Kedves Laci_L!

nagyon koszonom a valaszod, azt hiszem, h ez egy kicsit osszetettebb annal mint amit en elkepzeltem -sajnos.
Nem sok eselyt latok ra, h egyedul osszerakjam es semmit ne tegyek tonkre Az alkatreszeket meg talan be tudnam szerezni. de a leirt informaciok alapjan ez az egesz project joval tulmutat az en tudasom szintjen es nagyon kiserletezni se akarok mert az auto egyben munkaeszkoz is.

alkatreszeket amugy a conrad webshopjabol tudnek szerezni de 22000uf volt a legnagyobb amit 16v bol lattam.. mondjuk az draga se volt.

annyit meg megkerdezhetnek kivancsisagbol h nagyjabol milyen arkategoriaba esne a project, minden szukseges alkatresszel? nekem meg lehet h az is megerne jelen esetbe ha valakitol megrendelnem plusz kifizetem a munkajat

Koszi.
Udv: Nsx

Ez minden autónál így van. Legalább is amiket ismerek (beleértve az enyémet, meg a feleségem kocsiját).
Valószínűleg az az oka, hogy a nagy áramú fogyasztók (rádió, szivargyújtó, stb.) ne terheljék az akkut indításnál.
Nem minden akku van mindig feltöltve.

Nagyméretű elkót ki lehet próbálni, de nem lesz olcsó a kísérlet, mert 16V-os kell, ami ebben a méretben már drága. Számítgatni lehet az kapacitás értékét, ha ismert a terhelés (az áram terhelés átszámolva ellenállásnak).

T = 6,28 * R * C (ez a kb 70%-os ponthoz tartozó érték (8,4V), ennél nagyobb kell, a görbét fel lehet rajzolni, de 11V alatt már nem lesz jó)
Innen: C = T / 6,28 * R

T=idő (mp)
R=terhelés (ohm)
C=kapacitás (Farad)

Ebből kb. 40.000 uF érték jön ki 1A terheléssel és 3 mp-el számolva (70%-os ponthoz), ennél kb 2x nagyobb kell. Persze ha az áram kisebb, a kondi is arányosan kisebb.
A kisütött kondenzátor feltöltése sem egyszerű, mert segédáramkör nélkül azonnal kiver minden biztosítékot, és tönkremegy. Egy soros ellenállással (15-33 Ohm) korlátozni kell az áramot, és kell egy soros dióda is, ami a visszafelé folyó áramot tiltja. A kimenetre kell egy biztosíték (terheléstől függően), meg egy másik dióda (nehogy visszafelé töltődjön a kimenetről), és az egészet be kell egy tokba tenni, mert egy véletlen rövidzár még tüzet is okozhat.
A diódák nagy-áramú típusok legyenek (min 10A).

Sziasztok

Igen amatőr kérdésem van és nem is szerettem volna emiatt egy uj szálat létrehozni, remélem valaki ki tud segíteni

Részben Autó elektronikával kapcsolatos krédésem lenne, részben szimplán elektronikai.

Bufferelni szeretném pár másodpercre az áramellátását pár eszköznek az autóban arra az időtartamra amíg az önindító dolgozik. Ilyenkor a gyujtáskapcsolo automatikusan lekapcsolja a kapcsolt 12v-ot az autoba amig indítok.

Annyit még, hogy egyénileg lett beépitve egy nexus 7 tabletet ami egy egyszerű szivargyujtós USB töltővel fixen rá lett kötve a kapcsolt 12 voltra, valamint ugyanerre a kapcsolt 12 voltra direktbe rá lett kötve az erősitő és a mély hangszóró kapcsoló jele (tehát ők addig kapcsolnak be amig van kapcsolt 12volt. A müködéshez szükséges energiát direktben az akkumlátorrol kapják. Szóval a kérdésem az lenne hogy milyen és mekkora kondenzátort ajánlanátok az emlitett dolgok elé kötni? És esetleg azt is hogy hogyan? kéne e használnom valamit (dióda?), hogy a kondenzátor csak azokat az eszközöket táplálja arra a pár másodpercre amikre neklem szükségem van?
Tehát:
- Egy USB-s töltő ami 5volt 2A-t ad le .
- két erősitőnek a kapcsolási jel (nemtudom hány Amper lehet de szerintem nagyon kevés)

A tablet ki és be kapcsolása a töltő csatlakoztatással lett atomatizálva, ezért kéne bufferelni a töltést, hogy inditás közben 2-3 mpre ne érezze ugy, hogy a kábelt ki be huzták, és az erősitővel is ugyanez a helyzet: azonnal kikapcsol amikor inditok, majd vissza

előre is köszönöm a segítséget

Üdv: NSX

Határozottan kezd el visszafelé forogni, hiába pördítem meg (közvetlen bekapcsolás előtt) a helyes forgási irányba, akkor is visszafelé indul meg. Majd megkérdezem a helyi tekercselőt, hogy megéri-e egyáltalán újratekercselni.

Elsőre én is. De lehet, hogy 400V-on nem viselkedik ugyanígy. Ha van kéznél valami hasonló kondi. egy próbát megér.
Ha nem: akkor tényleg menetzárlat. Az pedig kukát jelent.
Mellesleg, ha a kondi rossz, kézzel is el lehet indítani a motort, és utána pörögnie kell. Ha nem: menetzárlat van.

Igen.
Kondit mondtam volna elsőre, de azt kimérted és jó. Vagyis vagy a kábelezés szakadt meg, vagy a segédfázis tekercse.

Üdv ismét!
Adott egy monofázisú aszinkron fűnyírómotor (1000 w-os, 2800 ford/min). Namost az történt, hogy egyik kikapcsolás után már nem indult el újra. Lehetett hallani, hogy búg csak épp "nincs ereje" elindulni. Azt hittem, hogy csak beszorult benne valami. Szétszedtem, kivettem belőle a motort. A tengelyét kézzel könnyedén tudtam forgatni tehát nem szorult meg semmi. Bekapcsoltam így is, hát ekkor kissé meglepődtem: visszafelé forgott, sacc/kb 600 ford/min-el. Pár másodpercig kapcsoltam csak be, de az egész nagyon forró lett. Egy 14 uF-os kondi van benne, ezt LCM3-al 14.5 uF-nak mértem. Arra tippelek, hogy részleges zárlat van valahol az egyik tekercsében. Szerintem túlmelegedett, a fűnyíró teste műanyag, a motor ugye a közepén, be van teljesen fedve, esélye sincs így szellőzni (nincsenek szellőzőnyílások).
De ez elég furcsa, hogy visszafelé kezd el forogni. Ti láttatok már ehhez hasonlót?

Még annyi, hogy az együtt futás egy diff erősítőben nagyon fontos. Ha belenézel egy komoly szkópba (pl Tektronix), ott is így vannak összerakva a válogatott tranzisztorok az erősítő panelen.

A béta azonosság persze nem abszolút kell, elég ha kb 10%-on belül van. Az összeragasztás meg a jó hő együtt-futás miatt fontos. Persze az sem árt, ha a két tranyó azonos gyártmány, azonos sorozat (egyformán nézzen ki).

Annak idején volt szerencsém sok ilyennel foglalkozni, ezért írom ilyen bátran a tapasztalatokat.

Köszönöm a hathatós segítséget!
Álmomban sem gondoltam volna a 2SC-re, pedig már volt ilyesmivel dolgom.
Akkor nem maradt más hátra, mint előre; mérni és válogatni.
Köszönöm mégegyszer!

Az eredeti nem lesz egyszerű. Régen nem gyártják.

Mivel elég közönséges adatai vannak, bármilyen 120V-ot és 130MHz-et tudó, nagy bétájú NPN tranzisztorral pótolható (talán pl. BC184C). Párba kell válogatni bétára (280-560), és egy kis bilinccsel összefogni a lapos oldaluknál, közé rakva némi hővezető pasztát. De össze is lehet Araldittal ragasztani.

A láb kiosztás nem lesz azonos, de megoldható a berakás így is.

SMD alkatrész jelöléseknek hol lehetne utánanézni?
Van egy 6 lábú IC, amire csak ennyi vagyon írva: 3066 G 9D, ezt kéne pótolni.
Valami dual tranzisztor lehet? (Erősítőben kellene cserélni.)

Hát, manapság 2 db 200 V-os, vagy 1 db 400 V-os szokott lenni a tápok hálózati oldalán, aktív PFC-s tápokban a 450 V-os is gyakori, legkisebb a 385 V-os ami előfordul, de azért, mert a hálózati feszültségnek is van tűrése, sőt Angliában 240 V +/-10 %, így 372 V is előfordulhat az elkón. Rövid időre még több.

Akkor és ott konkrétan a PC tápokban lapuló kondiról volt szó. Én meg nekiálltam (szokásom szerint) számolgatni:
230 eff ~ 325V csúcs.
350V névleges -10% és azonnal durran. Már ha van negatív feszültségtűrés.
Márpedig a tápokban pont 350-esek szoktak lakni

"Nem bír ki 10 V-ot" => "10 V-nál kisebb feszültség is tönkre tudja tenni". Talán szerinted ez az értelmezés nem helytálló?

Légy már képes szembenézni a ténnyel, hogy pontosan értem amit írsz, csak nem tartom igaznak! A 10 V-os elkónak ki kell bírnia 10 V-ot, és kész. Erről szól a specifikáció. Természetesen nem bármi mástól függetlenül, de önmagában a 10 V nem teheti tönkre! Nincs -10 % megengedve! A kapacitásban igen.

Hogy te hogyan érted félre amit írok, azt sejtem, de amíg meg nem írod, hogy mi is lenne hülyeség, addig nem fogok rá reagálni.

(Cikis a téma terminológiája, mert a "tűrés" az jelent egyrészt "képességet az elviselésre", másrészt "megengedett eltérést a névértéktől". És itt most mindkét fogalomról szó van, az olvasó intelligenciáján múlik kiválasztani a megfelelő értelmezést. Mondhatnám úgy is, hogy a feszültségtűrés tűrése.)

A névleges érték NEM mindig a középértéket jelenti, ahogy te próbálod beállítani!

Hol írtam ilyet? Ez sík hülyeség lenne. Ne nézz már ziznek.

Azt írtam, hogy ha 10V van ráírva, lehet hogy nem bír még 10-et sem, csak 9-et. A 10-nél meg már hamar tönkremehet (nem kipukkad, ahhoz jóval több kell).

De hagyjuk már, mert nem is ez volt a kérdés.

Nincs semmi félreértés, csak épp nem igaz, hogy egy 10 V-os elkónak joga lenne tönkremenni 10 V-nál kisebb feszültségtől. Bírnia kell és kész. Rövid időre többet is. A kapacitás az más, ott átlag értéket adnak meg, a maximális működési feszültségnek viszont a legkisebb, "garantált" értékét adják meg. Ha nem bírja, akkor az selejt.

- Mi az abszolút selejt?
- ?
- Hát az alföld!
- Miért?
- Mert az jobbra se lejt, meg balra se lejt.

Azt hiszem félre értettél, vagy én fogalmaztam rosszul.
Példa: adott egy névlegesen 10V-os elkó. De lehet, hogy csak 9V-ot bír el, és lehet hogy 11-et. Ezért kell mindig nagyobbat berakni a rajta előforduló legnagyobb feszültségnél. Meg ráadásul a feszültségtűrés függ a környezeti hőmérséklettől, és az elkó korától is. Az a megnyugtató, ha egy lépéssel nagyobb van az áramkörben.

Bezony, a feszültségtűrés az minimum jellegű!

És kb. -2 V-ig a fordított polaritás sem teszi tönkre.

Ami a kapcsoló üzemű cuccokban tönkreteszi az elkót, az a meleg és a túl nagy áram(hullámosság). Az más kérdés, hogy egy 1000 uF 10 V-os kondi valamivel nagyobb árammal terhelhető, mint egy 1000 uF 6,3 V-os. De mégsem a feszültségtől hullanak el.

Ez biztos?
Tán pont itt a terminálom, PC táp és alaplap kondi ügyben valaki azt írta, hogy negatív fesztűrése nincs az elkóknak.

Ez biztos működik. A dupla kapacitásra figyelj. A két elkó típusa, kivitele, azonos legyen. Ez főleg akkor számít, ha DC is van rajta. A szivárgó áram adja az elkókon eső feszültséget, aminek nagyjából egyformának kell lenni. Szokták egy ellenállás osztóval pótolni, aminek az értéke olyan, hogy nem számít az áramkörben (olyan nagy), de nagyobb áramot oszt, mint az elkók bizonytalan, hőfüggő szivárgó árama. Nálad ez az osztó nem kell.

Hanem lesz távtáplálás, elég a 25V-os elkó a bemeneten is.

Mellesleg a nagyobb feszültségű elkó sosem árt. Azért nem alkalmazzák, mert nagyobbak és drágábbak. Sorozatgyártásnál nem mindegy. A PC alaplapokban is azért szállnak el marokszámra, mert az +5V-ra 6V-osat raknak, a 12V-ra meg jó esetben 16V-ost. Az átlag kommersz elkók minden tűrése nagy (újonnan általában: kapacitás +50/-20%, feszültség +-10% esetleg még rosszabb), és a korral, terheléssel is jelentősen változik (kiszárad, átvezet, stb)

Igen ezt értem, pont ezért is szúrt szemet ugyanaz mint ami neked:

Sőt, a bemeneten sincs ott mindig a 48V, mert ez egy opcionális dolog (fantomtáp kondenzátormikrofonokhoz), szóval sok esetben ott is nulla lesz mind két oldalon.


Ez egy rádiótechnika számban (2000/1) megjelent kapcsolás egy kicsit módosított változata.

Az lesz szerintem, hogy a bemenetre és a kimenetre is eljátszom az általad javasolt elkó szembefordítós "trükköt". Köszi a segítséget mindkettőtöknek!

Ahogy már írta Tron, nem mindegy hogy mekkora az egyenfeszültség és a csatolt váltó feszültség (ezt már írtam én is). A lényeg, hogy az elkón mindig legyen annyi egyenfeszültség, hogy a rajta levő váltóval együtt sem éri el a nullát, vagy fordul át negatívba. Ez szkóppal jól látható, ellenőrizhető. Egyenáram nem folyhat az elkón, mert tönkremegy. Ha bírja a táp árammal, fel is robban.

A kapcsolásod egy igen profinak kinéző aszimmetrikus - szimmetrikus konverter (invertált kimenettel), ahol a bemenet távtápláltnak és túlfeszültség védettnek tűnik. Gazdagon van benne táp szűrés (nyilván minden IC-nél közvetlenül, külön-külön). Mivel DC csatolt az áramkör, így csak a be és a kimeneten van csatoló elkó.

Bármilyen jó minőségű elkó nyugodtan használható. A bemeneten 63V-os, a tápon 25V-os legyen (ha több nem baj).
A kimeneti elkókkal van némi bajom, miután mind a két oldalán nulla DC van. Ez nem szerencsés szerintem. Ide az unipol jobb lenne, ha már ilyen profi a kapcsolás. Helyette megteszi 2 db dupla értékű elkó szembe fordítva (az Unipol is ilyen belülről).

Az igen. Csak épp amig a mértéke egy végfok előtt néhány 100 mV - 1-2V, addig az áramkör kimeneti pontja meg mondjuk féltápon, akár 12V-on van. A bemenet meg földközeli állapoton. Pont erre kell a csatoló.
Kettőttápos rendszerekben ugyanez oknál fogva jóval kevesebb csatolókondi lakik.

Találtam itthon egy kis szakirodalmat amiben pont ez a képlet van (meg még sok más) kifejtve, majd átrágom magam rajta. De a lényeg ha jól értem: adott alkalmazásban ismerjük az elérni kívánt határfrekvenciákat, az áramkör bemenő/kimenő ellenállását valahogy meghatározzuk, majd végül addig helyettesítgetjük be a kondenzátor értékeket amíg megkapjuk a megfelelő határfrekvenciákat. Vagy átrendezzük C-re az egyenletet.


De hiszen minden hangfrekis jel váltakozó feszültség, azaz átfordul az áramirány. Hogy lehet mégis, hogy elkókat raknak néha csatolónak? Megépítettem ezt az áramkört (mikrofon előerősítő):
http://i1207.photobucket.com/albums/bb4 ... icpre2.png

Működik rendesen, a csatolókondik hétköznapi elkók. Ezeket szeretném valami jobbra cserélni, csakhát fólia kivitelben nem hiszem, hogy találni fogok 47u és 220u tipusokat.

Baj lesz.
A csatoló kondenzátort mindig az áramkörben betöltött szerepe szerint kell meghatározni:

1. A kapacitás értéke a meghajtó és a lezáró impedancia (ellenállás), és az átvitt legkisebb frekvencia határozza meg: F=1 / 2*Pi*R*C (a -3dB ponthoz), ahol az F a frekvencia, a Pi=3,14, R a meghajtó és a lezáró ellenállás összege (a meghajtó általában több nagyságrenddel kisebb, így elhanyagolható), C a kondenzátor értéke.

2. A kapacitás feszültsége legalább az előforduló egyenfeszültség (ha az átvitt jel összemérhető vele akkor azt is figyelembe kell venni).

3. A kondenzátor kivitele (kerámia, fólia, tekercselt, elkó, tantál elkó, stb) függ a felső határfrekvenciától (öninduktivitás hatása), a feszültség egyenletességétől (ha át tud fordulni pozitívból negatívba, az elkó kiesik, legfeljebb az Unipol jöhet szóba). Elkót csak indokolt esetben kell használni (kisebb méret, olcsóbb ár), mert az átvitele, élettartama, hőfüggősége, esetleges szivárgása zavarokat okozhat.

4. Az indokoltnál jóval nagyobb kondenzátor (1 nagyságrend, vagy nagyobb) alacsony frekvenciás lengéseket, gerjedéseket okozhat. Nem szabad ilyet berakni.

Ezen kívül van még sok egyéb szempont is, most legyen elég ennyi.

Audio áramköröknél mitől függ a csatolókondenzátorok értéke? Van erre valami egzakt szabály vagy kísérletileg határozzák meg őket? Pl. ha egy 47uF helyére 4,7uF-ot teszek akkor mire számíthatok?

Nagy vacillálások közepette (melyikből van több? ) még a tőled lévő IRF540N-ből használtam fel kettőt a műterheléshez.
A kimenetre 1+10+20 uF elkó + 2x22 nF kerámia lett téve, így már tökéletes! :O
Laci_L, a nyákot kicsit átszerkesztettem, most már egy pontba fut össze a föld, kicsit elegánsabb lett mind műszakilag, mind esztétikailag.

Ha megépítem a másikat, akkor már tudom, mire kell figyelni, köszönöm nektek a segítséget!

Ez egy negatívan visszacsatolt rendszer, de a fáziskésések miatt nagy frekvencián már pozitívba fordul. Az OPA önmagában megfelelő fázistartalékú, de a FET további fáziskésést visz be. Kis áramokon kicsi a FET erősítése (meredeksége), ezért ott még nem gerjed. Ha a drain nem kis impedanciát lát, akkor a visszaható kapacitás miatt (és a miller hatással többszörözve) nő az OPA-t terhelő kapacitás és így a fázistolás. A kis drain impedancia (az elkó) a miller hatást (a FET erősítését a drain-t mint kimenetet tekintve) csökkenti. Ha még induktivitások is vannak a rendszerben, akkor bonyolultabb a kép, ezek hatása ellen kell az ESR. Lehet részletesen analizálni, csak nem ér meg annyi időt.

Elkót félteni az áramugrások ellen csak akkor kell, ha iszonyú sokszor ismétlődnek. Itt erről szó sincs. Persze profi készülékbe lehet egy 50 uF-os fólia kondit és egy indukciómentes teljesítmény-ellenállást használni, csak kinek van olyan otthon?

Ha tovább olvasol -és nem első indulatból írsz- akkor láthattad volna, hogy a következő hsz-ben az elkót is írtam. Mellesleg csak a polaritásfüggőség miatt javasoltam a sima kondenzátort.

Egyelőre odáig jutottam vele, hogy méregettem kicsikét.
Ahol a beállított áram emelése hatására elkezd gerjedni (labortáp emeli a feszt, 300 mA), ott a gate feszültség elkezd csökkenni (odáig nő). :O Digi multi szerint legalábbis, de ugye érdekes lenne látni oszcilloszkópon, hogy mit művel.
Akkora áramok egyébként nem értem, hogy folyhatnak, ami megzavarja az opampot, mert - ránézésre legalábbis - a terhelés nyákon kívül történik (két ponton van közösítve a két ellenálláscsoport föld felőli része: a nyákon, és a terhelés felé a levegőben: a két ellenálláscsoportról egy-egy vezeték tart a nyák föld- és a terhelési negatív ponthoz. Ésszerűbb lenne az ellenálláscsoportokat már a lábuknál összefogni, és onnan egy vezetékkel visszamenni a nyák földjére illetve a terhelési negatív pontra? Szerk. ez nem hozott érdemi eredményt -- a nyákon van a bibi).
Szerk2. Egy, a terheléssel párhuzamosan kötött 47u elkó a kívánt hatás irányába mozdítja a dolgokat -- nagyon nem nyúlok akkor a nyákhoz

Köszönöm az ajánlatot, egyelőre várok vele. Csak ez miatt most nem szeretném magam extra költségekbe verni. :/

A kondikkal meg elszórakozok apránként

De pont elkó, mert annak van csillapítása is (kicsi a jósági tényezője)! De inkább 10-20 uF, akár több is. (Kimenetre.)

Szkópot tudok eladni, valódi két sugaras, Grundig GO15Z, 15 MHz, de van egy hibája: a vízszintes eltérítési sebesség kb. 1/3-a a névlegesnek minden állásban. (Minden bizonnyal egyetlen ellenállás nyúlt meg/szakadt, de hogy melyik? Nem volt kedvem időt fordítani rá szervízkönyv nélkül.) Kispesten, a KöKi-től 200 m-re. Szombaton megyek a Burabura, ott lesz velem, ha/amíg meg nem veszik. 9000 Ft. (Mérőkábelek nélkül ennyi!)

Van bizony! =)
Nagyon köszönöm a segítséget!
Próbanyákra van csak felszórva az egész kb. találomra, megnézem majd hogy a föld sávja hogy is van (kb. egy vonalban, egymás után vannak felfűzve a dolgok: bemeneti puffer, 7812, kimeneti puffer, üzemjelző ledsor, fet gnd-k, opamp; meg pár vezeték ide-oda), a szükséges átalakításokat meg megejtem.
Ezt csak egy próbának szántam, még egyet össze kellene rakni, meg csiszolni rajta, még ha nem is keveset

Nyák oldalra (de az alábbiak szerint).
Azt nem írtad, hogy te csináltad a nyomtatást, vagy valami másolat. Az a helyzet, hogy az ilyen gerjedések (mert az) egy kóbor pozitív visszacsatolás miatt van. Ami bizony lehet a rossz földrendszer miatt Azaz a kimeneti nagy áramok átfolynak egy olyan fóliadarabon is, amire a poti, és/vagy az IC föld lába van kötve. A fóliadarabon eső feszültség így visszajut a bemenetre, és kész a baj (ugyanez a helyzet a brummos erősítőkkel, ahol a táp árama folyik rossz helyen, csak ott nem gerjedés hanem brumm lesz belőle).
A megoldás: a nagy áramú kimenet és a hozzá tartozó csomópontokra csatlakozó négy 0,33 Ohm között ne legyen más alkatrész csatlakozás (poti, IC láb, hidegítés). A csomópontból menjen oda külön fólia. Ha nem így lenne, vágd szét a fóliát, és kösd át ónozott huzallal (van még belőle? ) úgy, hogy teljesüljön a feltétel.

+ VIII. ker. :/ (Mérőfej van hozzá. Még erősen vacillálok nyócker volta miatt.)
Tettem 100 nanót a potira, jobb lett a helyzet, de még mindig mutatkozik a leírt jelenség. (Poti vagy a nyák oldalára célszerűbb tenni?)
Kimeneti 100n hatására meg csak felerősödik , pár másik kondit még rá kell próbálni.

Ha működik, akkor jó lenne neked. Mérőfej is kell hozzá (ezt tudok adni én is).
Nekem úgy tűnik az eladó szövegéből, hogy a szkóp "leesett egy kamionról", ő meg megtalálta.

A Vaterán sok ilyesmi van, de kipróbálás nélkül ne vegyél szkópot.

Van mindenféle kondi, majd válogatok Az LPF témát meg hanyagolom egyelőre.
Oszcilloszkópot inkább valami régebbi analógot néznék, 6-8000 Ft körül. Eddig nagy szükségem nem volt rá, de ha jó áron ráakadok egyre, nem fogom otthagyni.
(Talán ez? Kellően kicsi és egyszerű.)
Még egyszer köszönöm a segítséged, holnap nekiállok, kíváncsi leszek az eredményre.

- A poti csúszka, és a GND közé, és a kis karikákkal jelölt ki/bemenetek közé

- Pár nF kevés lesz, és legalább pár százat gondolok (vagy még többet), főleg a kimenetre

- Az aluláteresztő szűrő nehéz ügy lesz két okból: a nagy áramok miatt vastag drót kell, avval meg nehéz komolyabb induktivitást elérni, ráadásul az egyenáram miatt a vasmag sem fog menni. A másik ok, hogy mindig a hiba forrásánál kell megszüntetni a problémát, és nem egy lépéssel odébb (már ha egyáltalán sikerül). Talán az elkó is jó lehet (a potin mindenképpen), de a polaritásfüggőség miatt már nem mindegy a terhelés bekötési iránya. Ráadásul az elkók nehezen viselik a hirtelen feszültségváltozást a nagy belső áramugrás miatt (a tantál elkóknál van V/sec előírás is).

Próbálj meg kísérletezni a hidegítéssel.
A szkóp nagyon jó lenne (nem csak erre). Manapság PC-hez elfogadható áron lehet kapni USB csatlakozású átalakítókat, ahol szoftveresen lehet állítani a megjelenítést. Persze a freki határral (itt mintavételi idő) meredken tud nőni az ár.
Pl: http://www.elektrobot.hu/termek.php?filename=oszcilloszkop_PC_2_csatornas.html

A poti csúszkájának két végpontjára gondolsz?
Ilyen pár nF kerámia kondijaim vannak, megszórom akkor vele, köszönöm a tanácsot!
Szkópom nincs, de arra gondoltam, hogy esetleg egy aluláteresztő szűrőt tennék a ki(be)menetre, nem tudom az mennyit segíthetne a dolgon.

Az lehet. Ha van szkópod, nézz rá.
Egy-egy hidegítés nem árthat a poti csúszkáján, és a kimenő pontok között (néhány száz nF - egy két mikrofarád, de nem elkó)

Nos, megépítettem a kérdéses kapcsolást, eddig kiválóan működik, dugasztápokat terhelni jó lesz
Na de csinál olyan érdekességet a labortápra akasztva, hogy ahogy emelem a terhelőáramot, nő vele a fesz is! :O
Nem csak a táp műszere hülyült meg, digimultival mérve is nő!
Valami nagyfrekvenciás komponens is lenne benne ami meghülyíti a labortápot?

Szép napot a fórumtársaknak!

Az alábbi kapcsolás mennyire működőképes, mint egyenáramú műterhelés?
FET műteher
A beállított áram (fesz) elmászkálása mennyire lehet jelentős tényező?

BZW04-48RL helyettesíthető valami nem 04-es jelű diódával? Konkrétan olyanra gondolok, amit a HEStore-ról is meg tudok rendelni a többi alkatrésszel együtt.

Kellene nekem egy olyan kapcsolás, ami egy olyan kapcsoló, ami mondjuk 16V felett bekapcsol, de kikapcsolni csak 12V alatt kapcsol ki. Hiszterézis kapcsoló, schmitt trigger- szerűség lenne az igazi NE555-el, de hiába vannak kapcsolások, nem látom, hogy lehet beállítani a kapcsolási fesz értékeket.

Spafi! De jó dolgok ezek, nem is hittem volna, érdekes! Köszi az infókat!

Az effektív érték 71 V lesz egyenirányítva is, csak nem azt szoktuk mérni.

Az egyenáramú, sima középértéknek, és az effektív (négyzetes közép) értéknek is megvan az értelme. Ha a melegedést akarod kiszámítani, akkor az effektív érték számít, viszont rengeteg esetben az egyenáramú középérték a fontos, és a DC műszerek is ezt mérik (a true RMS műszerek már effektívet!). Pl. egy kommutátoros motor sebessége a feszültség sima középértékétől függ, az elektrolízis sebessége az áram középértékétől, stb...

A hullámos egyenfesz felbontható egy DC komponens és végtelen számú szinuszos komponens összegére (fourier sor). Az egyenáramú középértékben nincsenek benne a szinuszos komponensek, az effektív érték viszont tartalmazza az összes szinuszos komponens "teljesítményét" is, ezért nagyobb az értéke.

Azt észrevettem, hogy ha simán átlagolom a szinuszt, akkor 0-át kapunk, ha kétutas egyenírányítok, akkor a sima átlag 63%-a (2/pi) az amplítúdónak, a négyzetes átlag pedig 71% (gyök1/2).



Ebből nekem az jótt le, hogy a lüktető egyenáram esetén a sima középértékkel kell számolni (?)

Hány voltot fog mutatni egy egyenáramú műszer ha 0 és +100 volt között "szinuszosan" ingadozik egy egyenfeszültség? Azaz -100V és +100V között ingadozó feszültséget kétutas egyenírányítok. A váltakozó oldalon az effektív értéke ekkor 71V, a DC oldalon már nem, hanem csak 63V lesz? Ez azért fura, mert egy ohmos fogyasztót szerintem tökmindegy melyik oldalra teszek, ugyanúgy fog viselkedni, de feszültségek mégis mások lesznek?

Érdekességképpen lemondellezem a négyszögjelet is.basicben.

Az egyenfeszültségek mindig algebrailag összegződnek soros kapcsolásban, akkor is, ha nincsenek szűrve. Látszólag kivétel, ha magukat az egyedi egyenfeszültségeket csökkenti a sorba kötés. Leglátványosabb az 1 diódákkal egyenirányított, független 3 fázis (vagy 2-től fölfelé akármennyi), ami utána sorba kötve 0-t is adhat (ha ugyanolyan irányban kötik be az összes tekercset). Graetz esetén ez a hatás minimális, bár a tekercsek impedanciája miatt nem elhanyagolható. De a vektoriális összegzésnek ehhez semmi köze.

Egyébként érdemes tudni, hogy az egyenáramú középérték és effektív érték aránya (ami a formatényező reciproka) abs(sin(x)) esetén 2*gyök(2)/pi=0,9003. Vagyis 100 Veff AC-ból max. 90 V DC lesz pufferelés nélkül.