Nem bizony. Akkor ez lenne az örökmozgó: hogy lehet megötszörözni a teljesítményt.
Egy erősítőbe ráadásul több táp teljesítményt kell betolni, mint a kimenő, mert 100% hatásfok nincs.

A megoldás egyszerű: a papír (képernyő) sokat elbír, a hantának nincs határa.
Már 10-15 éve voltak olyan PC hangszórók, amikor 100W volt írva, és "Sokol rádió" hangszóró volt benne.

Hát jelenlegi tudásom mellett szimpla 12V-ból (pláne 2A terhelés mellett) nem lesz 100W kimenő jel.
mint ahogy ezt az izét is nézném sokmindennek, csak épp a hangszóró nem lenne a listán.

A piezo-ra én kérdeztem rá, ez nem a hozzád való válaszomhoz tartozik. Egyébként ez egy olyan hangszóró, ami nagy frekvenciát elbír. Ilyeneket lehet találni riasztókban is, ahol azt a célt szolgálják, hogy a betörőt elzavarják a kellemetlen frekvenciával.

Köszi!

Az erősítőnek nincs tápja, nekem kell 12Vot adni, ráadásul két vezetéken, tehát nem ellenütemű ebből a szempontból.
pl.
http://www.ebay.com/itm/2X100W-12V-Supe ... 1c471bfff4

A compression speaker:
http://www.ebay.com/itm/360697939750?_t ... EBIDX%3AIT

Tippem szerint a 2A a primer oldalra vonatkozik, ahol ugye a feszület 230V.
Ha tényleg 12V-on tud 2-3A-t, akkor max ellenütemű rendszerrel jöhet ki a 100W, de akkor kettős (+-12V) táp kell.

60W folyamatos azt jelenti, hogy folyamatosan képes elviselni 60W-nyi szinuszos jelet. Rövid időre (tizedmásodpercek) ennek jellemzően másfélszeresét elviselik, ezt szokták "zenei" teljesítményként feltüntetni.

Arról a compression speakerről adhatnál még némi infót, találkoztam már olyan szélessávú hangszórót, ami beépítetten többsávos, hagyományos csévés-mágneses mély-közép és piezo csipogó volt összeépítve.

Köszi!
A compression speaker-re mondták már, hogy piezo. De ez mágneses, nem piezoelektromosság működteti. Most akkor hogy van ez?

Nekem is lenne egy Piezo-s kérdésem. Találtam egy kapcsolást, ami állítólag a legtöbb rovart elriasztja, ami 40 és 60 KHz között folyamatosan változtatja, és elvileg ez azért jó, mert így nem szokják meg a rovarok a frekvenciát. Konkrétan erről a kapcsolásról lenne szó: http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/4a/4ae74577d721906588c943a9619e725c.jpg
A rajzon feltüntetett piezo típust a boltban sem tudtak adni, és interneten sem találok. A boltban egy 150W-os, 8 ohmos dupla hangszórós piezzo-t vettem. A problémám csak az, hogy itthon láttam meg, hogy 2-20KHz-es tartományban működik. Szerintetek ez a hangszóró is elbírja a frekvenciát, vagy jobb, ha visszaviszem?

Kösz a segítséget, írtam is neki


Én az elektronikát nem tanultam, ezért konkrétumokat nem tudok mondani, de a tapasztalatomat megosztom:
Egy hangszóró a tapasztalataim szerint pár volttal működik (pontosan nem tudom, hogy mennyi, amit megmértem rádió kimenetet, 300-600 mV közötti értéket mutatott, de a változékony feszültség miatt ez nem pontos, és függ a hangerőtől). Ennek a tényében a 12V-os tápot feszültség szinten a feszültséget csökkenti a kapcsolás, és ezt használja fel a watt növelésére.


Én a helyedben nem kötném össze, bár lehet, nem lenne baja. Tudtommal egy sztereó erősítő csak akkor egyesíthető egy nagyobb teljesítményű monós erősítővé, ha erre alkalmas a felhasznált IC, de ebben az esetben át kell alakítani a szerkezetet.


Az erősítők általában 4 vagy 8 ohmos hangszóróra vannak tervezve. Találkoztam pár nagyobb ellenállású hangszórót igényelő erősítővel is (pl. 16 ohmos), de ezek tapasztalatom szerint ritkábbak. Azzal, ha nagyobb ellenállású hangszórót használsz, csak annyi történik, hogy halkabb lesz, ami a hangszóróból szól. Ha viszont kisebb ellenállású hangszórót használsz, hangosabb lesz. Ez utóbbi esetben jobban kell vigyáznod, mert (gondolom fizikai ismereteid alapján tudod is) jobban megterheli a hangszórót, és ha túlságosan felveszed a hangerőt, a különbségtől függően megrongálhatja a hangszórót.

Mint már említettem, én csak a tapasztalataimból merítettem az információt, a többiek lehet, ki fognak javítani

Sziasztok!

Nem értek a hangszórókhoz, lenne egy pár fontos kérdésem.
Vettem egy 60W-os (csúcs: 120W) compression speakert és szeretnék hozzá erősítőt. A fizikához értek annyit, hogy a bemenő teljesítménytől csak kisebb lehet a kimenő.
Hogy van az, hogy 12V-os sztereo erősítő 2*100W-os és a tápján 2A szerepel? Ez max 12V*2A=24Wot jelent, hogy a túróba lesz ebből 200W? És ezt rendre tapasztalom, ahogy nézem az erősítőket. Mind 12V és 2-3A, hogy van akkor ez? Ehhez kéne bizony majdnem 20A.

Ha a hangszóróm 60W-ot tud folymatosan, mit jelent ez, hogy jön össze a fizikai 60 joule/sec-es igazi teljesítménnyel?
Mennyi a felvett teljesítménye és kb mennyi a hővé alakuló és mennyi az igazi hangteljesíténye, azaz kb. mennyi a hatásfoka egy átlagos hangszórónak, hogy kell igazából értelmezni az erősítők és hangszorók W-os teljesítményét?

Egy hangszóróm van és az erősítők szinte mind sztereo-k. pl. 2*15W erősítőt kimenetét összeköthetem simán párhuzamosan és akkor lesz 30W-om? Ennyi szerintem elég is lenne és a hangszoróm is be lenne biztosítva leégés ellen, mert csak fele akkora teljesítményt kapna.

A hangszóróm 8 omos, de az erősítőkre nem igazán szeretik ráírni, ennyire mindegy?

Köszönöm előre is!

Üdv. poliamid

Mobil Fórum > Macika (esetleg pü neki)

Nokia 5140-es telefonomról szeretnék rádiót hallgatni, de nincs eszközöm, amit csatlakoztathatnék hozzá. Valaki meg tudja mondani, hogy milyen fajta csatlakozású kábelt kell hozzá keresnem?

Nagyon köszönöm, mindketten sokat segítettetek

Két dolgot szoktak figyelembe venni vezeték méretezéskor.
- Méretezik melegedésre - áramsürüség alapján, és
- Méretezik feszültségesésre is, egy adott tűrést figyelembe véve
A méreteznek mindkét szempontból jónak kell lennie.

Melegedésre méretezés: az áramerősség és a keresztmetszet hányadposa megadja az áramsürüságet (A/mm2)
Rézvezetékek esetén,
- szabad vezetékre kb. max. 10A/mm2 engedhető meg
- kábelben ahol a vezetékek melegítik egymást 4...8 A/mm2
- feltekercselve (pl. trafóra) 3...6 A/mm2
Persze a hőállóság függvényében ez többb vagy kevesebb is lehet.

Feszültségesésre méretezés:
Ki kell számolni a vezeték ellenállását a R = Ro*L/A képlettel, ahol Ro a huzal fajlagos ellenállása (rézhuzal esetén kb. 0,02ohm*mm2/m) L a vezeték hossza méterben (vezetékpár esetén kettővel szorozni kell), A a vezeték keresztmetszete mm2-ben. Az átfolyó áram ismeretében ebből számolható a feszültségesés.
Hálózati fesz esetén többnyire 3%-ot szoktak megengedni. 12V-os rendszerben, meg kb úgy hogy minimum 11V még meglegyen a fogyasztón (pl. led szalagok esetén mert alatta meredekebben csökken a féyereje).

Ez trafó méretezésre vonatkozik, de igaz más esetben is. Ha szabadon (levegőben) fut a vezeték, még több is (4-6) megengedhető.

Kellene egy kis segítség vezeték terhelhetőség számításával kapcsolatban, a képletre lennék kíváncsi.

Az interneten váltakozó áramra találok képleteket, de én aksiról üzemeltetett ledes reflektorhoz szeretném kiszámolni, ami azt jelenti, hogy kb. 10-13V egyenfeszültségről van szó (13V-tal számolnék, az a biztos). Ezen kívül azt tudom, hogy a reflektorom 1A-t kóstál. A képlettel azt szeretném megtudni, hogy az általam jónak vélt 0,5 mm átmérőjű (0,19635mm^2) réz vezeték megfelel-e a célra. Valaki meg tudja adni nekem a képletet, hogy bármikor felhasználhassam hasonló számításokra?

Biztosan sokan ismeritek a MOC30xx triak kimenetű optocsatolókat, amiból olcsó (akár nullaátmenetnél bekapcsoló) szilárdtestrelé építhető. Létezik hasonló triak kimenetű optocsatoló, ami a vezérlés hatására nem zár hanem bont?
(azaz egyszerű bontóérintkezős szilárdtestrelé készíthatő vele?) Diszkrét alkatrészekből, vagy opto-fet kimenetű szilárdtestrelével ezt nem ügy megoldani, de én egyszerű olcsó alternatívát próbálok találni. Aki tud konkrét (olcsó, beszerezhető) tipust ajánlani, az ne fogja vissza magát

Rendben, kösz a segítséget

Szinte mindegy. Nem hiszem, hogy tönkremenne akár 4 vagy a 8 ohmostól. Az utóbbi halkabb lesz. Ha esetleg párhozamosan is vannak kötve, akkor se legyen 4 ohmnál kisebb az eredő.
Nagy hibát nem vétesz.

Egy másik témában írtam egy Sirius309-es rádióval kapcsolatban. Kapcsolási rajzot kerestem, ami meglett, de a rajzon nincs rajta a két hangszóró adatai. Mindkettő hangszóró hiányzik, ezért az lenne a kérdésem, hogy szerintetek milyen hangszórókat kössek be?

Nos igen, darabokra szedtem a tárcsát, és azon a helyen, ahol a tárcsába megy a tengely, van egy rézgyűrű. Ha azt kiveszem, és rárakom egy akkora rúdra, ami belefér, akkor úgy tűnik, hogy semmi baja, de ha benne hagyom, és egy csavarhúzót dugok bele, szintén üt, mint a saját tengelyén. Talán hülye megoldás, de holnap elmegyek az esztergályoshoz, viszek neki rézrudat, ami vastagabb, mint ami kell, és megcsináltatom vele. Egy próbát megér, főleg, ha jó lesz

Talán rosszul van a helyén (általában levehetők). Ha nem, elgörbült a tengely. Így sz*rt sem ér az egész, kuka.
A korongnak úgy kell futni, hogy tized mm sem lehet az "ütés".

Rendben, akkor megcsinálom a FET-es megoldást, kösz a segítséget

Nem, 6,2-6,8 V kell, mert hozzáadódik a FET nyitófeszültsége (kb. 4 V), és így fog 10...10,5 V alatt lekapcsolni.

A relé iszonyú sokat fogyaszt, de az a feszültségőr sem túl takarékos ezekkel az értékekkel.

Erről a tűnyomásdologról nem tudtam, kösz a segítséget
Van benne rugó, amivel lehet egy kicsit állítani, de az nem sokat ér. A hátulja cserélhető, gondolom eredetileg voltak hozzá különböző súlyok, de mikor hozzám került, a lejátszó fej belseje is darabokban volt, és semmilyen kiegészítőt nem adtak hozzá. A mostani fejet Vaterán vettem. Mivel a rugó nem sokat ér, a hátuljába tettem ólmot ellensúlynak, és most már úgy gondolom, a tűre eső súly megfelelő (nem tudom lemérni, de a tű nem fordul ki ).

Viszont felfedeztem egy újabb problémát, amit sokkal macerásabb lesz megoldani. A tárcsa, amire a lemezt teszem, fel-le, és jobbra-balra is jár. Nem tudom, hogy mi történt a szerkezettel, de ennyi mechanikus problémával arra gondolok, hogy ráesett valami súlyos, vagy ráütöttek valamivel. A tárcsa járása nagyon ütögeti a tűt, ami szintén nem jó, és az ütések hatására kis idő múlva szintén kifordul. Holnap kiszedem a gépből a tárcsát, és kitalálok valamit, hogy hogyan lesz újra egyenes.

Vannak:

1. Nagy a tűnyomás (5 grammnál nem lehet több, komoly lejátszóknál 1-2 gr). A primitív karoknál egy rúgó adja az ellensúlyt, komolyaknál a kar hátsó oldalán egy valódi súly. Van még kitérítő erő ellensúly is a komolyaknál. Ha nagyobb a tűnyomás, az a helyén tarja a tűt kompenzáció nélkül is. Persze van ára: hazavágja a lemezt.

2. Ki van esve (törve) a tűtartó a helyéről. A szig. szalagos megoldás elképesztően primitív, felejtsd el. Lehet hogy a tűtartó a helyén marad, csak a hang lesz sz*ar, torz.

Gondolkodtam én is ezen a dolgon, és arra jutottam, hogy a feszültség őr felhasználható erre a célra (már ha működik XD), és még ki is jelzi az akku állapotát. Véleményem szerint egy NOT kapu és egy AND vagy NOR kapu segítségével megoldható, és ezeket tranyókból is meg tudom csinálni, meg van is itthon egy csomó
Egy relével kapcsolnám a feszültséget, viszont kérdéses, hogy mennyit fogyaszt ez az egész nekem a kis aksiból, de szerintem nem sokat A másik meg az, hogy rakok rá egy kapcsolót, és akkor ha nem használom, nem fogyaszt a szerkentyű.

Mi a véleményetek erről az ötletemről?

Remélem, egy másik problémámban is tudtok segíteni:
Van egy régi sztereós bakelit lejátszóm, és az a problémám vele, hogy a tű a kar súlya alatt kifordul a fejből. Nem igazán jó ez így, mert emiatt a fej súrolja a lemezt. Próbáltam szikszalaggal ráragasztani, 2 percig jó volt, de utána a ragasztó megadta magát, és újra súrolta a fej a lemezt Pillanat ragasztót nem akarok használni, mert akkor nem tudnám kicserélni, ha valami baja esne. Van valami ötletetek, hogy mit lehetne még kipróbálni?

Ez jó ötlet, de nekem 12V-os aksim van, nem lenne jobb egy 15V-os zéner? Gondolom az ellenállással állítom be, hogy mekkora feszültségig merülhet. Beteszek egy 100K-s potit, és mikor először merítem, be tudom állítani az értéket, majd gyertya faggyúval lefixálom

A stabilizátorok túlnyomó többsége nem kapcsol le a csökkenő bemeneti feszültség hatására, vagy csak nagyon alacsony értéken, viszont csökkenti a kapocsfeszültséget, vagy jelentősen terheli az aksit. 1 MOSFET (pl. IRF3205), 1 ellenállás (10...100 k a gate és source közé) és egy z-dióda (6,2...6,8 V a gate és az aksi közé) jobb lenne e célra.

Üdv!
Bár nyákot nem gyártok, főleg nem ezzel a technikával, de a műnyomókkal foglalkoztam kicsit (névjegykártya).
Szóval:
Tapasztalatom szerint túlhűtik az átlagos lézerek égetőművét, ezért lesz gyengébb a nyomat.
Nekem a HP 5 vált be legjobban, abban még egy komoly fémhenger ez az alkatrész, nem fólia.
(tudom: ez a dög elég ritka otthoni körülmények közt)
Abba is egyenként kellett adagolni.
A festék megfolyási hőmérséklete jellemzően 100-150 fok körül van, ennél sokkal feljebb ne menj, inkább tovább melengesd és hagyd teljesen kihűlni áztatás előtt.

Nagyon köszönöm a segítséget

10,5V a határ. Ez alól is vissza lehet hozni, de az élettartam csökkenhet. 7-8V a mély kisülés határa.

Elmélet: http://www.voiterscooter.com/upload/akku_tudastar.pdf

De vedd figyelembe, hogy terhelés nélkül, csak az önkisüléstől is csökken feszültség, főleg ha még rajta van egy áramkör is, ami szintén fogyaszt valamennyit. Tehát időnként nem árt rámérni.

Kinéztem magamnak egy 12V 6AH-s aksit, amit a későbbiekben több célra is használnék. Az ötletem az lenne, hogy beteszek egy stabilizátort, hogy megakadályozzam, hogy véletlenül is túlságosan lemerítsem. Úgy tudom, hogy az aksi teljesen feltöltve 14V körüli. Arra gondoltam, hogy 12V stabilizátort fogok használni, de mégis, hány voltra lehet lemeríteni annélkül, hogy tönkre menne az aksi?

Kösz, ezzel sokat segítettél. A múnyomó nekem nem működött, mert a papírrol a por a hengerre tapad, és nem lesz jó a nyomtatvány. Jelenled vetítő fóliával próbálkozom, mert a fotó papírra én is gondoltam, de nekem nem jött össze, de mostmér tudom, hogy nem mind jó
A vasalási hőmérséklet még mindig kérdéses, mert a fóliával nem sikerült 150 fokon, 250 fokon már jól működött, de sikerült nagyon felmelegítenem a panel közepét, így onnan leégett a festék. Megpróbálkozok más fotó papírokkal, és más módszerekkel, majdcsak összelön

Üdv!

Egyszer: http://kapcsolasok.hu/nyak-keszites/29-nyak-keszites-vasalassal
Másodikra meg határozott emlékeim vannak arról, hogy itt a terminál fórumon is van egy hosszú topic erről.

Ez nagyon jól hangzik, holnap ki is próbálom

Kedves Elektromann és Többiek!

Én műnyomópapírra (kb.80grammos) nyomtatom ki a panelrajzolatot. Ez mindkét oldalon fényes papír és olcsón lehet vásárolni belőle.
A nyáklemezt nem muszáj csiszolni, hanem inkább súrolóporral és kevés vízzel, ujjainkal végigdörzsölni. Ezután pedig lemosni, majd benzines ruhával áttörölni, hogy teljesen zsír és koszmentes legyen. Ezután, minél gyorsabban a tiszta panelra rá kell helyezni a méretre vágott nyákmintát, majd vasalóval lassan, nyugodtan átvasalni a mintázatot. Nálam, kb. 3-5 perc egy 100x160mm-es panel átvasalása. Ezután melegvízbe beáztatva a "vasalatot", a papír leázik, illetve sokkal könnyeb lehuzigálni a panelról. Lemosás langyos vízben, törlés, óvatosan, majd maratás.
Eredményeim kb. 95-98%-os minőségűek, nekem tökéletesen megfelelnek.
(Itt-ott persze lehetnek leválások, feliratok nem teljesen szépek, de igen kis méretekről (2mm-es felirat) van szó, és házilag ez is igen jó eredmény.)

Üdv!

Ennek komoly irodalma van a Neten. Még itt a Fórumban is. Keress rá.

Ebben teljesen igazad van, remélem az elektronikát is meg tudom tanulni a netes forrásokból annyira, amennyire szeretném Szeretnék magam tervezni kapcsolásokat, de ehhez tényleg nagyon sok tudás kell XD

Na de most egy kicsit más irányba szeretnék kitérni: Nem rég vettem egy lézeres nyomtatót, és most azzal próbálok kapcsolásokat készíteni. A problémám csak az, hogy nem nagyon akar összejönni. Vasalással próbálkozok, de néhol nem tapad rá a panelra. Úgy gondolom, hogy azért nem jön össze, mert mikor megvettem, hazafele elkezdett esni, és megázott a fólia, de azért gondoltam, jobb, ha rákérdezek, elvégre először csinálom. úgy próbáltam, hogy nejlon kesztyűben (hogy ne zsírozzam össze) először le takarítottam a panelemet finom smirglivel, kinyomtattam a nyákot hőálló fóliára, rátettem a megtisztított panelre, és vasalóval (több hőfokon is próbáltam, papírral lefedve és anélkül is) melegítettem. A papírral jobb volt, mert akkor nem tapadt rá a vasalóra a fólia. Szerintetek jól csinálom?

Marad az önszorgalom, önképzés. ma már könyvtárba sem kell menni, ott a NET.
Az angol tudás meg feltétlenül kell. A többlet tudásnak biztos, hogy haszna lesz.

Ebben teljesen igazad van, "birkákat" nevelnek. Mi se tanultunk semmit az iskolában, csak annyit, hogy levizsgázhassunk. Amikor meg munkába álltam a munkahelyen, csodálkoztam, hogy nem tudok semmit

Szomorú.
Tanulni, olvasni kellene, ismerkedni a régebbi technikákkal. Amikor még én tanultam (akkor még a "kommunisták" tanítottak), bizony kötelező volt megtanulni, ismerni, és vizsgázni a régebbi technikából is.

Ma már nincs ilyen. A mai oktatásnak csak egy célja van: szolgálatkész birkákat nevelni, akik nem kérdeznek, nem gondolkoznak. Azt majd a vezér megmondja mi a fontos, kire kell haragudni, kit kell szeretni. Persze van egy szűk kiválasztott réteg, aki mindent megkap (a tanulást is), de ezért abszolút szervilisnek kell lennie.
Ismerős? Már régebben is volt néhány ilyen ország (É. Korea, Kuba, Kína), most szépen arra tart ez az ország is.

Értem, ezek szerint csak egyszerűen megmaradt a tudatban, hogy forkókondi, és a boltosok is így nevezik Kösz a felvilágosítást

Annyiban azonos, hogy forog. De a ventilátor is forog, meg a szék is, amin ülök.

A forgókondenzátor ma már nem nagyon ismert (elég drága is lenne). Évtizedek óta nem használják (legfeljebb antenna hangoláshoz, vagy valami spéci amatőr célra). A komoly forgókondiban a fegyverzetek között levegő a szigetelés, a tengelye csapágyakon forog, nagy a kapacitás átfogása, a visszaállási pontossága is nagy (régi rádióvevőkben, adókban használták). A gyengébbekben a mechanika egyszerűbb, a szigetelés műanyag fólia, ezért a méretük kisebb. Bár a visszaállási pontosságuk jóval gyengébb (zseb és táskarádiókban használták). Mindegyik arra készült, hogy sok forgatást kibírjon.
A trimmer kondik csak egy érték beállítására készültek, kivitelük hasonló az egyszerűbb forgókondikhoz, de a kapacitásuk és méretük kisebb, és a mechanikájuk nagyon egyszerű. Sok állítgatást nem bírnak ki. A jobbak kerámiából készülnek, nagyobb feszültséget bírnak. Van olyan is, ahol egy hernyócsavar az egyik fegyverzet, ezekkel finomabban lehet állítani, de a méretük nagyobb.

Multifunkciós műszerem van, ami tud frekvenciát is mérni, nem nagyon lehet álligatni. A frekvencia mérés csak egy állásban van, aminek 20KHz a mérés határa.


Tudtommal az is forgó kondi, csak épp nem kézzel, hanem csavar húzóval állítható. Én legalábbis ilyen jellegű kondit vettem

Ha kis frekit akarsz pontosan mérni (1 Hz), akkor periódusidőt kell mérni a frekimérővel (át kell kapcsolni). Így könnyű, és pontos lesz a mérés. Még az is lehet, hogy pontosabb, mint a 32 kHz mérése. De ez a frekimérőtől függ.

Nem forgókondit írtam (az más), hanem trimmert.

De igazad van, hogy erre miért nem gondoltam XD Ez egy többfunkciós jelgenerátor, bármilyen frekvenciát választhatok a méréshez

A forgó kondi nagyon jó ötlet, kösz a segítséget

Az órához pontos freki kell, különben sz*rt sem ér.
Akkor ne fix kondit tegyél, hanem trimmert (30 pF kondi + 68 pF trimmer).
A frekimérőt meg nem értem, mert 32 kHz-et kell mérni.

Köszönöm a segítséget, megveszem a 68 pf-os kondit. A frekvencia csak annyira fontos, hogy egy órát akarok készíteni. Az eredeti kapcsolás szerint egy csomó IC-t kellett volna vennem a leosztáshoz, így három IC-vel megoldhatom az 1 Hz-et. Egyébként mérni nem tudnék, mert a frekvencia mérőm 10Hz-től mér.

A kommersz kerámia kondik jó esetben 5%-osak, de inkább több. Nyugodtan berakhatsz 68 pF-et is. Már csak azért is, mert a freki eltérés kristály gyártmány függő is.
De ha nagyon pipec akarsz lenni, hagyj helyet 2-2 kondinak, és összerakhatod két darabból is a 62 pF-et. A frekit mérheted, aztán kiderül, hogy mi a jó érték.
Szvsz mindegy. Egyáltalán, fontos ennyire a freki pontosság?

Elvileg egy ici-picit, de akkor is a quartz tényleges rezonancia-frekvenciája lesz a meghatározó. Nyugodtan vehetsz 68 pf-ot, mert a (valószínűleg) kerámia kondenzátorok eleve pontatlanabbak.