Kedves Attila !
Miért EI magot említettél ? Hipersil könnyebben hozzáférhető. Ha a praktikus szempontokon túlmutató különbséget tudsz, várjuk (azt hiszem a többiek nem sértődnek meg a többes számon ). Anyagminőség és a mag folytonossága szempontjából a hipersil közelebb áll a toroidhoz.
Üdv.: neodymium

Kedves Akki!
> Mennyibe kerülne nálad 1 pár kimenőtrafó a BP-hez? Megoldható-e
> eggyáltalán csak trafó vásárlása?
Már nem gyártjuk, így nincs már ilyen kimenőnk. Egyébként is nagyon drága
lenne. Ha mégis érdekel benneteket a dolog akkor próbáljunk közösen
kitalálni valamilyen kompromisszumot. Pl. mekkora a legnagyobb hozzáférhető
EI trafóvas? (azért vagyok tájékozatlan, mert kizárólag toroidokkal
dolgozunk)
Üdv BA

Ez engem is érdekelne.

Üdv: DDL

BSA
Mennyibe kerülne nálad 1 pár kimenőtrafó a BP-hez? Megoldható-e eggyáltalán csak trafó vásárlása?
üdv

Van valakinek 6.3V/5A fűtőtrafója egy próbához ? Egy böszme nagy csövet szeretnénk kipróbálni egy tápban a jelenlegi kis fűtőáramú cső helyett. Nekem meg csak egy 3A -os van tartalékban.
Üdv: Feri kolbay@axelero.hu

Kedves neodymium!
> Az egyik hátránya a toroidos kimenőknek a
> viszonylag nagy rétegkapacitás. Kisimpedanciás alkalmazásnál (Raa
> 1-2 kohm) jó átvitelt adnak, de leromlik a magasátvitel, ha Raa
> nő (valamelyik toroidos katalógusban láttam a specifikációt:
> 5-600 pF volt a primerkapac.).
Ugyanúgy gyakorlati kérdés a toroid kimenőknél is rétegkapacitás, szórt
induktivitás mint a hagyományos vasaknál. Sőt a kisebb vasveszteség miatt
jobb paramétereket lehet elérni. A munka az ami jóval nagyobb, hogy ugyanazt
érjük el mint szokványos vassal. Géppel szinte lehetetlen igazán jóra
megtekerni.
Üdv BA

Kedves neodymium és Többiek!

Én inkább kisebb áramsűrűséggel számolok; amit Te írsz, az inkáb a szükséges minimum-számítás.
Egyébként, mint sok más is, ez is kompromisszum kérdése.
Kimenőtranszformátor minőségét, pontosságát, szimmetriáját, a felépítése és a kivitelezés pontossága döntően befolyásolja.
Üdv! SMA

Kedves trafósok !
Említettétek még a jómultkorában a tekercsrétegzés és a tárcsás osztás szerepét. A szórt induktivitás csökkentésében a rétegezés a leghatékonyabb módszer. A tárcsás osztás önmagában a szórt induktivitás csökkentésére nem alkalmas, viszont ellenütemű megoldásnál biztosítja a kapacitív szimmetriát és a szórt induktivitás szimmetriáját, továbbá a tekercs önkapacitását redukálja (ez az eredeti célja - néha SE trafón is látunk ilyet).
Nagy primerimpedancián működő végfoknál a primeroldali kapacitás határolja be a magasátvitelt, kisebb impedancia esetén a szórás lép előtérbe. Az egyik hátránya a toroidos kimenőknek a viszonylag nagy rétegkapacitás. Kisimpedanciás alkalmazásnál (Raa 1-2 kohm) jó átvitelt adnak, de leromlik a magasátvitel, ha Raa nő (valamelyik toroidos katalógusban láttam a specifikációt: 5-600 pF volt a primerkapac.).
Egyik korábbi témához: a szükséges primerinduktivitás kb. ugyanaz, akár pentóda, akár trióda, akár katódkövetős a végfok - de csak a nagyjelű működés szempontjából (teljesítmény-sávszélesség). A kisjelű frekimenet viszon katódkövető végfok esetén akár tizednyi induktivitás mellet is megtartható - a pentódáshoz viszonyítva.
Üdv.: neodymium

Kedves SMA !
Egy számpéldával világítom meg, hogy értettem.
EL 84 esetén, 300 V (vagy egy picit több) Ua ill. Ug2 esetén számolhatunk 140 mA csúcsárammal. Szinuszos jel esetén ennek effektív értéke 100 mA. Ez két csövön oszlik el, így tiszta B osztályban az átlag-anódegyenáram 50 mA lesz. Azt gondolnánk, hogy ehhez elég a 0.16-os huzal (2.5 A/mm2 áramsűrűséggel). Valójában termikus szempontból így nem jól méretezünk, mert a hőterhelés nagyobb, mint ha 50mA egyenáram folyna át: 100 mA effektív értékű váltóáramot kapcsolgatunk felváltva, fél időtartamra egy egy tekercsre. Ez azt jelenti, hogy 100 mA hőhatását felezzük meg, ami 100mA/gyök2 áramerősség hőhatásának felel meg. Ehhez pedig a 0.20-as derót kell. Az AB osztály nyugalmi árama érdemben a tekercs hőterhelését nem befolyásolja: a folyási szög kissé megnő, de ez a növekmény a csúcsáramhoz képest kis áramerősség-tartományra vonatkozik. Az áramerősség - disszipáció négyzetes összefüggése miatt ennek kicsi a jelentősége.
Üdv.: neodymium

Kedves neodymium és Többiek!

Lehet, hogy Én nem értem jól, de furcsa, hogy a B-osztályra írt huzalszámításod nem stimmel. A cső anód "átlag-egyenáramához" nem jó a megadott 2xngyök2-es szorzó, mert B-osztályban csak az anód-nyugalmi áram folyik, mint egyenáram. Ez a 057-es végfokban kb. 25-30mA egyenáram csövenként, tehát, ha ehhez vesszük a szorzó-tényezőt nem jó huzalméret jön ki.
Az 50W-os kimenőtrafó leírásánál megadtam ennek a számítását, a megfelelő huzalkeresztmetszethez.
Az anód-egyenáram mindig folyik, tehát ezt hozzá kell adni a csúcsáram-értékéhez és ennek alapján kell a szükséges huzal-keresztmetszetet kiszámítani, - valóban ezt kifelejtettem a leírásból. Bár az a 25-30mA nem sokat számít, többnyire felfelé kerekítjük a kapott adatokat.
Üdv! SMA

Bocs, az előbb QRVÁRA elírtam a képletet. Helyesen: 150-200/q vas

A vasmagméretezésről régebben esett szó.
Az ellenütemű eset az egyszerűbb.
Itt nincs egyenáramú előmágnesezés, ezért az üzemmód hasonlatos a hálózati trafóknál megszokotthoz. Kisebb a megengedett maximális indukció (kb. 70% a hálózati "kollégákhoz" képest), hogy a nonlineáris gerjesztőáram - indukció görbe által produkált felharmonikusok elektromotoros ereje (melyet csökkent, ill. leoszt a végcsövek belső ellenállása, ill. a feedback) minél kisebb legyen.
Mivel az ellenütemű erősítők többsége AB osztályban üzemel, ezért a nagyjelű működésnél a két fél primer tekercs váltakozva kapcsolódik az áramkörbe. Ennek méretezési hatását alább leírom, de van egy fontosabb hatás is: az anódtól anódig mért szórt induktivitás kedvezőbben írja le a trafó nagyfrekvenciás viselkedését, mint amit AB osztályban tapasztalunk. Amíg mindkét cső megy, addig a dolog rendben, de amint felváltva lezárnak az aktív elemek, az egyik szekunderfél a másikat hajtja meg induktív csatolással - a tekintélyes (néhény száz pF) kapacitásával együtt. Ezt - szintén induktív csatolással - csillapítja a szekunder tekercs. (Eltértem a témától, de később visszajöhetünk ide. Kísérleteim is vannak, akit érdekel, reflektáljon.)
Visszatérve a kiinduláshoz: ellenütemű B osztály esetén 180° a félprimer folyási szöge. Az átlagegyenáramhoz képest a csúcsáram 2xngyök2 értékű. Mindez azt jelenti, hogy a primer huzalkeresztmetszetet a végcső átlag anódegyenáramának ngyök2-szörösére kell méretezni melegedés szempontjából (PPP erősítőnél viszont ez nem áll fenn !!). A nyugalmi áram folyási szöget növelő hatását a gyökkettő helyett egy másfeles szorzóval vehetjük figyelembe. Az így számított huzalkeresztmetszetet meg kell vizsgálni abból a szempontból is, hogy az ohmikus viszonyok nem rontják-e le a paramétereket (hatásfok, DF - különösen, ha a katódból csatolunk ki).
A méretezést megszabó legfontosabb paraméter az alsó határfrekvencia. Ha 50 Hz helyett 20 Hz-et akarunk, a trafónk csak ilyen arányban növelt voltonkénti menetszámmal lesz alkalmas. A sok szöveg végére egy gyakorlati példa:
Vegyünk egy M 102b-t (EA 057 kimenője). Ez hálózati trafóként úgy 130 W körüli tipusteljesítményű. 20 Hz-en ez márcsak 50 W. Redukált indukcióval 35 W. A primer oldallal kapcsolatos fejtegetések, továbbá a vastagabb szigetelés, a visszacsatoló tekercsek helyigénye miatt 20 W teljesítménnyel számolhatunk.
A BEAG is 20 W-ra specifikálta ezt a trafót, 30-15 000 Hz között. A TK 157-en viszont nincs kitöltve a teljes tekercselési tér.
Az ismert képlet alapján a voltonkénti menetszám hálózati trafónál 45/q vas. 20 Hz-en és redukált indukciónál ez 10-15/q vas. Az így kapott menetszámoknál a primer induktivitás biztosan megfelelő lesz (a TK 157 220 V 50 Hz mellett mérve L aa = 100 H-t produkált, ami akár 5 Hz-es kisjelű sávszélességet is lehetővé tesz R aa = 3.8 kohm mellett).
Együtemű trafónál bonyolultabb a helyzet, ott az induktivitásra és a vasindukcióra történő méretezést is el kell végezni, mert hatásuk azonos súlyú (+ ott az egyenáram és a légrés, vmint az egyentér).
Remélem nem fáradt el a szemetek ! Üdv.: neodymium

Ne bántsátok a Sokolt. Ezekben a zsebrádiókban AB osztályú push-pull transzformátoros illesztésű végfok volt...

na és, legfeljebb sokkol.

Kedves Akki !
Mi van, ha Sokolként születik újjá ?
üdv., neodymium

Kedves oshifis
Szerzel egyet, megvárod amig reinkarnálódik, s akkor lecsapsz rá.
üdv

Üdv. Őshifis !
A búgáskompenzáló tekercs arra hivatott, hogy együtemű erősítőnél a táp szűretlenségéből származó búgást, amely leosztódik a terhelőellenállás (kb. 5 k) a vele sorbakapcsolódó anód-belsőellenállás (kb.50-100k) között, kioltsa az ellenkező vátóáramú mágnesezést biztosító bekötés által. Jellemzően az össz primer menetszám 5-6 százaléka szokott lenni, kezdete az anódpufferre, vége egy másik pufferre csatlakozik (ahonnét a segédrácsot is táplálják). Azért említettem, mert a gondos tervezés egyik indikátora, ha ilyen is van a trafón - bár az említett kísérleti erősítőn nem kell bekötni.
A két egyforma rádió beszerzésére a lehetőségek az alábbiak: lomtalanítások alkalmával guberálni (lehetőség szerint lakhelyedtől távol, ahol nem ismernek), vagy az urasabb megoldás szerint a guberálóktól venni bolhapiacon (mindkettőt űzöm, nem tudok ellenállni a csábításnak... A diplomaosztás után fél órával öltönyben egy orosz mosógépet kértem el egy háztömb udvarából, szivattyút, mágnesszelepet, olajpapír kondikat szedtem ki belőle). Sikerült két ún. bolgár Pacsirtát szerezni. Abból ellenütemű kimenőt csináltam: pengével felnyitottam a csévetestet, és a két primerfél közti átvezetést megcsapoltam, az lett az anódfesz. betáp. A két szabad végre mentek az anódok. PCL 82 triódába kötve+katodin+meghajtó+SRPP előfok ECC 82-vel. Fricskának neveztem el, mert a Vidiket miegymásokat lealázta - holott ennél vacakabb kimenőt nehéz lett volna összehozni.

Üdv.: neodymium

Mi az a búgáskompenzáló tekercs?
(Hol szerezzek 2 egyforma csöves rádiót?...)

Remélem, a csöves erőlködők iránti érdeklődés nem csappant meg, csupán a tervezés és építés adta feladat ijeszti el a kezdőket. Aki ilyennel kíván foglalkozni, indulásként feltétlenül érdemes két egyforma kimenőt szerezni régi csöves rádióból. Ezek általában EI 60-as vasból 20-25 mm-es pakettet tartalmaznak, 3000 körüli primer menetszámmal, 0.13-as huzalból, a jobbak két részre osztott primerrel, búgáskompenzáló tekerccsel. Ha ez megvan, EL 84-et triódába kötve, ECC 83-ból SRPP meghajtóval kész a végfok (lényeges a trióda bekötés, mert elhagyható a visszacsatoló hurok, továbbá a terhelés leszakadása esetén sem üt át olyan könnyen a trafó). A kapott erősítő úgyszólván a csöves hang karikatúráját fogja hozni, minden hibájával, ugyanakkor már ilyen eszközökkel megjelenik a középsáv transzparenciája és a mélységi térábrázolás.
A gerjesztéssel kapcsolatosan: meg kell különböztetni a vasmag egyenáramú gerjesztését a primer tekercs huzalának áramsűrűségétől, továbbá a váltóáramú gerjesztést is, ami megszabja a mag maximális indukcióját, ami viszont adott frekvencián a voltonkénti menetszámmal arányos.
Szívesen írnék/hallanék a szórt induktivitás, kapacitás szerepéről, a transzformátorok tranziens átvitelének optimalizálásáról (különös tekintettel a reaktív terhelés esetére - itt újra találkozhat a panelsugárzós és a trafós téma). Ha ezek nem érdektelenek számotokra, küldjetek üzenetet !

neodymium

Bocs DDL !

Az elírásra egyetlen mentségem van: lelki szemeim előtt egy telepes fűtésű iker-végpentóda lebegett (az a DLL)...

neodymium

Kedves Mindenki!

A februári Rádiótechnikában Piret Endre érdekes dolgokat ír a transzformátorról, érdemes áttanulmányozni.
Üdv! SMA

Panelsugárzókra új topicot kellene nyitni. Meg is teszem...

neodymium:

DDL nem DLL )

Az érzékenységére céloztam annó. Én 96-97-ben próbálgattam a Maggi-t. Akkor még csak 80dB körül tudtak. Ehhez pedig kell a kakaó. Amúgy egy egészen másfajta hangzásvilág. Akkoriban épp a rosz hatásfok miatt nem vettem ilyet.

Üdv: DDL

Kedves DLL és a többiek!

Egy régebbi hozzászólásodban írtál egy "nem static" panelsugárzóról, amely sok kakaót igényelt. Mi volt ez? Jómagam a panelsugárzók szerelmese vagyok, meg csövezek is. Ha beszámolnátok dipólos élményeitekről, nagyon örülnék.

P.S.: Remélem nem csesztem el semmit, ez az első ilyen típusú kommunikációs kisérletem...

Üdv mindenkinek: neodymium

SMA!
Szerintem nem a trafó méretezése téma az ami nem népszerű mostanában, hanem a csöves erősítő veszíti el népszerűségét az igen nagy méret, drága alkatrészek(ha jót akarunk), és a nehéz megépítés miatt.
Sokakat nem izgat, hogy jobb mint a tranyósok("ha jobb").

Az anyag amit összehoztál ettől függetlenül értékes! Érdeklődve olvastam.

Üdv! watt

Kedves durr és Többiek!

Nem olyan kicsi a vaskeresztmetszet, amiket néztünk eddig.
Én inkább azt az SM55-öst látom kicsinek, persze figyelembe vehetjük a nagyobb megengedhető gerjesztését is, mint Hipersil-magnak.

Vannak olyan Szakemberek aki a kimenőtrafó-méretezést a maximális áramsűrűséggel végzik, tehát kb. 3A/mm2-el.
Mások esetleg kevésbé gerjesztik fel, tehát kisebb áramsűrűséggel számolnak, ehhez kell a nagyobb vasmag+ablak.
Itt előfordulhatnak félreértések is, a különböző szempont alapján való méretezésekről.
Ha rövid idejű működésről van szó, valóban a maximális gerjesztéssel is számolhatunk, nagy hibát nem követünk el.
Igen sok hangszererősítő-kimenőtrafója hasonlóan van méretezve, mert itt szempont a hordozhatóság (kisebb súly!) nem lényeges viszont a hatásfok; mert mondjuk, jó-hatásfokú hangszórót használnak.
Viszont, ha nekünk egy olyan kimenőtrafóra van szükségünk, ami mérésekre kell és ezért nem torzíthat, akkor igen nagy vasmag, alacsony gerjesztéssel és bonyolultabb tekercs-felépítés szükséges.
Üdv! SMA

sziasztok!

olvasgatva a hozzaszolasokat, kicsit kicsinek talalom
a vasmagok meretet...mert szerintem nem veletlen, hogy
neves csoves erolkodogyartok, nagyobb magokat hasznalnak...
(~20cm2)
Marton urral beszelve, kertem tole elozetes adatokat...
triodahoz 7W teljesitmenyre 3Kohm-ra...
nagyon ajanlotta az SM55-os vasmagot hozza.
A nagyobbaktol eltanacsolt...(max sm74)
Az 5cm2-es keresztmetszethez szerintem eleg nagy menetszam kell,ami viszont tapasztalatom szerint a magas hangok atvitelenek nem nagyon kedvez.
???

sziasztok!

olvasgatva a hozzaszolasokat, kicsit kicsinek talalom
a vasmagok meretet...mert szerintem nem veletlen, hogy
neves csoves erolkodogyartok, nagyobb magokat hasznalnak...
(~20cm2)
Marton urral beszelve, kertem tole elozetes adatokat...
triodahoz 7W teljesitmenyre 3Kohm-ra...
nagyon ajanlotta az SM55-os vasmagot hozza.
A nagyobbaktol eltanacsolt...(max sm74)
Az 5cm2-es keresztmetszethez szerintem eleg nagy menetszam kell,ami viszont tapasztalatom szerint a magas hangok atvitelenek nem nagyon kedvez.
???

Kedves BSA és Többiek!

Tehát vannak ilyenek, jó.

Ha már trafókról van szó, lenne egy kérésem: szükségem lenne egy 80VA-es 230V~/2x17V~ toroid trafóra, kompletten, tehát rögzítő-tányérral, alátéttel.
Ha valaki tudna ebben segíteni, megköszönném, postai utánvét szóba jöhet.
Üdv! SMA

Kedves SMA!
> A toroidos-kimenőn Én is törtem a fejem, nem láttam még ilyent.
A Black Pepper-ben és The Ring-ben is toroid kimenők vannak.
(A B.P.-é 400VA-es a Ring-ben közel 1000VA-es a trafócska.)
Üdv BA

Én láttam már toroid kimenőtrafót, és nagyon is profi cuccban volt benne, alig tudták lekoppintani, röntgenelemzéssel, stb. meg tudták csinálni és nagyon jó is lett, csak nem egyszerü megcsinálni!!:))Pécsett itt van egy trafógyártó, akik csinálnak ilyeneket is a toroidtech kft.
OZ

Kedves Gafly és Többiek!

Az EA 057-es erősítőnek nem bonyolult a kimenő-trafója, vannak ennél sokkal cifrábbak is. (Quad, Mcintosh, PPP)

A toroidos-kimenőn Én is törtem a fejem, nem láttam még ilyent.
Valószínűleg a tekercsek elhelyezkedése, aszimmetriája nem teszi lehetővé jó minőségben való elkészítését. Mechanikailag is gond, hogy a tekercseknek egy helyen kell az összes kivezetését megoldani, nem fér el, vagy szigetelési problémák jönnek elő. A szigetelés amúgy is nehezen kezelhető lenne így, egy toroid-trafónál. A vasmag-keresztmetszet számítása, az indukció nem biztos, hogy szerencsésen alakul, a tekercsek közötti csatolás, szórás, mind-mind különösen nehezen kezelhető probléma.
Tényleg elég macerás a toroid-trafó tekercselése, gondolom, még anyagilag sem kifizetődő kimenőtrafót tekercselni belőle. Hirtelenjében még azt sem tudnám, hogyan is kell ezt méretezni?!
Üdv! SMA

> Nem túl népszerû ez a téma, úgy látom.

Szerintem meg egeszen alaposan ki lett vesezve,
mostmar "csak" tekercselni kell aki ilyesmit szeretne.

De lehet hogy csak az ev elejei "punnyadas" a hibas.

Vagy a harminc kivezeteses trafo hat elriasztolag )))

Nem lattam meg toroidos kimenotrafot. Azon gondolkozom
hogy mi szol ellene (leszamitva a maceras tekercselest)?

Kedves Mindannyian!

Nem túl népszerű ez a téma, úgy látom.

EA057-es csöves erősítő kimenőtranszformátora:

Vasmag M102b 53mm vastagsággal, átlapolt vasalással, tehát légrés nélküli a trafó.
Maximálisan kb.35W-teljesítmény átvitelére képes, számottevő torzítás, jelcsökkenés nélkül.
Névlegesen "mindössze" 20W-os.
Felépítése egyszerű:
Np= 2x800menet, 200menet/sor, 8-rétegben, minden sor ki van vezetve.
Ns1= 4x200menet párhuzamosan, 4-rétegben, 200menet/sor, minden sor ki van vezetve. ( visszacsatolás tekercse )
Ns2= 3x100menetes, hangszórótekercs, párhuzamosan vannak kötve a 100-menetes sorok.
Összesen 30-kivezetése van a trafónak.
Mechanikailag jó, minőségileg kifogástalan, egyszerű felépítése ellenére.
Illesztése: Raa= ~3800 Ohm, Zh= 15 Ohm

Ma egyetlen hátránya, hogy nem jó neki a 8 Ohm-os hangsugárzó, mert túlterhelhetjük vele. Ennek ellenére, még mindig szebben szól, mint egy félvezetős.
Ha eleve 8 Ohm-ra tekerjük, akkor pedig romlik a hangminősége, amit talán úgy lehetne "eliminálni", hogy megtekerjük az eredeti 15 Ohm-ra, de leágazást készítünk a 8 Ohm-os kivezetéshez. Ez a jelenlegi menetszámnak a 71%-a, ezt csak a hangszóró-tekercsnél kell így megváltoztatni.
Üdv! SMA

Kedves Gyuc és Többiek!

A nagyobb vasmag nagyobb súly és ezáltal nagyobb hely is kell neki. A minimálisnál egy fokkal nagyobb már jó, nem kell ezt sem túl nagyra venni, mert többe kerül a leves, mint a hús.

Fúrógéppel lehet tekercselni, de a menet-menet mellé tekercselése nehéz, legalább négy kézre lesz szükség így, mert a huzalt is kell vezetni, feszíteni, nézni a számlálót, szigetelést betenni, irányt-váltani, fordulatszámot beállítani, indítani-megállítani, megfogni, hogy azonnal leálljon, huzalt lefogni, nehogy szétugorjon, leragasztani, stb.
Ez a legnehezebb része a munkának, a tekercselés, pontosan, szépen és jól.

Ajánlom az idei Rádiótechnika Évkönyv beszerzését annak, aki foglalkozni akar a tekercseléssel, sok hasznos információt olvashat.
Üdv! SMA

Hi

Kérdés:

Vasmagméret növelésnek van valamilyen káros hatása, merthát ugye, ha ezen mulik akkor nem sporolok, nem hordozhato erösítöt kívánok építeni:)
Eredményekrol sajna egyenlöre nem tudok beszamolni, mert még csak az alapanyag beszerzés köreit futom. A frankó csövek is csak dec. közepén érkeznek.

Trafotekerés müveletét lehet fúrógéppel és fordulatszámlálóval automatizálni, vagy eltépi a vékony primerhuzalt?
Üdv GyuC

Kedves Mindannyian!

Ellenütemű kimenőtrafó, EL34-es csőhöz, 50W-ra!
Ez már döfi!

Mint az előzőekből kiderült, nem kell légrés, ennél az ellenütemű, vagy PP ( Push-Pull ) kivitelnél.
Az EL34 főbb adatai, B-osztály, 50W-hoz:

Ua = 425V
Ug2= 425V ( maximális kivezérlésnél ez kb. 400V-ra esik )
Ia0= 30mA ( csövenként )
Iamax= 120mA ( " )
Ig2n = 4mA ( " )
Ig2max= 25mA ( " )
Rg2= 1kOhm (2W)
Ug1= - 38V ( negatív rácselőfeszültség! )
Raa= 3400 Ohm ( 850 Ohm-féloldali illesztés )
Pki= 55W ! ( primeren mérve )
k = 5%

Ha a qvas= 10x ngyök Pki/Fa képlettel meghatározzuk a vas keresztmetszetét, egész kicsi érték jön ki, ez kb. 16,5cm2. A baj ott van, hogy az ilyen trafónak kicsi az ablaka, tehát nem fér bele a sok huzal!:( Az M102/53-as ilyen, kicsi az ablak, tehát vékony huzallal lehet csak elférni benne )
Válasszunk nagyobb vasmagot, mondjuk a 25cm2-es vasmag jó.
EI-lemezes trafónál maradva, ez a tipus az EI150/50-es méretű, szabvány vas, csévével. Jó nehéz!
Az ablak kb. 13cm2-es, talán beleférünk, a jelzett huzalokkal.
Ahhoz, hogy pontosan kiszámíthassuk a menetszámokat, visszafelé is el lehet indulni.
8 Ohmos hangsugárzóhoz készítsük el a trafót, tudjuk, hogy az Uaa = ngyök PkixRaa képlet megadja a primer feszültségeket, ez itt 2x216V lesz.
A szekunderen kb. 50W kimenőteljesítmény lesz, ebből az
Us = ngyök PkixRh képlettel ki tudjuk számolni a szekunderen kapott feszültséget, majd utána az áramot is, az U/I képlettel .
A huzalkeresztmetszetet is ki tudjuk számítani, de vegyük figyelembe, hogy mekkora áramsűrűséget engedünk meg!
Ha az 1A/mm2-es áramsűrűséggel számolunk, a huzal akkora áramot bír, mint amekkora a keresztmetszete. Tehát, a 0,5mm-es zománchuzal keresztemetszete 0,196mm2, akkor az áram 0,196A lesz, amivel számolhatunk. Ez, elvileg elég a 120mA-hez, de egy-egy cső félperiódusonként vezet, tehát ennek a duplája folyik egy csövön és a féltekercsen, tehát az kb.240mA. Ekkora áramra már nem jó a huzal, vagy vastagabbat választunk, vagy növeljuük az áramsűrűséget.
Vastagabbal nem férünk az ablakba, marad az áramsűrűség növelése.
Miután dűlőre jutottunk magunkkal, számoljunk tovább:
A közepes-menethossz ennél a trafónál 30cm-re, (0,3m) adódik. Ebből és majd a menetszámok szorzatából kiszámítható a huzal hossza, ellenállása, utána a rézveszteség is meghatározható.
Számoljunk:
Uaa = 432V
Iamax= 0,24A ( ez a csúcsérték, mikor egy cső megy! )
Us = 20,2V
Is = 2,525A
Zh = 8 Ohm

Áramsűrűség:
Megválaszthatjuk, vagy kompromisszumot kell itt is kötni, hogy belefér-e az ablakba a sok-sok menet és szigetelés.
Ki kell számolnunk a menetszámokat, a feszültségek alapján.
A primernek a 0,5mm-es huzalt választva, az áramsűrűség 1,22A/mm2-lesz, elfogadhatjuk, mert vastagabb huzal nem fér be az ablakba:(
A szekunderhez az 1mm-es átmérőjű huzalból négy tekercs párhuzamos kapcsolásával oldjuk meg az áramterhelhetőséget, vékonyabb itt sem jó. Több, de vékonyabb huzal sem jó, nem fér be.
A szigeteléssel is spórolni kell, de meg kell lennie az 1500V-ra megfelelőnek!

Az N/1V = 10.000/ 4,44xBxqvasxFa- képletből, 7,5menet/1V-jön ki.( B=0,6T, Fa=20Hz, qvas=25cm2 )
A 432V-ra, kell 3240menet, a 0,5mm-es huzalból, az kb. 30-sort ad ki a 6,5cm-es Th-esetén, 17menet/cm-el számolva. Ez, a 2cm-es Tm-magasságba nem fér bele! és még a szekunder sehol!
Na, kezdjük előlről:
Az áramsűrűséget, önkényesen felvesszük 2A/mm2-re, ebből a primernek jó a 0,4mm-es átmérőjű huzal.
A szekundernek, ez ugye négy tekercs paralel, a 0,8mm-es huzal jó lesz.
A Th= 6,5cm, Tm= 2cm (13cm2-es ablak) ezekkel a huzalokkal beleférünk, szigeteléssel együtt .
Az új adat a B= 0,8Tesla lesz, ezzel számolva, 5,6menet/1V-jön ki, ez már használhatóbb.
Kiszámolva, 2x1210menet jön ki a primerre, 21menet/1cm-nél ez 18-sor összesen, kb.1cm-es vastagságot foglal el a primer tekercs.
A szekunder 113 menet lesz, négy tekercs paralel, soronként kb. 70 menet, négy tekercs, kb. 8sort tesz ki, ez a szigetelésekkel együtt újabb kb. 1cm vastag lesz. Éppen beleférünk az ablakba!:) Végre, valami jó hír.

A primer kereszt-osztással van tekerve,360+490+360 menetes tekercs-részek, váltakozva összekötve.
A négy szekunder tekercs közrefogja a primer tekercseket.
Ma nem tekerem tovább.
Üdv! SMA

Kedves Mindenki!

Az ultralineár-kapcsolás a csővel együtt a kimenőtrafóval "közös" fokozat.
Csak olyan (pentóda!) csőnél alkalmazható, amelyik segédrács-feszültsége megegyezik az anódfeszültséggel!
A megcsapolás a középponttól kb. a 20-40%-os menetszámok közé esik, ez a cső adataiból méretezhető, vagy a gyári ajánlás szerint kell alkalmazni.
Lényege, hogy a csövet a trafón keresztül visszacsatoljuk a segédrácsra, ezáltal trióda-szerűvé alakítjuk át a kapcsolást. Hatásfoka is a trióda és a pentóda közötti értéket veszi fel. Torzítása jóval kisebb, mint a tiszta pentódás erősítőké.
Híres ilyen kapcsolás a Dynaco Stereo70 erősítő, David Hafler tervezte, jó régen, ma is kiváló hangja van.

Pentóda-cső triódának kötve:
A pentóda nagyobb torzítása úgy is csökkenthető, hogy a segédrácsot az anóddal összekötjük egy kis értékű ellenálláson keresztül, ezáltal mintegy triódát modellezünk vele. A torzítások valóban lényegesen csökkennek, de jóval kisebb lesz a kimenőteljesítmény is.
( valamit, valamiért:) ) Tulajdonképpen egyszerűnek tűnik ezt eljátszani bármilyen pentódával, de a trióda-szerű üzemhez másképp kell a fokozatot méretezni, a kimenő trafó adatai is megváltoznak! Megváltozik a cső belső ellenállása, ezáltal egy csomó paramétere is más lesz. Magasabb vezérlő feszültségre is szüksége lesz a csőnek, ezt az előző fokozat ha nem tudja, azt is módosítani kell.
Én luxusnak tartom, hogy a jó nagy pentódánkkal kis kimenőteljesítményű, triódásra átalakított fokozatot készítsünk. Ha már pentóda, igyekezzünk minél jobban kiaknázni a teljesítményét, hiszen arra szükségünk van.
Vannak kimondottan hangerősítőkhöz való triódák, ezekkel nagyon jóhangú, többnyire SE-erősítőket lehet készíteni.
Az ilyen triódák drágák, némelyikük méregdrága ahhoz képest, hogy mekkora végfokhoz jó. Szebben szólnak, ez tény.
Folyt. köv.
Üdv! SMA

GyuC és többiek:

Ha légrést alkalmazunk, csökken az induktivitás, tehát valószínűleg nagyubb menetszám kell, hogy meglegyen az alsó határfrekvencia.

A másik szokásos probléma a frekvenciasáv felső szélén van: a tekercs menetei közti kapacitás miatt romlik a felső határfrekvencia. Emiatt kell rétegezni, osztani, trükközni. Ennek nem a kész erősítő átvitele szempontjából van jelentősége, hanem azért, mert a sávszéleken a fázis is forog. Ha erről a trafóról visszacsatolunk, a visszacsatolás nem lesz fázisban. Ahol a fázisfordítás 180 fok és a hurokerősítés nagyobb 1-nél, ott gerjedés lép fel.

Az ultralineár leágazásra több irányelv is van. Itt lényegében a következőkről van szó:

0 % (segédrács az anódfeszültségre) = tiszta pentóda üzemmód
100 % (segédrács a cső anódjára) = tiszta trióda üzemmód
A kettő között nevezik ultralineárnak. A pentóda nagy belső ellenállású, nagy a meredeksége, nagy teljesítményt lehet belőle kivenni, de nem annyira zenei a hangja (sok harmadik harmonikust termel). A trióda ennek az ellenkezője. A kettő között van a kompromisszum, nyilván ízlés dolga, hogy "inkább pentóda" vagy "inkább trióda" legyen.

A kérdezett Ra az anódköri illesztő ellenállás. Ellenütemű végfoknál a kétszeresét kell venni. A fenti trióda/pentóda/ultralineár üzemtől függően változik.

Én ha ultralineár beállítást akarnék, és 3 réteg primerem lenne, a 2. és 3. tekercs találkozását használnám (66 %), ha 4 rétegem lenne, akkor a 3. és 4. találkozását (80 %), ha 5 rétegem, akkor pedig a 3. és 4. találkozását (60 %), az U+ felől számolva.

Még egy fontos dolog: a segédrácsot egy ellenálláson keresztül kell bekötni, mert különben elég. Értéke a cső adatlapjából számolható.
Saját tapasztalatom pedig az, hogy a cső rácsát egy kis (100 ohm) ellenálláson keresztül kell vezérelni, mert különben nagyfrekvenciásan gerjedhet. Ezt a gerjedést sokszor nem lehet észrevenni, és furcsa dolgokat tud produkálni.

Kedves Mindannyian!

Ne szaladjunk ennyire előre, még mindig nem fejeztük be!

1. SE, vagy A-osztályú, együtemű végfok:
A teljes működési periódusban folyik áram a trafón keresztül, ennek nagy része a munkaponti EGYENÁRAM, ennek az elő, vagy felmágnesező hatása nagy, ezért kell légrést alkalmazni ennél a trafónál. A légrés jóval nagyobb impedanciát jelent a mágneses-erőtérben, tehát nem alakul ki permanens felmágneseződés, ezáltal lesz használható a kimenőtrafó, mert egyébként nem visz át teljesítményt, hanem egy felmágnesezett vasmagként fog viselkedni. Ennyi a lényege, tehát az egyenáram a légrésen keresztül erőlködi át magát, ami nem megy, persze, a váltakozóáram viszont "szinte" akadálymentesen áthalad a légrésen.

Amint írtam a vastagabb huzalról, a 0,15mm helyett a 0,25mm-átmérő azért is jó, ha vastagabb a huzal, mert az egyenáram álladóan folyik rajta és "melegíti", persze ez nem vészes, de minél kisebb a tekercs Ohmos ellenállása, annál kisebb a rajta eső egyenfeszültség, tehát a melegítő hatás is annál kisebb. Kisebb veszteségek!
2. Ellenütemű végfoknál a két cső ellenfázisban hajtja a kimenőtrafót, így annak felépítési pontosságától függően kioltódik az egyenáram okozta előmágnesező hatás. Ezért itt nem szükséges légrés.
Néha találkozhatunk olyan kimenőtrafóval, amiben mégis alkalmaztak légrést, ez azért lehetséges, mert jóval nagyobb teljesítményre veszik igénybe a vasat, mint amire az jó, tehát így próbálják a fellépő veszteségeket csökkenteni, ezáltal az átvitelét egyenletesebbé tenni. Ennek is megvannak a hátrányai, nem foglalkozunk velük, mert normál trafóval jobb eredményt lehet elérni.
Szakaszos üzemű készülékeknél fordultak elő ezek a légréses-ellenütemű trafók.

Folyt. köv.
Üdv! SMA

A legres azert kell mert a nyugalmi anodaram (A osztalyu mukodes)
telitesbe vinne (vagy legalabbis felmagnesezne) a vasat. Ez eros
torzitashoz vezetne, illetve ertelemszeruen az induktivitasa is kevesebb
lenne.
PP kapcsolasnal azert nem kell legres, mert ott a ket egyforma nyugalmi
aram (ha van/AB osztaly) kioltja egymast. Persze itt is lehetne legrest
hasznalni, de minek.
Mondjuk linarisabb lenne tole az biztos, csak tobb anyag kellene hozza....

Még egy technikai megjegyzés:

Az összerakáskor nem szabad a lemezeket hajlítgatni, mert elromlanak a mágneses tulajdonságaik. Főleg M-lemezeket nem könnyű ennek a figyelembevételével kezelni.

Vasvesztesegnel es szerelesi hibaknal ne felejtsuk el az orvenyaramu
veszteseget. Ezert vannak a trafolemezek szepen egyenkent lakkal
leszigetelve.

Egyszer az egyik lelkes amator rozsdasnak talalta vasmagot es
osszerakas elott szepen kifenyesitette. Nagyon szep fenyes es
jo meleg halozati trafo lett belole ))

Kedves Gafly és Többiek!

Még nem értünk a végére!

Veszteségek:( - mert sajnos vannak:

1.Ohmos, vagy Réz-veszteség: vastagabb huzallal csökkenthető, de törekedni kell arra, hogy a primer és szekunder tekercsek közel azonos térfogatúak legyenek.
Amit Én "észrevettem", az a primer és szekunder huzalátmérők aránya, ami ha 1:2-höz közeli, ekkor kapjuk a közel azonos nagyságú primer és szekunder rézveszteséget, ami jó esetben maximum 10% összesen, de ez teljesítményfüggő adat. ( közepes menethossz szorozva a menetszámmal, ez tényleg, egyszerűen kiszámítható:) )
2. Vas-veszteségek: A vas tulajdonságaitól függenek elsősorban, másrészt a szerelési " hibáktól". a légréses trafóknak nagyobbak a veszteségei, de a légrés, együtemű erősítőnél nem hagyható el. Nagyobb vas alkalmazásával arányaiban nézve, jóval kisebb veszteség lép fel.
A hipersil-vasak ebből a szempontból jobbak, a szerelésük is egyszerűbb, gyorsabb.
3. Szórt induktivitás: A tekercsek felépítése, rétegek, osztások száma, elhelyezése befolyásolja, menetszámtól is függ - itt megint kompromisszum kérdése.
4. Szórt kapacitás: Ilyen is van! Sajnos. A tekercsek réteges, vagy tárcsás kivitele befolyásolja, a tekercsrészek mérete, a szigetelés vastagsága, a méretek.
Vastagabb szigeteléssel csökkenthető, de ez megint csak kompromisszum kérdése és hely!

Az emlegetett EL84-es csőhöz kiszámított trafónak a hatásfoka kb. 75-80% , tehát a "bemenő" 5,7W-ból, marad mondjuk, 4-4,5W kimenőteljesítmény. A veszteségek összege kb. 20-25%, ezt vegyük figyelembe, de ez csak az együtemű és ilyen kisteljesítményű trafónál ilyen magas érték, az ellenütemű 30W-os, vagy nagyobb trafóknál jóval kisebb, kb. 5-10%-os veszteség jön össze.
( Minden rosszban van valami jó:) )
Üdv! SMA

Hat az biztos, hogy minel kevesbe van gerjesztve a vas, annal
linerisabb lesz. Persze ehhez tob, rez, nagyobb vas, bla-bla....
1 T gerjesztest en csak halozati trafonal szoktam megengedni.
Es halozati trafonal 3A/mm2 aramsuruseggel szoktam szamolni.
Kimeno trafonal szerintem nem szabad sporolni....

Egyebkent nagyon tetszik az osszefoglalo, megerdemelne
valami idotallobb format....

Szerintem:

- Az ablakot ne töltsük ki teljesen a huzallal, tehát a tekercs legyen viszonylag lapos. Lásd a TK157-es trafó, az EA 057-es BEAG-erősítőnél.
- Használjuk a lehető legvékonyabb huzalt, ami jó az adott áramra.
+ Használjunk minél vastagabb huzalt, hogy alacsonyak legyenek a rézveszteségek.
+ Ne gerjesszük fel a vasat 0,6Tesla fölé.
- Szakaszos üzemnél vehetjük nagyobbra a gerjesztést, (1Tesla)
+ Használjunk minél nagyobb vasmagot, tehát jó nagy trafónk lesz.
? Használjunk mindig légréses kivitelt!
+ Ellenütemű trafóhoz nem kell légrés.
+ Az egyes tekercseket osztott kivitelben készítsük el.
+ Részesítsük előnyben a réteges tekercselést.
- Az ablakot kb.30%-ra töltsük ki a rézvezetővel.
- Impregnáljuk a kész tekercset.
+ NE impregnáljuk a tekercset.
- Az áramsűrűséget vehetjük nyugodtan 3A/mm2-re.
+ Az áramsűrűséget NE vegyük nagyobbra 1A/mm2-nél.

Persze ez nem népszavazás...

Kedves Mindannyian!

Elég bonyolult egy kimenőtrafó méretezése, sok számítást igényel.
A különböző méretezések között nagy különbségek adódnak, ezek némelyikét Én sem egészen értem.

Néhány általános megjegyzés:
Az ablakot ne töltsük ki teljesen a huzallal, tehát a tekercs legyen viszonylag lapos. Lásd a TK157-es trafó, az EA 057-es BEAG-erősítőnél.
Használjuk a lehető legvékonyabb huzalt, ami jó az adott áramra.
Használjunk minél vastagabb huzalt, hogy alacsonyak legyenek a rézveszteségek.
Ne gerjesszük fel a vasat 0,6Tesla fölé.
Szakaszos üzemnél vehetjük nagyobbra a gerjesztést, (1Tesla)
Használjunk minél nagyobb vasmagot, tehát jó nagy trafónk lesz.
Használjunk mindig légréses kivitelt!
Ellenütemű trafóhoz nem kell légrés.
Az egyes tekercseket osztott kivitelben készítsük el.
Részesítsük előnyben a réteges tekercselést.
Az ablakot kb.30%-ra töltsük ki a rézvezetővel.
Impregnáljuk a kész tekercset.
NE impregnáljuk a tekercset.
Az áramsűrűséget vehetjük nyugodtan 3A/mm2-re.
Az áramsűrűséget NE vegyük nagyobbra 1A/mm2-nél.
Stb.
Na, most legyünk okosak!:)
Az egymásnak néha ellentmondó adatokból és a számítási képletekből nehéz eldönteni melyik a kedvezőbb számunkra.
Ahány könyv, annyiféle méretezés, mindegyik "elhanyagol" valamit, amit nem tudunk kontrollálni, hogy miért azt és éppen úgy.
Van, Aki ezt tudja?
Üdv! SMA

Kedves oshifis és Többiek!

Valószínűleg elbonyolították azt a trafót.

Folytatás:

Most jön a java!

Miután megkaptuk, hogy mekkora vasmag kell, keresni kell a gyártók által megadott mérettáblázatból, megfelelőt. Ez nem olyan egyszerű, de megoldható.
Ezeket a trafókat ugyanis hálózati-trafóként egy szabvány-sor méretei alapján lehet kiválasztani, az adott célra. Minket a vasmag keresztmetszete izgat leginkább, tehát ebből kell keresnünk megfelelőt.
Az EI-mérettáblázat szerint vagy kisebb, vagy nagyobb vasmagú trafó létezik, persze a csévetesttel együtt!
Kisebb vas nem jó, tehát a nagyobbat kell használnunk.
Ez, most az EI78/26-os típus, a csévével együtt, megfelel a célunknak. Ezzel a legegyszerűbb dolgozni.
A vasmag keresztmetszete nagyobb, 6,8cm2, az 5,33cm2-helyett, tehát újra ki kell számítani a menetszámokat!
Ez 2765 menetre adódik a primer és 109 menetre a szekunder tekercseknél. Ez eddig oké.
Itt-ott kerekíthetünk, ezen ne lepődjön meg senki sem.
A vaskeresztmetszet mellet nagyon fontos, hogy az "ablakba" belefér-e a kiszámított huzal mennyisége, a szigetelésekkel együtt!? Nem a kopasz vasnál mérünk, hanem a csévén belül! Ez megint, táblázatokból kiszámítható.
Ez igen fontos számítás, mert ne a vége felé derüljön ki, hogy nem fér bele az utolsó 156menet!:( Kezdheted akkor elölről az egészet!:)
Jelen esetben az ablak-keresztmetszet 5cm2-es. Ez kb. 3,6x1,3cm, ezek is fontos méretek!
A Th=3,6cm a tekercselési hosszúság, a Tm= 1,3cm a tekercselési magasság.
Az Általam megadott huzalokkal, beleférünk az ablakba!:)

Erre a trafóra megadnak egy maximális áramsűrűségi adatot, amivel gerjeszthető a vas, de ez 50Hz-re érvényes, tehát Nekünk megint számolni kell, hogy ne gerjesszük túl a vasat, meg elérjük a 20Hz-es alsó határfrekvenciát!
Érthető?
Nem csak a huzalt, hanem a vasat is gerjesztjük-terheljük!
Jelen esetben ez az érték 50Hz-re megadva 3,2A/mm2, ebből a 20Hz-re vonatkoztatott érték 1,28A/mm2, ezzel kell tehát kiszámítani, hogy milyen vastag huzal jó a megadott, illetve kiszámítandó áramokra.
Huh!
Az EL84-es csőnél ez kb. 50mA érték, az előzőekben leírtak szerint. Ehhez a megfelelő huzalt megkapjuk, akár táblázatból, akár némi számolgatás útján.
A képlet:
Dprimer=0,0022x ngyök alatt: Ia0négyzet+Ia0négyzet/2

Az EL84-nél Ia0=48mA, Ia~49,5mA, ezért mindegyiket az 50mA-es értékkel számoltam.
Szóval, mA-ben kell behelyettesíteni és huzal-átmérőt kapunk, mm-ben!
Jelen esetben, ha jól számoltam, akkor 0,134mm-átmérőjű huzal kell a primer tekercshez. Mivel ilyen méret nincs, használjunk vastagabb huzalt.
Ez a számítás J=2,5A/mm2-es áramsűrűségre jó(?), tehát Nekünk, most nem jó, mert 1,28A/mm2-rel számolunk!
A megfelelő huzal a 0,25mm-es átmérőjű, Zománchuzal.
A szekunder huzalvastagság, a képlet szerint:
Dszek.= 0,7x ngyök P/Zh, azaz 0,6mm-es átmérő jön ki. Hmm.
Én nem így számolok, de nem baj.

Megnézem az áramszükséglet alapján, hogy az adott áramsűrűségnél melyik huzal felel meg, keresztmetszetben és azzal számolok.

A szek. tekercshez, 8 Ohmra, kb. 6,7Veff. feszültség jut, ekkor az áram kb. 0,84A, ehhez jó a 0,55mm-es átmérőjű huzal, de HÁROM párhuzamosan kapcsolt tekercs bírja ezt az áramot biztonsággal leadni, a jelzett áramsűrűség mellett!

Tehát a trafónk így néz ki:
EI78/26-os, szabvány méretű, qvas= 6,8cm2, q-ablak= 5cm2
A felvett J=1,28A/mm2-áramsűrűséggel a primer huzal átmérője 0,25mm-es, a szekunder pedig 3x0,55mm-es.
A primer menetszám Np= 2766-menet, két részre bontva, ez 2x1383menet, 0,25mm-es Zománchuzalból.
A szekundert három tekercs párhuzamos eredője adja, ez a primereket fogja közre, 0,55mm-es átmérőjű Zománchuzalból, Ns=3x109 menet. A menetszámokat pontosan tartsuk be a párhuzamosan kapcsolt szekunder tekercseknél, mert egy menet eltérés is nagyon lerontja a trafó tulajdonságait, előbb-utóbb le is éghet!

Alul van egy 109 menetes szek. tekercs, majd szigetelés! 1383 menet primer, szigetelés! újabb 109 menet szek.majd szigetelés! megint egy 1383-menetes primer-rész, szigetelés! majd legfelül újabb 109 menetes szek. tekercs helyezkedik el, ismét szigetelés!
Kész a tekercsünk. Ezzel a 3+2-es osztással nagyon jó minőségű trafónk lesz!
A szigetelést gondosan végezzük és készítsük el, erre számtalan leírás van a Rádiótechnikákban, Évkönyveiben, az ideiben is! Ajánlom Mindenkinek!
A vasmagozást egy oldalról végezzük, mert légrés is kell, ezt meghatároztuk 0,2mm-ben!
A vasat ne kalapáljuk, mert romlanak a tulajdonságai!
Óvatosan keményfával beütögetjük az utolsó lapokat, jó szoros legyen!
Az összefogatáshoz használt csavart el kell szigetelni a vasmagtól zsugorcső, papírcső segítségével, a vasmagot a leszorító lemezektől is!
Ezek nem részei a vasmagnak, tehát ezért kell szigetelni, papír-alátétekkel!
A két primer-résztekercs sorosan kapcsolódik, a szekunderek, értelemszerűen, párhuzamosan.
A tekercsek kivezetéseit jelöljük meg, hogy ne legyen keveredés!
Ellenőrizzük művünket, majd mérjünk feszültséget egy másik trafó segítségével. Csengőreduktor is jó erre a célra, ideiglenesen.
A szekunderre kapcsoljuk az 5V-os tekercset, majd a primeren mérünk, kb.150-170V-között legyen, ekkor jól kötöttük össze a tekercs-részeket.
( Ellenőrizhető az áttételből!)
Elfáradtam.
Folyt. köv.
Üdv! SMA

SMA!

Természetesen nem:-)) Azért azt megnézném ha a 6C33C, vagy a 6C41C rácsáramban dolgozna!:-))



Én is ezekkel a képletekkel számolok, de 99%-ban kevés a menetszám (indukció). Ezért alapból 20%-al többet veszek alapul. így már általában jó szokott lenni és pl az elméletileg 12-13W-os végfokomból a 12W ki is jön 20Hz-40kHz +/-2dB-en. Mondjuk a magas freki csak a 4-ik áttekerés után.



Üdv: DDL

Na jó, eddig eljutottunk, és megvannak a menetszámok. Mi jön ezután?
Gondolom, az a legjobb, ha minél több a réz a vason, és minél kevesebb a nem hasznos tér. Nekem valaki tekert egy trafót, amin kb 3/4-ig van csak kihasználva a hely. Tehát vastagabb huzalt használhatott volna az illető.
A másik kérdés az osztott cséve kérdése, hogy minél kisebb legyen a saját kapacitás, és minél kisebb legyen a szórt induktivitás, maximális szimmetria mellett. Nálam a cséve középen ketté van osztva. Mindkét félen 5 primer tekercs van, és közé rétegezve 4 szekunder. A primerek sorba, a szekunderek párhuzamosan vannak kötve. A két primer féltekercs közepe az anódtápfeszre, a szekunderek közepe a földre megy.
Máig nem vagyok biztos abban, hogy nem lett-e túlságosan elbonyolítva.