Terminál Fórum :: Téma megtekintése - Kapcsolóüzemű táp építése

SPafi írta:

Nem kritikus semelyik kondi sem, kivéve hogy low ESR és low ESL kell a bemenetre. A trafót és a frekit kell jól méretezni egymáshoz, és szoros csatolás kell, arányosan méretezett menetszámokkal és keresztmetszetekkel.

Tűimpulzus a szekunderen? Nem tudom mire gondolsz. Pontosítsd légyszi! Hol méred, mekkora, milyen idejű?

Ha más áramköröket megzavar, azt layout problémák, vagy fizikai közelség is okozhatja a sima vezetett zavaron kívül. Pusztán földelési kérdésekről is sokszáz oldalas könyv szól, jobb ha nem általánosságban kérdezel, hanem fotó és mérési eredmények kapcsán.

SPafi írta:

Na jó, eddig bírtam, összeraktam egy fly-back konvertert.

- 3300 uF 10V bemeneti kondi
- 40V 5 mohm-os MOSFET
- 1 PNP tranyó meg egy dióda gate-meghajtónak.
- 9:80 menet EFD15-ön, szumma 0,5 mm légréssel (pár réteg ragasztószalag).
- ES1C (ez volt itthon, csak 150V-os, ezért ez korlátozza az elérhető kimenő feszt).
- Fólia kondi
- vezérlés: jelgenerátor, 150 kHz, kb. 45%

Be: 6V 1,5A
Ki: 57V 470 ohmon, 82V 940 ohmon

Ha felezed a primert, 3 V-on fogja ugyanezt tudni. (Esetleg jobb FET-tel, és jobb elkóval.)

SPafi írta:

Nehéz konkrét számok, a kapcsolási rajz, jelalakok és a layout ismerete nélkül biztosat mondani, de nem kellene jelentősen csökkenni a terhelhetőségnek a szekunder menetszám ilyen növelésétől.

Valami nem stimmel az biztos, de látatlanban ennél többet mondani legfeljebb csak az elvekről lehetne.

Amiket a frekiről és veszteségekről írtál az helyes.

Szórási induktivitást lehet csökkenteni egyrészt menetszám csökkentésével, de ez természetesen kihat a mágnesezési induktivitásra is, másrészt úgy kell megtekerni, hogy a két tekercs a lehető leginkább ugyanazt a teret ölelje körbe.

SPafi írta:

Az jó ha méregetsz, de miért tekersz a primerre?

Inkább a frekit csökkentsd! Elvileg 100 kHz-en is simán átmegy ekkora teljesítmény, és kisebb lesz a kapcsolási veszteség, nem fog zavarni a szórás.

Amúgy nem tudom kitalálni, hogy mekkora légrést használsz... én sacc/kb. 0,4 mm-rel kezdenék, 8 menet primerrel.

SPafi írta:

Lehet probléma még a primer-szekunder szórási induktivitás. Ezt a source és drain jelalakok együttes mérése alapján lehetne megbecsülni.

Illetve a szekunder jelalak is igen beszédes lenne, de csak a primerrel egyszerre!

SPafi írta:

A frekit beállító ellenállás mekkora?

1 MHz az baromi sok. Bár ilyen kis teljesítményt még így is átvihetne, ha nem lenne ilyen kicsi a kitöltés.

A kis kitöltési tényező majdnem biztosan az áramérzékelés hibája miatt van.

SPafi írta:

Akár a tranyón is eshet sok, 3,7 V-on még nincs teljesen nyitva. Kisebb nyitófeszültségű típus kéne, vagy nagyobb vezérlő feszültség. A változó freki is megér egy misét, nem nagyon kéne neki. Amúgy meg attól még le lehet mérni/ írni az adott körülmények között.

SPafi írta:

stubiflex írta:

Sziasztok,

DC-DC atalakitot epitek eppen, de nincs tapasztalatom a kapcsolouzemu tapok trafojanak meretezeseben.

A kituzott cel ez volna:
140V terheles nelkul

130V 5k 25mA
120V 4k 30mA
110V 3k 35mA
100V 2k 50mA
75V 1k 75mA
50V 500Ohm 100mA
40V 333Ohm 100mA
30V 250Ohm 100mA
25V 200Ohm 100mA

Jelenleg ott tartok, hogy 3k terhelesnel 100V-nal tobbet nem tudok kihozni belole.

Vasak:
http://docs-europe.electrocomponents.co ... 3678ef.pdf

Mind a 4 legresbol van egy egy darab a fiokban.

Primer 6x0,1mm 2 menet
Szekunder 1x0,1mm kb 60-70 menet

Uin 3,7V
Iconsum. 0,9A
(Uout = 65V, Rload = 3k ha primer menetszam 2 menet)

Uin 3,7V
Iconsum. 2A
(Uout = 100V, Rload = 3k ha primer menetszam 3 menet)

Szkop, labortap, RLC mero.

Ha jól sejtem, fly-back lenne, igaz?
Komplett tervezésre nincs időm, debughoz pedig nem ártana tudni a frekit, primer és szekunder kör elemeit. Amit eddig megadtál, az akár jó is lehetne.

stubiflex írta:

SPafi írta:

..... egy plusz tekercs beépítése a primerrel párhuzamosan talán segíthet....

aszasza írta:

Ezt most alapból 20 wattal kell terhelni hogy egyáltalán menjen.

aszasza írta:

Ja, csak ennyi akkor oké.

Idézet:

Tisztában vagyok a különböző jelalakokhoz tartozó effektív/csúcs értékekkel. Szkópom is van, true rms multiméterem is, szóval olyan nagyon nem fogok meglepődni.

Azt hittem, hogy azért mondod, mert valamiért mondjuk behülyül a táp ha egyeniránytom a kimenetét bár nagyon furcsának tűnt, azért is kérdeztem vissza.
...
Köszi!

Laci_L írta:

Hacsak nem hamis a bélyegzés is.

Tranzisztoros írta:

... megerősítés jól jönne ...

persuadable írta:

Sziasztok!

Szeretnék választ kapni néhány kérdésre.
Mi az előnye, hátránya az árammódú PWM szabályozásnak?

Van egy ilyen Main Well tápom, 12V 0,8A alatt leáll és cicereg mint egy megkergült tücsök és pulzál a fesz a kimenetén.
Mcp1203p60-al működik. Ha kiiktatom az overload védelmét akkor megvan az üresjárati feszej, de továbbra is zsizseg. A skipping módon még lehetne faragni, de az adatlapja szerint a stabilitás érdekében nem lehet túlságosan lecsökkenteni a skip level-t.
Szóval miért jó ez a sima PWM-hez képest?

Köszönöm a választ!

Szerző:	stubiflex [ csüt. nov. 07, 2019 8:57 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: Nem kritikus semelyik kondi sem, kivéve hogy low ESR és low ESL kell a bemenetre. A trafót és a frekit kell jól méretezni egymáshoz, és szoros csatolás kell, arányosan méretezett menetszámokkal és keresztmetszetekkel. Tűimpulzus a szekunderen? Nem tudom mire gondolsz. Pontosítsd légyszi! Hol méred, mekkora, milyen idejű? Ha más áramköröket megzavar, azt layout problémák, vagy fizikai közelség is okozhatja a sima vezetett zavaron kívül. Pusztán földelési kérdésekről is sokszáz oldalas könyv szól, jobb ha nem általánosságban kérdezel, hanem fotó és mérési eredmények kapcsán. Sikerult vegul normalisan osszerakni a tapot. A MOSFET meghajtasanak tapja kapott 12V boosterelt tapot. A trafo szoros csatolassal lett megtekerve, rezbol amennyi csak rafert. Kozvetlenul a betapnal kapott par LOW ESR kondit, megszuntek a tuskek. A NYAK topologian nem kellett valtoztatni.

Szerző:	SPafi [ szomb. jan. 14, 2017 16:00 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Nem kritikus semelyik kondi sem, kivéve hogy low ESR és low ESL kell a bemenetre. A trafót és a frekit kell jól méretezni egymáshoz, és szoros csatolás kell, arányosan méretezett menetszámokkal és keresztmetszetekkel. Tűimpulzus a szekunderen? Nem tudom mire gondolsz. Pontosítsd légyszi! Hol méred, mekkora, milyen idejű? Ha más áramköröket megzavar, azt layout problémák, vagy fizikai közelség is okozhatja a sima vezetett zavaron kívül. Pusztán földelési kérdésekről is sokszáz oldalas könyv szól, jobb ha nem általánosságban kérdezel, hanem fotó és mérési eredmények kapcsán.

Szerző:	stubiflex [ pén. jan. 06, 2017 12:25 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: Na jó, eddig bírtam, összeraktam egy fly-back konvertert. - 3300 uF 10V bemeneti kondi - 40V 5 mohm-os MOSFET - 1 PNP tranyó meg egy dióda gate-meghajtónak. - 9:80 menet EFD15-ön, szumma 0,5 mm légréssel (pár réteg ragasztószalag). - ES1C (ez volt itthon, csak 150V-os, ezért ez korlátozza az elérhető kimenő feszt). - Fólia kondi - vezérlés: jelgenerátor, 150 kHz, kb. 45% Be: 6V 1,5A Ki: 57V 470 ohmon, 82V 940 ohmon Ha felezed a primert, 3 V-on fogja ugyanezt tudni. (Esetleg jobb FET-tel, és jobb elkóval.) Nagyon jó hatásfok jött ki nálad. Nálam helyhiány miatt nem megoldható a bemenetre ezres nagyságrendű kondikat rakni. Kb 150 uF van, de gondolom ez nem kritikus. Nem találtam olyan MOSFET-et, ami 3 V környékén megfelelően kinyit, de ezt megoldottam egy segédtápegységgel, ami 12V-al táplálja a drivert. Egyenirányítónak 500V/1A diódát raktam. A kimenő szűrőbe mindenképpen fólia kondit ajánlasz? Jelenleg smd kerámia van. Jelenleg a fő problémám az, hogy nem tudom kiszűrni a tűimpulzusokat a szekunderfesültségből, sőt a primer tápra is szépen ráülteti a túllövéseket, ezzel csinál egy csomo problémát a többi áramkör működésében. (ADC)

Szerző:	SPafi [ szomb. szept. 24, 2016 12:15 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Na jó, eddig bírtam, összeraktam egy fly-back konvertert. - 3300 uF 10V bemeneti kondi - 40V 5 mohm-os MOSFET - 1 PNP tranyó meg egy dióda gate-meghajtónak. - 9:80 menet EFD15-ön, szumma 0,5 mm légréssel (pár réteg ragasztószalag). - ES1C (ez volt itthon, csak 150V-os, ezért ez korlátozza az elérhető kimenő feszt). - Fólia kondi - vezérlés: jelgenerátor, 150 kHz, kb. 45% Be: 6V 1,5A Ki: 57V 470 ohmon, 82V 940 ohmon Ha felezed a primert, 3 V-on fogja ugyanezt tudni. (Esetleg jobb FET-tel, és jobb elkóval.)

Szerző:	SPafi [ szomb. szept. 24, 2016 10:19 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Ha 60 V-on nyit ki, az sem jobb. Helyes méretezés esetén ami kinyitja a zénert, az a szórási induktivitásban tárolt energia. Ezt az energiát - bármit csinálsz is - már megette a fene, akár zénert nyitogat, akár snubberen fűtöd el. Egyedül akkor nyernél valamit, ha ezzel a veszteségi energiával egy kondit töltenél, (=parazita boost konverter), amit aztán valamire felhasználnál. A felhasználás lehet pl. visszatáplálás a bemenetre egy kisebb buck konverterrel, vagy elvileg a kimenetre is továbbíthatnád, bár esetedben ez biztosan problematikus. Viszont a szórási induktivitásban tárolt energia majdnem biztosan csökkenthető. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ez okozza a fő gondot. Persze, ha rosszul méretezed, pl. túl kicsi az áttételi arány, akkor igen, kinyit a zéner. De ezt nem érdemes FET cserével orvosolni.

Terminál Fórum https://forum.technokrata.hu/forum/

Kapcsolóüzemű táp építése https://forum.technokrata.hu/forum/viewtopic.php?f=5&t=24246	Oldal: 1 / 70

Szerző:	stubiflex [ kedd szept. 20, 2016 19:58 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Elakadtam egy időre, amíg meg nem jönnek a megrendelt MOSFET-ek. Az eddig használtakkal az volt a baj, hogy max 30V Uds-re voltak méretezve és a paralell kötött "zenerük" szépen kinyitott.

Szerző:	SPafi [ pén. szept. 09, 2016 17:55 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
A túl nagy vas sosem baj. Valami más gond viszont valószínű. Miért nem osztod meg legalább a kapcsirajzot és egy képet? Lehet hogy olyan dolog okozza a gondot, ami szóba sem került. Amúgy semmi garancia arra, hogy két paramétert egymás után többször optimalizálva jobb eredményt kapsz mint induláskor. Hát még 3-4 paraméter esetén!

Szerző:	stubiflex [ pén. szept. 09, 2016 9:38 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: Nehéz konkrét számok, a kapcsolási rajz, jelalakok és a layout ismerete nélkül biztosat mondani, de nem kellene jelentősen csökkenni a terhelhetőségnek a szekunder menetszám ilyen növelésétől. Valami nem stimmel az biztos, de látatlanban ennél többet mondani legfeljebb csak az elvekről lehetne. Amiket a frekiről és veszteségekről írtál az helyes. Szórási induktivitást lehet csökkenteni egyrészt menetszám csökkentésével, de ez természetesen kihat a mágnesezési induktivitásra is, másrészt úgy kell megtekerni, hogy a két tekercs a lehető leginkább ugyanazt a teret ölelje körbe. Kozben elkaptam olyan frekit az orajelbeallito ellenalals cserejevel, aminel birja a terhelest. Most veszek potmetert es probalom finoman hangolva optimalizalni a frekit a trafohoz, aztan ujra a trafot a frekihe... Jah, a kabatot a gombhoz... Amugy az sem lehet tuil jo, hogy tul nagy a vas erre a teljesitmenyre. Ezt abbol gondolom, hogy boven van meg hely a csevetesten.

Szerző:	SPafi [ csüt. szept. 08, 2016 20:05 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Nehéz konkrét számok, a kapcsolási rajz, jelalakok és a layout ismerete nélkül biztosat mondani, de nem kellene jelentősen csökkenni a terhelhetőségnek a szekunder menetszám ilyen növelésétől. Valami nem stimmel az biztos, de látatlanban ennél többet mondani legfeljebb csak az elvekről lehetne. Amiket a frekiről és veszteségekről írtál az helyes. Szórási induktivitást lehet csökkenteni egyrészt menetszám csökkentésével, de ez természetesen kihat a mágnesezési induktivitásra is, másrészt úgy kell megtekerni, hogy a két tekercs a lehető leginkább ugyanazt a teret ölelje körbe.

Szerző:	stubiflex [ szer. szept. 07, 2016 17:58 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Javits(atok) ki, amiben tevedek, de azt latom, hogy: A freki lejjebb vitelevel csokkent a dinamikus veszteseg a kapcsoloeszkozokon. A vas nem melegszik erezhetoen, tehat ott nincs veszteseg. Mivel van meg boven hely a vason, a rezvesztesegeket meg fogom probalni ugy csokkenteni, hogy nem csak a primert tekerem tobb parhuzamos szalbol. A legres nagyban befolyasolja a trafo parametereit. Hiszen, ha jol ertem, akkor a legrestol nagyban fugg a vasban tarolhato energia menyisege. Fogok meg venni vasakat, kulonbozo legressel, amivel varialhatok. Milyen atteteli aranyt ajanlotok 3,7V in 130V Out-hoz? Mos 4:9 az arany, de ha novelem, akkor terheles alatt leesik a szekunderfeszultseg. A trafo szort magneses teret mivel minimalizalhatom?

Szerző:	stubiflex [ szer. szept. 07, 2016 14:29 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Nah, nem is kellett modositani a szekunder menetszamot(ahogyan en gondoltam). A primer novelesevel es a freki lejjebb allitasaval mar hozza a kivant aramokat a megadott terhelesekkel(Ahogyan te javasoltad). Viszont a hatasfok 50% alatt van. A trafo tekercsei erosen hevenyeszve vannak elkeszitve. Kicsit utana olvasok, hogyan kell szakszerubben. Aztan jon a jatek a legressel.... Eddig 0.6-0.7 mm volt a legres. Raktam be olyan vasakat, amikkel kisebb lett. Azt latom, hogy a legres csokkentesevel mind az uresjarati aramfelvetel, mind pedig a terheles alatti aramfelvetel csokken.

Szerző:	stubiflex [ szer. szept. 07, 2016 13:40 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Lehoztam a frekvenciat 100kHz kore es tekertem a primerre. Most 9 menet van rajta. A kitoltesi tenyezo csokkent terheleskor es az aramfelvetel is. Alakul a dolog. Mielott elkezdek jatszani a legressel, tekerek meg a szekunderre is. Aztan rakok fel screenshotokat.

Szerző:	stubiflex [ szer. szept. 07, 2016 11:40 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: Az jó ha méregetsz, de miért tekersz a primerre? Inkább a frekit csökkentsd! Elvileg 100 kHz-en is simán átmegy ekkora teljesítmény, és kisebb lesz a kapcsolási veszteség, nem fog zavarni a szórás. Amúgy nem tudom kitalálni, hogy mekkora légrést használsz... én sacc/kb. 0,4 mm-rel kezdenék, 8 menet primerrel. Jelenleg akkor a legjobbak a mert eredmenyek, ha 3 menet van a primeren. Ezert akarok novelni a primer tekercsszamon. Ezzel egy idoben akkor mar allitok a legresen is. Persze semmi akadalya, hogy a frekit is lejjebb vegyem.

Szerző:	SPafi [ szer. szept. 07, 2016 11:37 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Az jó ha méregetsz, de miért tekersz a primerre? Ha debugolsz, egyszerre 1 dolgot változtass, és mérj le mindent, amiből látszik a változtatás hatása. De inkább a frekit csökkentsd! Elvileg 100 kHz-en is simán átmegy ekkora teljesítmény, és kisebb lesz a kapcsolási veszteség, nem fog zavarni a szórás. Amúgy nem tudom kitalálni, hogy mekkora légrést használsz... én sacc/kb. 0,4 mm-rel kezdenék, 8 menet primerrel, 100 kHz-en.

Szerző:	Skori [ hétf. jún. 27, 2016 14:32 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Először terheléssel működjön jól. Utána lehet játszani a párhuzamos fesz. visszacsatolással, hogy ne álljon le ha elveszed a terhelést. A gyürüvason és a trafón úgy célszerű ez utóbbi menetszámokat megválasztani, hogy terhelés esetén hasonló nagyságú feszültség legyen rajta, így az ellenállás nem fog számottevően melegedni.

Szerző:	aszasza [ vas. jún. 26, 2016 20:36 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Köszi Skroi, ezt kipróbálom! Van valami tanácsod esetleg a menetszámokat illetve az ellenállást illetően? Mit nézzek? Vagy egyszerűen csak addig növeljem a visszacsatolás mértékét amíg üresjáratban is stabilan indul? Rakok rá a nagyfesz oldalon egy elkót, hogy ne kelljen folyton elindulnia minden félperiódusban, ez biztos.

Szerző:	Skori [ vas. jún. 26, 2016 15:28 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
aszasza írta: ... Az általad berakott kapcsolás hasonlít annyira a weblapomon levő önrezgő tápokhoz, hogy akár a meglevő nyákon, is fel lehetne építeni, egy FET-ekkel működő önrezgő tápot, az eredeti alkatrészeket részben felhasználva.

Szerző:	aszasza [ vas. jún. 26, 2016 14:42 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Okés, köszi, akkor hagyom a fenébe. A vasakat azért megmentem belőlük, 3 féle márkájú tápom van és az egyik egyébként egészen tisztességes minőségűnek tűnik, szép nyák, korrekt layout, ahol lehet felületszerelt, normális márkás alkatrészek stb. Sajnálnám kidobálni őket, de ha ennyire nem lehet velük mit kezdeni... maradnak a toroidok, az biztos jó anyagból van, mert elég picike és 60 VA es a táp... Majd lövök hozzá valami egyszerűbb kapcsirajzot, hogy elkezdjem tanulni ezeket a kapcsolóüzemű tápokat... Skory oldalán láttam pár jót. A tranyók tuti kuka mindegyik?

Szerző:	stubiflex [ szer. szept. 07, 2016 10:24 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: Lehet probléma még a primer-szekunder szórási induktivitás. Ezt a source és drain jelalakok együttes mérése alapján lehetne megbecsülni. Illetve a szekunder jelalak is igen beszédes lenne, de csak a primerrel egyszerre! Kicsit tekerek meg a primerhez es rakok fel screenshotokat, primerrol, secunderrol, drain-rol es source-rol.

Szerző:	SPafi [ szer. szept. 07, 2016 7:22 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Lehet probléma még a primer-szekunder szórási induktivitás. Ezt a source és drain jelalakok együttes mérése alapján lehetne megbecsülni. Illetve a szekunder jelalak is igen beszédes lenne, de csak a primerrel egyszerre!

Szerző:	SPafi [ szer. szept. 07, 2016 6:35 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Elnéztem, mobilon napfénynél nem láttam a rasztert. De 500 kHz is sok. A kitöltésre meg azért hittem hogy kicsi, mert nem figyeltem, hogy ott source jelet tettél fel, nem draint. Mindkettő kellene igazából. Mobilon út közben nem jó fórumozni, de csak ez van.

Szerző:	stubiflex [ kedd szept. 06, 2016 17:38 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: A frekit beállító ellenállás mekkora? 1 MHz az baromi sok. Bár ilyen kis teljesítményt még így is átvihetne, ha nem lenne ilyen kicsi a kitöltés. A kis kitöltési tényező majdnem biztosan az áramérzékelés hibája miatt van. Az egy MHz-et ugy erted, hogy amikor a PWM kb 500kHz, akkor a belso orajel kb 1 MHz? Megprobalok allitani az ellenallas erteken. A kis kitoltesi tenyezot a vezerlojelre ertetted? Gondolom, hogy igen. En ugy latom, hogy kicsinek csak uresjaratnal mondhato. Terhelve kb 80%, ami sok is talan. Tevedek?

Szerző:	SPafi [ kedd szept. 06, 2016 16:32 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
A frekit beállító ellenállás mekkora? 1 MHz az baromi sok. Bár ilyen kis teljesítményt még így is átvihetne, ha nem lenne ilyen kicsi a kitöltés. A kis kitöltési tényező majdnem biztosan az áramérzékelés hibája miatt van.

Szerző:	stubiflex [ kedd szept. 06, 2016 14:42 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: Akár a tranyón is eshet sok, 3,7 V-on még nincs teljesen nyitva. Kisebb nyitófeszültségű típus kéne, vagy nagyobb vezérlő feszültség. A változó freki is megér egy misét, nem nagyon kéne neki. Amúgy meg attól még le lehet mérni/ írni az adott körülmények között. Csinaltam screenshotokat a meresekrol. Uresjarat gate: A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu Uresjarat drain: A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. 3 kOhm terheles gate: A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu 3 kOhm terheles source: A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu Szoval hiaba van a PWM IC-ben elvileg beepitett booster, ami feltornassza a Gate driver feszultseget, igy is lehetne tobb. Most latom, hogy a frekvencia nem valtozik. Kezratetellel egyertelmu, hogy a tranzisztor melegszik.

Szerző:	SPafi [ kedd szept. 06, 2016 14:25 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Akár a tranyón is eshet sok, 3,7 V-on még nincs teljesen nyitva. Kisebb nyitófeszültségű típus kéne, vagy nagyobb vezérlő feszültség. A változó freki is megér egy misét, nem nagyon kéne neki. Amúgy meg attól még le lehet mérni/ írni az adott körülmények között. Ismeretlen frekire nem tervezünk trafót. Ha már van szkópod, érdemes mérni a jeleket a tranyón, és feltölteni. Meg egy fotót az áramkörről. Baromi érzékeny tud lenni a kialakítás módjára egy áramérzékelő sönt ilyen kis ellenállással. Ha nem terveztél még csúcsáram módú szabályzót, akkor majdnem esélytelen hogy elsőre jól csináld. A dióda is necces, nem csak a kimeneti feszültséget kell kibírnia, hanem a primerről feltranszformált bemenő feszt is, túllövésekkel együtt. Valahol szökik a teljesítmény. Ezt kézrátételes módszerrel is meg lehet keresni.

Szerző:	stubiflex [ kedd szept. 06, 2016 9:40 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: stubiflex írta: Sziasztok, DC-DC atalakitot epitek eppen, de nincs tapasztalatom a kapcsolouzemu tapok trafojanak meretezeseben. A kituzott cel ez volna: 140V terheles nelkul 130V 5k 25mA 120V 4k 30mA 110V 3k 35mA 100V 2k 50mA 75V 1k 75mA 50V 500Ohm 100mA 40V 333Ohm 100mA 30V 250Ohm 100mA 25V 200Ohm 100mA Jelenleg ott tartok, hogy 3k terhelesnel 100V-nal tobbet nem tudok kihozni belole. Vasak: http://docs-europe.electrocomponents.co ... 3678ef.pdf Mind a 4 legresbol van egy egy darab a fiokban. Primer 6x0,1mm 2 menet Szekunder 1x0,1mm kb 60-70 menet Uin 3,7V Iconsum. 0,9A (Uout = 65V, Rload = 3k ha primer menetszam 2 menet) Uin 3,7V Iconsum. 2A (Uout = 100V, Rload = 3k ha primer menetszam 3 menet) Szkop, labortap, RLC mero. Ha jól sejtem, fly-back lenne, igaz? Komplett tervezésre nincs időm, debughoz pedig nem ártana tudni a frekit, primer és szekunder kör elemeit. Amit eddig megadtál, az akár jó is lehetne. Igen, Flyback szeretne lenni. PWM controller IC: LM3481. http://www.ti.com/lit/ds/symlink/lm3481.pdf Kapcsolo elem: FDD6780A http://www.mouser.com/ds/2/149/FDD6780A-92689.pdf Egyeniranyito dioda: MMSD103T1G http://www.onsemi.com/pub_link/Collater ... 03T1-D.PDF Söntellenallas: 0.005 Om (5mOhm) A frekvencia a terheles fuggvenyeben valtozik. Lehet, hogy siman csak a kapcsolotranzisztoron esik tul sok feszultseg es felesleges koroket futok a trafoval?

Szerző:	SPafi [ kedd szept. 06, 2016 8:16 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
stubiflex írta: Sziasztok, DC-DC atalakitot epitek eppen, de nincs tapasztalatom a kapcsolouzemu tapok trafojanak meretezeseben. A kituzott cel ez volna: 140V terheles nelkul 130V 5k 25mA 120V 4k 30mA 110V 3k 35mA 100V 2k 50mA 75V 1k 75mA 50V 500Ohm 100mA 40V 333Ohm 100mA 30V 250Ohm 100mA 25V 200Ohm 100mA Jelenleg ott tartok, hogy 3k terhelesnel 100V-nal tobbet nem tudok kihozni belole. Vasak: http://docs-europe.electrocomponents.co ... 3678ef.pdf Mind a 4 legresbol van egy egy darab a fiokban. Primer 6x0,1mm 2 menet Szekunder 1x0,1mm kb 60-70 menet Uin 3,7V Iconsum. 0,9A (Uout = 65V, Rload = 3k ha primer menetszam 2 menet) Uin 3,7V Iconsum. 2A (Uout = 100V, Rload = 3k ha primer menetszam 3 menet) Szkop, labortap, RLC mero. Ha jól sejtem, fly-back lenne, igaz? Komplett tervezésre nincs időm, debughoz pedig nem ártana tudni a frekit, primer és szekunder kör elemeit. Amit eddig megadtál, az akár jó is lehetne.

Szerző:	stubiflex [ hétf. szept. 05, 2016 13:39 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Sziasztok, DC-DC atalakitot epitek eppen, de nincs tapasztalatom a kapcsolouzemu tapok trafojanak meretezeseben. A kituzott cel ez volna: 140V terheles nelkul 130V 5k 25mA 120V 4k 30mA 110V 3k 35mA 100V 2k 50mA 75V 1k 75mA 50V 500Ohm 100mA 40V 333Ohm 100mA 30V 250Ohm 100mA 25V 200Ohm 100mA Jelenleg ott tartok, hogy 3k terhelesnel 100V-nal tobbet nem tudok kihozni belole. Vasak: http://docs-europe.electrocomponents.co ... 3678ef.pdf Mind a 4 legresbol van egy egy darab a fiokban. Primer 6x0,1mm 2 menet Szekunder 1x0,1mm kb 60-70 menet Uin 3,7V Iconsum. 0,9A (Uout = 65V, Rload = 3k ha primer menetszam 2 menet) Uin 3,7V Iconsum. 2A (Uout = 100V, Rload = 3k ha primer menetszam 3 menet) Szkop, labortap, RLC mero.

Szerző:	Skori [ vas. jún. 26, 2016 15:50 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
SPafi írta: ..... egy plusz tekercs beépítése a primerrel párhuzamosan talán segíthet.... Vagy mint ITT egyetlen további menet a trafóra. Egy párhuzamos feszültség-visszacsatolással megoldható, hogy terheletlenül is fennmaradjon a rezgés.

Szerző:	Skori [ vas. jún. 26, 2016 15:39 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
.....

Szerző:	SPafi [ szomb. jún. 25, 2016 5:50 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Ez egy önrezgő táp, és a terhelés része a visszacsatolásnak. Viszonylag szűk tartományban tud jól működni. A moduláció sem megoldható, mert az olcsó bipoláris transzisztorok csak akkor tudnak kis veszteséggel kapcsolni, amikor épp nullátmenet van. Nincs szabadsági foka ennek a rendszernek. Egyedül a nagyfesz oldal pufferelése amivel talán közelebb lehet kerülni egy DC táphoz, és akkor talán jól működhet a kimenetre schottky egyenirányítót és puffert kötve, de a feszültség növekedése miatt a primert valószínűleg át kell tekerni. Hogy kis terheléssel is folyamatosan menjen, egy plusz tekercs beépítése a primerrel párhuzamosan talán segíthet. Lehet reszelgetni, de végeredményben egy normális, FET-es LLC konverter sokkal jobb lehetőségeket nyújt, és az sem drága.

Szerző:	Tron [ pén. jún. 24, 2016 8:10 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
aszasza írta: Ezt most alapból 20 wattal kell terhelni hogy egyáltalán menjen. Igen, mert ennyire tud ugye leszabályozni a rendszer.Aztán tegyük fel, hogy ráteszel egy egyenrángatót pufferrel. Mi is lesz? Bekapcs, indul (mert a terhelés az terhelés, még ha csak egy kondi töltése is), aztán leáll, mert nincs áram. Ha kicsit ügyes vagy, 10 másodperc alatt elfüstöl az egész.

Szerző:	SPafi [ csüt. jún. 23, 2016 22:11 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
aszasza írta: Ja, csak ennyi akkor oké. Nem csak ennyi, rengeteg sebből vérzik az elképzelésed. De nem éri meg az időt írni róla. Idézet: Tisztában vagyok a különböző jelalakokhoz tartozó effektív/csúcs értékekkel. Szkópom is van, true rms multiméterem is, szóval olyan nagyon nem fogok meglepődni. Azt hittem, hogy azért mondod, mert valamiért mondjuk behülyül a táp ha egyeniránytom a kimenetét bár nagyon furcsának tűnt, azért is kérdeztem vissza. ... Köszi! Pedig nagyon nagy valószínűséggel meghülyül.

Szerző:	aszasza [ szer. jún. 22, 2016 23:55 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Ja, csak ennyi akkor oké. Tisztában vagyok a különböző jelalakokhoz tartozó effektív/csúcs értékekkel. Szkópom is van, true rms multiméterem is, szóval olyan nagyon nem fogok meglepődni. Azt hittem, hogy azért mondod, mert valamiért mondjuk behülyül a táp ha egyeniránytom a kimenetét bár nagyon furcsának tűnt, azért is kérdeztem vissza. Nade, hogy egy kicsit közelebb kerüljek a felhasználásukhoz... Azt nem tudjátok elmondani, hogy hogyan tudnám megoldani, hogy kisebb terheléssel is elinduljon? Ezt most alapból 20 wattal kell terhelni hogy egyáltalán menjen. Köszi!

Szerző:	Tron [ hétf. jún. 20, 2016 14:41 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
ÍZZÓHOZ való kapcsolóüzemű tápról beszélünk ügye. Itt az effektív érték, ami a lényeg. Egyenrángatva pedig a csúcsértékre fog töltődni a kondi, ami lehet akár a duplája is az eff-nek.

Szerző:	aszasza [ pén. jún. 17, 2016 20:11 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Miért mondod ezt? Nem próbáltam még ki, de nem szeretek meglepődni, főleg ha fázis is van a dologban.

Szerző:	Tron [ kedd jún. 14, 2016 6:53 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Szerintem ne egyenirányítgasd, mert nagyon meglepődsz!

Szerző:	aszasza [ csüt. jún. 09, 2016 14:50 ]
Hozzászólás témája:	Re: Kapcsolóüzemű táp építése
Sziasztok, ezer éve. Hosszasan mesélhetném, de az a lényeg, hogy van vagy 50 darab ilyen 11.4 voltos, 60 VA-es halogén izzókhoz való tápom. Lehet ezekből valami értelmeset építeni? Visszabogarásztam az egyik kapcsirajzát és egykét plusz szűrő elem kivételével teljesen megegyezik a "gyártói ajánlással".(http://www.rlocman.ru/i/Image/2007/05/07/2.gif egy tipikus példa) A kimenetére kellene egyenirányítás és szűrés, de szeretnék visszacsatolást is, hogy esetleg tudjam variálni a kimenő feszejt. Sima félhíd, trafós önrezgős szerkezet. Életképes gondolat a visszacsatoló trafó egy szem primer menetét megbirizgálni egy mikrovezérlővel vagy esetleg valami cél ic-vel? Ha nem, akkor gondolom kell egy rendes meghajtó pár a tranyóknak és az egész meghajtó trafó mehet a kukába? Vagy meghagyni önrezgősre és úgy belepiszkálni valami visszacsatolást esetleg? Az a bajom, hogy nagyjából értem csak, hogy hogyan működnek a kapcsoló üzemű tápok, mélyebben nem másztam bele a témába egyelőre, viszont ha például egy mikrovezérlővel lehetne vezérelni valamilyen módon a kapcsolóelemeket azt meg tudnám oldani, egy ilyen program nem lehet túl nagy kunszt. Köszi, Szasza