Kedves Hozzászóló!

A megszólítást követõ elsõ mondatod fordítsd le légy szíves magyarra, hogy megérthessem! Ezt követõen tudok reagálni a fórum feladatát és célját taglaló megjegyzésedre.

Ettõl függetlenül a válasz is megtalálható, rögtön a 2. pontban. Ahogy azt Gafly et. is megírta.
Kell egy infraadó (készen lehet venni) és egy infravevõ (szintén készen lehet venni). Készletben kb. 7eFt. Ha szerelni akar az illetõ, akkor pedig infra adó dióda néhány száz forint, vevõ tranyó, szintén ez a kategória. De vevõ szûrõvel, elõerõsítõvel együtt is ennyi.

Amit en ismerek lehuzot, az infras. Valoszinuleg neked is a legegyszerubb egy infrasorompo lenne...

Kedves T68m!
Nem tudom ki hogy van vele de én amikor segítség helyett kioktatás a válasz ?.......
Szerintem nem ez a fórum feladata és célja.

Az este fáradt voltam és a billentyűzetem is angol. Elnézést.

hihih. Jah. Mivel tisztában legyél, nem pedig tisztába kerülj.

tisztában légy


ettől eltekintve borzalmas dolgokat lehet olvasni.
egyetemet végzett emberek nem tudnak helyesen írni!!!!!!!

1. talán, elõször járd ki a nyolc osztályt, hogy a helyesírással alapszinten tisztába légy!

2. az általam látott automata WC lehúzók pont nem induktív vagy kapacitív megoldással mûködnek.

Üdv mindenkinek.
Jelenlét érzékelőt szeretnék össze hozni. Olyansmire gondolok, mint azok az automata kézmosók, vagy WC csészék amelyek önmüködöen müködnek.
Induktiv vagy kapacitiv megoldásra gondoltam.Tehát, hogy le áll egy oszcilátor, és az vezérel valamit.

Ha ügyes vagy, és nincs túl sok elvárásod, megvan 3000-ből, ha nem, akkor 20000 is könnyen összejöhet, vagy akár sokkal több is.

Egy használt gyári erősítő jobban megéri, hacsak nem az építés öröme a cél.

Hy mindenki!

Nekem egy ojan kérdésem lenne hogy egy házi erosítot akarnák csinálni! 2x100 watt ! dobozom megwan trafom megwan és a hutésem is! A tobbi elkatresz igy kb mennyibe jönne bele!?

Elore is kosz a wálaszokat mindekitool!

Előerősítő nélkül van esély rá, hogy építsen az ember jó érzékeny nullkomparátort? 0,1-1uV körüli feszültségtüskékre gondolok.

Ötleteket szeretnék kapni, honnan tudnék beszerezni
szénkefés DC motorokat?

24V / 100W körüli teljesítményűre lenne szükség

Eddig volt egy forrás, aki aktuátor motorokat szállított,
de megszűnt és pontos típust sem tudott mondani.

Sziasztok!

Egy RFID olvasóhoz szeretnék NYÁK-on kialakított antennát tervezni. Az olvasó 125 kHz-en működik. Tud valaki nekem segíteni, esetleg valami leírást linkelni, amelyben benne van, hogy hogyan kell egy ilyen antennát méretezni?

Köszönöm előre is!

Peya

Nem. (Olvasd el ismét, amit írtam!) Magától csak akkor tud stabil helyzetbe állni, amikor már a működésképtelenség határhelyzetébe kerül az egyik táp!

Az a baj, hogy nincs föld. Ha lenne föld, akkor nem lenne probléma az árammérés.


A feszmérő működik jól, már kipróbáltam 10kV-on, igazából csak a koronától félek. De mivel a sztatikus térerő elég jól árnyékolható, szerintem nem lesz baj ebből sem.
Ez a külső árnyékolófém elég jó dolog, mert pl. 50kV-os csatlakozási pontoknál, ahol teflon kábelek vannak, és kénytelen vagyok forrasztani, rá tudok rakni egy polírozott rézcsövet, így a térerő sokkal jobban eloszlik, mint az egyenetlen forrasztásoknál, ergó nem olyan a hangja az egésznek, mintha egy komplett méhkas lenne a pincében.

Tesztnek esetleg műterheléssel, kis árammal (10-20A) ki lehet deríteni mekkora asszimetria alakul ki? Gondolom, adott áramon mindig ugyanakkora arányban oszlik meg a feszültség.


A kettéosztott előtét nekem is eszembe jutott, de ha közel 0 pontra kerül a műszer, koronázni akkor is fog a környező nagyobb térerő miatt, szóval így is kellene árnyékolás köré, az előnye az lenne, hogy nem lenne életveszélyes az áramkorlát miatt (na meg földelhető is elméletben). De már kiöntöttem egybe 100 ellenállást gyantával, így már nem tudom kettéosztani, csak fűrésszel.

A feszméréshez lehetne szimmatrikus előtétellenállást használni, így a műszer a nulla környékén lebegne, ami nagyban javítaná az esélyeit

Az árammérést lehetne az AC ágban a föld felőli oldalon (még a kondik előtt) mérni, akár áramváltóval akár anékül. Így az áramméréshez is lehetne ugyanazt a műszert használni átkapcsolással.

A feszmérésnél a műszer szintén eleve nulla közelében lenne, a nagyobb asszimmetriáktól meg zenerekkel meg lehet védeni, illetve korlátozni a nulláról való elmászást párszáz V-ra. Így nem csak messziről lehetne leolvasni.

Gondolom rajzot nem kell csinálnom (ha mégis akkor szólj). Az esetleges nagymértékű asszimetriát feszmérésnél ki is lehetne jelezni pl leddel (pl. többszáz V felett), mert az egyúttal a sokszorozó meghibásodását is előrejelezheti.

Nana! Ezek szabályzott, kapcsoló üzemű tápegységek, ami azt eredményezi, hogy konstans terhelés mellett a bemeneti áramuk kb. fordítottan arányos a bemeneti feszültségükkel, ami miatt képtelenek stabilan megosztani a feszültséget.

Miért? Tegyük fel, hogy véletlenül pont fél feszültség áll be! Ha keletkezik egy bármilyen kis eltérés, pl. lecsökken az egyik táp feszültsége, ettől megnő a felvett árama, ettől tovább csökken a feszültsége, amíg végül annyira le nem csökken, hogy már képtelen megfelelő áramot leadni.

Ezen az változtat némileg, hogy a kimeneti feszültség nem tökéletesen független a bemenetitől, kialakulhat némi negatív visszacsatolás, ami stabilizálhatja a folyamatot, de ennek az a szükséges (de nem elégséges!) előfeltétele, hogy a két tápot halál pontosan azonos kimeneti feszültségre kell beállítani.

Egy autotrafóval, netán kapacitív osztóval lehetne stabilabbá tenni a felezést.

Az 1 G-s előtétet nem lehet szimmetrikusan kettéosztani? Egyébként nagyon nagy lukmérettel is jelentős az árnyékoló hatás, ha az elég távol helyezkedik el a védendő tértől.

Nem gond, hiszen sorba lesznek kötve, így máris megkapják a 115V-ot.

Arra gondolok hogy a +S es -S "Sense" akar lenni, hogy a szabalyozast magan a terhelesen tudja vegezni (nem ketto hanem negy vezetekes bekotes).
Mellesleg az nem gond hogy ezek nem 230V-os tapegysegek?

2 kérdés:
Kaptam 2 darab 5V 30A-es kapcsolóüzemű tápot, és arra volna szükség, hogy párhuzamosan kössem őket. Ez problémamentesen működhet? Egy áramgenerátor tápja lenne, ami egy 35W-os lézerdiódát hajt meg, így mindenféle tranziens, illetve parazita jelenség elkerülése a cél, az, hogy az egyik egy kis terhelést jelent a másik számára, szerintem nem okozna bajt.
Ezekről volna szó (még nem volt kipróbálva).
http://kalazif3.googlepages.com/ramgen.jpg/ramgen-full;init:.jpg

(Szerk: a +S jelölés mit takar?)


Más: szükségem van nagy DC potenciálon történő áram, és feszültség mérésre, ami önmagában nem okoz gondot, viszont maga a táp kialakítása miatt egy csöppet problémás.
Adott a szimmetrikus táp:
http://omegalabs.eu/assets/images/soksz100.jpg
Viszont egyelőre fix földpont nélkül (régi mérőtrafó, nem tudom mit szólna, ha az egyik szekundere földre kerülne, tekintve, hogy az egész háza a földön áll, és ezt valószínű nem is tudom máshogy kivitelezni, tekintve, hogy 150 kilós). Az 1Gohmos előtét elkészült a 100uA-es műszerhez, ami így remekül működik 100kV-ig feszültségmérőnek. Viszont, mivel egyik oldala sincs földön, az egész műszer, a mutató, tekercs, stb. minden legalább +50 vagy -50kV-on van, ezért fennáll a korona veszélye a műszeren belül. Persze ez nem digitális műszer, mert azt azonnal kicsinálná. Az árammérő, és a feszültségmérő is lehetne +50kV-on (a feszmérő előtét ellenállása lefelé nézne a -50kV-os ágra, így ekvipotenciális lenne az árammérővel). Arra gondoltam, hogy körülveszem mindkét műszert vékony fémfóliával, és arra rakom a +50kV-ot, így nyilvánvalóan a fólia belsejében a térerő közel 0 lesz, nem lesz korona. Viszont így nem látom a mutatott értéket. Szerintetek DC-hez mekkora lyukátmérőjű háló kellene? Figyelembe véve azt, hogy érintésvédelemből ez elégtelen lenne, így ráadásul még messziről is kéne leolvasni az értéket.
Esetleg akinek van más ötlete, hogy lehet ezt megoldani egyszerűbben, az érdekelne (olaj alá a műszer pl. de nem szeretek pancsolni benne).

SMA!

Leírásod alapján kötöttem be a triacot, de a kb. 10-ből 3 berántás továbbra is megmaradt a 230 bekapcsolásakor.
Nézegettem egy fordszabályozós fúrót, az is hasonlóképp viselkedett. Ahogy nyomom befelé a gombját, először egy kapcsoló billen át fesz alá helyezve a triacot, de még nem forog a motor. Az átbillenéskor néha megugrik kisebb/nagyobb mértékben a motor.
Úgy tűnik, ez a dolog a triac sajátossága lehet.
Köszönöm a válaszokat.
zoli

Nem, mert leég. Hacsak nem huzal potméter. Mérd meg az áramot, és abból számolható a poti terhelhetősége. Mivel a felvett áram csökken a feszültséggel, kb fél állásban lesz a legnagyobb a terhelés. De ez motorfüggő. Mérni kell.

Potit kicserélem majd.
A motor tápfeszét én 5-12V között szeretném
állítani. Nem akarom túlbonyolítani, csak én
nem tudok egyszerűbbet. Lehet elég lenne egy
kommersz potméter?

Xar a poti, nyugodtan cseréld le egy hasonló értéküre, de lineárisra, ne logaritmikusra. És a tengely szigetelés is fontos, mert a potin hálózati feszültség lehet.


Lehet, csak minek. A legegyszerűbb megoldás is jó, a motor nem finnyás, ha nem tökéletesen szűrt a tápja.
Evvel a kapcsolással nem tudod nulláig levinni a kimenő feszültséget.

Sikerült a művelet, finomítani kell és kész.
4 kivezetése volt a fűtőszálnak. Azt választottam
amelyiknél teljes szál izzik. Ezt simán rákötöttem
a ~230V-os kábelre. Hőmérséklettel nem lesz gond,
egész komoly a fűtőszál hőszigetelése. A ventilátor
motort direktbe kivezettem, ez külön tápról fog járni.
17V-ot kaphat maximum.

Van ez a szabályzó áramkör, ami áll egy fekete, nem
TO220-as tokozású elemből, egy áramtalanító
kapcsolóbók és egy potméterből.
A potméternek kb. az utolsó harmadában szabályoz.
Ott viszont a kézmelegtől - max-ig lehet állítani.
Ha kicserélem egy másik potméterre, akkor finomabban
fogom tudni állítani a hőmérsékletet?

Ha már lúd, legyen kövér...
A DC motornak egy ilyen kis áramkört szeretnék építeni.

http://www.hobbielektronika.hu/kapcsola ... ematic.png

Szintén DC12V-ot kapna tápnak, picivel talán többet,
mini trafó - egyenirányítva, puffer kondi.

Emlékeztetlek arra, amit néhány hsz-el feljebb írtam (utolsó sor):
http://forum.terminal.hu/viewtopic.php?p=928906#928906

Nagyon óvatosan!

A légszállítás megfelelő egy fix fokozatban, nem
feltétlenül akarom szabályozni. A lényeges, hogy
a hőmérséklet állítható legyen.

Persze, vannak ilyen készülékek gyárilag, csak nem
olyan áron, ami nekem most illene. Akciósan találtam
metabo-t, 28e...

Triakos szabályzóm van, holnap szétszedve lefényképezem
a belső részt. Ha a ventilátor motort egy külön kis tápról
járatom, akkor akár a gépet sem kell átalakítani drasztikusan,
kap egy külön aljzatot, amit a triakos szabályzó "táplál".

Pont azért, hogy ne változzon jelentősen a hőmérséklet.

Építsd le valahogy. Kérj tőle olyat, amit biztos hogy nem tud teljesíteni. Vagy csak halogasd a javítást, előbb-utóbb megúnja. Megharagszik, és kész.

Ha haver, az más. Arra nincs ötletem.

pont a hajszárító miatt vetettem fel a dolgot. Ott - ugye - egyszerre állítódik a fûtés és a szállított levegõ mennyisége is. Többnyire olyan fantasztikus megoldással, hogy félállásban egy dióda egyent, azaz csak minden második félhullámot engedi rá a berendezésre.

A szomszéd is áthozott egyet kiugrott kapcsolóval, hogy azt tegyem vissza neki. Visszatettem, erre reklamált, hogy nem megy a félállás, félteljesítmény. Mondtam neki, hogy nem is mehet, mert a dióda már rég ki volt égve és ki volt kötve belõle. De õ állította, hogy mielõtt kiugrott volna a kapcsoló, ment. Ezt a folyamatos hazudozást kifejezetten szeretem! Aztán megcsináltam neki, tettem bele új dejódát is. Ezen - persze - nagyon felbuzdult és legközelebb a piaci, kétezer forintos szemüvegét hozta át, hogy forrasszam meg az eltört szárát.

Pont valami ilyesmit akartam írni. Ráadásul a ventilátor motor nem biztos hogy fog menni akárhogy csökkentett fesszel. Általában mind néhány voltos DC motorok, és maga a fűtőszál a feszültség osztó. Ezért nem olyan egyszerű a szabályzás sem.

A fűtés más, annak mindegy.

De hát lényegében ugyanez egy hajszárító is. A drágábbaknál külön-külön lehet állítani a légmennyiséget és a meleget több fokozatban.

Ha egyben az egészet szabályozza, akkor mivel mind a légáramlás, mind a fűtőteljesítmény egyszerre változik, a hőmérséklet csak igen kis mértékben fog változni. A teljesítmény a feszültség négyzetével, a légáramlás pedig legalább a feszültség első, de legfeljebb 2. hatványával arányos, sok, általam nem ismert paraméter függvényében, de gyanítom, hogy valamivel kevesebb mint másodfokú lehet az is (ráadásul nem 0-tól kezdve nő), így az egyszerre szabályzás eredménye leginkább túlfűtés lehet szerintem, de hogy nagy átfogású hőmérsékletváltoztatásra/csökkentésre nem alkalmas, az biztos!

(Valójában áramot kellett volna írnom, és a fázishasítás miatt meg kellene különböztetni abszolút közép, és effektív értéket, de lusta vagyok leírni, és így sem jobb semmivel a helyzet.)

laci_l: értelek, persze, hogyha azonos légáramlást akarsz, akkor külön kell venni a kettõt, de biztos, hogy a kérdezõnek szüksége van erre? Szerintem az egészet egyben szabályozhatná.

A másik fele 1értelmû: ha készen lehet kapni ilyet, akkor nem érdemes foglalkozni barkácsolással.

Persze. A drágábbak ilyenek (folyamatos hőfok szabályozás).

Szét kell választani (ha lehet egyáltalán a konstrukció miatt) a ventilátor és a fütő egységet. A ventilátornak fix feszültséget kell kapni (ez nem biztos hogy egyszerű lesz), és a fűtő egységet egy triakos szabályzóval meg állíthatod ahova akarod. Így a hőmérséklet is olyan lesz, amit akarsz. De (mint már írtam) egyszerűbb egy ilyet venni.

Az egésszel nagyon észnél kell lenni, mert 230V-os hálózati feszültség, és magas hőmérséklet is van (tűzveszély). Szóval csak óvatosan.

Sziasztok,


arra szeretnék választ kapni, hogy egy teljesen kommersz hétköznapi
hőlégfúvónak megoldható relatív egyszerű módon a hőfokszabályzása?
Jelenleg gyárilag egy kétállású kapcsolóval 300- és 700C fokra kapcsolható.

Nem lenne szükség C fokonkénti állításra, sőt, előnyösebb lenne, ha
inkább fokozatokba lehetne kapcsolni. Pl.: 100C-, 200C-, 250C fok.

Ilyen "csodáról" van szó:
http://www.szerszamkell.hu/catalog/imag ... hp1500.JPG

Gelez és Többiek!

Ami a megadott rajzon látszik jobbra, kerek, karikázott alkatrész az a TRIAC, a két alsó lábára kell kötni a javasolt értékű ellenállást, nem máshova. A lábak bekötése ismert, gondolom?!
A két alsó elektróda a Gate, és az MT1 főcsatlakozás a rajz szerint, gondolom ezekről tudod, melyik-melyik. Az MT2-es főcsatlakozásra kapcsolódik a terhelés, vagy fogyasztó, vagy relé-tekercs, stb.
Szokásos, hogy a két főcsatlakozást ( MT1-MT2 ) áthidalják egy soros kapcsolású RC-taggal azért, hogy a védelmét ellássák, illetve ez a soros RC-tag egyben a gyújtását is segíti a TRIAC-nak. Méretezése az adatlap alapján történik az RC-tagnak.
Ahonnan az adatlapot letöltöd a TRIAC-ról, lehet találni javasolt alap-kapcsolást is a TRIAC-üzemeltetéséhez, különböző módokra, más-más meghajtásra, tanulmányozni kellene, hogy ott mit javasolnak.
Üdv! SMA

Kedves SMA és Dörmike!

Az ellenállásokat kicserélve megszűnt a fesz ráadásakor történő berántás, de az optoval sem lehetett bekapcsolni. Visszarakva az eredetieket működött. Ezt a kapcsolást a MOC3020 adatlapján találtam kifejezetten érzékeny gate-ű (Igt<15mA) triak esetében.

Tettem 1 és 10k-t a gate és kondi közé, mindkét esetben folyamatosan behúzva tartotta a relét függetlenül az opto ledje kapott-e feszt.

Szóval vagy a triak rossz, vagy én rontok el vmit, vagy nemtom.

Akkor jobb, ha kerülöd az áramot minden módon.

Jólvan, rájöttem, csak az a fránya másnaposság

Gelez!

SMA-nak igaza van, csak ne olyan kis ellenállást forrassz be, hanem 10 k-t. Tehát, a gate és a kondi alsó vége közé kösd. Az a baj, hogy az eredeti kapcsolásban nincs ami elvezesse az optodiac sötétáramát.
A 2.4 k helyére tegyél 470 ohmot, így az eredeti kondival együtt megvan a du/dt védelem is. ( valamennyire... ) A 180 ohmot cseréld ki 22k-ra. Csodálom, hogy eddig még nem szállt el a gate a nagy áramtól... A BT137 egy nagyon érzékeny gate-ü eszköz.

Rámérsz voltmérővel.

Gelez!

Javasolnék egy kb. 680Ohm - 1kOhm értékű ellenállást beforrasztani a G- és az MT1 csatlakozások közé.

Üdv! SMA

Na akkor nekem lenne egy igazán amatőr kérdésem
Honnan lehet tudni biztosra hogy egy kondi kisült ? Erősitőmben szeretném kicserélni a 6800mikros kondikat 10000 mikrosra, csak nem szeretném hogy gond legyen. Elvileg kikapcsolás után ki kéne sütnie, nem ?

Kösz a doksit, hasznos olvasmány, de esetemben nem segített, 470n - 100ohm párost tettem be (ilyen kondim volt kéznél), de a helyzet nem változott.

http://www.st.com/stonline/products/lit ... n/6785.pdf

Sziasztok!
Ezt a kapcsolást építettem BT137-el:
http://kepfeltoltes.hu/090529/548359805 ... es.hu_.jpg
A terhelés egy 220V-os mágneskapcsoló.
Egyetlen problémám, hogy a 220 bekapcsolásakor néha (de nem mindig) egy pillanatra bekapcsol. Ha a gate nincs bekötve akkor is. Ez meglehetősen zavaró lehet, hogyan lehetne elkerülni?
Üdv:zoli

Ez bizony így van. 10mA-rel már világít, 20mA-rel virít. A több amper egyéb fogyasztás mellett ez bakfitty.

Ha az üzemeltető kapcsolás ennyi lesz, hogy néhány LED villog, vagy hasonló (hiszen gondolom 100 W-os izzót nem fogsz rákötni), azt nyugodtan teheted a belső tápegységre, mert olyan minimális a fogyasztása, hogy gyakorlatilag nem számít.
Ezért teljesen felesleges külön tápegységet építeni. De Te tudod.