szvsz áramgenerátoros.

pontosan ez az! Ha az topictársunk egyszerűen elgondolkodna a legegyszerűbb kapu (nekem az or) működésén, akkor már tudná a megoldást.

És mi is van akkor ha egy NAND kapu egyik benetére 0 a másikra 1 van kötve? (szerintem az hogy 3db kapuval megoldható a feladat....)

Xenon rövid ívű lámpával foglalkozott már valaki? Nemsokára 3 darab 500W-os érkezik hozzám, sok paramétert nem tudok róluk. Az ilyen ívlámpáknak mekkora gyújtófeszültség kell általában? Illetve áram, -vagy feszültséggenerátoros táp kell nekik? Ez lehet megérdemelne egy külön topikot, de egyelőre marad itt.

Aúúú, bocsánat! Sosem fogalmazok elég szabatosan.
Csak a fényét lehet használni.

azt elfelejtetted megírni, hogy

a led lábaihoz hozzá lehet-e férni, vagy csak a fényét lehet használni.

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy szerintetek, hogyan lehetne azt a legegyszerűbben megoldani, hogy:
Adott egy LED (zöld színű, de ez valószínűleg mindegy).
Amíg a LED világít, addig a relének behúzva kell lennie. Amikor a LED kialszik, akkor egy 230 V-ot kapcsoló relé kis várakozás (5-10 mp, nem kell pontosnak lennie -- ha úgy egyszerűbb, akkor lehet várakozás nélküli azonnali kikapcsolás is) múlva kapcsoljon ki.

Neki kell rájönnie!

Pafi, vazze'. Sokkal több időt vesztesz a rávezetéssel, mintha elmondtad volna neki két szóban az egészet.

Kollega, van egy ötletem: gondolkodj el az ORR kapun!

1 bemenetű NAND nincs. Persze ez a legkisebb probléma, NAND-ból könnyen lehet invertert csinálni.


Igen, csak épp fogalmad sincs róla, hogy melyik lesz az. Minden tápbekapcsolásnál ott fogsz állni mellette, és átkötöd a kimenetét, ha nem jól állt be? Arról nem volt szó, hogy saját magad is része lehetnél az áramkörnek!

nah, most tényleg ennyi nehéz a feladvány, vagy csak én nem értem a problémát?

Akkor kössük ki 0V-nak a logikai 0-át, azért többségében ez az alapeset.
Hát jó, akkor kapcsoljuk 'sorba' őket, és a 2. kimenetét az első bemenetére kössük rá. Fogjuk rá, hogy 1 bemenetű NAND, azaz inverter. Ha beáll egy állapot, az egyik 1-et a másik kimenet 0-fog felvenni. Nincs lógó vezeték, nincs táp, nincs 0, nincs változó.

Nincs B. Meg 0 sem. És 1 sem. Üres bemenet meg pláne nem! Kizárólag NAND kapuk ki- és bemeneteit használhatod, és minden kivezetést határozott potenciálra kell kötni, de a tápfeszültségeket nem használhatod logikai szintként! (Ha használhatnád, akkor nem lenne feladat sem, mert akkor egyszerűen kijelölnéd a Vcc-t kimenetnek, és kész!)

"Üres" bemenettel pl. egy 74LS00 0-t fog kiadni, de ezt nem szabad a feladathoz felhasználni. 74HC00 meg bármit kiadhat szabadon hagyott bemenettel. Esetleg még füstöt is.

Hát, lehet B+B negát is, vagy olyan 'változó' ami meg sincs adva. Algebrai úton is van végtelen sok megoldás, a legegyszerűbb a 0*0, ha mindenáron NEM kapuval akarok erőlködni. Tehát ha 0*0-át veszem, akkor egy üres bemenettel lerajzolt NAND.. az 1-et fog kiadni.

Jó úton indultál el, de ez még nem megoldás. Ugyebár formálisan sem negátor, sem VAGY kapcsolat, sem A változó nem szerepelhet a konkrét megoldásban, kizárólag NAND kapcsolatok. Kicsit még át kell alakítani.

Ma reggel találtam egy megoldást, (A+A negát), annyira értelmetlen az egész... de jobban fogalmazva nem életszerű.

Bármilyen logikai függvény megvalósítható vele, tehát ez is. Házi feladatokat teljes egészében nem szeretek megoldani, úgyhogy nem árulom el a megoldást, de nyilvánvaló, hogy legalább kétszintű logika kell hozzá. Azon belül viszont a legegyszerűbb.

Azt mondja már meg nekem valaki, hogy egy F=1 logikai függvényt hogy lehet NAND kapukkal megvalósítani? Ez egy beadandó feladat, és eleve értelmetlennek találom azt, hogy két változós függvényt 16 cellás karnaugh táblában ábrázolnak, és ezután persze hogy hülyeség jön ki. Lehetséges ez egyáltalán nand-al? Mert világos, hogy még változókra sincs szükség, de hátha van valami trükkös ötlete valakinek.

A Lomexben poliésztert írnak.


Szerk.: Megtaláltam!
MKS: http://hqvideo.hu/pr?srch=mks&ls=20&sm=2 C 10N 63/MKT1 CAPACITOR 10nF 63V Polyester

MKP: http://hqvideo.hu/pr?srch=mkp&sm=2&ls=20&ag=80000#list C100N 400/MKP CAPACITOR 100nF 400V Polyprop RoHS

MKS: poliészter, MKP polipropilén.

Poliészter helyett nem polisztirol?

Az MKS a poliészter és az MKP pedig a polipropilén kondenzátor?

Attila: nézzük a leggyorsabb gyakorlati meoldást:
1, összekötöd az egyforma feszültségü szekundereket , tetszés szerinti "polaritással"
2, a primerre egy 100W-os izzón keresztül adod a hálózati feszt, ha felizzik az izzó, akkor a bekötés rossz, - >az egyik szekunder végeit fel kell cserélni.
3, ha az izzó nem izzik fel akkor kész is van....

A szekundereket csak akkor érdemes sorbakötni ha nagyjából azonos áramra készültek (ilyenkor tényleg ez a legjobb megoldás). Ha viszont különbözőek, akkor mindkét szeundert, a vele azonos másik trafó azonos tekercsével érdemes összekötni.

Tényleg!
Pedig már törtem a fejem, hogy tűimpulzust adok rá és figyelem a szekundert meg ilyesmik...

Üdv.!

.....

Nos igen nekem is ez jutott eszembe először, de nem tudom hogy melyik az az "ugyanolyan" kivezetés! Mert a trafóból három helyen lóg ki vezeték:
- egyik helyen 2db kék, ez a 230V (hivatalosan primer)
- a másik helyen 3db vezeték jön közvetlen egymás mellett, 2db piros és egy fehér (a fehér a középleágazás)
- a harmadik helyen szintén 3db vezeték lóg ki, kettő sárga és egy fekete (itt a fekete a középkivezetés)

Csakhogy a trafó olyan kivitelű, hogy nem látni hogy ezek a vezetékek merre futnak rá a vasmagon lévő tekercsre. És szín szerint se lehet tudni ugyebár, mert a szekunderek végeinek kivezetései ugyan olyan színűek (piros-piros és sárga-sárga).

Attila!

Totál mindegy, hogy hogy vannak bekötve a szerunderek, ha egyszer ugyanolyan a két trafó. Minden kivezetést a másik trafó ugyanolyan kivezetésével köss össze, és kész!

Nem.
Az az! Hisz ezt is írtam:


Igen, csak ha egy mód van rá akkor inkább nem kísérleteznék így vele. Jó lenne ha ki lehetne mérni.

Na mindegy, megpróbálom kicsit lebontani a trafót és meglesni a tekercselés irányát.

Akkor most meg azt nem értem, miért gond a tekercselési irány? Arra gondolsz, hogy a középreágazáshoz képest van más irányba tekerve a két szekunderrész? Ha így lenne, nem lenne mérhető feszültség a két vég között, csak a leválasztás, és az egyik végpont közt. Vagy ha két független szekunder van, mindkettő középreágazással, akkor is próbálval lehet a leggyorsabban megállapítani, hogy ellenütemben mennek-e a tekercsek vagy sem.

A primert hiába cserélem fel, hogyha az egyik szekunder fordítva van bekötve! Mert akkor a másik lesz 'fordítva'.
Ez szerintem elég egyértelmű. Vagy csak nekem tűnik úgy? Nem baj, leírom hosszabban: Van két tök ugyan olyan trafóm és leválasztótrafóként szeretném őket használni úgy, hogy a szekunderüket összekötöm. Az egyik trafó primerjére rákötöm a 230V-ot, a másik trafó primerjéről (ami mostmár igazából szekunder) meg leveszem a hálózattól galvanikusan független 230V-ot. Így már világos?

A gond ott van, hogy két-két szekunderje van a trafóknak és nem tudom hogy milyen irányban vannak megtekerve.

Nem kell rájönni, ki kell próbálni, mikor adódik vagy vonódik ki a feszültség (nem tiszta, pontosan mit is akarsz csinálni). Ha nem stimmel vagy a fázist a primeren, vagy a szekundert kell felcserélni.

Na de két szekunder van! (És én mindkettőt össze akarom kötni.)

.....

Van két ugyan olyan trafóm, és szembe kapcsolva őket leválasztó trafónak szeretném használni. Viszont két szekunderük van, és mindkét szekunder középleágazásos.
A kérdés: hogyan kössem össze őket?
A középleágazással nem kell törődni, de a két-két szekunder tekercselésének irányára hogyan jövök rá?

Skori indított jó helyen. Ha a víz vezető, akkor a henger szigetelése határozza meg a kapacitást. Ezt viszont nem tudjuk kiszámítani, hiszen sem a méretek, sem a szigetelés anyaga nem ismert.

Hogy mi az a négyzet a leírásban, azt nem tudom.

No kozben meg egy dolog jutott az eszembe:

A tartalyban nem desztillalt viz lesz, igy a folyadekod
inkabb vezetokent mint dielektrikumkent fog viselkedni.

Egyreszt tehat a merendo kapacitas josagi tenyezoje elegge kicsi lesz
(vagyis olyan meresi modszert kell valasztani ami erre nem kenyes),
masreszt pedig a kapott koaxialis kondenzator kulso fegyverzetenek
nem a tartaly fala szamit, hanem a szigetelt meroelektrodat korulfogo
viz (b/a viszony 1-nel alig valamivel nagyobb).

Plusz egy mellekhatas: Valoszinuleg a folyadek osszeteleteol es
homersekletetol (azaz vezetokepessegetelol) fuggeni fog a behatolasi
(bar inkabb "kihatolasit" kellene mondani) melyseg es igy a kapacitas
is. Ranezesre jo kis diplomamunka tema lehenne

Szia,

igazan azt nem ertem, hogy egy ilyen szemlatomast ipari alkalmazashoz
miert veszitek meg gyari szinttavadot es akartok barkacsolni egyet.

A nivelco nivocap-ot pl. szerintem pont erre talatak ki:
http://www.nivelco.hu/download/pdf/cbr2s05m0602a.pdf

Masreszt miert pont kapacitiv utan akartok merni. Gondolom folyadekrol
van szo, ott pedig nyomas alapjan is lehetne:
http://www.nivelco.hu/download/pdf/dbf5s05m0602a.pdf

De hogy a konkret kerdesre is valaszoljak:

Tehat akkor te ha jol ertettem egy koaxialis kondenzatorban gondolkozol,
aminek a kulso elektrodaja a tartaly (ami 9m magas henger es 2100 m3
a befogadokepessege.).
Akkor keressuk a 9 m hosszu, 18 kulso atmeroju 1 m belso atmeroju koaxialis
legszigetelesu kondenzator kapacitasat:

http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hb ... apcyl.html

Majd mivel a viz relativ dialaktromos allandoja 81 ezert teli allapotban
ezzel meg kell szorozni...

Hogy ilyen geometria mellett mennyire lesz linearis a vizmagassag/kapacitas
fuggveny az mas kerdes, mivel peldaul gondolom van alja is a tartalynak,
igy viszont mar messze van a koaxialis elrendezestol...


Szoval roviden szerintem vegyel egy bolti tavadot

Udv,

G.

A kondenzátornak 2 fegyverzete (kivezetése) van, tehát két egymásba tolt fémcső szerencsésebb lenne, de akár két szigetelt huzal is megteszi.
A fémcsöve(ke)t szintén szigetelni kell, lehetne pl. többrétegű alimunium-müanyag fűtéscsövet használni.
A kapacitás a fegyverzetek felületétől, és a szigeteléstől függ - felesleges saccolgatni, meg kell mérni egy kapacitásmérővel. Ha mechanikailag korrekt a felépítése, akkor a kapacitás kb. arányos lesz a vísszinttel.

Hali,

fontos lenne egykis segitseg ehhez

Egy 9 m magas és 2100 m3 térfogatú Dorr ülepítő medencében a vízszint érzékelését kondenzátor
segítségével kívánjuk megoldani. A medence közepén a szerelvények között ⊘0,2 m – ⊘1 m
méretű fémhenger helyezhető el.
1. Mekkora a medencébe épített kondenzátor kapacitása üresen?
2. Mekkora a kondenzátor kapacitása, ha tele töltjük vízzel?
3. Mekkora a kondenzátor kapacitása 10%, 20%, 50% és 80% feltöltés mellett?


tudna valaki segiteni?

kösszi

Köszönöm!

Hello!



A data out-ot nagyobb, mint 1k-val terheld. Nem kell felhuzni. A leiras szerint 10k vagy annal nagyobb erteku terhelo ellenalls eseten (a fold fele) logikai H kimenetnel min. 3.8V, logikai L szintu kimenetnel max. 0,1V lesz a kimeneten.

Udv,
Andor

Üdv.

Az Aurel BC-NBK vevő modul Test point (13. láb) és Data out (14. láb) kimenetek közt az a különbség, hogy a Data out logikai, a Test point pedig analóg kimenet (ha az adó bemenetére adok 3V-ot akkor ezen is 3V lesz)?
A Data out lábat fel kell húzni egy 1K-s ellenállással?

Itt egy kapcsolás. Ez csak akkor működőképes, ha mind a két tápágat ugyan akkora árammal terheled.
Mindkét kondenzátor 35V-os (vagy nagyobb) és 1000uF-os.

Értem,akkor ezt buktam. Köszi az infókat.

Egyébként 30V-ból stabkockákkal nem fogsz tudni 2x15V-ot csinálni, csak úgy ha fogod és egyszerűen rákötöd mindkettőt a 30V-ra. Az így kapott 2db 15V-os kimenetet viszont nem kötheted sorba (tehát nem lehet +-15V-od!) és a maradékfeszültségük miatt komolyan disszipálni fognak.

Üdv.!

Megértem hogy amatőr vagy és ezért teszel fel érdekes kérdéseket, ez oké. Na de hogy olyat kérdezel amire már választ kaptál, azt nem.

Szerintem szükségem lesz mind a 2*15V-ra,mert simán megenné a kettő a 30 Voltot. Azért 1 A nincs a táp, csak 500mA. Ha kettéosztom 2*15 voltra én akkor két külön dolgot táplálnék árammal, szóval 2*15 volt stabilan megkéne hogy legyen és ugyan akkora árammal terhelném mind a kettőt. Multkor tesztelgettem hogy rákötök 7812 IC-t de csak gyönyörű szikrát hányt, bár ez attol is lehet hogy az IC rossz volt már. Szóval lényeg a lényeg ezt a tápot azért sem szeretném szétszedni,mert nemlehet szétszedni, ugyanis ki spórolták belőle a csavarokat, vagy varázslók és elvarázsolták,mert sehol az ég világon nem látok benne csavarokat. talán alul ahol van két kis bemélyedés a müanyagba talán ott ha átfurnám a müanyagot mögötte lenne a csavar, de ha most mégsem, akkor meg van egy burkolat nélküli tápom ami nem feltétlen jó. Szóval így ami kijön a kábelen 30 Volt stabilan, ezt nem lehet igy tovább osztani két fele 2 darab 7815 IC-vel? Az a bajom hogy még ketté osztani sosem osztottam ketté egy fix áramot. Max fogtam és ha úgy adódott akkor a tápon belül a stíbilizátornál kicseréltem az IC-t. Bár az is igaz hogy nem 30V-nál csak 12-nél. Kérdés mennyi áramot bír el maximum egy 7815 IC?

15V-on mekkora áramot szeretnél?
A 7815 maximum 1A-t bír el. Ha 30V tápról 1A-al terheled, akkor nagyon fog fűteni.
Ha kettéosztanád 2X15V-ra, mind a két tápágat ugyan akkora árammal terhelnéd?

Sziasztok!

Nekem olyan "amatör" problémám adódott hogy van egy DC 30 V-os tápom, amiböl ugye értelemszerűen 30volt jön ki. Elég jó táp,de sok nekem a 30V és szeretném két felé osztani ezt a 30 voltot, anélkül hogy tápot szétszedném. Tehát úgy gondoltam hogy a tápkábel kimeneténél 2*15 voltra osztanám fel ezt a 30 voltot. Ebben az esetben elég két külön álló 7815 stabiliztor IC? Meg hol találhatok neten erre vonatkozóan rajzot?

Udv.

Ezt a varazslatot ismerem mar tizenhusz eve. Sima egyszeru prodax egysarku kapcsolo volt ottan. De mar mindegy. A kondenzatoros trukk mukodni latszik. Utolag is koszi SPafi.

Kéne nekem egy olyan "billentyűzet", amin van 20-30 felcímkézhető gomb (pl. alma, körte, stb) és ha megnyomunk egy gombot, akkor rs-232-ön kiküldi az arra a gombra felprogramozott vonalkódot.
(Tehát nem usb-n és nem a billentyűzet helyére dugva. És nem kellenek olyan gombok, mint enter, számok vagy betűk)

ki látott ilyet? készen hol lehetne kapni?