Szerintetek ha a 62pf-ek (csak segítségképpen, a kristálynál van a kér kondi) helyett 68pf-eseket használok, az módosítja az órajelet? 62pf-eset nem találok még a HeStore-n sem.

Ellenőrizd le a FET-ek előtt lévő táp maximális áramát (lehet, hogy 5.2A, akkor hiába csökkented a sönt ellenállás értékét).

Bármelyik csökkentésével, de inkább a söntöt célszerű.

Szép estét!
Egy olyan egyszerű kérdésem lenne, hogy eme kapcsolásnál a FET-eken folyó maximális áramot hogyan lehetne növelni? A sönt (sönt?) értékének növelésével, vagy az opamp 270k-jának csökkentésével?
Egyelőre ott tartok, hogy IRF540N-nel, és 40N60C3-mal is max. 5.2 A-t tudok áthajtani a két, párhuzamosan kapcsolt FET-en. A 12 V tápfesz 7812-ből jön, megvan, azzal nincs gond.

Mindenesetre köszönöm és további szép estét!

Na amiatt pont nincs értelme. Ez nagyfrekis zavarszűrő, nem pedig harmonikus szűrő.



Jézusom! Milyen dinoszauruszt akarsz madárral keresztezni?



Mi van????? (És még csak nem is a folytáson akadok ki...)



Mert a két áram mágneses tere ellentétesen gerjeszti a magot.



Na legalább öngyilkos nem akarsz lenni, ez megnyugtató. Azért én csak azt javasolnám, hogy olyat építs, amit értesz!

Szóval felejtős az effajta bekötés... Az adatlapban semmilyen leírás nincs a szűrő méretezésével kapcsolatban, ami viszont mindenképpen kellene a teljesítménytényező javítása miatt.
Az áramkör teljesítménye a bemenettel sorbakötött triakkal szabályozható. A gyártó szerint a CM folytás (amennyiben a CM folytó szabályosan van bekötve ) ront ezen képességén.
Differenciál módban miért kisebb ennyivel az induktivitás?
Az egyenirányító negatívját eszembe se jutott leföldelni.

Ez kb. háromszorosan lett megcsavarva ahhoz képest, ahogy szűrőt kéne tervezni. Így bekötve ez nem közös módusú fojtó. Ha jól lenne bekötve, még lenne értelme a nagyobb induktivitásnak. Viszont egy CM szűrőnek differenciál módban is van induktivitása (kb. 2 nagyságrenddel kisebb, viszont nehezen telítődik), ezt illik is kihasználni.

(Persze így is használható, hiszen használható a tekercset teljesen kihagyva is.)

(Amúgy meg: elmebeteg amcsik... Az isten szerelmére, le ne földeld a hálózati egyenirányító negatívját!)

Sziasztok!

Egy hálózati feszültségről működő buck-boost áramkört tervezek. Az IC adatlapjában 15W teljesítményhez a következő bemeneti szűrőt javasolják:


Mivel 50W körüli teljesítményben gondolkodom, első körben 10mH-re növelném a bemeneti induktívitást. Szerintetek a közös módusú fojtónak milyen hátrányai lennének a különálló tekercsekhez képest, illetve használható lenne-e egyáltalán az alábbi konfigurációban:

Megvan mi a baja: azon a kis segédpanelen a triak teljesen zárlatos és ez azt eredményezte, hogy a két sorbakötött kondi közé bevezette a hálózati váltóáramot. Most nincs benne az a segédpanel és működik rendesen, a kondik még csak nem is langyosodnak, nem serceg semmi. Biztos valamilyen védelem lehet ez a panel de enélkül is működik, majd kicserélem a triakot átnézem a többi alkatrészt is és visszateszem azért.
Egy 12V 75W-os autóizzóval teszteltem aminél 4.5 A-t vett fel 13V mellett, ami ugye csak 58.5W de elég erős fehér fénnyel világított már így is.

Egyébiránt köszi a tippeket mindenkinek!

By Tron :

Effektív értékben!..egy cellazárlatos akkunál el sem indul a gép,ha benne van az akku!
Egyébiránt, cargo -val értek egyet: rajzolja meg akinek kell! -ha,a sajátom és időm van rá,akkor pöcsörészek vele,más meg vegye meg a boltban,mert a ráfordított időt és pénzt nem éri meg-ill. a veszekedést,hogy ennyiért már vehettem volna újat..-:'akkó,mérnem' vettél?,ahelyt, hogy idetolod a képembe,hogy te ezt biztosan meg tudod csinálni.. - stb..

Az is lehet, hogy az ellenállások jók, de az öreg elkók szivárgási árama nagyobb, mint az ellenállás osztóé, így eltolódik a fél feszültség valamerre.
Be lehet rakni egy elkót is, ha legalább 400V-os (és elfér). Ekkor elég a fele kapacitás is. Egyből megoldódik az ellenállás osztó probléma is.

Jól írta Gilszkilabor, ne kísértsd a sorsot. Ha felrobban valamelyik, még nyáron is takarítani fogsz. Ha lesz még szemed, amivel látod a koszt.

Ismerősöm pincérnek készülő gyermekét korrepetáltam differenciál számításból !
Én a hiradós életemben nem használtam ilyen tudásomat (ill most korrepetálni).

Cargo fotója alapján simán kinézek 12V/10A-t az áramkörből. 90W-os laptop tápok jóval kisebbek.
És én is adnék egy pontot a graezt-nek: azok a kondik szerintem is attól melegednek, hogy váltót kapnak.

Ha a kondenzátor forró és a Greatz jó, akkor nézd meg, feleződik-e a puffer-feszültség az elkókon. A kondikkal szokott párhuzamosan lenni egy-egy ellenállás, ami biztosítja az egyenáramú szimmetriát. Ha (legalább) az egyik megszakad/megnyúlik, a szimmetria nem biztosított és a feszültség megnőhet. Nagyon vigyázz, mert ha szétrobban, nagy baj lehet belőle!

A két kondi sorba van kötve. Graetz jó.
Pénzt nem szánok rá, időt már inkább, de ha nem jövök rá a bajára 1-2 napon belül akkor marad alkatrésznek. Rajz az sajna nincs, visszarajzolni meg nem fogom, annyit nem ér a cucc.
Most vettem észre, hogy az egyik kis segédpanelen egy ellenállás alatt igencsak fekete a nyák. Ezen az ellenálláson a színkódok már csak egy barna szín árnyalataiként látszódnak. Majd kiszedem és megmérem hátha még jó. A hálózati oldalon van 2 db. FJP13009 NPN tranzisztor (12A, 400V C-E), azon a segédpanelen amin meg a lebarnult ellenállás van található egy BTA08-600c triak (8A, 600V). A leválasztott részén meg egy TL494 ic gondoskodik a működésről. Holnap majd megnézem a tranzisztorokat is.

-nincs az alulméretezve min.kb.400-600V normális esetben.. a fet-en szaggatva -de mibül lesz az lószerszám,ámbátor Kínában találták fel a puskaport is..
A graetz-ben mind a 4 dióda jó? A fet is lehet kettyós.,vagy a szaggatókörben a dióda vagy a kondi,lehet a nagyfesztrafó is részben menetzárlatos,de akkor a fet pukkan.Lehet a fojtótekercs részben v.egészben zárványos etc..
...Aztán az ilyen tápokban az impulzust simán hanyattvágja az opto utáni áramkörben bármi akár egy 100 nF kondi is attól simán nem is rezeg= nem működik.Mennyi időt és pénzt szánsz rá?
Rajz alapján könnyebb lenne kiötölni,hogy vajon ez a ketyere honnan és mibül tudna neked leadni 10 A-t!

Nemrég hozzám került egy ilyen akku töltő (12V 10A). A hálózati oldalon a két pufferkondi (330uF 200V) közül az egyik ki volt pukkadva. Mindkettőt kicseréltem használt, de még jó darabokra. Számítottam rá, hogy ettől még nem biztos, hogy 100%-ban meg lett javítva ezért kb. csak 2-3 másodpercre kapcsoltam be próbaként. A kimenetén megjelent kb 14V körüli fesz. és a ledek is világítottak ahogy kell, viszont a két pufferkondi nagyon gyorsan elkezdett sercegő hangot adni és veszettül forróak lettek ez a rödiv idő alatt, de nem robbantak fel szerencsére. Ez alapján van valami tippetek, mit kellene, hogy ellenőrizzek még rajta?

Ez tény, de egy átlagos tekercsnél szinte mindegy. Csak akkor számít, ha a drót vastagság összevethető az átmérővel. Ilyet utoljára egy középhullámú adónál láttam (nagyon régen), ahol rézcsőből volt a tekercs, és víz folyt benne a hűtés miatt.

Nem gondoltam volna, hogy amikor ide másoltam egy régi szövegfájlom tartalmát, ilyen aktivitás lesz. De örülök neki. Mindenki turkál az emlékeiben. Mert az a gyanúm, hogy manapság ilyet nem nagyon tanítanak középfokon. Sőt...

Annak idején voltam konzulense jó néhány diplomatervet készítőnek. Néha elképesztő együgyű emberekkel találkoztam. Egyszerűen hihetetlen, hogy eljutottak odáig.
Akkor mi lehet ma. Láttam egy filmet a Youtube-on, ahol az ELTE udvarán kérdeztek fiatalokat: ki volt Eötvös Loránd. Mondtak mindenféle baromságot, miközben oda járnak az ELTE-re, akinek a névadójáról kérdeztek. És ezek lesznek a jövő tanárai.

Üdv!
Bocsi, hogy beleszólok, de a légmagos tekercs esetén nekem nem stimmeltek a paraméterek azzal ami az ókorból (középiskola) rémlettek.
Utánanéztem és tényleg:
Sima egysoros légmagos tekercs esetén a D (vagy R, ki mit szeret) a tekercs KÖZÉPátmérője (sugara).
Vagyis nem külső, nem mag, tekercsközép.
Lásd még:
http://www.hobbielektronika.hu/segedprogramok/?prog=induktivitas3

Rendben, nagyon köszönöm a segítséget

Ha kicsi belegondolok, a Te képleted lesz a jó (a fazékvasnál is hasonló képlet van).
Lehet, hogy nyomdahiba volt. Ez már sosem fog kiderülni, olyan régen nyomtatták (még ólombetűkkel szedték kézzel). Igen sz*r dolog lehetett.


Igen.

Ami meg a porvavas képletet illeti, a Gilszkilabor által írt lesz a jó (lásd a feljebb írtakat).

Tehát hogy lól értelmezem-e:
l: az a távolság, ameddig a vezetéket feltekercselem pl egy hengerre
r: annak a hengernek a sugara (külsejét mérve), amire feltekerem a veteréket

Amire hivatkoztál, abban nekem a gyök kettő szúrt szemet. De akkor én sem titkolom a forrást:

Magyari Béla - Pintér István: Híradástechnikai képletgyűjtemény, Műszaki könyvkiadó (1971) 153. oldal: L=Al*N^

Tekercsekről van szó. Annak a sugara, a hossza meg az l.

Kiírtam az infókat törtös formában, hogy jobban átlássam. Az lenne a kérdésem, hogy az utonsó képletben mi az az r? Gondolom valaminek a sugara, mert az szokott r lenni, de mié?

Én innen vettem: Korda Tibor: Híradástechnika, Műszaki Könyvkiadó (1965), 18-ik oldal.

De ettől még igazad lehet.

Szerintem meg: N=ˇ(L/K)

Nagyon köszönöm a segítséget. Most nincs időm, de amint lesz, átnézem, és kiírom számomra értelmezhetőbb formátumba, hogy jobban átlássam, de első ránézésre is sok segítség számomra

Régebben összeállítottam ide a Fórumra, valahol megtalálnád, de mégegyszer itt van:

----------------------------------------------------------------------
Tekercs méretezés:
----------------------------------------------------------------------
Jelölések:
= egyenlő
~ körülbelül egyenlő
+ plusz (összeadás)
- mínusz (kivonás)
* szorozva
/ osztva
^2 négyzeten (általában hatványozás, a szám az értéke, lehet - előjele is)
ˇ2 négyzetgyök (általában gyökvonás, a szám az értéke, lehet - előjele is)
{[()]} a zárójel(ek)ben levő műveleteket sorrendben, előbb kell elvégezni
----------------------------------------------------------------------

Egysoros légmagos tekercs:

L=[N^2*(D+d)^2]/[0,45*(D+d)+l]*10^-3 [uH]

N=[L+ˇ2{L^2*a^2+1,8*10^-3*(D+d)^3*L}]/[2*(D+d)^2]*10^-3

Szórt kapacitás: C=0,5...1,5*(D+d) [pF] menetemelkedéstől függően, de a csévetest 20...50%-kal, a lakkbevonat a huzalon 20...30%-kal növeli.

Jelölések:
N menetszám
L induktivitás [uH]
D tekercsátmérő [mm]
d huzalátmérő [mm]
a menetemelkedés [mm]
----------------------------------------------------------------------

Többsosros rövid (átmérő nagyobb mint a hossz) hengeres tekercs:

L=[7,8*Dk^2*N^2]/[3*Dk+9*l+10*h]*10^-3 [uH]

N=(0,36/Dk)*ˇ2[L*(3*Dk+9*l+10*h)]

Kereszttekercselés esetén ugyanez a tekercs:

L=[(Dk+h)^2*N^2]/[0,38*(D+h)^2+1,15*l+1,25*h]*10^-2 [uH]
---------------------------------------------------------------------

Ha a (h) tekercsmagasság nem ismert (l=h közelítéssel):

N=[10/(D+l)]*ˇ2[L*(0,4*D+2,8*l)]

Szórt kapacitás: C~10*Dk [pF]

Jelölések:
Dk közepes átmérő (külső * belső átmérő / 2) [cm]
D belső átmérő [cm]
l hossz
h vastagság (külső - belső átmérő / 2) [cm]
--------------------------------------------------------------------

Porvasmag esetén:

N=K*ˇ2L (ahol a K a magtényező)

A réz illetve alumínium mag kb 30%-kal csökkenti az induktivitást.
--------------------------------------------------------------------

Más megoldás: a Nagaoka féle képlet egy módosított változata:

L=(0.03937*r^2*n^2)/((10*l)+(8,85*r))

L = [uH]
r, l = [mm]
n = menetszám

hézagos tekercsnél (menetek közt táv.) akkor a 8.85-t 9.1-re kell cserélni.

Szeretnék tekerszet készíteni, ehhez keresek képletet.
Amit tudok:
- feszültség, amire kötni akarom
- áramerősség, amennyit szeretnék, ha fogyasztana
- frekvencia
- négyszögjel
- illetve előfordulhat, hogy egyenáramra akarok készíteni elektromágnest

Amit szeretnék tudni:
- lakkozott réz átmérője
- a tekercsem menetszáma

Tudtok segíteni?

A két epromot már egymásra forrasztottam és a CE lábakat "L"-re kapcsoltam az OE lábakkal lehet engedélyezni az epromok kimeneteit, de még az eprom égetőm is kifekszik ha az OE lábat én kapcsolgatom . Tab, a megoldásod nagyon ötletes és egyszerű ki fogom próbálni.
Köszönöm a segítségeteket
gerry

Én tennék bele egy 27C020-at és az A17-el váltogatnám az alsó/felső felet. Még a tokozás is ugyanaz.
Így csináltam az ECU-mban is a gyári/módosított program váltást.

Kellemes ünnepek kívánok minden kedves fórumozónak!

Szerintem meg a CE (Chip Enable) kivezetéseket párhuzamosan kell kötni, és az OE (Output Enable) pontokat kell vezérelni a legmagasabb címbittel és annak invertáltjával. De ha az áramkör olyan, hogy adott esetben le kell kapcsolódni az eprom(ok)nak az adatbuszról, akkor trükközni kell egy kis kombinációs hálózattal az OE + címvezeték fronton. Tehát ha az OE engedélyezett, akkor a legmagasabb címbit dönti el, hogy melyik eprom kimenete lesz érvényes. Ha viszont az OE nem engedélyezett, akkor a címbit állásától függetlenül egyik eprom kimenete sem lehet aktív. Vagy pedig plusz buszmeghajtóval kell tudni leválni.

Párhuzamosan ???
17 biten címzed és 8 bit adat?
Na az nem fog menni.
Ha jó úgy hogy EGYMÁS UTÁN látszódnak (256k), akkor fogd az CE lábat és használd 18. bitnek. Értelemszerűen a másik iC-re negálva vezesd rá.

Üdvözlet!

Szeretnék párhuzamosan kapcsolni 2db. epromot. Típusuk 27C010. Az egyik epromban a program egyik fele a másikban értelem szerűen a másik fele.
A kérdésem az lenne hogy lehet az epromokat kapcsolgatni? A CE és az OE lábakkal ha kapcsolom, valahogy nem akar működni. Melyik lábnak mikor milyen
jelszinten kell lennie? Köszönöm!
gerry

cargo!

A ferrit gyűrűn közösen átbújtatott vezetékeknek az a szerepe, hogy a közös módusú áramokkal szemben tanúsított impedanciát növeljék meg, a differenciális módust érintetlenül hagyva! Vagyis ha az egyik vezetéken befolyik egy áram, a másikon kifolyik, akkor ez semmit nem vesz észre belőle. Ilyenek a jeláramok. A zavaráramok viszont tipikusan közös módusban folynak, vagyis minden vezetéken azonos irányban, és ezeket csillapítja a ferrit gyűrű.

A tekercs pont a harmadik színkódot takarja el. Levágtam a tekercs egyik kivezetését az ellenállás lábáról és megmértem multiméterrel az (ellenállás) értékét, az eredmény: 2,2k.


Ezekkel az elektrotechnikai alapokkal én is tisztában vagyok.


Pont erre a más hatásokra vagyok kíváncsi! Vegyünk két esetet:
"A" eset: Adott egy kábel, átdugom egy ferritgyűrűn, ezután a kábel két végén 1.3 uH-t mérek (a valóságban is nagyjából ennyi, lemértem).
"B" eset: Adott egy kábel, sorba kötök vele egy valamilyen ferritmagra tekercselt 1.3 uH értékű induktivitást, ezután a kábel két végén 1.3 uH-t mérek (vegyük a kábel saját induktivitását nullának mindkét esetben).

"A"-t és "B"-t is beletesszük egy "fekete dobozba" úgy, hogy mi kívülről csak két kivezetést látunk. Ekkor ha megmérjük mindkét eset induktivitását ugyanazt kapjuk. Mi lesz a különbség akkor mégis? Lehet, hogy azért használják a gyűrűn átvezetős megoldást mert így egy csapásra megoldható több ér zavarszűrése egy ferrittel?

Mert a tekercsben nem ferrit van hanem egy ellenállás, ami a jóságát csökkenti (régi elektroncsöves szerkezetekben voltak ilyenek). De az is lehet, hogy olyan nagy értékű az ellenállás, hogy nem számít semmit, csak tartó szerepe van. Egy olcsó tekercstartó két lábbal. Ha legyártanak egy ilyet, az többe kerül, mint egy ellenállás.


Mert különben nincs induktivitása szinte semmi. Sejtheted, hogy nem szórakozásból bonyolítják.
Hogy megértsd: minden trafóban a fluxusnak záródnia kell, akár vasból van, akár ferritből. Akkor van induktivitása.
Ha fogsz egy egyenes vasrudat, és rátekersz egy tekercset, lesz induktivitása, de kicsi, mert a levegőben záródnak az erővonalak. Ha (elvileg) meghajtod kör alakba, és összeér a két vége (nincs, vagy kicsi a légrés), jelentősen megnő az induktivitás, azaz csökkenthető a menetszám ugyanakkora induktivitás eléréséhez. Ha "egybeöntik" az egészet, semmilyen légrés nincs, elérik az optimumot. Evvel szemben macerás lesz a tekercselés. Ezért vannak a két darabból összerakható vasmagok. De az ára az, hogy van fluxus szóródás, induktivitás (permeabilitás) csökkenés. Szabadon lehet választani, kinek mi kell.
Ha sorba kötöd a dróttal, annak egész más hatásai lesznek. De most nem elektro tankönyvet akarok írni itt.

Mégegy apróság:

Ez miért jó így? Ha csak mellette lenne a tekercs ugyanígy párhuzamosan kötve akkor nem lenne ugyanaz a hatása? A crt monitor kábelnél is azon akadtam fenn, hogy miért kell átdugni a ferriten a kábelt, lehetne mindegyik érrel sorba kötni egy induktivitást, nem?

Sajnos nem tudok ebben segíteni. Ezért írtam, hátha valaki észreveszi a kérdésed.

Esetleg a Neten keresgélj.

Nyugodtan leírhatod ha tudod hogyan kell, szeretem a kihívásokat. Egyébként nem is tudhatod pontosan az "erőim" mibenlétét

1.a A méréshez mérőkapcsolás, oszcilloszkóp, stb. kell. Ez meghaladja az erőidet. Valami egyszerűbb megoldást meg hátha tud valaki más.

1.b Fogalmam sincs.

2. Ugyanaz lesz, tök mindegy melyik felüket kötöd össze. De a két elkónak azonos paraméterekkel kell rendelkezni.

Értem, köszi!
Lenne itt még pár dolog, pl. a ferritmagos téma:

1a: Van már néhány ferritmagom innen-onnan. Hogyan tudom meghatározni, hogy mekkora az a legnagyobb frekvencia amin még képesek üzemelni? Van erre valamilyen konkrét mérési elrendezés?

1b: Mi annak a ragasztónak a neve amivel az E-I magok össze vannak ragasztva és honnan tudok olyat szerezni?

2: Ha két unipoláris kondit szembefordítok úgy, hogy a negatív kivezetésük legyen közösítve akkor kapok egy bipolárisat. Nade mi lesz akkor ha én a pozitív kivezetéseiket közösítem, akkor is működni fog a dolog?

1. A WV rövidítés Working Voltage-et jelent. Azaz itt lehet tartósan használni, de ennél többet tud (nem mondják, de általában legalább +10%)
http://www.electronics-tutorials.ws/capacitor/cap_1.html

2. A ferrit szűrő a nagyfrekvenciás zavarok terjedését gátolja (pl a kapcsolós tápokból származókat). Trafónak talán használható, de csak nagyfrekvencián. Kis frekit nem visz át a kis permeabilitás miatt, a túl nagyot meg a vasveszteség miatt. Méregetni kellene, vagy az adatlapot megkeresni (nem lesz egyszerű).

A heti amatőr kérdéseim:
1. Ezen a kondenzátoron miért írja a feszültséget úgy, hogy "WV"? Mit akar a "W" jelenteni?

2. Ez egy crt monitor kábelének egy része. Miért vannak átvezetve a kábelek ferritgyűrűkön? Mi lenne akkor ha nem lennének ott? Tudom ezeket a gyűrűket más célra is használni pl. jók ezek transzformátormagnak is?

Arra gondoltam, kísérletezek egy kicsit az elektromos áram előállításával. Úgy tervezem, hogy csinálok egy kézzel hajtható szerkezetet 8 mágnessel. A tervem az, hogy csinálok 2 tárcsát, egyre rakok 4 mágnes, és a két tárcsát egymás felé fordítom, hogy a mágnesek vonzzák egymást, és távtartóval oldom meg, hogy ne rántsák össze a két tárcsát. Minden második mágnes fordítva lenne az előtte levőhöz képest. Ez tehát egy tárcsán kb. így nézne ki egy tárcsán:
1. mágnes: pozitív
2. mágnes: negatív
3. mágnes: pozitív
4. mágnes: negatív

A problémám viszont az, hogy nem tudom, hogy számítsam ki az adatokat. A hálózati áramot szeretném felhasználni alap számításnak, csak törpe feszültségen, tehát 12V, 1A lenne az áramom 50Hz-en. Valaki meg tudja nekem mondani, hogy hogyan számíthatom ki, hogy milyen erős mágnesekre van szükségem, és mik a tekercs adatai (réz keresztmetszete, tekercs belső átmérője és a tekercs menetszáma)?

Kedves Laci_L!

Nem gond , azért köszi a segitséget a kérdéseimmel kapcsolatban!
Üdv: NSX

Sajnos attól tartok, hogy el kell halasztanod a barkácsolást. Így tényleg nem javaslom hogy hozzáfogj.
Nincs más, mint kivárni, amíg valaki tud segíteni vagy ott, vagy Magyarországon.
Én meg tudnám csinálni, de nem fogadok el ilyesmiért semmilyen pénzt (nem szorulok rá). Dolgom, meg van annyi, hogy nem tudok rászánni fél vagy egy napot. Mert azért tokkal-vonóval lesz belőle annyi idő.

Sajnálom.

kedves Laci_L!

Koszonom a biztatast, de sajnos nem ertek az aramkor tervezeshez, sose csinaltam ilyet. nagyon keves fogalmam van az elektronikarol. amikor a kerdest feltettem korulbelul annyi volt bennem ezzel kapcsolatban higy egy x y meretu kondit beiktatok a kapcsolt 12 voltos agba

Amugy sajnos itt hollandiaba nem ismerek mas helyet ahonnan be lehet szerezni alkatreszt. de pl az emlitett kondi 1€ba se kerult.
szoval szerinem meg az ara beleferne a keretbe akkor is ha 10et veszek belole... Esetleg tudnal segiteni h miket vasaroljak ha megis megprobalkozok a dologgal? komplett nyakot nem tudok csinalni esetleg tesztpanelbe kabeleket es alkatreszeket forrasztani, de magamtol lovesem sincs h mit es hogyan. De leginkabb attol felek h valamibe kart teszek a tudatlansagom miatt

Koszi
udv: NSX

Ó, azt ne. Ott minden jóval drágább. Van egy rakás alkatrész bolt (pl: Lomex a Lehel úton), ahol sokkal olcsóbb.
Ha csak 22000 uF van, nem baj össze lehet párhuzamosan kettőt rakni. Ha egyáltalán van 1A terhelés. Mert ha nincs, elég a kisebb érték is arányosan.

Mellesleg a legdrágább a kondenzátor. A dióda néhányszor 10 Ft lehet, a biztosíték tartó sem drága. A doboz sem. Te is össze tudod rakni, ha másképp nem, egy barkács ismerős segítségével. A kocsihoz való csatlakozást is fel kell deríteni, mert nem biztos hogy olyan egyszerű. Esetleg ismerni kell a kocsi huzalozását, a megbontási helyeit.

Ha hozzákezdesz, először érdemes kipróbálni csak "összedrótozva", és ha működik, akkor konszolidálni az egészet.