Értem mire gondolsz, de a június 30.-ai hozzászólásom harmadik képe mégis arról árulkodik, hogy a zárt doboznál 12dB/oktávval, a reflexnél pedig 24dB/oktáv meredekséggel esik a szint. Az akkori és a TESLA-s mérés között csupán annyi a különbség, hogy másik hangszóró volt a mérődobozban.

A dobozon kívül mérve a dobozrezonancia alatti frekvenciatartományban a reflexnyíláson keresztül egy kis fázistolással elkezd működni az akusztikus rövidzár. A membrán első felületéről kiinduló hangnyomás jóval kisebb mértékben "hatol be" a doboz belsejébe, ott a membrán hátoldaláról kiinduló nyomáshullám uralkodik.
A membrán két oldaláról kiinduló hullámok a frekvencia függvényében valahol mindig kioltják egymást, de ez a kioltási pont a dobozrezonancia alatt biztosan a dobozon kívülre esik.

Ez nem is volt kétséges számomra, az viszont továbbra is rejtély, miért nem 24 db/oktáv meredekséggel csökken a mély-átvitel, ha léket kap a doboz...



Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Érdekesek a méréseid, tetszenek.
A Tesla tudja a fizikát, de látni, hogy kb. 5-6dB-nyi az eltérés a reflex és a zárt között, ami jelentős különbség!
Ráadásul a kiemelés nem előny, mert elszínezi a hangzást, "üt" a basszus.

Találtam egy jó kis progit az audio.rigthmark.org címen, amiről a juliusi Rádiótechnika is ír.
Remek kis progi lehet, ingyenes.
Megpróbálkozom vele Én is, hátha sikerül mérni nekem is.
Üdv! SMA

Jó napot kedves Fórumtársak!

> A Beyma nem tetszik, egyáltalán passzol hozzá a doboz?

Szerintem igen. ~56..58 liter BR. A probléma megoldása felé haladok, lentebb olvashatod!

Őshifis!

A fázisfordulás és/vagy fázistolás nem befolyásolja a (SpectraLAB+Méricske) mérést, már többször ellenőriztem. Egyébként először a hangfal bemenetét tápláltam meg, majd mikor megrémültem, közvetlenül a hangszórót. De nem ott volt a "kutya eltemetve". Nem is igen lehet hatása a 10 Hz tartományban egy 3,9 kHz-es váltónak.

> Szinusszal mérted, vagy zajjal?

Micsoda kérdés... Hát persze, hogy zajjal (Méricske).

Íme, kérésedre a "sarkalatos" pontok:

- Piros: a doboz jobb felső sarka a hátlapon
- Lila: a doboz jobb felső sarka az előlapon
- Kék és sárga: jobb alsó sarok az előlapon-hátlapon

Látható, hogy vízszintesen-mélységében nem igazán számít a pozíció, a "síp" hosszában már annál inkább. A kék és sárga vonal is azt támasztja alá, hogy az oszlopdoboz "talpánál" már nyugalom van. Ott van a mikrofon a legmesszebb mind a reflexnyílástól, mind a hangszórótól. 20 Hz és 100 Hz között "Nekem tetszik":



A hepe-hupa azért is lehet, mert nem elég a dobozban a csillapítóanyag, tettem hát még bele:

- Kék: kiindulási állapot, vékony vatelin a doboz falaira ragasztva
- Cián: plusz 1 db vatelin párnácska (~"maci" ) a hangszóró mögé
- Sárga: plusz 2 maci a hangszóró mögé

Javult a helyzet, később talán még "növelem a dózist":



Más. Avagy: "Hogyan határozzuk meg, hogy a hangszóró(nk) megfelelő-e rexlex-dobozba?".

A múltkori "képes" beszámolóm harmadik képén gyönyörűen eldönthető volt az adott hangszóró (SAL SRP2030) esetében a "zárt kontra reflex" kérdés. Nem így van ez a TESLA ARN6608 esetében. Ehun, ni:

- Cián: átvitel zárt dobozban (30 l)
- Sárga: átvitel "találomra" reflex dobozban
- Kék: amennyire optimalizálni tudtam a reflex dobozt...



A dobozt reflex rendszerűvé alakítva azt vehetjük észre, hogy a hangnyomás emelkedik, de "nem megy mélyebbre" az átvitel. Ez még csak-csak, de nem vált át a mélyebb frekvenciák irányában a csökkenés 12 dB/oktáv-ról 24 dB/oktáv-ra. Ez mitől lehet? Talán a TESLA nem jól tudja a fizikát? Szerintetek?

Még valami. Kibővítettem a múltkori "mickompot" két oktávval lefelé:



Egyelőre ennyi.

Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor,

Mintha valami fázist forgatna az utolsó mérésednél.... Nem volt véletlenül egy hangváltó a hangszóró előtt? Szinusszal mérted, vagy zajjal?

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Szépek a mérésről készült képek.

A Beyma nem tetszik, egyáltalán passzol hozzá a doboz?
Valami ott nem stimmel, mert mint a képen is látszik, a Beyma megy a legmélyebbre és kellően csillapított, de a doboz nem jó neki, vagy a dobozon belül valami nem ott van, ahol kéne lennie, vagy a hangszórót kell másképpen elhelyezni. Új előlap kell, máshová elhelyezett hangszóróval, mert valamilyen ok miatt kettős-rezonancia lépett fel és kioltás van a hangképben. Ez is látszik a mérési képeken.
További sok sikert!
Üdv! SMA

Az attól függ, hogy ki mit ért azalatt hogy lemegy.
20Hz-et -3dB-n biztos nem tudja, talán 40Hz-et.

Továbbra is jó méricskét kívánok!

Kis kiegészítés:

http://gilszkilabor.freeweb.hu/elektron ... s/t-s.html
http://gilszkilabor.freeweb.hu/elektron ... zobel.html
http://gilszkilabor.freeweb.hu/elektron ... sover.html
http://gilszkilabor.freeweb.hu/elektron ... lc/lc.html

Őshifis! Érdekes, de a mérődoboznál is a reflex nyíláson lógattam be a mikrofont, mégis jó lett. Az orgonasíp meg... Megpróbálok eleget tenni a kérésednek, majd hétfőn jelentkezem (legkésőbb kedden).

Cortez! Köszönöm!

Gilszkilabor

Hát lehet, hogy tölcsérben, TL-ben is meg kell keresni a mikrofon optimális helyét, ahogy fentebb irtam. Első közelitésben a nyomókamrán belül, a kilépőnyilástól legtávolabb eső sarkát javasolnám. A tölcsérben biztosan nem jó, mert ott a levegőnek sebessége van.
Kiváncsi vagyok, lancelot doboza tényleg lemegy-e 20 Hz-ig
Nekem most éppen nincs mérhető dobozom, de izgalommal várom mások eredményeit.

Örülök a méréseknek, most már szépen lehet majd látni mi hogyan hat
a dobozban, pl csillapítóanyag, meg egyéb trükkök (1/3, szűkülő TL).

Hát ez szenzációs! Szépek a mérések, "hozzák" az elméletet. Szerintem az oszlop-dobozod mérései azért ilyenek, mert nem mindegy, hova teszed a dobozon belül a mérőmikrofont. Semmiképpen nem szabad a hangszóró vagy a reflexnyilás közelébe tenni, mert ott sebességmaximum van. Olyan helyet kell keresni a dobozon belül, ahol nyomásmaximum van. Ez zárt doboznál automatikusan teljesül, és nem túl "orgonasip-szerű" reflexdoboznál is könnyen elérhető. Meg kellene próbálni valamelyik sarkot. Tudnál felvenni pár (4) görbét összehasonlitásul (és másoknak okulásul):

- a hangszóróhoz közeli sarokban (előlap felső sarka)
- hátlap felső sarka
- a reflexnyiláshoz közeli sarokban (előlap alsó sarka)
- hátlap alsó sarka

_nagyon_ érdekel az eredmény.

Jó Méricskét kívánok!

Hát akkor, vágjunk bele! SAL SRP2030 a "szokásos" 30 literes mérődobozban:



A piros görbe a zárt doboz belsejében mért átvitel, a sárga pedig a korrigált. A korrekciós fájl a következő volt:



Szépen látszik, ahogy 20 Hz felett "működésbe lép" a korrekció. 400 Hz-ig gyönyörű a mérés eredménye. Fölötte már a doboz csupasz falai közötti rezonancia csúnya nyomokat hagy.

További mérések:
- Piros: a zárt doboz átvitele
- Lila: a találomra hangolt reflexdoboz átvitele (kissé "ütős")
- Sárga: a reflex doboz optimalizált hangolása utáni átvitele



Csak az első négy oktáv közeli képe, ez má'-má' olyan, mint amit a szimulátorokban csodálhatunk meg:



No, ezek aztán ígéretes mérések. Szinte már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Gyorsan megmérem hát a BEYMA-mélyes reflexdobozomat is. A piros és lila színek, mint az előbb, a sárga pedig a BEYMA:



Hát, ez egy nagy kaka! Az 1 méter magas oszlop doboz gyönyörűen viselkedik, mint egy síp. A számított 170 Hz-es rezonancia (és felharmonikusai) szépen leolvashatóak, markerekkel is jelöltem. A fene egye meg azt a csillapítatlan fejit! Tehát üres oszlopdobozban előbb bánjunk el a belső rezonanciákkal, csak utána lépjünk tovább.!

No, de mi történt a 150 Hz alatti hatásfokkal? Nem igaz, hogy a BEYMA hatásfoka rosszabb, mint a SAL SRP2030 hasonló paramétere. Itt valami nagy disznóság van. Visszaellenőriztem, újra megmértem a SAL-t a mérődobozban, a mérés nem állítódott el. Ugyanazt mértem, mint előtte. Sőt, a SAL helyébe betettem a BEYMA hangszórót. Így már rendben volt, mégis csak a BEYMA a jobb hatásfokú, vagy 2-3 dB-el. Ha még bögyörőztem volna az oszlop dobozommal, talán jobb eredményt kapok. Szerintem csillapítóanyag kell bele, nem is kevés. De már éjszaka volt és inkább lepihentem...

Szerintem használható a doboz belső terében végzett mérés, csak körültekintőnek kell lenni. Főleg a rezonanciákkal!

Őshifis, köszi a pédéefet!

Gilszkilabor

Csináltam egy kompenzációs fájlt a SpectraLab-hoz:

http://tube.fw.hu/12.mic

A hangdobozon belüli mikrofonos méréshez való. Érdekelne, hogy kinek hogy vált be.

Közkivánatra:

http://www.freeweb.hu/tube/ls_measure.pdf

Kell egy henger alakú nyomáskamra, amelynek a belső méretei kisebbek a számításba jövő hullámhosszaknál. Egy motorral vagy elektrodinamikusan hajtott dugattyúval lehet létrehozni a váltakozó hangnyomást. A legnagyobb (csúcstól csúcsig mért) x dugattyúkimozdulással pontosan definiált p nyomás az egész kamrán belül állandó értékű. A dugattyú x kimozdulásának mértékét egy erre a célra szolgáló skálán lehet leolvasni.
Az előállított hangnyomás effektív értéke:

p[eff] = (1/sqrt(2))*(p0/V0)*(x/2)*S*[kappa]

p0 - a légköri nyomás, V0 - a nyomáskamra közepes térfogata, x - a dugattyúmozgás amplitúdója csúcstól csúcsig mérve, S a dugattyú felülete, [kappa] pedig az adiabata-kitevő, 0 Celsius fokos levegőre 1,4.
Az egyenlet csak adiabatikus, vagyis hőkiegyenlítős nélkül lejátszódó kompresszióra érvényes.
A pisztonfonnal kb. 30 és 300 Hz között lehet pontosan kalibrálni. Nagyobb frekvenciákon egyenetlenné válik a kamra belsejében a hangnyomás eloszlása; a frekvencia csökkenésével viszont izotermikusba megy át az adiabatikus kompresszió. Kisebb frekvenciákon nem tekinthető tökéletesnek a kamra tömítése sem.

Üdv!

Hú tényleg! Mennyire igazad van:-) Én ezt észre sem vettem
Már megint valami hasznos dolgot tanulhattunk tőled
Sajnos ilyen korrekcióra nincs lehetőség a rendszerben, viszont ha kiexportálom egy másik programba, ott meg tudom csinálni.
Majd csak szerdán tudom kipróbálni.

Lenne esetleg valakinek valamilyen ötlete, hogy hogyan lehetne egy Pisztonfon-t eszkabálni?

Tökéletes a mérésed, és szépen alátámasztja az elméletet. Rajzold csak át úgy, hogy a görbéket megdöntöd +12 db/oktávval. A zárt dobozod egyből egyenes átvitelű lesz 60 és 170 Hz között, a -3 dB-es pontja valahol 40 Hz táján lehet (szemre nehéz leolvasni). A valóságos esés a 3 dB-es pont alatt 12 dB-oktáv. A görbéden egyenes (korrekció nélkül; ezért kell 12 dB/oktávval korrigálni).
A reflexdobozod 50 és 180 Hz között lapos (korrigálva), a -3 dB-es pontja 40 Hz alatt lehet valamivel. Az esés a görbéden 12 dB/oktáv, a valóságban egy reflexdoboz 24 dB/oktávval esik. Nem tudod beállítani a programban a +12 dB/oktáv automatikus korrekciót?

Kedves Gafly és Többiek!

DE!
Nem pisztofon, hanem pisztonfon!
Hozzáférek, de az a saját mikrofonjához való és nem biztos, hogy egy más kivitelű-méretű mikrofonra "ráhúzható".
Nekem az M-550-Prec. XTA-mikrofonhoz van, ez 1/4"-es, de a saját mikrofonom, szintén 1/4"-es, már nem jó ehhez, sajnos.
Van még egy Rhode&Schwarz mérőkészülékem, de az csak hangnyomást, zajszintet mér és abban is van saját "hitelesítője", pisztonfonja, de az meg a saját 2"-átmérőjű nagy mikrofonjához való. Ezzel és az XTA mikrofonjával egyszerre szoktam a sajátomat "bekalibrálni".

Matos!
Kicsit nehézkes ez a fajta bekalibrálás és nem is biztos, hogy 100%-ig megbízható. ( A sajátom se, de azt már kiismertem és bízok benne. )
Üdv! SMA

> SMA te nem férsz hozzá pisztofonhoz?

)))

Üdv!

Visaton AL170

dBPa/V (dB Pascal/Volt, 1 Pa = 10 μbar)

Az egész rendszert úgy kell kalibrálni, hogy ha van egy adott mikrofonunk akkor az adott mikrofon adatlapján megadott mV/Pa értékböl és az általunk mérni kívánt legmagasabb dBSPL (például 114dBSPL legyen a maximum) értékböl kikalkulálható hogy,
114dBSpl >+20dBPa >10Pa effektív vagy 10 PaRms
Namost ha a mikrofon 30mv/Pa értékkel rendelkezik akkor ebböl az következik, hogy a maximális bementi szintünk 114dBspl-hez 10Pa*30mv/Pa= 300mVrms
Ezt az értéket meg kell adni a szoftvernek, ezután pedig a mérökártyán található potival egy külsö referenciával kell összehangolni (Ez lehet egy funkciósgenerátor ismert kimeneti szintje vagy akármi.) A lényeg hogy a szoftver a mikrofonbemeneten található valós értékkel megegyezö értéket mérjen.
Amikor ez megvan, akkor a már bekalibrált mikrofon bemenethez kell a mérömikrofont kalibrálni. Ehhez elvileg egy Pisztofon kell. (94dBSpl azaz 1PaEff 1Khz) Ha ez megvan, akkor egyszerüen a kártya megméri a bemeneten a 94dBSpl-hez tartozó feszt és az onnantól kezdve be van kalibrálva rendszer.
Mivel nekem pisztofonom nincsen ezért a "gyári" beálított értékekre hagyatkozom. (A mikrofonhoz lett bekalibrálva)
Az a baj hogy elég sokat kérnek egy ilyen pisztofonért, holott az ára nem lenne indokolt. (Most itt nem a B&K abszolút csúcsmodelljeire gondolok, hanem vannak egészen egyszerü modellek is). Ha valakinek lenne ilyene akkor csinálhatnánk mi is valami hasonlót. A lényeg csak az lenne, hogy legyen egy tényleg profi referencia.
SMA te nem férsz hozzá pisztofonhoz?

Üdv!

Kedves fdsamano és Többiek!

Jó pénzért, mindent ( majdnem mindent ).

Matos!
Az a mélyhangszóró melyik?
Szép képek.
Mihez van kalibrálva a +3,1dBPa?
Üdv! SMA

Üdv!

Ez tényleg jó lenne mert kipróbáltam a dolgot és nem teljesen ok.

Az elsö mérés.: Futásidökorrekció kikapcsolva, a doboz zárva. Mikorofon a dobozban .(a görbe relatív.)


A következö: Reflexnyílás nyitva. Mikrofnon a dobozban. (A görbe relatív)


Tengelyen mért átvitel. Kalibrált rendszer, kalibrált mikorfonnal. Nem relatív görbe. Futásidökorrigált.: Mikrofon-Akusztikai középpont távolsága 21.9cm . Érzékenység 4ohmra számítva. Valós fázismenet.: (Érdekesség, hogy a Bafle-Step már ebböl a távolságból is kezd látszani. Az átvitel 1,5 khz re már majdnem 6dB emelkedik. Látható az átmenet a "gömbböl a félgömbbe". )

Az elöbbi Waterfall-ja. Ez már kapuzott különben benne lennének a reflexiók is.:

És végezetül.: A "vizesés" megfordítva.:

És pár másik kép, hogy vannak azért még jó hangsugárzók : Vifa XT300
Hiteles mérés. 11cm távolságból. Természetesen 1 M/ 8 R/ 1W-ra átszámított értékkel. A görbe nem lett simítva. fs 44.1 khz FFT hosz 16384 pont . Rózsazaj.

Kapuzás.:

Kapuzott átvitel, és a hozzá tartozó fázismenet, és a waterfall..



Az összes mérésben Excessív fázisról van szó.
A mérésekböl eltávolította a rendszer az akusztikai középpont, és a mikrofon között eltelt idöt.

Cortez! Ha sok a kép töröld öket.

Üdv!

Kedves SMA!
Ha a műszereiddel lehet kalibrált mérést végezni, akkor feltételezhető, hogy van egy pisztonfonod, mert anélkül nem igazán lehet kalibrált mérést végezni. Írtad, hogy van egy mikrofonod, amelynek ismered az átvitelét, 15 kHz-ig lineáris, 20 kHz-en 2 dB-t esik. Feltételezhető, hogy a mérőerősítődnek van egy kimenete, amelyre esetleg (ha lenne) egy szintírót rá lehetne kötni. Feltételezhető, hogy van egy olyan hangfrekvenciás csővoltmérőd, amely valódi RMS értéket mutat, hogy a hangszóróra kapcsolt zajfeszültséget hitelesen mérhessed. Feltételezhető, hogy van egy rózsazajgenerátorod, hiszen azzal mérsz.

Ebben az esetben a számítógép csak a szintíró kiváltására kellene neked, a mérés elején a SpectraLab-ot egyszerűen össze lehet kalibrálni a műszer által mutatott értékkel, sőt a programba beviheted a mikrofonod kalibrációs görbéjét is. Természetesen mérés előtt mindenképpen kalibrálni kell, hiszen valóban, a hangkártya bemeneti szintjét bárki, bármikor elállíthatja.

És innen kezdve akár bérméréseket végezhetnél a kedves fórumtársaknak

Kedves Mindannyian!

Úgy látom ez a mérés nagy gond.
A kalibrálást nem kell minden mérés előtt elvégezni, ha a műszerek lineáris, vagy logaritmikus "skálával" rendelkeznek és az osztások pontosak. Elég időnként ellenőrizni, hogy rendben van-e ez.
A dobozon belül való mérés nem biztos, hogy jó, mert nem ismerjük a korrekciós-szűrő felépítését és adatait, valamint ehhez olyan mikrofon kell, ami igen nagy hangnyomást kibír, mert egyébként tönkremehet a dobozban lévő igen nagy hangnyomásoktól!


A direkt-mérések pontosabbak lehetnek, mert az indirekt mérésnél, tehát amikor "visszafelé" dolgozzuk fel a mért adatokat, több hiba jöhet be.
A direkt mérést csak a műszerek pontossága és a mérés körülményei befolyásolják.

Kompromisszumra kell törekedni, jó kompromisszumra, mert minden paraméter egyszerre nem lehet "tökéletes", - tehát itt egy kis engedmény, ott egy kis tűréshatár növelés - és jó lehet a végeredmény.
Nem szabad egy-egy paraméterre "kihegyezni" az áramkört, vagy a hangsugárzót, minden legyen jó, közepes, vagy kiemelkedő minőségű, ez a jó kompromisszum.
Üdv! SMA

Köszönöm, de honnan vetted, hogy majd pihenek? Otthon, a "birtokon", meló hegyek várnak...

Gilszkilabor

Jó pihenést és kellemes nyarat!

Szia!

Engem is érdekelne a dolog. Jó volna, ha beszkennereznéd és bedobnád a közösbe. Én kipróbálom, mérek azzal a módszerrel egyet. Vagy többet...

Gilszkilabor

u.i.: Sajnos csak 30.-án tudok jelentkezni, addig szabin leszek...

Mondjuk 10 Hz-től 200 Hz-ig, ez 56 dB kiemelés. A mikrofon és erősitő zaja talán megenged ennyit, és úgyis főleg ez a tartomány az érdekes számunkra. A keresztváltóig, 1 kHz-ig nemigen lehet elmenni, csak addig, amig a mélysugárzó valóban dugattyúként működik.
A cikk csak papir-formában van meg nekem.

Az érzékenységet úgy mérik, hogy 1 kHz sávközepű, 1 oktáv sávszélességű szűrőn átbocsátott rózsazajt kapcsolnak a hangszóróra, és a mérőmikrofon jelét is ugyanilyen szűrőn keresztül vezetik a mérőműszerre. Utána átkapcsolják a szűrőket 1/3-ad oktávos állásba, megnövelik a hangszórókapcsokra jutó jelet úgy, hogy ugyanazt az értéket mutassa a mikrofonerősítő műszere, mint amit az 1 oktávos állásban mértek, és így veszik fel a frekvenciamenetet.

Üdv!


Ezt én kipróbálnám, csak igazából az általad leírt 12dB/oktáv HP mégis milyen frekvenciára kell érteni? Szerinted ez a módszer kvázi a "szabadteres" mérésekkel egyenértékü?Fel tudnád esetleg valahova rakni a cikket?

Saját tapasztalatom szerint nagyon nagy jelentösége van a BaffleStep-nek. Amikor azt látom egy dobozon, hogy 92dB/1m/1W akkor mindig elgondolkozom, hogy ahhoz, hogy a basszus 6dB esését a váltóban kikompenzálják, ahhoz így vagy úgy 6dB-t el kell emésztetni a közép és a magastartományból... Ez azt jelentené, hogy egy ilyen dobozban található hangsugárzók legalább 98dB érzékenységüeknek kellene lenniök. Vagy sok esetben vakítás az érték, vagy nem az egész átviteli tartományra vonatkoztatott az érzékenység,...
Korrektebb konstruktörök olyan mélysugárzót szoktak alkalmazni amin két tekercs van, és így az egyikkel sorba kötött 6dB/oktáv váltóval próbálják kompenzálni a dolgokat..

Egy régi JAES-ben (Journal of the Audio Engineering Society, a hangtechnikával foglalkozók alap-irodalma) olvastam egy érdekes mérési elvről, amivel egzaktul és zavarmentesen lehet mérni a hangszóró mélyátvitelét.

A mérés elve a következő: matematikailag levezethető, hogy a hangdoboz belsejében kialakuló hangnyomás és a lesugárzott (külső) hangnyomás között 12 dB/oktáv szűrőnek megfelelő összefüggés van. Vagyis ha a belül mérhető hangnyomást kettős differenciáló áramkörön vezetjük át (Gyakorlatilag 12 dB/oktáv meredekségű felüláteresztő szűrőn), akkor megkapjuk a kinti hangnyomás-görbét.
Az a jó a mérésben, hogy a belső nyomást nem zavarják külső tényezők, csak be kell lógatni egy mikrofont a hangdoboz belsejébe. A 12 dB/oktáv emelés pl. a SpectraLab-ban megldható korrekciós görbével, de megvalósitható a mérőerősitőben is.
Kinek van kedve kipróbálni?

Üdv!



Persze nem lineáris, de a felvételi oldalon az átvitel lineárisságára kell törekedni az egész hallható tartományban. Épp ezért a visszajátszási oldalon is a linearitás mind frekvenciaátvitel mind fázishelyesség szempontjából kritikus.



Ez a valóságban pont forditva van. A mélytartomány hiteles mérése sokkal körülményesebb mint a közép vagy a magas. Modern méréstechnikával (AD -FFT kiértékelés- kapuzott "idöablak") lehetöségünk van a áltag lakóhelységekben is reflexiómentes mérésre. Ezzel pedig pont az a probléma hogy az FFT ablak rövídítésével pont a mélytartomány kiértékelése válik bizonytalanná. Bár lehetöség van közeltéri mérésekre -ahol a mikrofon pár miliméterre van csak a hangsugárzótól-, és a mintavételezési frekvencia csökkentésére, de sajnos ezek önmagukban nem képesek megmutatni pl a Baffle-Step jelenséget. Ahhoz hogy effektíve távoltérben legyünk egy hangszoró mérésénél legalább 4* messzebb kell lennünk a mikrofonnal mint az adott hangszoró átméröje.
Ezt már elöttem FDSAMANO is megjegyezte. Igazából akkor vagyunk már távoltérben amikor a hangszoró-mikrofon távolsag kétszeresével a mért átvitel is már 6dB csökken.



Az én tapasztalatom az, hogy a lineáris frekimenet nem garancia a jó hangra. Építettem egy olyan 2 utas dobozt ahol +-1dB linearitást sikerült elérnem 50hz-18khz ig (40hz-35Khz -6dB). Mégis **** szólt mert a csoportfutásidöm a meredek váltónak köszönhetöen eléggé elromlott. Ezért a vége az lett, hogy egyszerüsítettem a váltón és csoportfutásidöre koncentráltam a kivitelezésnél. Bár így a frekimenet már nem olyan szép mégis 100* jobban szeretem hallgatni, és ez nem fáraszt hosszútávon sem.


A hangkártyás megoldással nagyon jól lehet már mérni ezt a paramétert, söt mondhatni ez a mérés teljességgel kézben tartható..

Mélysugárzó átvitelét csak szabadtérben vagy baromi nagy zárt térben lehet csak igazán jól megvalósítani. Másik mérési lehetöség az, amikor a mérendö hangszorót a födre fektetjük és a mikrofont nem 1, hanem 2 méterre tesszük töle, szintén a földre. A hangszorót dönteni kell picit, hogy a sugárzási tengelye a mérömikrofon irányába essen. Azért kell 2 méterre tennünk a mikrofont, mert a földre tett hangsugárzó akusztikai tükörképét is mérjük, így tehát a 6dB növekedést kompenzálhatjuk .

Kültéren a Jel/Zaj viszony eléggé gátló tényezö...

Üdv

Versenyeztetni kéne a két megoldást, mivel a mérési metódus eléggé eltér elég szubektív eredmény lesz, de hát ez van...

Azt a kérdést azért feltenném, hogy szükség van-e tized dB-en belül kalibrálni az egész dolgot? Hiszen zenehallgatásról van szó.

Azt gondolom nem kell ecsetelnem, hogy a fül átvitele közel nem lineáris, és így a "lineárban hallgatom" elv eleve megdőlt, mert nem biztos hogy az ilyen elven megépített hangrendszer kellemesen fog szólni (hogy a felvételről ne is beszéljek)

Én sokkal nagyobb értelmét látom (saját tapasztalatok tükrében is) a hangdoboz méretezését segítő, ezáltal elsősorban a mély tartományt érintő méréseknek. Gondolok itt a basszreflex-cső, vagy a csillapító anyag, esetlegesen a doboz merevítése stb. bemérésének.

Úgy gondolom, hogy feljebb menve a sávban már annyira megnő a mérési bizonytalanság (a szoba akusztikájából, magából a hangsugárzóból, és az előbb említett szubjektív okokból) hogy nagyon nehéz korrekt mérést végezni. Tehát lehet hogy kapunk egy korrekt görbét, de az a mikrofon "fülét" fogja tükrözni, nem a sajtátunkat. És még nem beszéltem a hangszóró tranziens viselkedéséről, ami ugye itt nem jön ki, de a zenei élménybe nem kis mértékben szól bele.

Bocsánat, ez egy kicsit OFF lett, a hangfal hangolása topicba illene inkább. Tehát a végső kérdésem az lenne, hogy egy ilyen mérés által beállított hangrendszer jobban szól-e, és van-e erről valakinek tapasztalata?


ui: régebben középiskolában csináltunk egy hangszóróimpedancia-mérőt, ami a hangszóróra adott jelet egy soros ellenálláson át. TDA2003 erősítette egy covox modul jelét, tehát a szinuszjelet a PC állította elő. Ez azért volt jó, mert így nagyon pontosan tudtuk a frekit. A soros ellenálláson mértük a feszejt, így vissza lehetett következtetni a hangszóró impedanciájára az adott frekvencián. A cucc még megvan, ha valakit érdekel előkeresem. A Pontossága (illetve a méérsi tartománya) elég korlátozott volt, mert 8 bites ADC-t használtunk, és ennél nagyobb volt a mérendő jel dinamikája. Az átkapcsolható osztó meg nem készült el...
Persze a hangkártyák korában ez nagyon ósdi megoldás, viszont itt tudja az ember, hogy mit mér. (mármint az adott pontosságon belül) Lehet hogy érdemes feléleszteni az ötletet. (DDS-sel előállítjuk a szinuszjelet, és valami jó kis ADC-vel digitalizáljuk)

Bocsi az OFF-ért, és remélem nem tűntem okoskodónak, nem volt célom...

Szia!

Azt írtad, hozzá férsz jó minőségű mikrofonhoz. Tehát van mihez kalibrálni. A SPECTRA meg elvégzi a kalibrációt... Egyéb kalibráció pedig alig szükséges, mert:

a, Adott hangszórónál nincs szükség az abszolút érzékenységre, az úgy is annyi, amennyi. A hangdobozoknál relatív méréseket végzünk, hogy a teljes sáv minél lineárisabb legyen. De ezeket Te is nagyon jól tudod.

b, Az olcsóbb hangkártyák együttfutási hibája is legfeljebb tized-dB.

c, Abszolút érték méréshez meg (pl. impedancia), prímán lehet kalibrálni. Akár minden mérési napon egyszer.

Gilszkilabor

Kedves Mindannyian!

Tegnap nekiültem és megszültem egy ismertetést a mérésekről és műszerekről, de "elszállt", nem tudtam ide feltölteni.
Unom a fórum hülyéskedését, nem értem, miért nem képes egy hosszabb levelet feltölteni.

Igen, az elektret-kapszulákkal az a gond, hogy nincs mihez kalibrálni azokat, nem ismerjük a fontos adataikat.
Nem ismert a tényleges átvitele, tehát ha tudna is +1, -1dB-en belül dolgozni, az nem derül ki a számunkra, pedig ez már elég jó lenne.
Azért írtam, hogy egy oszcilloszkóp nagyon jó lenne, mert azon tényleg sok mindent látni!
Tudom, sok pénz, de aki komolyan akar ezzel a szakmával foglalkozni, annak előbb-utóbb be kell ruházni műszerekbe.
Nem tudom, műszerek nélkül mit lehet mérni, segítsetek.
Üdv! SMA

Én megértem SMA problémáját, ami a következőkben foglalható össze:

1. A hangszóróra jutó teljesitményt mérni kell (valódi effektiv értéket mérő műszer kell hozzá, kéziműszer nem jó)
2. Szabad tér vagy süketszoba kell hozzá, különben a szobában kialakuló állóhullámok és reflexiók meghamisitják a mérést
3. Kalibrált mikrofon kell hozzá. Az elektret-kapszula érzékenysége ismeretlen, magas frekvencián az átvitel hullámossága ismeretlen.

A mi szerény eszközeinkkel csak annyit tehetünk, hogy feltételezzük az elektretmikrofon egyenletes átvitelét, nem foglalkozunk az érzékenységével, és elhanyagoljuk a szoba zavaró hatásait. Kapunk valamilyen hangnyomás-frekvencia görbét, ami összehasonlitó mérésekhez jó. Durva kiemelés, a keresztváltó anomáliái és hasonlók kiderülnek belőle. Ne legyünk maximalisták.

Szervusztok !

Nekem van szkennelt lin-log papírom ha valakit érdekel .

Kedves fdsamano és Többiek!

Van nekem mindeféle jó kis műszerem.
Ráadásul, azokkal lehet kalibrált mérést végezni, a PC-hangkártya+ egyéb generátorral nem. Nincs mihez és nincs mivel bekalibrálni.
Nem szabványos bemenettel rendelkezik, befolyásolhatja a mérést, pontatlan, hová tolod a potit a hangkeverőben, ott lesz az holnap is?
Mennyi az annyi ott mérve, kijelezve?
Mihez képest ennyi az annyi?

Én is örülnék, ha nem kéne sok műszert összekábelezni és lesni, hogy minden rendben van-e, hanem a PC-re alapuló műszerrel dolgozni. Egyelőre drága buli ami jó, de spórolok egy ilyen műszerre, az viszont majdnem mindent tud mérni, ami a hangfrekvenciás gyakorlatban előfordul.
Üdv! SMA

Kedves SMA!

Valaki - tán Gilszkilabor vagy oshifis - írta feljebb, hogy ha van rózsazaj generátorod, akkor már az se feltétel, hogy duplex legyen a hangkártyád.
Egy mérőerősítő mindenképpen célszerű, mert a hangkártyák mikrofonbemenetének a frekvenciamenete garantáltan megbízhatatlan. Mindenképpen a vonalbemenetet kellene használni.
Aztán, ha van egy nyomtatód, akkor már nem kell a logaritmikus milliméterpapír se.

Kedves oshifis és Többiek!

Hol lehet olyan lin/log papírt venni?

Azért nem használom a PC-t mérésre, mert nem megy, hiába van "full-Duplex"-es hangkártyám, nem hajlandó működni úgy, ahogyan kellene.
Ezt megírtam már jó régen és azóta sem tudtam vele dűlőre jutni, sajnos.
Marad a "diszkrét" műszeres mérések sorozata.
Az a baj, hogy sokan, akik a "Hangfal hangolása" oldalon írkálnak, azok nem jönnek át ide, elolvasni esetlegesen jószándékú méréseinket, amiből sok minden kiderülhet számunkra és az Ő számukra is.
Most ott éppen a relfex-cső a "sztár", mert már mindefélét próbálgatnak össze-vissza csereberélgetni, céltalanul.
Mit mérjünk?
Üdv! SMA

Akit mélyebben érdekel a téma, a Brüel&Kjaer-től (az akusztikai és rezgésmérések első számú cégétől) sok hasznos információt szerezhet be. Van egy ingyenes kiadványuk "Acoustic Noise Measurements" cimmel, érdemes beszerezni.
Elmondom, én hogyan mértem hangszórókat lakószobában:
Kölcsönöztem egy kézi hangnyomásmérőt, amelyben volt tercszűrő, és alkalmas volt ekvivalens zajterhelés (Leq) mérésére. Ez a paraméter a hangnyomás idő szerinti integrálja. Minél hosszabb ideig mér az ember, annál kevésbé befolyásolják az eredményt a rövid idejű zavaró tényezők, pl. valaki beszél a szobában, elmegy az ablak alatt egy teherautó...
A hangszórót rózsazajjal hajtottam meg, olyan hangerőn, amit én és a környezetem még éppen el tudott viselni...
A rózsazaj azért alkalmas az akusztika mérésekhez, mert energiaeloszlása a frekvencia függvényében jól illeszkedik az átlagos zenéhez. Minden azonos relativ sávszélességű frekvenciasávba (sévszélesség/sávközépi frekvencia) azonos energia jut. A teljesitmény viszont eső jellegű a frekvencia függvényében. Ezért van az, hogy többutas rendszerben a mélysugárzó pl. 50 W-os, a magas pedig csak 5 W-os.
A hangnyomásmérőt foto-állványra szereltem, a mikrofont a hangszóróval szembeállitottam 50 cm-re, kiválasztottam a mérni kivánt frekvenciasávot, beinditottam a mérést, és elmentem onnan. Az emberi test közelsége befolyásolja a nyomáseloszlást a mérőmikrofon közelében. Kb. 10 perc után a kijelzőn látható integrált hangnyomás már kellően stabilizálódott, az ingadozás 0.1 dB alatt maradt. Ekkor továbbléptettem a szűrőt a következő sávra, és igy tovább. Kicsit hosszadalmas, de nagyon pontos.
Végeztem méréseket 10 cm és 2.5 m távolságból is. Többutas hangszórónál a 10 cm-es méréseket külön-külön elvégeztem mind a három hangszóróval, és az eredményt összerajzoltam egy lin-log milliméter-papirra. Akkoriban még nem voltak ilyen PC-s FFT analizátorok...
Valami ilyen eredményeim lettek:

http://www.freeweb.hu/tube/quad1b.pdf

Azért PC-vel és elektret-kapszulával kényelmesebb a mérés:

http://tube.fw.hu/front.jpg

Nem akartam én a Sony-t mérőmikrofonként használni, csak időnként felveszek vele koncerteket, most úgy adódott, hogy itt volt nálam, és sikerült legyőznöm a lustaságomat, így hát lemértem. Fülre már régóta gyanús volt, hogy az én mikrofonom jobban vesz fel. Viszont a Sony-nak jóval szebb a kivitele.

A rózsazaj azért terjedt el korábban a hangszórók mérésére, mert ez a jel illeszkedik a korábban általánosan használt konstans relatív sávszélességű (oktáv ill. terc) mérőrendszerekhez. A konstans abszolút sávszélességű rendszereknél viszont fehérzajjal kell mérni.
A léptetett szűrős rendszerek hátránya, hogy az átviteli görbe nem látható real time módon, a mérési eredményeket szintíróval papírra rajzoltatják. Előnye viszont, hogy a kimenő jelet is szűrőzik egy szikronban léptetett szűrővel, a hangsugárzó mindig a mért oktáv- ill. tercsávban kapja meg a névleges 1 W-os teljesítményt, így jobb lesz a mérés jel-zaj viszonya.

A mérési távolságot szabványok írják elő, általában a hangsugárzó legnagyobb méretének minimum a kétszerese, de legalább egy méter.

Talán van magyarázat az olcsó és a drága mikrofon közti eltérésre. Az elektret kapszula eredendően lineáris DC-től akár 10 kHz-ig. Ez azért van, mert zárt lévén gömb iránykarakterisztikájú, másrészt a membránja igen kis átmérőjű és könnyű, nem tudnak benne parciális rezgések fellépni. Stúdiókban azért nem alkalmazzák, mert negyon kis jelet ad le, erősiteni kell, és nem lehet vele egy bizonyos jel/zaj érték alá menni. Ezért használják kazettás magnóban, ahol nem számit a zaj.
Az MS mikrofon tudtommal egy kardiod (mono) és egy nyolcas (sztereo különbségi) mikrofonból áll. Egyik sem éppen ideális hangnyomásmérésre. Nyilván ezért maradt a jele az elektret alatt alacsony frekin, magasban pedig talán mert irányitottabb. Ez csak spekuláció, de én a 72 Ft-os elektretmikrofonnak hiszek, 1 kHz-ig legalábbis.
A másik vesszőparipám, hogy hangszórót rózsazajjal kell mérni, és sok mérés átlagolásával, lehetőleg közelről.

Kedves fdsamano és Többiek!

Rendben van, de Én továbbra is a különálló műszereket favorizálom.
Ezek még nem hagytak cserben.

Borzalmasak ezek a görbék is, nem méréshez valók azok a mikrofonok, vagy más baj van. A 10-15dB-nyi eltérések nem teszik lehetővé a pontos méréseket, még korrekció alkalmazása mellett sem.
A saját mikrofonom 15kHz felett esik, 20kHz-en kb. -2dBje van, de már ez is zavaróan hat néhány magassugárzó mérése esetén. 15kHz alatt viszont egyenes az átvitele, - egyenes, tényleg.
A másik mikrofon amihez hozzáférek, még sokkal jobb, azzal 20kHz-ig egyenes az átvitel, ráadásul kalibrált, pontos.

Mindezeket a végére akartam hagyni, de Ti nem hagytok.
Alap méréseket kellene először "átvenni", sokaknak ez is gond.
Üdv! SMA

Kedves SMA!
Én magamnak mérek, hogy lássam a rendszer hibáit. Az esetleges vevőimnek és Neked tudok szebbet is mérni:



A piros és lila mérés rózsazajjal történt a fenti mikrofonokkal, a kiértékelés pedig 1/3 oktáv sávszélességű szűrőkkel. A kék és cián színű görbék a szinusszal történt mérések eredményei 1/3 oktáv sávszélességű szűrőkkel kiértékelve.
Szerinted ezek kevésbé borzalmasak?
A zajjal történő méréseket és az átlagolást pont azért találták ki, hogy a vásárlónak ne menjen el a kedve bármilyen hangszóró megvételétől. Magamat viszont miért csapjam be?

Szerk.: a zajjal történt méréseket 100-as értékkel átlagoltam, ami a legelső ábrán látszik is. A későbbi ábrákon az 1-es átlagolás és a Peak Hold a szinuszos mérések miatt van.

Kedves SMA és Többiek!

Értem, amit írsz. Az viszont nem világos, miért is zárkózol el ennyire a hangkártya + SpactraLAB párostól. Amit Te írsz, az mind megvalósítható a "Méricske" segítségével, pár-száz forintból. Állítólag Nálad nem fut a Spectra, mert nem tudod duplex módban használni a hangkártyád. Már ez sem feltétel, ha van külső zajforrásod (Neked ne lenne? ).

Ha végre rábírunk néhány Fórumtársat a mérésre, az inkább a PC-s módszerrel sikerülhet. A "szimulátor-man"-ek biztosan nem favorizálják a külső hanggenerátor, szkóp és millivolt-mérő trilógiát. Rövidesen bővítem hunlapomat a korábban jelzett mérésekkel, ahol egy hangszóró T-S paramétereit percek alatt meg lehet mérni. Diszkrét műszerekkel ezt itt aligha fogja bárki elvégezni. Ne értsd félre, nem támadni akarlak, de egyszerű és könnyen emészthető mérésekre kellene valahogy rávenni az embereket. Én ebbe az irányba tartok.

Az fdsamano görbék pedig azért "borzalmasak", mert egy csatornán mért, átlagolás nélkül. Nem a mikrofon a hibás, hanem a módszer.

Minden jót mindenkinek!

Gilszkilabor

u.i.: Drukkolok, hogy méjünk má'...

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Azért jó az oszcilloszkóp, mert azon "látni a jelet" és azt is, hogy milyen az a jel. A kétcsatornás oszcilloszkóppal már lehet fázismenetet is meghatározni, illetve a hangszóró frekvenciafüggő fázistolását (!).
( Basszreflex doboznál ez úgyszólván elengedhetetlen. )
Nagyon jó műszer egy oszcilloszkóp, ha más nincs ez is elegendő!
Ezzel is meg lehet a rezonancia-frekvenciát határozni, és azt is látni, hogy mennyire szökik fel az impedancia. A hangszóróval soros mérő-ellenálláson mérve a két csatorna felrajzolja a fázis-tolást, fázis-menetet.
X-Y módban ez még látványosabb, mert egy ellipszis-képet ha látunk, az már jó kis fázishiba. Valójában egy jobbra dőlő egyenes a jó, ekkor 0-fok a fázis-eltérés a bemeneti és a hangszórón mért jel között.
Nagyszerű ez is, de ehhez már kellenek kiegészítő ellenállások, amik pontosak és megbízhatóak.
( Egy jó mérő-mikrofon és ahhoz elő-erősítő, mindez rákötve a szkópra már használható hangnyomásmérésre is. )
Minden mérésnél a lényeg a kalibrálás valamilyen szintre, amit mindig tudunk tartani! Ez nagyon fontos, sokkal inkább, mint bármelyik mérés pontossága!

fdsamano!
Borzalmasak azok a görbék, ilyen mikrofonnal nem lehet mérést végezni.

A hangnyomásmérőt a végére szántam, az sem egyszerű dolog, hogy milyen legyen, egyáltalán, ez a legnehezebben kezelhető mérés, mert igen nehezen reprodukálható.
Üdv! SMA

Legyen valami méricske is


A piros görbe egy Sony ECM-907 típusú, 30.000 Ft-ért kapható, M-S rendszerű mikrofonnal készült, a Méricske (lila) görbe egy 72 Ft-os elektret kapszula + NE5534 előerősítővel.
A mérőjel egy CD-re felírt fehérzaj, a mérés nem a magassugárzó tengelyében készült, emiatt tapasztalható némi magasesés, a hangsugárzók a szekrény tetején vannak.

Ugyanez kiegészítve szinusz sweeppel:


A sötétkék a Sony mikrofonnal, a ciánkék az olcsó betéttel készült.

Ja, és nem vettem elő az oszcilloszkópomat. Pláne a kétcsatornást.

Viszont hangnyomásmérő tök fölösleges, hiszen csak levegőben terjedő nyomáshullámok a hangszóró működésének "melléktermékei".