A magam részéről nagyon sajnálom a dolgot, söt emiatt én is átértékeltem eddigi fórumos tevékenységemet..

Úgy értem, innét

A hobbielektronika.hu-n még 25 perce fent volt.

Tett már rá utalást,hogy abbahagyja a moderátorságot,ha tele lesz a t*ke....
Kár érte.

Ahogy észrevettem, watt eltűnt. Most nézem a profilját, december 31-én írt utoljára és a moderátor listából is kikerült...
Ezért lehet még meg a szmogriadós topic is.

Jol latom hogy ez a topic jobbletre szenderult?

Sajnos még mindig nem jelezték, hogy mejött volna a két regulátor. Közben azért tervezem a nyákot, és lehet, mindkét tápmegoldás helye rajta lesz, hogy addig is lehessen próbálni valami...

Azért én ezt nem így látom. Csillapítás nélkül ez jónak számít, a valóságban ettől sokkal rosszabb lesz.

Közben próbálkoztam a Cp tesztelésével is. 1p től 1000p-ig bezáróan, 100kHz mérőfrekin, 100uH-vel. A szimulációban jól látható az első félperiódus felfutó élének késése a kapacitás növekedésével. ilyen értékeket kaptam:

Hozzáteszem, hogy ezt kézzel pozícionált kurzorokról olvastam le. Mindenesetre látszik, hogy ezeknek az értékeknek a megmérése trükköt követel.
Első körben el kéne tárolni az első félperiódusra vonatkozó összes adatot(itt nem az egész mértjel félperiódusára gondolok, hanem a felfutó élre vonatkoztatott belengés félperiódusára), és a lehető legkissebb mintavételi időkkel kéne operálni.
4Msps úgy megoldható talán, hogy a kapott értékeket rögtön eltárolom. De ez még így is csak 250nsec felbontást adna. Ezért arra gondoltam, hogy a mindtavétel időpontját az egymás után következő méréseknél eltolom időben. Erre 25nsec-es lépésekben van lehetőség. Az így megvett sorozatmintát összeállítva előállhat egy 25nsec felbontású jel az első felfutó élről. Ebből ki lehetne számolni a Cp-hez szükséges T tagot.

Ajaj. Sajnos ez így gyászos, ez nem induktivitásmérő hanem rezgőkör, ilyet valami combosabb párhuzamos kapacitással kellene látnunk maximum.
Talán ma du. lesz időm, felrakom a multisimet és magam is próbálgatni kezdek.

Igaz:
www.watt_tar2.tvn.hu/Lmero/Sim/Sim_sche ... p3szog.GIF

Hmm..jobb lenne a szimulációhoz mindig legalább kapcsrajz is, csakhogy egyértelmű legyen hogyan és mit szimulálunk.
Az a tina szimuláció nekem fura, a szimulált jel közel nem szimmetrikus, valami ármány van.
Ezenkívül kb azt látjuk amit kellene, mostmár "csak" azt kell ellenőrizni a szimulátor ugyanígy a helyes eredményt adja-e mindeféle induktivitásra.
Onnantól lehet egyfajta támpont, hogy majdan a kész mérőáramkör mennyire közelíti az ideális jelalakot.

Csapjunk ON-ba!
Készítettem szimulációt én is és két bazi nagy képet, ami egyébként GIF, így letölteni nem gáz. Íme:
www.watt_tar2.tvn.hu/Lmero/Sim/Sim_10kH ... p3szog.GIF
www.watt_tar2.tvn.hu/Lmero/Sim/Sim_10kH ... zog_n2.GIF
Nekem úgy tűnik, hogy elég sok hasznos infó megjelenik itt.
Bár a képek nevében benne vannak az infók, leírom, hogy 10KHz, 2,5Vpp háromszögjellel(ami nem halál pontosan van a nullán) 50ohm-on keresztül van gerjesztve a mérő erősítőn (OPA2652 a szimulációban) a tekercs, ami 100uH. Nincs semmiféle csillapító tag a tekerccsel párhuzamosan. A jel a kicsatoló OPA kimenetén van mérve.

Én nem láttam meredekséget az ideális tekercsnél, igaz inkább Cp szemszögből vizsgálódtam. Leszimulálom Rs-t is...

Erről egy percig sem volt kétségem! Örülök, hogy ezt Te is így látod!

Túlbonyolítod! Szerintem, veled fognak örülni a sikerednek.

Valami ilyesmire gondoltam, mivel TINA nem a nagy barátom, esetleg akinek az, tudna jobbat is. Meg persze beleszerkesztve a látnivalók magyarázatát.
TINA szerint ideális tekercs
TINA szerint Rsoros tekercs
Ha csak a pozitív részét akarod használni a jelnek, akkor a háromszög kalibrációjához használt nullindikátor megmondja, hogy hol van a virtuális X tengely (szerintem).

Köszönöm a véleményedet, én is nagyon örültem Gafly rajzának, sokat segített, sőt, talán ez segített a legtöbbet. Próbáljuk ilyen módon folytatni...

Srácok!
Egy kicsit én is belevau a pálya széléről.
Az egész projekt legelején már meg kellett volna rajzolni azt az ábragyüjteményt, amit Gafly próbált pár hozzászólással ezelőtt lerajzolni, úgy SPafi félmondatai a mérési elvre sokkal érthetőbbek lettek volna, kevesebb félreértés-elsiklás lett volna.
Még mindig nem késő, ha javasolhatnék egy-két rajzot. Mint virtuális szkópképernyőn az elsőn ábrázolni lehetne egy ideális állapotot mérőjel-mért jel egymáshoz képesti viszonyával, majd egy másikat, ami lehetne akár egy szkópfotó is egy valóságos mérőjel-mért jel képpel. Ezen utóbbin szépen kikommentezve, hogy a jelek mely része mit hordoz magában.
Ha ezek alapján watt ki tudja alakítani a hardware-t, figyelve a kritikus részekre, utána jöhettek volna a SPafi által beigért algoritmusok.

Nem, nem erről volt szó eredetileg.


Nincs abban semmi, ha felhasználunk valamit, ami bevált. Ez nem kereskedelmi termék lesz.

MotoHacker!

Azt hiszem, valamiről lemaradtam! Hol volt ez?

Én azt szorgalmaznám, legyen működő áramkör, háromszög nullán, tekercs illesztve, AD védelem megoldva, stb. A program az idők során úgyis sokat változik majd...
Hogy a programban érdemben tudjak sdegíteni és evvel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, át kell gondolnom hogyan lehet matematikailag megfogalmazni majd algoritmussá konvertálni a feladatot.

A két akku párhuzamos használata nem hülyeség, az eredeti algoritmus ötlet(?) ami a topicban elhangzott, ehhez hasonló volt, viszont nekem az nem akart működni, teljes hülységeket számolt.

Végesetben nulladikra picit "csalunk", kezdetnek megpróbálkozunk "ideális" tekerccsel a PC hangkártyás java progiban használt algoritmussal.
Ha van valami működő, abból máris sokat lehet tanulni, majd idővel finomítani.

Vágom.


Eleve ez volt a terv, nem?

És a többi felmerült kérdés?

Amikor MotoHacker 4 bites processzort tervezett, akkoriban hozzáértők 1 bites A/D-vel is megoldották volna ezt a feladatot. Sőt még mostanában is lenne előnye ennek a megoldásnak (linearitás).

És most nyugodtan ki lehet törölni, mert mint minden esetben, most is a fórumrombolás szándéka olvasható ki watt számára.

Ha egy jel tetejét nézzük, hova esik, az nem azt jelenti, hogy a többit "kidobtuk".. gondold át mégegyszer

Első blikkre valóban kevésnek tűnik a soros ellenállás pontos méréséhez a felbontás, de lehet, hogy be lehet vetni némi trükköt.
Pl kihasználni azt, hogy több periódusban tudunk mérni, így minden periódus csökkenti a hibát és növeli a "virtuális" felbontást.

Ez világos, de jelenleg nem tudok különbséget mérni a két jel között, csak ha külön számolnám őket, amit egyébként talán meg is tudnék oldani, csak nem gondoltam eddig rá. Ez egy csomó analog problémát kiküszöbölne.
A megoldás egyébként az lenne, hogy mivel két 40bites Akku van, ezért lehetne külön összegezni a felső és az alsó periódust, és a legvégén kivonni a kapott értékeket.

Azt hiszem így fogom megközelíteni elsőre a dolgot.
Láttok ebben ebben valami hibát?

Igen erre nem gondoltam.
Viszont Gafly a tervében kidob egy adag jelet a nulla környékéről, mint ha az nem lenne fontos és csak a jel tetejével számol. Ezért jutott ez eszembe.

Engem az eljétől fogva zavart a 10bites felbontás, és nem értettem hogyan lesz ebből pontos mérés, és most meg ezt még lerontjuk 9 bitre.
De majd ha kész lesz a próbapanel, meglátjuk mit lehet kihámozni a keletkező jelekből. Ráérünk kipróbálni sok mérési módszert.

Emlékszem, örök harag!


Ez volt a bosszú!

A TFT projectben nagyon sokat tanultam, amiért hálás vagyok. Nincs elfelejtve, csak mindig jön valami más fontosabbnak tűnő dolog.
Egyébként megvettem hozzá mindent, ami kellhet(RAM, CPLD, PIC24 és-vagy PIC32) Készítettem hozzá tervet is, csak neki kéne állni VHDL-t tanulni, amit el is kezdtem, de elvitt egy-két dolog. Tudom, hogy nem kell magyarázkodnom neked, csak gondoltam leírom.

Első blikkre:

Az oké, hogy a jel szimmetrikus, viszont nem egyszerű pont a nullánál "elvágni".

Csúcstól-csúcsig egyértelmű mekkora a jel, mégcsak szuper szimmetrikusnak sem kell lennie az AD mérési tartományában, a nulla "helyét" kitalálhatom abból a tényből, hogy tökéletesen szimmetrikus a jel.
(ez a nulla nem keverendő össze a gerjesztőjel nullátmenetével!)

Ha elvágom a jelet, akkor ismét analóg kínszenvedéssel kell biztosítani azt, hogy ne egy fals, kitudja hol elvágott jelet lássunk.

Legalábbis szerintem ez a helyzet, aztán lehet, hogy valami részletet nem gondoltam át kellően.

Watt!
Ha emlékszel, az egész féligmeddig "miattam van", én kekeckedtem kicsit Spafival, hogy digitális induktivitásmérő ígymegúgy, mire ő (szokás szerint) tombolni kezdett.

Ekkor jöttél te, és vetted fel komolyan, hogy na, tényleg, ezt jó és érdekes+tanulságos volna csinálni. Én onnantól "csendbenmaradtam", de elejétől látszott Spafin, csak dacból "segít" hogy megmutassa, na mindez csakazártis megy, ha ő csinálja, akkor fillérekből és tökéletesen.
Később kifogyott a lendület, egyre inkább csak te foglalkoztál az egésszel, miközben ő csak azt szajkózta, hogy ez milyen fontos, meg mennyire kész kell lenni, de ideje az nincs.

Szerintem hagyd a fenébe, had irogasson, aki akarja elolvassa, nem kell vele foglalkozni. Ha túllépi az emberi határokat, és mocskolódni kezd, azt természetesen töröld.
Ha az ember téved, vagy a vita hevében kap pár fricskát, akkor sem kezdhet mocskos szájjal őrjöngeni, ez egyértelmű.

plusz nyugodj meg, semmi tragédia nem történt, Spafi csak újra "bemutatta magát" mindenkinek, a project majd haladgat, az sem katasztrófa ha nagyon elhúzódik vagy kitudja mikor lesz befejezve.

Addig és úgy foglalkozz vele, ahogy neked jó, ahogy kedved van. Én tuti nem fogok reklamálni, igyekeztem segíteni (a súrlódások és véleménykülönbségek ellenére) az display projectednél is. Eszembe nem jut számonkérni, hogy mi van vele, ha letettél róla, az sem gond.

Az önzetlen segítség mindig jó dolog, egyfelől aki kapja, talán fejlődik szakmailag, de aki adja, az is jobban átgondolhat bizonyos részleteket, plusz máskor, más témában, másoktól majd ő szorul segítségre.
Ennyi az egész, erre való a fórum, erről szól az egész szakmai közösség.

Gafly!
Az egyik képletnél megjegyezted, hogy esetleg csak az egyik félperiódussal számolnánk csak. Ezen már én is gondolkodtam, hogy elvileg az alsó és a felső félperiódusnak egyformának kell lenni. Akkor miért rontsuk le felére a felbontását a 10bites AD-nek? Ha a negatív tartománytól jól meg tudnánk védeni az A/D bemenetét, akkor elég lehetne csak a nullától felfelé eső félperiódust mérni. Így kétszer pontosabban látnánk a feszültségek alakulását.
Valamit nem vettem figyelembe?
Remélem Te nem veszed zokon, ha gondolkodom!

Adjatok tanácsot, mert nem tudom mit tegyek, töröljem, ne, vitatkozzak, ne... Úgy is ez fog menni végig, hogy amit már egyszer netán leírt, azt mind a fejünkhöz fogja vagdosni, pedig csak egyet kéne megérteni, amit már egyszer leírtam:



Itt nem illik felszámolni az információ értékét, és azt folyamatosan számonkérni.

Tényleg Gafly és MotoHacker és Bárki aki segíteni akarna a jövőben! Ti milyen ellenszolgáltatás fejében segítetek? A végén ha kész lesz, akkor felszámoljátok majd a drága időtöket és azt az időt, amit az ehhez szükséges tudásotok megszerzéséhez fel kellett használni?

Kérlek ne haragudjatok meg rám akkor sem, ha egyszer leírtok valamit és én azt nem értem meg rögtön, és utána még egyszer megkérdezem, vagy teljesen mást csinálok, mint ami abból következne amit gondoltatok, mert én már csak ilyen gyengeelméjű vagyok. Egyben biztosak lehettek, nem szándékosan és nem a Ti bosszantásotokra teszem, ha teszem...

Hát ezt meg vajon ki írta:

?

Tán csak nem a "gerinctelen" SPafi, aki "direkt meg akarta akadályozni" a sikert, és aki "arra nem hajlandó, hogy amiket watt ide ír rendesen elolvassa és megértse"?

A rajz tökéletes! Főleg a macska! Azt értem is!

Volt egy kérdésed, hogy a le és felfutó él miért ferde és mire lenne az jó.
Az én elképzelésem szerint ha a tekercs ideális, akkor a keletkező négyszögjel tökéletes, azaz a felfutó él is maximálisan meredek. A tekercs kapacitása a felfutó élt "ferdíti". Úgy gondolom ezt meg lehet mérni a 2Msps felbontásával(talán lehet 4Msps-t is használni a C mérésnél)).

Azt nem tudtam, hogy a négyszögjel gerince a veszteségi ellenállás miatt lesz emelkedő és hogy ebből kell számolni, de most már értem miért és hogy mire gondoltál az egyenes ráillesztéséről.

Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha a különböző paramétereket külön rutinokkal oldanánk meg.

1. A veszteségi ellenálláshoz megállapítanánk egy-egy félperiódushoz tartozó egyenesre írható függvényt.
Ezt úgy lehetne, hogy egy félperiódus minden pontját letároljuk, majd feldolgozzuk(a feldolgozás alatt tovább menne a mérőjel de nem történne mérés) Ha megvan akkor megint mérünk egyet, és ezt megtesszük még néhányszor, majd az eredményeket átlagoljuk, kidobjuk ami nagyon kilóg stb.

2. Az induktivitáshoz a feszültséget simán meg lehet mérni a mért pontok értékeinek összeadogatásával, majd átlagolásával, ez 10+néhány mérőperiódus alatt megvan.

3. A párhuzamos kapacitást pedig szintén külön mérési ciklusban mérnénk úgy, hogy a lényeges területet, a keletkező négyszögjel első 100...500? pontját eltároljuk, majd ebből számolunk. Ha jól értem a négyszögjel felfutása után keletkező hullám periódusidejével arányos a kapacitás?

A mérő frekvenciák értékével számoltál amikor a különböző paramétereket számítottad? Ha jól gondolom minden paraméter méréséhez van egy ideális frekitartomány.

Van még valami ami forog a fejemben. A feszültségből történő számításokat nem kell korrigálni a párhuzamos C és a veszteségi R értékeivel valamilyen módon?

Aztán ott van még a csillapító RC tag, amit szintén figyelembe kéne venni, mert azok nélkül a keletkező négyszögjel olyan mértékben túllő, hogy nem lehet megmérni. Bocsi, ha túl sok egyszerre, csak ne hagyjunk ki semmit...

> Sikerült valamit rajzolnod?

http://web.t-online.hu/gafry/upload/LC_mero.JPG

Mehetett volna egybol a remtortenetek koze is

A freki és vagy az áram emelésével a méréshatár változik. Max. freki 100KHz, max áram elvileg 100mA, de 50mA biztosan menni fog. Én 10KHz-el mérnék először és 10mA-el. Átkapcsolás nélkül nem fog menni. A jelenlegi teszt áramkörön csak 10KHz-hez tartozó elemek vannak...

A párhuzamos kapacitás számolást miből és hogy számolod? Én úgy képzelem, hogy a kapacitás késlelteti a mért jel felfutó élét az ideális tekercshez képesti maximális meredekséghez képest. Ha ezt meg lehet mérni, akkor ez arányos a kapacitással.

Sikerült valamit rajzolnod? Szeretném megérteni mit értettél az egyenesen és a metszésponton? Köszi!

20:47; feltettem még egy háromszögjel logot. Ezt most mértem az előbb. Azt hiszem egy kicsit a hőmérséklet befolyásolja a középnullát. Lehet, hogy egy két ponton temperálni kellene majd?
22:10 feltettem egy sorozatmérést is. Figyelembe kell venni, hogy ez egy összelógatott áramkör, ami a PC-hez is csatlakozik, ennek ellenére elég jól egymásra fedhetők a mérések. Az biztos, hogy legalább 10 periódust kell mérni, de ha 20-at mérünk, az se jelenthet gondot. A 40 bites akkuba több mint 50ezer periódus összege fér bele a maximális mérhető értékkel, még 100Hz-en is! Valójában a nullához képest(511) a maximális érték 511dec. Az összegzés egyszerű, mert a legnagyobb helyiértékű bitet soha nem kell figyelembe venni, az csak az előjel lenne, ha érdekes lenne! Így röptében lehet az értékeket letárolni, mert kb. 10 utasításra van idő két mintavétel között(2Msps esetén), ami elegendőnek tűnik(remélem)

Na probaltam elmelyedni az elvekeben es egyre szomorubb vagyok...

Ha megmaradunk a 1KHz/1mA alapoknal, akkor a soros veszteseg
merese kb. 25 Ohm-tol 2.500 Ohm-ig menne. Haaaat, ez eleg vacak
egy tekercs 10mH..1H tartomanyban 25 0hm, 2.500 Ohm...

A parhuzamos kapacitas szamolas (szamolas???) meg siralmasabb...

Feltettem négy új logot(10KHz háromszögjel, nulla, és a két végkitérés a méréshatárban).
A háromszögjel túllövései szerintem az NE5532-től vannak, ami a gyorsabb, jobban terhelhető OPA esetében talán megszűnik. Ha nem akkor az még megoldandó feladat lesz.
A grafikonon olvasható feszültségeket a rajzon látható referencia és bemeneti osztó működéséből következően értelmezzétek úgy, hogy a jelenlegi tápfesz 5,04V(7805).

Ha úgy érted, hogy egyszerűbb az első lépés megoldása, akkor azt hiszem az összegzős osztós nekem egyszerűbbnek tűnik.
Ha úgy érted, hogy mindenképpen akarod látni az "első lépés" eredményét, mert nem bízol a második lépéses eredményében és akarsz egy összehasonlító tesztet, akkor megoldható az is.


Ha ott tartunk, és megszületnek, akkor természetes, hogy felteszem a többi mellé. Ha haza értem felteszem a legutóbbi háromszögjeles méréseket és a szint kalibráló méréseket is(null, +-2,5V.).

Jelenleg a legnagyobb hátráltató erő(a lelki állapotomon kívül) a regulátorok hiánya. Meg vannak rendelve, ígérték, hogy fognak szólni, ha megjött. Azt nem mondták mikorra számítsak, de egy hét már eltelt azóta, remélem hamarosan...
Ha kicsit magamhoz térek, megtervezem az analog próbapanelt. De előtte rendezni akarom az áramkör alapjait(hová poti, hová hány db SMD ellenálláshely a több darabból felépíthető értékek miatt, tüskehelyek a teszt kondik - csillapító tagok cserélhetőségének érdekében, meg ilyenek.

Félve kérdezem meg, hogy ti meg tudnátok nekem magyarázni, ahogy a rajzon most is látható négyszögjellel megoldani tervezett virtuális középnull előállító áramkörnek miért nem jó az 1MHz?
Szerintem még jobban kiszűrnék a kondik az esetleges zavarjeleket, mint más alacsonyabb frekin. Egyszerűen nem látom be, hogy nem jó.
Az hogy csak 1MHz állítható elő, annak vannak komoly PIC lelkivilágú okai. (sajnos sok Timer , de csak kettő vehető igénybe a Compare/Capture modulokhoz. Így az egyik a 2MHz-et állítja elő, amiből egy trükkel 1MHz is előáll. A másik az integrátor bemenetén a mérővezérlő négyszögjelet állítja elő. Bármilyen más megoldás megszakítás ütközést eredményezne(minden időzítésre kihatna, de a virtnull vezérlő jelre biztosan), ami azt jelenti, hogy nem lehet ebben a felállásban amit most használok, teljesen pontos 50% kitöltésű négyszögjelet előállítani 1MHz-en kívül. )
Más megoldáson sokat töprengtem, de megszakítás nélkül nagyon nehéz össze szinkronizálni a dolgokat, ha egyáltalán sikerülne, mert sok olyan elágazó és ciklus szervező utasítás van ,ami nem egy programlépésben zajlik le. Ez csúszásokat okozha a jelekben és azok között is. Megszakításokkal sem volt túl egyszerű a mérőjelet(3szög) nullára állítani, és pont szinkronban indítani a mérést amikor az beállt. Ennyi a történet, kíváncsi vagyok mi a véleményetek!

> Az én lelki szemeim előtt egy baromi "randa" tekercsen
> mért nagy csúnya jelet látok, amin még berezgés, meg
> minden lótúró van.

Na pont ezert szeretnek latni egy "nyers" adatsort...

> Bonyolultnak tartod, hogy a megmért értékeket összeadogatom, majd a
> végén elosztom a félperiódusokra eső minták számával? Vagy ez így nem lesz jó?

De ez is jo. Pont ugyanugy belemeri a soros veszteseget, de elso
lepesnek (elso lepes: Hi/Lo/valami nagyjabol passzolo ertek) ez is jo...

> Addig is az elméleti részről szerintem nyugodtan tovább beszélhetünk!
...
> Én sem tudom elképzelni a metszéspontot hová esik.
...
> Érdekelne, hogy mire gondolsz pontosan!

Ertem es probalok valamit alkotni...

Írd ide, elküldöm.

Hiányolt valami visualbasic akármit, amit nem volt kedvem megkeresni és letölteni.
Viszont az értékeket szabad szemmel nézegetve is látszik jópár dolog, nomeg az excel nagyszerű grafikont rajzol akármilyen számsorból

Gafly

Bonyolultnak tartod, hogy a megmért értékeket összeadogatom, majd a végén elosztom a félperiódusokra eső minták számával? Vagy ez így nem lesz jó?
Részletesebben 10KHz esetén keletkező időkkel.
Első félperiódus. Minta pont megmérése, majd letárolása az akkumlátorba.
Minden következő minta értéke hozzáadva az akkuhoz(az akku 40 bites).
A félperiódus végén lesz 100 mérési pont összege.
A második félperiódusnál ugyanez, csak ellenkező előjellel.
A végén osztva 200-al. Ha több periódust mérek végig, akkor annyiszor 200-al.


Én sem tudom elképzelni a metszéspontot hová esik. Viszont a fentebb leírt átlagolás egy egyenes ad, végül is...
Érdekelne, hogy mire gondolsz pontosan!




Szívesen, de csak háromszögjel méréseim vannak, kb 1kohm terhelés mellett. A mérő erősítő még nem üzemel. (javaslom, hogy vegyük tekintetbe a jelenlegi tesztáramkör kiépítését. Csak ehhez tartozó adataim vannak egyelőre)
A jövőben keletkező adatokat fel fogom tenni természetesen!

Addig is az elméleti részről szerintem nyugodtan tovább beszélhetünk!


Szóval nem tudom elképzelni, hogy a metszéspontok hol vannak.

Jut eszembe, ki tudtátok próbálni a grafikon elemző programot? Lehet használni?

Szerintem ragozzuk lécci, nem várom, hogy rajzold le pl, de azért kcisit részletesebben..
Korábban is ott tört ki a hiszti végül, hogy ő úgy "ismerteti" a dolgokat, hogy közben tudottnak feltételezi amit ismertet..
(baromi rossz tanár, ami nem baj..csak..)

Ha tudnám, az előbbi hozzászólásodban hogyan, miképp, a görbe melyik szakaszára illesztem az egyenest (!?!) és miféle metszését keresem mivel(!?) akkor nem volna információtartalma a hozzászólásodnak, mert ismerném a módszert és érteném matematikailag, min alapul, feltehetően ezekután az algoritmust is össze tudnám hozni hozzá.

Azt most hagyjuk, hogy mikrokontrollerrel baromi nehéz képzelt koordinátarendszerben illesztgetni, meg az efféle felesleges aggodalmakat..
Egyenlőre találjunk ki elveket, aztán majd meglátjuk mi kivitelezhető, mi nem. Szvsz némi plusz pufferrel már szinte bármi..

Az én lelki szemeim előtt egy baromi "randa" tekercsen mért nagy csúnya jelet látok, amin még berezgés, meg minden lótúró van.

Én azt is megkérdőjelezném, hogy annyira el lehetne itt lazáskodni a mintvételt.
20-30 mintából bajosan lesz kiértékelhető mérés, pl mert a minták csúcsa épp berezgés csúcsokat "talál el" véletlenül ,és teljesen fals látszólag véletlenszerű értékek fognak ugrálni ettől.. Aztán lehet keresni, hogy ez most zaj vagy micsoda.

Azt ne feledjük, a legszebb mintavételhez és leggondosabb számításhoz képest az analóg világ sávszélessége nagyságrendekkel nagyobb! Tehát amíg egyszerű szinkronegyenirányítót szimulálunk szoftveresen, addig az igazi analóg megoldás biztosan felülmúlja a digitálist, viszont itt olyan plusz finomítási lehetőségek is vannak, amiket analóg alapon megvalósítani majdnem képtelenség.

> A félperiódusok összes pontját végig kell mérni és
> periódusonként kiszámolni a jel átlagfeszültségét.

En elso korben nem bonyolitanam tul. Eloszor mutasson valamit

De ha helybol bonyolitani akarod, akkor ne atlagot szamolj, hanem
illessz ra egy egyenest. Annak az egyenesnek a metszespontja
a polaritasvaltasnal adja az "elvi" feszultseget, amibol az
induktivitast kell szamolni. A masik metszespontnal szamolt
ertekbol ki kell vonni az elso erteket, es abbol lehet szamolni
a soros vesztesegi ellenallast. Ennyibol le tudod kodolni vagy
ragozzuk tovabb?

Mellesleg feltehetnel valahova egy par nyers nyers adatsort...

Emellet valahogy elmentem, amit az is bizonyít, hogy a következő hozzászólásomban leírtam részletesen, hogy a jel felutó élétől kell vizsgálni annak késését és a keletkező jelalakját addig, amíg a négyszögjel megnyugszik annyira, hogy már nem tartalmaz információt. (Gafly, ez nem kimondottan neked szól, inkább egy jelentéktelen magyarázkodás, talán nem is lenne rá szükség magunk között, ha nem lennék ilyen zaklatott. egyébként ne csodálkozzatok rajta, ha végül kiderül, hogy itt mi újat nem tudunk kitalálni, mert már minden meg lett mondva. csak akkor azt nem értem, min gondolkodunk? )
Te úgy gondoltad elég lenne a félperiódus közepéből egy pontot kiragadni és azzal számolni? Ha igen, akkor ezt elsőre nem értettem meg, és az szerintem nem lesz jó, bár valamit mérne az tuti. A félperiódusok összes pontját végig kell mérni és periódusonként kiszámolni a jel átlagfeszültségét.
Ekkor egyezik meg az áramkör egy olyan mérővel, ami kapcsolóüzemű egyenirányítót használ a jel egyenirányítására és abból számolja az értéket(elegendő lassabb A/D-vel mérve).
Ez eleve annyiban jobb szerintem, hogy pontosabban lehet meghatározni a feszültséget(és megvan a lehetőség a jel további elemzésére).

Ebből megint mit nem értettél meg?
Nem az számít mit adtál, hanem az ahogy, és az ahogy most is viselkedsz! Felfogod végre, hogy nem gázolhatsz át embereken, hogy amit vállaltál, azt becsületesen végigviszed, és partnerként kezeled aki veled dolozik?

..törölve a kérdés...

Nem hiszem, hogy jól fog kijönni, hogy itt elkezdesz rombolni! Nagyon örülnénk, ha megtartanád magadnak a negatív hozzászólásaidat, illetve mindenféle hozzászólásodat!
Ha ez nem egyértelmű, akkor közlöm, hogy törölni fogom őket.

Majd találjatok wattnak valami megoldást, hogy "a mérőjel ne tegye tönkre" az A/D-t, mert amit én javasoltam limitálásra, az ugyebár nem létezik. Szintén nem létezik a félperiódust kiintegráló induktivitás számítási mód, ahogy a soros ellenállás számítására megadott módszerem sem lett leírva watt szerint, és a háromszögjel előállítását is "watt találta ki" (miután napokon keresztül győzködtük, hogy úgy kell), stb...

Szóval találjatok ki mindent újra, máshogy, amit watt szerint nem írtam le!

Gafly!

Jó kezdet ez a félperiódus közepén történő mintavétel, legalább majd megtapasztaljátok, hogy a deriválás mennyire kiemeli a zajt. És akkor még csak az ideális induktivitás mérésénél tartunk.

Ezt nem teljesen értem. 511 az pont a nullpont. Ehhez képes lehet 0 és 1023 a mért érték. Még nem tudjuk mekkora túllövést engedünk meg, és ehhez mekkora kompenzáló RC tag tartozik, de ha a mérőjel 2,5V p-p, akkor túllövés nélkül a keletkező négyszögjel is max ekkora amplitúdójú lehet. A túllövés megváltoztatja ezt az átlagértéket felfelé.


Jó az a 10, ha jól reprodukálható mérést ad. Ha nem, akkor több. Ha több sem jó, akkor az egész rossz.

> Ez a 10 pontosan honnan is jön

Nekem pl. pont ennyi korom van kezemen

Na de komolyan, mennyi mintabol akarunk "merni"?

Ugye van egy "tizes" ott ahol "atlagolunk", ha jol ertem
Watt-ot akkor eleg stabil az AD, tehat erre talan nincs is szukseg..

Van a masik "tizes", ahol minimalis AD altal mert feszultseg
miatt kellene megvinni egy hatart.
Mert ugye mibol szamoljunk: 512..511? (Na ez jo pontos lenne )

Majd ha mar mukodik a kutyu, akkor a "HI"/"LO" lehet
akar mereshatar valtas is...

A 10 ha jól értem a 10 mintából jött.

Jónak tartom a 10, vagy több mérendőjel periódus átlagolását(hogy futó vagy nem ez majd kiderül az indokokból pro és kontra, valamint a próbákból(én gyakorlatias vagyok inkább)).

Kivitelezése.
Az A/D mintavétele nagyon pontosan szinkronizálható a mérőjelhez(bárhová 0,025usec-es lépésekben). Így a tekercsen keletkező mérendő jel első pillanata elcsíphető. A mérő freki a mintavételi freki hányadosa és szinkronban vannak. Így a mérendő jel egy periódusának eredményét el lehet tárolni, mert mindig tudjuk hol járunk a mérendő jel periódusaiban. 10, vagy annál több mérési periódust is lehet venni és átlagolni.

Milyen hibákra számítotok a mérésben? Az A/D elég stabilnak tűnik, szinte nem hibázik 1 biten kívül. Ezt egy sima átlaggal is ki lehet szűri.
Esetleg úgy gondoljátok, hogy a már beállt mérőjel(háromszögjelre gondolok) nem fog azonos mérendő jelet kelteni a tekercsen?
Ki lehet dobni azokat a mintacsoportokat, amiken belül túl nagy a szórás. Ezt csak úgy tudom elképzelni, ha a mérés közben valami kontakt hiba lenne. Lehet, hogy rosszul gondolom...

Jut eszembe, soha ne vegyétek zokon, ha nem reagálok valamire! Csak arra reagálok, amit nem értek, vagy nem értek vele egyet. A többi felvetés pedig váljon alapnak, leglább is jelenleg elfogadottnak.
És mindig gondoljátok oda, hogy Köszönöm!

Ez a 10 pontosan honnan is jön? Azt értem, hogy lineáris arányosságot kapunk,( a hiba viszont nem lesz lineáris)...
A futó átlag mire jó, a valódi átlag miért nem használható?

((OFF:
Szánalmas amit Spafi csinált, ugyanakkor totál értelmetlen is.
Ugyanis:
http://64.233.183.104/search?q=cache:li ... cd=1&gl=hu
))