Üdv!
Csak egy ötlet:
Biztos Nálatok is dobálnak be ablak/ajtó csereakciós szórólapokat.
Szerintem hívd fel őket és kérdezd meg, merrefelé cserélnek a környéken.
Pontos címet-nevet persze nem hiszem, hogy adnak, de ha feldobod nekik, hogy segítesz a kiépített cucc elszállításában (esetleg egy erkélyajtó), talán adnak ötletet.

Üdv!

Volna egy off kérdésem. Régi, szociban épült 10 emeletes panellakásban lakunk, a fa erkélyajtó zárja tönkrement. Voltam barkácsboltban, de ott már nem árulnak régi típusú zárat tológörgőkkel, és nem is tudnak beszerezni.
Az újjal az a baj, hogy nem illeszkednek a görgők a régi ajtófélfa megfelelő kialakításaiba (értsd 5-15mm-rel odébb vannak). Komplett nyílászáró cserét nem akarok, mert nem engedi be a hideget, és nem is vetemedett meg még az ajtó.

Tud-e valaki olyan boltot, ahol kaphatok ilyen régi típusú erkélyajtó-zárszerkezetet. A görgők távolsága 77cm és 75cm a teljes beépítési hossz kb. 162cm.

A válaszokat előre is köszönöm!

Tud valaki olyan alufóliáról, ami forrasztható, vagy legalábbis ónozva van az egyik oldala? Lehetőleg minél vastagabb (de maradjon fólia, tehát 100-200um-nél ne legyen vastagabb).

Sziasztok!
Van egy pár db, visszabontott, ESSER 802371-es füstérzékelőm.
http://en.esser-systems.de/802371.603+M ... 347.0.html
A bekötéssel vagyok egy kicsit bajban. Nem tudom a csatlakozók jelöléseit értelmezni:
C
IN
OUT
EP
EM

Közben kaptam egy infót erről a kütyüről, hogy ennek kell a drága központ. Én azt hittem, hogy adok neki tápot és füst esetén kapok egy rövidzárat, vagy szakadást, de sajnos buszrendszerű. Így letettem róla.


Egy másik téma, amiben a segítségeteket szeretném kérni.
Van egy automata kapu, amin járkál targonca, ember, stb. Van 5db targoncánk, ami naponta többször is átmegy a kapun és ezt szeretnénk mi logolni egy PC-n. Mind az 5 targoncát külön külön kellene, hogy tudjuk logolni, amikor áthalad a kapun. Miben gondolkodjak? Hogyan lehetne ezt megoldani? Nem kell kapcsolási rajz, meg leírás, kész egységekre lenne szükségem. Valami RFID cuccon gondolkodom, de nem tudok olyanról, ami pár cm-nél messzebb működne.
Segítségeteket előre is köszönöm!

Már ne haragudj, de némi hiányt látok a felkészültségedben.
Direkt nem írok tanácsokat, mert csak baj lenne belőle.

A helyzet az, hogy az áramszolgáltató csak szakképzett, a szolgáltatónál is külön vizsgázott villanyszerelő szakemberrel szerelt helyre köti be a villanyt.
Pont olyanok miatt, mint amit te is kérdezel. Ezek a kötések, földelések nem viccesek, simán agyonüthet valakit az áram. Te meg majd ülsz, mint maci a málnásban. Ez tényleg nem tréfa, vedd komolyan a dolgot.

Amit megtehetsz, hogy egy szakember mellett segítesz, talán ennyivel olcsóbb lesz, és még tanulsz is.

Az egyedüli munkát gyorsan felejtsd el, amíg nem késő.

Faház: nekem ilyen van a telkemen..ezt valamikor acélpácélcsőnek hívták,a lényeg,baromi lassan eloxál még festés nélkül is,de a festése kötelező!szerintük
..a 10 kb,de iknább15 évvel ezelőtti szabvány szerint a földelés egy kb 2,5" cső, legalább egy méter mélyre a földbe, és kifelé min 130 magas arra bilincselnek és fel a "csigáig"(már nem így kötnek rá hiszen eu és földkábel!,kivéve a faház) egy betonacél villámhárítónak is jó, ha kicsit hosszabb,de tilos hogy túllógjon!Azt külön kell ui a földbemélyeszteni szigorúan szeparálva az elektromos hálózattól.
Minekutána nálam még jó volt a házilag eszkábált óraszekrény ma már csak a Müa-házas eu-szabvány doboz kismegszakítóstul fi reléstől,akár 'wagostul' is ,de ez utóbbira van más gyártó is.A legegyszerűbb,ha bemész egy boltba(normális nagyker) és rákérdezel.Nyilván,először a drágát fogják rádtukmálni,de te sem most jöttél le a falvédőről.. )

Sziasztok!
Egy épülő faházba kell villanyt építenem. Eddig csak az alap van meg és az alap mellett feljön a földből egy 4 eres alukábel. Ez a bejövő 3 fázis. A házban természetesen rézzel lesz minden villanyvezeték megoldva.
A kérdésem csak az, hogy az alut és a rezet hogyan párosítsam össze, hogy később ne legyen vele gond?
Földelést is kell csinálnom. Ezt pontosan hogy szokták csinálni? Szondának mit használjak? Milyen mélyre üssem le?

Szerk:
Egy fórumra bemásolt jogszabály azt írja, hogy réz és alu vezetéket rugós kötőelemmel szabad összekötni. Ez a cucc egyenlő a wago-val?
Földelő szondára több elméletet olvastam. Egyik fórumozó azt írja, hogy a szabály csak tüzihorganyzott anyagot ír elő, minél mélyebbre (akár többet is azonos potenciálra hozva), egy másik fórumozó pedig azt írja, hogy tilos ezt az anyagot használni. Most akkor mi az igazság?

Idealizál esetről volt szó, nem baj ha a gyakoirlaban van veszteség, de az kicsi legyen. De ha már elvben is hatalmas a veszteség...

Spafi!
A válasz a kérdésre, miért pont kondi: mert csak , úgy játszadozásból a kondi energiájával akarom üzemeltetni a fogyasztó enyi, semmi más. Van egy 50V 10mFos kondim, meg sok egyéb kicsi (2, 5, 6.8 mF), nem a kapacitásban "tárolják" az energiát, mert az kicsi, hanem inkább a feszültségben, mert az nagy (70/80V). Persze van sok kis feszültségű kondim "nagy" kapacitással (0.047, 0.1, 1F), azoknak hatalmas a belső ellenállsuk. Az 1F pl. hiába tárol egy percnyi (mp3) üzemre való energiát, a fesz 100mA melett rögtön leesik a belső ellenálás miatt, nem a töltéskivétel miatt, ebből 4et is párhuzamosan kötöttem, így már elég kicsi az eredő "ESR".
Igazad van egyébként, hogy komolyan véve, az ultrakondik jó erre a célra, ezért is rndeltem 5db (2.7V tehát direkben mehet) 90F-osat az ebayről, már alig várom hogy megérkezzenek.

Tanulni megint csak jó: Ez a alig 100Ftos IC az 1.5Arel terhelhetőaégével nagyon jó pl a 18V-os trafómhoz, beállíthatok segítségével 14Vot a frekvenciaváltómhoz, ami az NE555 még nem sok (max 15Vot tud), de még elég a FET meghajtóhoz (10-20V).

Hogy oldják meg egyébként a folytonosan változhatható áttételezést a trafóknál? A step-down konverter nagyvonalakban hogy csinálja?

infra!

Amit te leírtál, az egy kapcsoló üzemű tápegység, konkrétabban step-down konverter. Elvileg (ideális esetben) ugyanannyi teljesítményt vesz fel, amennyit lead, de természetesen ennek is van vesztesége a valóságban, ami akár az 50 %-ot is elérheti (persze még mindig jobb, mint a lineáris stabilizátorral), ha nem a megfelelő eszközt választod. Most így ideálisat nem tudok mondani, de az LM2574HV nagyjából megfelel a célra.

Viszont továbbra sem látom értelmét a dolognak. Nem válaszoltál, hogy miért pont kondi. És hiába nő az energia négyzetesen a feszültséggel, ha sokkal kisebb kapacitást lehet kapni nagy feszültségen ugyanakkora méretben. Ultrakapacitással (speciális elkók, 2,2...2,7 V-osak, sok F kapacitással) sokkal kisebb méretben, és egyszerűbben oldható meg. 4 F 5 V-on, az ugyanakkora energia, mint 40 mF 50 V-on.

Lehet:ezt úgy hívják Perpetum Mobile..lehet hogy meg is alkotod ,de nem ezen a vonalon.
Gyönyörüek a godolataid de elfelejted,hogy létezik olyan a VV-ban(mineki tudja,hiszen néztétek) hogy veszteségi tényező és ez az áramkör minden egyes alkatrészére igaz,beleértve a huzalozást is.
(Manapság a legeneriaspórolóbb rendszer a növény,de az sem ilyen hatásfokkal működik-viszont mindenki az ő energiájukat tékozolja-beleértve a döglötteket is)

Erre a célra ténbyelg nem jó ez az ic. A kondit akarom enegiaforrásként használni az mp3 lejátszó üzemeltetésére. Azért 50V mert a benne lévő enegia a fesz négyzetével arányos, tehát minél nagyobb fesz, annál négyzetesen nagyobb a tárolt energia. Az mp3 lejátszóm 1.2V mellett 130mA-t eszik, de 1.6Vnál csak még 100at se, 2V felett alig 80mA. 5Vról is elmegy, tehát a 4db 1Fos kondiról direktben járatttam és 3 percet ment vele. Az mp3 lejátszóban lévő elektronika tehát nem eszi meg a feszültséget, a teljesítmény állandóságra törekszik valamellyest, nagyobb fesz hatására kisebb árammal megelégszik. Olyan kapcsolás kéne ami a 30szor nagyobb bemenő feszből is ugyanazt a kis fesz álítja elő (pl 1.2Vot) 30ad bemenő áram melett, hogy a telj állandó legyen, ne elfűtse a feszkülönbséget. Ez az ic gyakorlatilag elpazarolja a többlet feszt, mint egy szabályozott soros ellenállás, nagyon melegszik is... Tehát egy olyan kapcsolás érdekelne, ami a bemenő folyamatosan eső (pl. 50V-5Vig) feszből csinál állandó 1.5Vot, amit 100mArrel megterhelhetek, azaz 150mWo eszik. A bemenő áram az aktuális bemenő feszültésggel legyen fordított arányban, azaz legyen a telj állandó és alig nagyobb,mint a kimenő (jó hatásfokú magyarul). Ha megszaggatjuk a bemenő feszt és letranformájuk majd egyenírányítjuk, akkor kell egy változtatható áttételű trafó, vagy milyen más elvben lehet gondolkodni?

Csak tippelek:ekkora trafó van kéznél.

A közös pont (és ezzel az IC-ken a maradék feszültség) azért tolódhat el, mert a 120 ohmokon nem pontosan ugyanakkora áram folyik, részben az ellenállások, részben az IC-k eltérése miatt. Továbbá az IC-k adj lábainak árama sem teljesen egyforma. Ezeket az aszimmetriákat kell kiegyenlíteni. Pl. ha az egyik ágban 10 mA folyik, a másikban meg 10,3 mA, akkor a 300 uA-es különbözetet kell elvezetni, ami 2 db 10 k-val 1,5 V feszültségkülönbség mellett fog megtörténni.

Az a baj, hogy ez a kapcsolás 10 mA-t kapásból megzabál, vagyis kb. annyit, mint az MP3 lejátszó. Továbbá azért is pazarló, mert még ha nem lenne saját áramfogyasztása, a feszültségnek átlag 90 %-át szintén megeszi. Az első probléma ellen egyszerű tenni, mert 1 tranyóból, 1 ellenállásból, és 1 z-diódából sokkal kisebb fogyasztású áramkör építhető, a második problémát viszont csak a kapcsoló üzemű tápegységek tudják megoldani.

Mi a célod ezzel? Miért elkó, és miért ilyen nagy feszültségű?

Közben találtam hasonlót, az LM317HVT, az eleve 60Vot is tud, tehát azzal fogom csinálni. Egy kondit akarok tápként használni, és annak a folyamatosan eső feszültségéből csinálnék fix néhány V-ot pl. az mp3 playernek, jó erre a célra ez az IC? Mivel nem drágák kipróbálom mit csinál a fenti kapcsolás is. Miért mozogna a föld, csak akkor mozog ha nem szimmetrikus a terhelés (hogy mekkora az értékük az mindegy, ha az arány 1:1), a kimeneteket nem külön, hanem egyszerre terhelem egy "közös" fogyasztóval. Azért ráteszek két fesz mérőt a bementekre és műterheléssel (árammérő+potméter) játszadozok vele a kimeneten...

NEM.

A meglévő föld így virtuálissá válik, és "mozogni" fog a terhelés függvényében. Azaz felvehet a két rész táp akármekkora értéket, de az összege 50 lesz.

Rész megoldás, ha egy ellenállás osztóval rá van "erőszakolva" a fél táp, de az osztónak lényegesen kisebbnek kell lennie, mint a rákötött áramkör. A táp fogyasztás így feleslegesen megnő, esetleg az is lehet, hogy meg sem lehet csinálni a korlátok miatt.

Ps:_ megelőztek, de ahogy nézem a lényeg ugyanaz.

infra!

Ez itt azért OFF, mert nem OFF!

Elvileg megteheted, feltéve ha semmilyen más kapcsolat nincs a terhelés és a betáp között, de jobb a békesség alapon 1-1 ellenállás (mondjuk 10k) menjen a + és - bemenetekről a semleges pontra! Enélkül nem szimmetrikusan oszlik meg a feszültség a két IC között.

Lehet lyan csinálni,hogy a közös földre nem kötök betápot, hanem a két szélsőre teszek 50V-ot? A kimenetet is ehhez hasonlóan a két szélén terhelem?

Az a baj, hogy az ic max 37-40Vot bír el a bementen, jó lenne ennek a duplája !

Valószínűleg átlagértéket mértél, pl. ha impulzus üzemben működik.

Van egy olcsó napelemes kerti lámpám. A ledet kiszedtem és megmértem a rajta eső feszütlséget különbőző fényerőnél. Alig változik 2.4-2.6V függetlenül az áramtól, eddig oké. Egy kondira is rátettem (áramkörben mindig nagy soros ellenállással) meddig süti ki, 2.3V körül alig láthatóan világított. Közvetlenül, ellenállás nélkül 1.3Vos elemmel nem is világít. Az érdekes az, hogy a saját áramkörében a napelemet kiszedve mértem és fényesen világít az 1.3Vot elemmel. A ledre is rámértem, azt hittem az kapcsolás valami fesz.növelő, de nem, 1.2V esett a LED-en és vakítóan világított, ahogy kell. Hogy lehet ez?

A kapcsolás rémegyszerű, van 3 ellenállás, egy kerámakondi és 2 tranzisztor. és 1 dióda. Nem tudom hogy csinálja, hogy 1.2Von világít a led, ha kiszedem, akkor meg duplája is kell neki.

Keresek olyan Fórum társat, akinek van olyan ismerőse, aki UPC szerelő, kiszálló műszerész (Budapesten).

A 470 az milliohm, tehát 0,47 ohm.

http://www.hobbielektronika.hu/forum/fi ... 4486b0.jpg

Ez a kapcsolás műköképesnek látszik?
A Fet környéként nincs megcserélve a 470 és 22 ohmos ellenállás vagy más valami?

"Texas Instruments on Monday announced it has agreed to acquire semiconductor company National Semiconductor for $6.5 billion -egyáltalán van ennyi pénz??-in an all-cash transaction. TI, which makes low-power chips, said it would combine its 30,000 analog products and advanced manufacturing capabilities with the offerings of National Semiconductor, which makes analog integrated circuits. The acquisition is subject to customary closing conditions, and is expected to close in six to nine months, the companies said in a joint statement. Look out, chip maker name here?"...."
Tehát,mindenki csak Semiconductort vehet ezek után...még ha TI is ha jelölés..szinte hihetetlen,mert az elsők között voltak..anno

Sziasztok!
Fél off.

Nem tudtok olyan céget, ahol teljeskörú digitalizálással foglalkoznak? Magnószalag, video, különböző típusú filmek, hanglemez. Restaurálás, kazetta javítás, fénykép dia digitalizálás.
Előre is köszönöm!

Sziasztok!

Mostanában Japánban gyártott termékek esetén előfordulhat-e hogy sugárzó tárgyat kapunk? Magyarul, összeraknak Kínában egy vízforralót behozzák az országba és az jelenthet-e veszélyt? Tudja-e tárolni a sugárzást? HA megveszed ha nem, a boltok polcain ott lesz... Egyáltalán ellenőriznek-e ilyesmit a Magyar határon?

Üdv!

Trifon 210/1-en szeretném a memóriahelyeket (ki)használni.
Kérhetek segítséget hozzá? Nem vagyok nagyon off?
Így néz ki

Köszi Laci_L!

Ez elég szomorú.

MSZ 14550-1
http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/minen/tananyag/Vezetekjellemzok.pdf

Azaz 16-20A, a 25A sok lesz.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban. Adott egy új építésű ház, a falban lévő elektromos tűzhely számára behúzott vezeték saccra max. 1,5 mm átmérőjű tömör egyeres réz. (Most per pillanat nincs lehetőségem megmérni) A kismegszakító 25 amperes. Sajnos elég szkeptikus vagyok a témában, hogy ez a vezeték keresztmetszet biztonságos-e.
Véleményem szerint nem, de jó lenne megnézni valami táblázatban vagy valami ajánlott szerelési leírásban. Nem találtam ilyet a neten. Tud-e valaki valami ilyet, hogy mekkora áram engedhető meg adott keresztmetszetű falba húzott vezetékekre, biztonságosan? Villanyszerelő barátom véleménye szerint simán elbírja a vezeték az áramot.

Sajnos a házon nincs durva védelem, azaz villámhárító. A ház így nincs megóvva a villámtól.
Viszont szeretném a műszaki cikkeimet megóvni a túlfesztől. Vannak C osztályú túlfeszlevezetőim. Ahogy látom, ezeknek az egyik pontjára a fázist/nullát kell csatlakoztatni, a másik pontjukat pedig a földre. Hova érdemes betenni ezeket a levezetőket? Ki a villanyórához, vagy bentre a megszakítótáblába? Mindenhol azt látom, hogy van nekik külön kismegszakítójuk. Ez miért kell? Ezek egyszer használatosak? Jelenleg a mollertől az SPC E-280-as típusról beszélek. Értelemszerűen ezt a betáp legelejére kell tenni a kismegszakítók, mágneskapcsolók, fi-relé, stb elé?




"A túlfeszültségvédelmi készülékek elé minden esetben leválasztó kismegszakítót
(vagy biztosítós szakaszolót) kell beépíteni."

De miért? És mekkorára kell méretezni? Milyen kioldásút?

111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

21. § (1) A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésének, átalakításának, készítésének, megszüntetésének kivitelezésére kiviteli tervet kell készíttetni és azt a GET 22. §-ának (2) bekezdése alapján az elosztói engedélyessel felül kell vizsgáltatni.

Ez tény. Eszedbe ne jusson piszkálni, a gáz nem tréfa.
Ha vannak kétségeid, a szolgáltató vagy egy profi szerelő is megmondja. A szerelési megoldást is, a fizetendőkkel együtt.

Köszönöm!
Egy másik kérdés, ami tényleg off.
Új építésű házba költöztem. A fürdőszobába jön be a gázcső (gázóra falon kívül) rézcsövön keresztül. Ugyan ebben a helységben van egy T elágazás. Az egyik része megy a cirkóhoz, a másik a nappalin keresztül a konyhába. Elektromos főzőlapot és sütőt vettem. Nincs és nem is lesz szükségem a csúnya gázcsőre. Le szeretném szedni, de előtte egy gázszerelővel a T elágazást kicseréltetném egy sima könyökre, hogy csak a cirkó kapjon gázt, a konyhába ne menjen cső.
Egyik kollégám 100%-ra állítja, hogy ehhez a művelethez mindenféle engedélyekre van szükség, ezen kívül tervet kell róla készíttetni és jóvá hagyatni a gázszolgáltatóval súlyos összegekért.
Van valakinek tapasztalata ezen a téren? Én úgy tudom, hogy a gázóra utáni résszel saját magam rendelkezhetem.

Ugyanaz. Egyik sem éghető. Pont azért használják.
Az üveggyapot színtelen vagy sárgás, a kőzetgyapot zöldesbarna általában.

Köszönöm a megnyugtató választ. Nem tudom megkülönböztetni a kőzet és az üveggyapotot. Ha esetleg üveggyapot ez, amiről én beszélek, akkor mi a helyzet?

A kőzetgyapot nem éghető anyag. Megolvad kb 1500 C fokon, miután bazaltból készül szálasítással.
A fa gerenda, és az egyéb hasonló anyag inkább gyullad meg néhány száz fokon. Itt még a kőzetgyapottal nem történik semmi.

Sziasztok!
Új építésű téglaház, gipszkarton mennyezettel. A padláson a gipszkarton gerendákhoz rögzítve és a tetején mindenhol kőzetgyapot.
Az összes helységbe spotlámpákat szeretnék beépíteni. Valószínűleg GU10-es lesz a választás. Kérdésem, hogy hogyan oldjam meg, hogy a lámpa hője nehogy begyújtsa a közvetlen felette (rajta) lévő kőzetgyapotot?

Van a pincében egy üveg... Ki tudja mióta porosodik, eh.

Mé' olyan van még?-az a higított változat..olyant se láttam mostanában.

Közben eszembe jutott a RO-55 mint foszforsav alapú készítmény. Ez esetleg esélyes lehet?

Igaz,igaz erre jó volt a Cromofag..marad a foszfátos műterágya-növényvédelmi(valami fű-fanövesztő granulátum jellegű)-boltban talán 1,5-3kg kiszerelésben megkapod-nem kell méregvizsga sem hozzá!-Ott ahigitás a 10l-hez viszonyított,de ez nem romlik,ha nem kap nedvességet!
Külsőleg baromi randa lesz,de festeni tudod,mert az ráragad szépen

Ez ceruzaelemes lámpa lenne, max. 2-3 mm falvastagság, cső átmérője kb. 15 mm, és 1. vagy a menetekről szedném csak le, hossz: max 1 cm, vagy az egész lámpáról külsőleg, ez 10-15 cm. HA-II vagy HA-III anodizálás.
(Egy részét sikerült úgy-ahogy drótkefe+dremellel leszedni a menetekről, ez lett volna a fontosabb... csak közben kopott is a menet. :S )

Pár napja kérte egyszer a captcha-t.
Néha előfordul, nem tudom, mi állhat a háttérben...

Örülj neki. Volt hogy egy napig sem sikerült.

Szinte minden fórum tag járt már így, nacorvus be is sokallt tőle.

Csak megjavul egyszer. Mást nem tudunk csinálni, mint bizakodni.

Ma azzal fogadott a fórum, hogy robotok próbáltak belépni a nevemben, és ronda képről olvassam le a betűket. Negyedszerre sikerült.
Valaki más is járt így?
Mindenesetre most meghosszabbítottam a jelszavam.

(pofont lehet,de mostanság venni sem!-valamikor minden sarki drogériában volt -műtrágyábol gyárthatsz kellő töménységűt ).Milyen vastag a cucc amiről az oxidot el akarod távolítani?

Itthon vajon lehet foszforsavat kapni?
Olyan töménységűre gondolok, amivel aluról le lehet szedni az anodizációt. Nem tudom, az milyen, de 20% foszforsav/80% víz arányt olvastam több helyen is; legalább ilyet vajon lehet-e kapni, akár vízkőoldó, vagy ilyesmi formájában?
Esetleg egyéb, ilyen célra használatos vegyszert tudnátok ajánlani?
(NaOH állítólag túl durvára marja a felületet az anodizálás alatt, nem tudom ez mit tesz, pedig az se lenne rossz, ld. csatornatisztító.)

Hiszen mi is csak ezét írkálunk,igaz videók nélkül... -így legalább nem ismerik meg Indiában vagy LA-ben: Na,ez volt az a barom! ,de az új mediatörvény szerint erősen fa(1a)szolhatunk...hiszen a gátak tőlünk nyugatabbra nem maguktól repednek,mint náluk,sőt a fájdalommentes szülés sem a gátmetszést jelenti ,de ez csak értelmezés kérdése (...és sámákörök mennyiségének lejtésén múlik:megrónak ha nem 'rovottan' vésed a net-et!) ..

Az a szép az internetben hogy mindenki megszólalhat, mondhat bármekkora baromságot, az magánvéleménynek számít. Akárcsak ez a video. Aki akarja elhiszi, aki akarja nem.