Hannibal!

Képzelj el mondjuk egy tíz emeletes házat tíz 'emeletes' mélygarázzsal. Ebben a házban van egy lift ami a mélygarázs legalsó szintjétől a ház legfelső szintjéig tud mozogni.

Azt mondjuk, hogy ha a lift a 0 és a 10. emelet között van, akkor a lift a földszint felett van, ezt nevezzük el mondjuk "H"-nak. Ha viszont a lift a 0. és a -10. emelet közt van, akkor mondjuk azt hogy "L". Ez a komparátor. A "H" és az "L" betű a liftnek a földszinthez képesti pozíciójától függ.Az egyszerűség kedvéért tekintsünk el attól az állapottól hogy a lift pont a földszinten áll.

A hiszterézises komparátornál nem ilyen egyszerű a dolog, mert ott két pont van, legyen mondjuk a 2. és a -3. emelet. Ha a lift a 2. emelet felett van akkor "H", ha a -3. emelet alatt, akkor pedig "L". A -3. és a 2. emelet közt pedig attól függ hogy H-t vagy L-et mondjunk, hogy a lift éppen melyik irányból közelítette meg ezt a köztes részt. ha például a lift lefelé jön a 6. emeletről és megáll az 1. emeleten akkor H, de ha a -8. emeletről jön fel az 1.-re, akkor L. Ha tovább megy felfelé, akkor a 2. emelet elérésekor H lesz.

(Nem muszáj mélygarázsnak lennie, lehet pozitív az egész.)

Üdv.: Attila

Google bácsival beszéltem, de nem sikerült közös nevezőre jussunk
Találtam néhány pdf-t ahol szépen szakmailag leírják 3 soros képletekkel mindennel de ezt (a szükséges megelőző ismeretek hiánya miatt) nem értem Ezért kellene egy pár soros konyhanyelvű leírás, hogy el tudjam képzelni, el tudjak indulni valami alapján.

Eddig annyit tudtam magam számára kihámozni, hogy a komparátor az összehasonlít egy kívülről érkező jelet egy referenciával és ha kisebb/nagyobb/egyenlő, akkor különböző jeleket ad ki. Azt, hogy ezért miért hisztizik még nem sikerült megtalálnom
Talán a pozitív visszacsatolást nevezik így?

Szerk.:
Itt találtam egy jó hosszú leírást: http://kutfo.hit.bme.hu/oktatas/Output.pdf , 250. oldaltól van olyan, hogy "A komparátorok működése pozitív visszacsatolás esetén,
hiszterézises áramkörök".
Igazából már az elején elakadtam: a jobboldali kép nekem nem sokat mond így 0 magyarázattal.

"A kimenetről visszacsatolt jel az R1 − R2 feszültségosztón keresztül a komparátor pozitív
bemenetét vezérli."
Ez mi vagy hogy, mit vezérlek ott, mit lehet egyáltalán vezérelni egy ilyen izén?

"Ha a kimeneten az UkiM feszültség van, akkor a pozitív bemeneten az
UkiM=R1/(R1 + R2)
feszültség mérhető. Ilyenkor a komparátor kimenetén biztosan nem változik a jel mindaddig,
amíg a bemeneti feszültség kisebb, mint ez a küszöbérték."

Milyen küszöbértékről van szó? Illetve ezt a képletet el kell fogadni, hogy így van és kész, ha törik ha szakad?

Ez most csak így hirtelen egy-két példa, hogy mennyire nem értem, ezért kéne egy kis bevezető, hogy mi-micsoda.

Egyébként nekem alapból ott kezdődnek a problémáim az elektronikával, hogy én programozást tanulok jónéhány éve és pl egy összehasonlítás nálam annyi, hogy < > = != stb. és nem tudom ezt összeegyeztetni az elektróval.

A Google-on elég sok találat van :D

Sziasztok!

Elektronikához nekem nem sok közöm van, de van sajnos (és még lesz is) ilyen tantárgyam és kéne egy kis segítség. Olyanról kellene néminemű magarázat, hogy "hiszterézises komparátor".
Elsősorban nem tömény szakmai leírásra gondolok, hanem érthető konyhanyelvű leírásra. Dióhéjban mi az, hol és mire használják, miért jó ez nekünk? Aztán ha nagyjából felfogom, hogy mi merre hány méter, akkor még egy-két számolgatós példában is kérnék segítséget (ha még szükséges lesz).

Köszönettel:

Hannibal.

Nah közben előkaptam az itthoni orgonát, ahogy nézem ez is ég vagy nem ég fajta. Ami megtévesztett, a gyors váltásoknál nem tud maxra kapcsolni az izzó.

Nah de megállapítottam hogy jó az ilyen "disco" féle stílus, szóval szerintem maradni fog a Variszabi féle megoldás.

Aha, én azt hittem az a táp, az a trafó ami jelölve van, gondolom ez is olyasmi hogy vagy világít vagy nem.

Az első linkre visszatérve nekem pedig úgy tűnik hogy ez is a hangerő függvényében váltóztatja a kimenetet.

Esetleg tudsz linkelni olyat amire gondolsz?

Ez csak egy kapcsolás részlet. Ha jól sejtem, akkor egy trafós leválasztású bemeneti fokozat és a három szűrő. A rajz alján láthatóak a T8-hoz, T9-hez, T10-hez szövegek.

A másik kép, amit belinkeltél, az abszolut nem azt csinálja, amit en mondok.

Itt van még egy, ezt valószínűleg apám tervezte 20 éve mert akkor még foglalkozott ilyesmikkel de már nem emlékszik hogy megy e egyáltalán, vagy hogy is működik. Ez 7 tranzisztoros, de ahogy nézem ezen nem látom a bemenetet szóval ez így magában nem nagyon megy.

http://kepfeltoltes.pirateclub.hu/pics/P1000875.jpg

Gondolom te 1 ilyenről beszélsz:
http://kepfeltoltes.pirateclub.hu/pics/P1000874.JPG

Ezzel a kapcsolassal, ha folyamatosan jon egy hang, akkor egy bizonyos jelszint (hangero) alatt nem vilagit a lampa, egy bizonyos jelszint folott viszont teljes fenyerovel vilagit. Az altalam emlitett rendszeru fenyorgonanal egy kitartott hang eseten a hangero fuggvenyeben valtozott a lampa fenyereje. Tehat, ha pl elhalkult egy hang, akkor a lampa is szepen elhalvanyult, nem pedig hirtelen elaludt.

[quote="killbill"][/quote]

Hoho nah akkor ez hogy is működik. Ügye a mostani ami van tud villogni ha olyan a zene, de ha pl tartósan van magas akkor nem engedi el hanem megtartja. Akkor ez a kapcsolás ilyenkor is villogtatja, vagy hogy?

Szerintem annyit csinál, hogy a triak begyújtást csak a félperiódus elején engedi. Azt mondjuk én sem értem, hogy ez miért kell? De ezt az egész dolgot nem értem, ugyanis az én gyerekkoromban a fényorgona úgy működött, hogy a szűrő utáni csúcsdetektor kimenete az izzó fényerejét határozta meg, általában gyujtásszög vezérléssel. Ez a kapcsolás csak villogtatja a pilácsot. Igaz, akkoriban a zene is más volt... Nem is értem, hogy ma minek bele közép

Ha már van benne egy-egy komparátor csatornánként, akkor csak egy 100Hz-es fűrészt kellene rátenni a komparátorok közösített bemenetére a fix fesz. helyett, és kész is lenne a hagyományos fényorgona. A fűrészt meg egy RC tag megcsinálja az IC2 nullátmenet figyelő segítségével.

Örülj neki, én ha csak ennyi nem értenék akkor már nem lenne gond.
Nekem is van itthon fényorgona 3 triak, 3 kondi, 3 ellenállás, 1 transz.,3 poti és az erősítő után kell kötni. Nem is lenne gáz csak egyszerűen kicsi a vágása, ha csak a mély szól nagy hangerővel akkor már a közép is világit szinte tejlesen, mondanom sem kell nem az igazi.

Ezért kéne valami ami jobban szűr, és lehetőleg ne érintse a kimenő ágat asz erősítőben. Gondolom akkor maradnak az ilyen tranzisztoros cuccok.

Ahoz meg végkép nem értek már szóval nekem kínai.

Amit linkeltél azon egyelőre odáig eljutottam hogy minden ágban az ic alatti 3 kondi dönti el hol vág (pontosabban csak gondolom), már csak azt kell kitalálnom mi alapján.

Lehet, hogy én régimódi gondolkodású vagyok, de ha az adatlapon az Absolute Maximum Ratings csak azt mondja, hogy Reverse voltage max. 5V, és nem írja mellé, hogy max. 20mA vagy hasonló, akkor nem endegek rá 5 voltnál többet még úgy sem, hogy korlátozva van az áram. Nem akarok okosabb lenni a gyártónál, és sajnos nem is vagyok.

Nem építettem ilyet. Csak jónak tűnik, bár szerintem egyszerűbben is meg lehetne csinálni. Az első képen az IC2 szerepét viszont nem értem.

Kösz. Építettél már ilyet vagy csak jónak tűnik?

és akkor mi van, ha záróirányban is átfolyik rajta egy kis áram?

a két trafón biztosan nem fele-fele arányban oszlik meg a feszültség, mert az egyik terhelve van. Amíg a rajzot nem láttam, azt hittem valami áramkorlátozó elem, de így....

Udv!

Azert ez a kettrafos dolog eleg bizarr. Eloszor is, mit bir ki egy atlagos LED zaroianyban? (5V) Aztan meg mi garantalja, hogy a ket trafon 110-110 aranyban oszlik meg a feszultseg?

http://www.freeweb.hu/bss/index.php?id=121

Nah ha már nem építenéd meg akkor azért kérnék is egy kis indokot.

Vagy ha valaki tud valami fényorgona kapcsolást ami ilyesmire jó az jó lenne:
-3 220Vos ága legyen(ha valaki tud 4 ágasat akkor az lenne az igazi )
-ne 2 ellenállásos legyen, legyenek rendes elválasztva a csatornák, kis áthallással
-mehet kis jelel is, de az se baj ha rendes erősítő kímenetre kell kötni

1. ok, én másra gondoltam.

2. én ezt a kapcsolást nem építeném meg! de ezzel mások is vannak így. Megmondom: fogalmam sincs, miért van a kéttrafós megoldás. rajzot megnézve igaza lehet Pafinak és Tab120l-nek.

Pontosan ennyi a magyarázat.

Szerintem meg a kit eladójának van 3 raklap 110V-os trafója

Nah gyorsba kerestem 1et nem ez lesz, de a nagyobbaknál is minidg az alsó van megjelőlve.

http://kepfeltoltes.pirateclub.hu/pics/transz.JPG

Itt a fényorgona kapcsolása is:

http://www.freeweb.hu/pa-elektronika/fenyorgona.htm

Szóval maradjon akkor a 2 ág?

be lehet, csak akkor a funkciója fog megváltozni!

ja, és én ugyan a beültetési rajzból nem fogom visszafejteni a kapcsolási rajzot, de nekem nagy úgy tünik, hogy itt azért van két trafó, mert a led-es trafónak fojtó, áramkorlátozó funkciója is van...

linkeld be a táblázatot! Szerintem a két utolsó 1:1-es trafó, és 220(esetleg 380) megy be és 220 jön ki rajta. Ez arra jó, hogy földfüggetlen 220-as legyen.

egyébként VAN olyan trafó, ahol a primer és szekunder nincs elválasztva, ilyen pl. az autótrafó. Előnye a jobb hatásfok és kisebb méret. Hátránya, hogy nincs leválasztása.

a te esetben (50Hz) nem kell foglalkozni a trafó közötti laza csatolással, mert az jelentéktelen. Viszont a hely, tömeg és pénztakarékosság miatt egy trafóban szokták megoldani tápigényeket.

Nyugodtan be lehet!

Hát az elképzelés hogy van 1 fényorgona kapcsolásom aminek kell 2*15V, de ide nem kell nagy teljesítmény. És ez mellé kell 1 12Vos ág is. Arra gondoltam hogy a 15V jó lesz, egy kis fesz osztás és kész is. Nah igen de olyan 3-4A jó lenne ha tudna a 12es ág, és ez már 2 ágasban drágább lenne és 1ik ki sem lenne használva.

Mondjuk már megkérdezem azt is minek a fényorgonának 2ág, miért nem lehet azt a fránya LEDet bekötni a másikba.

http://www.freeweb.hu/pa-elektronika/images/Fo5.jpg

Ezen a képen (jobb alsó sarokban) a T1es maga a fényorgona a T2es meg a LED.

Például kapcsolóüzemű tápegységek oszcilloszkóppal történő mérésekor, ha nincs leválasztva nem mérhetsz rá.


Ha tudsz, használj egy transzformátort, amin hárim szekunder tekercs van.
Ezt majd a többiek megmondják. Én ilyenre nem figyeltem sose, pedig nem egy olyan projektem van, amiben két transzformátor van egymás mellett és hibátlanul működik. De lehet, hogy van olyan is, ha ez problémát okoz.

És ennek van valami jelentősége is? (mondjuk biztos van ha megemlítik)

És akkor még 1 kérdés ami most jutott eszembe. Ha én akarok használni egy 230V/2*15V és egy 230/9V transz 1 dobozban akkor mekkora távolság legyen köztük(itt most a szórt mágneses térre gondolom, felételezem van neki valamennyi.)

Semmi kapcsolat nincs, nem kerülhet a kimenetére 230V (hacsaknem a belsejében a réz huzal megsérül).

A leválasztó transzformátor primer és szekunder tekercse ugyan olyan, galvanikusan leválasztja a hálózatot a fogyasztótól. (Ezt minden transzformátor megteszi, de a primer és szekunder tekercsük nem ugyan olyan.)

Nah és még 1 kérdés.

Mennyire van elszigetelve a primer meg a szekunder (azt gondolom hogy fizikai kapcsolat nincs), szóval megeshet hogy valami ok folytán a 230V átkerül a szekunder részre?

Ezt csak azért kérdezem mert van 1 táblázat 1 fajta tran. több típusáról, és ebben a 2 útólsóhoz (a legnagyobbak), az van írva: Leválasztó transzformátornak van minősítve.

jó helyen kapizsgálsz, ha arra akarsz kilyukadni, hogy az AC bizony nem lesz pontos érték. Először is változhat a hálózati primer feszültség, méghozzá jelentős mértékben, ez áttranszformálódik, másodszor pedig a trafón is esik feszültség terheléstől függően. A jó hír, hogy ez sok eszköznél nem jelent problémát. Ha stabil táp kell, akkor a szűrés után stabilizálni kell - erre rengeteg kapcsolás van.

Igen, de egy kevés úhy is esni fog az egyenirányító diódákon.


Igen.

Aha kezdem lassacskán érteni a dolgot, legalábbis gondolom.

Szóval ha én elő akarok állítani 12V DCt (számítógépes fénycsövek vezérlőjéhez) akkor 1 9Vos AV elég lesz? Mondjuk képlettel számolva a kapott érték 12,7....V körül lesz de ezt meg lehet oldani.

Más a tran. adatlapokon olvastam egy ilyet, hogy: SEC feszültségek tűrése 10%.

Ez azt jelenti hogy -+10% lehet a leadott feszültségben?
Mondjuk láttam 5%ost gondolom az már nem olyan rossz.

Kár hogy nem tudod visszahallgatni a beszélgetést, mert akkor az is tudatosulhatna benned, hogy ez is elhangzott.


Telefonban nem, de itt igen.


He? Miért kellene GHz-es illesztőtrafóval illeszteni bármit is hangszóróhoz?



Valóban, nem konkrétan relé, hanem tranzisztor merült fel, ami kikapcsolt állapotban megakadályozná, hogy a hangszóró szóljon. Csak azért írtam most relét, mert annak még van némi valószínűsége.



Vagy mániád Laci_L lejáratása, és ennek érdekében bármit elfelejtesz, ami mellette szól. Ha nem jön össze az érvelés, akkor kipótolod egy "Laci_L hülye" premisszával.



Érdekes álláspont. Tehát az a kapcsolás, amit pont TV-be találtak ki, az nem mutat semmit, de ha te valahogy összeszenvedsz egy kapcsolást arra az egyetlen célra, hogy GSM detektorként üzemeljen, azt simán elfogadod reprezentatív mintaként. Na mindegy, csináld, legalább rájössz, hogy még direkt is nehéz ilyen áramkört (tehát passzív, hangszóróra dolgozó GSM detektort) csinálni! (És olyan alkatrészek kellenek bele, amiknek semmi keresnivalója sincs a hangszóró környékén.)

ott tévedsz, hogy nem ismered az effektív feszültség fogalmát. A 15V AC azt jelenti, hogy a feszültség +21V és -21V között váltakozik! Viszont ohmos fogyasztón ez ugyanakkor munkát végez, mint egy 15V DC. Ezért az effektív feszültsége 15V, a csúcsfeszültsége 21V. Ha simán egyenirányítod akkor (a diódán eső feszültségtől eltekintve) megkapod az eredeti feszültség abszolútértékét, tehát 0V és 21V közötti ingadozó feszültséget, melynek effektív hatása ugyanaz lesz, mint a 15V DC-é. Ha ezt jól megszűrőd, akkor kaphatsz (nagyjából) stabil 21V-ot, amikor is az effektív feszültséged nem 15V, hanem 21V lesz.

Jól mondod, így van.
Nagyobb feszültségnél jobban jársz, ha nem 1.41-el szorzod, hanem sqr(2)-vel, mert nem lesz pontos a megoldás.

Ha 15V-ot csak egyenirányítasz, pufferelés nélkül, akkor 15V lesz egyenirányítva is.

Köszi a válaszokat most akkor próbálom feldolgozni.

Ahogy olvasgattam Graetzel lehet a legjobban kihasználni a váltóáram fázisait, ezért gondoltam erre.

Akkor gondolom az elko párhuzamos kapcsolással kell a Graetz után kötni.


Variszabi:
Nem teljesen értem a képletedet amit írtál, ha négyzetgyök2 megszorzom (ami ügye 1,41, vagy csak már este van ) az AC-t akkor a 15V ből lesz 21V.

Viszont T68m meg azt írta hogy bizonyos szűrésnél megközelíthető az AC csúcsfesz (ami gondolom 15V, persze attól még tévedhetek.)

T68m!

Gyorsabb voltál 3 perccel!

Üdv,


Igen.


Nem, mindkét ágat, külön 1-1A-al lehet terhelni. Ha az egyiket 0.1A-al terheled, a másikat nem terhelheted 1.9A-al.


Kell még elektrolit kondenzátor is, A-enként minimum 1000uF, de 2200 ajánlott. Lehet sima diódákkal vagy akár egy diódával is egyenirányítani.
A pufferelt egyenáram a váltakozóáram sqr(2) szerese. (Egyenáram=váltóáram*négyzetgyök2)

1. általában igen. Tehát a két trafó, leírásod szerint, csinál két, független 15V AC-t. Ezt kiválthatod egy trafó két, független (értsd: össze nem kötött) tekercsével.

2. általában nem lehet jobban terhelni a másik ágat, hiába van üresjáratban az egyik.

3. egyenirányítani lehet diódával is, rengeteg féle kapcsolás van. Egyenirányítást fel lehet használni feszültségnövelésre is. Egyenirányításhoz elég csak a greatz-híd, de ekkor lüktető egyenáramod lesz, amit szoktak szűrni, leggyakrabban elektrolit kondenzátorral. Tovább is szokták szűrni sima kondenzátorokkal, valamint tekercsekkel, illetve aktív alkatrészekkel is - ha szükséges.
ha csak simán egyenirányítasz, akkor az effektív (remélem tudod a szó jelentését) feszültség valamivel kisebb lesz, mint az AC effektív, mivel a diódákon valamekkora feszültség esik. Ha szűrsz, akkor - szűrsétől függően - a feszültség az AC csúcsfeszültségének közelében lesz.

1. nem magyaráztam bele TV-be GHz-es illesztőtrafót, mert szó sem volt arról, hogy ez az eszköz TV lenne. Az, hogy TV-ről van/volt szó, az csak most tudatosult bennem, hogy visszaolvastam az eredeti hsz-eket, a telefonbeszélgetésben ez nem hangzott el. De nincs is jelentősége, mert a jelenség nem csak TV-k esetén léphet fel.

2. GHz-es illesztőtrafóról sem volt szó, mivel nem is merült fel olyan kapcsolás, ahol a nagyimpedanciás erősítőt kellene egy kis impedanciás hangszóróhoz illeszteni. Egyébiránt nem tudom milyen illesztőtrafóról beszél Pafi.

3. RELÉről SEM ESETT SZÓ!

+1 Pafikám, legközelebb vedd fel a beszélgetést, és hallgasd vissza! Most vagy én vagyok szenilis és/vagy hazug. vagy te képzelődsz!

+2 felesleges volt 1féle kapcsolást kipróbálnod, mivel szinte kizárt, hogy az esetek többségében a te általad összedobottat használnák. Ezzel szemben, ha hazaérek, én is építek egy hangszóróból és diódából, némi drótból álló kapcsolást. A többit ezt követően folytatjuk.

Hello

Transzformátor témakörben lenne pár kérdésem, mivel nem nagyon vágom a témát.

-ha teszem azt 1 kapcsolási rajzon úgy van feltüntetve hogy 2 db 110Vos bementeti transz. van sorba kötve, melyeknek a kimenete 15V-15V, akkor kiválthatóm e 1db 230V/2*15V-os darabbal.

-működési elvek között olvastam a neten, hogy a bemenő és a kimenő teljesítmény megegyezik (persze veszteség van, de ez most nem lényeg). Találtam is olyan transz. ami ideális lenne csak nem a megfelelő áramerősség elosztásban, pontosabban a szekunder ágon kb ilyesmi volt: 2*15V/2*1A. A kérdés az lennem hogy ha az egyik ágon kicsi az áramerősség felvétel akkor a másikat lehet e jobban terhelni, vagy pedig a 2*1A mindig annyi marad.

-azt tudom hogy egyenirányításhoz kell 1 Graetz kocka, kell e még más hozzá? és ha 15V a váltóáram akkor az 15V egyenáram lesz vagy pedig felül kell méretezni kicsivel.

Így hirtelen ennyi.

T68m-mel hosszan beszélgettünk erről. Kitalált tücsköt-bogarat, belemagyarázott a TV-be GHz-es illesztőtrafót, relét a hangszóró elé, stb., hogy megmagyarázza az igazát. Én meg most elővettem egy hangszórót, egy TDA7267A-t (TV-kbe való erősítő IC), két elkót, bekötöttem őket az alapkapcsolásnak megfelelően (tápot és bemenetet nem kötöttem rá), és a közelébe tettem egy mobilt, hívás közben. Akárhogy tettem oda, akár a hangszóróvezeték által alkotott hurokba dugva is, egy pisszenés sem hallatszott a hangszóróból.

Azt elfelejtettem említeni, hogy 100 pF kapacitás (nagyságrendileg ennyi egy közepes dióda kapacitása) 1,8 GHz-en 1 ohmos impedancia. De persze a TV-ben biztos ezt a kapacitást direkt kihangolták 1,8 GHz-re egy nagy jóságú tekerccsel.

20cm-re az adótól!



már nagyon várom az együtt sörözést, az upc megszívatásának örömére!

Ide jutottam öreg fejjel.

Mellesleg megnézném, hogy szól egy detektoros rádió (ami szilicium diódával van építve) egy 4 Ohmos hangszóróval.

De annyit b*sztatjuk már egymást, hogy esküszöm szétszedem azt a tévét, és belemérek. De most megyek sörözni. Legalább tovább hülyülök addig is.

Én szóltam róla, de speciel én egyetértek ebben a kérdésben Laci_L-lel.

Pafi hívta fel a figyelmem erre az értékes hsz-edre, el is teszem a többi közé!

1. tehát te továbbra sem érted a detektoros rádió működési elvét;

2. el sem tudsz képzelni olyan kapcsolást, ahol nincs táp a hangvégfokon, ám bekapcsolát állapotban mégis lehetővé teszi a demodulációt, míg kikapcsolt állapotban nem.

Megoldodott a problemam.
Kaptam egy kapcsolast az egyik forumban amely egy hasonlo esetet targyalt:

Sikerekben gazdag uj evet kivanok mindenkinek.