Egy fekvő számítógép dobozba építettem bele.
Ha lecsavarozom a doboz aljára akkor meg nem fog melegedni az egész doboz?

Sziasztok!

Építek egy végfokot.
Egy fa lapra szereltem rá mindent, mert arra könnyű. A hűtőbordák is a fa lappal közvetlenül érintkeznek. Nem gyulladhat ki???

A régi Videoton Aida rádióerősítőm is fadobozos volt.

Köszi.

etr1te !

A leírtak alapján első tippem , hogy kimelegedett forrasztás okozhatja a problámát . Meg kellene nézni az IC és környékén a forraszásokat .
STK hibája iz okozhatja , de mivel a képen látszik hogy van kimeneti DC figyelés , ennek kisebb a valőószínűsége , de nem kizárható .

Nem hiteles, mert csak a kimeneti impedancia ohmos komponensét méri, de attól még 158 nem egy egetverő érték.

Külső forrásról kell áramot adni az erősítő kimenetére (bemenőjel nélkül!), és az annak hatására létrejövő kimeneti feszültséget mérni!

Sziasztok, nemtudom jó helyre irom e a kérdésemet, de nem találtam jobb topicot, újat nyitni meg nem akartam.

Na szóval van nekem egy Sony STR AV370-es rádióerősítőm. A gondja pedig annyi, hogy az egyik oldala nem szól. (Egy STK 4192es IC van benne.) A másik gondja az hogy minden ok nélkül letilt. (nincs zárlat a végén (elvileg), se nem melegszik túl.)
Az én észrevételeim:
- Az egyik oldal ugye nem szól, de ha felhangositom (kb 60%-ra) akkor megszólal, persze 15-20mp mulva el is hallgat.
-Ha kopogtatom a 2 puffer kondi tetejét akkor serceg a nem szóló oldal.
-Harmadrészt, nem tudom ez befolyásol e valamit, de a trafóból jön 3 szál vezeték (szimmetria miatt) ez csatlakozik a panelre és onnan megy egy tranzisztorra aminek szép nagy réz hűtőbordája van. Na ez tud olyan forró lenni, hogy nem lehet megfogni. A tranzisztor mögötti területen pedig kissé megfeketedett a panel. (pirossal bekarikáztam)

Kérdés : Mit tehetnék hogy jó legyen ? Ilyen lepukkant állapotban került hozzám. Mellékelek 1 képet is. Üdv

http://kepfeltoltes.hu/090527/IMGP03121 ... es.hu_.jpg

Sziasztok!

Mai nap megszomjaztam egy kis damping faktorra, így hát rövid kutakodás után rátaláltam erre az oldalra: http://www.bcae1.com/dampfact.htm Lévén egyszerűnek tűnt, hamar meg is mértem a mostani kis erősítőmet amit használok (TDA7250+BWD83-84 végtranyókkal)
és 20V effektív 1kHz es jelnél (hangfal 8 Ohm + hangváltó) 158-at számoltam közvetlenül az erősítő kimenetén. A hangfalakon meg 18-at

A kérdésem az, hogy hiteles lehet-e ez a mérés mert 158 at kicsit soknak tartok egy ilyen gyenge minőségű végfoknál.

Sziasztok
Elektromágneses hangszórókról lenne pár kérdésem.
Végülis adott gyári mélysugárzó, 2x1 ohmos tekercsekkel, és 200 Oz mágnessel, de a mérési papírja szerint magas az elektromos jósága, 0,8 körül.
Mivel a sub versenyre kellene, és nagy csillapításra van szükség, gondoltam hogy növelném az elektromos csillapítást, tehát Qes- elektromos jóságot csökkenteném mindenképpen 0,5 alá.
Mennyire lenne kivitelezhető és müködőképes, ha a jelenlegi ferritmágnesek köré tekercset raknék, az alsó és felső pólusvasat kiszélesíteném, és pár másodperc erejéig akár több Kw-os egyenáramú gerjesztést adnék rá ?
Ha jól tudom a légrésben a mágneses térerősség elméleti maximuma 1,8 Tesla, ezt akár elérhetem kisebb teljesítményű gerjesztéssel is ?
Ha a gyári pólusvas köré szélesítésnek használok plusz pólusvasat, ami nem érintkezik fémesen a gyárival, okozhat problémát ?
Válaszokat előre is köszönöm.

Linearizál és hőmérsékletfüggést csökkent.
Az Mjl 21194 az nem fet, hanem bipoláris tranzisztor.

Sziasztok
Emitter ellenállásoknak mi a pontos szerepe ?
Vagyis Mjl 21194 / 3 fetek után 0,1 ohmos ellenállások vannak, 10 db fet van csatornánként, összesen 20, a két oldal pedig ellenfázisban dolgozik.
Csökkenthetem az ellenállások értékét némi teljesítménynövekedés reményében ? Kb 3 másodpercig üzemelne teljes terhelés mellett.

Próbáld így:

így a tápfesz zaját kizárhatod.

Tényleg azonos.

Akkor a táp sziszegő hangját hallottad. A 7812 nem a kis zajáról híres. Vagy simán nem jól volt valami bekötve. Rakd össze újra, tisztességesen szűrve a féltápot!

Vagy csak gondolkodj el ezen:

http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro ... /teszt.gif

Ha a bal oldalon aktív a generátor, akkor invertál, ha a jobb oldalon, akkor nem. Hogy lehetne különbség a kimeneti zajban, ha egyszer fizikailag azonos a kapcsolás?

Egyébként meg higgadj le, légy szives!

Nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem. Abból a tápból még brummot nem hallottam. Kb. 18V váltó, diódák kis kondikkal párhuzamban, 2200uF, 100nF, soros dióda, 10mF, 100n, soros dióda, 1000uF, soros dióda, 100n, 7812, 100n, ampermérő, 100n, csati. A legjobb tápom. Nem brummot hallottam, hanem: ssssszzzzzz-t. Ha nem fogdostam nem búgott, csak sziszegett.

És - gondolom - egy búgó hangot hallottál a neminvertálóból. Ez természetes, de nem a neminvertáló alapkapcsolás hibája, hanem a megvalósításból adódik. Becsatoltad a táp brummját a bemenetre, szinte szűretlenül. Az invertáló esetben viszont 100-szor hatékonyabb szűréssel láttad el az előfeszítést (az előző 100 nF helyett 10 uF), ráadásul az invertáló erősítő alsó határfrekvenciáját 1,6 kHz-re növelted (100 n sorban 1 k-val), így persze hogy nem vitt át semmit a brummból (persze a jelből sem vitt volna át túl sokat).

Amikor műveleti erősítős kapcsolások zajáról van szó, sosem a tápból bejutó zavarokról van szó, hiszen azok jó táppal, megfelelő kapcsolással eliminálhatók, és nem az OPA-t jellemzik, hanem a műveleti erősítők és az ellenállások hőzajáról, ami egy magyas frekvenciájú sziszegés, nagyjából fehérzaj.

A neminvertáló erősítőben is 10 uF-dal kellene szűrni a táposztót, és egy pár kohmos ellenálláson keresztül kötni a + bemenetre, és a bemeneti csatoló kondit meg kell növelni.

Az invertálónál pedig legalább 4,7 uF kellene a bemenetre, ha maradsz az 1 k-s bemeneti ellenállásnál, mert csak így vihet át mélyeket.

Ez volt megcsinálva 12V megaszűrt táppal.

GOM3Z!

Egytelepes táplálásnál van még pár alkatrész a kapcsolásban, amit el lehet szúrni. Be tudod linkelni a pontos kapcsolási rajzokat? Valóban telepről tápláltad?

Biztos, hogy valami nem stimmel a kapcsolásban, ha a neminvertálót sokkal zajosabbnak hallod. Rövidre zárt bemenettel pontosan ugyanakkora kimeneti zajának kellene lennie a két kapcsolásnak, már csak azért is, mert ha jól csináltad, akkor a két kapcsolásnak azonosnak kell lennie! Csak annyi különbség lehet köztük, hogy hova teszed a jelforrást. Viszont amíg a jelforrást rövidzár helyettesíti, addig ugyanaz a kettő, vagyis a zajuk is meg kell hogy egyezzen!

Vagy rajzoljak én tesztáramkört?

Tudom mire gondolsz. "Egytelepes" táplálású volt. 2*82K osztó közepére tettem a + bemenetet. Sok rajzot néztem, főleg gitár torzítókat, azokon nem láttam azt az ellenállást amin keresztül a + bemenetet az osztó közepére teszem. De még valahonnan dereng, hogy az valami hibaáram kompenzáló és annak vagy az oszó ellenállásaival kell megegyesznie (2*100K az osztó, 100K az az ellenállás) vagy a felének kell lennie (2*100K, 47K).
Csináljam meg újból? Diadal ittasan szétszedtem.

Hová kötötted a + bemenetét? Hiányzik egy alkatrész a felsorolásodból!

Megcsináltam próbapanelon. TL072. Az egyik fele invertál a másik nem invertál. Mindkettő: 100* erősítés, 1K, 100K, 100n bemeneti kondi, 10uF kimeneti kondi, bemenetek a földön. Kimenetek keverőre, invertáló kimenet 1-es csatorna, nem invertáló 2-es csatorna. Fejhallgatóval figyel. Akár hiszitek, akár nem a nem invertáló zajos volt. Nem zajosabb, zajos. Az invertáló meg sem mukkant. Levettem földről a bemenetét, megfogtam, hogy működik-e és zúgott búgott. Elengedtem semmi. A nem invertáló is búgott ha megfogtam. Aztán a TL072-t kicseréltem Ne5532-re. Ugyan az, csak kisebb zajjal.
Nekem az invertáló kapcsolás bizonyított.

GOM3Z!

Fogj egy szimulátort, tegyél bele egy ideális műveleti erősítőt, aminek a bemenetével (mindegy hogy az invertálóval vagy a neminvertálóval) sorbakapcsolsz egy feszültséggenerátort, párhuzamosan a bemenetekkel egy áramgenerátort, és állítsd be őket az adatlap adataiból számítható zajfeszültségekre/áramokra (vagy a 1000-szeresükre a könnyebb szimuláció érdekében)! A jelalak az egyszerűség kedvéért szinusz. Ezt egészítsd ki az invertáló, majd a neminvertáló erősítőhöz szükséges áramköri elemekkel (a mikrofont jelképező generátor forrásellenállását is ide értve), és futtasd a szimulációt 0 bemenő jellel! A kimeneti (zaj)feszültséget ezután oszd el az eredő erősítés értékével!

Azt fogod tapasztalni, hogy az invertáló erősítő mindig zajosabb. Hogy mennyivel, az a választott paraméterektől és az OPA-tól függ. Lehet 0,1 dB és 10 dB is.

Elvileg ha a valódi eredő zajra vagy kíváncsi, az ellenállások zaját is szimulálni kellene, sőt a feszültség- és áramzaj korrelációs tényezőivel is számolni kellene, de az összehasonlítás kvalitatív eredményeit ez nem befolyásolja. (Viszont az invertáló erősítőben már az ellenállások önmagukban is több zajt keltenek egyszerűen azért, mert invertáló módban nagyobb ellenállásértékekre van szükség ahhoz, hogy ne terhelje le túlzottan a forrást.)

Persze ez az egész lehet hogy semmit sem számít, mert lehet hogy a mikrofon saját zaja sokkal több, mint az előerősítőé (ha elektret, akkor biztos).

Ha nem akarsz fáradni a szimulációval, akkor érdemes megnézni, hogy az egyetlen adatlapon, ahol tényleg találtam ilyen összehasonlítást (AD797), ott egyértelműen a neminvertálót specifikálták kisebb zajúnak.



Az bemenetre redukált zajnak iszonyú sok!

Még mindig építem a 4 csatis mikrofon erősítőt. Most azon agyalok, hogy az asszimetrikus mikrofonokat fogadó műveleti erősítő invertáló kapcsolásban működjön vagy nem invertálóban. Gugliztam, de sehol nem találok "tudományos" bizonyítékot arra, hogy melyik módnak kisebb a zaja. 49:51 arányt találtam, hogy invertáló vagy nem invertáló részére azt már nem tudom mert a valami 0.2 uV/gyökHz volt az eltérés.
Tud valaki valamilyen meggyőző érvet, hogy most invertáló vagy nem invertáló?

> Van valakinek sejtése arról, hogy egy NE5534 kimenete mennyire tudja megközelíteni a tápfeszt?

http://focus.ti.com/docs/prod/folders/print/ne5534.html

"Peak-to-Peak Output Voltage Swing 32 V Typ With VCC± = ±18 V and RL = 600 Ohm"

Van valakinek sejtése arról, hogy egy NE5534 kimenete mennyire tudja megközelíteni a tápfeszt?

Ha már hárman mondják, hogy kell, akkor nem lehet, hogy mégis kell?
quote]

az enyém müködik. érdekes nem kell neki. valoszinüleg azért mert nagyon megtetszettem neki. és csak nekem a két szép szememért. pedig gyilkoltam már 4 ohmal is tartosan padlogázon. azt is tulélte. még csak be sem rekedt. ja és ki tudom vezérelni táp-4 voltig 8 ohmon. azért ez nem olyan rossz.

A tiéd biztosan sokkal jobb...!


Ha már hárman mondják, hogy kell, akkor nem lehet, hogy mégis kell?


Had ne mondjam ki, hogy melyikre gondolsz.

Szerk.:
Ha van időd, olvasd el ezeket!
http://www.freeweb.hu/haromb/muhely/vf/vf_alap.html
http://www.freeweb.hu/haromb/muhely/vf/vf_p.html
http://www.freeweb.hu/haromb/muhely/vf/vf2.html
http://www.freeweb.hu/haromb/muhely/vf/ ... ester.html
http://www.freeweb.hu/haromb/muhely/vf/vf.html
Szinte mindenhol van a hőmérséklet kompenzációról szó.

Tényleg! Elnéztem!

Így van. Ráadásul az az áram nem 14, hanem 40 A.

De, a jó ábrát másoltam be.
Van ugye egy fixen előfeszített végtranyóm, ami egy mosfet. Fix Ugs feszkóval ugyebár merthogy nem csinálunk hőfokkompenzációt. Az ábra megmutatja, hogy ehhez az Ugs-hez mekkora Ids áram tartozik 25 fokon. S azt is megmutatja, hogy magasabb hőmérsékleten mekkora áram tartozik. Azt láthatod, hogy a metszéspont alatt magasabb hőmérséklethez magasabb Ids tartozik ugyanahhoz az Ugs előfeszítéshez, tehát a hőfokfüggés POZITÍV.
A pont felett meg azt látod, hogy nagyobb hőfokhoz kisebb Ids tartozik ugyanannál az Ugsnél. A hőfokfüggés NEGATÍV. Te erről a tartományról beszélsz, csakhogy ez a tartomány 14 amper nyugalmi áramnál kezdődik, ami brutálisan sok!!! Ekkora nyugalmi áram már olvaszt!
A metszésponthoz tartozó Ugs előfeszítésnél meg nincs hőfokfüggés, az Ids nem változik a hőmérséklettel.
A hőmérsékleti kompenzálás azt csinálja, hogy az Ugs nem fix (mint kompenzálás nélkül lenne) hanem ellene dolgozik a hőmérséklet emelkedésnek. Magyarán csökken, így ha megnőne a hőmérséklet és ezért az Id is, az lecsökkenti az Ugs-t és ez meg magával vonja, hogy lecsökken az Ids is, ami magával vonja, hogy a disszipált hő is csökken.
Jobban nem tudom elmagyarázni, ha így sem világos, akkor inkább feladom.

Ha nagy a hűtőbordád, akkor ez simán előfordul. Ugyanis a fetek hőfokfüggése még a pozitív tartományban is jóval kisebb, mint a bipoláris tranyóké.
Amire ki akarok lyukadni, az az, hogy ha hőfokkompenzálás is van, akkor kisebb hűtőborda is elég.
Nekem az volt a tapasztalatom, hogy melegedés, hangminőség, és hatásfok szempontjából is szerencsésebb, ha a végtranyók földelt source üzemmódban dolgoznak, de úgy, hogy a meghajtásuk gondoskodjon a teljes kivezérelhetőségről. Magyarán a mosfet teljesen ki tudjon nyitni.
Ez a 70W-os erősítődnél teljesül. Ha annak a kapcsolásnak lenne hőfokkompenzációja, és nyugalmi áram beállítási lehetősége, akkor teljesen rendben lenne.
Ami a 600W-os kapcsolást illeti, igazad van, hogy kvázikomplementerben olcsóbb megoldani, de nálad a felső végtranyók sosem tudnak teljesen kinyitni, sőt az a FET-ekre különösen jellemző probléma van velük, hogy ugye amikor nagy áram kell, ahhoz nagy Ugs feszkó is kell. Az meg levonódik a pozitív tápból, magyarán a pozitív félperiódusban a jel csak kb 5-10 Voltra tudja megközelíteni a pozitív tápfeszt, ami azért nem elhanyagolható.
Negatív félperiódusnál nincs ilyen korlát.
Ezért a kimenőjeled teljes kivezérlésnél asszimetrikusan torz lesz, és az erősítő hatásfoka sem akkora, mint lehetne.
Erre két megoldás van.
1. komplementer tranyók megfelelő topológiával.
2. a felső tranyóknak utánhúzással a pozitív tápfesznél nagyobb meghajtófeszültség előállítása.
Ha az ár a szempont, akkor az utóbbit javasolnám. Megvan még az az előnye is, hogy ebben az esetben a végtranyók mind egyformák, ami alacsonyabban belőhető nyugalmi áramot, és alacsonyabb keresztezési torzítást eredményez.



Amúgy megnéztem az IRFP-t.



A váltási pont 14 amper.

egyébként meg nem a megfelelö ábrát másoltad be.

T , Case Temperature ( C)

ez az ide valo. sajnos pdf-böl nem tudtam kimásolni. de igy már egésszen más a leányzo fevése.

mot erre mit mondjak. neked is igazad van? meg az irf530-nak, meg nekem is, és az irfp260-nak. ursjáratban minden hideg, ventilátor szép lassan forog. nyugalmi áram 20-30mA. megküldöm. hütötönk jo meleg, venti pörög mit a marha, és a nyugalmi áram meg vagy 3-5mA-al kevesebb. biztos nem olvasták a diagrammokat. majd megmutatom nekik.

Tévedsz. A teljesítményfetek hőfoktényezője kis ( de még bőven AB osztályú) draináramnál pozitív, egy elég nagy draináramnál nulla, afelett negatív. Lásd az alábbi ábrát (IRF530), ahol a két görbe metszéspontjában 0 az alatt pozitív, felette negatív.
A gond az, hogy ez a negatív hőfokfüggés akkora nyugalmi áramnál van (5 Amper), hogy ott már izzik a mosfet. Biztos van olyan mosfet, aminél kisebb, de jellemzően nagy ez az áram.

Segítek. A fetesnek is kell kompenzáció, mert a nulla hődriftű tartomány Fettől függően ugyan de igencsak magas draináramnál van, ergó kompenzáció nélkül az erősítőd jó esetben csak fűt mint a vasaló, rossz esetben meg elégnek a végtranyók.
Na de hogy egy kicsit képbe legyél elmondom neked, mi a baj a 600W-os kapcsolásoddal.
Bemeneti tranyód bázisa 0 volton van. Tudsz követni? Te ennek a -0.6V-on levö emitterére csatolsz vissza egyenáramúlag. Éééérted, kisáramú Si tranyó, bázis emitter feszkó 0.5-0.6V körüli.
Naszóval te ide csatolsz vissza, akkor mivel egyenáramú a visszacsatolásod, a kimeneted is -0.6 Volton van.

kicsit sántit a matek.
ugyanis az elsö tranyo emitere a negativ ágbol áramot kap az áramgenerátoron keresztül ezért van negativabb potenciálon mint a kimenet. és egyébként ha ide (2.2k) egy trimmert tennék pontosan be lehetne állitani a OV-ot. de ennek nincs jelentösége. O.5V a kimeneten, 30mW-ot jelent a hangszoron. ez egy 600W-os hangszoro nem számottevö. ez nem egy lakásba valo hifi. 4X sokszáz W nem kell egy lakásba. ez hangositásra valo, ide jo hang és stabil müködés kell. egyébként lakásba nekem sem ilyen van. oda már egy alul-felül vezérelt tükör szimetrikus tiszta komplementer kapcsolás valo. ide valo feteket már lehet kapni. a kvázikomplementer fetes kapcsolás egy ésszerü kompromisszum. hangositásra megfelelö. még mindig jobb mint egy átlagos (amolyan 12-böl egy tucat) tranyos komplementer.
még egy aproság. a feteknek nem nulla a höfoktényezöje hanem erössen negativ. ezt egyébként a bemérésekkor tapasztaltam is. nemhogy nött, hanem enyhén csökkent a nyugalmi áram a hömérséklet emelkedésével. pedig ott vannak még a meghajtok is.

Csináltam párat tudod...

Te ezt tényleg tanultad? És hányszor buktál meg?
Segítek. A fetesnek is kell kompenzáció, mert a nulla hődriftű tartomány Fettől függően ugyan de igencsak magas draináramnál van, ergó kompenzáció nélkül az erősítőd jó esetben csak fűt mint a vasaló, rossz esetben meg elégnek a végtranyók.
Na de hogy egy kicsit képbe legyél elmondom neked, mi a baj a 600W-os kapcsolásoddal.
Bemeneti tranyód bázisa 0 volton van. Tudsz követni? Te ennek a -0.6V-on levö emitterére csatolsz vissza egyenáramúlag. Éééérted, kisáramú Si tranyó, bázis emitter feszkó 0.5-0.6V körüli.
Naszóval te ide csatolsz vissza, akkor mivel egyenáramú a visszacsatolásod, a kimeneted is -0.6 Volton van. Mekk Eleknek nem számít ha a kimenet nem nullán van, aki kicsit igényes, annak meg igen. De lelked rajta. A kapcsolási rajzaidból ennyi derül ki... Meg az, hogy egy differősítőből indul ki a kapcsolásod, csak annak a másik felét, ahova a visszacsatolást kéne kötni, azt lehagytad. Sejtésem szerint Piret Endre kapcsolásán fellelkesülve választottad az emitterre történő visszacsatolást a TIM elkerülése végett (már ha tudod mi az), csakhogy Piret erősítője komplementer szimmetrikus volt, és ezért a kimenete tudott nullán lenni, a tied meg asszimetrikus.
Asszem jobb lenne, ha nem engem küldözgetnél iskolába, hanem utánnaolvasnál egy két alap dolognak. A Tietze Schenk könyvet ajánlanám, abból is a tranzisztorok fejezetet.

Igen, a színvonal... nagyon emlékeztet egy másik ilyen jellegű fórumra.

Kulcsszavak: helyesírás, elektronika, színvonal. Rakja össze ki-ki ahogy akarja.

bocsánat most néztem meg az általad belinkelt kapcsolás. nem erre gondoltam. egyébként ez egy nagyon zürös kapcsolás. a darlindton (nem emiterkövetös) kapcsolásokkal rengeteg szivás szokott lenni. a tranyosokkal is (az én tranyosom ilyen volt de némileg át lett alakitva) de a tranos-fetes különösen problémás. elöször is a nyugalmi áram. itt sem a fetekkel van a gond hanem elötte a meghajtökkal. aztán aki megépiti szembesülni fog az elölre nem láthato 4-5 száz khz-es gerjedésekkel amit a fet szed össze és a darlington végfok sajnálatos velejároja. persze ezeket is ki lehet védni de minek ha nem muszáj.

no lássuk csak. a tranyosnak azért kell. mert a tranzisztornak van egy olyan hülye szokása, hogy a hömérséklet növekedésével nö a viszárama. ettöl elmegy a hidegen beállitott nyugalmi áram. és ez rosszat tesz neki.
ez eddig rendben is van. de a fetesnek nincs ilyen baja! söt. épp az ellenkezöje. ezért nem kell neki hökonpenzácio. mitöbb még rosszat is tesz neki, mert álltalában a meghajtás tranzisztorral van megoldva. az pedig plusszos. a fet minuszos, igy nagyjábol egál.
egyébként ismerem azt a vf2 kapcsolást. az sem rossz. bár teljessn más. az egy nagyon kis teljesitményü erössitö. teljesen felsleges bibelödni konpenzácioval. a fetesnek ilyen kis teljesitményen az a nagy elönye hogy igénytelen. semmire sem kényes. se höfok , se nyugalmi áram. kezdök is minden gond nélkül megépithetik.

Akkor biztosan ismered a VF2-t.
A FET-ek G-S lábainál miért kell az 1N4148 és a soros ellenállás?
A FET hűtőzászlajához kell ragasztani.
Itt a kapcsolás: http://images.netbag.hu/20090210/18472384434.png
Az eredeti oldal linkjét most nem tudom bemásolni, mert az freeweb nem megy. Azt írják, hogy még ma jó lesz: http://haromb.fw.hu

látom barátom te aztán nagyon értesz hozzá.
elöször is: az autosban nekem a tranyos végfok van, hömérséklet konpenzácoval. és azért melegszik az egész mert felvesz vagy 400W-ot . csak ugy mellékesen a fetesnek nem kell homérséklet konpenzácio. nyugalmi áramot meg elég egyzer beállitani. a panelon van helye. (kicsit vissza a suliba)
a többszázasnál meg +- 0.5V dc nem számit. egyébként nekem +-0.1V körül vannak a kimenetek. ugyogy ha legközelebb mielött leirsz valamit elöször beszélj valakivel aki ért is hozzá. nekem nem ez az elsö erössitöm amit épitettem. kijártam a sulit AD-töl BD-n át IRFP-ig

Quote: szöveg kijelöl, "Quote" gomb megnyom! mod.

Akkor a leírást el se olvasd!

És ezek neked működnek?:shock:

Nézem a 70W-os fetest, hát nem csodálom hogy melegszik mint egy vasaló, ha egyszer a fetek nyugalmi áramát nem lehet állítani...... Hőmérsékletkompenzáció nyista... Hát nem tanácsolom senkinek az utánépítést.
Aztán megnéztem a 100-600W-ost. Nézem erősen, hogy ugyanmár, hogy a francba lesz itt nullán a kimenet. Hát sehogy. -0.6V-ra fog beállni. Tovább nem is néztem, nem érdemes.
Szerintem nemhogy lakásban, de máshol se próbáljátok ki.

ha valaki erössitöt szeretne tákolni, itt van. 4x100-600W-ig

http://www.speedyshare.com/818178486.html
http://www.speedyshare.com/133719426.html

vagy

http://www.sendspace.com/file/qoc8ea
http://www.sendspace.com/file/thrvhd

sok sikert, és jo bütykölést. (lakásban ki ne probáld)

Nincs belenyúlva, nagyobb a meghajtója, megduplázták a végtranyót és ki van egészítve egy relés koppanás gátlóval.

Siva Pa 1200,és PPA 1200 eredeti végtranzisztortipusát tudja valaki?
Ha jól hallottam akkor a PPA fetes talán?

Sajna az ilyen zárlatvédő kapcsolások....ha nem jól határol,akkor elcseszi a hangját nagyobb kivezérlésnél kis frekvencián,ha tul gyors ,berezeghet,ha tul lassu akkor meg megint szikraeső....
Sok végfokot megmentene ha rendes normális csatlakozókkal oldanák meg a kicsatlakozást,nameg rendes hangfalkábelek....
dehát hiába terjeszti az ilyen igét az ember,mikor elmondom valakinek,akkor megkapom hogy "de Gipsz Jakab is ilyen csatlakozóval használja,és neki se száll el,minek költsek rá.."
Aztán mikor megvolt a szikraeső és megmutatom mennyibe kerül csak a 2 marék végtranyó jönnek a "nem értem miért..." kezdetű mondatok.

A kiso kisebb végfokairól hallottam már hogy "tuning Quadok"...Végtranzisztorok vannak megduplázva,semmi több,vagy azért komolyabban bele van nyulva az alapkapcsolásba?

Annak kellene hogy legyen saját áramkorlátja (ki szokták spórolni), de ha nincs jól beállítva olyan mintha ott sem lenne.
Persze a 400-as KISO-ban is benne van (az is egy QUAD) aztán mégis elpukkant a vége amikor a kábel összeért...

Sajna ez egy "hozzámkerült" kategóriájú végfok....
10W fölött semmilyen saját épitésű végfokot nem adok ki a kezem alól koppanásgátló,és egyenfeszültség-védelem nélkül,100 W fölött meg Clip nélkül....
sajna ebben a quadban még koppanásgátló sincs,lágyinditás se,egyenfeszvédelem se...
Azért érdeklődtem a végek után,mert sose épitettm Quadot,sztem ezt a Mars-on tervezték..
Mindenképp lesz benne bizti meg egyenfeszvédelem is....
hány hangszórót megvédett volna már egy üvegbizti a világon....legutóbb egy Füleki végfokot láttam hangszórót rojtosra égetni egyenfesszel:D

Nincs benne semmilyen védelem?

Bele sem lehet építeni valamit? Ez azért előfordulhat véletlenül is.

Legalább egy biztosíték.

Köszi a gyors választ,próbából megy bele a 249 és a 242.