC-ben eteti a pákáját.
Mondjuk én Magnastat-os Wellert használok.

Nem tudom, inkább nem kísérletezek vele.
A galvánvas bevonatot nem lehet felmágnesezni?

Lehet kapcsitáp, csak DC-t kell kiengedni belőle. A LED lábát nem fogja a pákahegy magához rántani, márcsak azért sem, mert rézből van (vékony galvánvas bevonat van rajta, hogy az ón ne oldja ki a rezet.

Én a mérete és a súlya miatt gondoltam kapcsolóüzemű tápra.
Vagy, lehet kapni 24V-os 2,5-3A-es kapcsolóüzemű tápokat, az is jól használható hozzá, ezek is annyiba kerülnek mint a transzformátor.
Az elég idegesítő lenne, ha pl. egy LED-et szeretnék beforrasztani, és mindig magához vonzaná a páka a LED lábait.


Akkor marad a hagyományos EI magos transzformátor.

Szerintem ez a páka nyugodtan mehet DC-ről, a Magnastat-os Weller nem bírja az egyenáramot, mert beragadhat tőle a mágnes.
Persze a DC-t meg nem triakkal, hanem MOSFET-el kell kapcsolni.
A kapcsitápból meg nem érdemes kiengedni AC-t, mert (mint SPafi mondotta) HH rádióadó-antennaként fog viselkedni a páka tápvezetéke.

Én is akartam kapcsolóüzemű forrasztóállomást építeni, de végül is letettem róla. A kapcsolóüzemű rész bonyolultsága bőven összemérhető a szabályozókör bonyolultságával és emiatt nekem nem tetszett ez a konstrukció.

Egyébként nem kell 50kHz, mert senki sem tiltja meg hogy egyenirányított és pufferelt feszültséggel menjen a páka. Ez esetben viszont szvsz idővel a fűtőszál felmágnesezheti a páka hegyét, mert elvileg az egy tekercs ugyebár.

Üdv,

Szerintetek ez a forrasztó páka hogyan viselkedik a kapcsolóüzemű tápból kimenő váltakozó árammal (ami ugye nem 50Hz hanem több tíz KHz)?
A BT139-es triak tudná kapcsolni a kapcsolóüzemű tápból kimenő váltakozóáramot?
Az igaz, hogy ha ezt a pákát egyenáramról üzemeltetem hamarabb tönkremegy?

Már majdnem kidobtam az egész forrasztóállomásomat úgy ahogy van, mert nem tudtam rájönni hogy mi a baja. Az előző állomásom maximum(!) +-1 fokon belül tartotta a páka hőmérsékletét. Ez meg legjobb esetben is +-8 fok közt mászkált. Kipróbáltam mindent ami eszembe jutott...
Aztán rájöttem! A fűtést jelző led és a vele sorba kötött opto árama ráncigálta a hőelem talpát! De mire én erre rájöttem...
Persze, hiszen éppen akkor van áramfelvétel-változás, amikor a led állapotot vált. Ez pedig természetesen a komparálási szint. Ugyan a led áramfelvétele csekély, de a hőelem jelével bőven összemérhető. Hogy eddig nem jutott eszembe...
Hát most aztán tök boldog vagyok!

A mai tanulság: a nyamvadt kis ledek áramfelvételét soha sem szabad alábecsülni!

Köszi!

Na jó...
Akkor: A hiba oka a nyák nem megfelelő vonalvezetése volt, amit a megfelelően kialakított csillagpontokkal orvosoltam.

A fogfájás oka a tömés hiánya.

Van egy kivétel ez alól, csak nagyon nagyon drága. Gyémánt.

Közben sikerült relatíve olcsón szereznem egy puskás pákát, úgyhogy most boldog vagyok.
Köszönöm a javaslatokat.

Nem bimetall,hanem mágneskapcsoló van a pákában.
A hegy anyaga úgy van ötvözve,hogy adott hőmérsékleten elveszíti a mágnesezhetőségét,így a mágnes elenged.A hegy cseréjével más és más hőmérséklet állítható be.

A páka fűtőbetétje elszigetelendő a fémes hegytől,viszont azok az anyagok,amik jó elektromos szigetelők,egyben hőszigetelők is.
Tehát alacsonyabb és biztonságos feszültség(24V) esetén nem kell olyan "vaskos" szigetelés,sokkal kézbentarthatóbb a pákahegy hőmérséklete.

A mágneskapcsolózás egyébként,szerintem már elavult (klasszikus weller),ez a topic is egyszerűen megépíthető elektronikus hőfokszabályzókról szól főleg.

Ezek a "pákatrafók" igazából már forrasztóállomások,többet tudnak mint egy egyszerű trafó,mérik ls kijelzik a hőmérsékletet,plusz egy előre beállítottt hőfoknál ki és bekapcoslják a páka fűtését.

"Vajon mi előnye van a 24 Voltnak a 230-al szemben?"

Nem tudom, lehet, h. ez túl prózai ok lenne - de sztem csupán azért, h. ha elégeted a "drótját", nem vágjon agyon.

Jól gondolom, hogy akkor a weller állomás maga csak mindössze egy trafó, ami 24 V-ot küld a pákára? Mivelhogy a szabályozást ezekszerint maga a páka végzi.
Vajon mi előnye van a 24 Voltnak a 230-al szemben? 230V áthúz esetleg a bimetál kapcsolón?

.....egy saját gyártmányú adapterrel .....

Üdv!
Erre mondják: JA! Úgy könnyű!
Gyuri

Nana!

Én is a Weller WS81 hegyeit használom a Pro'sKit 6PK-976ESD állomásomban egy saját gyártmányú adapterrel

Az ok: a forrasztópákában a hegy számít legjobban, és a Weller mégis csak Weller, valamint a cégnél minden típusban és mennyiségben hozzáférek

Kedves György!
Köszönöm szépen a választ, akkor a Solomon mellett döntök.

Gazz

Sziasztok!

Az alábbi forrasztóállomás egyszerű utánépítésére várnék valami használható ötletet, ugyanis a jelenlegi LR-21-es Weller pákám WDD 81V állomással labdába sem rúg mellette.
http://www.jbctools.com/english/advanced/modular_stations/rework_stations/DD5700_dual.php

Hogy miért is?
Sikerült szert tennem egy handpieces-re, hozzá tartozó tartóval, meg hegyre.
A hegy kombinált hegy, benne van a fűtés, és a hőmérséklekmérés is.

A hegyet 24V AC-vel fűti, semmi nagyfreki. Ezt szkóppal néztem.
A fűtés belső ellenállása 2,3ohm így kb 3mp alatt eléri a 400 fokot.
A hőmérő része thermo elektromos.
Méregettem több hőmérsékleten is, adatok a következők:

Szobahőmérsékleten 0,0mV alatta negatív feszültség
50 fok 0,4 mV
100 fok 1,5 mV
150 fok 2,3 mV
200 fok 3,5 mV
250 fok 4,7 mV
300 fok 5,9 mV
350 fok 6,9 mV
400 fok 8,0 mV
feszültségeket mértem.


A hegy kialakítása olyan, hogy összesen 3 kivezetése van, tehát a fűtés és a hőmérő egyik-egyik kivezetése közös. Ez a közös pont fémesen érintkezik a tartóval, mikor benne van. Az eredeti szabályzó kör ekkor SLEEP-be teszi magát, és előre beállítható hőmérsékleten tartja a hegyet, majd egy idő múlva teljesen leáll.
Nekem ebből tökéletesen elég lenne, ha 200 fok-on lenne a SLEEP, ki sem kell kapcsolnia.

Nem kell digit kijelzés, elég sima potis hőmérséklet beállítás is.

JA..!!!

És a Weller hegy, csak a Weller pákába jó! De gondolom ez érthető...., mert hát úgy alkották meg....

Üdv Gazz!

Elnézést kérek, hogy "elbagatelizáltam" kérdésfeltevésed. Most olvasva hsz.-ed kezdem kapizsgálni. Végül is ahogy írod megtetszett a "Fahrenheit 28020"-as.
Valahol olvastam róla, hogy ez valószínüleg csak egy olyan hőfok-szabályozós páka, ahol a páka nem vezérli (szabályozza) az őt tápláló állomást, csupán egy tirisztoros szabályozóval lehet a pákára jutó feszt szabályozni. (Fázishasításos szabályozás.)
Azok a pákák amelyek valóban szabályozzák hőfokukat kicsit drágábbak is, mivel egy kicsinyt bonyolultabb áramkőrt tartalmaznak, ami a forrasztópákába beépített hőérzékelővel szabályoz.
Ennek egyik tipusa a "SOLOMON". Kicsit drágább, de nagyon profi:

http://www.hqvideo.hu/info/hu/sold_sl20n.html

(Kicsit tévesztős! Ugyan 230AC 48W-nak íródik, de ez egy 24V-os hőfokszabályozós páka.) Ennek a pákának tudjuk "megspórolni" a szabályozó-tápját, ha a topikban jelzett szabályozó áramkörök valamelyikét megépítjük.
A drágább kategória ettől a "kattogós" Weller páka. Nos, ez viszont úgy szabályozza a páka hőfokát, hogy a forrasztó-hegybe be van építve egy kicsike, hőfokra érzékeny kapcsolócska. Ez a kapcsolócska a hőfok emelkedésre változtatja az alakját, kicsit elgőrbűl, és megszakítja a fűtőfeszültséget, a páka nem melegszik tovább. Ahogy hűl a kapcsoló visszaegyenesedik, és zárja a fűtés áramkörét, a páka ismét fűt. A különböző számozású pákahegyek meghatározzák, hogy milyen hőfokon is működjön. A Weller-pákára mondják, hogy "örökös, mint a szegénység", vagyis hosszúéletű, megéri az árát.

Jómagam egyszerű "Solomon" rendszerűt használok(tam), amit bátran ajánlok Neked is. Olcsóbb mint a "Weller", de nagyon profi.

F.Gyuri

Köszönöm szépen a linkeket. Transztyúszeresnek igaza van, igazából az kellene nekem, hogy ezek közül melyik megbízható. Nekem ez kéne, hogy a pákahegy sokáig tartson, és a fűtőbetét. Digitális kijelzés, meg ilyenek nem érdekelnek.
Ez például nagyon tetszik, puritán, meg minden, de semmi infó nincs arról, hogy mennyire bírja. Egy ilyenbe lehet pld. tartós weller pákahegyet rakni? Egyáltalán, csak weller hegy az ami tartós és sokáig bírja?
Bocs a láma kérdésekért, én eddig csak pisztolypákáztam.

Üdv Topiklakók!

Tovább keresem meghibásodott forrasztó állomásom kapcsát, de sajna.....
Viszont találtam ezt:

http://www.interelectronic.hu/7.23.0.0.1.0.phtml

A használati utmutató pdf-jének a végén van egy kapcsolási rajz, ami újszerű. Kicsit "nyomdahomályos", így nagyon kell sasolni. Van Valaki akinek egyértekmüen bejön?

Gyuri

....Vagy nem?...

Üdv!
Én oljan oldalakat ajánlottam, ahol árak is vannak. Innentől kezdve lehet válogatni.
De leginkább ajánlom "szilva" projektjét, mint azt tettem korábban, mikor az sk forrasztóállomásokról beszéltünk!

Gyuri

Sziasztok!

Akkor ezek szerint még él a regisztrációm ide, szerintem évek óta nem jártam erre:)

Szóval ott van az a forrasztóállomás az oldalamon. Bár nem a legutolsó verzió van feltéve, most előveszem a dolgot újfent és kicsit helyrepofozom, hogy könnyebben utánépíthessék azok, akiket érdekel. A képek között a legalsón látható már a V3 verzió is, ami 18F2321-re lett átalakítva, ehhez készült is egy SMD alkatrészekkel szerelt panel, amiből egy mintapéldány is megépült.

http://szilva.info/pic-sold/

A kérdésre visszatérve, hogy miből, mennyiért érdemes amatőr körülmények közé pákát venni vagy építeni: ezek a PIC-kel vezérelt forrasztóállomások eléggé költséghatékonyak annak ellenére, hogy rengeteg szolgáltatással rendelkezhetnek. Az én példányaim költségvetése kb. így néz ki:

- 2000Ft a 24V/48W hőelemes páka
- 700Ft a pákatartó
- 300Ft a csatlakozóaljzat a pákához
- 1000Ft a kijelző
- kb. 1000Ft a PIC és a műveleti erősítő
- kb. 1000Ft az összes járulékos alkatrész
- 200Ft 2db rossz PC táp, amikből csináltam egy jót, megerősített -12V-tal
- többtíz órai befektetett fejlesztőmunka:) (utánépítésnél ez nincs)

Cserébe a következőt kapom:
- egy nyomógombos aktív/standby állapot váltás
- standby-ból az utolsó használt hőfokra visszakapcsolás
- 150-450 Celsius közötti hőmérséklet-beállítási lehetőség 10 fokos lépésekben
- LCD kijelző, amin egyszerre látszik a beállított és a mért hőmérséklet, valamint az aktuális üzemmód és fűtőteljesítmény
- többféle paraméterezésű PI szabályozás a hőmérséklet tartására
- PWM szabályozott fűtőteljesítmény
- 1 Celsiuson belüli hőtartás
- RS232 adatküldés logolás céljára

Azt gondolom, hogy a szabályozásra számolt durván 3e forintból lehetne lecsípni, ha analóg, vagy egyszerűbb szabályozást épít az ember, de a többin nem lehet úgysem spórolni. Véleményem szerint ezzel a nagyjából 6e Ft-os költséggel összerakott forrasztóállomás gyári kivitelben a többszörösébe kerülne. Mellesleg az általam használt Solomon páka egész kiváló minőségű, SMD-k forrasztásakor is maximálisan meg voltam elégedve vele.

Bocs, kicsit hosszú lett...

.....

http://www.hqvideo.hu/info/hu/sold_sl20n.html

http://www.mobiltelefonok.hu/letoltes/forraszto.html

http://forrasztastechnika.lap.hu/

http://www.cf.hu/

http://www.d-audio.hu/product_1079/product_info.html

http://www.ferrumino.hu/index.php?WG_NO ... 0eddbee6ab

http://plaza.unas.hu/plaza_artdet.php?a ... nas_821147

http://www.gigatel.hu/modules.php?name=shop&cikk=04494

SATÖBÖ....GUGLI mindenki barátja!!!

Gyuri

.....

Tudnátok ajánlani nekem egy olcsóbb alternatívát a Weller pákára? Sajnos Wellerre nincs pénzem, de szeretnék egy jó kis pákát áramkörök forrasztgatására.

Hopp, hopp!!!

Elírtam!
Ajánlottam "szilva" projektjét! (Az PIC-es.) Az lészen!

.....Én kidobnám azt a panelt belőle,és tennék bele egy PIC-et...

Üdv! Az lészen. Mégpedig "nszerelő" projektje a favorit! (Szerencsémre a trafó ad lehetőséget a 2x14 v-al a segédfeszek előállítására. És van vagy 100 VA-s!)

F.György

(A "tapizó" mérés szerint a trafóról lejövő feszek kivételével minden méréskor az érték más, és más! Innentől kezdve már a javítás nem is érdekel. Újat alkotok.)

Én kidobnám azt a panelt belőle,és tennék bele egy PIC-et a tönkrement ASIC helyére.
Már,ha tényleg tönkrement....érdemes visszarajzolni legalább a táp részét,és meggyőződni róla,a tápfeszültségek rendben vannak-e.

Ez lehet táphiba is.

Üdv Topiktársak!

Baráti tanácsokat kérnék Tőletek.
Tönkrement LS DIGI 60 tip. kijelzős hőfokszabályozós forrasztó állomásom. Sajna, ahogy elnézem ebben a gyári megoldás miatt pölö alkatrészt cserélni nem lehet. A szabályozó, és kijeltő "csipp"-je a nyákon egy nagy fekete pötty. Cserélni lehetetlen, pedig az a hibás, mivel a kijelző tetszőlegesen megjelenít mindenféle ákom-bákomokat, és a hőfokot sem lehet beállítani.
Nos kérnék lehetséges elgondolásokat a javításával kapcsolatban, vagy ha valakinek volt már iljen problémája miként oldotta meg, vagy milyen kijelző-szabályozót épített helyette. (Jó volna az eredeti kijelzőjét felhasználni, de semmiféle tipusmegjelölés nincs.) "Köröztetem" is a kapcsolási rajzát. Hátha....

Üdv: F.Gyuri

.....

Sziasztok!
Enszero, a digipáka.xls-re ezt dobja:
Ez nem jött be!
Sajnos a keresett file, vagy könyvtár nem található a szerveren!
Az általad keresett lapot valószinűleg eltávolították, vagy átnevezvezték. Vagy csak nekem?

megtaláltam a pákám doksiját. nem minden maradt meg. a nyák gerbereit az anyaglistát és a hex fájlt feltettem az www.nszero.lapok.hu
kérdésekre válasz az nszero.freemail.hu -ra küldhettek.