Végülis az IR21531 frekijét is lehet (többféle módszerrel is) változtatni - de egyelőre erre sincs tesztelt kapcsolás.

Lehet pl. TL494+IR2110-zel is szabályzott rezonáns tápot építeni, csak sajna ehhez nincs recept.

Esetleg az önrezgővel-rezonáns táppal feljebb lehet menni 90..95%-nál is, de ahoz kell még DC-DC konverter is. Az utóbbiból viszont lehet nagyon jót is csinálni. A fene tudja, hogy megéri-e vacakolni vele. Miért számít ennyire a hatásfok?

Igen. Azért kicsit felülméretezném, hogy még egy hdd-t be tudjon fogadni.
A TOP223Y max. 50W jó lehet. A TOP-ok hatásfokát max. 90%-ra írja. Gyakorlati kapcsolást nem találtam 80%-nál nagyobbat ill. ennyi az adatlapi példa is.
A trafót lemértem - igaz sima lemezes volt - és 24W-nál 6W-ot evett meg a trafó+híd.
Az utolsóra még csak 1 IC-t találtam TEA1506 sorozat. Ez is max 90%-os.

Tehát a legnagyobb fogyasztás 24W, de általában 10...12W elég, és mindez hálózati tápról? Szerintem egy flyback célIC (TOPxxx vagy hasonló) is mehet egész jó hatásfokkal ilyen teljesítménytartományban. De akár egy pici rezonáns táp + DC-DC konverter célIC-t is el tudnék képzelni ilyesmire. Sőt 24W-ra még egy 50Hz-es trafó sem lenne egy nagy darab. Pl. egy pici toroid, és utána egyenirányítás, majd egy egyszerü DC-DC konverter.
Illetve flyback-ból létezik úgynevezett kvázi-rezonáns táp, ami kimondottan ilyen relatíve kis teljesítményekre való, és igen jó a hatásfoka - ehez is célIC kell.

Találtam egy gusztusos IC-t FSFR2100. Csak nincs magyar boltban még semmi róla.

Például a nem megfelelő légszerelés miatt kialakuló negatív félhíd-kimeneti tüskék miatt.

fecus!

A rezonáns tápokat is lehet szabályozni szűk tartományban, a frekvenciával, csak akkor nem önrezgő, hanem IC-s kivitel kell. LLC converter néven találhatsz róla infót a neten.

Egy 12V-ról járó alaplapot szeretnék üzemeltetni 24 órában. Áramfelvétel 0,8A-2A. A hatásfok lenne a fontos.
Kaphatók gyári tápok 60-70%-os hatásfokkal. Találtam a Neten 87% felettieket, de nem lehet őket itthon kapni.
Végigfutottam a topikot, keresve a hatásfokot .
Elolvastam Skori rezonáns tápjáról szóló lapját.
Ami ebből megmaradt, hogy a rezonáns táp lenne a legjobb hatásfokú, de nem szabályzott és elég komoly elmélyülést és kisérletezést kíván.
Melyik rendszerű táppal kezdjek el foglalkozni ha olyan 90% felett már meg lennék elégedve?
Egy EMG 20M-s szkóp van - ha megy még -, korlátozott szabadidő hétvége, stb.
Végzettség mérnök, Kandó, de csak hobbiként gyakorlom.
Üdv és köszi.

Az áramváltónak egy pici ferrit gyűrűmagot használtam és a primert csak átdugtam rajta,ez még légszerelt cucc szóval a vezetéket ami a trafó/ETD49/ primerjéről a fetek közös félhid pontjára megy.Aztán az áramváltó szekunderét egy ellenállásra kötöttem,egyenirányítom kétutas két üteművel/gratez/ és kondi .Csak megszerettem volna nézni h mekkora fesz jön ki belőle és egy bizonyos primer áramnál ami kb 500W kimeneti teljesítménynél van egy tirisztort kapcsolt volna ami kikapcsolja az sg3525 .Ez egy túl áram védelemnek indult de eddig nem jutottam el sajnos És el is fogytak a félhídmeghajtóim ,de majd veszek.

És amúgy mi a fenétől dögölhet meg így egy ilyen fet meghajtó hogy csak az egyik meghajtó oldala döglik meg ?

Más, igen szinuszos volt a jelalak 1nF kondikall ,kivéve az a gagyi minőségű pormagoknál /pc tápban az a sárga-fehér gyűrűmag/. Azóta kicseréltem 100nF-ra a kondikat és igy jobb lett most már annál is szinuszos. Így még 10uH induktivitásnál is kb 160kHz a rez.freki ami nem rossz. De most már ugy csinálom h annyi menetet tekerek rá hogy a rez.freki kb 50-100Khz közé essen igy szerintem elfogatható értékkel határozhatom meg az Al értékét egy ismeretlen magnak.Mivel 50-100kHz üzemi frekivel építem a tápjaimat.

Hello!

Nem ellenőriztem le mindent, csak ránéztem, de nagyjából rendben lévőnek tűnik. A segédtápnál az egyutas együtemű egyenirányítás nem valami szerencsés, de kis áramokra még elmegy. Ha az áramkorlátban is együtemű egyenirányítást használtál, akkor az is okozhatja a tönkremenetelt, de mivel semmit nem írtál arról, hogy hová is kötötted be, hogyan méretezted, így bármi más is elképzelhető.

induktivitásmérés: szinuszos volt az oszcillátor jele a szkópon?

Sziasztok

Ezt a tápot építgetem :
http://kepfeltoltes.hu/100220/K_p_www.k ... es.hu_.jpg

Eddig megy egész jól,/őrüljek h egyáltalán elindul ugye / eddig max 750W-ot sikerült belőle kipréselni ,úgy hogy nem volt még beépítve a fesz. visszacsatlolás .Simán max kitöltéssel dolgozott és még igy is +-55V volt a kimeneten ,lehet kicsit többet is tudna. Érdekelne a véleményetek h mi a rossz ,vagy miért nem lehet igy csinálni ezt azt ,de kérlek ne mondjátok hogy az egész mehet a kukába .Ez egy végfokba készülne , egy 2x150W-ba .Biztos elég lenne egy 500W os táp is de most ez van. És a sec.oldali egyenirányítókon kívül nem melegedett semmi se nagyon ,ill azok is kb 35C-osak lettek 6,7A áram hatására ,de szerintem ez normális.

Micsodán kéne változtatnom szerintetek ,ami nem jó vagy amire nem figyeltem?

Gondoltam még túl áram védelemre,kicsi ferrit gyűrűvel de mikor kipróbáltam , bekötöttem a prim körbe ,a szekunderével párhuzamosan egy ellenállás ,egyen irányítás ,kondi. Bekapcsoltam és elkezdett zizegni és elvitt egy félhid meghajtómat ,átnéztem kicseréltem utána mégy egyet és még egyet igy hanyagoltam a dolgot egyenlőre .

A félhídmeghajtónak mindig a H0 kimenete döglik meg , az L0 megy továbbra is szépen ,és rohadtul melegszik az ic

Vezetéket ilyen csatlakozóval én például pc tápban ,igaz kicsit rövid de szerintem neked a csati a lényeg ,mert vezetéket tudsz hozzá forrasztani igaz macerás szét szedni mert ezek talán krimpelve vannak.De láttam már ilyet monitorban is .

Ahha én is erre gondoltam, úgy lehetne ezzel a módszerrel mérni jól ,hogy mindig a kívánt üzemi frekin rezegjen. Hát a mérési módszerem , leolvasom szkópról az időt elosztom 2pi-vel négyzetre emelem és elosztom a kapacitás értékével.Sima Thomson képlet mint ahogy Cimo is irja a HE-n.
De akkor marad a multiméter,de majd veszek egy jobbat mert most csak egy UNI-T-m van

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem:

A képen látható táphoz hol lehetne kapni AC-kábelt? Az is jó lenne, ha meg tudnátok mondani, mi ennek a típusú csatlakozónak (és kábelnek) a neve, hogy tudjak esetleg rendelni. Köszi a segítségeteket!

http://tinyurl.com/ydrzh4l
Előre is köszi a segítséget!

Aha, szóval ez az! Bizonyos szempontból jó ez a kapcsolás, mert elvileg kevésbé zavarja a párhuzamos veszteség, de a túl magas működési freki okozhat gondot. Bár a frekimérési módszeredet sem ismerjük, ez is lehet a mérési hiba oka. Mindenesetre a multiméterek mérési módszere/frekvenciája megbízhatóbb.

12uH és 1nF esetén a rezonanciafreki 1,45MHz lesz;
1,8uH esetén pedig 3,75MHz
Ha jól értem akkor ez utóbbi frekvenciát mérted a szkópon?
Ha ilyen áramkörrel korrektül akarnál mérni, akkor úgy kellene megépíteni, hogy a mérendő induktivitás várható értékével, nagyjából a tekercs felhasználási céljának megfelelő frekin rezegjen. Tehát rezonáns táp esetén 60...100kHz körül. Ezhez kissé másképp kellene méretezni az oszcillátort, és nem biztos, hogy kerámiakondikkal a legjobb felépíteni. Ahogy SPafi is írta, még a PIC-es műszerek 500kHz-es, vagy kicsit az alatti frekije is okozhat mérési hibát. Az általad épített megoldás pedig MHz-es tartományban mér....

Nem a PIC-es. A rezonáns tápegységét mikor ismerteti a végén ,talán az utolsó előtti lapon van ez az oszcillátor.

http://www.hobbielektronika.hu/kapcsola ... dal13.html

Melyik az a "Cimo féle /HE/ induktivitásmérő" ?
Mert a HE-n én Deguss és PIstván féle LC+Esr mérőt láttam mostanában... És úgy tünik, hogy jobban sikerült szerkezet, mint a korábbi hasonló PIC-es LC mérő projektek.

Szia!

99 %, hogy a multiméteres mérés a helyes. A PIC-es megoldás 5-600 kHz körül működik kis értékek esetén, ahol a mágneses anyagok egy részének már óriási az örvényáramú vesztesége, és a műszer felépítése olyan, hogy kis induktivitások mérésénél a soros veszteségi modell szerint ad helyes eredményt, csakhogy az örvényáram párhuzamos veszteség, a kettő konverziója során sérül az induktivitásérték. Az ide vonatkozó topicban ezt részletesen leírtam 2 éve.

Ha ez az eredmény úgy jött ki, hogy egy menettel mértél Al értéket, akkor a megoldás az, hogy 10 menettel mérd! Ha komplett tekercsen mérted, akkor az eredmény azt jelenti, hogy 500 kHz-en már nem induktivitásként viselkedik, hanem ellenállásként.

Számold ki a vas AL-jéből és a menetszámból a valódit! Vagy ha nem ismered a vasat, akkor mérj olyan tekercset amit ismersz!

Sziasztok. Megépítettem kíváncsiság képen a Cimo féle /HE/ induktivitásmérőt.
És összehasonlítottam egy tekercset ,ezzel meg egy mutimétres induktiviás mérővel. Multiméter 12uH mutatott , viszont kiszámolva ezzel az oszcillátoros mérővel 1,8uH lett. És most melyiket fogadjam el ? Mert azért ez elég nagy különbség.

Szia,

Jólvan...én hiszek Nektek.Akkor inkább tényleg hanyagolom ezt a dolgot. maradok a trafósnál köszi!

Hali

Heló

Szerintem is inkább mellőzd a kapcsitápokat.
Lehet hogy működni fog az adó, de könnyen okozhat a tápból akár vezetéken akár sugárzásal jövő zaj gerjedést az adódban.

Toroidok már vannak olyan lapos kivitelben, hogy könnyedén megoldható az elhelyezése a dobozodban.
Vagy vegyél több kisebb toroidot (kisebb teljesítmény ugye kisebb magasság, általában) és kösd őket sorba.

Hűűűű... Érdekes és illegális!
Mindegy,Szerintem jobban járnál egy hálózati trafóval. A kapcstápok főleg a pc-s táp ami pwm szabályzóval működik rengeteg harmonikust és zavart termel ,nem csak sugárzási de vezetésit is gondolok itt a tápoldalon jelentkezőkre.Ebből a szempontból a rezonáns tápok jobbak,de ott is van felharmonikus bőven.És lehet érzékenyen érintené az adót.

A szabályozható feszt én egy 2 fokozatú tápot csinálnék. A 2. fokozat áteresztő tranzisztoros lenne,valamilyen csillapító körökkel a zaj/zavar szűrés/elnyomás miatt.

De az okosabbak többet tudnának neked segíteni.

Jah igen és még elöljáróban gondolkodtam a PCtáp átalakításán.Azokat itt 290HUFtért dobálják.Eddig 19Vra húztam fel 1 barátomnak laptopjához.Nem tudom milyen lehetőségek vannak még benne.Hogy esetleg kondicserékkel esetleg kisseb átalakításokkal elbirná-e a 28Vot.Erre is gugliztam már de 1értelmű választ nem találtam az átalakításra vonatkozólag és mint írtam ehhez nem igazán értek és nem akarok játszani vele.

Megmondom őszintén, kalózrádió lesz a dobozban.Persze majd teljesen árnyékolt dobozban kapna helyet a táp.Azért van szűkségem a kapcsolóüzeműre mert ugye magasságban elég kicsi hely áll rendelkezésre.viszont szélességben és hosszúságban nagyon sok van
Igazából a legjobb az lenne ha olyan 30V jönne ki belőle mert terveim szerint a végfok feszültségét szabályozhatóra szeretném megoldani és max 28Vot szeretnék kihozni belőle.Van szkópom is meg frekimérőm is. A kcspolásokat mindjárt megsasolom.És bocsánat a nem helyálló 220Vom miat.

Attól függ, hogy hol és mire szeretnéd használni,milyen üzem állapotok fordulnak elő majd használata során.És nem mindegy , hogy 28Volt vagy 24V.Mindent meg lehet csinálni csak akarni kell Persze elengedhetetlen egy szkóp,mert anélkül elég nehéz bármit is csinálni, anélkül nem látsz majd semmit se.A nyák azt leginkább magadnak kell megtervezni ,mert tapasztalatom szerint nem mindig sikeres az után építés főleg kapcsüzemben, de nézd meg a Skori fajta rezonáns tápot ,vagy van a HE-n a Cimopata féle táp.Ezek adhatnak ötleteket .

Persze nem én vagyok itt a megmondó ember de remélem segítettem valamit,és nem írtam sok hülyeséget

Ja,igen .A kisfogyasztói fázisfeszültség az 230Volt NEM 220V !!!

Sziasztok!
Kapcsolóüzemű tápot szeretnék csinálni.28Vra lenne szűkségem de ha nem megoldható akkor a 24V is elég.Másik fontos szempont hogy beleférjen 1HE vastagságú 19colos Rackbe.Teljesítmény kb.:5Amper lenne.Milyen egyszerű és korszerű kapcsolást tudtok ajánlani?Esetleg jó lenne ha nyákterv is lenne csak mert nem szoktam 220Val szórakozni.Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv
Máté

Igen erre gondoltam köszi

Ha a középen jelentkező, kisebb frevenciájú lengésre gondolsz, akkor igen.

Rettentő butának érzem magam:) Akkor azt a lengést amin a fotón van a félhíd kimenő feszültségében , a szórási induktivitás és a parazita kapacitások hozzák létre és akkor ezzel a RC taggal tudom csillapítani. Vagyis az Lszórási induktivitás által létrehozott feszültség ezt csillapítja ez az RCtag ,és ez a R-en disszipál el ? Ha már ez sem akkor tényleg nem tudom de majd talán egyszer megértem

Ok ,majd megpróbálom egyedül megoldani

Próbáld meg újra, figyelmesen elolvasni, amiket írtam!

Ahha,értem, túl lövéssel nem foglalkozunk Akkor arra lennék kíváncsi hogy az a RC tag a primerrel párhuzamosan mire való, minden Halfbridges tápban láttam eddig,és még azt sem tudom h mire való, meg hogy mi is az. És ha a gyári kapcsolásokban van akkor biztos az enyémbe is elférne,csak azt sem tudom h mi az.Először snubberre gondoltam és próbáltam is utána járni de ennél a topológiánál nem találtam semmit erről ,hogy miért is kell oda.

Nem, ezt a túllövést nem tudod RC taggal csillapítani, de nem is kell! A lengés meg eleve kicsi. Ne foglalkozz vele!

Igazából az sem biztos, hogy ez a túllövés valóban létezik, lehet szkóp/mérőosztó hiba is.

A második jelenséggel érdemes foglalkozni! Meg a graetz utáni ponton is csúnya dolgok szoktak történni a FET-ek bekapcsolásakor!

A túllövést nehezen tudod csillapítani külső alkatrészekkel.
Próbálj meg olyan fetet használni aminek kevesebb a body dióda
töltéstárolása.
Vagy esetleg használj IGBT-t annak gyártásból eredően nagyságrenddel kisebb ez a fajta mellékhatása.

Na ezért rajzoltam inkább ,hogy ne beszéljünk el egymás mellett .Igen túllövés aztán van benne egy kis hullámosság aztán lecseng,így kompletten értettem a lengést túllövés+kicsi lengés.Félek nem fogod érteni h mit akarok,bocs hogy ilyen értetlen vagyok. Na arra vagyok kíváncsi hogy akkor ezt a túllövést azzal a párhuzamos RC taggal/1. kép/ csillapítom ,ugye?

Nem lengést rajzoltál, hanem túllövést.



Nem mondanám, hogy ők okozzák, bár van valamiféle összefüggés, de nem ilyen direkt. Már leírtam. A belengés pedig nem az értéküktől függ, hanem a létezésüktől.

Na hogy konkretizáljam :

http://kepfeltoltes.hu/100126/109492267 ... es.hu_.jpg

Az első kép a FET bekapcsolási lengése, és a primerrel párhuzamosan kötött RC tag csillapítja a bekapcsolási feszültség lengést . ugye?

A második meg az a fura feszültséglengés a félhídban,ezt a fojtók okozzák akkor? Túl nagy az értékük?

Csak az RC-taggal kell csillapítani. Hogy a fojtó elhagyható-e, azt az egyéb követelmények határozzák meg.



Csak tippelni tudok, hogy mire gondolhatsz, de ha a FET bekapcsolásakor történő lengésre, akkor igen, ezt is csillapíthatod némileg RC-taggal, de más értékűvel, mint a kikapcsolás után fellépőt.

És mit tudok csinálni ,hogy ne lengjen be és ne érezze egyedül magát a primer?

Igen én is túl lövésre gondoltam ,azért írtam felfutó élt , a 2 képen az látszik egy picit

És még azt nem írtam le ,hogy ez kb 300W terhelésen van


Kivettem a sec. oldali fojtókat és már nem csinálja azt amit a képeken, üres járásban szinte tankönyv szerinti volt a jelalak,de még 750W terhelésen is csak a lengés keletkezett a négyszög fesz. tetején , de akkor ezeket tudom csillapítani párhuzamos RC taggal !?! És a sec. oldali fojtó értékét meg csökkentsem? Hogy ne legyen olyan a félhíd kimenet mint a képeken. Pedig így is csak kb 2x12-15 uH volt.

Ilyenkor a primer magára van hagyva, a szekunder oldalon a diódák nyitva, mert a fojtó tartja a nyitóirányú áramot, tehát szekunder 0V, és ettől a trafó szórási induktivitása a parazita kapacitásokkal lengésbe kezd. Az RC tag csillapítja, gyorsabban lecseng, de a túllövést csak csillapítani lehet, teljesen megszűntetni nem (mert az már nagyon megnövelné a veszteséget).

Felfutó? Szimmetrikus a jel, tehát mind felfutó, mint lefutó élnél van túllövés, viszont azon belül van bekapcsolási és kikapcsolási él is, ebből a kikapcsolás a delikvens.

A szekunder oldalon fordítva, ott a bekapcsolási él a problémás (legalábbis DC fojtóval rendelkező tápoknál).

Sziasztok, csináltam egy újabb HalfBridge-s tápot és ezt produkálja a félhíd kimenete :

http://kepfeltoltes.hu/view/100126/K_p0 ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/100126/K_p0017_w ... es.hu_.jpg

itt mi történik? felénél elkezd visszamágnesezni vagy mi ? és mit lehet tenni a trafó ETD49 G=0.0mm Np=13menet Ns=2x6menet Ufélhid= 145V /terhelve/

és a trafó primerjével párhuzamosan nincs rakva semmi se ,szoktak rakni egy R-C tagot pl: pc tápnál .Az mire szolgál a félhíd négyszög feszültség felfutó élénél a túllövést disszipálná el?

Csak érdekesség képpen:
1,2,3,4,5,6,7.

Átgondoltam, tényleg nem működne jól a shutdown. Viszont egy ilyen flip-floppal, talán.
Kimeneti asszimetrikus túlfesz esetén átbillenti a flip-flop-ot. Az azonnal leállítja az IC oszcillátorát. Leállás után a félhídról már nem kap vissza tápot, ezért kisüti az IC tápkondiját is. Amikor megszűnik a kimeneten a túlfesz, visszabillen és engedélyezi az IC tápkondijának a visszatöltését majd egyszerűen újraindul, mint bekapcsoláskor.

Mindegy, ha belenyúlsz az optó tranzisztorával a Ct körbe akkor bajok lesznek.
Amiatt, hogy az LO jelet a fűrészjel lefutóéléből a HO jelet pedig a felfutóéléből komparálja az IC. Na most, ha te a tranyóval elvezetet a Ct áramát akkor hamarabb kisül és rövidebb lesz az LO szélessége.
Remélem jól mondom.

Ez nem visszacsatolás, hanem asszimetrikus terhelés miatt fellépő túlfeszültség elleni védelem. Legalábbis szeretném hinni, még nem próbáltam ki.

Ez a visszacsatolás így nem megoldható.

Ezeket a tíusú RC-oszcikat nem szabad így piszkálni.
Én már próbálkoztam és HO illetve LO kimeneteken nem volt azonos a kitöltés, és így hamar elszállna az egész.
Esetleg R értékét bizergálnám, mondjuk egy JFET-el.

Vagy használj másik IC-t. Mondjuk direkt rezonáns vezérlőt.
L6598 , NCP1395

Köszönöm a javaslatokat!
Szóval valami ilyesmire gondoltam. Remélem nem hagytam le semmit a rajzról!
5A-t szeretnék kivenni belőle, AB osztályú végfokot látna el. Az az optós dolog a végén arra szolgál, hogy ha esetleg úgy száll el róla a végfok, hogy csak az egyik tápág biztijét viszi ki /nekem általában úgy szokott/ és a másik oldalt tovább terheli, akkor ne töltse túl a terheletlen tápoldalt.

MMBTA inkább nagyobb feszültségre van.
Ide nagy olyan tranyó kell ami gyors és nagy áramot bír, nem csökken le nagyon az áramerősítése.

Ahogy SPafi írta BC807-817 vagy lábas verzióba a BC327-337.

Én már megépítettem ilyet, közvetlen az IC kimmenetére, és kb 1-1,2A-s meghajtást sikerült elérni.

Hűű, ha ilyen pici áramú elég, akkor MMBTA42/92-t használnék, ha nincs ellenvetés.

Szerintem elég a 0,5A-es sot23. Impulzusban többet is tud. Esetleg valami fetmeghajtó ic so8-ban? Nem foglal sokkal több helyet, mint két sot23.