Kérek majd nagyobb felbontású képeket Istvántól. CD-n ígérte.

Sajna a ketrecből csak ilyen rövid videó van. Így sikeredett....

****
Van egy kérdésem: 100KV/10nF kondi kb. mekkora lenne fóliából? Nagyméretű soxorozót szeretnék (majd) építeni.

http://www.youtube.com/watch?v=CdHAEeico5A&feature=related
IGBT-s katódmodulált vttc. De miért jó ez a hajlított drót tető? Több helyen láttam, de nem értem, hogy ez miért jó.

Na látom felkerült néhány videó. Tetszenek, de nincs a ketrecen belülről még egy kicsivel több videó? Nem tudom, milyen az alapformátum, amit már a gépen kapsz, de a windowsos movie makerrel sokkal jobb minőséget tudsz elérni jóval kisebb helyen Nekem egy 2 perces 640x480-as videó mono hanggal 7mega (csak próbaképp most belöktem őket a múvi mékörbe, és 1-4 ig összesen 15 mega ) Ha lesz majd hangos vidi is, akkor összevágok magamnak egy garnitúrát. Nagyfelbontású képek mikorra várhatóak?

Mármint g3 és a föld közé? Jah, az jön a végső esetben A másik, 2 csöves módszert összerajzoltam, hogy is nézne ki :
http://kalazif2.googlepages.com/plazma-2cs.jpg/plazma-2cs-full;init:.jpg
Itt csak egyetlen probléma van, hogy 500V-os trafóm nemigen van, nem is nagyon tudom honnan szerezhetnék. Az OS51-ek nagyjából 600-1000V környéki anódfeszt szeretnek. Elkezdtem bedobozolni normálisan az egészet, ha kész lesz, akkor megnézem a sima feszváltós módszert, jobb, ha biztosan megy a dolog, mintha fél hónapig kell kísérletezni vele.

Szerintem az is jó lenne kezdetnek, ha a rácslevezető komplexummal sorba beraknál egy trafót. (pl. hálózati trafó kifordítva) Azt meg meghajtod egy 50W körüli erőlködőről. Elvileg mennie kell.

Na, a plazmahangszóróval is valamit gyorsan el kéne kezdeni kísérletezni. Akkor szerintetek melyik módszert lenne érdemes alkalmazni, ami tuti jó, nem kell hogy hi-fi minőség legyen, csak menjen. Skori rajzolt egy katódmodulációs eljárást, illetve van a rácsmoduláció. Igazából most csak az lenne tényleg a fontos, hogy valami hangot böfögjön ki e hónapban el kéne készüljek teljesen vele, később lehet majd fejleszteni. Én egyelőre inkább a +csöves rácsmoduláció híve vagyok, az OS51-es csöveknek is pont 12,6V a feszültsége, így nem is kell külön trafó nekik.

Amúgy 17 mikrosütő kondi 7kV melett 416J

Ismerős
Durva volt amikor az első kisülésnél az egyik kondi gyakorlatilag annihilált a nyákról. (azaz eltűnt)

A másik "1mF" 3KV jelzésű kondi röhögve kibír 10KV-ot (9KV próbafesz van ráírva) 7db-ot össze kötöttem párhuzamosan, ez már majdnem akkorát durran mint a nagy kondi, és nem megy tönkre...

A 32uF-os kondi 400J-t tárol

http://kalazif2.googlepages.com/sztment.jpg/sztment-full;init:.jpg
Ismerős a panel valahonnan?
Mennyi volt a kondi töltet? 500J? Amúgy ránéztem kapacitásmérővel, de szakadást jelzett, így problémás lesz a felbontása, mert hetekig megőrzi egy ilyen a feszültséget. Most kedvem támadt egy kis párszáz J-os mikrosütő kondibank készítése. Illetve azon gondolkodtam, hogy üvegkondiból lehet-e jó marx generátort csinálni. Szerintem ezekból is realitás lesz hamarosan

Jövő héten meglesznek, csak a gépem lassú ahhoz hogy az USB-s digizőt lekezelje sajna.

Köszi, hogy feltetted a videókat, már vártam
Ha van még fotó/videó akkor az is jöhet.

RosCo: Mi a helyzet a nagytesláról készült felvételekkel? Szivesen megnézném azokat is!

Felraktam 2 videót a dupla minitesláról, meg ionszélről
http://kalazif2.googlepages.com/skori1.wmv
http://kalazif2.googlepages.com/skori2.wmv

Ez egy régi savas ballon. Ezekhez már nehéz hozzájutni, add el gyűjtőnek

Oké. Találtam közbe itthon egy szép nagy üveget :

http://kalazif2.googlepages.com/nagyveg.jpg/nagyveg-full;init:.jpg
Ebbe kéne kis vákum, és belenyomatni folyamatosüzembe a vttc-t

Ha nem tökéletes a földelés akkor energia megy veszendőbe rajta, emiatt a szikrák mérete csökkenhet. A földágban folyó áram mérésén alapuló szekunderfeszültség meghatározásának pontosságát nem befolyásolja. Ha legközelebb járok (járunk) nálad akkor megejthetünk egy mérést (ha másképp nem megy viszek szkópot is)

Számított értékek mérésre gyakran alkalmatlanok. Pl amit írtok sok hibatényezővel rendelkezik,elég 1-2 hiba és elcsúszik a mérés pontossága.
Nagyfesztechnikában elszámolási mérésre, feszváltót használnak. Ide alkalmatlan a feszültség szint és a freki miatt. Másik lehetőség a kapacitív osztós mérés. Ellenállás helyett kondenzátorokból van kialakítva az osztó.
Gagyi 230V-os LED-es lámpákban a törpefeszt így állítják elő.
Tuti megoldás az elektrosztatikus villamos térerő mérő, házilag össze lehet barkácsolni. Gyári több mint 1 milla. Kandó óbudai telephelyén van ilyen műszer:


Képen a bal oldalon egy szürke 2 tányérból álló dolgot kell nézni. Egyik oldalt földelt, földelt feléből kiáll egy vas, amin a skála van. Egész dolog fénymutatós és a 2 tányér távolságával lehet a mért fesz. szintet változtatni. Elég pontos kütyü, kV nagyságrendben pontosan mér(100kV-nál 1%-os hiba, 1MV-nál 0.1% hiba)
Ha korrektek akarunk lenni ez a legjobb megoldás nagyfesz mérésre.

Az nem probléma, hogy a földelés kontaktus nem tökéletes? Azaz egy 20 centi mélyen lévő rézrúd a föld Szkópom van, de mérni azt nemigen lehet vele

Unnamed: ha valóban 400kV körüli a fesz, és jól saccolom a 100kHz körüli rezonanciafrekit akkor 12A körüli áram folyhat a föld felé. Ezt simán meg lehetne mérni az áramváltós-szkópos módszerrel. Az áramváltóra esetleg tehetnénk egy gyors egyenirányítót, és egész messzire is el lehetne vinni a mérendő feszültséget a szkóphoz. (Van mérésre alkalmas szkópod?)

A térerősség nem csak a feszültségtől függ hanem rengeteg további dologtól:
főleg a környeztettől (nem egyenletes a térerősség eloszlása), a felső kapacitás felületétől és formájától, a kialakuló ívtől, a környező levegő vezetőképességétől (páratartalmától), hőmérsékletétől stb. Azt lehet mondani hogy az antennáknál úgynevezett "közeltér" mérése és elemzése egy külön szakma.
De tegyük fel, hogy készítesz egy térerősség mérésen alapuló feszültségmérő eszközt. De hogyan hitelesíted? A szaggatás miatt ezen is csak oszcilloszkóppal lehetne használható értéket mérni.
Na jó, nem csak azzal, de azzal lenne a legegyszerübb.

Elvileg lehetséges lenne egy földágba épített áramváltó+árammérővel is
csúcsértéket mérni, és az adott tekercs esetén kapásból kV-ban skálázni a műszert.
Ilyen megoldáson már agyaltam miniteslához is. Jól mutatna egy többszáz kV végkitérésre skálázott műszer rajta

Rezonancia frekit mértél már a szekunderen (üzem közben, névleges teljesítménynél )? Érdekes lenne megsaccolni mekkora áram folyik a főld felé csúcsértékre és effektívre (ehez a bps-t is ismerni kell).

Térerőből nem lehet a kimeneti feszt számolni? Arra gondoltam, hogy egy sima nagyfesz kondi, aminek nagyon kicsi a vesztesége, föld az egyik fegyverzet, a másik pedig egy nagyobb, pontos méretű fémfelületre menne.
Amúgy találtam képleteket hozzá :

Vout = Vgap*SQRT(X*Ls/Lp)

Vo = Vp SQRT(Ls/Lp)

Vout = Vp * sqrt (X% * Ls / Lp)

Ezek nagyjából ugyan azok, az X% nem tudom mi lehet. A számolt érték 409kV. A szorzó 35, a motok csúcsban 11,9kV-ot adnak.
Adatok : primer induktivitás 44,9uH szekunder induktivitás 54,95 mH.
Az alacsony fesz azért lehet, mert a szikra nem ejt saját magán feszültséget, ezért a levegő átütési szilárdságából adódó táv többszörösét is átüti (és ezért nem maradnak fenn a nagyobb kiívelések)

Ros-Co: nagyobb képek, és vidik mikorra várhatóak?

Éppenséggel tudnék egy mérési módszert. Elméletileg akár pontos is lehet, a gyakorlatban jeletős mérési hiba is előfordulhat, de azért használható lenne az eredmény (a saccolásnál mindenképpen poontosabb).

Le kell mérni a szekunder tekercs induktivitását (és esetleg az ellenállásást is - bár ez kevésvé számít bele).
A szekunder alsó ágába kell egy nagyfrekis áramváltó trafó, és egy izmos sönt. Ezen kell mérni üzem közben a rezonancia frekvenciát és a feszültséget (oszcilloszkóp kell a szaggatás miatt).
A feszültség, a sönt, és a trafó áttétele alapján meghatározható a szekunder áram.
A szekunder induktivitás, ellenállás és a frekvencia alapján meghatározható a szekunder impedanciája.
Az impedancia és az átfolyó áram alapján meghatározható a szekunder felső pontjának a feszültsége (csúcs/effektív érték is hiszen szinuszhullámról van szó).

A számítások tetszőleges pontosságúak lehetnek. Hibát a trafó a sönt és a szkóp, illetve a nagyfrekis térerősségből eredő zavarok vihetnek be.
A szkópot hosszú koax-al kötném be, a söntöt a koax hulámellenállásának megfelelően választanám meg (pl. 50 ohm) és a szkópnál helyezném el.
A trafó a tekercsnél lenne, a vasmagja földelve. Ha a megfelelő áttétel nem oldható meg akkor 2db trafót tennék egymás után.

A saccolt feszültségből az induktivitásból és a frekvenciából kiindulva meghatározható milyen áttételre lesz szükség a méréshez.

Itt egy excel tábla a számításhoz.

Hát a szikrahossz cm-ben 4,3 x gyök bemeneti teljesítmény, ezzel szokták megadni a max szikrahosszt. A feszültségre van egy képlet, de elfejetettem, primer és szekunder oldali rezgőkörökre volt megadva.
Amúgy olyan 800-1000 kV körül lehet. Kint 1,8 métert visz át ha megerőszakolom kicsit, az úgy 1200-1300kV lehet, attól függően, hogy a tetőkapacitás, és a környezeti tárgyak milyen alakúak, milyen távol vannak egymástól stb.
Ha mondasz valamit, amivel le lehet mérni ezt, akkor lemérhetem

.....

Számolhatunk mondjuk 10KV/cm-rel. Ha kb. másfél métert átüt mennyi is az?

A szikrahosszra az empirikus képlet (m-ben) 0,7*gyök(P) [KW]

Az ívhúzásnál a fapálca valóban kigyulladt... Hihetetlen erős piros fénye van. Az áram behúzza az kalcium ionokat az ív teljes hosszába, és ezért piros.
Bór tartalmú vegyülettel pedig zöld lenne...

És nem is kellett kényszeríteni őket, hogy bemenjenek
Hol mekkora a fesz?

.....

A kísérletekről a képek itt láthatóak. Köszönet érte Sebe Pistinek, és persze Unnamed-nek, hogy megosztotta velünk eme szép látványokat.

Sajna a kísérletezésnek áldozatul esett egy 32uF/6,3KV kondi, ami nem volt túl ocsó. De hát ez van. Azért párat sikerült durrantani.

http://www.hvlabs.hu/hv/Balint_nagyTesla/nagyTesla.html

Egy dolog még beigazolódott, érdemes volt beszereznem egy régebbi, analóg kamerát, sokkal jobban, villogás, beégésmentesen kezeli le az ilyen dolgokat. Ha bedigiztük, a videók is felkerülnek.

A Teslán a kitörési pont közelről nézve valami fantasztikus

Hát igen rendes Teslának van hangja
A kondikról nem is beszélve

Hát, csak egy darabig natúrba hallgattam a teslát, fülvédő nélkül Szórakoztunk a faraday ketreccel is. Robbantottunk egyet kettőt még mellé kondival. Olyan ózonszag volt már, hogy kaparta a torkom

Tán felrobbantottál valamit..........
Vagy jól sikerült a kisérletezés?

Alig hallok, alig látok.. majd lesznek képek, akkor érteni fogjátok
OFF:
Ez a higanyos-tavas kép, amit említettem:
http://www.theodoregray.com/PeriodicTable/Images/MercuryMiner.JPG

köszi a válaszokat csak idő közben bedöglött az internetem.
azért ide írtam és nem a "kezdőkhöz" mert tudtam hogy ti ebben amúgy is járatosak vagytok.

Hát ha kint eső lesz, akkor úgyis a pincébe leszünk Ott meg nappal is tudok vaksötétet csinálni. Szerintem jöhettek délután, és ha este jó lesz az idő, akkor kicuccolunk.

Este kellene gondolom, hogy látsszon valami a szikrákból

Na oké, akkor maradjon a szombat. Mikor jöttök?

Nekem a vasárnap nem jó, de péntek v. szombat ráérek.

A fene, akkor lehet hogy jobb lenne a vasárnap? Vagy ha szombat délutánra/estére már jó lenne az idő.. Na mindegy, ha nagy gáz van kint vagy homokvihar, akkor marad a pince Meg hát amúgy is, friss ózon, nitrogén-oxidok és az elpárolgott wolfram/vas szaga tisztítja a légutakat

Szombatra záport, vasárnapra változékony időt mond a MET.

Na oké. Meg kéne nézni melyik nap lesz jó idő, mert akkor ki kéne vinni a szabadba. A pincébe úgyis csak a plafont égeti.

Én si szivesen megnézném, csak hát aki nem a centerben lakik

Hétvégén jó lenne valamikor. Még hívlak.

Szerintem is jó lett a szerkezet megnézném én is élőben.

RosCo: mikor mész megnézni? Szinkronizálhatnánk

Nagyon szuper!

Jah, el lehet jönni, általában délutánonként már itthon vagyok. Hétvégén erőleláthatólag egész nap.
A kialakítás hasonlít ehhez a teslához (innen van a szalag primer ötlet, meg néhány arány) : http://tb3.com/tesla/teslathon/ewctc.avi
Ez a kedvencem

Hali!
Gratula, naon szép lett A CSOPA-ban lévő szekrény megihletett?

Esetleg elmehetünk valamikor megnézni?

Kösz December óta munkálkodom rajta. Annyit dolgoztam fával, hogy az egész pince inkább már asztalosműhelyre hasonlított. De milyen jó is lenne maxwell kondival csinálni, ahogy a legcsóróbb külföldiek is megcsinálják, feleekkora lenne az állvány Még akarok a szabályzós dobozra egy jó nagy vészgombot rakni, csak ahogy nézegettem aranyárban mérik ezeket.

Hmm! Szép! tetszik az a sok kapcsoló led meg a kulcskapcsoló! Zsír lett!
gratula!

Na, mostmár elkészült, és működik az újjászületett nagytesla A kondit olyan jól újratekertem, hogy mostmár elhangolódott az előzőhöz képest, (nagyobb lett a kapacitása), így most aztán majd pakolhatom rá a nagy toroid kapacitásokat Főleg, ha még bekötöm párhuzamosan a 30nF-os kék kondit is, akkor aztán nem lesz semmi. Lehet, hogy kell tekerjek egy nagyobb induktivitású szekundert, ha majd a maximális tuningot ki akarom hozni belőle. Bár, hogyha rakok rá még 2 darab 1 méter átmérőjű toroidot, akkor oké lesz a rezonancia. Mindkettő ugyan annyiba kerülne, de a huzalból azért maradna.
A wolfram szikraköz nagyon jó, már kb 3kVAC-n átüt, így lehetőség nyílik egy 2 mikrosütőtrafós tesla próbára is. Persze a wolfram fehéren izzik 1 perc működés után, jól lehet látni, de bírja. A forgórész sem melegszik, azzal eddig sem volt gond (6-os vascsavarok vannak benne).
Ja, meg most jut eszembe, védő szikraközt még nem kötöttem be a primer kondival párhuzamosan, de azt rövidesen pótolom is.
A videón a tesla mellett lévő fal pontosan 1méterre van. A kék 30nF-os kondi nincs bekötve, a kapacitás így kb 61nF környékén van. Illetve azt próbáltam érzékeltetni, hogy hiába húzom fel a feszt 8,4kV-ra is akár, a cucc nem működik szinte egyáltalán, míg meg nincs a megfelelő bps a szikraközben. Van egy elég éles határ, ahol hirtelen (kis köhécselés után) beindul a rezgés. Onnantól kezdve lehet a szabályzás sebességének a hangját hallani. Szereten ezt a hangot, ahogy egyre magasabb bps-en jár Max bps-en (1333) igazából csak szabadtérben lenne értelme próbálgatni, valahol ott van a legnagyobb szikra határa. Egyszer feltoltam oda is, régebben, elkezdett a szikra mászni körbe körbe a toroidon szép lassan.
Vidi:http://kalazif.googlepages.com/teslauj1.wmv

http://kalazif.googlepages.com/sszell11.jpg/sszell11-full;init:.jpg
Mégegyszer a szabályzás és meghajtás rajza (nem pontosan így néz ki, van még néhány rá nem rajzolt elem): http://kalazif.googlepages.com/vezrldoboz.jpg/vezrldoboz-full;init:.jpg

Az ionoszférával én is szívesen kísérleteznék

Én azt hogy "teleportálta magát" a XXI. század c. műsorban hallotam. Teslakutatók modták. De persze ez 1állatlán nincs bebizonyítva. viszont nézegettem a vezetéknélküli energiaátvítelt és nem is olyan bonyolult. Már igy első ránézésre:
http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert18/Ingyenen_elvek.html
Érdekes lenne ezzel kísérletezni.