Heló!

Elkészült a táp, végülis egy 36mm-es törött torroiddal tekertem mágnesezőt, kb 1mm légréssel 250uH.
ZVS be nem tudtam beállítani mert akkor megint átesett a ló túloldalára és ismét megjelentek a tüskék a szekunderen.
Majd legközelebb...

Végső teszt eredmények:
0W 2x80V
790W 2x72,5V

SPafi!

A 4. kondi valóban már nem segített szinte semmit a feszültségesésen így maradt benne 3db 390-es.

Köszönöm mindenki a segítséget!

Én egy satuban oldal irányból belenyomtam egy U profilba a gyűrűt egy tizes átmérőjű fúrószárral. Elég szépen félbetört majd különböző vastagságú papírlapok közbeiktatásával power géllel összeragasztottam.

Egész tűrhetően sikerült. De beláttam, hogy ebből a módszerből nem igazán lesz sorozatgyártás és tisztességes érintésvédelem.
Most légréselt, osztott csévés ETD49-cel dolgozom.

Üdv!

Prolude, jó ötletet adtál köszi!

Betettem még egy mágnesező induktivítást, így az elnyelte a nagy impulzusáramot. Mindjárt visszaesett a kimenőfesz üresben 200-ról 160V-ra.
Összességében nem tudom mitől lehetett kapacitív, a lényeg hogy most már oké.

Még azt kell megoldjam hogy véglegesben miként alakítsam ki a mágnesező tekercset.

Próbált már valaki légrést vágni a képen látható toroidba?
Az megoldaná egyből a nagy mágnesező áramit is meg a szórást is.

Vagy esetleg törjem ketté a magot? Nem szeretnék még 1 + trafót építeni a tápba.

üdv!

Íme: 200n a felső a felső fet árama az alsó a félhíd feszültsége.
http://kepfeltoltes.hu/view/100808/DSC03939_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

ZVS működés nincsen beállítva egyenlőre még a ZCS-t sem állítottam be leragadtam ennél a problémánál.

Frekivel próbáltam feljebb menni, de nem változtak a dolgok.

Jó lenne látni a félhíd kimeneten a jelváltást.
A terhelt félhíd fotóján a lefutóélben látszik, hogy irányt vált a primer áram a holtidő alatt. Ilyenkor azt hiszem kapacitív a félhíd terhelése és inkább induktívnak kéne lennie. Frekiben feljebb kell menni!

Rendben van a ZVS működés?
Mekkora a mágnesezési induktivitás? ZVS kondi? Nincs a rajzon.

Még egy kép 0W terhelésnél:
A piros javítás lenne a jó áram nemdebár.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/4e/4e4e04a205a1b1b6520739a37dad2883.jpg


üdv

Heló!

Csináltam 1-2 mérést.
A táp most már jól működik nagy terhelésnél (600W).
Kapcsolás: http://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?fn=642ca32de626590ca306c40227e52ffd.pdf&orig_fn=ZVC%20t%E1p%201.3.pdf

Teljes terhelés: Urimer, Iprimer http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/14/1462f4356c22f02add8d60389dc3c549.jpg

Üresjáratban viszont még mindig, nem jó.
Primer áram szekunder fesz: http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/a5/a5d1f26dc5a8951a72c21c98b47c6137.jpg

A következő 30W terhelésnél: A felső a felső fet drain árama alsó az egyik szekunder menet árama: http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/d9/d988df2ad514ec52c4163f99ac498dc6.jpg

Valamint a felső fet árama és a félhíd feszültség.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/3f/3fa9ade588add14921e1fb6887e27f05.jpg

Szerintem a szekunderen ez a fűrész áram nem normális dolog.
Mit gondoltok erről?

Onnan gondoltam hogy saccolás mert ODA VAN ÍRVA!

Akkor szétnézek majd kondi után.

(képre majd figyelek legközelebb.)

thx Spafi

Miért lenne ez saccolás? (Persze eltekintve attól, hogy minden mérnöki számítás bizonyos mértékig saccolás, hiszen semmilyen adat nem ismert pontosan, és soha nem veszünk figyelembe minden hatást.)

Kicsit 150 V alatt kezdődik a határolás, mert a puffer feszültsége terhelve csökken.

Az a kondi poliészter (MKT), nem jó, MKP kell (máshol MPP-nek is írják). (Ha lehet, legközelebb vágd le a képről a fölösleget!)

Köszi Skori! Gondolom akkor ez a saccolásos módszer lenne az Kicsit úgy tűnik hogy kísérletezni kell majd vele de nem baj. Lega fa**ául be lesz lőve:) Akkor ha sikerál úgy belőni hogy 145-149V legyen a rezo kondin 500Wnál akkor utánna ahogy olvasgattam a dióda vág és tovább nem tud nőni a fesz a kondin. Ezek szerint az áramvédelem 150-tól fog kezdődni. Jolvan most már kezdem kapisgálni a dolgot

Úgy méretezd, hogy a max kimenő teljesítményhez (500W)tartozó primeráram által okozott feszültség a rezonáns L és C alkatrészeken, a tápfesz (300V) felénél kisebb feszültséget ejtsen.
Magyarul: a rezonáns kondikon levő, feszültséget korlátozó diódák a névleges teljesítménynél még ne nyissanak ki. A weblapomon találhatsz egy excel táblát amiben erre is van méretezési segítség.

Ezt értem én! Nem is a méréssel van gondom, hanem hogy hogyan tudom úgy méretezni hogy pl 500Won nekem rezonáns működése legyen??

Vagy mivel az én trafóm szoros csatolású(így is alig fért fel a drót, nem akarom áttekerni), akkor tegyek be sorba egy soros L alkatrészt ami hozzáadódik a mostani 5uH-hez, számolok hozzá Crez kondikat 100Khz-re, leterhelem 500Wra és áramváltón keresztül a kapcsolófrekit beállítom a legszinuszosabb áramra? Én ezt a részét nem vágom annyira.

Sziasztok!
Írtam volna már korábban is csak nem volt fórum, vagy nem tudom

Sikerült rájönnöm, hogy mi okozta az erősítőmben azt , hogy akadozott a hang bizonyos kivezérlésnél. Az a nyomorult mp3 lejátszó tehet róla, azóta kipróbáltam sima cd lejátszóval és remekül megy:) Majd próbálok felrakni képet ha érdekel valakit , egész cuki lett.

Suncorgo !

Egy trafó szórási azaz soros induktivitását , úgy kell lemérni , hogy rövidre zárod a szek, oldalt és méred a primert. Nem kell műterhelés, vagy mi van ott neked , csak egy darab vezeték amivel gyakorlatilag kiiktatod az Xv-t a mágnesező induktivitást.

Remélem nem írtam hülyeséget
Majd Spafi-ék kiigazítanak

500W-ra méretezve. Jól csináltam?

Létezik hogy 2db 1nF kondenzátor kell oda? Sose láttam még ilyen kis értéküt rezo. tápban.

Úgy döntöttem hogy én is átalakítanám rezonánsá a tápomat, ezért segítséget szeretnék kérni méretezési módszer helyességével kapcsolatban tőletek:



A következő kérdésem hogy ez a kondenzátor megfelel-e rezonáns kondenzátornak?



A szórási induktivitást a szekunder tekercsek rövidre zárásával mértem meg. Értéke 5uH.

Ha ilyen módon számolom ki a rezonáns kondenzátorok értékét akkor a tápom rövidzárlatkor fog rezonálni?

Az áramvádelem arra a periódusra tiltja a fet bekapcsolását, még majd beleteszek egy R-C tagot, hogy ne csak 1 periódusig legyen SD hanem mondjuk 100us-ig, vagy fenetudja.

Tegnap próbáltam méregetni a tápot, bekapcsolásnál elrobban az egyik rezókondi, eddig érdekes módon nem fordult elő, mondjuk az biztos hogy nem ártana oda jobb minőségű mint ahogy SPafi is ajánlotta.

Én legelfogadhatóbbnak ezt az LM2903-at találtam. Ezzel is úgy oldottam meg hogy nem megy nulla alá a feszültség csak annak közelébe. Elvileg -0,5V ig bírja vagy valahogy így.

Köcce meg is nézem

Természetesen. Ez az információ minden adatlapon szerepel "Common mode input range" néven.

Cimopata köszi a rajzot, én a söntön LF356-al akartam feszültséget mérni és nem tudtam a nem invertáló bemenetét 0,9V alatt üzemeltetni. Ez miért van? Van valami tulajdonságuk az OPA-knak amiről nem tudok? Nem mindegyik tud 1V alatt működni? (mármint a bemenetein)

Egy Példa:
Egytápfeszes kapcsolás, a nem invertáló bemeneten 20mV az invertálón 170mV és az OPA kimenete nem ment GND-re!

Más:
Szerintem nem tanácsos az ir2110 SD lábát csak úgy üzem közbe be/ki kapcsolgatni, mivel a 4047-es full kitöltéssel (kb45% körül) bombázza az IR2110 bemeneteit az meg nyitja a feteket. Nem lesz hirtelen nagy áramimpulzus ebből, ha hirtelen letiltod és visszakapcsolod a meghajtót? Most erre jönne a válasz hogy nem lehet mert ugye ott az áramkorlát ami ismét lekapcsolja az IR-t de, akkor most nem lesz itt egyfajta rezgés(be/kikapcsolás)?

Bocs ha hülyeségeket kérdezek vagy mondok, de ha rosszul gondolom akkor kijavíthatnátok

Ha megnézed a kapcsimat akkor a lágyindítást a TL kezeli és a mostani verziómban már az áramkorlát utáni lágy bekapcsolást is a TL kezeli.

http://data.hu/get/2826706/SMPS.pdf.html

Az "E19 ferrite" keresőszóra gugiban az első találat kiad egy adatlapot, és ha még az N utáni számot is leolvasod, akkor tobzódhatsz az adatokban, bár olyat, hogy maximális teljesítmény, nem fogsz találni, mert ilyet lehetetlen specifikálni. A tekercselés módjától, felhasznált anyagoktól, hűtési módtól, frekvenciától erősen függ.

Sziasztok ! Szeretnék épiteni egy kapcsitápot és EE19 N trafom van de nen találom sehol a trafo paramétereit Al érték stb...valaki tudna tanácsot adni hogy hol keressem és kb mekkora teljesitményt várhatok el ettöl a kis trafotol a vasmagkeresztmetszete csak 25négyzetmiliméter. elöre is koszi bármilyen tanácsot,vagy segitséget .

Heló!

Kis szünet után visszatérve megrajzoltam a problémás táp kapcsolását.
http://data.hu/get/2823650/ZVC_tap_1.3.pdf

Kicsit áttekertem a trafót normálisabbra. Holnap felteszek 1-2 mérési eredményt.

Suncorgo!

Bocsi, nem volt már időm megrajzolni a kapcsolást amikor kérted, de talán még tudsz meríteni belőle újdonságot.

http://data.hu/get/2812563/SMPS.pdf.html

Itt a PDF a kapcsolási a rajzről és a paneltervről. Az lenne a kérdésem hogy hogyan lehetne megoldani hogy a 4013-as ne resetelje magát?
mikor indítanám elfele az opton keresztül vagy bárhol(Set-re állítom 4013-at) akkor egy pillanatra beundul utánna kikapcsol(reset-eli magát) Mit rontottam el?

Próbapanelen minden szépen működött most meg nem akar bekapcsolni.

A reset lábon lévő hóvédelem nem resetel ,az áramkorlát se de akkor miért nem jó?

Aki némileg járatos a szabályozástechnikában, annak ennyi a lényeg:

"Röviden összefoglalva a fázistartalékos dolog lényege, hogy az LC szűrő nagy frekin (kb. a törésponti freki 10-szeresén) már csak LR szűrő, ha ide tolod az egységnyi hurokerősítés határfrekijét, akkor marad majdnem 90 fok fázistartalékod, amibe belefér a hibajelerősítő kis késése, de annál több nem. (Vagyis itt kostans hibajelerősítést kell megcélozni.) Kisebb frekin viszont akármekkora fázistolásod lehet, mert ott meg az A=1 nem teljesül, ezért nem alakul ki rezgés."

silverxen!

Ha konkrét választ akarsz, konkrét feladat is kell. Először is tisztázni kellene, hogy mi az, amihez szabályzót tervezünk. Vannak feszültségmódú, árammódú, rezonáns tápok, sokféle topológia, stb...

Mondjuk vegyük a klasszikus step-down, kimeneti LC szűrős, elkós, feszültség módú PWM tápot. Ugye az remélhetőleg közismert, hogy nem csak PI töréspontot, hanem a P "csatorna" erősítését is be kellene állítani, sőt ami azt illeti, legelőször ezt kellene (és ez is a legfontosabb). Ap-t legfeljebb akkorára szabad választani, hogy a PWM frekvencián 1/4-ed legyen (fűrészjel esetén) a hurokerősítés. (Persze most erre ismét kérdés jön, hogy és ez mégis konkrétan mit jelent, én meg visszakérdezek, hogy hol a kapcsolási rajz?) Ap minimális értékét az a kritérium határozza meg, hogy a vágási határfreki nem lehet alacsonyabb, mint az elkó fh=1/(2*pi*ESR*C) határfrekvenciája. Csak ez után lehet foglalkozni az integrálási törésponttal, amit úgy kell megválasztani, hogy ne rontsa számottevően a fázistartalékot (amit az előző tervezési lépés után kiszámítunk). És akkor most megkérdezheted, hogy hogyan számítunk fázistartalékot.

Megnéztem ,mikor kimarad a hang akkor a tápfesszel semmi gond nincs. F ingom sincs, hogy mi lehet a baja.
Viszont lenne olyan kérdésem, egy kapcs.tápnál amit hangfrekis erősítőhöz használni kívánunk, abban a feszültség visszacsatolásnál a PI tagot hogy határozzuk meg , ill mekora törési frekit választanak nekem 2Khz volt ,de fel emelem 10Khz-ig.

Én a kicsi fejemmel,úgy gondolom, hogy a PI tag törési frekiét úgy kell megválasztani , hogy a "leggyorsabb" teljesítmény,vagy fesz. változásra is reagáljon . Úgy értem az erősítő átvitele 20Hz-16Khz ig terjed. És az PI tagnak is kell tudni a 16Khz-t ,azaz a törési frekit 16Khz után kell megválasztani. Én így gondolom, de rohadtul nem tudom.

Spafi írtad már korábban h ezt egy csomószor leírtad már itt fóruban is,de nem találtam meg.
Ha megtennéd, hogy újra leírod vagy inkább útba igazítanál , hogy hol is van ez a fórumban.

Igen ez a helyes ,hogy kimarad a hang,olyan mintha ki-ki maradna a tápfesz. vagy valami hasonló.
Pedig ilyen nem volt még mikor csak légszerelve volt, érdekes. Majd ma este talán lesz kicsi időm és meglátjuk. Szerintem tuti a táp lesz ,remek lesz újra szétszedni ...

Ha tényleg olyan, mintha ugrana, tehát nem szakad meg a hang, csak hirtelen mást játszik, akkor kizárólag a lejátszó lehet a ludas, ami elvileg előfordulhat azért, mert a táp durván megzavarja impulzusaival a lejátszót, de valószínűbbnek tartom, hogy nem ezt hallod, hanem pillanatnyi jelkimaradást, amit akár a táp, akár a végfok, akár a jelforrás leállása okozhat.

Sziasztok!

Építettem egy 2X150W os erősítőt kapcstáppal/PWM/. És olyan jelenség van kb 20-30Wn kimenő teljesítménynél hogy ugrál a zene ?!?!?! olyan mintha ugrana a CD egy zenehallgatás folyamán. Kizártam mindent és sajnos a táp marad ami okozhatja ,míg szét volt szedve és úgy hallgattam sose jelentkezett ez és fogalmam sincs hogy mi okozhatja.

Találkoztatok már ilyen vagy hasonló jelenséggel?

Nem, van rá képlet is, meg az ir2110 doksijában van rá grafikon is: Figure 31.
100khz, 10 ohm, 200nC-os mosfettel, 320V-nál 50fok alatt marad a chip.

Prolude,

Elég lesz az ir2110 meghajtani ezeket az IGBTket? Nem fog felmelegedni és tönkremenni?

Vagy erősítsem meg tranyóval a kimenetét? Milyen tranzisztorokat ajánlasz hozzá? De szerintem a fet jobb lenne.

Spafi!

Tervben van a suli éretségi után és akkor majd benyalok én is mindent ahogy te annak idején Köszönöm a könyv ajánlást, valahonnan előkerítem.

Suncorgo!

Az a baj, hogy ez a célirányos hozzáállás (most azonnal építeni akarok egy kapcsüzemű tápot a 0-ról, gyorsan megguglizom) iszonyúan lukacsos tudáshalmazt(?) eredményez. Szerintem sokkal lejjebb kellene kezdeni. Pl.: mi az a feszültség? (Komolyan!) Mi az az effektív érték? Meg nem összekeverni az ellenállást a kondival. Aztán jöhetnek az icipicit szakmaibb dolgok, mint Thomson-képlet, reaktancia, és a végén talán még a Fourier-sorig, meg a Nyquist kritériumig is le lehet jutni úgy, hogy közben a kapcsoló üzemről szó sem esett, de mégis ezzel a tudással már józan paraszti ésszel ki lehet találni az ehhez szükséges dolgokat. Rádióamatőr zsebkönyvekből, vagy elektronikai tankönyvekből lehet ilyenekről tanulni, a gugli csak rések betöltésére megfelelő, didaktikai szempontoknak abszolút nem felel meg. Tietze-Schenk, Analóg és digitális áramkörök című műve az egyik legjobb. De nem úgy, hogy keresgéled benne azt, ami aktuálisan érdekel! Nem, be kell nyalni az egészet! És közben feladatokat megoldani.

Ezt célzásnak vettem... Ha valamit nem tudok első dolgom hogy rommá ostromlom a google-t. Azért kérdezek mert nem tudom... és nem azért hogy **** kapjak érte hogy "hogyan lehetek ennyire hülyegyerek" címen.




Köszönöm a segítséget


Neked is Spafi

Az éjszaka folyamán rengeteg footprintet kellett megcsinálnom nem jutottam el a panelig de, most már azt csinálom.
A kapcsolási rajz is frissült (találtam ic-t (4013) )
Kapott hővédelmet is. Ne csodálkozzataok ha nem látjátok a feszültség viszacsatolást. Közbe jött itt nekem uncsim hogy neki Class D végfok kell mondom megoldható..... Ez a 125V megy majd a Full-bridge -re. Nah de ez még a (közel )jövő de most ez menjen normálisan.

Kapcsi rajz PDFben:
http://www.megaupload.com/?d=WVDYE2GA

A hővédelem kb 60-65Vnál lekapcsolja a tápot. Az opton keresztül más elektronika is le tudja kapcsolni a tápot, hálózatra csatlakoztatáskor a D F-F reset-be áll és a táp készenlétben van.

Jobban bízok a segédtrafó módszerben mint ebben a nagy ellenállás+zéner és öntáplálás

Kösz Skori! Felüdülés néha értelmes dolgokat olvasni!

Annyival egészíteném ki, hogy az örvényáramok miatt még nagyobb áramsűrűség alakul ki, viszont a hűtés jósága eleve nincs is definiálva, így pontos végeredményre szinte esélyünk sincs. Ennek ellenére az elvek megismerését és alkalmazását semmiképp nem tartom elengedhetőnek.

Ha pontosabbak akarunk lenni akkor "I" kimenő áram esetén a szekunder féltekercsen folyó áram effektív értéke I*gyökkető/2 szeres. Tehát pl. 10A kimenő áram esetén kb 7A-re kell méretezni egy-egy féltekercset, ha a primerrel azonos áramsürüséget szeretnénk elérni. Konkrétan ez a hátránya az ilyen kétutas egyenirányítónak. Graeztz esetén, (illetve szimmetrikus kétutas egyenirányítóval - ha a terhelés közel szimmetrikus) nincs ilyen hátrány (de ott a kétszer annyi dióda miatt lesz több veszteség), ott 10A DC esetén a szimpla tekercset is 10A-re kell méretezni (és nem 2x7A-re vagyis 14-re).
A fentieken túl: Rezonáns táp esetén szinuszos áram folyik a tekercseken, és az ebből előállított DC áram középértéke további 10%-al kisebb mint az áram effektív értéke (2*gyök2/pi).

Tehát a tekercseket az áram effektív értéke fogja melegíteni, de az egyenirányított kimenő áram a középértékkel lesz arányos (nem az effektív értékkel). Ebből adódik az eltérés!

Ugyanakkor a szekunder oldali kicsi menetszám miatt a nagyobb áramsürüség talán kisebb probléma, ezért a fél-tekercs fél-áramra méretezése a gyakorlatban nem olyan nagy probléma (de ugyanakkor nem is korrekt méretezés eredménye).

Így van 1/2-ed lesz, de ha hozzárajzolod a másik tápoldalt, mert ugye szimmetrikus tápot készítesz, akkor látod, hogy mégiscsak a teljes áramra kell méretezni a szekunder huzalt.

Van olyan dupla dióda aminek van közös anódos párja, SPafi subvégfokán láttam olyat, de már nem emlékszem típusra. Én 4db MBR20200at használok a tokon belüli diódákat párhuzamosan kapcsolva.

A kapcsolást lerajzolva arra a következésre jutottam a szekunder oldalon hogy egy fél periódusban csak 1/2 szekunder tekercs megy egy diódával, ezér a kimenő áram is azon a fél tekercsen csak 1/2 lesz. Remélem jól gondolom.

A primer tisztázódott egy kis olvasással, de a szekunderren nem találtam. Itt meg I/2re kell méretezni?

Egyik féltekercs (fél periódus) és egy dióda, utánna a másik fél tekercs és a másik dióda dolgozik egyértelműen. Most ennek a 2fél tekercsnek összeadódik az árama?

Akkor minél kisebb feszültségű dióda kell a jobb hatásfokért cserébe, ennek a diódának létezik párja? Ameiknél a diódáknak az anodja van összekötve. Továbbá szerenék még egy két alap dolgot tisztázni pl:

félhíd feszültsége 150V
és ha én áramra méretezem a transzformátorom primer huzal átmérőjét akkor most a teljesítmény/bemenő fesz (I=P/U) vagy a teljesítmény/150V (I=P/(U/2)?

A másik kérdésem hogy ha simán ilyen kettős diódát használok akkor ugye a szekunderen egy középcsapolásos tekercs kell aminek az eleje és vége a diódára a közép csapolás a kimenet és a diódáról a +.

Most akkor ennek a szekunder tekercsnek a felét is fél áramra kell méretezni?

Azon a diódán 1V esik nagyjából 1A-nál, az 50% kitöltésnél fél watt. Ehhez még a nagy frekvencia miatt hozzájön némi veszteség, amit nem tudom hogy kell számolni. Ez már simán tűnhet melegnek. Kimeneti fojtót nem tudom hogy kell méretezni, rezonáns tápom van, abba nem kell.
Diódának inkább kisebb feszültségűt válassz, azokon kisebb fesz esik és gyorsabbak is. pl: mbr20200ct

Át lehet alakitani rezonánssá. Kezdetnek Skory oldala: ez meg ez!

Ezt a tápot át lehet alakítani rezonánsá?

Gondolom itt hogy a transzformátorának a szekunder oldalán az összes tekercset rövidre zárom, mérek egy induktivitást, és ebből meg a kapcsoló frekiből kellene számolni egy soros ellenállást a primerrel sorba? (de mi a képlet? )

Prolude

A tápomba a szekunderen a diódahíd (4xMUR8100E) eléggé melegszik 1A terhelésen. Ez lehet a rosszul méretezett kimeneti fojtó miatt?
Nekem most 2 pc gyűrű vas van összefogva 2x33uH van tekerve 2x(6x0,56mm) rézhuzalból. Lehet kevés az induktivitása? Meddig kell növelni az induktivitást? Míg a primer oldal nem vesz fel több áramot uresjárásba(nyitott szekunder oldal+rajta az induktivitás és 1000uF/63V elko)?

Itt egy pár kép:












Itt pedig a mostani kapcsolási rajz PDFben:
http://data.hu/get/2790250/SMPS.pdf.html

A footprinteket most rajzolom(ami nincs), remélem reggelre már panelt marok.
Az áramkorlátom rommá teszteltem, elég gyorsnak bizonyult. CD4013-as híjján(nem volt itthol ) gyorsba összedobtam egy tranyós flip-flopot. +még van a bekapcsoláshoz egy one-shot áramkör, PL bekapcsolásnál ha rövidzárba van a kimenet akkor is lekapcsol hiába van testen a bekapcsolási bemenete, a fli-flop visszabillen. Ha ez nem lenne ott akkor nem tudna kikapcsolni és kinyiffanna itt zárlatkor minden.

Hálózathoz való csatlakozásnál a söntön átmegy a kondenzátorok töltésekor hirtelen fellépő áram is ezért a táp alapjáraton kikapcsolással indul + még segítettem a flip-flop on egy 10nF kondenzátorral hogy megadjam neki a kezdő állapotot.

Jóval nagyobb gate kapacitás lassabb átkapcsolást eredményez, főleg ilyen nagy gate ellenállással. Az én tápomban 10ohmot használtam eredetileg, de most csökkentettem 5-re.
Másik, hogy IGBT használata csak egy bizonyos áramérték felett fizetődik ki, ugye kis áramnál is van kb 2V maradékfeszültség rajta.
Szerintem a diódákat elhagyhatod az IGBT-ről, elég jó van benne "gyárilag".

Miért melegszenek jobban az igbt-k (IRG4PC40UDPBF) a fetek(IRF740) helyén ugyanakkora terhelésre,IR2110 meghajtással?



Vagy azok a 75R gate ellenállások nagyok oda? a felfutó él nem olyan szép sarkos szkópon nézve mint pl fetnél. Ide mekkora ellenállások tehetőek ennél az IGBT-nél?

Megvan az elszállás mivoltja az én balf***ságom miatt

Kihagytam a gate ellenállásokat az ir és a fetek között, túlmelegedhetett az ir2110 és elrepült, vitte magával a magas oldali fetet.

De még mindig itt a kompenzálási problémám. Ezt hogyan szokták?

Nah szal akkor ha csökkentem a kimeneten lévő feszültséget akkor lassan elkezd csökkenni a kitöltésem is. Eljutok abba az állapotba mikor a kitöltés 0% és a táp elkezd ki/be kapcsolgatni. Ezt a ki/be kapcsolgatást mekkora frekvenciára kell/tanácsolt méretezni?

"elkezdem tekerni felfelé a feszültség állító trimmert (szekunder oldal 22K) és mindig elszáll a high oldalam az ir2110-ez együtt."

Bocsesz én írtam baromságot, 100K a trimmer. Növelem a kimeneti feszültséget értettem alatta. ezt nem gondoltam volna hogy emiatt ilyen a jel....

Akkor még mindig itt a kérdés hogy miért repülhet el a felső oldalam.......

Érdemes lenne egy panelre tervezni az egészet és azt széttúrni? Hogy ne legyenek ilyen hosszú visszacsatoló vezetékek stb... gondolom ez se egészséges ekkora frekin már.....

A szekunder oldalt teljesen lehagytad, de nem erre céloztam, hanem az elosztott paraméterű elemekre, szórt kapacitásokra és induktivitásokra, aszimmetriákra, stb...



Normális, bár nem üzemszerű. Csak azért ilyen a jel, mert a szkóp GND-jét egy brutálisan gyorsan ugráló feszültségre ültetted, ez nagy kapacitív áramot indít meg a szkópkábelen, ami megzavarja a mért jelet. Valójában nincsenek ott ezek a tüskék, illetve amennyi mégis, annak nagy részét a mérés viszi be.



Én 100k-nak látom a rajzodon. Mit jelent az, hogy felfelé? Úgy érted, hogy egyre több feszültséget csatolsz vissza? Pl. lehet, hogy azért száll el, mert a szabályzóköröd egyáltalán nincs méretezve stabilitási szempontból, és egyszerűen begerjed, amint szabályozni kezdene.

Cimopata!



Miért nincs olyan emoticon, ami a haját tépi? Már hogy a bánatba ne lenne értelme a mérésnek? Inkább kártyából jósoltatnál? Az a zavaroktól függetlenül látszik, hogy a dead-time szinte teljesen hiányzik.

Majdnem minden eredmény értékes, még az is, ami látszólag teljesen marhaság. Egyetlen mérés értéktelen: amiről nem lehet tudni, hogy miről, hogyan készült.

Az első képeden valami primer áramról regélsz, de hogy ezt honnét veszed, az számomra rejtély. Tán csak nem áramváltó trafóval mérted meg? Ha valami csoda folytán tényleg ilyen lenne a primer áram, akkor primer menetzárlatos lenne a trafód, vagy ilyesmi.

Hogy kisebb zavarokkal mérhess a szkóppal, vedd vissza a tápfeszt, sőt akár ki is kapcsolhatnád a teljesítményfokozatot arra az időre, amíg a vezérlődben meg nem találod a hibát. Lehet pl. túl nagy kapacitású, lassú dióda, fordított jelölésű dióda, vagy zárlat a nyákon, esetleg kapacitív visszahatás, stb...