Sok. Ki lehet számolni a feszültségből, fordulatszámból és maximális nyomatékból.

I=M/K, ahol M a nyomaték, K a gépállandó. Számoljuk ki K-t!
K=U/(n*6,28/60), ahol U a feszültség, n az üresjárati fordulatszám ford/perc-ben.
Helyettesítsünk be:
K=9,6/(550*6,28/60)=0,167 V/rad/s (= 0,167 Nm/A, ahol Nm/A Newtonméter/Amper-t jelent)
I=12 Nm / 0,167 Nm/A = 72 A (tövig nyomva a gombot, teljesen lefogva a tengelyt, és kellően stabil feszültség mellett)

A szakdogám egy ilyen fejlesztése volt, csak 12 V-ra, és 20Nm-re, az eredeti házba építve. Finoman szólva drága. Akkor 50 rongyból jött ki 1 db, most kb. 20 lenne.

Persze ha nem kell a maximális nyomaték, akkor 20 A is elég, üresben forgatáshoz kb. 2-3 A

Ezt nem is tudtam. Kösz a tippet, utána nézek, honnan tudok rendelni

Nem komplett pakkot kell venni, hanem belül az akku egységeket. Én is csináltam, kb 3000 Ft volt. Ennyiért te nem veszel gépet sehol.

Értem
Akkor kidobom, mert az aksi bele annyiba kerül, mint egy új gép.

Sok. A táp többe fog kerülni, mintha kicseréled az akkupakk belsejét. Az kijön néhány ezer Ft-ból.

Lenne egy problémám: Van egy Bosch PSR 960-as akkus fúrógépem. Az aksia tönkre ment, és arra gondoltam, hogy vezetékeset csinálok belőle, így még használható lesz. A problémám ott kezdődik, hogy nem tudom, mekkora áramra lenne szüksége.
Szétszedtem, hátha rá van írva a motorra, de csak a következő adatokkal találkoztam:

Gondolom a felső a gyártási szám, az alsó pedig a gyártási idő...
Nem tudjátok, hogy hány amperra van szüksége?

Kösz a segítséget, egy próbát egér

Igen az akksik - a kocsiban legalábbis - 14Vos feszszabályzó után vannak kötve, így 14V-on vannak tartva.
A töltőáram kb valóban a 10ed az Ah kapacitásnak. Ettől kevesebbel is lehet tölteni. Ezek a solarpanelek néhány tiz mA-t tudnak fényes napsütésben, de ha egész nap rajta lesz az akksi, akkor sok kicsi sokra mehet, de elég kevés lesz a töltés igy is. Úgy sejtem diódán keresztül szokás tölteni, nehogy visszáram fojlyon kicsi fényerőnél. Én az összeset sorbakötném és egy olcsó 1A-es diódán keresztül rákötném polaritáshelyesen az akksira a napelemcellákat.

Egy napelem 2V-ot ad le, de van belőle 10 db-om. Úgy vélem, hogy a 14V elérése nem lesz nehéz, de az áramerősségben még nem vagyok biztos (ha hétvégén lesz napsütés, kipróbálom). Közben megtudtam, hogy az Ah-t 10-el kell osztani (mert 10 óra alatt kell feltöltődnie), hogy megkapjuk, mennyi áram kell a töltéshez. A számítások alapján 650mA-ra lesz szükségem, amit nem biztos, hogy kiadnak a napelemek

A 12V-os akkukat 14V körülre illik tölteni. 12V kevés. Vagyis ha csak ennyit ad le a napelemed (szerintem még kevesebbet), neki se kezdj.

Laposelem, előtétellenállás, nyomógomb + LED és 40-60 (-200) méter drót.

Üdv.

Szeretnék csinálni egy nagyon egyszerű és olcsó távírányitót. Az adó egy gombot tartalmaznak a vevő egy ledet és ha megnyomom a gombot világítson a led, ha elengedem, akkor nem, ennyi Nyilt téren olyan 20-30 méter hatótávval is megelégednék, de lehetne akár 100m is. Köszi!

Van pár solar lámpám, aminek már csak a napeleme jó, és van egy 12V 6,5Ah-s akkumulátorom. Arra gondoltam, hogy az aksit feltölthetném a napelemekkel. A kérdésem az lenne, hogy mire figyeljek oda a töltő készítésekor? Mekkora feszültségűnek, és áramerősségűnek kell lennie a töltőnek ahhoz, hogy megfelelően fel tudja tölteni az aksimat?

Ha értesz hozzá, akkor csak annyira, amennyire szétszedni és kicserélni egy ellenállást. De látatlanban senki nem tudja megmondani neked, hogy melyiket és mekkorára. És hogy melyik kimenetre kell betenni egy alap terhelést.

A PC táp 12Vját mennyire körülményes felemelni 13Vra?

Megvolt a próbaüzem. 30A-en egész jól birja. Fél óra múlva már elég meleg volt a trafó, de még nem sütőtte a kezem akkor sem. A primer alig melegszik, inkább a szekunder. Első körben ezzel fogok elektrolizálni. Aztán jöhet a nagyobb áram (60A) vastagabb vezetékkel és két Graetz-hiddal. Majd a Shottky. Aztán esetleg 100A FETtel egyenirányitva és fázishasítással áramszabályzás.

Majd átjössz, adok fazonhuzalt, és azzal simán betekersz 20-25 mm^2-t! Ne pazarold a pénzt olyanra amire nincs szükséged! Nem jó PVC-vel feltölteni a trafót. Mondjuk egy toroid más tészta lenne, azt érdemes hajlékony huzallal tekerni otthoni körülmények közt, és ott van hely. Ha kéred, azt is tudok adni. Vagy építhetsz schottkyból graezt-et, így csak 1 szekunder tekercs kell.

Emlékszel mit írtak? Dobd ki a fenébe azt a rozsdás vasat, mert többet szívsz vele, mint amit megér az egész.

Lenin visszaköszön, és mosolyog.

Küldtem emailt!

Vettem 4m 6-os vezetéket (sodrott réz), (szimmetrikusan) 6menetet tekertem az egyik vasmagra, majd ugyanazzal a kábellel folytattam tovább a másik magon, a soros kapcsolás miatt 12menet lett összesen és 6V. Rátettem az 50A-resk Graezt hidat és 1.6-os vasdrótból (rugó alakúra tekerve a kis helyfoglalás miatt) csináltam műterhelést.
A hidat kis procihűtőbordára csavaroztam és egy kis vödör vizbe tettem. A műterhelést szintén egy másik vödör vizbe. A sönt szerint 42A-es állandó átlagáramot tartottam. A primerek jól birták, alig melegedtek. A 6os vezetékek valóban kevesek. Olyan 15 perc múlva már érezhetőek melegedtek. Elég volt betekerni a hatodik menetet, nagyon betelik az ablak. 16os kábel nemcsak drága mulatság lesz (kell 4méter) de jó kérdés hogyan birom bepréselni a helyére. Ha középmegcsapolást akarok (trafónként 12 menet) hát remélem csak látszat, de lehetlennek tűnik. Már azon is gondolkozom, hogy még 2 trafót szerzek...

Hello!

Egyeztessünk emilben! pete pont eagle kukac gmail pont com

Annak örülnék, lehet élni fogok a lehetőséggel Előre is köszi!
Ha mondasz egy cimet, mikor érsz rá, szívesen elnézek hozzád!

Tudok adni FET-eket (vagy IGBT-ket), diódákat, fazonhuzalt (négyszög keresztmetszetű, üvegszálas vagy hasonó szigeteléssel), réz lemezt, bakelit lemezt, plexit, kondit, zavarszürőt, trafót, vasmagot, drótot, műszert, műterhelést, műszerdobozt és még ki tudja mit, a bolti árnál jóval olcsóbban, ha eljössz hozzám (Kispestre).

Nacorvus!

Türelmem az nincs, de szeretek elektróval foglalkozni és segíteni. Szerencsére a munkahelyem nagyon jó, de meghallgatnám, hogy te mit találtál!

Poliamid!

Ha kiszeded a mágneses söntöket, van majdnem 400 mm ablakkeresztmetszeted. Ha fele réz, fele szigetelés, akkor pl. 2*4 menetből 25 mm^2 fér el, ami elvihet 75 A-t. 4 menet az kb. 5 V feszültség csúcsban. (230 V primer.) Ha a primerrel sorbakötött tirisztort (vagy akár MOSFET-et) úgy vezérled, hogy pl. 3,5 V-on nyisson, akkor az elektrolízishez szükséges feszültség fölött fog elkezdeni dolgozni és ha ezt MOSFET-tel teszed, akkor ki is kapcsolod, így a kisebb fluxus miatt a trafó nem megy telítésbe, és két trafóval elmehetsz 150 A-ig.

Off:
SPafi
I'm se yuor's belt !
-Egy egész bikanyáj türelmével rendelkezel-kint ilyenekre vágynak,ahol egy durva hét múlva leszek,ha kirúgnak a hónap vénén ajánhatlak
On

Ja természetesen a melegedés az áram négyzetével arányos

A fázishasítás jó ötlet, de akkor ha jól sejtem 230Vból kell kiindulni és így a primereket párhuzamosan kötni....

DE haladjuk szépen lassan, először működjön, aztán lehet finomítgatni

Eddig szuper!


Ha a melegedés a kérdés, márpedig itt az, akkor az áram négyzetét kell felezni, mivel ezzel arányos a melegedés, aztán venni a gyökét, hogy megkapd az ekvivalens effektív áramerősséget.


18 A, szóval így éppen elég, ha elfér annyi menet. Hogy könnyebben elférjen, meg kéne próbálni valahogy előállítani azt a 160 V-ot a primeren.

Igazából ezt viszonylag könnyen el lehet érni egy tirisztoros fázishasító áramkörrel, és így szabályozni is tudod az áramot.

By poliamid

Ez,valami elképesztő és off is leszek! -átmegyek filozofikusba:
..tudjuk hogy az angyalok lebegnek a szférában,te is szeretnél lebegni,de flátuszod nincs arról,hogy szárnyakkal vagy anélkül... evidens hogyha fenékbe rúgnak erőteljesen a levegőbe emelkedsz és repülsz (ez a 'gyakorlati tapasztalás")..ez nem egy angyali lebegés -Vagy újkori kőbaltás vagy,aki ugyan látott már gyufával tüzet gyújtani,de nem,neki kell egy villámcsapás ami leégeti a házát..mert az gyakorlati megoldás!
Ki a fenének hiányzik az elektronikában az hogy úgy szerezzen tapasztalatot mint ahogy én is a Munkácsy-color TV-vel: két hete be sem volt dugva és a kondik a könyökömön sültek ki a kb 16-20KV-val. Azóta nem buherálok sem TV-t sem CRT monitort,a laposakat meg minek..legfejtebb a tápját tudod javítani..
TE meg a másik birkózógéppel akarsz küzdeni az amperrel,ráadásul mint Laci_L is irá 'a Lenin is látta"trafókkal" Azokban a vasakban a szép "laggozás" alatt a rozsda eszi a szovjet emlékművet po etamu sto: a vas hiszterézise nem el éri agyártás kori 70%-ot sem.-elméletileg-gyakorlatilag lehet rajta javítani mechanikusan lecsiszolod és 'rax"vasat mellé-soha nem lesz olyan,de erősen közelit a drótot egyértelmű újra kell tekerni,törik-a helyettestő zománcosból újratekerve is más lesz mind a primer mind a szekunder..szívás az egész!
Hallgass SPafi-ra nem ma kezdte..:elmélet nélkül-bármilyen gyalázatosnak is tarod a saját oktatódat..max. olyan leszel mint a középkori 'barbély" fogat is tudsz húzni ,levágod a haját és a lábát..legfeljebb az utóbbiban az utóbbiban a páciens elvérzik.. saját magadat megbarélyolni?

Úgy ahogy mondod,számoltam. Most jön a mérés, 50A Graetzem van, azt fogom használni és analóg műszert. Amúgy nem tudom, hogy fog beférni a vastag vezetékből ráadásul 2 tekercs. Betekerek egy tekercset, középen megcsapolom. Ebből összesen kettő a két trafó miatt. Így párhuzamosan érdekemes kötni a sec oldalt.
Na most ha 50A-rt akarok, akkor trafónként 25A lesz. Ráadásul a tekercsek 50%ban lesznek kihasználva, mivel felváltva dolgoznak. Akkor 12.5A jut átlagosan a vezetékre. De számoljuk inkább 15A-rel és 3A/mm2es áramsűrűséggel, akkor 5mm2 elég, nekem meg 6os vezetékem van. Jól gondolom, hogy elég lesz?

Kétlem hogy 500 A folyhatna egy bicajküllőn. Te nem mérted le azt az áramot, hanem számoltad, gondolom a hideg ellenállása alapján. De melegen többszörös az ellenállása. A trafó áttételével számolva a primer áram mérésed alapján maximum 120 A lehetett a szekunder áram. Vagy annyi sem. Nem tesz jót ha két különböző áttételű trafónak sorba kötöd mind a primer mind a szekunder tekercseit, telítésbe viszi az egyiket.

Azt sem tudom, hogy honnan veszed hogy sok szál 6-os vezeték elbír műanyag csőben 64 A-t egyszerre terhelve.

Ha két diódás kapcsolással akarsz egyenirányítani, akkor dupla tekercs kell mindkét trafón, de ezek közül egyszerre csak 1 vezet, ezért 40 %-kal nagyobb áram engedhető meg.

Na guberáltam még egy MOTot. Ez szélesebb 6mm-rel, de minden más adata ugyanaz.

Előbb az ismert trafókat mértem sorbakötött 100Wos izzóval és 450Wos fűtőszállal. A primeren eső feszültségek a következők

110/42Vos trafónál 102/140V (100W/450W soros ellenállás)
220/12V ---> 200/230V
220/24V ---> 240/245V

Tehát kb tényleg tájékoztató értékek jöttek ki.

A MOT-okon tökéletesen ugyanaz fesz, egyformák:
146/187V, tehát olyan 160Von érezheti jó magát, nem csoda, hogy 220Von melegedett. Az üresjárati primer áram, amúgy is elég kicsi a többi trafóknál mérve tized A-res nagyságrendű és zajtalanok. A MOTok meg berregnek mint állat 220on és 3.6Arrel tuti túl vannak "táplálva". Ezek után sorba is kötöttem a két MOTot.
együttesen 216/230V esett (izzó/fűtőszál). Így már csak 0.24A (3.64 helyett!) üresjárati primer áram. Zajtalan és hideg tekercsek végre!!. A szekunderre 6os villanyvezeték (sodrott réz). Egyik 5 menet kb2.2V, másikra 6menet(kb2.8V). Sorba kötöttem a sec oldalakat is. 5.2V lett. Most már meg se kottyant neki néhány 10A. Sőt bicajküllővel rövidrezárva, gyorsan felizzott (több 100A sec) és a primer áram 3A alatt!!!. Még így agyonterhelve is kisebb lett a primer áram mint eredetileg üresen. Ez már valami. Mondjuk még mindig nem értem, hogy a 6os vezeték ha 64A-t elbir a falban, akkor itt 50A-t miért melegíti túl. 5 vezeték van egymás mellett ritkán és levegőzik is, vas veszi körül őket. A Falban meg múanyag zárt cső (szerintem jobban hőszigetel) és ott is több szál mehet egymás mellett és fűtik egymást. Az áram a küllőt gyorsan felizzitotta, de a rézvezeték csak langyos volt. 500A helyett csak tizede lesz csak üzem közben és akkor 100szor kisebb melegedés várható. Milyen vastag vezetéket ajánlott? Elvileg 16os kéne tekerselni, hát éppen lehet befér oda, megpróbálom, az a biztos!

Egyes Z diódákat kifejezetten ESD védelemre szántak. TVS. Ezekhez könnyebben találhatsz sebesség specifikációt. Nem tudom a konkrét határt, de 10 ns-os tüskét már vágtam z diódával. 1 ns alatt már a kapacitásával és induktivitásával is számolni kell.

Itt azt lehet látni, hogy sok A-es áramtüskével gerjesztve 4 ns alatt már beáll egy jelentős, bár nem teljes feszültségkorlátozó hatás. Valószínűleg az ezt megelőző feszültségcsúcs a soros induktivitás miatt van (pár nH):
http://www.onsemi.com/pub_link/Collater ... 16P5-D.PDF

Nyitóirányban pont olyan, mint egy sima dióda, a tértöltési és brutális diffúziós kapacitás határozza meg a működését, ami miatt nyitáskor igen rövid ideig, 1-100 ns-ig még kisebb feszültség esik rajta, aztán lehet egy pici túllövés, és kb. 1 us alatt beáll 0,6...1 V-ra. Kikapcsoláskor egy darabig visszapumpálja az eltárolt töltést, eközben 0,5 V körül van rajta a fesz, ez kb 10 us-ig tart, ez az un. töltéstárolási idő, ami viszonylag kevéssé függ az áramtól. Utána a nem lineáris tértöltési kapacitást is át kell polarizálni, így mehet át záróirányú feszültségre. Ez utóbbi szakasz ideje már fordítottan arányos a kihúzó árammal, és általában elég rövid, max. 1 us. Természetesen ezek az értékek erősen típusfüggőek.

Na jó, de mégis mennyi idő neki kinyitni? És csak záróirányban olyan gyors vagy nyitóirányban is?

A zener kb. azonnal kinyit. Ezen kívül azt is jó tudni, hogy a gate-nek tisztességes kapacitása van, amit gyorsan feltölteni csak nagy árammal lehet. Nagy áram ellen egy soros ellenállás védhet, kivéve ha ESD impulzusról van szó.

De ugrottál, a 0-100 mV erősítéséről sok más nehezebb feladatra. Amíg meg sem nézted a 3 alkatrészes kapcsolást, addig ne akarj bonyolultabbat terveztetni!



Az ABC-vel mit érsz a való életben? Mégis meg kell tanulni az ABC-t, mielőtt elkezdenél könyvet írni. Az alapkapcsolások és törvények az elektronika ABC-je.

Nem találtam róla adatot, hogy mennyi idő alatt nyit ki egy zéner dióda, de gondolom több tíz vagy száz ns. Ha a mosfet ennyire kis idő alatt tönkremegy akkor, hogy tudja megvédeni a "lassú" zéner? Tegyük fel, hogy a túlfesz 5 ns alatt kialalkul a mosfet gatején, és 500 ns-ig tart. Legyen egy olyan zéner diódánk ami pl. 80 ns alatt nyit ki záróirányban. Így akkor van 75 ns-nyi idő, ahol a mosfet védtelen és nyugodtan elpusztulhat. Ilyen esetekre vannak más védelmi praktikák?

Értem, köszi!
Nem ugrok tovább igazából, hanem amig nincs trafóm, addig foglalkozám más témával, aztán majd újra előveszem, ha tudok már továbbhaladni. De valóban jó lenne megérteni, de az elmélet nem az én világom. Előbb megrendelem a műveleti erősítőt, és ha megjön bekötöm valahogy és tekergetem a potikat, majd ráérzek a működésére. Na ezek után sokkal világosabb lesz ha az elméletet átolvasom. Addig kinai, mig semmi gyakorlatom. Eleve már az elnvezéseket és a jelőléseket sem értem, de tanulni szeretnék életszerű dolgokat, nem mindenféle marhaságot, ami a suliban tanitnak és nem megyek vele a való életben semmire.

Csak ismételni tudom: nem invertáló alapkapcsolás. Ez abszolúte alapismeret, meg kell keresni és megérteni, mert különben soha semmit sem fogsz magadtól megtervezni. Ne csak én dolgozzak, ez most a te házi feladatod!



Aki ismeri az elektronikát, annak megoldható, de nem pofonegyszerű.


A linearitás nem gond. Az a gond, hogy ne legyen hűfokfüggő! Vagy ha az, akkor menet közben automatikusan kompenzálni.



Lehet. De egyáltalán nem biztos, hogy valóban erre van szükség itt. Ki is fejteném, csak előbb látnám, hogy nem fölöslegesen irkálok, és legalább egy dolgot tényleg megcsinálnál, mielőtt továbbugrasz egy másik témára anélkül, hogy bármit reagálsz az előzőre.



Aztán ha valamit módosítani kell rajta, akkor csak ott állsz. Sokkal jobb, ha inkább megérted, hogy hogyan kell megtervezni.



Még hasznosabb, ha megtanulsz tervezni. Már csak azért is, mert állítólag tudsz programozni. Ha tervezni megtanulsz, akkor azt is fogod tudni, hogy mit hogyan lehet szoftveres segítséggel egyszerű hardverrel megoldani. De ehhez érteni kell a HW működését.



A felbontás hiába 16 bit elvileg, a pontosság ennél lehet sokkal rosszabb, sőt egész biztosan rosszabb is, mivel a referencia feszültséged ennyire pontos sosem lesz. Sokféle analóg hiba létezik, ezeket jó megismerni.

Amúgy ma a munkahelyemen kerámia kondi piezoelektromos hatását kellett kimérnem, de a szkóp nem volt elég érzékeny, úgyhogy gyorsan összedobtam 2 tranyóból, 2 ellenállásból, és 1 kondiból egy 1300-szoros erősítésű erősítőt. Ezzel már 10 uV-os AC jeleket is le lehetett mérni. DC-ben is megvalósítható, persze bonyolultabban, és még a vezetékek anyaga és hőmérséklete is számít ilyen kis DC jeleknél.

Igazából annyi lenne a lényeg. hogy csináltam egy söntöt, 100A-hez 75mV-t tartozik
Ha arduinoval akarok mérni 100Aig, akkor csinálhatok persze 5V-os söntöt, de akkor a 100A-ren 500W-tal fog fűteni
Az arduino-m ADCje 10bites és 5Vig mér, tehát kb 5/1014~ 5mV-os lépcsővel, a 100Ahez (75mV) 15ös érteket fog adni, tehát 6.6Ares lépcsővel tudok így mérni.

Aztán ha sikerülne megoldani, hogy 0-100mV-ig vinném az intervallumot 0-5V helyett, az jó lenne. Sőt nem tudom mennyire megoldható viszonylag pontos méréshez 0-1mV-ig mérni. Tehát csinálni egy kapcsolást, ami 0V inputra 0Vot ad ki, 0.5mVra 2.5Vot és 1mV-ra pedig 5Vot és persze a közbenső értékek jó ha lineárisan változnak, bár ha nem se baj, szoftveres lehet korrigálni.

Sőt továbbmegyek, guberáltam egy digitális konyhai mérleget, kiszedtem az erőmérő cellát és kimértem, egészen lináris.
R2=0.9997 az excel szerint.

A tápfeszt (~5V) úgy állítottam be, hogy a cella kimenete üresen (0g) 100.0 mVot adjon. Innentól felfelé 1.2uV/g a változás. Tehát 1000g-nál 1200uV= 1.2mV a növekedés -->101.2mV a kimenet.

0-5000g-ig mér a cella

0g --> 100.0mV
5000g -> 106.0mV

Nem értek a differenciálerősítőkhöz, lehet furán fogalmazok majd, de lehet olyat, hogy 100mVot állítok be alapfesznek és a növekedést (1000x) erősitem?
tehát
input 100.0mV output 0V
input 102.5 mV output 2.5V
input 106.0 mV output 6V

Egy konkrét kapcsolás konkrét ICvel jó lenne...

Nagyon hasznos lenne sok más esetbe is nekem
Bár fillérekét veszek 4 csatornás 16bites ADC arduinohoz, amivel kapásból sok gond megoldódhat. 5V/65536~ 76uV-os lépcsőnként tudok mérni vele. Tehát 0-100Aig 0.1A-es felbontással, több mint elég Bár a erőmérőnek már határeset 5gos felbontás 0-5000g is éppen nem rossz...

Nem invertáló alapkapcsolás. Az alsó 1-2 % így esetleg kieshet. Ha 0 alatt is akarsz mérni, akkor a bemenetet kicsit el kell tolni, egy feszültségosztóval, pl. 1 M az 5 V-ról a neminvertáló bemenetre, innen 10 k az erősítendő feszültség felé, ezzel 49,5 mV-tal eltoltad a jelet, és leosztottad 1,01-gyel. Ha a visszacsatolásod 49,5k és 1k, akkor pont 2,5 V lesz a kimeneten a nyugalmi fesz, és ehhez képest szimmetrikusan tudsz mérni, a bemeneten +/-50 mV-ot. Már persze ha 0 lenne az OPA offszetje. Mivel nem, ezért szoftverből kalibrálni kell. Ezt automatizálni is lehet... kérdezz, ha érdekel, de te magad is kitalálhatod, a kulcs az, hogy időnként egy ismert 0 V-ot kell rá kapcsolni, pl. egy FET-tel. Lehet aszimmetrikus is a mérési tartomány.

Amúgy ha netán áramot szeretnél így mérni, akkor erre léteznek Hall szenzoros árammérő IC-k párszáz Ft-ért, és precíz Hall elemes áramváltók párezer Ft-ért, amik majdnem 0 feszültségeséssel megoldják a dolgot.

Ha pl 0-100 mV-ig akarok mérni és ezt illeszteni az arduino 0-5 V-os A/D konveterére, akkor hogyan kell bekötni?
Olyan kapcsolás kéne nekem, aminek van egy tápja pl 5Vos, inputja (0-100mV) és outputja (0-5V). Meg lehet oldani egyszerűen? az sem baj ha nem lináris....

Nem igazán. Legalábbis a kicsi FET-ek ennyit nem fognak tudni disszipálni. A nagyobbak esetleg. Ráadásul diódaként továbbra is ottmarad, hiába kapcsolod ki. Valamennyire azért próbáld meg áttanulmányozni az adatlapokat! Viszont a primerben szabályozhatod az áramot fázishasítással, szinte veszteség nélkül. De legjobb a variac.

Úgy, hogy ha kisebb, mint 230 V, akkor kb. akkorára fog beállni. Ez elég durva becslés, de azért megteszi. Ekkora trafónál inkább a vasaló lesz a nyerő.

Igen.

Ez nagyon bizonytalan, simán lehet más értékű is. Az ellenállásból jobban becsülhető.

Ez még bizonytalanabb.

Ez meg hatványozottan bizonytalan. Viszont menetenkénti maximális feszt viszonylag pontosan lehet számolni, U/n=4,44*A*Bmax*f , Bmax a maximális indukció, ami 1,2 V körül szokott lenni lemezelt trafónál, 1,6 V körül tekercselt szalagmagnál. Rátekersz egy próbamenetet, és leméred az áttételét. Innentől már tudod számítani a max. primer feszt. De jobb mérni, próbálgatással, vagy variac-kal.

Nagyon jó!
...és mivel elég nagy teljesítményt tudnak disszipálni a FETek, ha nem nyitom ki őket teljesen, mert mondjuk kisebb feszt adok rá vezérlésnek, akkor megoldható ezzel nagyjából az áramszabályzás is? Mert ugye elektrolizálni akarok és pl ha nő nagyon az elektrolit hőfoka, akkor vissza tudom venni az áramot...

Visszatérve az ismeretlen trafó adatainak fmeghatározásához:
Azt könnyen meg tudom oldani, hogy sorbakötök egy 100W-os izzót a primerrel és feszültségeket mérek. Ebből hogyan lesz meghatározva az eredeti primer fesz, amire méretezték a trafót?

Az áttételt megtudom határozni, hogy a primeren sorba ott van az izzó, és megmérem a primer kapocsfeszt és elosztom a mért sec. fesszel?
A huzalátmérőből a max áramot (J=3A/mm2)?
A vasmag keresztmetszerből a teljesítményt,a P-t?

Mert ha a P megvan, és az áram is akkor a feszültséget P=UI-ből ki lehet számolni. Az áttételből a másik feszültséget is. Jó a gondolatmenet?

Sajnos ide képet feltölteni nem lehet, úgyhogy hiába rajzolnék. Kiindulásnak ez is megfelel:
http://www.industrial-electronics.com/i ... r_4-16.jpg

Persze nem kell a tekercs és a kondi. És igazából a két szélső tekercs (vezérlő tekercs, pár mA-es) sem feltétlenül kellene, ha nem ilyen lenne a FET-ek bekötése, de ezt most ne bolygassuk...

Méretezés:
Az adatlapon http://www.farnell.com/datasheets/1326466.pdf a maximális Vgs feszültséget (5. táblázat 3. sora) nagyon fontos betartani, +/-20 V, mert ha sokkal többet kap, egy pillanat alatt (1-10 ns alatt) tönkremegy akkor is, ha semekkora áram nem folyik rajta, ezért célszerű zener diódával védeni. Viszont ezen belül minél nagyobb feszültséggel vezérled, annál kisebb lesz a feszültségesés. 5-10 V-ig mindenképp érdemes elmenni, fölötte már nem javul számottevően. Ezt legjobban talán a 6-os ábrán láthatod. (Itt úgy tűnik, hogy 100 A-en csak 0,12 V esik, de egyrészt melegen ez nő, másrészt a csúcsáramok nagyobbak, ezért írtam 0,2 V-ot.)
Tehát pl. egy 10 V-os vezérlő tekercs jócskán kinyitja, viszont egy 12 V-os zener kell a gate és source közé, és a vezérlő tekerccsel sorba egy áramkorlátozó ellenállás, ez 470 ohmtól 22 kohmig bármekkora lehet.

6-os vezeték az 50 A-re nagyon gyenge, így trafóban nem bírja ki hosszú távon, mert egymást is melegítik a drótok, és a PVC nem is hőálló. Több réz kell, mert az áramsűrűséggel 5 A/mm^2 fölé menni nem szabad, azt is csak forszírozott hűtéssel. Ventillátor nélkül max. 3 A/mm^2, hőálló szigeteléssel.

Megpróbálhatod kisilabizálni, de ki is lehet mérni. Csak 3 adat kell.
1: Primer fesz. Ezt lemérheted úgy, hogy sorbakötöd egy 100 W-os izzóval, vagy vasalóval, és leméred, hogy mekkora fesz esik rajta. Ha 200 V fölött, akkor persze nem a maximumot határoztad meg, de ez neked most mindegy.
2: Szekunder fesz. Ez ugye triviális.
3: Primer ellenállás. Simán DC-n mérhető.

Az áramterhelhetőséget a primer ellenálláson disszipálódó teljesítmény határozza meg, ezt magad is meg tudod becsülni.

Persze ez egy jól méretezett trafót feltételez.

Hú, ez jó hír! Akkor megyek guberálni MOT-okat
Kb 2.7V-ra lesz szükségem (50-100A) de a sec oldal feszültsége eleve leesik terhelés hatására vagy fél voltot, úgyhogy kell min 3.2V. aztán jön az egyenirányítás. Mivel hidak már vannak, gyorsan azokat vetem be, nagy alufazekat kerítek és az aljára felrakom, majd vizzel teletöltöm. Kb. 6 menet kell és lesz 5.5Vom. 6-os sima sodrott villanyvezetékből befér a vasmagra annyi menet. Aztán meglátom mennyire melegszik.

De a végén FET-es egyenírányitást szeretnék. Ehhez van valami egyszerű kapcsolás, amit tudsz ajánlani?

A mot primerjével sorba kötöttem előbb kisebb majd nagyobb feszülséget.
Ha csökkentettem így a primer 235Vot, tényleg kisebb lesz a üresjárati melegedés.
Alapból 150-160W
14.5Vostrafóval 120W (Van egy 400VA 230Vos trafóm 12-13.5-14.5Vot állít elő.)
24V-ossal 80W
Összehasonlításképpen a 14.5V emlitett trafó mindenféle álalakítás nélkül 230Von csak 15W (primer0.5A)

A 24Vos esetben az áram felvétel 1.8A (eredeti 3.6A helyett). Ha megterheltem kb 40A-rel az 5Vos sec oldalt, akkor is kb 2Aig emelkedett csak. Tehát teherrel is jóval kisebb a melegedés, mint eredetileg üresjáratban, szuper!

Teljesen. Ha olyan huzallal tudod megtekerni, aminek nem sokkal nagyobb keresztmetszetű a szigetelése, mint a drót, akkor még a 100 A is reális. 10 menet, ezt én lehet hogy réz lemezekből készíteném, vagy téglalap keresztmetszetű fazonhuzalból, 1-1 menetet ráhelyezés előtt megformázva, és menetenként összekötve. Akár a két trafót egyszerre is lehet átfűzni, ha egyformák a méretek.


Egyformán, ha jól vannak tekerve.



Lehet a műszer mérése is pontatlan, vagy lehet a vasveszteség a különbözet. De terhelve sem jelentősen kisebb a veszteség.

Én a primer feszt csökkenteném, így tudsz variálni a végén az elektrolízis áramával is. Legjobb beszerezni egy variac-ot.

Ezt még Lenin is látta.

A Watt rá van írva, a többi nem egyértelmű. De én nem vagyok villanyszerelő.

Találtam egy bazi nagy trafót, biztos van benne vagy 10 kiló





Vajon Hány wattos lehet, hány voltról hányra transzformál és hány ampert tud?

Jó akkor első nem kell 100A, elég 50 is
Pl két MOT, primerek sorba kötve fel a hálózatra. Akkor elvileg 110Vos üzemmód lenne, nem melegedne. A sec oldalak kisebb feszültségét meg sorbakötéssel hoznám vissza (vagy több menettel). 5V 50A összesen 250W. Trafónként 125W. Reális elképzelés?

Összetudok szedni jópár MOT-ot. Eredeti elrendezésben amúgy túlterhelés esetén a primer vagy a sec oldal hajlamosabb leégni?

Amúgy a terhelés hatására mértem, hogy alig változik a primer áram (inkább a cosfi). De a melegedés szempontjából csak az áram számít. AZ ohmos ellenállása 2ohm. Tehát 4A P=I2R=32Wos fűtést jelent.
De a műszer 150Wot mért (U=235V, I:3.5A ebből a látszólagos jóval több 800W felett), akkor a 150W nem a hatásos telj? Üresen akkor ennyivel melegít? Valami nem stimmel

Majdnem off!
..Akkor mi lenne veled egy toroiddal-2600-2800 tekerés a szekunderen-+ csapolások itt-ott-persze teljesen más egy impulzus-üzem ahol max. csillapításnak van berakva gyűrű-elvileg lehetne a trafó is...de az a számítás mint toroid csak a CERT-ben működik...
A szelén diódák baronira sérülékenyek fizikálisan:AZ a 'Ku.. lap'...nem lehet hiányos ill. tört belülről sem a sönt számítás,mint már irák nagyon fontos..a vesztesége relatíve kicsi.
Spafi irá az igazt:


Nincs rajta szélerőmű a FET mint minden tranzisztor energiafogyasztó veszteséggel működik mint angol neve is irá: vezélés ill szívás ,ha kapuban (gate) nincs cuolomb nincs mit szívnia nem erősít sőt...

PS:Annó szívtam én is söntökkel éppen eleget anno akkoriban voltak az 5%-tűérshatárú "procelányos-ellentállások a 0,5-ohm-al-20W-jó lesz helyette egy 3-as csavar..és LÁSS CSUDÁT:az egész szekrény füstölt..pedig akkor még a FET-et nem használták a vezérlésben,de volt Germánium-dióda mint a képeden...annyit ért akkor mint neked is.

Egy jó trafót kell gyártanod,ami nem biztos hogy házilag rentábilis, ill a FET-eknek kell a normális áramszabályozás=sönt