http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro ... %20PWM.gif

Tehát a két komparátor ellentétes fázisban kapja meg a háromszögjelet, vagy ami ugyanezt eredményezi: ellentétes fázisban kapják meg a moduláló jelet, de azonos fázisban a háromszöget. A második megoldás annyiból jobb, hogy nem kell hozzá gyors OPA.

Az előnye az, hogy az effektív vivőfrekvencia kétszereződik (vagy a tranyók kapcsolási frekvenciája felezhető), a kimenet vivőfrekis amplitúdója a szűrő előtt mérve átlagosan feleződik, sőt üresjárásban elvileg 0. Ráadásul integrált közös/differenciál módusú tekerccsel kis méretben, kis melegedéssel megoldható a szűrő.

Ez így szkópon nagyon jól mutat, de ha bezavarják egymást a jelváltások, akkor a minőség a "valami nem igazán tiszta"-tól a "mi a **** ez a recsegés-ropogás"-ig változhat. (Nekem tavaly az utóbbit is sikerült elérnem, igaz, 3 IC-ből oldottam meg a modulátort 95 %-os limiterestül.)

Nah műveltem magam a témában.
Az addig okés hogy kell 2 komparátor. Kapják a közös 3szöget és az egyik a hangfrekvenciás jelet a másik ennek az inverzét. A 2 komparátor kimenete pedig megy a 2 félhíd bemenetére. Most akkor hogy tegyem közzé a dead time generátoromat? Mert ugye annak 1 bemenete és 2kimenete van....

Spafi!
Mivel szebben szól, benne lennék az átalakításba. Addig úgy se csinálnám meg hozzá a panelt míg nem adod áldásod rá

Az a helyzet hogy nem sok mindent tudok erről a 3szintű dologról. Valami olvasnivalót ahol ilyet építettek vagy az elv le van írva dobhatnátok egy linket hozzá.

Elvileg teljesen egyetértek, de ott a két független átkapcsolás könnyen bezavarhatja egymást, ha nem tökéletes a layout, ezért egyelőre nem javasolnám.

Nem azért, de ha már fix frekis és teljeshidas végfok, akkor nem lenne jobb 3 szintűre megcsinálni? Úgyértem, hogy a két félhídat külön vezérelni, így a kimeneten a kapcsolófreki duplázódna. Nem szólna valamivel jobban úgy? Talán a kimeneti szűrő is jobban szeretné azt a megoldást, és nem kellene sokkal több alkatrész sem hozzá.

Itt a frissített kapcsolás. Még csak a vezérlő van összerakva. Kíváncsi leszek hogy fog szólni

Kép a kimenetről:


Kapcsolás:
http://addat.hu/431b1909/ClassD.pdf.html

Nincs időm rajzolni, de borzasztó egyszerű: P1 és P3 végpontjait párhuzamosan kötöd, aztán elhagyod R4, R7, C6-ot.



Persze!

Ezt a ki kell hagyni néhány alkatrészt megmutatod nekem hogyan gondoltad?


Akkor kell még elé egy buffer. A 40106 egy kapuja gondolom megfelel?

A tápfesz stabilizált lesz, ezért stabil lesz a billenési szint is.

Nem, csak az összeadáshoz elég ez, csak félreértettem amit korábban írtál.



Ahhoz csak ki kell hagyni néhány alkatrészt!



Ez igaz, ez ellen hatásos, de megfelelő méretezéssel (nagyobb R), vagy CMOS meghajtással (vagy egy rakás szabad invertered) is megoldható.



A kapuk billenési szintje viszont tápfeszfüggő.

Gondoltam ezzel megoldódna a 2 AC csatolás egybeolvasztása.

Nem lesz tőle jobb? Nem értem. Ezt még akkor megnézem.
Arra gondoltam hogy az ebből kijövő 3szöget még egy komparátoron átengedem amelyen 50% kitöltést beállítok. Ennek a komparátornak a kimenete menne a dead time generátorra, az meg a fet meghajtókra. Mivel LM319N-et akarok komparátornak használni és abban 2 van, így a másikat felhasználnám áramkorlátra.

Most ha elég a 3szögjelgenben a komparátorra kötni a moduláló jelet akkor annak a kimenetén is megkapom a modulált PWM jelet? Mert akkor felejtős lesz a még egy komparátor. Ha azt direktbe kötöm a dead time generátorra akkor nem fogja-e bezavarni a 3szög szimmetriáját, mert ugye lesz a kimenetén egy C tag is.


Most 12.00V-ból 11.70-et csak ki tudok talán vonni... Lehet igazad van, én terhelés nélkül mértem meg (csak a multiméter volt a terhelés)


Akkor megvan az időzítéses dead time generátorom.


Aminek a kimenetére rákötöm biztos hogy egyforma árammal fogja feltölteni is és kisütni a kondenzátort? Mert ugye ettől függ a dead time szimmetriája.

Ezt a tápfeszültségfüggő dolgot részleteznéd nekem? Miért lenne? Hiszen pont hogy áramgenerátor aminek a tápfeszültség mind1 mert úgy is fix árammal fogja tölteni is és kisütni is a kondenzátort. (szerintem)

Az egész vezérlés egy 7812 stabkockáról fog tápot kapni.

Az első OPA igazából nem OPA, hanem komparátor. Elég ennek a bemenetére kapcsolni a moduláló jelet.

De ahogy én látom, nem lesz tőle sem jobb, sem egyszerűbb az áramkör. Van valami konkrét célod vele?



Annál azért több.



Ez korrekt, SMD IC-vel a helyigénye is elfogadható.



Nem lesz tőle pontosabb, sőt tápfeszfüggő lesz.

Ezen a linkeken elérhetőek a képek gyorsabban:

Erre a 3szög generátorra gondoltam. http://www.falstad.com/circuit/e-triangle.html

Ahol az OPA-knak a bemenetére megy a GND azt feszültség osztóra teszem és ezzel a 3szög offset-jét modulálom egy AC csatolás után.

Bemeneti jel-amplitúdó határolónak erre gondoltam:


Ez határolná a 0,9V feletti jelszintet. (1 db 1N4148 diódán 0,3V esik.)

Erre a dead time "generátor"-ra gondoltam:


Ezt még meg lehetne fejelni egy áramgenerátorral és akkor még pontosabb lenne:

A képfeltöltés.hu kifeküdt valamiért

Erre a 3szög generátorra gondoltam. http://www.falstad.com/circuit/e-triangle.html

Ahol az OPA-knak a bemenetére megy a GND azt feszültség osztóra teszem és ezzel a 3szög offset-jét modulálom.

Bemeneti jel-amplitúdó határolónak erre gondoltam:


Ez határolná a 0,9V feletti jelszintet. (1 db 1N4148 diódán 0,3V esik.)

Erre a dead time "generátor"-ra gondoltam:


Ezt még meg lehetne fejelni egy áramgenerátorral és akkor még pontosabb lenne:

Majd ha hazajutottam akkor felteszem a kapcsolást amire gondoltam, így telefonról körülményes lenne. Van még egy kapcsolás is amit talán használhatnék dead-time „generátornak”. Azt is felteszem majd. Lényegében bemenetére kapja a PWM-et és a kimeneten megjelenik a „2” jel. RC időzítő tagok vannak benne és két logikai ic. Egy EXNOR és AND. Mivel egy R és egy C tag van benne így elvileg pontosan egyformák a holtidők. Ha az jó lenne nekem akkor elég lenne 1 komparátor és egy AC csatolással megoldódna a helyzet.

Világos, csak ezt is lehet sokféle, lényegesen különböző módon csinálni.

Nem tudom, hogy milyen 2 OPAs kapcsolásra gondolsz.



Ennek nincs lényeges előnye az eddigi kapcsoláshoz képest.

Amit érdemesebb lenne megváltoztatni, az a két külön komparálás. Lényegében a két PWM-ed csak 1, mindössze a holtidő a különbség, amit érdemesebb lenne valóban időzítéssel előállítani, mert ha egy kis feszültségből származtatod a holtidőt, akkor könnyen megváltoztathatja egy kis bejutó kapcsolási zavar. Ez tipikusan nagy kivezérlésnél következik be, amikor a két kapcsolás közel kerül időben, és az első zavarai még nem csengenek le addigra, amikorra a következő komparálás történik. Amíg csak 50 % a modulációs mélység, talán nem veszed észre, de nagyobb kivezérlésnél szinte biztosan gondot okoz!

Bocs amúgy, én fogalmaztam idiótán ezzel az „izgatással”.

Arra gondoltam hogy a 3szög offsetjét vinni pozitív negatív irányba.

A cmos kapu kiváltását pedig a 2 műveleti erősítővel megvalósított 3szög jel generátorra gondoltam, amelynek az első opan invertáló, a másodiknak a ne invertálója van összekötve és az arra adott feszültség adja a kimeneti 3szög jel offsetjét. Nah ezt a már modulált 3szöget kötöm 2 komparátorra hogy meglegyen a 2 pwm jelem. A komparátrok másik bemeneteiee egy adott dc szintet aminek szerepe még a holt idő beállítása is.

(Persze érthető volt számomra amiket leírtál...)

Nincs ideális érték a zobelre, kompromisszumot kell kötni a veszteségnövekedés és a csillapítás hatékonysága közt. Én akkora C-t szoktam használni, mint a szűrő C-je, és Rz=Rt.

Kérdés, hogy mit értesz izgatás alatt. Ha simán hozzáadod a háromszöghöz a moduláló jelet, aztán nullával komparálod, az ekvivalens a sima komparálással, én is így szoktam csinálni általában, mert a megvalósítása néha kényelmesebb. De ez nem váltja ki a háromszöggenerátort. Ami kiváltaná, az az, hogy egy négyszöget és a moduláló jelet közös integrátorra vezeted, és aztán komparálod egy konstans szinttel, de ezt kizárólag visszacsatolt rendszerben van értelme megtenni, és van egy hátulütője, a túlvezérléskor bekövetkező integrátor-kiakadást nem lehet belső limitálással megszüntetni. (Nem tudom, hogy ez érthető volt-e számodra.)

Gondolom profibb módszer lenne ez az integrálás vagy mi. Mikor a 3szög jel középértékét izgatjuk a hangfrekvenciás jel amplitúdójával. Akkor a 2 komparátornak be kell adni a 2 szintet és meg van az összeolvasztás. Ez kiváltja a logikai kapus 3szög generátort is.

Google nem sokat segített nekem.... Most már legalább tudom hogy mi is ez a zobel áramkör.

Ezt hogy lehet/kell méretezni? Vagy van erre egy jól bevált érték?

Suncorgo!

Én sokmindent másként csinálnék, de amit mindenképp érdemes lenne megváltoztatni, az az, hogy kellene 1-1 RC tag (zobel) a kimenetre a határfrekvenciás berezgések csillapítására, és a két bemeneti AC csatolást egybe kellene olvasztani, és ehhez képest eltolni a szinteket.

Sziasztok!

Én is pattintottam össze nemrég egy kapcsolást erősítő témában.

Csatolom is:

http://addat.hu/345ac5e3/ClassD.pdf.html

Ez torzítás. Hogy mi okozza, azt ebből nem tudom megmondani, de semmi sem utal telítésre. Azt sem tudom, hogy milyen kapcsolást építettél.

Akkor ez mi? Egy adott teljesítményszint felett csinálja, pl. 16 ohmon már kivezérelhető teljesen.

Olyan nincs! Talán 200 menetes a tekercsed? Kétlem! Valami mást tapasztalsz, nem telítést.

Helló!
Gondom támadt a kimeneti fojtóval, nem tudom milyet vegyek és hogy hol. Szinte mindent a lomexből szoktam rendelni onnét akarom a feteket is (FDP), de ott nem látok olyan magot ami jónak tűnne. T106-18-as magom van, de az 8 ohmon már 15W körül telít. Egy EI33-at is kipróbáltam, de 2,5mm légréssel is 25-30W után telít. Jobb szeretnék gyűrűt, kisebb helyet foglal és nem kell a légréssel bajlódni. Valakinek valami ötlete?

Si8244
Nem lehet rossz cucc.

Ebből konkrétan semennyit, mert ahogy nézem el van kötve a komparátor kimenete. A 7-est kellene a +3,3V-ra kötni, az R11-et pedig az 1-es lábra.
IRFP260 helyett vannak sokkal jobb fetek, pl IRFB4227, ezzel sokkal jobb lesz a hatásfok és az IR sem fog megsülni.

A teljes kivezérléssel vigyázz, mert az IR állítólag szereti nyitva felejteni a feteket rövid (<50ns) impulzusoknál. Érdemes lekorlátozni a kivezérelhetőséget ~90°-ra, ami azért is előnyös, mert teljes kivezérlésnél leáll az oszcilláció és recsegést okoz (mély végfoknál elég zavaró).

Üdvözletem mindenkinek!
A kérdésem az lenne hogy az alábbi linken található kapcsolás működhet-e??
IRFP260-at szeretnék hozzá használni. És ha működne akkor max mekkora teljesítményt tudnék belőle kinyerni 2 ohm-on??
A választ (válaszokat) előre is köszönöm!!
http://kepfeltoltes.hu/101221/UcD_IR211 ... es.hu_.png

Örülök, hogy nem a FET-et melegíti... de igen csak melegszik amikor teljesen kivezérlem, de olyankor már kiszeretné forrasztani magát a nyákból az a kis dióda, úgyhogy amióta összeraktam nem játszottam tovább vele, elraktam egy picit jobb időkre inkább tápot terveztem. Most már kész a táp is, +-80V. Majd kiderül mik a paraméterek. Egyébként a tetején az a plusz kis nyák utólag lett betervezve. Az az integrátor rész, tehát megcsináltam önrezgőre. 350kHz-re állt be a freki, de nyilván tudom állítani, tettem rá potit. Így két mono rész található egy nyákon, amit teljes hídban akarok használni. Bár hangszóróm még nincs hozzá, úgyhogy műterhelést próbálok beszerezni. Csak ekkora teljesítményben még nem jött össze

Lényegesen kisebb diódával a túllövés nálam is, próbáltam azért oda nagyon gyors diódát tenni. De kicsik lesznek oda, szóval valami nagy TO-220 tokozású nagy dög kellene ebben maradtam. Ahhoz meg új nyákterv... BYV79...

Nálad a BCA topológia miatt szinte csak a külső dióda vezet a fordított irányban, persze hogy melegszik. Örülj neki, mert így viszont a FET-en ennél nagyobb a disszipációcsökkenés!

700W-nál minden melegszik. Nem merem megtapogatni, de nem forrasztja ki magát. Szerintem nem szabad neki különösen melegedni. STTH04R02 van benne. Hogy mekkora az igénybe vétele, sokmindentől függ. Párhuzamosan van vele a fet belső diódája, ami átveszi tőle az áramot, amikor már kinyit. Néztem szkóppal, hogy milyen a terhelt túllövés a félhídon. Dióda nélkül kb 25V, diódával pedig 5V alatt van. Ekkor dolgozik, de ez csak pártíz nanosec. Melegedés biztos függ frekvenciától, dióda kapacitásától, nyáktól, áramoktól, kapcsolási időtől, sebességtől, stb..

Tiédben mik a paraméterek?

Bizony az elég jó lett... A FET-eken lévő két dióda ha teljesen kivezérled a végfokod nem melegszik? Nálam valamiért a zene ütemétől függően igen csak meleg. Az miért lehet? Úgy általában mi okozhatja?



Jó annak aki tud olyan profi nyákot gyártani, nekem csak a fotózás maradt

+/-85V táp, 400kHz, IR2110, IRFB4227, önrezgő, 700W/2,6ohm.

http://picasaweb.google.com/proludeamps/PA750?authkey=Gv1sRgCO7PvNSxmIrqwgE&feat=directlink

Lustaság = fél egészség:
megérkezett a 41Hz.com -ról rendelt, Tripath TA 2020-al szerelt 2*25W-os, komplett panelem. Az első benyomásaim igen jók: ahhoz képest, hogy egy gyufás-skatujánál csak kb. 1,5ször nagyobb törpe, igen nagyot szól. Pár watton kihajtva az IC hűtőborda nélkül is csak langyos. Az erősítést beállító két ellenálláson kívül, igazán semmi egyéb "analóg" rész, csak kondik, kimeneti szűrő tekrencek diódákkal...

Jó tippeket adtál, köszönöm, a következö terven így fogom csinálni.
Van egy cimborám, akinek pont azért sült szénné egy ilyen végfoka, mert rossz diódákat használt. Tudsz jobbat, mint a Schottky-k?
Az is szóba került, hogy a nagyfrekvenciás lengéseket a vezetékek skinhatása is tudja csillapítani, így ellenállásra lehet, hogy nincs is szükség.
Végül is arra jutottam mindent összevetve, hogy megfelelö méretü fóliakondikból fel tudok rakni a nyák mindkét oldalára 4-5 darabot (sajnos a hely már adott), ami így összesen mondjuk 8-10 tápáganként, tizedakkora induktivitással, tízszer akkora kapacitással, és tizedakkora dV/dt-vel, így valószínüleg elég lesz a poliészter is. A Lomex-es 07-05-27 kódú kondiból van otthon sok, adatlap szerint 12 V/us-t bír ki, ezt azért egymagában kicsit kevésnek tartom.
A nyákra annyiban kaptam jó ajánlatot, hogy minimálméretük van a készítésre, így kettöt montíroznak egy lemezre. 2 db 12.5x22.5 centis nyákot kapok 78e HUF-ért. Tudom, nagyon nem olcsó... Viszont a visszacsatolás és a tápfeszültség-mérés nagysebességü és jó minöségü A/D-kkal történik, így az analóg tápok és az analóg föld terjesztése sokkal jobban megoldható volt, mint 2 rétegen.

Geza!

A nagy ESL-től túl is lő, leng is, de ettől a FET még nem szokott tönkremenni, csak kellemetlen, elsősorban méréskor. Nálad valószínűleg minden induktivitás kisebb lesz a 4 rétegnek és SMD FET-eknek köszönhetően, szóval egyrészt kisebbek lesznek a gondok, másrészt viszont illene kihasználni a technológiában rejlő lehetőségeket!

Egyébként a párhuzamos schottkykkal az a baj, hogy a nagy kapacitásukkal megnövelik a lengéseket.

Magával a hidegítővel sorba kötni bármit is nem érdemes, de ha mellé még beteszel egy RC snubbert is, az csillapítja a lengéseket, de nem a FET-en közvetlenül mérhető 50...100 MHz-est, hanem a kondin létrejövő MHz nagyságrendű lengést, ha egyáltalán van, és amit a táptól jövő vezeték induktivitásával együtt produkál. A kis elkó az ESR-jével kb. pont erre jó.

100 V-os elkó még éppen jó a +/-45 V-os tápsínek közé, és 2 db 220 uF-os hatásában felér 2 db soros 1000 uF-dal (sőt ESL-ben még sokkal jobbak is), sokkal kisebb a méretük és sokkal olcsóbbak.

Majd elmondod, hogy mennyibe került a NYÁK?

Számolgattam, minél kisebb fóliát teszek be, annál nagyobb lesz rajta a dV/dt (100 nF esetében 6-700 körüli érték) a diódák és a FETek kapacitásának kisütése és a gyors kapcsolás miatt. Az induktivitásuk valóban nem elhanyagolható így, ebben igazad van. Lengeni fog emiatt, vagy nagy lesz a túllövés, ami esetleg tönkreteheti a FETeket vagy az elkót? Megpróbálok betenni több ilyen kondit akkor arra a helyre, elvileg talán 4 is elfér (2 felülre, 2 alulra). A következö nyákon SMD lesz.

Vannak olyan vélemények is, hogy a fóliakondival sorba érdemes kötni egy ellenállást, ami csökkenti a lengési idöt, bár emiatt nagyobb lesz a túllövés. Erröl mi a véleményed?

Az is jó ötlet, hogy ne a földhöz, hanem egymáshoz legyenek hidegítve, csak oda jóval nagyobb feszültségü kondik kellenek akkor, amik már nagyon nagyok és jóval drágábbak (plusz nem is nagyon vannak pl. Lomexben).

Az erösítö és a táp külön nyákon vannak egyelöre, de a következö verzióban szeretnék egy PFC-s tápot csinálni neki, ami már egyben lenne. Most a tápon van sokszor 10,000 uF, és az erösítöben egy-egy 1,000 uF hidanként és tápfeszenként.

Sajnos senki nem gyárt megfizethetö áron nyákot, de úgy voltam vele, hogy egyszer benyelem ezt a békát, és gyártatok egyet, ha másnak nem, tanulópénznek jó lesz. Egyébként ConTech.

Ne aggódj, a poliészter kondinak is sok kell ahhoz, hogy tönkremenjen, illetve ha akkora a hullámosság, akkor ne a fóliakondit féltsd, hanem az elkót! Én a Lomex-ben kapható 4 uF 100 V SMD kondiból szoktam kettőt betenni csatornánként. A furatszereltek induktivitása nem elhanyagolható, ha csak 1-1-et használsz.

Ha teljes híd, akkor miért foglalkozol ennyit a GND-hez hidegítéssel? Inkább egymáshoz hidegítsd a tápokat, a GND-hez csak úgy-ahogy!

Topológia: mind a kapcsolási rajz főbb jellemzői, mind a geometriai kialakítás (táp és erősítő együtt vagy külön tápon, melyikre szánod a kondit, stb...)

4 rétegben ki gyárt ekkora nyákot megfizethető áron?

A kimenö híd pozitív és negatív tápja. Az elkó csak azért van, hogy legyen valami nagyobb kapacitású kondi közel a FETekhez, amúgy a tápon lóg áganként 20x ennyi, és a modulátor tápfeszültség-kompenzált is.
Mi történik, ha csak ez a 100 nF-os fólia lesz benne? Kicsit tartok attól, hogy ha nagyobb kapacitású, de kisebb dV/dt-jü kondit rakok bele, hogy eldurran...
A topológia alatt nem tudom, pontosan mit értesz, feltételezem, hogy azt, hogy a végfok teljes hidas, a híd tápfesze pedig +-45V. A meghajtók IRS20957, a FETek PSMN059-150Y, a diódák MBRB20200CT típusúak. Szimuláció alapján a FET és a fóliakondi közötti induktivitás 1 nH, a teljes hídhuroknak az induktivitása 10 nH körüli. Az elkót kicsit messzebb tettem, kb 1.5 centire van a FETektöl.

Az elkó elmegy (sokadmagával), de semmi különleges, én ennyit nem adnék érte, a fólia jó minőségű, de kicsi, inkább sokkal nagyobb kapacitást javasolnék, akár azon az áron is, hogy csak poliészter.

Mi az, hogy hídtáp? És milyen topológiájú az erősítő? (Stb... eléggé levegőben lógnak ezek a kérdések. Hogy mi a jó, az mindig az adott áramkörtől, nyáktervtől is erősen függ.)

Hello!

Készen van a nyáktervem az FPGA-s erösítöhöz, 5x9 inches lett, 4 réteg... A hét végén rakom össze egy részét, következö héten szereznék be elkókat meg fóliakondikat a hídtáp szüréséhez.

Tapasztalt emberek véleményét szeretném kérni ezzel kapcsolatban:
Az elkó: http://hu.farnell.com/illinois-capacito ... dp/1168014
A fólia: http://hu.farnell.com/epcos/b32620a5104 ... dp/1712495

Megfelelöek ezek a cuccok egy +-45V-os 4 ohmos erösítöhöz?

Hallottam olyan véleményt is, hogy a fóliakondival sorba érdemes rakni egy ellenállást is (mint egy soros RC snubber). Ez igaz?

Géza

Kábelblinde 2 irányból azt csá.

Újabb kérdés, csak hogy a topic is feljebb jöjjön.

Kimeneti fojtónak légréses fazekat használok. A 30x19-es rögzítéséhez jó az M4x25-ös nikkelezett sárgaréz csavarom, de a 36x22-est már nem éri át. Normál M4-es csavart "bántaná" az ilyen alkalmazás, de mi a helyzet az A2-es rozsdamentes anyaggal? Van ilyen tapasztalat, vélemény? A rozsdamentes is hatással van a tekercs működésre? Veszteség?

Csináltam egy kísérletet:
36x22-es fazékmagot, kb 1,3mm légréssel megtekertem 45 menettel, majd különböző csavarokat dugtam át a tekercsen:
Csavar nélkül vagy sárgarézzel: 327uH;
Normál acél csavar: 346uH;
Rozsdamentes A2 csavar: 329;

Úgy tűnik a rozsdamentes anyag kevéssé mágneses, szóval alkalmazhatónak tűnik. Remélem, a gyakorlat is ezt mutatja majd!

Tényleg, olyan szempontból elég rossz. Muratát sehol, nonamét meg lomex.

Én használtam régebben, de csak 18 V-on.
Nézd meg a feszültségfüggését! Na meg az is gáz egy picit, hogy zenél.

Egyébként hol kapsz ilyet?

Ajj, akkor egyenlőre maradok IRFB4227-nél, az működjön 500W/4ohmmal!

Miért nem szokás a kimeneti szűrőkondinak mondjuk 100n/100V, X7R, 1206-ost használni, 8-10db-ot párhuzamosan? Nem bírnak akkora áramot átvezetni?

Adatlap szerint 500kHz-en 1A/db.

Nagyon durván úgy becsülhető, hogy P=Qrr*f*2*Ut. ZVS-ben persze nincs.

Ezt a veszteséget hogyan kell számolni, becsülni?
ZVS módban is jelentkezik ez a veszteség pl üresjáratban?
Milyen adatok kellenek?
freki: 400kHz, szűrő:18uH, 760nF, táp +/-90V, DT:40ns;