És ha már kérdezősködöm...

Az OE-222 egy kettős táp, digitális kijelzéssel és állítással.
Állítólag a FOK-GYEM kezdte gyártani, később az OMSZÖV folytatta a gyártást. Elég spéci kapcsolástechnikájú, tirisztoros vezérelt egyenirányítóval kezdődik a szekunder oldal és mindössze 1 db áteresztő tranyó van még benne. Meg millió CMOS IC, amivel a D/A-kat hajtják...
Hátha így ráismer valaki.

A másik paciens egy OE-104 Multitester aminek a függvénygenerátora halott, ez esetleg megegyezhet az OE-207-el.

Köszönöm...

OMSZÖV nem tud segíteni, azóta már 3x költöztek, a fejlesztés is rég megszünt, a gárda is lecserélődött már sokszor....

Ehhez kellene valami rajz, mindkét időalapja halott... Minden más működik úgy néz ki legalábbis....

Köszönöm

Lomex-ben is van multifuse... ott kevésbé gáz a parkolás.

Gafly szia
Igen elég rossz helyen van lassan már minden még a HQ-VIDEÓ viszonylag jól parkolható.
üdv zombre

> nagyon rossz helyen van a Conrád parkolás szempontból (belváros)

Ha vasarolsz akkor tudtommal ingyen parkolhatsz
a mellette levo utcaban a melygarazsban....

Ettol fuggetlenul Budapestikent en sem mennek
autoval a Conradba vasarolni

Szia PROLI 007 !

Módosítottam az előző hozzászólásom 4, pontját két helyen észreveszed hogy hol mert kiemeltem így már érthetőbb . Pedig többször át néztem .
A ptk biztosítékra való reagálás is kimaradt de most megteszem .
Ha megszakítja az ellenállás és poti kört mivel sorba lenne kötve a "multifuse" ,akkor az szakadásnak felel meg , és az amúgy is leszabályzott feszültség abban a pillanatban felugrik max tápra kb 31 voltra ( 33 zénert javasoltál ) !? Ami szintén nem megengedett azt hiszem .
A PTK biztiért Pestre kellene mennem amit mostanság nem terveztem de alkalmasint nem felejtem el csak nagyon rossz helyen van a Conrád parkolás szempontból (belváros) de majd utána nézek hogy máshol beszerezhető esetleg Lomex , Hq Nedis ...
Minden esetre köszönöm az instrukciókat egyszerűen SZUPER VAGY PROLI 007

üdv zombre

Szia Zombre!

Örülök, hogy ha tudtam valamiben segíteni!

Néhány dolog, a teljesség kedvéért:
- Az R13-R14 ellenállások cseréje biztosan nem javíthatta meg a terhelhetőséget, mert ha a T11-et kivetted, akkor az egész áramkorlát kör hatástalan és ekkor sem volt terhelhető a táp.
- Az áramkönyök itt olyan-amilyen. Ha megnézed a T11 áramkorlát működésekor zárni akarja a T8-at. A fesz. szabályzó, meg észreveszi, hogy nincs meg a fesz. és mivel T2 zár, T3 árama jobban nyitja a T8-at. Tehát egymásnak esnek, és még lebirkozzák egymást, görbül a kanyar. De ez van.
- A táp terhelhetőségénél, nem csak a puffer kondi feszültségesését kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy ilyenkor a brummfeszültség legalja ne lógjon bele a kimeneti feszültségbe. Azaz U(C14) >= Uki+U(T15 C-E)+ U(R24) + hálózati feszültségesés %-a.
- A PTK biztit nem próbáltad? érdemes, mert megvédi a diódát, de a cserélt potidat és a kapcsoló sort is.

További jó gubacsolást kívánok! proli007

PROLI 007 Szervusz !

SIKERÜLT ! Működik .

Sorjában válaszolok
1, Akkumulátort én nem töltöttem vele ez a tápegység már hibásan került hozzám egy csere-bere révén évekkel ezelőtt .Van akkumulátor töltőm pár darab. Nem fordult meg a fejembe sem,hogy stabtáppal töltsek aksit. Valamikor még a békeidőben szintén szert tudtam tenni egy gyári tápegységre ( 40V / 10A ) ezzel viszont tényleg akkumulátort töltöttek de csak az áteresztő tranzisztorát nyírta ki így egyszerű volt a javítása.
2, A puffer kondit C13, C14 már régebben kicseréltem egy újabb darabra valami nagy uF értékűre .
3,A tápfeszültség értékek rendben voltak a főtáp és a segédtáp vonatkozásában.
4,A T11 tranzisztor kivétele után a táp terhelhető volt már de előtte csak kb 2,3 Amper terjedelemben
5,Az R13 12 kOhm helyett (13kOhm volt benne) 10kOhm ra cseréltem
a R14 20kOhm helyett 24kOhm ra cseréltem . Igy már terhelhető volt tetszés szerint de nem akartam a gyári 3 Ampert nagyon túlszárnyalni mivel a yaxley kapcsolokon megy át a teljes terhelés pedig megfordult a fejembe hogy a trafó az birná legalább 6 Amperig a huzal átmérő 1,8 mm
6,Kb 4 Amperig kiterheltem próba képen 30 voltos állásban
A következő mért értékek 30 Volt 3 Amperes terhelésre vonatkoznak
A pufferkondin kb 50 Volt volt mérhető terheletlen állapotban .
kiterhelve 3 Amperrel a feszültség visszaeset kb 40 voltra .
7,A biztonság érdekében kicseréltem a C13,C14,C8, elkókat is szkóppal rámérve brummos volt nagyobb értékűeket raktam bele .
8, Vissza raktam az eredeti bifiláris shunt ellenállást egy kis mechanikai jusztírozás után .
9,A P8-as áramszabályozó potenciómétert kikellet cserélni mivel bizonytalan volt a rajzon 300 Ohm szerepel,a készülékben 250 Ohm volt beforrasztva .Nekem csak 560 Ohm -os potim volt igy párhuzamosan kötöttem vele egy 820 Ohm -os ellenállást és igy az eredő ellenállást betudtam állítani 300 Ohm-ra
10,Jelenleg nagyon finoman lehet állítani a terhelő áramkorlátot és max 3,3 Amper-ra szabályoztam be a P3 -al. A P3 alsó állásban már terhelés nélkül is letiltt az áram korlát igy nagyon picit elforgatva megszünik a letiltás kb 25 miliampernél már müködik .
kis feszültség környezetében egész jól letörik a feszültség határoláskor de nagyobb feszültség környezetében nem töri le a feszt csak hajlik kicsit lefele de gondolom ilyen a karakterisztikája a lámpa jelzi rögtön ha kb 100 -200 milivoltott eltér a feszültség.



Kedves PROLI 007 !
Nagyon köszönöm a segítőkészségedet és azt a hozzáértő szakmai iránymutatásodat , és a SZINES nyomvonalas rajzot amit küldtél.Sokat segített a kapcsolás megértésében,és a javítás közben segitett gondolkodni igaz te már ezt elöttem megtetted .Sajnos a 90-es évek óta nem tudtam érdemben beszélni senki szakmabelivel .
Mégegyszer K Ö S Z Ö N Ö M
Üdv zombre

Közben eszembe jutott egy kis trükk.
Ha a feszültségszabályzó kapcsolósorral ill. a P5 potival sorbakapcsolnál, egy Picofuse v. Multifuse PTC biztosítékot, akkor az kb. 3..4ohm-al kerülne a körbe, és nem akadályozná a feszültség leszabályozását. Viszont ha a kondi "visszarúgna, megakadályozná a zárlatot, majd újra helyreállna az értéke. Ezzel a probléma a D19-el megoldódna kb. 300Ft-ért.
pld.: Conrad 55 11 80-50 200mA/4.5ohm

üdv! proli007

Szia Zombre!

- Konkrétan, tényleg akkumulátorra gondoltam. (Persze a kondi is az, csak nem olyan izmos)
- A D19-et meg lehet izmosítani, akkor kibírja a kondi kisütő áramát, De az akksit akkor sem fogja elviselni. Párhuzamosan kötni, felesleges.
- Az R12 nem jó ötlet. Az áramszabályozás úgy működik, hogy a differenciál erősítő összehasonlítja a shunt ellenálláson eső feszültséget a P8-on eső feszültséggel, és ha az előbbi a nagyobb, leszabályozza az áramot, hogy egyensúlyban legyen a kettő. Ha ez nem teljesül, akkor vagy a terhelés kicsi és nem tud kialakulni a megfelelő értékű áram, vagy a táp nem tudja ezt az áramot szolgáltatni. Rossz a pufferkondi, végtranyó bétája kicsi, tápfesz kicsi, akár a főtáp, akár a segédtáp vonatkozásában. Egyszóval nincs megfelelő nagyságú kimenőáram. (Egy kivétel lehet, ha gerjed az egész)
Az egész problémát ellenőrizheted, ha méred a feszültségesést a P8-on és a shunt ellenálláson.
A P8-ra az áramgenerátor, állandó áramot ad, és mivel az ellenállását változtatod ha tekered, akkor változik rajta a feszültség. Ennek végértéke beállítható, a P3-al.
Vedd ki a T11 tranyót és nézd meg, akkor tuja-e szolgáltatni a táp a 3A-t. Ha nem akkor javítgatni-ellenőrizni kell, míg nem tudja, mert ebben az esetben nincs hatással a kimenőáramra az áramszabályzó. Terhelés melett nézd meg, mekkora a tartalék feszültség mértéke a 2N3055-ön.
Minden kapcsolt trafó állásnál ellenőrizd, mer ez a kis disszipáció érdekében váltogatja a trafó leágazását. De lehet, hogy csak a C13,C14, vagy a C8 kapacitásvesztes és "brummog".
- A kimeneti dióda, az nem jó tipp. Akkor ez mitől lesz, egy feszültségstabilizátor? Ha betennéd, akkor a referncia pontot is mögé kellene tenni és borulna az egész táp rajza. Újabb problémák jelennének meg. (Akksinak, akksitöltőt kell készíteni.)
- Legelsőként nézd meg a kapcsolókat, cseréld ki a trimmereket. Akár meg is javulhat a kontakthiba.
- A shunt ellenállással vigyázni, mert indukció szegény kell. Ha megnézed, bifillárisan van tekerve. (szerintem) A kimenő áram értéke, pedig UP8/R24 lesz.

üdv! proli007

PROLI 007 Szervusz

Nem tüntem el csak egy kicsit más idöbeosztásban dolgozom mint más normális ember.Mindenféleképpen jelentkeztem volna irtam is előző valamelyik hozzászólásomban hogy a hét első felében jutok oda megint hogy valamit feltudjak mutatni .
1, A feszültség állitáshoz szükséges S 5 yaxley ami a 10 , 20 , voltot állitja kontakthibás volt és igy azt a tárcsát kikellet cserélnem a régi az olyan oxidos volt és igy bizonytalan volt az érinkezése most kékszinü lett beszerelve szerencsém volt mert pont illeszkedett a régi mechanikában .
szakadás esetén a feszültség felugrott.DE már ez rendben van azért kellett cserélni mert nem tudtam sehogy hozzá férni az érinkező felületekhez hogy kontakt tisztitóval megtisztitsam mivel négyes érintkezői vannak és teljesen boritotta egy müanyag tárcsa.
2, Az áram szabályzóhoz tartozó tranzisztorokat beforrasztottam az áramkör müködik ugyan de valami itt is kontakthibás vagy .....
3, A kimenetre voltmérőt és egy ampermérőt kapcsolva és müterhelést ( tolóellenállást) rakva az amper mérőn szerintem stabilan kellene mutatni a terhelés áramát de ez ingadozik ez még kontakt hibát sejtet szerintem.
4, A shunt r24 ellenállást kicseréltem egy új 0,33 Ohm értékűre de de igy sem tudtam olyan 2,3 ampernél feljebb terhelni mivel itt már lehatárol pedig a p8- még nincs kitekerve csak kb 2/3 részéig.Még ha kitekerem teljesen akkor se változik vagyis nem tudom nagyobb áram kiadásra birni a p3 470 ohm teljesen kitekertem hogy minél nagyobb áramot adjon Lehet hohy az r12 ellenálláson kell változtatni ehez mit szólnál .

Az ezután következöket utólag irtam hozzá.

5, igen ismerem az akkutöltés problémáját a tápegységek körében de azért kössz a figyelmeztetést.
Az én esetemben a C12 elkó 2200uF akkumlátorként viselkedett elvileg ha arra gondolsz .Ha a pozitiv kimenetre egy soros nagyáramú diódát kötnék akkor ez a védelem örökre védené a tápot , csak figyelembe kell venni hogy a diódán esik a feszultség de az R5 finomszabályozó potival lehetne kompenzálni . Főképp az alacsony feszültségeknél volna változó beleszólása mivel nem lineáris eszköz azt hiszem .

Ez az eset bármikor előfordulhat,igaz én kivettem a C12 elkót 2200uF , de a megtáplált áramkörök tartalmazhatnak nagy értékű elkót és kezdődhet elölröl . Most arra gondoltam amit irtál hogy megizmositanád a D19 én is megteszem valami 10 amper -os diódával és kiveszem amit bele raktam az 1N4004 et vagy rakjam vele párhuzamosan ?

Ma ennyire jutottam holnap folytatom a felderitést .
Köszönöm az érdeklődést és az hozzászolásodat
üdv zombre

Zombre, úgy látom eltüntél, mint az a bizonyos szintelen hosszúfülü, a telített vízgőzben!

Elfelejtettem hozzá írni, hogy úgy lehet leghatékonyabban tönkretenni a D19-et, hogy egy aksit töltesz a tápról, és közben nullára tekered a feszültségszabályzót. Lehet az akár egy egycellás Ni-Mh is.
Szóval ez a táp nem akkumulátortöltő és jelen esetben is ez történt.

üdv! proli007

3, Nem biztos, hogy alatta vannak, a könyök feszültség erősen függ a zéneráramtól, és kb. 5mA mellett lenne jó. (Amúgy tisztes szórásuk is van)
5, Ha megnézed a rajzot, amire ráfirkáltam, akkor megláthatod, miért oda tettem a diódákat. A Q2 bázisa, a virtuális földponton van, a Q1 pedig ehhez a ponthoz képest lesz negatív, ha a D9 hibás. (Vagy pozitív, ha az áramkorlátműködik)

- Ha bent a védelem, és a dióda jó, akkor nyugodtan tekergetheted.

- Az áramhatároláshoz is oda rajzoltam néhány számított feszültség és áram értéket, annak alapján eligazodhatsz. Áramhatárolás alatt, a shunt ellenálláson, mindig akkora feszültség van, mint amit az R8 300ohm-os potin mérsz. (Hiszen a differősítő a kettő különbségét figyeli és állítja nullára)

http://kepfeltoltes.hu/view/080202/TR9162-P2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Remélem tovább is fogsz boldogulni.

üdv! proli007

> PROLI 007 Már így is nagybetűvel irom nevedet de
> egyszerűen KIRÁLY vagy, szóval köszi .

Tapugyben nekem is sokat segitett
(es en voltam a birka...)

PROLI 007 Szia kösz a jó tanácsokat megcsináltam tegnap éjjel a következőket , abból amit javasoltál .
1, Kicseréltem a T1 - T2 tranzisztorokat BC 182 - re mivel úgy is elszálltak a mérések is igazolták
2, A C12 2200uF elkót kivettem de nem raktam bele másikat mivel a kimeneti banánhüvelyen volt egy 47uF elkó ráforrasztva azt elégnek gondoltam de szívem szerint azt is kissebbre cseréltem volna.
3, Az egész kapcsoló-poti sorral párhuzamosan kötöttem, 3 Db -ól álló soros zénert , ami már műkődik is mivel eredetileg 31 voltig lehetett szabályozni és most már igy 30,7 Voltnál leszabályozza ( 2db 15voltos és 1db 3,6 voltos pedig több darabból próbáltam összeválogatni de úgy mértem őket hogy általában inkább alatta vannak .
4,A D19 dóda bizony bizony ez olyan rossz volt amilyen csak lehetett . Mivel teljesen szakadt volt és kiforrasztás után vált láthatóvá ,hogy az alja ahol a nyáklappal érintkezett hosszában ketté volt repedve és még valamilyen cin-re hasonlító kifolyás is látható volt .Ezt sajnos csak egy 1N4004 diódával tudtam pótolni .
5,Elkövettem azt az átalakítást is amit javasoltál a T1-T2 tranzisztorok körében a " Móricka " ábrával kiegészitve igaz nem világos a megoldás.
De még utána kellene néznem hogy miért nem az emitterekhez képest fogtuk meg a bázisokat az 1N4148 - al.

Így átalakítva a P1-et középállásba forgatva és hagyva, a P2 vel meg beállitottam 30 voltos yaxley állásoknál a pontos értéket .(Az előző hozzászolásomnál a P1 -et jelöltem voltmérő állitáshoz használt potméternek mivel a nyákra valaki ezt irta rá anno.)

Az így átalakított tápegységet FEL és LE szabályozva precizen tartotta a 0 -30 voltig terjedő tartományt.Igaz most nem mertem nagyon gyorsan tekerni a yaxley kapcsolókat és oda figyeltem hogy ne legyen olyan állás amikor a 10-20 voltos állású yaxley -val kapcsoljak 0 voltos állásba .
Így gondolom a feszultség oldali rész késznek tekinthető
Még az áram határolást kell megoldanom ill rendbe rakni .Ezt a részt a jövő hét első napjaimban tudom megejteni .
PROLI 007 Már így is nagybetűvel irom nevedet de egyszerűen KIRÁLY vagy, szóval köszi . Majd referálok még , ha müködik az egész .
üdv zombre

- Az áramszabályozás problémájának legvalószínübb oka, P3 hibája, vagy az R24 shunt nyúlása lehet.
- DCoff? Csak nem? Ha a P5 mellé beraksz ellenállást, akkor a fesz nem szabályozható le nullára.
- A mellékelt Móricka rajz szerint, megpróbálnám védeni a diff. erősítő bemenetét.
- Megizmosítanám a D19-et. (1N5402 v. BYX42....)
- A kondit is lehet csökkenteni, mert annak úgy sem a táp kimenetén a helye, hanem az aktuális áramkörben. Ha kisáramú vacakot táplálsz, a 2200uF töltése, simán legyilkolhatja.
- Aztán az egész kapcsoló-poti sorral párhuzamosan kötnék, egy 33V-os zénert, mert ha valami kontaktozik a sorban (pld. P5) a feszültség simán felugorhat a plafonra. Így meg "csak" 33V-ra.

http://kepfeltoltes.hu/view/080131/TR-Tape_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

üdv! proli007

PROLI 007 Szervusz Nagyon látsz a pályán.

Mivel valóban történt olyan hogy a már müködő tápot megtekergettem le és fel egymás után,egy párszor nézve hogy követi e a szabályozást a kimenetre kötött voltmérő Igy könnyen előfordulhatott az a jelenség amit leirtál.
A T4 T5 T6 T7 tranzisztorokat azért vettem ki hogy teljesen leválasszam az áram határolást a kapcsolásról a javitás időszakára, és azért mert nem tudtam hogy mi az ami fogja az egésszet . És igy azt gondoltam hogy egy letisztult kapcsolásban jobban elboldogulok.
Valamikor olyan hibája is volt hogy nem tudott többet mint 2.5 amper

Valószinű hogy régen is valami hasonló "rossz"
potenció és yaxley állás miatt ment parkolo pályára a tápegység . De most elhatároztam hogy mégegyszer nekifutok a javitásnak mielött még másik tápot épitek belölle kb 2 évi keresgélés után sem tudtam a gépkönyvére akadni . Pénteken tudom folytatni ill kicserélni a T1 T2 tranzisztorokat és további méréseket végezni a D19 diódán. Kérdezném hogy az általad felvázolt "hiba ill gyengeség" nem enyhithető ha kisebb értékű C12 vagy egy kisütő söntölő ellenállás használatával ? Vagy nincs más mod csak az ha kikapcsolt hegyzetben ( DC OFF ) változtatjuk a tápfeszultséget . Vagy egy soros ellállást berakni a P5 mellé igy elkerülve a további baleseteket .Van valamilyen tapasztalat hogy mennyi időnek kell eltelni a fel ill leszabályozás közöt hogy büntetlenül megtehesse az emberfia ?
Nagyon köszönöm a segitőkészségedet
Üdv zombre

Azt előre kell vetítenem, hogy nem ismerem a tápot, de most megnéztem a rajzot. Így néhány gondolatom azért támadt.

- Azt nem írtad, hogy végül is, minek hatására ment tönkre?
Mert elgondolkodtató, hogyan tehette meg. Mindenhol áramkorlátozásokkal (ellenállások) találja szembe magát a kapcsolás. Egyetlen bibije ezeknek a típusú feszültségszabályozásoknak, hogy ha a feszültségszabályzót hirtelen nullára tekerjük, akkor a C12 2200uF-ban ott van még a töltés. Ezt valahogy ki kell sütni, mert különben a szabályzó bemenetére kerül vissza. (az akár 30V-is lehet) A D19 BY238 dióda, pont ezt akadályozza meg. A jelenséget a kutya nem veszi észre, ha a P5 finom szabályzó, nincs épp rövidzárba, de ha igen!! Szóval meg kell nézni, a BY-t, ottvan-e és jó-e. Mert a T2 bázisa közvetlen ott van a + tápon, a T1 bázisát, meg hitrelen lerántjuk -30V-ra (0V) akkor valóban a differenciál erősítőnek "annyi" lehet.
- A kimenő feszültséget Én a P2-vel módosítottam volna. A P1-el szerintem, a D7 referencia feszültség hőfokfüggését próbálták kompenzálni. Persze P1-et és P2-őt nem lehet egymástól függetlenül állítani.
- Az áramkorlátot hatástalaníthattad volna, a T11 kivételével is. (De milyen célból tetted ezt?)
- A hibás tranyókat ki tudod cserélni BC182-re. A BFY34-et meg Én ajánlom, hogy cseréld ki, mert az "hivatásból" szeret bázis-emitter szakadást mutatni.

üdv! proli007

PROLI 007 Kösz az ötletet igen már láttam ezt az oldalt
http://sziget.mine.nu/~tAB//muszer/Tapegyseg/
és sikerült ott találnom egy tápot ami kapcsolás technikailag eggyezik azzal amit én kerestem az a TR 9253/A -val és ami ugyan az pedig a
TR 9162 .
Sikerült is letöltenem de közben ugyan azt el is kuldte az egyik netes elektronika barát .Igy most bármelyik gépkönyv előkerül a kettő közzül az már használható lenne.De rajz az már van .
http://sziget.mine.nu/~tAB//muszer/Tapegyseg/Tr9162/
kiforrasztottam az általam gondolt áramhatároló tranzisztorokat T4 T5 T6 T7 ( a T8 és a T12 bent hagytam ) És igy a t1 t2 t3 t8 t9 meg az áteresztő 2n3055 el bekapcsolás után megjelent a a kimeneten a feszultség amit lehetett szabályozni de mivel eltérés volt a kimenő 30 volt helyett kb 26 volt igy a p1 trimmer potival állitottam be a 30 voltot de csak rövid ideig örülhettem mert a t1 t2 tranzisztorok tönkrementek .A D5 D6 D7 ZENER diodákon a rendes zener feszultség meg van . Ma idáig jutottam az újraélesztésben .
Üdv zombre

Szia Zombre, üdv. a fórumon!
Nem tudom, ezt a honlapot ismered-e?

http://sziget.mine.nu/~tAB//muszer/Tapegyseg/

A /A nincs rajta, ismereteim szerint. De ezek a tápegységek, csak minimálisan különböznek egymástól, ill. meg kell nézni a többi rajzot is, melyikkel mutatnak a részegységek hasonlóságot. Aztán ha már van hasonló rajz, esetleg segítünk a javításban-beszabályozásban, ha ez gond.

üdv! proli007

Szervusztok üdv mindenkinek !
Keresem a Tr - 9253/A tipusú FOK-GYEM tápegység gépkönyvét ( 30Volt 3 Amper ) fénymásolatát ill elektronikus formában is jó volna mert megfeneklettem a javitásával .Fontos hogy /A tipus legyen. Minden megoldás érdekel.De csak komplett gépkönyv jó mert rajzom az van csak kellene a komplett beállitási adatok és a szabályozási procedura .
köszönettel zombre

Tegnap reggel akadtam erre a fórumra, és éltem az alkalommal, hogy letöltsem az EMG 1852 tápegység rajzát.
Mivel van két ilyen tápom, de mindkettő hibás, hát nekifogtam javítani.

Namármost, a rajzok bizony az EMG slamperájában készültek. Vihorászó rajzolólányok, és slampos rajzellenőrök közreműködésével (anno 1962-1966) rengeteg cuccot összekevertek.
A kapcsolási rajz adatai nagyjából egyeznek a készülékkel, de tranyótípusok, ellenállásértékek már eltérnek. Külön figyelmet érdemel a beültetési rajz, mert több helyen más mint a panelen a szitanyomat. A nyákrajz is csak nagyjából igaz. Ez lehet azért is, mert vagy 8-10 évig gyártották, és közben váktoztattak rajta, és ez talán a régi, bár az előlap rajza szerint megegyezik. Az újabb kiadáson ugyanis az oldalpalást kissé túlnyúlik előre, és ez nem olyan.
Egyébként 25 évig használtam teljes megelégedéssel, és több mint 10 éve kerestem a rajzát, sikertelenül. Most, köszönet nektek megvan, és egy jó félnapi munkával megint tökéletes.

Nensokára takarítást tartok, és akkor az előkerülő rajzokat (EMG, HIKI, Fok-Gyem...stb)megpróbálom apránként beszkennelni, és utána azok is hozzáférhetőek lesznek nektek is.

Üdv. nortkat

Ilyenkor elgondolkodik az ember, miért nem ment gátőrnek. Az egyszerűbb.

A CMOS elfüstöl ha táp alatt forrasztjuk. Ok, ez még érthető. De elfüstölhet ha csak egy kapu van használva, a többi lebeg, és mondjuk kap egy kis impulzus löketet a tápon... Gondolom összenyitnak a benne lévő FET-ek.

Az nem véletlen az a jó tanács, hogy földeljük le a nem használt kapukat.

FEt meghajtásra nekem eddig a komplementer tranyók váltak be. A TC44xx Chipcad-ban kapható meghajtásokkal vigyázni! MHz-eken képes gerjedni, még közvetlenül a lábra forrasztott hidegítőkondival is...

A megértéshez, javaslom, hogy nézz meg egy olyan 723 rajzot, ahol az IC belső ki van rajzolva.
- Az áramkör, egy "műveleti" erősítőből áll, ami meghajt egy tranzisztort.
- Az áramfigyelő, (CL-CS) nem más, mint egy npn tranzisztor, ami elszívja a meghajtó tranyó bázisáramát, ha kinyit.
- Amikor létrejön az ominózus esemény, nem biztos, hogy a terhelés felé akkora áram folyik, ami beléptetné az áramkorlátot. (pld. terheletlen a táp.)
- A műverősítőt alkotó, belső "felső" és "alsó" áramgenerátorok nyitnak össze és reteszelődnek egymással. Annak az áramnak hatására, ami kifolyik a műverősítő kimenetén. Teljesen mindegy, hogy a meghajtó bázisa, vagy az áramkorlát kollektora felé. A lényeg, hogy a táptól, át a műverősítőn keresztül, csak félvezetőket lát, és nincs benne ami korlátozná az áramot. ( felborult visszacsatolás is lehet, a futásidő miatt)
- A belső áramgenerátorok tisztán félvezetőkből állnak. A reteszelő áram az IC tápja között folyik le. (kb. 80..100mA) Ha kikapcsoljuk az áramforrást, helyre áll az állapot.
- Azért van az, ha soros ellenállással korlátozzuk az áramot (bázisellenállás), akkor a jelenség elmarad.

Én ezt a jelenséget olyan kapcsolásban tapasztaltam, ahol a kimeneti tranyó földelt emitteres volt, mert PNP volt a külső tranzisztor. Ilyenkor a zéner (9.láb) van a földön. Jelenleg is ez a helyzet, csak a bázison keresztül.

ui.
Ugyan ilyen jelenséget tapasztaltam, mikor CD4049-CD4050-es meghajtókat kötöttem párhuzamosan, a nagyobb kimeneti áram érdekében és főleg, ha induktív terhelés volt rajta. Úgy el füstöl mint a huzat, és csere után működik, nem tudod mi volt a hiba. (Pedig Fet-ek meghajtására előszeretettel alkalmazzák a módszert. Én már óvakodok tőle)

üdv! proli007

Marker!

Itt találtam egy olyan pdf-t a BU 806-ról, amiben benne van a belső kapcsolási rajza. (STMicroelectronics)
http://www.st.com/stonline/products/literature/ds/5129.pdf

Ha berajzolnám a tápegység eredeti rajzába, akkor is csak arra gondolhatnék, hogy a BU vagy zárlatos(ráadásul a BU mindkét tranyójának a védődiódája lehet és/vagy zárlatos), vagy bődületesen ki van nyitva, emiatt van a kimeneten 170 V, illetve még egy lehetőség, lehet, hogy a nagyfesz részről (ami a szkópcsőnek kell, ez a kapcs. rajz részlet nem volt feltöltve) kap vissza fals értéket. (ez csak tipp, nem is biztos, hogy jó)
De ha a névleg 110 V-os kimeneten nincs semmilyen külső terhelés, csak a próbaként rárakott ellenállás, és ha a BU bázisát leforrasztod, akkor mindenképpen jelentősen le kellene csökkennie a kimeneten mérhető feszültségnek.
Megnéztem a 723 ajánlott minta kapcsolásait, és van egy +50 V-os kapcsolás, ami gyakorlatilag megegyezik az ittenivel, csak a Zener 36 V-os.

Természetesen, ha a kapott kapcsolási rajz eltér a ténylegestől, akkor az nagy szívás, de ekkor sajnos nem lehet mást csinálni, mint értelmes határokon belül vissza kell fejteni/rajzolni a nyákon levő tényleges kapcsolást.

Proli007

Érdekes amit a 723 megfutásáról írtál, mindig tanulhat az ember valami újat. Ilyen esetben a belső zárlatvédő tranyó nem tudja lezárni az áteresztő tranyót?
OFF
apropó 4148
Az egyik régi munkahelyemen (anno) egyedi épületgépészeti vezérlő szekrényeket készítettünk, vegyes 24 és 220 V-os rendszert, a logikai rész volt a 24 V-os, némi diódás logikai "rásegítéssel". A diódák önnáló panelon voltak sorkapocssorral szerelve. A mühelyben egyedileg fel lett élesztve az összes kapcsolószekrény, minden ok volt. Kivitték és beépítették az átadás elött álló épületbe. Nem sokkal késöbb szóltak a külső szerelők, hogy valami nem stimmel, már a sokadik diódát cserélik ki, de mindig újabb dióda lesz zárlatos, és emiatt teljesen belerondít a vezérlési logikába, és ahogy a katonaságnál mondtuk: futásban feljön a kéz...
Miután a panelokat én csináltam (és én hittem azt, hogy elég lesz az 4148-as), természetesen én mentem ki, az élő rendszeren az orrom előtt is elszállt néhány dióda, tisztára mint a villogó kinai rizsszemizzós lámpasor.
Beszámoltam a fönökömnek a tapasztaltakról, és javasoltam, hogy új nyákokat ültetek be 1N 4001 -el. Erre a fönököm, aki nemcsak a fönököm volt, hanem sokkal tapasztaltabb is, visszakérdezett, hogy mekkora a legnagyobb zárófeszültségü dióda, amink éppen van. Már nem emlékszem, vagy 1N 4007, vagy BY 133 volt, de a lényeg (tanulság) az, hogy az eset után csak a nyagyfeszültségű tipusokkal szerelt nyákokat használtuk, ezek már kibírták a kapcsolási tranzienseket, és ráadásul csak egyfajta szerelt nyákot kellett szerelni/raktározni.
ON
üdv. mindkettőtöknek outsiheder

Szia proli007!

Akkor ezek szerint nem igazán fogalmaztam meg jól a mondataimat.
Igen most megy egy sima tranyóval a 110V-os táp.
A többi dolog amit írtam csak a próbálkozások voltak a javítás során.



ezt nekem sem tiszta, megpróbálom még egyszer megméregetni a dolgokat és megírni pontosan mit tapasztalok ha a BU van bent az áramkörben.

Hoppá!

- Találkoztam ezzel a hibával, csak úgy 25 évvel ezelőtt.
Az IC kimenete, nem tud lemenni 2.5V alá. Ezért a BU tranzisztort, egy zéneren keresztül táplálják, ami benne van az IC-ben. Ha ai IC végfok kinyit, egy pillanatra, nem korlátozza az áramot semmi. Plusztáp,végtranyó az Ic-ben, zéner, meghajtó BE szakasza, minusztáp. Akkora áram folyik, amekkora akar! Ilyenkor a belső áramtükrök, össze akadnak a 723-ban. Hatására az el kezd füstölni (kb. 80mA folyik az IC-n). De ha kikapcsolod mielőtt elfüstöl, majd újra bekapcsolod a tápot, minden rendben van, működik rendesen. De egy tranziensre, vagy áramkorlát belépésére, újból "bebillen". Már egy soros 100ohm is megakadályozza, hogy a jelenet létrejöjjön. Nem minden típusú IC-nél jelentkezik, és csak túlvezérlés esetén jön létre. Itt nem jössz rá, mert a tápot a két ellenállás korlátozza, az csak összeesik, de nyitva tartja a BU-t. Ezért jó a soros ellenállás a bázisban, bár nem látni az értelmét közvetlenül.

- A szakadt bázisú BU-t még most sem értem, annak jónak kellene lenni. Esetleg zárd össze a bázis emittert, és úgy is próbáld meg. (A bázis nem lóg, mert belül meg van az ellenállás)

- Most működik, vagy nem működik. Ha valamit írsz, a környezeti feltételeket is írd le különben nem tudjuk követni.

üdv! proli007

Sziasztok!

A helyzet az, hogy most megy a 110V-os rész (szabályozható is a potival) ami úgy sikerült, hogy kicseréltem a BU-t egy egy sima tranyóra és a 723+a tranyó közzé beraktam egy 2,2k ellenállást.

Na ez az!
Bu-val és egy darlingtonnak összerakott tranyóval is kipróbáltam , tudom hogy hihetetlen de ha nem volt benne az IC akkor is mértem a feszt, úgy, hogy közben rajta volt a 3,3k 5W ellenállás.
ezzel a sima tranyóval is mérek csak itt kb.30V körüli értéket.
Így már simán megvan a C-E között az elegendő feszkülönbség, hogy beinduljon az IC
Ha leveszem a 20-as pontról a drótot (hittem én hogy így most csak a táp megy a többi áramkör nem) de még megy a nagyfesztáp fele villany. Itt mértem valami villanyt is vissza fele de ezt nem állítom most hogy mi is volt pontosan (egyszer mértem egyszer nem)
A vezetősávot muszáj voltam átvágni próbaképpen, hogy teljesen meg szüntessem a terhelést (meg a vissz.villanyt) és csak a 3,3k legyen rajta. De természetesen visszarakva is megvan a 110V


Az enyém nem pont ez a táp szerintem ez még egy ettől is régebbi szkóp,
Pl. a diódák sincsenek benne (D13,D14,D15)
A -40V-os részében egy 39V-os zéner, egy kis tranyó (már a foglalatból ítélve mert ez nem volt benne mikor vettem gondolom Bc182 körüli)egy elkó, hidegítő kondi.
Pl. a kalibráló áramkörben is egy orosz 14lábú IC van nem 555 mint aminek nekem meg van a rajza.

És a panel sem egyezik meg teljesen, nagyon hasonló de vannak apróbb változtatások a kapott gépkönyv és a szkóp között.

Marker!

- Ha leveszed a BU bázisát, a kimeneti fesznek le kell esni
(Persze nem nullára, mert a 723 tápfeszét előállító áramkör táplálja a kimenetet. R1-R2-Zéneren keresztül.
- Fogalmam sincs, mekkora a terhelés, de a 723 áramszabályozása alapján nem lehet több, min 0.65V/R7 azaz 280mA.
- Laza számításaim alapján, ha a végtranyó nem darlington, akkor is működni kellene a kapcsolásnak.

Outsiheder!

- Így van, még mindig a zárlat a legvalószínűbb.
-A 4148-akon még nem üzemszerű állapotban sem szabadna magas feszültségnek lenni. Viszont, vallóban találkoztam azzal, hogy ha 75V-ot megközelítette a záró feszültség akkor átütött.
(24V greatz egyenirányításánál, kondi nélkül is egy kis tranziens és biztos halál, ráadásul csont zárlat, pedig röhögve bírni kellett volna)
- Nem hülye, csak szokatlan. Igaz hogy megvédi a 723-at, de amit táplál?

üdv proli007

Ez igy nem egyértelmű, ezt most leválasztott (20) pont, a 110V-os kimenettel leválasztása után mérted?

Ha kivetted a 723-at, (és a BU-t) akkor a ZX-18 zeneren meglett a névleges feszültsége?

Végigmérted az R4, R3, R5, P1, R6 feszültségosztó láncot? A P1 tényleg szabályoz? (kivett 723-nál ezzel le tudod ellenőrizni amit proli007 kérdezett (szakadás a visszacsatoló ágban)
Ha benne van a 723, akkor a proli007 korábbi hozzászólásában leírt értékeket kellene mérni, ha meglenne a 723 saját tápfesze (ZX-18 )

Még mindig a zárlat a legvalószínübb, mindenek elött a BU, de mind a 723 teljesítmény meghajtó része, ami a BU bázisára megy, azzal darlingtont képez, esetleg a tűlterhelés/zárlatvédő tranzisztor (ez a 723-ban van)

Ha belegondolok az 1N 4148 diódákat kapásból ki kellene cserélni jóval nagyobb zárófeszültségű tipusra. (főleg a D13-t)

Lehet, hogy nem is olyan hülye ez a kapcsolás, mert ha átüt az áteresztő (itt és most) BU, akkor eltünteti a 723 tápfeszét, és ezáltal közel azonos potenciálon tartja a hozzá tartozó szabályzó aktív alkatrészek halmazát.

Mostanra ennyi, üdv. outsiheder

Szia proli007!

A helyzet az hogy ma csak keveset tudtam foglalkozni a szkóppal viszont .
a gond ott kezdődik ha kiveszem a 723-ast akkor is megvan a villany az emitteren szinte mindegy hogy benne van vagy nincs akkor is 170V próbáltam több BU-val is.
Próbaképen egy sima nagyfeszültségű nem darlingtonnal is kipróbáltam akkor a helyzet, hogy kb. 30V mérek kivett IC mellett az emitteren .
De még holnap neki ülök megint jár még a fejembe egy-két dolog amit ki akarok próbálni.

Üdv!

proli007, köszi a gyors választ!

reggel megméregetek és kipróbálok mindent amit írtál.
Aztán jelentkezem!

Szia Marker!

Elég vicces a kapcsolás, mert a BU "zárófeszejéből" táplálkozik.
Azért mondom, mert így elég nehéz méregetni.
Ha csak 4V van a BU emitter és kollektor között, akkor az nyitva van, vagy zárlat van. A 723 számára, helyes működéshez, úgy 12V fesz szükséges. Amit a ZX18-as biztosítana.

Mérjél feszültséget, az R7 2.3ohm-os ellenálláson. Ha a feszt elosztod az ellenállással, megtudod, hogy van-e és mekkora a terhelőáram.
(mert ha nincs terhelés, akkor is ilyen kimenőfesz lehetne)

Vedd le, a BU bázisát, (panel 21-es pont), és nézd meg, hogy a "110V" leesik-e.
Ha a BU-t mégis a 623 nyitja ki, akkor tenné ezt, pld. ha nincs meg a visszacsatolás. Így leggyanúsabb az R6 100kohm szakadása.

Ha nincs eredmény Tegyél műterhelést a tápra, és akkor jobban ellenőrizheted.
Vedd le a 20-as pontot a panelről és tegyél a 20-as pontra és a földre egy 3.3kohm/5W-os ellenállást.

Normál esetben mérhető feszültségek:
A 723-as feszültségeit, a 7. lábához képest kell mérni.
A 12. lábon 18 volt van. (de minimum 9V)
A 6. lábon, 7,2V van.
A 4. és 5. lábon, egyaránt 3.6V van.
A 9. lábon, kb. 750mV van.
A 2. lábon 78mV van.

Mérjél, levett 21. pont mellett is.
Írd meg az eredményeket.

üdv! proli007

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni, van egy EMG 1568 típusú szkópom így első neki futásra annyi gondja lenne (gondolom lesz még bőven), hogy a tápegység rész 110V -os 723 és BU806-al felépített tápjából 110V helyett 170V jár ki.
A tranyó kollektora 174V-ot kap és 4V-al kevesebb van az emitterén.
Már mindent kicseréltem átmértem és csak nem tudok rájönni a hibájára.
Így az IC tápfeszként ezt a 4V-ot kapja meg.
Esetleg van ötletetek?


[/img]

Béláim az Úrban!
deltron->
[quote]TR-1674 Valami rémlik, mintha lenne... ...de min. 1 hetes türelmet kérek, ellepett a meló[. /quote]
Eljutottam a szekrényig, de nem találtam
Ha összefutok vele, szólok! Pedig nekem is egy TR 1677-es van, és én is kerestem doksit. Amit találtam, az nem az enyémhez jó, de hasonlít. Jól elbújt...
Mi a nyűg a kegytárggyal?

A rajz szerint a tirisztoros rész csak a 2db 5V-os egységhez van, ezek szerint azzal nem lehet gond. Akkor szűkül valamivel a kör, csak a panelen és az összekörő kábeleknél lehet valahol gond. Így sokkal egyszerűbb lesz megkeresni, hogy melyik csatlakozási pontnak merre van a másik fele, így ellenőrizni lehet a kábel épségét.

Az mint említettem volt, egy túlfeszültség védelem.
Ha a kimenő fesz. nagyobbmint a beállított, ezt T6 érzékeli és begyújtja a thirisztort. Akkor a tirnyák rövidre zárja a kimenetet. T7, eg mint a "DCoff" lezárja a végtranzisztorokat (ha tudja).

Pontosan! Ellenőrizz le mindent a rajz szerint, és ha már tudod melyik rész tartozik ide, akkor méregetünk.

Elvégre, nem a táp csinált minket (Ha igaz?)

üdv! proli007

Nagyon szépen köszönjük Amperszag, rengeteget segítettél a rajzzal!
A külön lévő két tranzisztoros, triakos rész mire szolgál?

Visszatérve a problémára, mit kezdjem most a táppal? Elkezdem lemérni a tranzisztorokat. Ezek után mi legyen a következő? A kapcsolási rajzon végigmenjek, hogy minden úgy van-e bekötve, ahogy kellene lennie, és minden alkatrész a megfelelő-e?

Amperszag!

De jó, hogy szóltál!
Most vettem észre, hogy mentés előtt nem nagyítottuk ki a képet!!!
Most kinagyítottam, és úgy töltöttem le, tök jó

Mégegyszer KÖSZI

proli007

Nálam látszanak az alkatrészértékek, melyikre vagytok kíváncsiak?

Itt a végfok alatt a teljesítmény tranzisztorokat értjük.

Ez, vagy olyan, mint amit te rajzodon láthattunk, vagy olyan, mint TR9175-é.
(Ez a valószínűbb, mert "Amperszag" rajzán is ilyen "látható" majdnem )

Ez a következő képpen működik:
A T5 a valóságos végtanzisztor (szelep, vagy áteresztő).
A T4 előszabályzó. Emitterkövető kapcsolásban működik, mindig biztosít kb. 6V-ot a T5 kollektor-emitter feszültségéhez. A T5, így kis kollektor feszültség mellett, jó hatásfokkal stabilizálja a tápot.
A T4 bázisa fel van kötve a 7V-os segédtápra, ( a segédtáp negatív pontja, közös a tápegység + kimenetével, tehát a T5 "emitterével") a D14-R24-en keresztül. Ezért ezt a feszültséget tartja az emitterében.
Amikor kicsi a terhelő áram, akkor az R30-R31 megkerülő ellenálláson keresztül jut a feszültség a T5 kollektorára. Amikor a terhelés miatt az R30-R31 már nem bírja szusszal, akkor nyit a T4 és biztosítja a megfelelő áramot.

Minden esetre bekapcsolt DCoff mellett, meg kellene mérni a C5-ön a segédfeszültséget. (kb. 7V) és ilyenkor a T5 kollektorán, a C11 pufferkondi maximális feszültségének kell jelen lenni!!!

A félvezetőket üzem alatt a feszültségekkel ellenőrizheted, vagy feszültségmentes állapotban, ohm v. dióda mérés állásban. Pufferkondira vigyázni, töltve lehet.

Amikor a "rossz panelt" tetted a működő helyére, azon rajta volt az R73 shunt ellenállás is. Ha az szakadt, létrejöhet az általad leírt jelenség. És valyon tényleg volt itt áram? És ha volt, hová folyt?

Szóval előbb azonosítani kell a kapcsolást, és az alkatrészeket, majd mérni-mérni....

üdv! proli007

> De hogy a vegfokod beteg az biztos. Azt keresd
> meg eloszor. Merd meg legyel szives ujra az osszes(!)
> foaramkorben levo felvezetot.

Pontosan mit is jelent a tápegységben a végfok rész?
A félvezetőket szakadásvizsgálattal mérjem, vagy egymáshoz képesri feszt?


>Ezen pedig ismetelten melysegesen elgondolkoznek
>hogy vajon DC OFF allasban miert is folyik tobb mint
> egy Amper???

De ez csak akkor volt így, amikor a rossz panelt raktam a jó helyére...

> Szerencsére a panel visszacserélése után az
> eredeti állapot állt vissza. Kezdem elveszteni
> minden reményemet affelől, hogy egyszer
> még működni fog rendesen.

Nem egy hibad van. Es? Nekem nem fert bele a
markomba amit muszaj volt cserelni...

De hogy a vegfokod beteg az biztos. Azt keresd
meg eloszor. Merd meg legyel szives ujra az osszes(!)
foaramkorben levo felvezetot.

> Amikor a rosszat raktam a jó helyére, akkor a
> kimeneten a mérõk 1,24A-t mutatnak,

Ezen pedig ismetelten melysegesen elgondolkoznek
hogy vajon DC OFF allasban miert is folyik tobb mint
egy Amper???

Kikapcsolt allapotban Ohm-meros ellenorzest is
melegen javasolnek. Vegtranyok alatt csillam kilyukadas,
egyeb zarlat, stb, stb...
De meg akar el is kothettel valamit...

Újabb fejlemények történtek, viszont nem túl bíztató az eredmény:
Kicseréltem a két panelt, amikor a jót raktam a rossz helyére, akkor majdnem ugyan az a hiba jelentkezett, mint a rossz panellel, csak amikor letekertem a fesz.szabályzó potit, akkor lement a fesz 0-ra, ha feltekertem, akkor megint csak feltöltődött a kimenet 3,4V-ra, majd lassan lecsökkent, viszont olyan nagyon nem melegedett a T3.
Amikor a rosszat raktam a jó helyére, akkor a kimeneten a mérők 1,24A-t mutatnak, és 0,1V-ot és egyik LED sem világít. Ha letekerem teljesen az összes potit, akkor 0V 0A-t mutat, viszont ha kicsit is tekerek a fesz. potin, akkor máris 1,24A-t mutat. Szerencsére a panel visszacserélése után az eredeti állapot állt vissza. Kezdem elveszteni minden reményemet affelől, hogy egyszer még működni fog rendesen.

Jó lenne ez a rajz, mert ez fedi teljes mértékben az egészet. A djvu-t még nem tudtam megnézni, de igyekszem!
ProLi:
Szerinted nem a vezérlőáramkörön lesz a gond? Igyekszem akkor valahogyan szétszedni, de sajnos a sok kábel között sem egyszerű kiigazodni, és nem szívesen vágnám szét a kötegelő zsinórt.

Sikerült átnézni a 9175 rajzát, ehhez talán jobban hasonlít, mint amit mutattam, de azért vannak különbségek. A legjobb a fényképes kapcsolás lenne, csak sajnos az értékek nem látszanak.

Sajnos csak ilyen minőségű képek vannak, fényképeztem őket, akkor nem volt lehetőségem scannelni, most meg már nincs meg az eredeti doksi.

Nekem is van egy ilyen tápom. Bár az elmúlt 20 évben nem volt vele gond, de azért elrakom a rajzokat köszönettel.

Csak egy bajom van vele, kicsi a felbontás, alig lehet elolvasni. Van belőle jobb felbontású (esetleg scannelt) képed?

Miklosch!

Lehet, hogy ehez jobban hasonlít a tápod?
Mert akkor kicsit más a helyzet a végfokban:!:

http://sziget.mine.nu/~tAB//muszer/Tape ... gyseg.djvu

üdv! proli007

Köszi, jól jött

Kicsit rossz a felbontása.

Nekem van TR 9193/A rajzom, talán tudok vele segíteni.
http://kep.tar.hu/amperszag/50517204#2