A következő problémám van: szeretnék építeni egy LED-es hőmérőt, de a szenzor erősítője nem úgy működik, ahogy kéne.

Egy hőszenzorral meg szeretnék hajtani egy LED-es kivezérlésmérőt egy tranzisztoros erősítőkapcsoláson keresztül. A kivezérlésmérő része meg van, működik is, csak a hőszenzor erősítő áramkörét nem tudom jól beállítani hogy a helyes tartományban adja le a feszültséget.

a kivezérlésmérő bemeneti feszültségei:

0,68 V a minimális érték
4,08 V a maximális érték

A hőszenzor két szélső értéke:

A hőszenzor minimális értéke: 10,4 K ohm
maximális értéke: 8,6 K ohm

Előre is kösz a segítséget.

Ez egy összeégetett panel, valaki már "foglalkozott" vele.
Ha sok időd van feleslegesen, akkor tűhegyű pákával, vagy célirányos hőlégfúvóval lehet.

Valaki tudna segíteni?
Kaptam egy lézeregeret aminek a csipjét gyárilag "elfelejtették" felforrasztani. Hogyan tudnám felforrasztani? http://kepfeltoltes.hu/view/120101/PICT2057_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ej furatgalvanizálnom kell a paneleket, a computeres tervezés a két oldal között lehetetlen alkatrészeknél kötött át a másik oldalra, nehéz összerakni és ronda is. Olcsó egyszerű megoldás van-e erre a dologra, mert így is túlbonyolítom már a panelmaratást. Jöhet magánba vagy ide is!

KÖSZ!

Eszembe sem jutott hogy kompatibilis a kettő, meg a lefolyótisztító olcsó és kézenfekvő megoldásnak látszik .

Ha a nyomdai filmkészítésig eljutottál, az ofszetlemez előhívót miért nem próbálod? ( persze a pozitív technológiát )

Egy kis film a panelkészítésről, tegnap csináltam:

http://www.youtube.com/watch?v=zLu4NNu9txQ

Nem sikerült ilyen szi-ti-t vennem sehol ma. Esetleg valami más alternatívája van?

KOH. Elvileg van egy 20kg-os zsákkal de addig nem akarom kibontani, amíg nem tudom legalább a felét valamibe elrakni. A többi elvihető lesz.

Köszi holnap ki is próbálom

SZI-TI. Ez egy lefolyótisztitó, a sarki boltban kapható. Általában 10grammot szoktam egy liter desztvizben feloldani. Az előhiváskor figyelj oda, ne hagyd tovább a fürdőbe a szükségesnél hoszabb ideig.

Üdv!

Lenne egy kérdésem. Ezen a filmen:

http://www.youtube.com/watch?v=8HJrzaW5B3g

a fotolakk előhívásához valami háztartási vegyszert használnak. Hazai alapanyagban ez mi lenne, ha lehet egyáltalán kompatibilis vegyszert kapni egy itthoni háztartási boltban?

4:17-nél kezdődik a dolog, és ha jól látom valami Peak Out nevű cucc (Caustic soda NaOH?) van felhasználva vízben feloldva az előhíváshoz? Mi ennek az itthoni megfelelője?

Még annyit, hogy olvasgatom többen próbálnak nyomtatóval és egyébbel fotóeljárással panelt készíteni, érdemes nyomtató helyett tényleg levilágíttatni nyomdai stúdióban a paneltervet, mert a rendes filmre készült rendes levilágítás rendkívül pontos és hibátlan, nem is drága, több felhasználásnál simán megéri.

http://picasaweb.google.hu/gitarfogas/MicPreampTervek

Üdvözletem!

Volna egy kicsi, olcsón fenntartható elektrós műhelyem Bp-en Kispest és Lőrinc környékén az Üllői út mellett amin szívesen osztoznék valaki(k)vel rövidebb vagy hosszabb távon is ha sikerül megegyezni a költségek és az időbeosztás tekintetében is, ami bőven bevállalható ha valakinek vannak néha ilyen jellegű dolgai. Elég a terület áramkörkészítéshez és összerakáshoz, 25 nm, nem zavar senkit, van vezetékes internet, ipari területen van, a mechanikai felszereltsége nem túl jó, de kétoldalas fotóeljárásos nyákgyártáshoz van benne kipróbált cucc, én magam is azt csinálom. Ipari vagy üzleti méretű gányolásra nem jó mert ahhoz kevés minden, de hobbycélra teljesen megfelel. A működő nyákgyártós technika igen pontos paneleket készít. Mechanikai fúrkálás is lehetséges, de viszonylag kevés a szerszám hozzá. Ha valakit érdekel csak e-mailben pls: gitarfogas@gmail.com, a nyákgyártóról van film is, küldöm e-mailben ha érdekel valakit. Nem biznisz, inkább hobby.

SF

Most délután kipróbáltam pár dolgot.
Volt eredeti- és utántöltött tonerrel készült nyomat is.
Majd ezekből 1-1 normál sötétségű és 1-1 sötétszürke.

Kis panelméret: 40x40mm. Vasaló maximumon - multiméter
hőmérőjével mérve 175-180C fok. Nyák, papír, vasaló
szendvics. Kerek 5 percre. Majd vasaló levesz és egy félbe
hajtott papírzsebkendővel erősen "áttöröltem". Áztatás.
Az eredmény az lett, hogy a normál sötétségű rajzok nagyon
jók lettek. A sötétszürkék pedig itt-ott picit megfolytak.
Tehát úgy néz ki, hogy ezen a hőfokon nem lehet "elégetni"
a port.

Most azt próbálom ki, hogy kötelező-e a papír felől melegíteni
a szendvicset. Egyelőre elég morbid ötlet, de azt szeretném
megoldani, hogy felmelegítem a nyákot adott hőfokra, rá a
lenyomatot és két henger között rágörgőzni. Hasonló, mint az,
amikor lamináló géppel próbálkoznak.

.....

Milyen nyomtatód van?

Samsung ML2010 utántöltött toner esetében oda
kell figyelni. Pedig 196-200C fokos a vasaló talpa.
Ha megsütöm, egyszerűen por alakban lepereg a
rézről.

.....

Picit körbejártam a témát mert lassan por után kell néznem. Nem értem miért nincs általánosan használható por mint a tintánál, szinte minden típushoz másfajta por kell. A hőfokban nem nagyon van különbség, viszont más a szemcsenagyság és a szemcse anyagában is van eltérés.
Az enyémhez 12000 körül van legolcsóbban toner, viszont találtam hozzá utántöltő port 900Ft-ért. A tonerben nincs chip, ezekre azt írják hogy egy töltést még illik kibírni a hengernek. Amelyikben van azt meg chippelni is kell.

A nyomtatóban 180fok körüli hőmérsékleten fixálják a port. A vasaló talpának se kellene ennél melegebbnek lennie. A magasabb hőmérséklet elbontja a festékport összetapasztani hivatott polimerszemcséket, az alacsonyab hőfoknál pedig nem állnak össze. A lehető legjobban le kell utánozni a nyomtató belsejének körülményeit. Nem tudom mekkora a különbség a festékporok között, de valószínűleg gyártó (nyomtató)-specifikus az ideális hőmérséklet.
A nyomtatóban tizedmásodpercig van csak melegítve, de ott csak a papír van. Itt a NYÁK-lapot is fel kell melegíteni ~180fokra, a rajzolaton, párnapapíron keresztül!

Most kezdek megint belejönni a vasalós témába.
Napokban gyártottam 4db miniatűr nyákot 555-ös
négyszögjel generátorhoz. Mindegyik frankón sikerült.
Gyártottam egy elég nagy szigeteket tartalmazó nyákot
is. Ettől tartottam kicsit, mert nagy is volt, meg a szigetek.
De meglepően sikerült ez is.

Úgy vettem észre, hogy van egy "túl kevés" és egy "túl sok"
időtartam vasaláshoz. Túl kevésnél nem tapad a rézhez még,
túl soknál meg por szerűen elválik. Megég, vagy nem tudom.
Más tapasztalt hasonlót?

A fotós eljárás sokkal jobb minőséget ad, de nehéz megcsinálni mert a felvitt rajzolat nem lesz teljesen átlátszatlan. A lézer erre sokkal rosszabb. Ami már elfogadható eredményt ad az a jó minőségű fekete tinta, a hozzá való fóliával. Tintasugarashoz 20db A4-es fólia kb. 2000 pénz.
Most már én is inkább vasalok, nem olyan szép de olcsóbb és gyorsabb.

Egy kis bemutató az ünnepek adta lehetőségekről:
Történt annó, hogy hozzájutottam (Vaterán) igen jutányos áron Atmega vezérlőkhöz, és bár a leírás teljesen korrekten tartalmazta a tokozást, a kívánt Atmega8-ak mellé berendeltem 2db Atmega169V-t is MLF tokozással (kíváncsiságból, és mert volt vagy 120Ft darabja ).
A csomag megérkezett, majd szemrevételezés után a 169-eket eltettem jól, ha majd egyszer ki tudom fúrni a sarkánál, jó lehet még medálnak nyakláncra .
Telt-múlt az idő, igény mutatkozott egy nagyobb portszámú mikrovezérlőre, inkább játszásból, mint komolyan, de eszembe jutottak a 169-ek.
Egy kis kotorászás után találtam tokrajzot az EAGLE-höz, vasaltam hát egy selejt nyákdarabkára egy próbát: http://kepfeltoltes.hu/100106/a1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Mellette összehasonlításul a TQFP32 tokos Atmega8
A meglepő sikeren felbuzdulva azután elkészült a teljes kapcsolás is, sajnos csak vacak bakelites NYÁK volt kéznél megfelelő méretben: http://kepfeltoltes.hu/100106/b1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Tanulság: A képeken azért látszik, hogy ennél a toknál 9mm-es oldalhosszon 16 lábkezdemény található (0,25mm vezetősáv, 0,25mm szigetelés ) Ebből kifolyólag úgy tűnik számomra, hogy a vasalásos technika bőven ki tudja szolgálni egy hobbysta igényeit.
A nyomtató Lexmark 1200dpi-vel, a vasaló NILE , a papír egy régi falinaptár , a marató sósav + hidrogénperoxid.
Beültetés kattogós Weller, Denaturált szeszes, ill tömbös fenyőgyanta, Sn60Pb40 ón, szabályozott hőlégfúvó. Valamint NAGYÍTÓ!!!

"Nem adom fel soha, nem változom már! ..."

http://i56.photobucket.com/albums/g199/ ... 310006.jpg
http://i56.photobucket.com/albums/g199/ ... 310007.jpg
http://i56.photobucket.com/albums/g199/ ... 310008.jpg

Nem 100%-os, de egyelőre meg vagyok elégedve az
utántöltött tonerrel (vasalással készült).
Két ponton volt egy pici kis rövidzár, egy részen meg picit kellett
javítanom filccel. Mondjuk lehet 4s-kel korábban vettem ki a marató
folyadékból, de...

Ennyi volt, megy kukába minden...
Mást nem írok az ünnepre való tekintettel.

Most már azon vagyok, utolsó esély...

Előhíváskor nézegettem a különbséget a 24 órán át szárított
és a 40W-os izzó alatt 4-6perc alatt szárított között. Semmi
különbség, ez legalább pozitívum.

Próbáld meg írásvetítő fóliával. Csak vigyázz, hogy lézerbe valót vegyél, ne tintasugarasba valót.

Nekifutottam sokadszorra a fotós eljárásnak. Rájöttem, hogy az
egész probléma alapja a sz.r utántöltött toner. Majd valahol megpróbálom
bescannelni a pauszt. De ha most veszek új nyomtatót, gyári tonerrel,
akkor meg simán visszatérhetek a vasaláshoz. Szóval sehogy sem
jó ez a fotós eljárás nekem...

Egyszerűen nagyítva látszik, hogy 1200dpi mellett is recések a vonalak
szélei, ááá. Csak idegesítem vele magam...
Ha nem lesz jó az új nyomtatóval sem, akkor meg megépítem a nyák-
gravírozót. Az tuti profi lesz, igaz nem kis pénz.

Boldog Karácsonyt nektek!

Vagy veszel egy xeroxot és rögtön egy utángyártott tonert amivel nyomtatsz papirra és az eredetit tartod meg nyákhouz. Én is így csináltam.

Hallottam olyat, hogy a fényhenger párszáz nyomtatás után már nem tud olyan tűéles vonalat produkálni mint újkorában. Ez szövegen nem is látszik, de nyáknál zavaró.
Vagy az utángyártott por lehet a hibás? A baj, ha megveszem a Xeroxot, 1000 oldal múlva vagy vehetek gyárit a nyomtató áráért, vagy lehet utántölteni (az is nehezebben mert chipes a toner) és lehet rosszabbul járok vele, mint a könnyen utántölthető HP-vel.
Legjobb lenne egy új Xerox csak nyákot nyomtatni - 1000 oldal egy darabig kitart, a HP-t meg a tucatdolgokra hasznáni.
Kösz a választ Potyo

Én egy sokezer oldalt kinyomtatott Canon LBP 800-al (vagy 860, valami 8-al kezdődő volt) csináltam régebben, és szerintem jobb volt, mint az új LBP 3010-em. Ezért is vettem meg a nyomtatót, hogy nyákot birjak vele vasalni, de nagyon úgy néz ki, hogy áttérek a fotózásra. Szerintem a HP-vel újkorában se lett volna jobb az eredmény, a Xerox-al meg lehet, hogy 5000 oldal múlva se lesz rosszabb...

Sziasztok!

Vasalással csináltam nyákot először egy új Xerox3117-el, majd egy 2000 oldalt használt, utántöltött HP1020-al. A HP-vel nem sikerült olyan jól, a vonalak szélei nem voltak annyira folyamatosan egyenesek, mint a Xerox-al.
Nektek van vmi tapasztalat, hogy pár ezer oldal használat, illetve nem eredeti festékű toner adhat rosszabb eredményt?

Zoli

Hm, akkor próba képpen fújok egy nyákot, aztán berakom egy
dobozba és radiátor mellé. Remélem ennyi lesz a megoldás...

Porszem, piszok nagyon ritkán kerül a nyákra, biztosan nem ez
a probléma!

Köszönöm szépen!

Az elvékonyodás azért van, mert a nyomat alá világít a lámpa fénye. A zárlatok meg valamilyen kosz, szösz miatt van.
Esetleg normál papírra nyomtass, de úgy tükrözd, hogy a nyomtatott fele kerüljön majd a nyákra (ez pausznál is szinte kötelező...). A papírt a levilágítás elött TN 130 Transz pausz-szal befújod és szép áttetsző lesz. Száritásnál inkább valami sötét megoldás kellene, mert a lámpafényre is érzékeny valamennyire, meg a napfényre.

Valószinűleg nincs megszáradva a lakk tökéletesen, és igy nem is cserződik megfelelően az uv hatására. A levilágitás teljesitménye több mint elég.
Irom mindezt úgy, hogy én is dupla pauszt használok (nem vagyok a vasalás hive, ezenfelül nem sok nyákot készitek, de azokat "minőségire"). A tisztitást mosóporos vizben ~800-1200-as papirral végzem, majd öblités, papirtörlővel száritás. Lefújom a lakkal, sokszor vastagabbra sikerül a kelleténél, majd pihentetés sötét helyen egy negyedórát. Ilyen hidegben a lakk sokkal jobban terül, mint egyébként. Ezután be a száritóba (ez saját készitésű,régebben tekercseket is száritottam benne impregnálás után). A hőmérséklet 70-75°C közt van. Egy órát szánok rá, ezután hagyom visszahűlni a kályhából kivéve, egy sötét helyen. Jöhet a fotózás, ez a szokásos üveglapos leszoritás, és egy 125W-os higanygőz letört búrával. Az előhivó a SZI-TI nevű lefolyótisztitó granulátum max 10%-os oldata. A lakk leoldódására figyelni kell, mártogatni szoktam, de ecsetet nem használok. Függőleges üvegedényt készitettem, keskeny oldalakkal, és ebbe lógatom a panelt. Előhivás után öblités, szemrevételezés akár nagyitóval is, ha minden rendben, akkor jöhet a maratás. Vaskloridot használok, de természetesen jó a hidrogénperoxid is.
Van idestova 6 éves lakkom, ami még kifogástalan rajzolatot ad (német P20), csak a felület fújás után nem csillog annyira mint egy új le nem járt szavatosságú flakonnál.

Helló,

levilágításos technológiával gyártanék végre nyákot, csak nem akar
sikerülni igazán.
Már a ..... tele a kísérletezéssel.
Mindig valahol elvékonyodik a vonal, valahol rövidzár van.
Leírom a folyamatot:

Pauszra nyomtatok, amit duplán kell vennem. Utántöltött tonerem van,
emiatt nem tudok vasalni sem. Egyszerűen kevés a por mennyisége,
hiába állítom sötétre. Szóval dupla pausz.

A nyáklemezt nagyobbra vágom, 800-as papírral víz alatt oxidmentesre
csiszolás, majd súrolópor - garantáltan zsírmentes a rézfelület. Szárítás,
majd hagyom kihülni.
Lefújom P20-szal - nem túl vastagon, de nem is vékonyan (értelmes,
tudom...). Majd kicsit hagyom szétterülni, hogy egyenletes legyen és
10cm-ről egy 40W-os izzóval megszárítom a lakkot. Ez kb. 4-6 perc alatt
meg is szárad - ha nem, akkor sok a lakk, előhíváskor nem lesz jó.
Rá a lakkra a panelterv, festékes felével a nyák felé, majd leszorítom egy
scannerből kimentett üveglappal. Elvileg ez nem "fogja" meg az UV fényt.
A levilágítás egy letölrt búrájú higanygőzégővel történik, 250W-os. Kb.
20cm-ről, 6-8percig.
Előhíváshoz TN140 (1 kupak előhívó, 9 kupak kézmeleg víz). Előhíváskor
egy ecsettel finoman a leoldott lakkot "lesöpröm" a panelról.
Majd maratás sósav + hidrogénperoxid keverékel. Ez az egy jó ami
működik és még soha sem mart alá.

Ilyen egy jobban sikerült nyák maratás után:
http://i56.photobucket.com/albums/g199/ ... 280001.jpg
http://i56.photobucket.com/albums/g199/ ... 280002.jpg
http://i56.photobucket.com/albums/g199/ ... 280003.jpg

Mit javasoltok? Gond lehet a dupla pausz?
Elvileg minden "friss", lakk, előhívó folyadék is. Nekem igazából már
nincs ötletem...

Sima plexit használtam, CD tok előlapját (kis nyákokat csináltam csak), azzal gyorsan levilágította.
Kb. 1.5 mm-es üveglapot használtam előtte, ott kellett jó 1/4 óra, utána plexivel csak 2-3 perc.

A levilágítást egy --ha jól emlékszem-- 200 W-os lámpával csináltam, talán higanygőzlámpa, egy kolléga adta direkt ilyen célra.

"üveggel is szorítottam le, pedig az visszaveri az UV sugárzás nagy részét, és jóval hosszabb levilágítási idő kellett, de működött."

Használj fénymásolóból/szkennerből bontott üveglapot - asszem' kvarcüvegnek hívják, és nem veri vissza az UV fényt.

'//

Egy ötletem van:
Egyszerűbb, ha nem vasalom le, csak ráteszem a papírt és lenyomatom egy plexi lappal.
Régebben csináltam így, a nyomtatvány oldalának kell a nyák felé esnie, akkor nem vetődik árnyék a vezetősávok szélénél. Sőt, még üveggel is szorítottam le, pedig az visszaveri az UV sugárzás nagy részét, és jóval hosszabb levilágítási idő kellett, de működött.

Csak arra nem emlékszem, hogy lézerrel vagy tintasugarassal nyomtattam-e. De ezzel a technikával valószínűleg mindegy, csak jó feketét kell nyomtatni a tintással is.

660Ft-ból kb. 165db A4-es 135gr-os műnyomó papírt lehet venni vágással együtt a Panton-ban. Szerintem megéri sikálni.

Igen. A műnyomó lényegesen jobb.

Termo transfer fólia. Nem kell áztatni, sikálni.
http://www.hestore.hu/termek_10026806.html
Valaki próbálta már? Jó drága!

PnP
http://www.hestore.hu/files/pnp_transfer.pdf

A közeli képeken látszik, hogy szakadás is van a vezetősávok közt, a széle se olyan szép.
Műnyomóval szebbet lehet készíteni, és a sav is később telítődik.

És mi van ha ugyan ezzel a módszerrel egy nagyon vékony papírt nyomtatunk meg és nem oldjuk le vízzel hanem rábízzuk a vas kloridra.

http://datagor.ru/practice/diy-tech/pag ... -dlja.html

Lehet hogy a nyomtató sem tudott a dologról ezért nyomtatott rá?
De vicc nélkül, fixálta(rásütötte) is vagy csak por alakban maradt rajta.
Mert akkor felmerül a kérdés hogy egyenesen a NYÁK-ra lehet-e?
Persze csak azzal a nyomtatóval amiben nem kanyarog a papír.

Eddig en is papirra nyomtattam. Hol ilyenre , hol masmilyenre. Az alufoliat tobb myomtaton is probaltam mar. Olyan vekony, hogy nem karcol. Omitta amott foltonossagi hianyossagok vannak a rajzolatban, ami eppen eleg ahoz, hogy tovabbra is maradjak a mapirnal. Kiprobalni viszont ki kelett, nem hagyott volna nyugton.
P.S.: Amikor mar a hengeren van a festek, mindegy, hogy vezeti-e az aramot az az anyag, amire rakerul a rajzolat.

Az oxidréteg valóban igen rosszul vezet, de igen jól karcol. Nem jósolok hosszú csíkmentes nyomtatást alufólia után. Ne legyen igazam.

Talán az oxidréteg rossz vezetőképessége miatt sikerülhetett a nyomtatás.

stubiflex!

Mint írtam volt pár napja. Azt hiszem neked is járható út.
Én is hallgattam a józan eszem és a bölcsek hangjára és meg sem próbáltam volna alufóliát berakni a nyomtatóba.