bocs én nem a tl méretezéséről kérdezősködtem,hanem a karlstonról!!!

ez a kivágás egy exponenciális görbe szerint alakul,aminek kb az alapképlete:

Y=X edik gyök alatt A


csináltam egy kis tl csövemre egy ilyen lyukat tök szép,hogy jó -e nem tudom,nem hallgattam.



SZÓVAL: MI LEGYEN A PONTOS KÉPLET SZERINTETEK? MILYEN MEREDEK LEGYEN A FÜGGVÉNY?

Köszi akkor ha lesz idõm megépítem ezzel a hangszóróval.

Igen! Az SBX2030 amúgy is az egyik legjobban sikerült darab!

SBX2030 vagy SBX2530

Hi! Szerintetek melyik somogyi vagy mnc illik legjobban tl dobozba?

Szultan!
Ha nincs jobb hangszóróra zsetonod, akkor valóban minden hangszóró megszólal jól a TL-ben. Más, hogy nem lehet esetleg kihasználni a tényleges terhelhetőségét, mert szétlengi magát, de addig a hangerőig igen jól szól. Jobb hangszóróval( merevebb felfüggesztés, jobb érzékenység) jól is és nagyot is szól. Innen csak pénz kérdése.
Fenntartom, hogy a TL a második legjobb hangsugárzásjavító konstrukció a tölcsér után!

Kukkancs!

A nevedből ítélve azt gondolhatná az ember, hogy mindent megnézel amit kell! Szóval nem akarlak cseszegetni, de pontosan le van írva ebben a topicban az első oldalon, hogy miként kell a TL-t méretezni. Azt is leírtam néhány hozzászólással feljebb, hogy melyik végét zárod le és hová teszed a hangszórót. Ezt a bazi képet sem kellett volna egy más témájú topikba beletenni. Ha tudod szedd már le, és legközelebb linkel mutass egy oldalra, de ne a képre mert akkor azt automatikusan beteszi az Lx.

Üdv! watt

tudni kéne hogy a karlsont hogyan kell méretezni!

de itt 1 kép:
http://home.student.utwente.nl/e.j.j.ul ... undl12.jpg


egészen potosan azt hogy pl ebből a pvc csőből hogyan csinálhatnék.
130 Hz en van kb a teljes hullámú "tl"
65Hz a félhullámú.

azt hittem azért kell a cső két végét levágni hogy a 165 -ös hangszóró "belemenjen" a 145-ös csőbe! de nem mert a szélesség így is 145 marad ! nem jobb ha még hosszabban vágom le ?

és a harmados elhelyezésnél melyik végét zárjam le?

Az SBX3030-nál nehéz rosszabb hangszórót találni. TL-be az is jó, ha csak szobahangerőre kell.

HI! Ok spirált nem próbálok csinálni, de erõsen gondolkodom hogy nekiállok egy tl doboznak. Már minden összegyült hozzá:) Bár nemtom hogy egy somogyi sr szériás 25 centis mélyel érdemes nekiállni? talán igen mert elején volt róla szó hogy nem igazán törõdik a doboz milyen hangszóró van benne:)

DDL!
Sajnos erre gondoltam. Nem egyszerű a hangtechnikusok élete gondolhatod! (Én magam nem vagyok az szerencsére:-)

És ebből okulva senki ne gondolja azt, ha egy megépített hangsugárzó, amit sokan dícsértek, ha neki nem jól muzsikál, akkor a sugárzó a rossz! Nincs olyan a világon ami minden szobában jól, vagy egyformán szól. Amúgy aki most építkezik, és szereti a hifit, már most gondoljon a szoba geometriájára. Szerintem a nagyon kicsi szobában jók a mélyek, de nehéz teret varázsolni(pl. autók). A közepes kocka alakú szobák borzasztóak mélyben. Ha én tehetném, egy 13m*6m-es szobát választanék, ahol több lenne a terelő, csillapító lemez, mint a lehallgató tér.
Na de...)

Szultan!
Mindegy, hogy milyenek a foldítás szögei. Akár spirált is csinálhatsz:-)
A cső keresztmetszete legyen azért harmonikus, arányos. Gondolok itt arra, hogy nem legyen túl lapos. pl. 4cm*70cm-es forma tutira kudarc, pedig elvileg a terület jó lehet.
Ezen kívül olyan alakú lehet amilyet akarsz. (3szög, 4szög, 5szög 8szög kerek, stb.)
Üdv! watt

Kukkancs!
Esetleg még az sem árt, ha a hangszóró rezonanciapontjától(fs) függően az említett képletekkel(első topic lapok) kiszámolnád a csőhoszt. Lehet, hogy 1/2-edes méretezés is kijönne az említett hangszóróhoz.

Ha levágnád 45°-ban a cső végét, akkor egy erősen táguló tölcsért kapsz. Ez hasonlít a Karlson féle kialakításhoz. (SMA is erre gondolt szerintem.) Azt gondolom, hogy érdemes kipróbálni, mert a Karlson dobozokról csak jókat lehet olvasni.

Ha fs-re méretezed a cső hosszát, akkor egy sima TL-t kapsz, ami szintén jó hangsugárzás javító eszköz. Ha a cső egyik végét lezárod, és innen mérve a cső egyharmadához beépíted a hagszórót, akkor az első felharmonikuson fellépő rezonanciát megszünteted.
A csövet belül csillapítani kell(pl. vatta, vagy spéci lapos szivacs).

Kedves Kukkancs és Többiek!

Ajánlatom az SBX 1620 Somogyi-kevlár membrános.
Nevetségesnek fog tűnni, amit írok, DE:
Csapd le 45 fokban a cső mindkét végét, vágj az egyik lyukba-passzoló lapot és szereld fel erre a hangszórót.
A másik végére valamilyen jóképű lábat kell készíteni, hogy megálljon.
Gond a csillapítóanyag "bevitelével" lesz, mert bélelni kell teljes hosszában a csövet, kb.2cm vastag vatta, kőzetgyapot, vagy hasonló anyaggal és azt rögzíteni is kell valahogy. Nincs jobb tippem, de ez jó hangú szerkezet lehet.
Üdv! SMA

SZIASZTOK!


SZEREZTEM 1 DB 2,6 MÉTER HOSSZÚ PVC CSÖVET.
150 MM ES ÁTMÉRŐ.

SZERETNÉM HA AJÁNLANÁTOK VALAMI SOMOGYIT HOZZÁ!

A 165 ÖS SOMOGYIK KÖZÜL.(GONDOLOM)

MILYEN HOSSZÚ LEGYEN STB.


KÖSZÖNET

Költözködés miatt sajnos 4.2x4.3x2.5m-es lett a szobám. Beraktam ide a nagy sbx3030-al készített (150kg/db!) dobozaimat, és ami a régi szobában jó lett az itt... Hááááát nem az igazi. A szoba akusztikája miatt a felsőbass túlsúlyos lett és az igazán mély hangok eltűntek (orgona pedál). Ha a csövet jobban kitömtem akkor javult a helyzet. Most már bent lehet maradni a szobában nagyobb hangerő mellett is és a mélyek is megjöttek (azóta az egyik szekrényemben nincs üvegpolc). Úgy hogy, bár nem olyan mint volt de már kielégítő.

Üdv DDL

Hi! eszemme jutott még néhány kérdés tehát ha megvan a csõ hossza akkor a csõ alakja mennyire számít? Tehát akkor lehetne csinálni olyan hangfalat is ami egy olyan csõ aminek az alja nyitott és 1/3 ánál van a hangszóró a csõ hossza a számolt hossz? Ez így mûködne? És mennyire számít az hogy 90 fokos vagy 180 fokos fordulatok vannak benne és hogy hány darab, vagy ettõl teljesen független?

Ez a jó-nem jó kategória elég ingoványos dolog. Nem szívesen mondok ki ilyeneket, ezért általában a "lehet", vagy a "valószínű", "elvileg", stb. szavakat megtalálod a környéken. Nem hiszem, hogy valaminek a jóságát én tudnám konrétan eldönteni, mivel mindenki maga dönt mi a jó számára(bocs-off).

A kicsi hangszórót be kell süllyeszteni, vagy belülről szerelni(de akkor meg belóg), vagy ki kell kúposítani belülről a lyukat. A nagy hangszóróról már beszéltünk.
Azt én is vettem, hogy tágulót még nem épített DDL, de nem is állítottam, hogy ez történt volna. Az engem igazolás kijelentés az egyenes csövűre vonatkozott(ilyeneket építettem eddig). Bocs, ha ez nem volt egyértelmű.
A szobád legalább nem kocka(van azért 20cm difi, ami azért nem sok):-)
Üdv!Watt

Watt,

értem mit mondasz és eddig is értettem, mindössze arra gondoltam, hogy a szûkülés-bõvülés elvi kérdésére DDL kísérlete nem adott választ. Egyébként mint azt leírtam az igazán korrekt összehasonlítás az, ha azonos térfogatúakat hasonlítunk össze. Az is világos, nem mondtad, hogy nagyobb szûkülés befolyása is jelentéktelen, de engem éppen az érdekelne, milyen mértékû szûkülésnek, milyen a hatása. Nagyobb méretû hangszórónál tényleg a belógás a fõ gond, kicsinél viszont éppen az, hogy a kivágás szinte letakarja a kosáron hagyott nyílásokat, ha az elõlap 1.9 cm vastag.
Az 1/3-os megoldás akusztikája nem világos számomra, de elhiszem, hogy jó.

A szobám sajnos folytatja a szigorúan csökkenõ sorozatot: 4 x 4,2 x 2,3.

Irigyellek! ) De pont ez az amire azt mondják túl jó. Kisebb szobában hogy szólna. (mondjuk 4,8x4,8x2,6m ez az ami nekem jutott)

Én egy 7.5x6x2.9-es szobában próbálkozom.

Hinnye! Én nem azt mondtam, hogy nagyon lecsökkenő esetben sem keletkezik eltérés! Én csak azt mondtam, hogy nem jelentős csökkenés esetén, nem jelentős az elhangolódás.
Egy nagyobb hangszórónál azért már nagy a cső, és kevésbé változik a terület. Ha kívülről szerelünk, akkor még a falvastagság is segít, akár +2cm kiemeléssel is élhetünk(dupla előlap, nem lóg be a mágnes annyira).

Ha visszanézed amiket írtam, nem különösebben forszíroztam, hogy táguló csövet kéne építeni, csak azt, hogy inkább tágulót 1/3-osra, mint szűkülőt a végénél hajtva. Én nem építeném egyiket sem, inkább az eredeti terv alapján 1/3-osra(ezt többször is leírtam, a tágulóról csak gondolkodtunk). (Ennek ellenére a neten található calculátor szűkülő csőre számol. Az onken topicban van rá link. akki tette fel))
Még az elején esett róla szó, hogy a szűkülés valószínüleg az első felharmonikuson létrejövő rezonanciát csökkenti. Ezért lehet szerintem az elejére tenni a hangszórót. Ekkor a csövet ideálisabban hajtjuk meg (a nagyobb üreg miatt mégsem!), de ki tudja milyen hatással van ez a hangminőségre. Az 1/3-os kialakítás ugyanezt szolgálja, viszont a csövet már nem ideálisan hajtjuk. Lehet, hogy ettől függetlenül nem okoz olyan nagy gondot a hangképben.

DDL eddig az utóbbit tapasztalta.

Azt még fontos megjegyezni, hogy több helyen is ki kellene próbálni a dobozokat, mert nagyon másképp tudnak szólni különböző szobákban. (a szobám is borzalmas, alig lehet bele illő mélynyomót találni.)

Hinnye

Mind a kétféle hangszóróelrendezést kipróbáltam. A Szűkülőnél jobb volt ha az elején volt a hagyományosnál meg az egyharmadnál.

Az iduló keresztmetszet azonos volt (kb. a hangszóró felület másfélszerese). A kilépő a szűkülőnél vátoztatható volt 0.8<Sd<1.1 között, a cső hossza elméletileg 1.65m és ezt lehetett változtatni 1.4m 1.8m között.

A csipogó mindig azonos volt a váltóval együtt.

DDL,

kösz, hogy tesztelted a különbözõ megoldásokat, megbízom az eredményeidben. Azért annyit még szeretnék kérdezni, hogy hogyan viszonyultak a két TL méretei egymáshoz. A kiinduló, a végsõ, vagy az átlagos keresztmetszetek egyeztek-e meg, és ezek hogyan viszonyultak a membránmérethez ? A hangszórót a TL-ek végére vagy az 1/3-ához tetted ?

Watt,

Semmiképpen sem szeretnék kukacoskodni, de felhívnám figyelmedet, hogy DDL a hagyományos és a szûkülõ megoldást hasonlította össze, a bõvülõrõl nem volt szó:). Korrektül ezt a kérdést a hangszóró egyforma tesztdobozok különbözõ végeire való beépítésével lehetne tesztelni. Lehet, hogy megcsinálom, ha legközelebb hazamegyek (sajnos a megépítés óta még nem találkoztam a TL-jeimmel sem, úgyhogy nem volt alkalmam tesztelni). Egyébként úgy csináltam õket, hogy a kilépõ nyílás lett hangszórómembránnyi, szóval a TL átmérõje sehol sem kisebb a hagyományos megoldásnál. Ennek ellenére lehet rosszabb a hagyományosnál, és persze egyértelmû hátránya, hogy sokkal nagyobb annál.
Ha jól értettem azt írtad, hogy nem befolyásolja jelentõsen a hangszóró rezonanciáját a hangszóró mögötti technikai okokból adódó keresztmetszet csökkenés. Ha meggondolod, a szélsõséges eset amikor nullára csökken a keresztmetszet, egy kicsi zárt dobozt, gyakorlatilag középsugárzót eredményez, elég magas fs-sel. Kérdés hogy bõvítve a másik szélsõ eset felé milyen jelleggörbéje lesz az fs emelkedés mértékének. A baj az, hogy szerencsétlen beépítések esetén, mint amit én is csináltam, elérhetõ 50%-os vagy akár nagyobb szûkülés a membrán közvetlen közelében.
Nyilván van képlet ennek fs emelõ hatására, ami alapján megállapítható lenne, hogy mennyire jelentõs befolyásoló tényezõ, de a könyveimet is otthon tárolom, fejbõl pedig esélyem sincs ilyet kihozni.

Én is!
Nem tudom, hogy örülni kell e a szűküléses kudarcodnak, de azért tanulni lehet belőle. Én azt mondom, hogy ettől függetlenül lehet még próbát tenni, ha valaki úgy gondolja, hogy ez jó lehet.


Az Onken dobozokról a neten találtam néhány képet. Indítok egy topicot, hátha valaki méretezést is talaál, mert azt én nem találtam. Szóval indul a topic a képekkel!!(csak egy link lesz, nem teszem tele!!)
Üdv!watt

Hát én valszínű,hogy feladom a szűkítésel tőrténő kísérleteket. Nekem csak akkor lettelfogadható hangú a síma TL melett, ha lényegesen nagyobb a csillapítás. Ez vizont agyonütötte a mélyhangok dinamikáját.

De lehet, hogy a hangszórókkal van a baj. Gondoltam arra, hogy a kicsi a szükséges keresztmetszet, de 2 hangszórót használtam dobozonként. És mindig a "hagyományos" volt a jobb. A hétvégén még próbát teszek egy 20cm-es VIFA reflex dobozban és egy SBX2030-as TL-ben párosítással.

Kíváncsi leszek a végeredményre.

Üdv DDL

Norbertka! Szívesen!
DDL! Szerintem az a SA1620as egy kicsit megtréfál. Viszont nekem is van egy olyan érzésem(mert még nem próbáltam), hogy a szűkítés nem a megfelelő megoldás, max. kisebb lesz a doboz, ami manapság túl nagy fontosságot kap. (természetesen megértem a paneles társainkat!)

Hinnye! Újraolvastam néhány írásodat és az egyikben a táguló csőnél azt írtad, hogy ha tágul, akkor a cső kezdete kisebb lesz az 1/3-os elhelyezés esetén, mint az ideális keresztmetszet. Szerintem a kezdetet kell az ideálisra, és onnan bővíteni minimálisan. Az az 5° csak egy max. irányadás,de szerintem is 1-2° ami realizálható. Ekkor a hangszórónál ugyan nagyobb a keresztmetszet, de a hangszóró egy kicsit kivesz(mágnes+kosár+membránkúp), Mint írtad, sok a szűkülés-tágulás mert semmi sem tökéletes. A fordulóknál is ívelni kéne, ha tökéleteset akarnánk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a kicsi eltérések nem nagyon befolyásolnak. Ezért nem befolyásolja a frekimenetet az sem, ha bővíted egy kicsit, csak a levegő nem tolul fel, igy jobban terhelhető. (szerintem) A frekimenet a szűkülésnél sem okoz gondot talán, csak ott a feltolulás fenáll, ha a kiinduló keresztmetszet egyezik a membránterülettel.
Azért DDL kísérletei eddig még engem igazolnak. (persze várjuk ki a végét:-))
Az elején még, olyan elképzelésem volt a szűkülő csöves kialakításról, hogy a kilépő nyílás azonos a membránterülettel, és onnan a hangszóró felé tágul, tehát szűkülő csövet kapunk, mégis a kilépés illesztett. Ez a variáció lehet, hogy hordozza az általad említett előnyöket és nem olyan jelentős a feltolulás, ha nagyobb hangszórót használunk, hiszen a kilépő keresztmetszet jó, és innen hasonló egy sima TL csőhöz a nyomásviszony. Ekkor nagyobb dobozt fogunk kapni, de nem mindig jelent gondot ez.
Szerintem így szűkítenek a látható példákon.
Üdv!watt

Hello watt!
En meg nem epittettem semmit csak szivom magamba a tudast (van mit hala nektek!!!). Belathato idon belul ket haverom is fog epiteni dobozt ugyhogy majd megprobalom oket raszedni a tl-re ne man az en dobozaimon tanulmanyozzak:-)
Most kicsit gonoszkodtam de hat ha valoban annyira jok a tl ek ahogy mondjatok akkor vegul is csak jot teszek veluk!
Igy a halon keresztul szeretnem megkoszonni megegyszer a segitsegeteket!

Kedves watt és Többiek!

Az "Onken"-szerű doboz leírása a Klinger: Hangdobozépítés c. könyve 154-155.-oldalán van, mégha nem is az a neve.
A Sound Practices c. újságban az 1993 nyári számában is az Onken-dobozról van cikk, leírás, az eredeti a nagyobb, jobb.
Visszatérve a Klinger könyvre, kedves watt, azt nem láttam leírva, hogy a labirint lenne a legjobb mélysugárzó, ami leírás van erről a fajta hangsugárzóról az nagyon kevés, elméleti alapnak elmegy.Különösen tetszik a Szerző azon megjegyzése: " akusztikus mocsár " (!)
Valaha régen a HFM-ben, ( HIFI Magazin, ha valaki nem ismerné ) szó volt valami hasonlóról az akusztikus labirintus kapcsán.
A Karlson- féle hangsugárzó a 203.-oldalon található rajz formájában.( Ezt sem sokan csípik, pedig jó )
Van egy nagyszerű "kis" tölcsér-sugárzó a 190-191.-oldalon. Jó hangszóróval, 30-300Hz-ig kitűnő.
A Karlsont többféle hangszóróval megépítettük kollégáimmal és igen jó hangúnak tartottuk és tartjuk ma is. Az akkori BEAG-HX302-vel, Monacor SP15/300PA és a Tesla ARZ(N?)9402-tipusú hangszórókkal Ezek 30, illetve 38cm-átmérőjűek. A "kis" tölcséres hangsugárzót is megépítettük a könyvben lévő rajzok alapján, a Monacor SP12/200PA-hangszóróval, (30cm) ezt is igen jónak tartjuk ma is.
Nekem otthon 2db hangsugárzóm van a TV-re kötve, mert így nagyságrendekkel különb a hangja. Ezek reflexdobozok, 40l-űrtartalommal, Monacor SP150 (16,5cm) mély, DT106 dóm-magassal. A hangváltót magam méreteztem, 12dB/okt. Fx=2kHz. A magashangszóró 2dB-vel még csillapítva van.
A hangja?
Kiegyenlített, jó a beszédérthetősége, kellemes hallgatni, mert a TV-t sokszor és sokáig hallgatjuk { nézzük }.
Ami mélyhang a filmekből átjut, az nagyszerűen szól.
Remélem, Mi nem tévedünk el a hangsugárzók labirintusában?!
Üdv! SMA

Köszi megvannak. Éppen most parkoló pályán, mert SA1620-asokkal kinlódom. Próbálkoznom a szűkülő keresztmetszettel (már két dobozt kidobtam). Nekem eddig nem jött be a szűkítés. Dinamikusabb, erőteljesebb, tisztább mélyeket ad a "hagyományos".

Üdv DDL

DDL, Hinnye, Szultan, Norbertka és akiket kifelejtettem!

Nagyon érdekelne, hogy hol tartotok, és hogy mi a tapasztalat!
DDL! Hogy vagy megelégedve hosszabb távon a két csöppséggel?
Hinnye! Tudtál már összehasonlításokat végezni?
szultan! Sikerült valami tervet eszkábálnod?
Norbertka? Veled mi a helyzet?

Üdv! watt

Szia SMA! ....
Örömmel vennénk, ha mi is részesülhetnénk tapasztalataidból!
Ha pl. a két általad említett felépítéstről össze tudnál állítani néhány használható adatot, rajzot, méretezésti képleteket és indítanál egy topicot, biztosan sikered lenne!
Vagy a gyakorlati megvalósításról beálításokról is lehetne egy jó témát nyitni.(az én elvem az, hogy egy témát nem szabad elterelni egy másikkal, mert akkor elvész mindkettő.)


..és mindenki!

A levegővel valóban máshol is gond van, de talán nem olyan súllyal mint a TL-nél, mert itt a cső gyakorlatilag sugároz. Persze a reflexdoboz csöve is, mégis más az egész.

Szumma: Ha azt nézzük, hogy milyen hangszórókat próbáltunk eddig ki, akkor bizonyos, hogy a TL kialakítás adta a legjobb eredményt a legrosszabb hangszórónál is. Egy alkalommal egy visatont lefüstöltek a barátaim egy TL-ben(természertesen:-)) és beledobtunk a javítás idejére egy otto-s régi lemezkosaras hangszórót, hogy addig is legyen..
Nagy volt a döbbenet, mikor jobb hang jött ki és nagyobb volt a terhelhetősége is! pedig a "fene se tudja" milyen hosszú cső kellett volna neki. Mi van, ha még méreteztük volna is?

A sajáthangról biztosan a gyártástechnológia, a felhasznált anyagok, a membránforma-szerkezet, a ragasztók, a kosár, és sok kicsi jelentéktelennek tűnő dolog tehet szerintem. A gond az(ha gond), hogy van akinek ez a tónus, van akinek a másik tetszik. Ezért nincs értelme legjobb sugárzóról beszélni. Az a legjobb amit éppen realizálni tud az ember és meg van vele elégedve. Ezért lehet, hogy sokaknak nem tetszik pl. a TL hangja. Mindig van jobb és még jobb, de ki ítél!?

(Nekem pl. az exponenciális tölcsér tetszik a legjobban, csak még nem tudtam szobába bezsúfolni. Ettől függetlenül már építettem egy-kettőt és gyilkosan jó és bazi nagy. bocsoff)

Az onken "szerű" dobozról: Oldal? rajzszám? kösz!

Üdv! watt

Hello watt és Többiek!

Nagyon szépen leírtad a labirintsugárzókról a levegő nonlinearitásáról szóló problémát, DE ez minden hangsugárzónál jelentkezik, többé-kevésbé.
A legnagyobb baj sajnos, a levegővel van.
A Klinger-könyvben a kész dobozok között található a rajz, igaz nem írnak róla semmit, de az ettől még Onken " szerű " doboz rajza. Valamelyik Sound-Practicies (újságban) is írnak róla, majd utánanézek pontosan melyikben.
Ha már a mélyhangsugárzók készítése problémakörét feszegetjük, kerülgetjük, érdemes szólni a " Karlson " féle doboztipusról. Ez ugyanis kitűnő mélysugárzó, jó hangszóróval, elfogadható méretekkel. A jó hangszóró csakis valamilyen profi tipuson értendő, gumis hangszóróval nem szabad próbálkozni. A Klinger-könyvben benne van, de régi Rádiótechnikában is cikkeznek róla, 1968-as aug.-száma, 1969-es évkönyv, de másutt is létezik leírása.
A hiba-kiigazításokat örömmel fogadom, DE úgy látom az azonos paramétereket nem egyformán "súlyozva" értelmezzük, használjuk. Én meglehetős gyakorlattal bírok a hangközvetítés-technika, teremhangosítás, térhangosítás terén, sokat tanultam gyakorlatban és néhány szakkönyvből. Sajnos, az általam ismert tankönyvekben és az "ismeret-terjesztő" könyvekben is csak " részinformációk" vannak, egy-egy divatos, újdonság, újrafeltalált, netán " más filozófia " alapján elkészített hangsugárzókról.
Mit szóltok ahhoz, hogy más-más gyártónak igenis van egy "sajáthangja" ami szinte mindegyik tipusán felismerhető, hallható. Itt lép be a szubjektív értékelés, tetszik - nem tetszik ez és ez a gyártmány, árakról most nem beszélve!?
Üdv! SMA

SMA! Dögöljek meg ha kötekedni akarok veled de megint azt kell mondanom, hogy nem vagy körültekintő amikor leírsz valamit!

Idézlek a kettővel előbbi írásodból:
"A hatásfok konstrukciós adata a hangszórónak, erős mágnes+ rövid tekercs az jó hatásfokra utal, míg a hosszú tekercs+ gyengébb, kisebb mágnes rosszabb hatásfokra."

Erre reagáltam ill. pontosítottalak, vagy kijavítottalak ahogy tetszik. Erre te kisvártatva kifejted ugyanazt amit én már a korrigálásban megtettem. Van ennek értelme?

Ezenkívűl nem hiszem, hogy valaki a tekercs geometriai magasságára gondolt volna, de valóban pontosabb, ha a tekercs huzalhosszát írtam volna.
De akkor B pedig nem a mágnes erősségét, hanem a résben lévő mágneses erősséget jelöli, ami nem csak a mágnes erősségétől függ, mert a rés méretétől függően a B értéke változik azonos mágnes használata esetén.

A Klinger könyvet 10?-éve olvastam ill. azóta... Ott az van leírva kb. szóról szóra: A TL lenne a legjobb sugárzásjavító eszköz, ha nem lenne megint itt a levegő nonlinearitása különböző nyomáson. Azt is írja, hogy ezen csak nagy membrán átmérővel és ebből eredően nagy csőkeresztmetszettel lehet segíteni(tehát ez a megoldás meghozza legjobb eredményt)
Az eredmény azért születik, mert a nagyobb keresztmetszetű csőben a levegő nyomása kisebb változásokat szenved, ezért nem torzít.
Esküszöm, hogy erről az Onken féle sáváteresztőről semmi konkrét adat nincs a könyvben ami alapján méretezni lehetne más hangszóróhoz. (de azért megnézem, mert még Onken nevére sem emlékszem. Biztosan nem sokat időzik rajta, vagy talán a fix rajzok között van? Mert azokkal nem sokra lehet menni.)
Ha megfigyelted volna itt szinte kommersz hangszórókról van szó, és mégis jó eredmények születnek, ha visszaolvasol, még ebben a topicban is.
watt

Hello watt (István) és Többiek!

A B*L-értéktől a hatásfok KÖZVETLENÜL függ. A B-a mágnes erősségét jelöli.
Az L- a feltekercselt huzal hosszát jelenti, nem pedig azt, hogy a kész tekercs "kilóg" a mágneses-térből. Ezért elvileg és gyakorlatilag is a 16-Ohmos hangszórók ( azonos kivitelt feltételezve! ) jobb hatásfokúak, mint mondjuk a 8-Ohmos kivitel. ( NA! lesz mibe beleharapnotok! ) Ha figyelmesen megnézzük a katalógusokban a 4-, vagy 8-, esetleg 16-Ohmos hangszórók adatait,( ugyanaz a tipus! ) akkor a fentebb írtak bebizonyosodhatnak. De lehet, hogy a gyártó más módosításokat hajt végre a különböző impedanciájú, de lényegében azonos minőségű-kivitelű hangszórói között, így már nem ugyanazt a hangszórót kapjuk eredményül.
Az Onken-féle doboz rajza megtalálható a Klinger-féle Hangdobozépítés című könyvben. Az interneten nem tudom hol lehet elérni, de valószínűleg ott is fellelhető.
Ez a sávszűrős-jellegű doboz csak jó hangszóróval működik megefelelően, kb.600-800Hz-ig használható. Az általam ismert leírásban Altec 416-8A tipusú hangszóróval szerepel, a szerzők szerint kifogástalan hang-reprodukcióra képes, tisztahangú, stb. stb. Én élőben láttam a moszkvai ( régi )filmgyárban 1995-ben, hihetetlenül jó hangú szerkezet! Itt Altec 515-tipusú hangszórókkal volt, valamilyen JBL-középmagas -tölcsérrel és még valamilyen szupercsipogóval kiegészítve, monitor-hangsugárzónak használták az egyik studióban. Nos egyértelmű gondolom, hogy kommersz hangszórókkal nem érdemes megépíteni.
Üdv! SMA

A 8ohm-os megállapítást két azonos gyártmányú hangszóróra értettem amiből készül 4om-os is.

Hát, hogy túl jó-e bele,majd meglátjuk, mert most egy reflexbe van(197L) és össze tudom majd hasonlítani.
Erre az onken dobozra én is kíváncsi vagyok, de a sávszűrős dolgok nekem eddig nem váltak be! (esetleg indíthatnál egy topicot erről??!)
Az Eminence-el csak példálóztam, de somogyikkal is jó eredmények jönnek, pedig azoknál kevés rosszabb hangszóró készül(mélyre!!!!).
Javíts ki de a B*l érték befolyásolja az SPL-t. Sok program ebből számolja, meg a membrán tömegéből, és az engedékenységből. A B*L ben az L a tekercs hosszát jelöli, tehát a szorzat akkor lesz nagyobb, ha L hosszabb. Amúgy is a hosszabb tekercs nagyobb elektromágneses erőt kelt.
Ezért az erős mágnes+hosszú tekercs adja a jobb hatásfokot, + még a könnyű membrántömeg, és esetleg a nagy engedékenység, ami nem feltétlenül a gumiperemet jelenti.
Ezért jobb a hatásfoka egy 8ohm-os hangszórónak(hosszabb tekercs), aminek nem! nehéz polipropilénből van a membránja(ami olcsó, de nem jobb a papírnál. esetleg nem ázik el:-).
Üdv!watt

HI. SMA Ez az onken-féle mélydoboz mit tesz? tudsz mondani egy honlapot ahol elmesélik hogy milyen?

Kedves watt és Többiek!

Jaj! Jaj! Jaj!

Valóban egy-két mondatban lehet, hogy nem egyértelműen fogalmaztam, bocsánatot kérek ezért!
Az a bizonyos SPL-érték, vagy hatásfok, mindegy melyiket nézzük, valószínűleg előbb volt, mint Thile és Small által a tudomásunkra jutott paraméterek összessége!
A hatásfok konstrukciós adata a hangszórónak, erős mágnes+ rövid tekercs az jó hatásfokra utal, míg a hosszú tekercs+ gyengébb, kisebb mágnes rosszabb hatásfokra. Az bizonyos Eminence jó hatásfokú.
Nem ez a lényeg, hanem az, hogy az említett hangszóróval valóban jó hangsugárzót lehet készíteni, akár labirintsugárzót is. Ismétlem, Én nem építenék labirintust, pláne ezzel a hangszóróval, túl jó bele.
Ha jó és egyenletes mélyhang-átvitelt akarnék, akkor az Onken-féle mélydobozt építeném meg ezzel a hangszóróval és lehet, hogy lepipálná a labirintsugárzót.
Ez egy sávszűrő jellegű, "reflex"-szerű doboz, kicsivel könnyebb megépíteni, mint egy labirint-dobozt.
Üdv! SMA

Jelentkezzen az aki nem a T/S paraméterek között keresné az SPL-t, még ha nem is Thiele és Small urakhoz fűződik az érték bevezetése!

Kedves SMA!
Idéznélek:
-"A hatásfok azt mutatja meg, hogy a bevezetett elektromos teljesítmény hány %-a alakul át akusztikai, "hallható" teljesítménnyé." ---- Ezt írtam le még részletezettebben az előbb.

-"EZ független attól, hogy később milyen ládába rakjuk a hangszórót, de a doboz és a hangszóró egymásra hatással-kölcsönhatással van. "
"EZ"-jelző a hatásfokra vonatkoztat ill. a hallható teljesítményre a fenti mondatszerkezetben!

Megkérnélek, hogy jobban gondold át amit írsz, mert egyre kevesebb kedvem van érdemben eszmecsrét folytatni(bár szerintem ez is információ az olvasónak)

Szóval a fentiekkel azt állítod, hogy a jelen esetben meglévő mélyomómat(Eminence Kappa 15LF) aminek az SPL-je 101dB mindegy milyen dobozba építem, azonos lesz a hatásfok?

Hát akkor borzasztóan tévedsz!
Tudod mi az a sugárzási ellenállás és hogy hogyan függ össze a hatásfokkal? Ha igen, akkor nem értem miért írsz le ilyen zöldségeket!

Ha arra gondoltál, hogy maga a hangszóró SPL-je nem változik, akkor részben igazad van, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a hangszóró szerves része lesz a hangsugárzónak. Ettől a ponttól kezdve el kell felejteni a hangszóró adatait, és mint rendszert kell tekinteni. Ekkor már nem értelmezhető az SPL, mert ez csak a beépítetlen hangszóró gyári adata.

Bizonyára van a kapott hangsugárzó egységnek is SPL-je(adott teljesítményen pl. 1W-on mért hangnyomása 1m-en), de ez korán sem lesz azonos a gyári hangszóró adattal. Ettől eltérhet mindkét irányba, a felépítéstől függően! A tölcsér élő példa arra, hogy egy hangszóró SPL-jéhez képest mekkora hangnyomást lehet elérni a mélytartományban. De lehet bandpass és reflexládát is úgy hangolni, hogy SPL csúcs keletkezzen, ami meghaladja a gyári megadott értéket.
Ekkor ezen a frekin javult a hatásfok, tehát a hatásfok nem egy gyári adat, ami nem tud változni, hanem egy rezonáns illesztett rendszer eredő tulajdonsága.

Végül álljon itt a sok megépített TL sugárzókról alkotott jó tapasztalatok sokasága, ami mind jobb eredményt mond el, mint egy zárt, vagy reflex kialakítás esetén.

Van valaki akinek rosszabb lett a TL-je, mint bármilyen előző doboza? (költői kérdés!)

(Hamarosan összehasonlítok két jól méretezett dobozt(reflex-TL), majd megírom a tapasztalatokat.)
watt

Hello watt és Többiek!
Nem tartozik a T/S-paraméterekhez a hatásfok, az érzékenység sem. Nem része a dobozméretezésnek ez az adat.
A hatásfok azt mutatja meg, hogy a bevezetett elektromos teljesítmény hány %-a alakul át akusztikai, "hallható" teljesítménnyé. EZ független attól, hogy később milyen ládába rakjuk a hangszórót, de a doboz és a hangszóró egymásra hatással-kölcsönhatással van.
Valóban, inkább érzékenységet adnak meg, SPL/1W/1m, dB-ben, ez is egy viszonyszám, specifikált körülmények között mérve.
Lehet, hogy ezt sohasem kapjuk meg, mert nem tudjuk a gyártó hogyan mérte, számította ki, milyen frekvenciatartományban, vagy csak egy fix frekvencián. Legfeljebb, ha van katalógusunk frekvenciamenettel, akkor abból láthatjuk mire képes a hangszórónk.
Tud Valaki mérést végezni az említett labirintsugárzón?
Érdekelne milyen az átvitele, főleg a mély-tartományban, hátha kedvet kapok az építéséhez.
Üdv! SMA

Nem akarok a témától nagyon eltérni, de röviden annyit arról, hogy miért nem lehet boltban TL-t kapni(bár én ezt nem hiszem, de eszembe sem jutna bolban ilyen dolgot venni), azért mert nem érdekli a gyártókat, hogy jót kapjál, csak az, hogy sok pénzt keressenek rajtad. Sokkal könnyebb egy ócska zárt fakockát jó kis élekkel legyártani(mostanában meg műanyagból), mint valami értékes dolgot.

Fenntartom, hogy a hangszóróknál a T/S paraméterek között nem szerepel olyan, hogy hatásfok, még ha értelmezhető annak is. Az SPL az érzékenységet jelöli és ezen a NÉVEN használja minden nagy gyártó is az adatok megadásánál. (Nem is érteném minek kéne kétféle mértékegységgel ugyanazt a dolgot jelölni.(bár a % nem mértékegység)

A hatásfok pedig a hangsugárzó(doboz+hangszóró) sugárzási ellenállásától függő, a beadott elektromos teljesítmény és a kapott akusztikus teljesítmény viszonya(ami nem függ a hagszórótól mért távolságtól, mert a térre vonatkozó energiamennyiségről van szó, amit a levegő időegységenként hordoz.(még ha nem is egyenletes eloszlásban)), hasonlóan mint ahogy az erősítőknél a tápról felvett és a leadott teljesítmény viszonya.
Most is azt mondom, hogy csak a fogalmakon lovagolunk, de fontos, hogy egy szó mit jelent pontosan, főleg egy írott platformon.

Hinnyével pedig teljesen egyetértek!

Norbertka! A tölcsérek építéséről indult már egy topic. Elöljáróban: Sajna nem függ a hangszóró méretétől egy ideális tölcsér mérete, de ritkán építünk ideális tölcsért mély frekire. (magasakra annál inkább) Viszont a hatásfokuk 20-70% között mozog, mérettől és frekitől függően. Itt nem a kis csutka tölcsér utánzatokra gondolok, amilyeneket a disco-kban látni, bár azoknak is jobb hatásfokuk van, mint egy sima reflexnek, vagy zártnak, pedig közelebb vannak a TL-hez mint a tölcsérhez, annak ellenére, hogy esetleg exponenciális a kilépő cső.
Üdv!watt

Kedves SMA,

Kommerciális szempontból tényleg nem versenyképes egy mélynyomóasztal (mint a Watt féle), vagy mélynyomóágy (amit én tervezek megvalósítani régóta, csak el kéne szánni magam a régi ágyikóm kidobására). De éppen ebben rejlik a csináld magad mozgalom szépsége, hogy olyat csinálj, ami neked tetszik és hasznos, sajátkezûleg saját tervek alapján. Persze lehet ilyesmivel pénzt megtakarítani vagy keresni, de ne az legyen már mérvadó, hogy mit vennének meg az emberek a boltban és mit nem!

Kerdes!
Nem telyesen ide tartozik de mivel eleg sokat emlegettetek elkezdett erdekelni a dolog!
Milyen is ez az exponencialis tolcseres dolog?
Esetleg ha errol is beszurnatok egy kepet amin rajta van az elvi elrendezes azt megkoszonnem!
Emlegettetek hogy nagy monstrum egy ilyen de mi van ha egy 16 vagy 20 centis hangszorora epitunk egy ilyet?
Akkor is olyan nagyon nagy lesz?
Szivesen fogadom a linkekekt is ahol errrol infot talalhatok!

Kedves watt és Többiek!
A hangszóróknak igenis van hatásfoka, ezt jobb katalógusokban meg is adják. Másfelől, az a bizonyos SPL/1W/1m - ( hangnyomás, 1W-tal, 1m-távolságban mérve ) közvetve a hatásfok jelzője is. Egy 4%-hatásfokkal rendelkező hangszóró 98dB-hangnyomást produkál, a gyári (megadott) frekvenciamenet figyelembevételével, tehát csak szűk tartományban! Leggyakrabban 1kHz-re adják meg ezt az értéket.A mély hangoknál az akusztikus rövidzár miatt, nyilván jelszintcsökkenés, jelhiány (kioltás)lép fel, ezt lehet megszűntetni, mérsékelni különféle dobozkonstrukciókkal. Ebből a szempontból a TL-doboz valóban a "legjobb", méretezhető, csak helyünk legyen hozzá.
Méltányolom, hogy sikerült jó TL-hangsugárzót építeni, változatos hangszórókkal is. Én, ismétlem, nem építenék TL-dobozt. Nincs igazán elterjedve a köznapi gyakorlatban, ez pedig azt mutatja, hogy sok probléma van vele.
Az üzletekben leginkább a reflex, zárt, tölcséres, vagy részben tölcséres-reflex működésű hangsugárzókat látni és kapni. Hirtelen nem is tudnék céget említeni, aki TL-hangsugárzót gyárt és az nálunk is kapható, de minden lehetséges. Igazán korrekt összehasonlítást a különböző hangsugárzók között, szinte lehetetlen végezni, de mondjuk, egy jó -( mindenki által elfogadottan jó )- hangszórót beépítenénk egy (hozzá méretezett!!!) reflex, zárt, vagy TL-dobozba, esetleg tölcsérbe-beépítve, nem biztos, hogy többen választanák a TL-hangsugárzót, mint mondjuk, a reflexet.
Üdv! SMA

Watt,
lehet, hogy igazad van a bõvüléssel kapcsolatban, de nem gyõztél meg teljesen. Ha TL esetében tényleg fontos, hogy a nyílás kb. akkora vagy valamivel kisebb kell legyen mint a membrán, akkor ugyanis, mint már korábban erre voltak is panaszok, a membránnál a csõ keresztmetszete bõvülõ esetben kisebb a membránnál, és ahol ez a csökkenés végbemegy ott a levegõ csúnyább dolgokat is mûvelhet, mint a csõ további szakaszán a nemlinearitás csökkenésével járó elõny. Olyanokra gondolok, hogy jobban növeli a hangszóró fs-ét, káros visszaverõdések,...
Ha ez tényleg így van, akkor persze bagoly mondja verébnek, mert a 19 mm-es elõlapba úgy építettem be az SA1320-akat, hogy a kosár, mágnes és a kivágás közti terület valószínûleg kisebb mint a membránfelület, szóval a dobozok rendelkeznek a szûkülõ és bõvülõ eset összes hátrányával:))
Ez valószínûleg komolyan érintheti a hangzást szóval asszem tennem kell ellene. Általában nem szerencsés ilyen kis kosarú hangszórókat vastag elõlapra szerelni, ha mélynyomóként funkcionálnak.
Persze ha a nyílás növelése nem ront a mûködésen, akkor nemigen marad ellenvetésem.

Az utóbbiakkal is egyetértek.

SMA,
lehet, hogy az akusztikai labirintusnak nevezett hangelnyelési módszerre gondolsz. Elõre is bocs, hogyha alaptalanul feltételezem, hogy nem tudod a TL jelentését.

Kedves SMA! Tisztán szakmai szemszögből szeretnék veled vitát nyitni. Valószínűleg csak a fogalmakat nem értelmezzük egyformán, vagy valamit félreértelmeztél.

A sugárzási hatásfoka egy hangszórónak? Eleve ezeken a frekiken nulla, minden úgymond szabadon álló hangszóró hatásfoka. Csak beépítés után nyerhetünk hatásfokot a mély tartomány lesugárzásakor.
Ezért nem tudom értelmezni a 4-5%-os hatásfokú hangszóró fogalmát amit utána beépítünk és a semmiből marad 1-2%!?
Mint említettem a sugárzó egységnek(hangsugárzó építmény+hangszóró) lehet értelmezni a hatásfokát(a hangszórónak csak érzékenysége van! de az más tészta).
Ekkor a zárt doboznak a legkisebb a hatásfoka, ezután a reflex következik, utána a TL, és ezután az exponenciális tölcsér torony magasan.
Ezt minden szakkönyvben meg lehet találni, nem én találtam ki.
Az alacsony fs hosszú csövet kíván, de nagyon mély hangot eredményez. Ha összevetjük azt, hogy a zárt, vagy reflex dobozba épített hangszóró fs-e fc-re emelkedik és az f3 pont e miatt szintén megemelkedik, és ezzel szemben a TL csöve fc-re hangolva(igaz felharmonikusra) pont a rezonancia ponton erősíti a hangot a lesugárzott térben, akkor azt kell mondani, hogy azonos hangszórót beépítve egy TL-be, alacsonyabb F3 pontot kapunk. Magyarul nem kell olyan alacsony fs-nek lenni. Sőt. Az alacsony fs nagyon engedékeny hangszórót mutat, vagy nagyon nehéz membránt. Mindkét esetben nemkívánatos túlzott membránmozgások keletkeznek, ami a terhelhetőséget csökkenti és a torzítást növeli. Ezért én inkább 30-40Hz körüli fs-ű kemény felfüggesztésű hangszórókat építek TL-be.
Végül szubjektív ítéletem mind azt mondja, hogy az eddig hallott hangszórók (Pl egy orion 30cm-es hangszóróból épített, amit halottam zártban is) TL-ben dúrván hangosabban, mélyebben(nem dübögésre gondolok, tudom mi az a mély hang) és szebben szóltak! Ez is a jobb hatásfokot a mély tartományban és az ideálisabb akusztikus hangolást bizonyítja.
Nagyon sokféle hangszórót próbáltunk már TL-be, és szinte egy sem volt rossznak mondható, ha azt néztük, hogy egy zártba, vagy egy reflexbe bele se "lehetett" tenni!
Ezért nem olyan vészes ez a hangszóró kiválasztásos dolog, ha a rendelkezésre álló hangszóróparkot, anyagi lehetőségeinket, és a kapott eredményeket nézzük egy TL konstrukció esetén.

(Amúgy én tölcsérhívő vagyok )))
Üdv! watt

Hello TL-hívők, kedves watt!

Állításomat, miszerint a labirintus-hangsugárzó rossz hatásfokú, fenntartom. Ha 4-5%-hatásfokú hangszórót használunk, akkor lehet, hogy marad belőle 1-2% a végén.
Ugyanis a TL-doboz igen nagy csillapítású, pont azért, hogy elfogadható legyen a mélyátvitele. A cső kereszmetszete kb. megfelel az alkalmazott hangszóró membránfelületének, sehol nem csökkenhet! - mert akkor már egy másik módusú működés jön létre, ami nem tartható kézben. Mérni kell, műszerek nélkül ez pedig nem megy. ("Bolond lyukból bolond szél fúj")
Ráadásul TL-dobozba olyan hangszórót kell tennünk, amelynek igen alacsony a rezonanciafrekvenciája, mert így képes csak jó mélyhang-leadásra.
Csupa kompromisszum a hangsugárzótechnika, a célfeladathoz kell megtalálni, kiválasztani a megfelelő hangszórót, hangsugárzót, ez sem könnyű.
Üdv! SMA

A membrán területet, ill. felületet meg szokták adni cm2-ben, mert a kúpos forma miatt nem az átmérőből számoljuk, de a membrán méregetésével is ki lehet.

Hinnye!
A szakirodalom szerint a TL egyetlen hátránya a levegő különböző nyomásokon mért nonlinearitásából eredő torzítás. Ott említik, hogy egy táguló csőben nem lépnek fel annyira a túlnyomások, ezért ez a hatás csökken. Az is olvasható, hogy a kivehető legnagyobb torzítatlan hang a membrán felületével összefügg, itt is a nonlinearitás miatt. Nyílván minél nagyobb egy cső, annál nagyobb levegőimpulzus kelt azonos nyomást benne a levegő kisebb sebessége miatt.
Az álóhullámok táguló csöveknél sem alakulhatnak ki a falak nem párhuzamos volta miatt. Amúgy a csillapítás ezt párhuzamos falaknál is lecsökkenti kellően. Ha meg nem is engedünk rá 100Hz-nél magasabb hangokat, akkor elvileg az önrezonancián kívül nem alakulhatna ki állóhullám.(esetleg a felharmonikusok, de azokmár eleve kisebb tendenciájúak)


Azzal egyetértek, hogy senki nem lelkesedett az autóba TL ötletért, a kis halgató üreg elhangoló volta miatt.
A hatásfokról meg annyit, hogy 2-4 szer jobb hatásfoka van egy TL kialakításnak, mint egy zártnak, vagy reflexnek. Egy zárt hatásfoka 0,5% körüli, egy TL elérheti a 2% is mélyben(100Hz alatt). (egy tölcsér a 20% is. magastartományban akár a 70% is.)
Az a tény, hogy nagyok lehetnek a méretek, nem mindenkit rettent el. Én mindig próbálom az asztal ötletet javasolni. Nem kell egy mélynyomóból feltétlenül kettő. 100Hz alatt nem tudunk olyan távol ülni a hangszórótól, hogy halljuk a mély irányát. Amúgy ezt még szabad térben sem tudjuk jól.
Nagyon sok kíválló minőségű rendszert építettek már szatelites megoldásal. Egyetlen hátránya a dolognak, hogy 1db(3sávos rendszer), vagy 3db(5sávos) mono erősítővel és néhány aktív szűrőáramkörrel több kell. (meg persze össze kell tudni hangolni a rendszert)
Viszont a paraméterek könnyebben kezelhetőek, állíthatóak otthoni körülmények között. Aki épít erősítőken ne hagyja ki az aktív rendszer hatalmas otthoni körülmények között adódó előnyeit.
Ebbe a rendszerbe egy nagy TL középen igen jól beleillik. Említettük már korábban azt is, hogy milyen nehéz elhelyezni egy mélynyomót. Ha egy db van belőle, akkor majdnem a legjobb helyre fogjuk tenni(ha asztalnál maradunk), középen elénk kb 2/3 rész távolságra.
Az aktív rendszer további előnye, hogy az erősítőt nem terheljük mély ill. magas frekikkel amiket a sugárzónak le sem kell adnia. Ezzel csökkentettük a csoportfutási torzítást, a dopler torzítást, emeltük a terhelhetőséget a magas tartomány erősítőiben, kihagytunk egy csomó kondit, ellenállást, tekercset a hangszóró és az erősítő kimenete közül, aminek a következménye jobb dinamika, jobb részletezés a nagyobb csillapítás miatt. A különböző érzékenységű hangszórókat könnyen egymáshoz szintezhetjük.
Azért hozzáteszem, hogy egy jó passzív rendszer nem szól rosszabbul mint egy aktív(bár ki tudja), viszont otthoni körülmények mellett szinte lehetetlen jó passzív rendszert összehangolni. Ami az egyik rendszernél tekercselés, ellenállás cserebere, az a másiknál egy poti megcsavarása és azonnali érzékelése az eredménynek. Az is igaz, hogy lehet ám egy darabig szórakozni a különböző minőségű felvételekkel, mire egy jó arányt elkapunk. Ezt azonban még mérésekkel sem tudnánk azonnal megfogni.
Bocs ha kicsit elkalandoztam, de azért nem esik olyan távol a témától remélem.
watt