Összeszedtem a rozsdamentes cuccokat, amiket találtam itthon, ezekből próbálok majd meg összehozni valamit.
http://omegalabs.eu/kep/naoh.jpg
Egyébként egy lehetséges alternatíva jutott eszembe, azonban nem biztos, hogy megvalósítható. Lényegében szükség lenne egy olyan anyagra (lehetőleg folyadék) ami oldja a NaOH-t (vagy akár valamelyik másik nátrium vegyületet) de magával a nátriummal nem lép reakcióba. Ez esetben elvileg a folyadék elektrolízisével hidegen lehetne nátriumot gyártani. Ilyen anyagot viszont egyelőre nem találtam, ami oldja a NaOH-t az oldja a nátriumot is, vagy egyiket sem. A másik, hogy erősen túltelített vizes NaOH oldattal lehetne még egy próbát tenni, ha egy ilyen túltelített oldatot elektrolizálunk (szintén hidegen) a kivált nátrium a túltelített oldatba elvileg nem kéne, hogy visszaoldódjon. Kíváncsi lennék, hogy megvalósítható-e a kettő közül valamelyik.

Érdekesebb ha még az alapanyagot se készen veszem, hanem azt is háztartási anyagokból termelem ki, de ha lene lehetőségem én is inkább megvenném készen a tisztát és még nem is drága, sőt még talán kicsit olcsóbb is így, mint lefolyótisztitóból származó NaOH. Már alig várom, hogy kézzel fogható mennyiségű fémet állítsak elő és késsel feldarabolhassam. Talán a Na-t a legegyszerűbb előállítani, de később igazán kálciumot szeretnék már magamnak.

OFF: itt az anyag, amivel ma szórakoztam: http://www.youtube.com/watch?v=j3VM6eh2RQw

Én technikai tisztaságú NaOH-t szoktam venni, 1 kiló 1000 forint, Azúr vegyszerbolt, abban nincs sok szennyeződés.
Holnap éppen esztergát veszek, szóval még egy pár napig biztosan nem tudok nekikezdeni a dolognak.

Tudom, a suliban ehhez ásványvizet tettek a hűtőbe, azzal is jól működött, de szerintem nagyobb mértékű túlhűtés kell ahhoz, hogy megfaggyon a viz, mint -1-(-2)C. Én tulajdonképpen túltelített Na-acetát oldatot készitettem, az kristályodik ki érintésre és közben egészen szépen felmelegszik (melegítő párna). A viz egyébként -72Cig túlhűthető a szakirodalom szerint. Persze ehhez nagyin tiszta és ellenőrzött körülmények szükségesek gondolom. A Na-acetát szódabikabóda és ecet összekeverésével előállítható és aztán csak lassan el kell forralni a viz kb felét. Szobahőfokra hűlve "elfelejt" kikristályodni, atán elég megzavarni az oldatot (rázni, bedobni egy kristálycsirát stb) és szemlátomást nőnik kezdenek a kristályok, laikusok számára nagyon érdekes. A túltelített oldat elég érzékeny, spontán is kikristályoshat, vagy elég ha egy nagyobb porszem belehullik, az is megindíthatja.

Na fém: megvan az olvasztótégely és a tartólábai. Lefolyótisztó egyéb komponenseitól a NaOH-t hogy választjátok el? Én csak felhevítettem, és elvileg előbb a NaOH olvad meg a többi nem, leöntöttem és ennyi. Megyek előkészíteni az elektrolízist...

Instant jéghez nem kell acetát. Elég, ha nagyon tiszta desztillált vizet túlhűtesz lassan -1-2 fokra, majd hozzáérsz, vagy megrázod.
Egyébként pedig majd káliummal is ki akarom próbálni az elektrolízist, ugyan úgy KOH-t lehet elektrolizálni, csak annak 100 fokkal nagyobb az olvadáspontja. Vízben jóval nagyobbat robban.

Holnap lesz a napja, hogy nekiállok kísérletezni vele! (ma Na-acetát készítés volt a projekt, az instant ice-hoz, lsd. YouTube) Egyelőre annyira érdekel és szeretnék vele (Na fém) foglalkozni, hogy mindegy hogy csak csinálni akarok valamit:-) jó lesz a gányabb megoldás, gyakorlathoz megindulni az is jó lehet. De a tippek és ötletek azért sokat segítenek, köszönöm!

Visszaoldódik az olvadékba, NaOH lesz belőle (valószínűleg csak kevés tud visszaoldódni, mert elég gyorsan telítődik, ha nincs OH). De ez csak ott volt jellemző, ahol a forró elektróda felmelegítette az olvadékot. Tulajdonképpen nem kell feltétlen a hőt mérni, lehetséges, hogy ha áramgenerátoros jellegű a táp, akkor elég a feszültség visszacsatolása méréshez.
A legjobb pedig, ha PWM-el van szabályozva a teljesítmény, így egy potival 0-100%-ig lehet szabályozni. 500 forint talán az egész egy IRFP1405-el, SMD alkatrészekből nekem az egész 3x3centis panelon megvan, persze a hűtés nélkül. Mégcsak az sem baj, ha nincs tökéletesen szűrve a táp, ha pl. 10kHz-en megy.
Keletkezik nátrium, ha elég nagy az áram, akkor jön föl rendesen. Csak nagy áramnál nagyon elkezd melegedni az elektrolit, meg az elektróda is, ezért mérsékelni kell a fűtést, mert az elektrolízisből származó hő is elég erősen fűti az olvadékot. Fontos, hogy a lehető legnagyobb felületűek legyenek az elektródák, így a keletkező hő elég jól eloszlik, és nem oldja vissza a nátriumot. Ezért nem lehet ezt ilyen pohárba meg kis tálba normálisan megcsinálni, egy nagy szürke trutymó lesz az egész.
Úgy döntöttem, felhasználom ehhez az egyik nagy rozsdamentes tartályomat, amit másra tartogattam, de szerintem úgysem használnám azt még egy jó ideig. Ráhegesztek majd egy csonkot az argon beáramoltatásához, aztán üveggyapottal kibélelem, vagy samottal.
http://www.omegalabs.eu/assets/images/fusor/fusortartalyL.jpg

Amikor a Na oldódik a NaOH olvadékban, akkor mi lesz vele? Erre akkor odafigyelek, igaz van a heggesztótrafómhoz már greatz-hid (150A), ha elég gyorsan keletkezik a Na, hátha marad belőle valami. Hőmérőm 300Cig mér sajnos.

Nekem pedig visszaoldódott, főleg a forró elektróda környékén, ahol az elektróda is fűtötte az olvadékot. Megjelent egy kis golyó, majd szép lassan elkezdett zsugorodni, végül eltűnt.



http://www.youtube.com/watch?v=nmktRTHL1NA
A pyrex és a kvarcüveg biztosan jobban bírja a strapát, ilyen gyorsan nekem sem szedte szét a kémcsöveket. De ha lehet, én üveget nem fogok használni.




Pár grammnyit, mert nem láttam értelmét turkálni, meg kanalazni a forró lúgban. Előző oldalon vannak képek, meg egy videó.
Gány módon akárki meg tudja csinálni, de egy jól kivitelezett cella sokkal kedvezőbb minden szempontból. Sz*rból nem lehet várat építeni.



Nekem elég volt, amikor az olvadékban felrobbanó nátrium az arcomba lökne az elektrolitot, tehát én maradok az argonnál.


Hát 'csak' hiba esetén. Az előre tudható esetleges hibákat pedig ki kellene zárni, nemde?


Felvilágosíthatnál, honnan ismerjük mi egymást. Amit pedig leírtam, továbbra is fenntartom, és én azoknak a szempontoknak a figyelembevételével fogok építkezni. Tehát, hát...

Mintha egy elméleti fiz-kémikust hallanék, aki csak könyvből látott még üveget is:-)
Tudom, hogy te ettől sokkal okosabb vagy, ismerlek annyira, hogy tudjam, sokat segítettél, tisztelem is a tudásod és segítőkészséged. De ha nem ismernélek és a legutóbbi hozzászólásod alapján hát...

A NaOH-s olvadékot viszont halál pontosan 320 és 330 fok között kell tartani

A gyakarolatban én más tapasztaltam eddig. Vagy nagy szerencsém volt és halálpontosan a megadott hőfokok között volt a fürdőm, de nekem nem oldódott vissza számotttevő mennyiség, ill. én nagyon elégedett voltam azzal a mennyiséggel is, amit elsőre percek alatt kielektrolizáltam.


A forró NaOH szétszedi az üveget.
Az én kémcsövemet nem szedte szét, még csak meg se kezdte támadni. Papírforma szerint
bizonyára igaz, de nem hinném hogy 1-2 perc, sőt ra alatt észrevehető kár okozna a valóságban. Bizonyára idővel valóban tönkreteszi, de mindket ez nem érdekel, ugye? Mit számít ha hetek alatt szétmállik egy 20ftos kémcső...

Meg a kerámiát is

Valóban szétszedte, 1 hónap múlva teljesen feltárta a virágcserepet:-) 1hónap a kulcsszó, percek, órák alatt semmiféle károsodást nem tapasztaltam. Bár én nem használok kerámiát.

"Vasat célszerű használni elektródának, mert úgyis szétszed minden anyagot, ezt viszont legalább olcsón lehet cserélni."

Tudom a könyvben is ez van, de nem ez számít. És sima 4.5os légpuskagolyótartó vastálkában olvasztottam, még idővel sem tapasztatam semmiféle károsodást. Ha még negatív elektródának van bekötve,és nálunk pont így lesz, akkor aztán főleg nem lesz baja.

"Nekem csak 1 tapasztalatom van eddig, ami nem más, minthogy ezt csak igényesen kivitelezett elektrolíziscellában lehet kivitelezni."

Ez jó, tehát van tapasztalatod, mennyit sikerült előállítani?
Nekem épp ellenkező tapasztalatom van. Visszagondolva arra a gány rezsós golyóstálas törött kémcsöves megoldásra még egész jó kis mennyiséget tudtam produkálni.

"PB-t használni atmoszférának, ahol egy ilyen rettenetesen agresszív, forró lúg van, meg egy nedvességre robbanó fém, az már csak hab a tortára."

Hát pont ez az, annyira túllihegitek ezt a NaOH agresszivitást. Oké, valamennyire az, de korántsem annyira, ahogy beállítják sokan. Kit érdekel a nedvességre lobbanó volta a fémnek, viz a közelben sincs, száraz pb gáz atmoszféra lesz. Az agressziv volta miatt pont jó a PB mint CxHx, ez(t) ugyanis nem támadja meg. A forróság egyedül ami gond lehet, de egéshez még édeskevés a pb és forróság, a oxigén nélkül se égés , se robbanás nem lesz. A gondot az üvegcső esetleges repedése okozhat mivel abban pont oxigén kerül elvezetésre, tehát egyedül egyelőre ez látom gyenge láncszemnek, de még ez is csak hiba esetén jelent valós veszélyt.

A forró NaOH szétszedi az üveget. Meg a kerámiát is, meg úgy minden létező anyagot majdnem. Én legutóbb rozsdamentes tartályba terveztem ezt, argon atmoszféra alatt. A NaOH-s olvadékot viszont halál pontosan 320 és 330 fok között kell tartani, ha több, a nátrium visszaoldódik az olvadékba, ha kevesebb, akkor meg nincs vezetés.
PB-t használni atmoszférának, ahol egy ilyen rettenetesen agresszív, forró lúg van, meg egy nedvességre robbanó fém, az már csak hab a tortára. Nekem csak 1 tapasztalatom van eddig, ami nem más, minthogy ezt csak igényesen kivitelezett elektrolíziscellában lehet kivitelezni. Tulajdonképpen nekem is megvan minden hozzá, van AVI-m is, tudok egy tartályt is hegeszteni hozzá.
Vasat célszerű használni elektródának, mert úgyis szétszed minden anyagot, ezt viszont legalább olcsón lehet cserélni.

Sziasztok!

Megint kedvem támad nátriumfémet előállítani, de azóta már eltelt kis idő és nagyon sok tapasztalattal és felszereléssel bővültem, tehát nagyobb siker várható. Eddig csak kis mennyiséget sikerült előálítani NaOH olvadékelektrolizissel. Most is hasonlóan fogok eljárni. Vas lesz a katód, ami maga a tartálya is lesz az olvasztott NaOH-nak, nem más mint spraysfalkkon. a PC táp (5V 13A) egy analóg ampermérőn és tolóellenálláson (van egy nagy kerámiacsőre tekert vastag ellenálláshuzal ellenállásom 10ohm) át lesz a táp. A sprayfalkonban nyulik be az üvegcső az olvadék aljáig, benne a szénanóddal, a fejlődő oxigén tehát el lesz különítve. Az olvad nátrium a NaOH olvadékfürdő tetején terül el. Védőgáznak a N2 nem jó, se CO2, de a PB gáz sokkal elérhetőbb, ezzel fogom fűteni is és lassan tiszta PB gáz áramoltatok folyamatosan a flakkonba. Eleve szénhidrogén alatt tartják a Na fémet (hexán alatt) a PB se tehet nagy kárt benne gondolom. Ha a pb-t átengedem a srapyfalkkonon át és így tüzelem el el a fürdő hőfokának megtartásához, akkor még pazarlás sincs.

és a p2o5 a te olvadékokban tutire nem oldódik?

A forró nátrium sokkal veszélyesebb bármilyen gáznál. Ha nézel róla videókat, néhány grammnyi nátrium is robban akkorát ,mint egy petárda, és ha ez a tartályban történik (amit te befőttesüvegből akarsz csinálni) akkor forró nátrium és üvegdarabok fognak beteríteni. Egy-egy elektrolízis alkalmával pedig azért jó néhány x10 vagy 100 gramm is keletkezik, ha akar is az ember valami látható mennyiséget csinálni, ez pedig gyakorlatilag robbanásveszélyes. Lehet is olvasni a neten felrobbant NaOH és egyéb olvadékkal működő dawn's cellát, akik rosszabbul jártak, azoknak teljesen leszedte a bőrt a karjukról.
Tehát amíg nincs kialakítva robbanásbiztos cella, amit leginkább rozsdamentes acélból érdemes megépíteni, addig a kísérletezést érdemes elfelejteni. Többek közt ezért sem csinálom tovább a NaOH elektrolízist, másfelől pedig mással foglalkozom, de majd szeretném ezt is befejezni.

Nos, nem fogja tovább redukálni a P2O5-öt mivel az olvadáspontja 340 fok körül van. az én olvadékom meg 82-85 fok között lesz. úgyhogy ettől nem kell tartani.

Hát...elismerem, erre nem gondoltam. De Nátrium-Azid tuti nem keletkezik, mert akkor az előttem lévő bejegyzésben, képeket is mutató fiatalember, beszámolt volna róla. lehet végbemegy a reakció, csak sokkal magasabb hőmérsékleten.

Na3PO4 -> 3Na + PO4
2PO4 -> P2O5 + 3O v. tovább redukálva
2PO4 -> P2O3 + 5O
P2O5 -> P2O3 + 2O

A kérdés csak az, hogy mibõl feltételezed, hogy ugyanaz az áram, ami a Na-t redukálni tudja, nem tudja redulálni a P2O5-t?

A nitrogént pedig azért jó használni, mert mérgezõ és robbanékony nátrium-azid keletkezik.

Egyébként meg csináld, kit érdekel!

Természetesen nem fémben, ez meg sem fordult a felejemben...Porcelántál erre a legmegfelelőbb, azzal biztos nem csinál semmit, de szerintem az üveggel is lehetne próbálkozni, 100fok körül nem hinném, hogy elpattanna, de ha igen, akkor ott van a hőállló üvegem, azzal biztos nem történik ilyen probléma. szerintem, a nátrium körül túl nagy a felhajtás. általánosba minenki látta amint vizbe dobva sisteregve "rohangál", ezért van úgy oda mindenki érte. a fémnátrium nagyon hasznos egy laborban, mert elég nehéz hozzájutni, és egy nagyon gyors, nagyon könnyü H2 forrás. Mindemellett jóbuli előállitani, látni hogy a papiron leirt reakciók a valóságban is végbemennek, mert szerintem ez sok ember számára elképzelhetetlen.

Miért is ne csináljam meg? De ahogy egyre többet foglalkozom ezzel az elektrolizissel, lehet inkább NaOH-ból fogom csinálni. Mint tudjuk az Na2O a NaOH bázisanhidridje, ami az itt lévő vizzel azonnal NaOH-á alakul. Igen a P2O3 valóban mérgező, erre nem is gondoltam, hogy keletkezhet... mert ugye tévedni emberi dolog, minden ember tévedhet, de most Te tévedtél, mert P2O3 nem keletkezik, csak pentaoxid . Én meg nem megenni akarom, a gázállarc meg alapból kötelező(szénszürős). namost, van még 1 probléma, a Na3PO4 csak 100 fokon veszti el a vizet. és miután elvesztette, gondolom rettentően higroszkópos, ezért nehéz megoldani, hogy ne kerüljön bele viz. Ha nem az lenne, örülnék neki. Természetesen nem a házban csinálnám, ne gondolj holmi kisgyereknek, tudom mit csinálok, a biztonság az első. A CO2 meg lehet tényleg nem jó védőgáznak, mert Na2CO3 keletkezik. Ezért N2-t kellene használni, azzal talán nem lép reakcióba. Egy próbát megér, az szén elektródák megfelelnek?

Amellett hogy az olvasztott trisó durván eszi a fémeket is, úgyhogy valami kerámiában kellene csinálni a mókát nem konzervdobozban.

Elsõ és legfontosabb tanács, ne csináld otthon, házilag. A forró, folyékony nátrium felgyújtja az egész házat - bár addig úgyse jutsz el:

ezen a CO2-es védõgázos ötleten mindig is csodálkozom, mivel a C elektronegativitása nagyobb, mint a Na-é. Ez abból is látszik, hogy a C kovalens kötést képez az O-val, míg a Na ionost. Tehát a CO2 védõgáznak nem jó, de Na úgyse lesz, tehát a CO2 nem fog rajta rontani:

A PO4-bõl P2O5 és P2O3 is keletkezik. Ez utóbbi mérgezõ, tehát a kisérleted egyben az utolsó lesz.

Ja igen, a kristályvízzel az Na reakcióba lép, tehát ki sem válik, hanem rögtön hidroxidot képez.

Hello,
olvastam a topicot. És gondolkoztam, agyaltam, van egy ötletem ami egész könnyen megvalósitható. Mivel valóban az Na3PO4 már 73,3 fokon megolvad, szerintem ezzel a legcélszerübb kisérletezni. Én CO2-t fogok használni oxidáció ellen( ez a legkönnyebben előállitható [Na2CO3/NaHCO3/(NH4)2CO3 + CH3COOH]). az elv a következő: mivel 75 és 98 fok között kell tartani az olvadékot, szerintem ez a legkönnyebben úgy valósitható meg, hogy vizfürdőbe viszem véghez az egészet. Ezt egy hőmérő segitségével a kellő hőmérsékleten tartom. Szerintem ezen a hőmérsékleten egy sima befőttesüvegben is megcsinálható, igy könnyen a levegőtől is el tudom zárni. Egy probléma van, az trisó 12mol vizzel kirstályosodik ezt 100 fokon vesziti el. namost, itt a kérdés, mi történik a PO4^3- ionokkal? és az elektrolizis során ezt a vizet elveszti? akkor ez veszélyes, mert az Na reagál. és ez azért is érdekes, mert hamarabb olvad a trisó, mint vizet veszit.
előre is köszönöm a válaszokat!

Felhozom a topikot. A hét elején nátrium hidroxidot próbáltunk elektrolizálni. Ez sokkal könnyebben olvad, mint a só. Egyetlen probléma, hogy nagyon erősen megtámadja az emberi szöveteket, ha rákerül az olvadék, illetve az elektrolízis során kivált nátrium visszaoldódik az olvadékba, ha 320 foknál magasabb a hőmérséklet, gyakorlatilag éppen az olvadásponton kell tartani az olvadékot. De sikerült kimenteni nátriumot, méghozzá védő atmoszféra nélkül, persze azonnal oxidálódott a felülete, de megmaradt a belseje épen. Az egyik darab, amit kiraktam az olvadékból, azonnal meggyulladt, és leesett egy papírdobozra, ahol egy kis futkározás után átégette a fedelet, közben meg úgy világított, mint egy fáklya. Első tesztnél pedig az olvadékban felrobbanó nátrium sikeresen a szemembe tolt egy adag nátrium hidroxidot, bár ezt még megúsztam.
Itt látni az olvasztás menetét:
http://omegalabs.eu/kep/na5.jpg
Hegesztővel, 10A-es állásban egy pár másodperc elektrolízis után: (a szürke folt a nátrium, kb úgy viselkedik az olvadék tetején, mint a higany)
http://omegalabs.eu/kep/na4.jpg
Kimentett nátrium+olvadékmaradék:
http://omegalabs.eu/kep/na3.jpg
Doboz:
http://omegalabs.eu/kep/na1.jpg
http://omegalabs.eu/kep/na2.jpg
Vízbe dobva működik, ahogy kell, tehát sikeres volt a teszt:
http://omegalabs.eu/kep/NaOH.wmv

http://www.omegalabs.eu/html/natrium_keszites.html
http://www.omegalabs.eu/html/samott_kemence.html
A jövőben ide rakom fel a friss dolgokat ezzel kapcsolatban, akit érdekel majd pár hét múlva nézzen ide vissza, addigra remélem elkészülök vele

Na, végre ezzel is haladok. Vettem néhány samott téglát, megépítem a saját kis downs cellámat.

http://kalazif2.googlepages.com/samott.jpg/samott-full.jpg

Szerintem ez az egyik legjobb ábra. A forró nátrium semmiféle más, rá káros anyaggal nem kerül kapcsolatba, és vákum sem kell. Azon még gondolkodom, hogy elég-e az ívhegesztéses fűtés. Idáig mondjuk elég volt, de a só alja nem olvadt meg, köszönhető ez annak, hogy homokba/földbe meg ilyen helyeken tároltam az olvadékot. A samottal remélem más lesz a helyzet. Egyelőre csak egy egész kis kemencét csinálok, amivel azért lehet gyártani nátriumot, de nem nagyiparban

Olvasztótégelynek se a kerámia, se az agyag nem bírja, szinte azonnal szétesik. Ami szóba jöhet az a grafit, szén, vagy valamilyen hőálló dolog, pl ez a samott. Ki mondta hogy nem hegesztőt használunk? Van 3 darab 50A-es graetz párhuzamosan, azokkal van egyenirányítva. Eddig az volt a baj, hogy még nem tudtuk elválasztani a klórt levegőt és a nátriumot rendesen egymástól.

Béláim az Úrban!
olvaszótégelynek próbáltátok már az agyagcserepet?
vagy a kerámia/porcelántálat?
Egy csomó ötletet lehet meríteni az alu.öntés fejezet alól.
Trafónak miért nem hegesztőtrafót használtok? Magas a fezültsége? Vagy zavar a terheléstől függő feszültség?

Topik fel. Vettünk 20 kiló samott lisztet, meg 2 liter vízüveget, hogy hőtároló olvasztótégelyt készítsünk. Tudja valaki hogy milyen arányba kell összekeverni? Mondjuk kísérletezni tudunk. Elektródákat majd lyukakon keresztül vezetjük bele.

Na, valaki robbantott már? Én most beszereztem jó adag pyrex üveget (lombikok, kémcsövek, tárolóedények, stb), ha kell adok is el belőle. Én sajna még nem tudtam haladni, de már vázoltam, mik kellenének a végső cél elérése érdekében.

Kémiaórán így volt: egy a tetejére álított üveg akváriumszerű edényben volt hidrogén, a tanárnő meggyújtotta, pukkant egyet, utána megint mutatta, hogy újra meggyújtja, akkor már nem pukkant, a gyufa (igazából nem is gyufa volt, hanem egy hurkapálcika szerű hosszabb fa) meg elaludt, vagy eloltotta, már nem emlékszem. Mondta, hogy a pálca elaludt, és mutatta is, ezzel, meg a másodszori meggyújtási kísérlettel eltelt néhány mp, ekkor visszatette a pálcát az edénybe, és az meggyulladt.
Ezek után mondta, hogy aki tudja, hogy mi történt, az mondja el. Ekkor senki nem értette mi történt, erre elmondta, hogy az első gyújtásra meggyulladt a hidrogén, ekkor pukkant. Nem látható lánggal égett. A másodszori gyújtásra nem pukkant, mert már égett, nem gyulladt be újra (begyulladáskor van pukkanás). Ezért a tudatlan szemlélőnek úgy tűnhet, hogy már nincs hidrogén az edényben. De mikor a nem égő pálcát beletette, az újra meggyulladt.

Szerk: akkor ez eszembe sem jutott, hogy miért nem egy pillanat alatt égett el, mint pl. a PB-gáz és levegő keveréke. Valszeg azért, mert a hidrogén az edény tetején volt, és csak a levegővel érintkező alsó felülete tudott égni. A PB gáz meg a levegővel nagyon jó keveréket alkot, és az egész el tud égni. De ez csak az én ötletem, lehet, hogy egész másért nem ég el hirtelen.

Nemtudom, de 1V melett 100 A nem hinném hogy folyik az olvadékban, elég nagy lehet az ellenállása. De ha így van, tekerj át valami brutálabb trafót, máris van többszáz amper. Nekem a hegesztő elég jól ment, de lehet feltuningolom kicsit. Nitrogént a lindénél tök olcsón lehet venni folyékony állapotban, csak nem lehet túl sokáig tárolni.

Nálam csak annyi hogy a NaOH-m se működött, szintén megesz mindent folyékonyan, valamint a konzervdoboz nem bír ki 400 fokot, mer szép lassan kiszélesedik. Most a tápegységen gondolkodtam, úgy nagyából 1-2V kéne 100A-en, valami kicsi stabil kapcsolóüzeműt akarok majd kreálni ha lesz időm. Meg asszem a grafittégelyt is elfelejthetem, nem tudom beszerezni, (érdeklődtem 1 vegyszeres boltban, meg egy cégnél hogy 3-4db-ot tudnának e küldeni)
Asszem a legjobb a samott lesz, abból van kockám aminek nincs alja és teteje, összeizélem egy másikkal és vízüveggek egyberagizom.
És asszem elkezdem próbálgatni a NaNO3-at, meg a többi xart.
Védőgáznak meg Nitrogént akarok használni, csak kell vmi amiből elő lehet állítani könnyen, nincs ötletetek? olyan dolog amit ha melegítek, égetek, összöntök mással csak nitrogén keletkezik, meg egyéb más nem gázhalmazálapotú anyagok.

Na, valakinél haladás? Nekem most nagyon megy el a pénzem, nem tudtam folytatni a kísérletezést. De ahogy lesz időm/pénzem neki is látok A két lehetőség akkor még : NaOH, és NaCl+CaCl. Grafittégely beszerzése ajánlott, meg kis 'kamra' az oxigén, és pára kirekesztésére. Gyerünk, idén szilveszterkor fel akarom robbantani a kádat!

Az, hogy mint említetted pezseg. Ennek hevesebben kéne reagálni a vízzel, félek, hogy nagyon oxidált/szenyezett.

NaOH olcsó és könnyű megolvasztani és olvadt állapotban tartani, mert a forrás nem igen indul be nála. Aztán egyáltalán nem vettem észre változást 400Con sem a vaskondzervdobozban, nem bántja. Az anód szétoxidál, tehát aluminiumot nagy butaság használni, ehhez ott van a stabil és olcsó könnyen hozzáférhető szénrúd. Nem értem mi a probléma

Na igen, szóval erről beszélek, hogy olvasztótégelynek legyen az akármihez, valami komoly cucc kell, grafit, kerámia (max 400 fokig kb), és szénelektródák, vagy vas, csak azt cserélgetni kell (de nem hiszem hogy az nagy gondot okozna), általában ami túl egyszerünek tűnik, az nem is fog működni A sóból biztos hogy elő lehet, ráadásul jó minőségűt, csak több felszerelés kell hozzá, mint a többi esetben. A NaOH-t kéne még kipróbálni valami nagyobb üzemben.

Trisó kilőve, szép folyákony lett meg minden.
De megeszi a fémeket, miután megolvadt teljesen kb 1 perc alatt kijukasztotta a konzervdobozt, és megette az Al anódomat.
Ráadásul nehéz szabájozni hogy ne forrjon de szilárd se legyen
Valamint a pillant-páka 1V-ot ad és kb 70 ampert

így elnézve az előző jó pár hozzászólást látom, összegyűlt jó pár nátrium tartalmú "elektrolizálható készítmény". PB gáz nem a Na-ra van hatással hanem rád, ha hirtelen meggyullad a levegővel keveredve. CO2-t vagy nitrogént célszerű alkalmazni. A CO2 1000 fokig nem nagyon hiszem hogy reakcióba lép a nátriummal, da ha igen akkor valaki vezesse le a reakciót képletben. Amúgy az Infrared által belinkelt képen lévő nátrium nem sokáig volt stabil levegőn, mert meggyulladt és még össze is keveredett a keletkezett klórral. Kíváncsi vagyok a trisós kísérletekbe, ha végeztél vele _pimi, akkor kérlek linkelj be valami képet vagy videót amin rajta van a nártium is, ha sikerült kinyerni.

Ááá, ez fájt, bocsi!!!

Hmm, 12V az úgy 10-20A lehet.
Szal 1gramm Na-t pl 10A 7perc alatt választ ki.
Az se kevés, de azért kell várni.

Én holnap rontok neki:

- Trisó + gázlángfúvó (kb 80-85Celsiusra hevítem)
- Pillant-páka, meg 4db 50A-es diófa (nem graetz)
- Védőgázt nem használok mer nem kell.
De kiváncsi vagyok hogy itt az Na vajon lerakódik e majd szénrudamra
Anód meg egy xar Al hűtőborda lesz.

Ja, Na nitrogénnel tényleg nitrideket képez, csak kb 1500-2000 fokon
Valamint igen, az oxigén oxidál, meg a nitrogén is, meg minden más
nemfém ami elektronokat vesz fel

A Bp-gáz jó lesz, de nagyon vigyáz vele.

Ui: milyen tápegységgel fogsz elektrolizálni?
Vmint kiszámoltam hogy 22.9g Na előálításához 400A kell 4 percig.
Vagy 200A 8 percig. (Független attól hogy miből csínálod, milyen módszerrel)
(Becsapós, 23g Na az kb 24cm3, szal az nem kevés )
és egy 1cm-es kocka, szép dolgokat csínál vízben

Én is csínálok majd holnap, trisóból. Előveszem a gáz-lángfúvót.
Meg nem tugya vki hogy egy átlagos 75W-os pillant-páka mekkora áramot tud?

Nem tudtok olvasni, ott van fentebb többször is, de azért ismételem!


Az anód szénrúd lesz ceruzaelemből!
A katód vas lesz! A NaOh bugyoghat nem érdekel, mert le lesz fedve!
Amúgy a Naoh simán érintkezett a kezemmel nem lett semmi bajom! Amúgy teljesen szépen olvad, nem bugyog, haggyatok már a rémisztgetésekkel!
A nitrogén a nátriummal nitridet képez, amúgy az oxigén meg oxidál, de levegőn is tartható nem kell védőgáz, egy kicsit beoxidál aztán mi van? Nem nagyon izgat. Co2-t honnan szedjek olcsón nagy mennyiségben, ill nitrogént? Nem kell válaszolni, mert nem is érdekel, hisz ott van az olcsó könnyen hozzáférhetó pb gáz. És a pb nagyon jól védi a nátriumot, akkor mi a gond? 400Con a pb nmem gyullad meg, és amúgy is pont as levegőt szorítja ki a na felől, tehát meg se gyulladhat, max a kisziszegett pb, de azt meg is gyújtom, hogy ne legyen szag ill de gyüllemjen fel zárt térben nagyobb mennyiségben, mert én lassú áramban folyamatosan akarom a Na felé vezetni öblítésként.

Atomtengeralattjárókon mogyoróvajat használnak a konyhán, mert az 400Cfokig füstmentes.
Discovery channel
Olvasd el, rá van írva a dobozára.

Azért is ajánlottam, hogy az egészet egy nagy dobozba kell rakni, mert össze vissza pattog, fröcsköl a só, a NaOH, meg minden egyéb, amíg fel nem melegszik, és az én kezemet is végigégette, főleg, mikor egyszer még kissé párás fémmel próbáltam kikanalazni a nátriumot, na akkor szétrobbant az egész, ment kabátomra, falra, kerítésre belőle, és az 600 fokos volt Bár akkor volt a fejemen egy plexi arcvédő, ezután húztam fel a kesztyűt is. Egy biztos: mindegyik esetben valami jó kis hőálló olvasztótégely kell, kéne keresni valahol olcsón.

Előszőris: Olyan olaj amíről te beszélsz sztem nincsen.
NaOH-val nincs gondod akkor tökéletesen alkalmas.
(mit használsz elektródáknak?)

A CO2 pedig azért nem jó védőgáznak mert a Na elbontja (elég benne), ugyanúgy mint bármely alkálifém, és alkáli-földfém

szerintem ha tudtok szerezni nitrogént (N2) akkor az a legjobb.
3-szoros kovalens kötés van benne, szal nem tudja felbontani semmi sem.

Búvárszemüveg tökéletes, meg egy esőkabát talán véd vmenyit

Szerinted van ilyen olaj? Ha van, akkor abból én is kérek! Talán a szilikonolaj ilyen, de sztem nem nagyon van ilyen.

Miért nem yo a CO2 védőgáznak?

Ha a NaOH úgy dönt hogy buggyan egyet, és a szemedbe megy, annak annyi. Pláne forrón. Én félek tőle, a kezemet már egyszer bőrtelenítette. és genyó, mert beszívódik elég mélyen, és ott már hiába mosod ecettel...

NaOH-m van van 1kg, ezért ebből csinálom és semmi gond sincs a 322Cos olvasztásával!
Aztán mi lenne ha az olvadék tetejére hőálló olajat öntenék ,ami bírja a 350C kb és a feluszó nátrium kb vízsűrűsége miatt az olaj alatt maradna. Tehát alulról a NaOH ésd felülről olaj védené?

A legolcsóbb négyütemű motrolaj amit kb 900Ft/liter áron vehető, hány fokot bír ki?