Értem, sejtettem, hogy van valami sokkal bonyolultabb dolog a háttérben. Annyira nem vagyok kíváncsi rá, elfogadom, hogy valamilyen módon a vezeték érzi a fluxust, még ha nem is érintkezik vele.

Pontosabban a toroid fluxusa van a vezetékhurok belsejében.

Igen, az elektrodinamika elve tartalmaz távolbahatást, ez van. Benne van a képletben. Integrálod a fluxust olyan felületen, ami nem a dróton belül van.

Ha távolbahatás nélkül akarod megérteni, akkor nemcsak a relativitáselméletet kell alkalmaznod az elektronok klasszikus tulajdonságaira (ebből ered a mágnesesség), de még a kvantumelmélet fotonjait is be kell vetned az energiaátvitel magyarázatához. Biztos (talán) van valaki, aki képes ezt matematikailag levezetni egy nagyon leegyszerűsített elrendezésre, de én nem ismerek ilyen embert.

Jobb megmaradni a klasszikus elveknél ha trafót használunk.



És a karikán belül van fluxus??? Na, azért az alapokat ne felejtsük már el! Nem az a lényeg, hogy mi nincs, hanem hogy mi van. Nekem nincs harmadik szemem, az angol királynőnek sem, tehát én vagyok az angol királynő? Hát nem. A példád csak azt mutatja, hogy rosszul tudod a törvényeket.



Nem. Nem a közepén van valami. Pont ez derül ki a példádból: csak a környezetet cseréled le, ettől változik az áram.

Már persze hacsak nem akarsz a primitív indukció-törvény helyett relativisztikus kvantum-elektrodinamikai elméleteket tanulni. (Hidd el: nem akarsz.)

Ott nincs is.
De tényleg.
De mit csináltál a drót végeivel?
Csak nem visszakanyarítottad a VASMAG KÖZÉPPONTJÁN KÍVÜL?
Mert akkor az már egy menet, akármilyen messze is viszed.

Egymenetes rövidrezárt vezetékkel kísérleteztem. Nagyon nagy áram folyt, minimális feszültség mellett.

De ezt a vezetéket simán átvezettem a toroid középpontján, ahol elvileg nincs is mágneses mező.
A vasmagban folyik a fluxus, hogyan van hatással a vezetőre? Mert jelen értelmezésem szerint átdugtam a vezető egy olyan helyen, ahol nincs is mágneses mező, akkor honnan ered a feszültség? Honnan érzi a fluxus változását a vezető? távolbahatás elve Ezen az elven akár toroid se kell, átdughatom a vezetőt egy hullahopkarikán, annak a közepén nincs fluxus, ott mégsem lesz se fesz se áram... Tehát valaminek kell lennie a toroid közepén, mert, mégsem mindegy hogy ott vezetem át a vezetéket vagy egy aranygyűrűn Valamilyen módon csak meg kell érezni a vezetéknek hogy toroid belsejében van...

Ha azt nem érted, hogy a fluxus hogyan hoz létre feszültséget, akkor azt sem, hogy a fluxust hogyan hozza létre a feszültség.

Első körben egyszerűen el kell fogadni a tapasztalati törvényt, hogy egy görbe által körbezárt felszínen áthaladó fluxus változási sebessége és a görbe mentén mért feszültség egymással arányos. Valójában nem követi egyik a másikat, nem oka egyik a másiknak, hanem egyszerűen a két mennyiség azonos.



Zárlatban sem 0 a fluxus. Egészen pontosan annyi, amennyi a vezetékben folyó áram miatt eső ohmos feszültség fenntartásához kell.

Jó, de még mindig nem értem, hogy ha rövidrezárom, akkor mi hajtja az áramot?

A mágneses mező a közepén nulla. Pontosabban annyi van, amennyi ki tud szabadulni a vas gyűrűből, de ez nem sok, szinte semmi. A vastag kábel körbeveszi a vasat, és ha zárt, folyik is benne áram. A felerősítő csavar sem ad zárt áramkört, akárcsak a vastag kábel, ha nincs összeérintve.

Hát ez az, hogy én is azt sejtem, hogy semmilyen. DE akkor ez a nagy semmlyen mágneses mező, hogy tud mégis ekkora áramokat megindítani abban a drótban, ami középen megy át?

https://www.youtube.com/watch?v=opJYLFvI-RE

Közvetlen a gyűrű középpontjában semilyen. Szokták is itt átvezetni a lefogató csavart.
Áramot csak ÁRAMKÖRBEN lehet elindítani, vagyis az a drót ezexerint 1 menetes szekundertekercs. De csak ha mérsz rajta.

Ha úgy kérdezem, hogy egy toroid mag belsejében üzem közben, a gyűrű középpontjában milyen a mágneses mező, van-e, milyen erős stb? Csak meg ha átvezetek egyetlen szál vezetéket, abban nagyon nagy áramot indít meg, ha elég vastag és kicsi az ellenállása...

Ha a vasmag nem zárt (pl. egy rúd), akkor az erővonalak a levegőben záródnak, nagyon kis hatásfokkal, de lesz kapcsolat a két tekercs között. Nem véletlen, hogy a trafóknál a legkisebb légrésre törekednek (váltott irányú lemezelés). A legjobb légrés nélküli megoldás a gyűrűmag (pl. hiperszil vas, ferrit gyűrű). De ennek a tekercselése macerás.

Sziasztok!

Ha van egy zárt mágneses körünk, két tekerccsel, trafóként üzemeltetve. A primer létrehozza a fluxust, ami végig a vasmagban folyik, akkor hogy lehet hatással a vasmag köré tekercselt szekunder tekercsre, főleg ha jó távol van a vasmagtól? Az erővonalak elkerülik a tekercset (a fluxus végig a vasmagban folyik), de akkor hogy tud feszültséget indukálni és ilyen jó hatásfokkal energiát továbbítani? Ráadásul a tekercs sok eseben nincs is szorosan a vasmaghoz közel tekercselve, műanyag és papírszerű védőburkolatok még távolabb viszi a vezetéktől...

Rezonancia...

Ha a MOT sec oldalával sorbakötöm 3uFos kondi telepet sokkal nagyobb az ív. Mi ennek a magyarázata?

Valaki tudja, hogy mi az elektrolitkondik elektrolitja?

A megoldás talán.

De Te nem leszel életképes, mert nagyon könnyen agyonüthet. Az ilyen közvetlen áramellátást a saját érdekedben felejtsd el.

ÉLETVESZÉLYES!

Elektrolizálni szeretnék pár Amperrel és nem szeretnék trafóval bajlódni, életképes a következő megoldás?
220at greatz hiddal egyeirányítok (50A -es hidam van) és a DC oldalra egy nagyobb ELKO-t teszek. Az AC oldalra soros ellenállásként fénycsőkondikat (ezeket a kondikat párhuzamosan kötve egymással). (4uF-es vannak több mint 70 db). DC re olyan 20V 8A lenne jó kb. Elvileg ezzel a megoldással áramgenerátort kapnék, mindegy hány cellát teszek rá az áram rövidzárban is korlátozott. Az áramot tudom szabályozni a kondik számával. A kondik nem melegednek és az óra sem mérni csak a hatásos teljesítményt. Jól gondolom?
Nem üti ki a diódát, ha nagyobb pl 120uFos konditelepet kötök a hálózatra mondjuk pont csúcsértéken dugom be, amikor a töltetlen kondik hirtelen csúcsra töltődve nagy áramlöketet vesznek fel? Van erre valami egyszerű megoldás?

Hűtőgéphez szeretnék egy hőfokkapcsolót a kompresszor ki/be kapcsolásához, szabályozható lenne jó 0-8 között.
Van valami egyszerű kapcsolás?
Köszi!

Ez jó lenne termisztorral? De hogy lehet szabályozni és van hiszterézise, mi határozza meg?

Nem kisebb, hanem pont, hogy nagyobb ellenállás kell. A 470któl nem sokkal kb 220k pluszban és már le is áll a motor. A 470k ott hagytam felső korlátnak, ha 0 tekerném a szabályozó potit, Nem a legstabilabb a motor, de a célra amire kell jó.

A triak szabályzójelét kellene közel 0 és 100 kitöltés között állítani. Emlékeimben kotorva volt ilyen megoldás, de az mintha bonyolultabb lett volna. Ha belemérve a poti ki van ütköztetve egy ellenállással, azt esetleg csökkenteni lehetne (vagy elhagyni). De lehet, hogy leszakad a vezérlés.
Próbálj keresni egy olyan kapcsolást, ami átfogja a teljes tartományt, és hasonlítsd össze.

Porszívómotorhoz szeretnék fordulatszámszabályzót, és keresgéltem a lomok között triakot, erre találtam egy komplett kapcsolást.

Gyakorlatilag ez, más értékekkel és 600V 12A-res BTA12-es TRIAC-kal.

http://1.1.1.3/bmi/kapcsolasok.hu/image ... enyero.bmp

Amit találtam valószínűleg pont porszívóé, de 100as izzóval teszteltem és nem tudom letekerni a fényerőt nullára. Mint ahogy a fordulatszámot se lehet alapból a porszívónál, így nem meglepő. De hogyan oldjam meg ha és 0-100% szeretnék szabályozni? a 10k fix ellenállás nekem 500ohm, azt kéne lejjebb vinni?
Köszi!

Vigyázok, nem most kezdtem ezekkel játszani, van annak már több mint 20 éve is. De köszönöm a figyelmeztetéseket, sosem lehet tudni!

Figyelj! Baromira vigyázz, mert tényleg agyonüthet. Már szóltak, de jobb kétszer. Valamilyen kisütésről meg gondoskodni KELL.

A kondik tényleg felrobbanhatnak a rövidzártól. Ez az egész áramkör egy időzített bomba. Főleg, ha más is hozzáférhet bármikor. A kondik akár napokig is képesek megtartani a töltést. Sőt kisütés után képes regenerálódni (kisebb feszültségre).

Engem már rázott meg ilyesmi áramkör, és láttam rövidzártól felrobbanni kondit is. Akkora áram folyik a rövidzárnál, hogy mindent visz (kábel, kapcsoló, stb)

NAGYON VIGYÁZZ!

Találtam egy jó pár (11db) 400V 680uF kondit, abból lesz a kondibank. Igaz az, hogy fullra töltve rövidzárral kisütve felrobbanhat?

Ha az AC oldalra teszek az izzó az jó lehet, próbáltam is még az elején, de akkor még inkább átfordulnak talán az elkók, mert ugye az ő töltődésüket is akadályozza, így kisebb feszre töltődik, hamar nullara sül. Persze az AC oldalra sorosan egy AC kondi lenne a legjobb, meddő ellenállás. DE jobbnak tűnik, ha inkább kis ellenállást teszek az AC oldalra, hogy gyorsan nagy feszre töltődjenek a kis kondik, és utána a nagy R kimenetre ,hogy lassan süljenek ki a kimenet felé. HA gyorsan koppig (320V) töltődik, de csak lassan sül ki akkor nem kéne átfordulni.
A diódák a fordulást nem teljesen akadályozzák, mert ugye nyitófeszig azért feltöltődik, persze ez még mindig sokkal jobb, mint a semmi. kisütő R kell párhuzamosan a kondikkal, de külön külön, mert ha egybe a kimenetre teszek egyet, akkor az éppen kisebb feszültségű kondi átfordulhat és */- ugyanakkor feszültségnél a kimeneten 0-nál ugyanúgy megáll. Ne keverjük a kondibankkal, az nem része a kapcsolásnak, majd a végén az lesz a tulajdonképpeni fogyasztó. Aztán majd dinnyét ha nem is, mint a videókon, de almát hátha szétvisz, ha rövidzárban kisütőm

Egy nagyobb értékű ellenállás a kimeneten (ami nem fogyaszt látható mértékben) kisüti az elkókat.

Miért nem simán a 230V AC-be kötöd be az izzólámpát? Ez is korlátozza a töltődés sebességét. A kétszerező kondijaira meg tegyél párhuzamosan diódát, akkor nem tud átfordulni a polaritása. De persze használhatsz polaritás nélküli kondikat is.

Kellően kicsi kapacitású, AC-re is alkalmas, és nagy feszültségtűrésű kondik egyúttal áramkorlátozóként is működhetnek, ekkor elegendő lehet egy sima NTC-t bekötni lökésgátlónak.

Másik jó megoldás lehet a 230V-os oldalon egy fénycsőfojtó alkalmazása mint áramkorlátozó, mert ezzel sokkal jobb lesz a hatásfok, sokkal kevesebb energiát fűt el mint egy ohmos fogyasztó. Ekkor célszerű 4db diódát használni, az esetleges rezonancia miatt a kétszerező kondijaival. Persze akár direkt is lehet a rezonancia kihasználására játszani...

A 640V-ra (2x320V-ra érdemes kisütő ellenállásokat tenni).
Amúgy muszáj megemlíteni, hogy életveszélyes játékot találtál magadnak. Ekkora feszültségre töltött kondenzátorok, meg úgy általában is, ez az áramkör kifejezetten veszélyes, és halálos áramütést is okozhat! Hasonlóképpen a "kondenzátor bank" is, még akkor is ha leválasztottad a töltőről ill. a hálózatról! Alapszabály, hogy ne dolgozz vele olyankor amikor egyedül vagy, minimum legyen még valaki otthon, aki baj esetén segíteni tud pl. mentőt hív! Az illetővel előre tudatni kell, hogy mit csináljon baj esetén, pl. kismegszakító lekapcsol, ill. ne puszta kézzel próbáljon leszeni a drót végéről amikor brékelsz, hanem mondjuk seprűnyéllel, stb... Még ha viccesen is hangzik, EZ NEM VICC !!!

A DC oldali áram korlátozására használhatsz nagyobb teljesítményű sorba kötött izzólámpákat, mert ezek (ha kellően túlméretezted) csak pillanatnyi nagy teljesítményt disszipálnak, a fő áramkorlát az AC oldalon működhet.

Köszi!

Kipróbáltam kis 10uFos kondikkal és simán kiverte a 100as izzót
Amúgy kis kondik miatt nem kell remélhetőleg a váltóáramú körbe védőellenállás, mert ugye bekapcsoláskor a töltettlen kondik jól megterhelik egy pillanatra a diódát.

A nagy kondit olyan 400mA körül szeretném tölteni ezzel a kapcsolással, ami kb 10s-ig tartna. Na a most a töltetlen kondin még nem esik fesz, így az egész 640V és 400mA a soros korlátozó ellenállást terheli ami jó 250Wos jelent. DE mit használjak akkor ellenállásnak? kb 1-2kohm és 250Wos kellene. izzók sorbakötve kibirjék a 640Vot de hidegen még túl nagy áramot engednek át, ami nem jó mert a kapcsolás kis kondijain mértem, és dúrván átfordul a polaritás nagy áramnál. A fűtőszálak meg túl kisellenállásúak, sok kéne belőlük. Kéne gyártani egy 10s 250Wttal terhelhető nagyjából 1-2kohmos ellenállást. Ez idő alatt nagyon dúrván 2500J hőt kell ledisszipálni, ami a viz fajhőjét nézve, 1literen 0.5Cot melegítene, tehát 1dl is bőségesen elég lenne... vajon ha betennék sima 0.6W kis ellenállásokat mondjuk vagy 25Wnyit viz alá, kibirná? Ott csak jobb a hőátadás... A soros R a kis kondik után az egyenáramú körben lenne.
Végülis le fogom tesztelni egy sima 0.6W mit csinál 0.6W levegő illetve mikor adja meg magát, meg ugyanezt hideg viz alatt

A másik megoldás, ami eszembe jutott, direktben a vizet melegiteni, átvezetni rajta az áramot. Kijátszani akkora felületű és távolságú elektródákat, hogy kb pár 100 mA folyjon át. kb 4Q töltés nem hinném hogy befolyásolná az viz vezetőképességét vagy szétenné az elektródákat...
A végcél, hogy 220al koppig tudjam tölteni a 400Vos 9200uF konditelepemet. Eddig csak 320Vtal és 3520uFdal próbáltam ki a telepet rövidrezárni és iszonyat nagyot durran már így is

A kapcsolás működik a gyakorlatban is. A diódákat a feszültség csúcsértékének a duplája terheli azaz AC 230Veff esetén 640V-nál nagyobb feszültségű diódát célszerű használni (1000V-os ajánlott).

A kondiknak elvben át tud fordulni a polaritása, de csak akkor ha a terhelés nagy, és ugyanakkor a kapacitásuk alulméretezett. Megfelelő méretezés esetén nem feltétlenül fordul elő - tehát elkó is használható. Továbbá a kondikkal párhuzamosan kapcsolható 1-1 dióda záróirányban, ami nem engedi a polaritását megfordulni.

Sziasztok!

Egy ilyen kapcsolást már csináltam és működik is:



DE azon gondolkozom, hogy nem fordulhat elő, hogy a kondik valamelyike ellentétes polaritásra töltődik a kimeneti terhelés miatt, tehát jó ide az elkó egyáltalán? Mert ugye egy időben csak az egyik kondi töltődik a hálózatról, de a terhelés a kimeneten állandó és nagy lenne, tehát süti kifelé a másik töltést nem kapó kondit is, ami nagy terhelés hatására gyorsabban kisülhet, minthogy rákerülne a következő periódusban a sor, hogy újratöltődjön. Na ilyenkor 0ra esik a fesz a kondin, de a másik kondin még van fesz és így a kimeneten is folyik tovább az áram, ami ugye átmegy a 0 töltésű kondin és azt ellentétes polaritással elkezdené tölteni, ami az elkónak nem biztos, hogy jó... Vagy rosszul gondolom? Mi ilyenkor a teendő?

Aztán a másik, hogy a két dióda gyakorlatilag sorbakötve rajta van a kondikon záróirányban (640Von), tehát a diódáknak legalább 640Vot birni kell? vagy legalábbis kéne 1-1 védőellenállás párhuzamosan a diódákra, ami elosztja a feszültséget közöttük... Az nem gond, mert van 800V 4A graetz hidam, annak használnám a +/- és az egyik ~ lábát. (igy 2 diódát a a 4ből).

Szóval ez a kapcsolás elvi, vagy működik is a gyakorlatban normálisan? Mekkora diódák és kondik kellenek nekem (kapacitás és fesz)? 640V előállítására kell, hogy 400Vra tudjak tölteni kondikat a 220ról... a váltóáramú oldalra berakok sorba áramkorlátnak és rövidzárvédelemre egy E27-es foglalatot egy izzóval. A kimeneti egyenfeszre megint egy ellenállást, ha éppen kondit töltök, hogy lassú legyen a folyamat és 400V előtt levehessen...

Elöre is köszi!

Mit is írtam korábban?
"NiCd 1300 mAh-s cellák kerültek ... nyomatékra többet hoz a cucc, mint 2500-as NiMh ceruza cellákkal (nem lehet lefogni)"
Igazából nem is számítottam másra. És nem a NiCd/NiMh eltérés a lényeg

Ismerős... érdemesebb az elektrotechnikával megismerkedni és saját magad lemérni.

A kis béna Vartának nem sikerült AA méretben 3 Ah-s NiMH aksit csinálnia, de a világhírű BTY tizedáron árulja, ráadásul sokkal kevesebb anyag felhasználásával (17,4g), mint ami egy 1600 mAh-s aksiban van (24g). Na nee! Tisztességes gyártóknál minél nagyobb a kapacitás, annál nehezebb az aksi.

Megrendeltem az elemeket Kínából. Egy ismerősömmel leteszteltettem, azt mondta, hogy a kapacitása valós, meg van a 3 Ah, viszont tapasztalatom szerint 3 A-nál többet nem tudnak leadni egyszerre.
Az aksis gépemnek szántam, arra sajnos nem jó, de nem maradnak kihasználatlanul, van egy nagy csomó szolár lámpám, amiknek tönkre ment az aksiuk.

Köszi Tron!

Érdemes volt körülnézni egy kicsit.

4/5 SD formátumú NiCd 1300 mAh-s cellák kerültek a csavarhúzóba. A füleket egy ismerős rásütötte. 500 körül volt darabja. Mivel a csavarozó ingyen volt ennyit mindenképpen megért egy XXX gazdaságos helyett egy márkás masina felújítása
Másba nem tudtam normálisan tölteni, így azonnal a helyükre kerültek. Izmoskodnak rendesen, nyomatékra többet hoz a cucc, mint 2500-as NiMh ceruza cellákkal (nem lehet lefogni).

Az AA formátumú cellák az IPC-1l töltőmben 2 kör refresh üzemmódot voltak kénytelenek elviselni 250mA terheléssel.
Ez a masina ugye kiírja, hogy mennyi energiát bírt leszívni az utolsó merítési ciklus alatt, viszont se bele nem fér, se nem ismeri a NiCd cellákat.
Ezért nem tudom kimérni
A csavarozó egyébként egy B&D KC9018

Nem értem. Miért nem tudod kimérni? És mit jelent a "tekeri rendesen"? Nem bírod lefogni? Ez jellemezné a belső ellenállást. Vagy gyorsan pörög üresben? Ez pedig a feszültséget jellemzi. Milyen cellákat vettél? Mennyiért? Forrfüllel? Mértél üresjárati feszt egyenként? Formázni kellett? Stb... Eszméletlenül sok hasznos infót meg lehetne adni ilyenkor.

Én személyesen vettem át a cellákat. Akkor mondták, hogy havonta illik töltögetni, akkor is, ha nem használjuk a fúrót. És mindig középállásban legyen az irányváltó, mert akkor is fogyaszt (nem sokat) a gép, ha nem nyomjuk a gombot. Így szép csöndben merül az akku.

A NiCd-k teszik a dolgukat, kimérni nemtudom, de a B&D csavarhúzót tekerik rendesen.
Vettem még "arcas 2700" feliratú cellákat.
Na ezekre csak 1600-akat adott az IPC. Igaz, a 2500-as Tronic-okra is úgy 4 éve, azok azóta is tartják a formát.
Ha ezek is, rossz boltot nem csináltam

Én kb két éve vettem a cellákat, azóta is korrekten mennek. Két akkupakkot újítottam fel, töredék áron, mintha újat vettem volna.

Naná, hogy kerülöm.
Rendeltem is Laci által megadott cégtől, gyorsak is, az árak is jók. Hogy mit tudnak a cellák, már csak 2-3 nap és megmondja az IPC.
Van a családomban pár fő, akik imádnak enovko és gemko cellákat venni, mert "olcsók". Én meg marékszám dobom ki.

És a legtöbb ilyen hamisítvány is.

U.i.: találtam 10.1"-os 4magos, 1 giga ramos tabletet 5000-ért ingyenpostával.
Szerinted mikorra ér ide?

Igen, a legtöbb ceruzaelem méretű ebben az árkategóriában mozog:
http://www.ebay.com/sch/i.html?_from=R40&_trksid=p2050601.m570.l1313.TR0.TRC0.H0.X1.2V+battery.TRS0&_nkw=1.2V+battery&_sacat=0



Erre meg annyit mondanék, hogy ugyan úgy, mint bármelyik másik nép esetén, itt is előfordul egy-két csaló. Én egy Samsung EVO 128Gb-os Micro SD-t vettem Kínából kb fél éve, és még mindig tökéletesen működik. Ráadásul még 2000 Ft-ba se került.

Tron jól látja. Minél nagyobbat írnak rá, annál kisebb a valódi kapacitás.

Viszont baromi jól be szokták árazni, az ár nagyon jól arányos a valódi tudással.

Viszont neked - felteszem - nem arra kell, hogy havonta egyszer üresben megpörgesd. Úgyhogy felejtsd el a filléres AA cellákat!

8 db 1 ezresért????
Remélem van egy IPC-1 -hez hasonló töltőd, hogy teszteld, mielőtt beépíted.
Rendkívül csodálkoznék, ha 500-at tudnának azok a cellák.

U.i.:
Most futott be egy "32" gigás mikrosd kínából. Nemtudom kitől, mert amit korábban rendeltem, törölte az ibéj és visszatérítést is kaptam.
Szóval úgy hamis, ahogy van. A csomagoláson NINCS feltüntetve a kapacitás. Egyedül a mikro kártyán van, dew az meg kiszedhető a csomagból annak sérülése nélkül.
Naná, hogy csak 8-at bír.

Na igen, ezzel még problémám lesz...
Kár volt kidobnom a mikro trafóját
https://www.youtube.com/watch?v=A8MNw_It0jc
Majd megpróbálok beszerezni egyet. Mire megérkezik Kínából, szerintem kész is leszek vele
Köszönöm a segítséget.

Ha Ni-Mh, akkor azt teszel bele amit akarsz, csak férjen bele. De ha nincs rá pont-hegesztve az összekötő lemez, ráfázol, mert a cellát nem szabad forrasztani, és neked kötve hiszem, hogy lenne kézi ponthegesztőd.

Én inkább az Ebay fele tekintgetek. A kérdésem az lenne, hogy a ceruza méretű aksi is képes lenne ellátni a gépemet?
Konkrétan ezt néztem ki: http://www.ebay.com/itm/8pcs-AA-3000mAh-1-2V-Ni-MH-rechargeable-battery-BTY-cell-for-Camera-MP3-RC-Toys-/111857498760?hash=item1a0b39fa88:g:SmEAAMXQVERSrCQL.
Megnéztem, beleférne, és pont 8 kellene. Ráadásul 2X nagyobb az Ah-ja, mint a jelenlegi celláké.
Mi a véleményetek erről (azt leszámítva, hogy "kínai zar")?

Itt vettem a Ni-Mh akkukat olcsón, és rá is hegesztettek mindegyikre vékony összekötő lemezeket, amikkel már össze tudtam forrasztani. Azt mindenképpen javaslom, hogy a régiről kell lemásolni az összekötéseket, mert elsőre elég zavarosnak tűnik, de mégis úgy a jó.

Elemnagyker
http://www.elemnagyker.hu/

2143 Kistarcsa, Malom u. 9/a
06 28 610-603

De itt is van mindenféle, csak drágább volt (ők bele is szerelik, csak pénzbe kerül):
GP Global Akku
http://global-akku.addel.hu

1132. Bp. Váci út 60-62 (Gogol és a Bessenyei utca között a Lehel térnél)
Tel/Fax: 239-3043
Nyitvatartás: H-P: 8-18, Sz: 9-13

1136. Bp. Tátra u, 12/a (Katona József utca sarok)
Tel/Fax: 329-3396
Nyitvatartás: H-Cs: 9-17-ig, P: 9-16, Sz: zárva

1114. Bocskai út 21. (Fadrusz utca sarok)
Tel: 361-0792
Nyitvatartás: H-Cs: 9-17-ig, P: 9-16, Sz: zárva

A cellákat hol szerezted be?

Amúgy igen. Nem véletlen, hogy ezekbe a masinákba még mindig azokat az "elmaradott" bumszli NiCd cellákat építik, nem a többszörös kapacitású NiMH-ket. Leterhelve akár 5-10A-t is isznak a gépek