Felejtsétek el, 0,5us a késleltetése. Ezzel max. pár KHz-ig építhetsz tápot.
Viszont a TLP250-es optónál gyorsabb.

Még mindig úgy néz ki, hogy az IR2110/HCPL2631 kombináció a leggyorsabb. Vagy 2 db 6N137. (óccsóbb) A 0,6A kimeneti áram sem sok, de kisebb IGBT-khez jó lehet.
Késleltetése 75ns, ami már megfelelő. Még kapcs. üzemű erősítőbe is.

A megoldás hátránya, hogy az optókat táplálni kell a vevő oldalukon, és csak 5V-ot bírnak, így ez kissé macerás.

elég jónak tűnik a HCPL-3150.
valamivel drágább, mint az ir21xx, de sztem megéri, sokkal egyszerűbb a kapcsolás.
http://www.avagotech.com/products/produ ... 988,P88831

Ha alsó/felsőoldali meghajtás kell, szerintem a legjobb az IR21xx fetmeghajtó ic, szvsz mással nem érdemes próbálkozni. Esetleg ahogy Skori írta két gyors és nagy áramú optoval, ugyanis a fetnek nagy áramcsúcs kell a gyors nyitásához/lezárásához, különben rezsó lesz belőle
Ha push-pull, szerintem nagyon jó az MC33151-es fetmeghajtó. lomexben 208Ft

Üdv!

2 opto kellene (a tranyó alul - felül) és a ledjeiket is ellentétesen vezérelni, úgy sokkal gyorsabb (és szimmetrikus fel/lefutási idejü) lesz az áramkör. Amúgy az átlag opto tetű lassú a kapcsolóüzemü cuccokhoz. Ilyen célra kimondottan gyors opto-t érdemes használni.

Sztem jó, esetleg lehet még tupírozni azzal, hogy a 270 ohmot kiváltod egy tranyós trükkös kapcsolással, ami a töfi-féle tápban volt, így nem fog fűteni az ellenállat.

A kapcsoláshoz hasonlót én is használtam.


szerk. Hoppá! Ez nem ua. mint a 6N137! Nézd csak meg a kapcsolási időket! 2-6 us között van. Ez qrvára nem lesz így jó. Gyorsabb cucc kell.

Milyen lenne ez a kapcsolás fet meghajtására, 80-100kHz-re Vagy nagyobb frekire

Skori-féle 20A-es táp?

Mi pedig egy árajánlatot szeretnénk látni
Egy PC táp nem lenne jó módosított visszacsatolással

Sziasztok!

Egy AC 230V -> DC 11V 19A kapcsoló üzemű tápegységre lenne szükségem.

Legszivesebben konkrét kapcsolási rajzot fogadnék, trafó méretezéssel, esetleg gyártóval.

Segítségeteket előre is köszönöm

Tóth Sándor
tosanyi@freemail.hu

A segítségeteket kérném.
Ismeritek a tévés tápegységeket, gondolok most konkrétabban a TDA4600, 4601-es vezérlőkkel felépülőkre. Még konkrétabban a régi Videotonokra. Az évek során összegyűlt pár ilyen tápom, megjavítottam mind, de már nincs igazán szükség rájuk.

És szárnypróbálgatásként az SMPS technikában, szeretnék csinálni ezek felhasználásával magamnak tápegységet. Tehát az eredeti kapcsolást megtartva, csak más trafóval. De nem is kell mással, mert van az eredeti magméretű is, amit a gyár is használt és kiöntött.
Tehát 1. számú problémám, hány menetesek az eredeti primer oldalon lévő tekercs. Mert ha ez megvan, akkor értelemszerűen csak a szekundert kell kiszámolni, és kész a mű.
Ezért pedig nem szeretnék szétfűrészelni egy kiöntött trafót. Olyan sok azért nincs…

Végigkövettem nagyjából a fórumot, tisztában is vagyok a dolgokkal, sőt javítottam is, de építésre még sosem volt szükségem.
Így ezért nem is számolgattam ilyeneket. Bár már az elején van egy buktató, a fene tudja a vas paramétereit. Viszont ezekkel a szép barna kiöntött trafókkal, amikről regéltem fentebb, biztos találkoztatok.

Hát igen. Nekem is van néha olyan érzésem, hogy hogyan bírja ki az ellenállás, mégha rövid ideig is a többszörös túlterhelést. Még nem volt belőle gondom, de valahogy ez mindig gyanús...

Ebből a vékony lemezből csináltak régen mágneses erősítőt, - transzduktornak hívták. Hihetetlenül szellemes szerkezet volt, egy komplett háromfázisú teljeshidas titirisztoros akkumulátortöltő tirisztorainak a gyújtóáramát állította elő, ráadásul úgy, hogy még az áramkorlát is benne volt. Ezenkívűl egy 723-as ic volt benne, ez volt a hibaerősítő, meg az alapjel. Csak egy baja volt, egymillió tekercs volt a vason és ennek kétmillió kivezetése volt. Természetesen, sehol nem tudták hiba nélkül megtekerni, úgyhogy nagy szenvedés volt szkóppal összeválogatni a kivezetéseket. És azt a vékony lemezt bevasalni! Hát nem semmi volt az öt százados lemezt begyömöszölni a csévetestbe... Hál' Istennek, én nem foglalkoztam töltőkkel...

Spafi!

Az ajálatkérés komoly. Az ajánlatod pü-ben küld el nekem. Még írok egy két dolgot pü-ben neked ezzel kapcsolatban. Azért nem én csinálom, mert nagyon kevés az időm. Építem a házam, egyéb dolgokat is kell csinálnom és az inverter részt én csinálom. Ennyi untig elég lesz nekem.
Hát ne vegyen fel csak annyi áramot a névleges felett, ami mondjuk egy zavarszűrő kondi feltöltéséhez szükséges. ( Ezzel kezdődjön a táp. , utánna feltöltőkör, - van aki lágyindítónak hívja, - aztán segédtáp, fökör, stb. ) A méretet becsüld meg kb, mert ahhoz kell minden egyebet idomítani. Persze, lehet teljes híd is, a középpontkapcsolás csak vicc volt, nem hiszem, hogy meg mernék kockáztatni, hogy átüt a trafó egy fél év múlva...

Én még középpontkapcsolásnak olvastam valahol a push-pullt. Nem is értem, miért hívják push-pullnak. Nyomni, húzni? Na mindegy. Nem túl kifejező, vagy én nem értem. A buck konvertert is úgy tanultam, hogy egyenáramú szaggató. ( A váltakozóáramú szaggatót meg fázishasításnak hívja a kőznyelv. Micsoda marhaság, hogyan lehet a fázist hasítani? Baltával? ) A boostot meg feszültségnövelő kapcsolásnak. A fly-backet meg a boost-ot, még értem, valahol a működésre utal a nevük. De ez a buck? Meg push-pull? Ha már itt tartunk, mi az, hogy biztosíték? Azt mondjuk valamiért cserébe adja az ember. Amit mi használunk, azt biztosítónak hívják. Hiszen, valamit biztosít...

Aha! Ravasz! Én 1206-os SMD-re nem merném bízni a teljesítményelektronikám életét, bár az első szériás 48V-os tápban ilyen volt, de volt hogy az ellenállások nem bírták a nagyon rövid idejű (de többszörös)
túlterhelést, és a fémréteg "lerobbant" a tetejükről.

Köszi mindenkinek!

Ros-Co!

A kis SMD-ken figyelem az áramot. 8 db 1 ohmos. Összesen kb. 3,4 A folyik, tehát 1,45 W az össz. disszipáció. A diódák a ventillátornak egyenirányítják a feszt. Így zárlatban is szinte változatlan fordulatszámmal pörög a venti.

Dörmike!

Nem tudom, hogy miből tekerték a magot, csak annyit láttam, hogy papírvékony, passzivált felszínű lemezből. A huzal sima zománc volt. Én is próbáltam hasonlót tekerni, végülis működött is, de csak amit kiöntöttem műgyantával. Amit nem, azok többsége előbb-utóbb átütött. Teflonos huzal még nem fordult meg a fejemben, de van egy 4 kV-ra hitelesített vékony műanyag szigetelésű drótom, majd talán kipróbálom azt, de igazából nem szándékozom több ilyet csinálni, csak a meglévő VAC frafókat akartam elhasználni. Nyilván soha nem lesz olyan jó hatásfoka, mint egy teljes, vagy félhídnak.

Ha az ajánlatkérés komoly, tehetek egy ajánlatot, de miért passzolnád át, mikor te is meg tudod csinálni? De ha komoly, mond a címet, hová küldjem az ajánlatot! Csak két kérdés: 1.: Ha a bemenetet induláskor 20 us-ig a névlegesnél nagyobb árammal terheljük, az is baj? 2.: Az a középpontkapcsolás mit jelent?

Spafi!

Jobbulást! Igen, ezek a schottkyk teljesen megbízhatalanok, nem is értem, hogy mernek ilyen gagyi dolgokat gyártani. Méghozzá eladásra! Persze, ha csak a raktárra gyártanák, semmi baj nem lenne velük. Ott csak nincs 120 fok...

Vákumsmanci? Régen használtam, de nagyon drága volt. Persze, kicsi a szórása, gondolom bifillárisan, trifillárisan, vagy akár négy szálat együtt tekernek, mint a ZKB418-081-ben. És, tudsz valahonnan szerezni teflon szigetelésű huzalt? Vagy meg mered tekerni sima zománchuzalból? Mondjuk Mzz-ből? Ráadásul, ha jól tudom, valami eszetlenül vékony lemezből van tekerve a vasmag. Valami permalloy, vagy mumetall. Permenorm? Nem nagyon szerettem, mert túl nagy volt a kapacitása az egyes tekercsek között.
Persze, mindent meg lehet csinálni, rögtön adhattok egy árajánlatot az alábbiakra:

Tehát: táp, Ube= 187... 254 V, hullámosság kb. : 5 %, háromfázisú egyenirányítóról táplálva, akkumulátor is van a végén, de anélkül is kell mennie, max. bekapcsolási áramlökés a névleges felvett áramnál nem lehet nagyobb, ( nem relével, vagy mágneskapcsolóval megoldva a bemeneti kondik feltöltése, )
Uki=380 V DC, Pki=3500 W, túlterhetőség 50 %, amíg a hővédelem le nem old, invertert fog táplálni. Csak annyi kondi kell a kimenetre, hogy valahogy elmenjen, a többi az inverterben lesz. Kivitel: léghűtés, egy nagy lemezen felépítve, annyi hűtőborda amennyi kell. Úgy fog kinézni a komplett rendszer, mint egy diplomatatáska. Tehát, kinyitjuk, egyik oldalon a táp, a másikon az inverter. Kimenet, bemenet a táska oldalán. Határidő: április elejére egy működő deszkamodell, amin azért látszódik, hogy milyen lesz a végleges elrendezés. Kész berendezés augusztus elejére. Jövő év végéig kb. 5 db kell. A következő egy-két évben még 15 db kell. Természetesen legyen középpontkapcsolás, mert nem baj ha olcsó. MEEI nem kell, RF zavarszűrés kell, bár nem fogják mérni. Legalábbis nem kell hivatalos jegyzőkönyv.
Ha valakit érdekel, jelentkezzen.

SPafi!


Arrol a Vacuumschmelze traforol tudnal irni?


Jobbulast!

Hi!

Brutális egy darab, asszem találkoztam is vele


Az áramfigyelés azon a dög vastag nyákcsíkon eső feszültségből valósul meg? Nem látok söntöt. Vagy azok a 1206-osok azok? (úristen) Az a két icipici dióda hátul mi célt szolgál? Valami negatív táp kimenet is be volt tervezve?

Jobbulást! (még mindig)

Sziasztok!

1 hete dögrováson vagyok (tüdőgyuszi), de örömmel látom, nem állt meg az élet nélkülem sem.

Ros-Co!

Az a 3 us inkább 50 kHz-es felső határfrekinek felel meg, ezzel számolj!

Dörmike!

Bocs, hogy már megint belevau-vau, de én már láttam ilyet, meg ettem is. Mármint építettem. A legelsőt BUP202-vel, meg TL494-gyel csináltam, ez 14V 40A-t ad ki, ha beröffentem. Később készült még háromféle, összesen 18 db, 2SK1342-vel, meg STW9NB80-nal, 1000/1600W folyamatos/csúcsteljesítményig. A siker egyik záloga a Vacuumschmelze trafója volt.


Ez a legkisebb teljesítményű, de a többi is majdnem ugyanilyen:
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/12V50A_top.jpg
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro ... bottom.jpg
Próbáltam 70 A-re állítani az áramkorlátot, de 8 mp alatt minden dióda elszállt, amit csak kipróbáltam. Hát most milyen dolog, hogy egy 45 A-es schottky nem bír ki 70 A-t 120 fokos tokhőmérséklettel? Szégyen és gyalázat!

Többféle módszer is van. Az egyik Z, vagy TVS diódával fogja meg a túlfeszt. Ezt pártíz W-os tápoknál alkalmazzák. Szokás még RC körrel csillapítani, ez esetben csak egy adott frekire jó a dolog, és az ellenállás disszipációjával is számolni kell. A Z-dióda is disszipál, csak szegényke nem tud sokat

A harmadik megoldás egy trükkös megoldás, hogy egy diódával beletöltenek egy kondiba, de a kondit egy ellenállás folyamatosan kisüti. Az ellenállás úgy van méretezve hogy a kondin a tápfesz fölött nem sokkal legyen, így a dióda csak a tranzienseknél nyit.

Nyitóüzemű konverternél előfordul hogy lemágnesező-tekercset alkalmaznak. Ez egy a primerrel általában megegyező menetszámú tekercs, plusz egy dióda a táp felé. Feladata hasolnló az említett áramkörökhöz.

Több KW-os áramkörnél, ahol nem alkalmazható híd vagy félfóhíd, ott előfordulnak aktív áramkörök is a tranziensek csillapítására. (pl. PFC áramkörök) (power factor corrector-a szinuszos áramfelvételt biztosítja)

Itt elég sok mindent leírnak:
http://www.smpstech.com/

Még nagyon sok mindent el lehetne mondani a nyitóüzemű vagy záróüzemű (flyback) cuccokról, ill. a félhíd, hídkapcsolás, mi a szerepe a holtidőnek (dead-time) a kimeneti fojtónak (ha van) a kimeneti kondi ESR-jének (ekvivalens soros ellenállás) és a szabályzókör teljes stabilitásának. (fázistolás stb.)

Zener diódával nem lehet megvédeni a FET-et? Mondjuk 2db 200Vos sorosan a Drain és Source közé. Vagy ha 1 másik FET rövidrezárná a tekercs kivezetéseit amikor megszakítom. Az még jót is tenne mert egyből lemenne 0Vra és a fesz változás sebességétől függ valami indukált nemtommi. Nem? Vagy már nagyon hülyeség így minden? Nem tudom mit csináljak.. Csak jönnek a hülye ötletek. Az a baj hogy nem nagyon értek hozzá. Csak felületesen. Na mind1.

Az áram megszakításkor ugyanúgy felszalad a fesz, elvileg a végtelenbe...
Már száll is el a FET. Erre különböző megoldásokat kell alkalmazni, amik az impulzust "elnyelik" persze a terhelés is vesz el belőle, de a szórt induktivitás akkor is nagyon beleszól.

És ha így oldanám meg?:
http://gportal.hu/picview.php?prt=34419 ... 96&index=1
Ez működhet? Itt kisebb feszültség terhelné a FET-et nem? És a trafón a primer menetszám is kevesebb lehetne, mert kisebb a bemenő fesz effektív értéke.

A saját tapasztalatom az, hogy 1200V-os IGBT-vel gond nélkül megoldható.
Az igaz, hogy nemigen illik 20KHz fölé menni, ezek már lassúak egy kicsit.
A trafónál vigyázni kell a két primer vég között fellépő feszültségre, nehogy átüssön.
Egyébként félhídhoz képest ha jól számolom, a félvezetőket csak negyedakkora áram veszi igénybe ugyanakkora teljesítménynél.

Az való igaz, hogy szokatlan elrendezés ekkora feszültségnél.

1000V-os IGBT-kkel simán megoldható. Ha jól emléxem SPafi is csinált régebben ilyen tápokat. Persze nem feltétlenül ez a legjobb megoldás, de megvalósítható, és a vezérlése egyszerübb mint a félhídé.

Komolyan gondoltátok? 320V-ról középpontkapcsolás? Statikusan 640V fogja igénybevenni a tranyokat, plusz a hálózati +15%, plusz túlfeszültségek. Ami abból ered, hogy egy tranyó kikapcsolása után, a másik tranyó melletti dióda nem nyit meg időben, meg az áram sem kommutál át a szórt induktivitások miatt a másik tekercsre. Akkora túlfeszültségek lesznek és ezzel együtt veszteségek is, hogy rezsónak biztos jó lesz, de tápnak biztos nem. Vagy láttatok már 320 V-ról ilyet?
Erre a félhíd való, 1...2 kW-ig nem is szabad mással próbálkozni. Felette meg teljes híd. A középpontkapcsolás kisfeszültségre való, mondjuk 48 V-ig.

Van kb. 30 db AT-s és kb 15 db ATX-es tápom, vétek lenne kidobni a trafójukat. Eddig a tranyókat, elkókat, fojtókat lehetett csak hasznosítani belőle. (már amelyik nem robbant fel)

Dörmike: csinálom az EWB-at amint időm lesz...

Hi!



Én is sokat gondolkodom egy PP-s elrendezésű tápon. Fetnek STP5NK80Z -t néztem ki. Igaz csak 4,3A-es, de nagyon kicsi, 32nC gate töltéssel rendelkezik így könnyen párhuzamosíthatók, amivel csökken a belső ellenállás is. Lomexben 170Ft/db. PWM ic lehetne SG3525.

A félhidas módszer sztem is felejtős...

Üdv!

Current doubler, az Inernational Rectifier applikációk között lehet megtalálni.

( El vagyok képedve! Ennyire nem szerettek trafót tekerni? )

A félhíd hogy jön ide? Az adott kapcsolásról kérdeztétek, hogy meg lehet-e csinálni 230V-ról. Az egy push-pull kapcsolás. Ezért kellenek az adott megfontolások.

A félhídnál a felső oldali FET (vagy IGBT) meghajtása problémás lehet!
Jó az IR2110, de nulla a toleranciája a tranziensek, túláramok tekintetében. Igen hamar lekönnyíti az ember pénztárcáját. A meghajtó trafóval meg más gond van

Egyébként saját tapasztalatok alapján a PP elrendezéssel kevesebb nyűggel el lehet jutni nagyobb teljesítményekig. 300W-nál lejjebb meg felesleges kapcsitáppal tökölni, mert a toroidos megoldás fele árben lesz. Egy 300W-os és egy 1500W-os táphoz is kb. ugyanaz a segédtáp, vezérlés, védelem kell stb.

A félvezetők soha nem elég strapabíróak. Különösen igaz ha kezdő az ember, és nem tudja mi hogyan. Én is csak tanulgatom... 1000W stabilan már nagyon jónak számít...

****
Kitaláltam vmit. Ha egy PC táp trafót az 5V-os tekercsein hajtunk 12V-ról, akkor a 12V-os oldal tekercseit kettészedve, és az egészet autotrafóként használva egész komoly autóhifis tápot össze lehetne hozni
http://www.hvlabs.hu/tmp/pctrafo_mod.gif

A bal oldali az eredeti trafó. A hozzáférhető szálakat szétszedve kialakítható, hogy felfelé transzformáljon. Más elrendezés is lehet. Ha figyelembe vesszük hogy csak impulzusban kell nagy terhelhetőség, talán kibír 300W-ot. (ha nem telít be előbb)

A szekunder a trafók 90%-ban osztott, így erről is lehetne feszejt venni, de ez min. +-75V. Ez egy kicsit sok. Hogy is van az áramduplázó, fesz. felező fojtó kapcsolás????

Köszi Bega!

bega: Ilyenrol is lehet erositot taplalni, de nem direktben kotottem ra az erositom. A buck-regulatort csak egy kis feszultsegcsokkentesre hasznalom.

A kapcsolasodba ugy lehetne aramkorlatot beepiteni, hogy a FETek source-a es a GND koze egy ellenallast, es az azon eso feszultseget dolgozod fel.

De az baj. Kisebb feszültségeknél szokás ezt alkalmazni.

Ez a buck-regulator egyszerűnek tűnik. Akkor ezekszerint ilyenről lehet erősítőt táplálni. Legalábbis _Danko_nak sikerült ha jól értem. De az nem baj hogy nincs galvanikusan leválasztva a fázisról?

_Danko_ !
Nézted a kapcsolást amit linkeltem? Abba szerinted nehéz lenne túláramvédelmet építeni? Neked nincs komplett kapcsolásod ami jó végerősítőhöz?
Ja és mi az a buck-regulator? Csak ugy kíváncsiságból kérdezem hogy tudjam:)
És kösz a hozzászólást..

Ha mar itt jarok, egy gyors kerdes... :-)

Hogyan veszem eszre, ha telitodik egy buck-regulator -ban a tekercs?
A kovetkezot tapasztaltam. Egy kapcs.uzemu aramkorom terheltem, egy sima tranyos vegfokkal. A vegfokot 4 Ohmmal terheltem. Es ahogy adtam neki a hangerot, a tapegyseg tekercsebol ilyen kattanas szeru hangot hallottam, amikor zenei csucsok voltak.
Ezek a kattanasok, es reccsenesek a jelei , hogy telitodott, vagy telitodes kozeleben volt a vasmag?

Murphy torvenye:
Egy 2500Forintos felvezeto elobb fog kinyiffanni, mint egy 20forintos biztositek. Es ez igy is van :-)
Sajnos. :(
Tapasztalataim szerint a biztositek nem eleg gyors ahhoz, hogy a felvezetoket megovja a karos tularamtol.

Az IGBT az egy szigetelt bazisu bipolaris tranzisztor. Bar meg nem dolgoztam ilyennel, de a kapcsolasi rajzokon egy-az-egyben ugyanolyan modon hajtottak meg, mint egy MOSFET-et. Annyi kulonbseg van, hogy az IGBT-ben a kollektor es az emitter kozott nincs dioda, mint a MOSFETeknel. Illetve, van amelyik IGBT-ben van. Az IGBT-knek ugynevezett maradekfeszultsege van, ami nehany Volt koruli szokott lenni. A legnagyobb hatranya /tudomasom szerint/ az IGBT-nek a MOSFETekkel szemben, a lassusaga.


Igy nez ki a felhid:
http://schmidt-walter.fbe.fh-darmstadt. ... andl_e.png

Akkor még jó hogy nem jutottam el addig hogy kipróbáljam, mert amit vettem FET-et az 400V-ot tud. Azt hittem annyi elég. Tényleg nem nagyon találni ilyen FET-et ami elfogadható árban is van.. A félhíd az hogy néz ki? Bonyolult lenne ezt a kapcsolást olyanra átépíteni? Az IGBT nagyjából hogy működik? Azt be lehet rakni 1 FET helyére, vagy teljesen máshogy kell vezérelni? Sajnos nem igazán ismerem.. Csak tudom hogy az jó dolog:)
Ja és ez a kapcsolás olyan 120kHz körül megy.

Ros-Co!
BUP203 nem jó? Lényegesen olcsóbb és sztem bőven elég a 23A-is. És 1000V-os. 1 Biztosíték nem elég a lúláramvédelemre? vagy 2. esetleg 3.

Attila elküldtem a rajzot!

Ezt esetleg BUP314 IGBT-vel vagy IRG4PH50KD-vel érdemes 230V-ra megépíteni. De kiegészítésként kell egy snubber kör is minden IGBT-vel párhuzamosan (10nF 1600V+22 ohm 4W)

Hasonló lesz a hegesztőinverterhez, csak nem kell akkora power. Elvileg működhet, de a trafót jól kell szigetelni. Az IGBT-ke, és ezáltal a tekercseket a táp kétszerese+a tranziensek veszik igénybe.

BUP314-es IGBT-k nél kell gyors szabadonfutó dióda is, mivel nincs beépítve.
És ezt 20KHz-nél többel nem illik járatni.

A másik IGBT gyorsabb, de kevésbé strapabíró.

A trafó a sok réz miatt nagyobb kell hogy legyen, ha a vaskeresztmetszet ezt nem is indokolná.

Ja és túláramvédelmet is kell rakni. Ehhez már szigorúan kell.

Nemnagyon találsz olyan fetet, ami úgy min 700, de inkább 800V-ot elviselne. Vagy félhidas kapcsolást kell építeni, ha fetet akarsz használni, vagy IGBT-re kell cserélni a linkelt rajzon a feteket.

Egyébként ez a topik is valami hasonlóval indult, csak nekem azóta nemnagyon volt időm kisérletezni. De most megjött a kedvem hozzá megint.

Nekem is elküldené valaki?

Ez a táp erősítőhöz van autóba:
http://gportal.hu/portal/bega
Mi lenne ha egyszerűen nem 12, hanem 320 V-ot adnék a bemenetére? Persze a FET-ek-et nagyobb feszültségüre cserélném és a trafón a menetszámokat megváltoztatnám és még annyi lenne a künönbség hogy a feszültségfigyelő visszacsatolás 1 optocsatolón keresztül menne. Ja és az elektronika 1 kis trafóról kapná meg a 12 V-ot. Szerintetek működne?

Ha publikus, akkor némi tárhelyet fel tudok ajánlani neki.

Ma vettünk a Lomexben egy 57A-es hall-elemes áramváltót. Király cucc, a belefűzött vezetéken folyó árammal arányos feszültséget ad ki. DC-től is működik, kb 300KHz-ig. Zsír cucc, ezzel szeretném figyelni egy IGBT-híd alsó ágában folyó áramot.

Majd teszek fel telán fotót róla, érdekes.

http://www.compel.ru/images/catalog/334 ... d%20pdf%22

Én is elkérném azt a 3 megás állományt. Jöhet arra a címre, ami itt meg van adva. Kösz

Igazából egy 3 megás állomány az amiben még vannak hasonlók, egy egész család végfokokkkal együtt, a cim miost nem ugrik be, és a freemail nem tudom tudja-e fogadni azt az állományt, de megpróbálom átküldeni ha érdekel.
ps:

elvileg el is ment elég érdekes és nem tul bonyolult
OZ

Ja tényleg igazad van. Nem néztem meg eléggé. Meg tudnád adni az oldal címét ahonnan ezt leszedted?

Persze, hogy nem baj amugy ahonnét leszedtem ott van egy pár komplett erősítő hasonló táppal, és amugy meg természetesen le van választva a a hálózat szerintem legalábbis a szokásos módon egy kapcsolóüzemü trafóval, és ha jobban megnézed, akkor a teljesíítményeszköz az persze FET itt is , csak a meghajtásra használ kis tranyókat amint azt szokták is sok esetben.
OZ

Elküldtem mélben. Remélem nem baj ozpecs..

Én is megnézhetném a rajzot?

ozpecs!
Köszönöm a rajzot, de ez sajnos nem sokat segít.. Nem is FET-es a meghajtás, ráadásul le sincs válaztva a hálózati fesz a kimenetről. Nem veszélyes ez? Ja és elég nagy katyvasz az egész szerintem. Van 1 ötletem majd felrakom és hátha valaki meg tudja mondani hogy az jó lesz-e úgy.