elkapsz egy lehetőleg öreg épületbádogost, mert azok még használnak forrasztóvas hegytisztításra szalmiák sót. Esetleg még vegyiárú bolt jöhet szóba.
Vagy veszel egy másik pákahegyet

igen, amónium-hidroxidot kell hidrogén-kloriddal összeönteni.

(szalmiákszesz + sósav)

És azt merrefelé lehet kb. beszerezni?
Patika, műszakibolt, stb?
Vagy házilag is előállítható?

Szalmiák sóba kéne dörgölni melegen a hegyét. (a pákáét! )

up
egy fórumról kétféle véleményt olvastam, ti véleményetekre is kíváncsi vagyok.

Üzemi hőfokon dugjam bele 1 kalmopyrinbe/szalicilbe?
Vagy oldjam fel némi vízben?

Ha epp kalmopyrin nincs otthon, jo a szalicil is (a befozesi). Szinten k*rva budos, hasznalata kozben/utan javallott szelloztetni, mert nagyon irritalja az orrot, ha belelegzed.

Próbáld kalmopyrin tablettával - k***a büdös lesz de az egyik legjobb folyasztószer....

Hali!
Épphogycsak elkezdtem forrasztgatni.
30 w-os pákám van, nikkel heggyel, de egy gond van vele: nem hajlandó rá felfutni az ón...
Ez ellen mit lehet tenni? (pucoltam: semmi, forrasz zsír: elpárolog mielőtt a cin megolvadna)
Másik hegy? (réz talán)

Azt viszont továbbra sem értem, hogy egy árnyékolást miért, hova kell bekötni, és milyen áram folyik rajta.

Ezt meg akkor itt is megkérdezem: (felül van a borda)
http://cortezweb.tvn.hu/gc.png
Ha a bordához érek kézzel, papucsba, szőnyegen, parkettán, akkor
erősödik az egéyként elég halk brumm. Ennek mi a működési mechanizmusa ?
Tisztán kapacitív, a hálózatból a trafón, a grécen, a puffereken, az ICken, majd
a bordákon át és végül rajtam keresztül a földbe, akár egy fázis cerka esetében ?
Bár ott legalább a cerka galvanikusan hozzáér a fázishoz, itt meg elég sok leválasztás van...
Szóval ?

mindkét kérdésre igen a válasz.

Ha csavart értpárat használsz, akkor nem kell árnyékolás, lásd ethernet 10mb->100mb

és ha csökkentjük a bementei ellenállást és nagyobb teljesítménnyel dolgozunk, akkor is csökken a zaj hatása. (figyelem, azért a vonalat illeszteni kell!)

Na, senki ?

> nem a jel abszolút értékét, hanem a saját földjéhez képest differenciáját kell használni.
> A zaj mindkét vezetékre hasonlóképp ül rá, ezért a a differencia bemeneten egymásból kivonódik.
Jó, de akkor ilyen alapon minek kell az árnyékolás ?
Ha mondjuk közel van az érpár, akár enyhén sodorva, akkor mindig közös módusu lesz a zavarjel is ?

> a másik lehetőség, hogy eleve a felléphető zajoknál nagyságrendekkel nagyobb teljesítménnyel dolgozunk
Aham, tehát pl az is lehet a zajcsökkentés módja, hogy csökkentjük a bemeneti ellenállást, és inkább bufferelünk ?

ha jól emlékszem ezt a kérdést is feltetted már. A válasz pedig - többek közt - az volt, hogy nem a jel abszolút értékét, hanem a saját földjéhez képest differenciáját kell használni. A zaj mindkét vezetékre hasonlóképp ül rá, ezért a a differencia bemeneten egymásból kivonódik.

a másik lehetőség, hogy eleve a felléphető zajoknál nagyságrendekkel nagyobb teljesítménnyel dolgozunk. Ilyen pl. az összes hangfalhajtás.

> a földhurokban tárgyaltuk
Jó, akkor azt hagyjuk egyelőre, majd újralvasom.

> árnyékolás
Az egyik alapvető gondom a témában, hogy miért véd egy olyan árnyékolás,
ami egyben a jel földvezetéke is. A földvezetéken folyó elvezető "árnyékoló" áramok
miért nem jelennek meg a jelben a bemeneten ?
Valami olyasmit értenék, hogy ha lenne 2 belső ér, 1 föld meg egy melegpont,
és ezeket együtt védené meg egy külön, harmadik árnyékoló harisnya,
de ezt is inkább a 230-as földre kötném, nem a jelföldre.
Erről mi a véleménytek ?

a földhurokban tárgyaltuk.

az árnyékolás, ha tökéletes lenne, akkor mindentől védene, ami útközben keletkezik. Azonban az árnyékoló vezetéknek is van impedanciája. Sőt, az árnyékolás kapacitív módon hidegíti is a jelet.

> pszichológus mit mondott?
Azt, hogy "vállaljam be", úgyhogy most tessék, itt vagyok nektek...

> a többit meg már bőven kitárgyaltuk
Hol, mikor ? Én egyáltalán nem emléxem ezekre...

Akkor vegyünk elsőre csak egyet: ha egy kábelt árnyékolunk, akkor az mi ellen véd ?
Csak nagyfrekis elektromágneses zavarok ellen ? Tehát pl a trafó ellen semmit sem ér, ugye ? Mondjuk ez meg nem tudom mennyire jelentős.
Vagy ezen kívük faraday kalickaként is működik, így elektrosztatikus terek ellen is véd,
ami egyébként kapacitív módon hatna ?
Szóval miért kell bekötni az árnyékolást bárhova, egyáltalán hova kell bekötni,
és ha be van kötve valahova, akkor honnan, hova folyik áram az árnyékoláson ?

pszichológus mit mondott?

a trafó tere azért érdekes, mert bár ugyanolyan elektromágneses hullámot kelt, de sokkal nagyobb hullámhosszon. Szal, ebből a szempontból olyan, mintha azt kérdeznéd, hogyha valakinek 1Ft-ja van, az ugyanolyan, mintha 1milliárdja? Hát, bizonyos értelemben igen...

a többit meg már bőven kitárgyaltuk.

Kb: mert a legtöbben nem tudják a választ / nem érdekli őket igazán, aki meg
tudja, nem akarja az én formátumomban tálalni, mert nem szimpatizál velem.

Vajon miert?

Ejha, nem túl nagy a tolongás...

> Arra gondolsz, hogyha feny eri a kabelt, akkor zajosabb lesz?
Szinte biztos, csak nem hiszem, hogy hallható mértékben.

> Szennyezes alatt mit ertesz?
Bármiféle külső teret, ami "bejut" pl egy összekötő kábelbe, aztán meg az áramkörökbe.

Arra gondolsz, hogyha feny eri a kabelt, akkor zajosabb lesz? :-)

Szennyezes alatt mit ertesz? "Szenny"-kibocsajtot(azaz zajforras)? Csatolasi modot?

Tudna valaki segíteni, eligazítani zaj ügyben, elvi szinten ?
Alapvetően a külső forrású zajokra gondolok, amit valamiféle tér, mező kelt egy vezetékben.

Amiket szeretnék megérteni:
- durván hány féle szennyezés létezik a forrás alapján (gondolom kapacitív, induktív)
- a trafó tere ugyanolyan elektromágneses tér, mint a fény, csak sokkal kisebb frekin ?
- hogyan hat ez a forrás egy vezetékre (tudjátok, elektron szinten )
- miért lesz brummos egy földhurok, és egy jelkábel maga meg nem pedig az is egy hurok
- amikor egy árnyékolást teszünk a vezeték köré, honnan hova folyik az áram, miért kell bekötni az árnyékolást
stb...

Előre is hálás köszönet a magyarázóknak!

Tehát egyenesen arányos a km-tel, hmm, érdekes...

http://users.hszk.bme.hu/~sp215/Progik/Legmatek.zip

Az induktivitás hogyan alakul 2 azonos anyagú vezetéknél ha csak átmérőikben különböznek ?

Az a 15W elég kicsinek tűnik, de gyakorlás céljára még talán megfelelő.
Amikor kezdtem, akko egy 25W-os pákával nyomtam az ipart
Most meg 50W os "kattogós" weller.

Egyébként a könyvekben 25W körülit emlegetnek ilyen forrasztgatásokhoz. Szerintem is az a nyerő kb.

Hali!
Kiforrasztgatni próbáltam bár rémálom amíg a pillanatpákával kiforrasztom a légszerelt cuccost , hogy oda ne égjen de a sok drautkampó még ki is jöjjön. Panel van, majd gyakorlok rendesen
Nomeg eszköz nincs, max. Pesten tudnék olyat venni ami kéne (de nagyon pl. ceruzahegy páka, ónszívó).
Ruszki páka ruszki heggyel, magyar páka szintén bumszli heggyel, ezekkel meg sokra nem megyek
Még valami: elektronikai (ki)forrasztásokhoz elég a 15 w-os páka?

Béláim az Úrban!
Ha a testeket kötöd csak össze, akkor csak a 2x szigetelési ellenállás választja el a 2 egységet, tehát molyfütty áramok folynak (feltéve, ha nem hibás a szigetelés )

ha a testeket, ÉS a tápfeszeket is összekötöd, akkor kiegyenlítő áramok folyhatnak. Attól függ, hogy milyen tápokat akasztasz össze.
a nagyobb feszültségű viszi a terhelést, amíg le nem esik a fesz a kisebbik értékére. Kellemetlen, ha a tápok egyikének a visszacsatolása túlfesz miatt elkezd visszaszabályozni.
Master-slave tápok témaköre. Két dudás egy csárdában...

ötlet:
diódával leválasztani (TTL, + lehúzó ellenállat)
opto leválasztás (erre találták ki!!!!!!!)
kotlátozó ellenállattal összekötni, és megnézni a kialakuló állapotot

Persze-persze a lényeg mindenképpen a meghallgatás, kipróbálás, a fórumozással
csak a nagyobb durva hibákat szeretném elkerülni, valamint magát az ötletet megoszatni.

En inkabb osszeforrasztanek egy ilyet a helyedben, es lemernem, meghallgatnam. Bar, en meg kicsit a lo tulso oldalara esek /estem/ at neha, elobb forrasztok, minthogy tisztaba tennem magamban az elmeleti alapokat. Aztan lesz az, ami pl a kapcsolouzemu tapos topikban volt :-)

> Cortez! Tudod mi kellene neked?
> Fenykabeles kommunikacio a 2 eszkoz kozott!
> A DAC-ot beletenni a vegfokba, a musorforrasbol
> meg fenykabelen hozni a digitalis jelet.
Félig igen, félig nem.
Azért mert egyrészt néha tényleg jó lenne megszabadulni bizonyos problémáktól,
egyrészt meg nem, mert szeretném megérteni, legyőzni valamennyire.
Ha minden probléma simán megoldódna, unatkozna minden ember...

> Egyebkent, amit rajzoltal, az foldhurkos lesz, nem?
Hát nemtom, ezért kérdeztem. Ha jobban megnézed végül is nincs is hurok benne,
és az a két alsó vezeték is elég közel van egymáshoz.

> Mert az OK, hogy _azon_ a rajzon a vegfokban levo "ellenallas"
> (az erosito bemeneti ellenallasa) a levegoben log, de a valosagban az
> ellenallas egyik laba a GND-n van.
Nem, épp ezaz, erről szólna, hogy minden "signal-GND" a végfokon 1 csillagpontba
torkollana, ami aztán a DAC GND-jére menne, és csak onnan jönne vissza a végfok
GND-jére, de elvileg ez már csak inkább egy kis kiegyenlítő áramot jelentene.
Persze az egész egy tök nagy teória, nemtom hogyan működne, de ezért fórumozok.

Az sem világos még, hogy egy szokásos elrendezésben a végfokban lévő földpontok áramai végül is merre folynak.
A forrásba vissza vagy a saját táp GND pontba... Aki tudja kiabáljon !

> Annyifele variaciot megkerdeztel mar, hogy lassan abban se leszek biztos amit eddig tudtam
Naja, aki az én kérdéseimre mind válaszol, az már elég jó szintet jelent...



> Ha még tovább bíbelődsz
> ...
> Bele fogsz gabalyodni, mint sün a rágóba...
Sztem még ezek is egyszerű dolgok, pont a félig látás miatt bonyolultak.
Két letisztult végletes szellemi állapot van, a semmit nem tudás
és a mindent tudás. A kettő között meg a bonyolultság szövete szigetel...

Egy hasonló kérdés:
Szimmetrikus táp esetén, amikor is ugye 2 kondiból áll a puffer fokozat, akkor
mi történik a 2 kondit összekötő, és egyben GND vezetéken ? Ott is csak kis
kiegyenlítő áramok folynak, vagy a két kondi között is legyen mindenféle
potenciál, és egészen nagy vagy random áramok ?

FeF: pl:Sajó Jenő:(1984) Lágyforrasztás az elektronikában-ezt ugyan én nem láttam,de valahol fennt van a neten,mert sűrün emlegetik,és engem már, seg*en illettek volna a főiskolán ha ilyen elméletet nem tudok a megjelenés évében
De,a gyakorlat teszi a mestert! -nem kell hozzá könyv!
Végy,egy báminő kidobott panelt először csak egyoldalast és forraszd ki az összes alkatrészt(minket is így tanítottak annó),úgy hogy mind a panel mind az alkatrészek minimum mégegyszer felhasználhatóak legyenek.
Ha ez megy;jön a kétoldalas-panelból kiforr.Érdekes módon rá fogsz jönni,hogy ebből a furatgalván miatt egyszerűbb kirántani az alkatrészt és a panel használható is marad,szemben az előző egyoldalassal-amiről a forrszemet sikerül lemelegíteni,ha túl sokáig nyomod a pákát :lol:
Első lépéskésként, kell egy gagyi panel (csak ellentállás,kondi,tranyó),ehhez csak páka meg cin(forrasztóón) kell.Második ue.csak IC, ill.kijelző kiforrasztása...etc
Egyszóval ne féljél,annál rosszabb!
Folyt köv..

Béláim az Úrban!
Cortez->komolyabb műszereken (nagy érzékenységű galvanométer...)(legalábbis így tanultam) tényleg 2 test van.
A gép burkolata védőföldre van téve. A teljes készülék el van szigetelve a burkolattól. Azaz nem teljesen, hanem egy ~1MOhmos ellenállattal egy ponton látja csak. Valami olyet magyaráztak, hogy akkor van igazán árnyékolva egy kaszni, ha 2 héjból áll, és a héjak fedelei ellentétesen vannak. Valami faláramokat emlegettek. És e miatt kell az egy(!) ponton való érintkezés.
Ha még tovább bíbelődsz (hő, áram, közösmódusú zaj...), akkor hamar 2-3-4 vezetékes méréshez jutsz (nyúlásmérő bélyeg esete Tóth Rozáliával)
tehát lesz egy védőföld, egy test, egy meleg, és egy kompenzáló bemeneted.

Bele fogsz gabalyodni, mint sün a rágóba...
Erősen terjednek az aktív szondák. Ez olyan állatfajta, hogy mér, pánikszerűen digitalizálja, majd matematikai varázsigék mormolásával, kompenzálja a hőt, az offsetet, a szonda gyári gibáját, linearitását, x tengellyel bezárt vizelési szögét, majdan fogyasztható digitális formában (pl. ADAM BUS) közli a nagyérdeművel, hogy mire jutott.

Segény villanyász nem szereti csalánnal verni a saját fffőtengelyét, így kikerül mindennemű kompenzálást/zajforrást.

Jó ötlet az opto átvitel is... ...robbanásveszélyes/vegyszerdús helyeken szeretik is...

Hali!
Mint kezdő elektronikus (hah), szükségem lenne a forrasztásról némi szakirodalomra, persze lehetőleg itt a neten, könyvtár macerás.
Lehetőleg lágyforrasztás persze.
Előre is kössszentyű!

Cortez! Tudod mi kellene neked? Fenykabeles kommunikacio a 2 eszkoz kozott! A DAC-ot beletenni a vegfokba, a musorforrasbol meg fenykabelen hozni a digitalis jelet.

na? :-)

Egyebkent, amit rajzoltal, az foldhurkos lesz, nem? Mert az OK, hogy _azon_ a rajzon a vegfokban levo "ellenallas" (az erosito bemeneti ellenallasa) a levegoben log, de a valosagban az ellenallas egyik laba a GND-n van. Persze, ha a rajzon szereplo ellenallas valami impedancian keresztul kapcsolodik a vegfok GND-jehez /pl trafo, vagy egy ellenallas/ akkor mar talan nem lesz "brummos".

Vagy nemjol latom? :)
Annyifele variaciot megkerdeztel mar, hogy lassan abban se leszek biztos amit eddig tudtam :)

> nem akarod a földhurok topicban folytatni
Miért, ezen a rajzon már azt csináltam és szted búgna ?

> Mellesleg ...
Vagyis ? Mi a véleményed ?

nem akarod a földhurok topicban folytatni.

Mellesleg pont ezekért, a két vezeték különbségét kell venni, nem az abszolút értéküket. (mivel mindkét vezetékre (feltételezhetően) ugyanúgy ül rá a zavar)

> egy egyszerű drótdarabon is folyik, mindenféle, természetesen ac jellegű
> Egy bonyolultabb helyzetben pedig lehet dc komponense.
De akkor ez simán összekeveredik a hasznos, tiszta jellel pl egy RCA interkonnekt drótpáron ?

> De nem egészen értem kérdésed, mit akarsz ezzel?
A kábelezés, földelés témakörben igyekszem megvilágosodni, eszközök között, és eszközökön belül.
Pl most vmi olyasmin gondolkodom, hogy nem e lehetne e vhogy különválasztani
ezt a kiegyenlítő szálat, és a tiszta jelet szállító vezetékpárt, és így összekötni 2 eszközt.

Gondolom már láttad ilyen irányú elképzeléseimet:

egy egyszerű drótdarabon is folyik, mindenféle, természetesen ac jellegű. Egy bonyolultabb helyzetben pedig lehet dc komponense. De nem egészen értem kérdésed, mit akarsz ezzel?

Tehát az egyszeri potenciálkiegyenlítődésen kívül, folyamatosan is folyik, de nem túl nagy áram ?
Milyen jellegű ? DC vagy AC, mekkora frekin, stb ?
És ez a folyamatos áram-hurok hol záródik, egészen a trafókon, hálózati kábeleken keresztül ?

ezt a kérdést már a földhurokban elemeztük.

Természetesen nem csak folyhat, hanem folyik is áram (túl a statikus potenciálkülönbség kiegyenlítődésén)l, de ez nem a két áramkörből, hanem az elhanyagolt egyéb jelenségekből adódik.

Ha folyhat is áram, szerintem 0,0000.... nagyságrendű, semmiesetre se amperek.

Jaja, értem, de ezért kérdeztem, hogy csak statikus potenciálkülönbség lehet
e két ilyen földpont között vagy esetleg folyamatos kiegyenlítésre is szükség lehet.
Szóval akkor valószínűleg csak egyszeri kiegyenlítődés lesz, aztán
meg már nem is folyna semmi ezen az összekötő vezetéken ?

Nem, mert osszekototted, és ezaltal a ketto potencialja azonos.

Ez olyan, mint amikor egy kondenzátort rovidrezársz, es leteszed az asztalra. Akkor ott nem fog aram folyni a vezetekben, mert nincs ami meginditana.

Legalabbis, en igy gondolom.

Tehát ha összekötök 2 ilyen pontot, akkor folymatos és szabálytalan kiegyenlítő áramok folynának köztük ?

Béláim az Úrban!
földfüggetlen tápegységek között?
mit vársz?
kószál.
A helyzet u.a. mint az erősítő, és a számítógép között.
vagy opto leválasztás, vagy testek összekötése.

Akkor a következő kérdés, ami iszonyat érdekelne:

Ha van két külön trafó, annak szekunderei, tápdiódái, pufferei után kialakul 1-1 földpont.

Ezen 2 földpont között alapból milyen fesz lesz ? Állandó vagy csak statikus ?

Plíz írjatok!!

Béláim az Úrban!
Cortez mondá':
"Szóval a nagyjóságú kondinak kicsi a belső ellenállása, a kisjóságúnak meg nagy ?"

És lészen úgy...
Ühüm. szó szerint.
Kicsit zavaros téma, mert minden alkatrésznek induktív, kapacitív, reaktív ellenállása is van, ráadásul ezek élettartam, hő, és frekifüggőek.
RF rezgőköröknél/szűrőknél, mintavevő-tartó áramköröknél, és kapcs. üzemű tápoknál fontos.

az elkó a legrosszabb/legaljasabb:

tekercselt kivitel:
egy nagyon rossz rezgőkört képvisel. RF bejön.(elkóval párhuzamosan én ált. forrasztok egy 100nF kerámiakondit)

elektrolit lötyi:
Túladagolják. ha lassan elhasználódik/szárad, akkor ez a többlet pótolja. Nem modható, hogy a mostani kondik hosszú távra vannak méretezve. Van még olyan kondim ami rovásírással van feliratozva (1958, high quality by sámán), randa, nagy csavaros, de még él!
Sokat, kicsit, gyorsan, tervezett élettartalommal, és nagyon olcsón c. gyártási stílus mellett olyan kondit lehet gyártani, ami láttok az alulméretezett döglött számítógépekben, tápokban.

nagyon vékony szigetelő oxidréteg:
az alu.oxid lúgban oldódik. Állás közben lassan oldódik a szigetelés.
ezért veszélyes régi kondit max. feszre kötni. Főleg a kedvenceim: 100000000000000000000000000000000uF 3V-6V
ezeknél a szigetelő oxidréteg csak oda van gondolva.
félretettem egy párat, jó lesz 2-3 év múlva petárdának!

hőmérséklet:
nagy freki, mély kisütés-töltés nagy belső ellenállás-> hő.
ha felforr az elektrolit akkor púposodik,szusszan, felreped, vagy emeli kalapját és akkorát szól mint állat... (mi az: halláskárosult, vak, és barna gyapotot köp? ... )

Belső ellenállás:
ha olyan elkó keveredik piciny kacsódba amin egy LOW-ESR felirat vigyorog azt feltűnés nélkül édesgesd magadhoz! kapcsoló üzemű tápokba, hi-fi erősítőkbe jó. kifejezetten figyeltek a pici belső ellenállásra. Ezeket lehet gyepülni. Arra lettek kitenyésztve
A 105°C-os felirat csak azt jelenti, hogy az elektrolit magasabb hőfokon forr. A kommersz kondik 85°C-osak.